1 2 3 4 5 6 7 Merged

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Munkavédelem és Biztonságtechnika
BMEVESZA101
Biztonságtechnika
BMEVESTAKM1
2 1
BIZTONSÁGTECHNIKA
– safety
– security
BALESET
– egyszeri, hirtelen,
– dolgozó akaratától független hatás;
– dolgozót váratlanul éri
– nem tudja milyen veszély vár rá
– tudja de bízik tapasztalatában
CÉL baleset megelőzése, elhárítása

– műszaki
– jogi
– oktatási feladat
2
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
FOGLALKOZÁSI BETEGSÉG (ÁRTALOM)
tartós, rendszeres hatás (évek, évtizedek)
– FOGLALKOZÁSI MÉRGEZÉSEK
– sugárzás hatása
– zajártalom
– munkavégzés nagy hőmérsékleten
– munkavégzés nagy nyomáson
CÉL: foglalkozási betegség, ártalom megelőzése

– orvosi feladat: – dolgozó alkalmassága
– tűrőképesség megállapítása
– műszaki feladat: – feltételek biztosítása
3
MUNKAVÉDELEM
– szervezett tevékenység; célja
– a dolgozók testi épségének, egészségének védelme
– balesetmentes munkavégzés feltételeinek biztosítása
– a baleset az egész termelési vertikumot veszélyezteti

(termelő eszköz, épület, stb. → munkahely szűnhet meg)
– előterében a dolgozó ember áll
Dolgozó ember → Termelő eszköz
safety first
make safety a habit
Üzemi baleset → jogi kategória → statisztikai adatok

4
Zalaegerszeg 2004
5
Miért veszélyes a vegyi üzem?

Veszélyforrás Balesetek megoszlása
szállítás, közlekedés 45 - 50%

munkavégzés szerszámmal 30 - 40%
vegyi műveletek 7 - 10%
TŰZ ROBBANÁS 1 - 2%
OH
Al2O3
+ +
450 °C
NO2
CH3 CH3
HNO3 HNO3
H2SO4 H2SO4 NO2 NO2
TNT (izomer elegy) 6

Toluol nitrálása
TNT
elválasztás
átkristályosítás
instabil izomerek 7
VÉDEKEZÉS HIERARCHIÁJA (1)

Szervezési intézkedések
– tiltás, előírás
– oktatás
Hatékonyság
Egyéni védőeszközök
– használata függ a dolgozó akaratától
– védőszemüveg
– védőálarc, savkesztyű, sisak
Kollektív védőeszközök
– a dolgozó akaratától független
– elszívás
– jelzőrendszer
Biztonságos technika, preventív védelem
8
VÉDEKEZÉS HIERARCHIÁJA (2)
Biztonságos technika, preventív védelem

– fejlettebb a gazdaság → drágább biztonság
– veszélyes technológiát külföldre viszik
– oldószercsere (halogénezett oldószerek kiváltása)
– ásványi sav katalizátor helyett szilárd savak
(ioncserélő gyanta, zeolitok)
– reagens csere
– készülék csere (filmreaktor, nitrálás)
9
REAGENS MEGVÁLASZTÁSA (1)

(Halogénezés 1 )
R-OH + SOCl2 → R-Cl+ HCl +SO2
– robbanásszerűen, hírtelen bomló veszélyes intermedier
(félklorid-félészter; SNi mech.; )
– gázhalmazállapotú melléktermékek
– preperativ előny
OSO
C Cl
HCl: – csak egy klór reagál
– korrozív, maró
– légzőszervre ható méreg
– lúgos elnyeletés
SO2: – terheli a környezetet (el kell nyeletni)
– akkut légúti megbetegedések
10

(Halogénezés 2)
3 R-COOH + PCl3 → 3 R-COCl + H3PO3

– mindhárom klór reagál
– H3PO3 vízzel kimosható, semlegesítés
– itt is van kevés HCl (nedvesség; hidrolízis)
R-COOH + COCl2 → R-COCl + HCl + CO2

– SO2 helyett CO2
– lúgos elnyeletés
– csak ahol a foszgén helyben van
– szállítás veszélyes, költséges
11

(Aminok alkilezése)
R-NH2 + R’Br → R-NH-R’+ HBr

R’Br hólyaghúzó hatású
HBr sóként megkötik, vízzel kimossák
terheli a környezetet, (csatorna)
Br(-1) környezetvédők nem igazán szeretik
RR’=NH + Ar-SO2-OR” → RR’=N-R” + ArSO3H

