hőelvezetés érdekében az egyik
kivezetésből ötöt helyeztek el, szépen
elosztva az IC két oldalán.
A tok belső felépítése nagyon
egyszerű. Az egész lelke
tulajdonképpen az oszcillátor és a
kapcsolóeszköz, a MOSFET. 700 V-
os maximális megengedett DS
feszültséggel rendelkező eszközt
integráltak a tokba, így számunkra
bőven megteszi, hiszen a napelemlánc
maximális feszültsége terheletlenül
olyan 300 V körül van.
Az IC-ben az a csodálatos, hogy
többféle védelem is van benne, így
értelmes használati feltételek mellett
gyakorlatilag tönkretehetetlen. nyilván
egy kV-os feszültségtüske, vagy
villámcsapás elpusztítja, de hát mit
nem.
Az IC-t sokféle konfigurációban
beépíthetjük, ezért tartalmaz egy belső
feszültségszabályzó áramkört, ami a
működéséhez szükséges stabil 5,8 V-
os feszültséget biztosítja. Ez a
feszültség jelenik meg a BYPASS
nevű kivezetésén, ezt célszerű
hidegíteni egy kondenzátorral a
SOURCE kivezetéshez. Az toknak
nincs kifejezetten GND lába, hiszen
6 | Rádiótechnika híradástechnikai és elektronikai-műszaki szakfolyóirat
akár lebegő üzemmódba is
kapcsolhatjuk, referenciapontnak a
SOURCE lábat tekinthetjük, de
semmiképpen sem rendszer GND-nek.
Hidegítőkondenzátorként egy 100 nF
bőven megteszi, ráadásul nem is kell
nagyfeszültségűnek lennie, 16-25 V-
os megfelel.
A tápfeszültség megjelenésekor a
belső oszcillátor automatikusan
beindul, azt viszont, hogy ez a jel el is
jusson a kapcsolóelemig az ENABLE
kivezetésre adott feszültséggel
érhetjük el. Ide jut a kimeneti
feszültségszabályzó optocsatolójától
jövő jel is, azaz vagy engedi, vagy
megszakítja az oszcillátorjel útját.
Az engedélyezett oszcillátorjel egy RS
bistabil áramkörön keresztül jut el
több bemenetű AND kapuhoz, amely
végül a MOSFET-et vezérli. Az AND
kapu további bemeneteire vannak
kapcsolva a védelmi áramkörök
kimenetei, így probléma esetén
közvetlenül a MOSFET GATE
elektródjánál tiltja le a működést
megvédve az IC épségét.
Mik is ezek a védelmi áramkörök?
Nézzük csak meg őket sorban.
Az első védelmi áramkör az
alacsonyfeszültség érzékelő. Ha a
belső feszültségszabályzó kimenetén,
azaz a BYPASS lábon kisebb
feszültség lenne, mint 5,1 V, abban az
esetben tiltja a MOSFET vezérlését.
Ez az állapot akkor valósulhat meg, ha
túl kicsi a teljes áramkör
bemenőfeszültsége. Kapcsolástól
függően ez olyan 30-40 V DC
környékén valósulhat meg.
Gyakorlatilag ez az alsó határ,
amelyről az IC még működni képes.
A második védelmi áramkör a
hőmérsékletfigyelő. Ha a lapka
hőmérséklete 135 C fölé emelkedik,
letiltja a működést, nehogy kár
keletkezzen az IC-ben. A védelmi
áramkör hiszterézise nagyon fontos
ebben az esetben, hiszen nagyon kis
tömegű lapkáról van szó. Ennek okán
70 C-ban állapította meg a tervező a
hiszterézist, vagyis a védelem
megszólalása után csak akkor kapcsol
be újra a MOSFET, ha a
lapkahőmérséklet 65 C alá csökkent.
A termikus üzembiztonság miatt tehát
nagyon fontos, hogy jó hűtéssel lássuk
el az áramkört, ezt a sok SOURCE
kivezetésen keresztül tehetjük meg
egyszerűen.