– a szulfonsavészter nem hólyaghúzó
– aromás szulfonsav vízben oldódik
– Ca(2+) só: kénsavval felszabadítják, elégetik
levegőt terheli; nem a csatornát 12
KÉSZÜLÉK CSERE
NITRÁLÁS
Tartályreaktor helyett filmreaktor:

– jól hűthető, keverhető
– kevés anyag, néhány t helyett néhány kg
– csörgedezőfilmes
– rotációs (merev- vagy lengőlapát)
2 HNO3  NO2+ + NO3- + H2O

HNO3 + 2 H2SO4  NO2+ + H3O+ + 2HSO4-
ArH + NO2-X → Ar-NO2 + H-X
X= OH (salétromsav) esetén H-X = víz 13
Belső hűtőkígyós nitráló
14
Hough-féle nitráló
Készülék
- szerkezeti anyag:
savas közegben
ne legyen korrózió
- kivitel
- erősen exoterm,
- heterogén reakció
megfelelő – hőelvonás
– keverés
15
OPPAU (Németország)
1921. szeptember 21. a BASF gyárában 4500
tonna NH4NO3-(NH4)2SO4 elegy robbant fel
Következmény
– 561 halott, 1952 sebesült, 2000 ház rongálódott 125*90*20m-es gödör
– az eddigi legnagyobb mesterséges erupciós katasztrófa
– a robbanást 360 km-re halották
– a földrengésjelzők regisztrálták – keverék → keményedik →
→ lazítás robbantással
– robbantási engedély
elő kísérlet után
– veszélyes a tiszta v. nitrátban
dúsabb keverék
– OK: nitrátban dúsabb
keveréket vizsgáltak
– EREDMÉNY:
betiltották a robbantásos
lazítást 17
TEXAS CITY (1)

1947. április 16-án Texas City kikötő Galveston öblében Grandcamp
teherhajó
- 1420 + 880 to NH4NO3 -t rakodtak be (két elválasztott raktérbe)
- 8 óra körül a hajóról sárgás füst

(N2O) gomolygott, nézők tódultak a partra
- kézi tűzoltó készülékekkel sikertelen oltási kísérlet;

a hajó már ég újabb nézők
- kapitány vízzel elárasztást nem engedélyezi;

helyette lezáratja a fedeleket; elárasztás gőzzel
- 9 óra 12 perckor a hajó felrobban (egyik tároló);

80 km-re lehetett hallani
18
TEXAS CITY (2)

- rasztják a kikötői, majd városi tűzoltóságot;
- kevés (200 km Los Angelesből is jönnek)
- rakománnyal együtt 7176 tonnás hajós 6 méter magasra emelkedik

- a robbanást 160 km-re is érezték
- a második robbanás darabokra tőri a hajót
- 50 m magas hullámok (50 m-es uszályt kilök a partra)
- High Flyer (872 to NH4NO3; 1600 to kén)

leszakadat a horgonyról, megfeneklett, égett
majd felrobbant, másik két hajót magával rántva;
- 1000 épület ment tönkre, 540 halott; 63 eltünt; 2000 hajléktalan;

- a robbanás megsemmisítette az olajfinomítók (5) tartályait, vezetékeit;
- több száz to olaj égett
- a robbanás után még hat napig égett a város (Galveston)
19
TEXAS CITY (3)

A tűz okát mai napig nem derítették ki.
a dohányzás nem volt egységesen szabályozva; néhány francia nyelvű felírat
Tanulságok
- kikőtői infrastruktúrát (tűzoltás, egészségügy) nem fejlesztették a kikőtő
nővekedésével arányosan; ( lakóépület és ipari létesítmények közös fala)
- NH4NO3 kezelésére, raktározására nem volt egyértelmű szabályozás
Intézkedések
- egészségügy fejlesztése
- tűzoltóság fejlesztése
- katasztrófa védelmi tervek
- NH4NO3 kezelésére (szállítás raktározás) vonatkozó
nemzetközi ajánlások kidolgozása
20
Kikötőben parkoló autók
autók a kikötől
4 km-re lévő
parkolóban
1100 jármű rongálodott

meg
21
Gumigyár
22
1947 Texas kikötő
- a Grand Camp hajón 2300 t

NH4NO3 robbant fel
- még egy hajó 4700 t NH4NO3 robbant
- a tűz okát nem tudták megállapítani
- tény a NH4NO3 -t 0,75% bitument
tartalmazó zsákokban tárolták
- kigyulladtak a kikötő olajtartályai
23
GRAND CAMP HORGONYA

a robbanás több mint
1.6 mérföldre
röpítette a Grand Camp
2 tonnás horgonyát
24
KOCKÁZATKEZELÉS
BIZTONSÁG az a veszély amit nem érzékelünk
BIZTONSÁG (Safety)
kár v. ártalom elfogadhatatlan kockázatától való mentesség
kár v. ártalom elfogadható kockázata
VESZÉLY (Hazard)
egy rendszer (cselekvés, termelő eszköz) működése során jelentkező
feltételek összessége, melyek veszteséget okozhatnak
(baleset, halál, anyagi kár, környezeti, egészségi károsodás)
KOCKÁZAT (Risk)
nem kívánatos esemény előfordulási VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK
és az esemény KÖVETKEZMÉNYÉNEK együttes hatása
25
TECHNOLÓGIA BIZTONSÁGTECHNIKAI
ÉRTÉKELÉSE
– veszélyhelyzet feltárása VESZÉLYELEMZÉS

(hazard analysis)
– kockázat hatásának értékelése KOCKÁZATBECSLÉS

(risk assessment)
26
kockázat
hatásának
értékelése
27
veszélyhelyzet
feltárása
28
KOCKÁZAT KEZELÉS (risk management)

döntési mechanizmus; optimum keresése
– milyen mértékben fogadható el a kockázat
– hogyan mérsékelhető a veszély
– hogyan növelhető a biztonság – műszaki - anyagi kérdés
MI AZ ELFOGADHATÓ KOCKÁZAT
– költségalapú megközelítés
– jogi megközelítés (gyakorlati tapasztalat hiányában jogszabály)
– munkahelyi alku
(tételes előírás hiányában jogi lehetőség munkaadó és
munkavállaló megállapodására)
– egyénszempontú megközelítés
- kaszkadőr
- hegymászó
- cigaretta
- mi a legveszélyesebb?
- legveszélyesebb hely?
29
KOCKÁZAT TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE

– mit fogad el a társadalom
– vegyipar - építőipar – közlekedés
– autózás USA → Vietnam
30
31
Exoterm reakciók munkapontjai

Q [kJ]
dQ
Hogyan tolható el = H R V
a munkapont?
labilis munkapont dt
Q = hőleadás [J]
HR = reakcióhő [J/mól]
V = reakciósebesség [mól/s]
stabil munkapont
[oC]
32
KÖSZÖNÖM
FIGYELMÜKET
33
Biztonságtechnika és
Munkavédelem
Ipari mérgezések
Dr. Pálovics Emese

Egy. adjunktus, FII ép. mfsz.9
epalo@mail.bme.hu
1
MÉREG
(Paracelsus 1493-1541)
”Minden anyag méreg, nincs olyan, amelyik ne

lenne az, a helyes adagolás különbözteti meg a
mérget a gyógyszertől.”
Méreg az-az anyag, amely aránylag kis

mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai,
kémiai, vagy fizikai-kémiai hatásával a szervezet
életfolyamatait, dinamikus egyensúlyát
múlóan, tartósan vagy véglegesen megzavarja
élő szervezetbe kerülő anyag, megzavarja a biológiai folyamatot

2
MÉRGEZÉS - MÉREG
– megfelelő MENNYISÉG bacilus botilinus 10-5 - 10-6 g
akonitin 0.001 - 0.002 g
morfium 0.01 - 0.02 g
sevenal 4-8g
konyhasó 250 - 300 g
– megfelelő TÖMÉNYSÉG
kígyóméreg – emésztőszerven: nem hat
– véna: halálos
EXPOZÍCIÓ
– annak mértéke, hogy a károsodás potenciális elszenvedője (többnyire

az ember) mennyire van kitéve a veszélynek
– a vegyi anyag valamilyen módón kapcsolatba kerül az élő szervezettel;
jellemezhető: – koncentráció
– gyakoriság
– időtartam
- víz, levegő, talaj
KOCKÁZAT veszélyforrás (kemikália) + expozíció
4
FELSZÍVÓDÁS
– orális (szájon át)
– ritka, (öngyilkosság);
– techn. hiba (buszgarázs)
– inhalációs (légúti)
– 90-130 m2 alveolus
– legtöbb sérülést ez okozza
5
FELSZÍVÓDÁS
– dermális (bőrön át)
– 1.7 m2, 9 kg;

– gázok áthatolnak (mustárgáz)
– szilárd oldódik a bőr víztartalmában (izzadság)
– folyadék: – vízoldható a sejteken keresztül szívódik fel
– zsíroldható a sejtközi lipoidokon szívódik fel
– szerves oldószer eltávolítja a faggyút elősegíti
más anyagok oldódását (fenol eltávolítása etil-
alkohollal)
– mérgezés függ
– az egyéntől (víztartalom, vastagság)
– a bőr állapotától; sérülés (kötő,- dobhártya)
6
MÉRGEZŐ HATÁS SZERKEZET ÖSSZEFÜGGÉSE

– alifás szénhidrogének: toxicitás C9-ig nő majd csökken
– többszörös kötés, többgyűrűs szénhidrogének,
halogén, nitro-, amino csoport növeli, hidroxil csoport csökkenti a toxicitást
– fémek: toxicitás vegyértékkel nő
FIZIKAI-KÉMIA TÉNYEZŐK
– illékonyság
– oldhatóság BaCl2 halálos;
BaSO4 nem oldódik az emésztőnedvekben (kontrasztanyag)
As2O3 erős méreg, As2S3 alig toxikus
– diszperzitásfok Cu, Zn por; öntödei láz
SZERVEZET VÉDEKEZÉSE
– hányás, hasmenés méreg eltávolítása
– köhögés, tüsszögés további behatolást akadályoz
– kiválasztás vese, (vizelet), máj (bélsár)
– szervekben raktározódik (sérülhet a szerv), majd KIÁRAMLÁS
indul meg; mérgezési tünet (Hg, Pb, As)
7
Hg mérgezés (raktározódás)
Minimata, Chisso vegyipari cég

szerves higanyvegyületek akkumulációja a
tengerben
1932 és 1968 között (halak, kagylók…)
halászok kártalanítása: 1926, 1943
első higanymérgezéses tünetek 1956 körül
idegrendszeri károsodás,autizmus,
mozgásszervek…
2000 halott
8
DDT mérgezés (raktározódás)
Paul Hermann Müller

1938-ban orvosi Nobel Díj
9
MÉRGEZÉS függ
– szervezet állapota (immunrendszer, terhesség)

– egyéni ellenálló képessége (nem)
LAPPANGÁSI IDŐ
– arzénhidrogén 1 - 2 óra
– foszgén 3 - 10 óra
– metanol néhány nap
– radioaktív sugárzás néhány év
– karcinogén anyagok néhány év
10
FOGLALKOZÁSI MÉRGEZÉS
– a dolgozót a normális munkavégzés során méreghatás éri,

– ez a szervezetében elváltozást okoz;
– lényegtelen, hogy tud az illető anyag hatásáról vagy sem
HEVENY MÉRGEZÉS
hirtelen jelentős mennyiségű anyag kerül a szervezetbe
KRÓNIKUS (IDÜLT) MÉRGEZÉS

kis mennyiségű anyag hosszantartó expozíciója, a mérgezési tünet állandósul
a tünetek sem azonosak
benzol heveny narkózis, idegkárosodás
krónikus vérképző szervek károsodnak fehérvérsejtszám csökken
csak krónikus hatás: Mn, Hg, Pb, SiO2 (szilikózis)
11
MÉRGEK ELOSZLÁSA A LÉGTÉRBEN
– szilárd: heterogén rendszer; műveletekkel kerül a levegőbe (hegesztés, aprítás, stb.)

ülepedő: 10-2000 µm
lebegő : 10 µm alatti
tüdő mélyére: 5 µm alatti jut
fontos a fajlagos felület, az abszorbeátum gyakran
mérgezőbb, mint maga az anyag
– folyadék: heterogén (diszperz) rendszer ködök, permetek, forralás

– gázok, gőzök: homogén elegy; párolgás, égés útján kerül a légtérbe
12
MEGENGEDETT ÁTLAGOS KONCENTRÁCIÓ
a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra

megengedett átlagos koncentrációja, amely a dolgozó egészségére
általában nem fejt ki káros hatást
jelölése: AK
MEGENGEDETT CSÚCSKONCETRÁCIÓ
(rövid ideig megengedhető legnagyobb szennyezettség)

a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az AK értéket meghaladó
megengedett legnagyobb koncentrációja (időtartam és gyakoriság együtt)
jelölése : CK
13
Néhány vegyület veszélyességi adata (mg/m3)

200
cccc
200
180
180
mg/m3
160
160 CK
140
140
120
120
100
100
80
AK
80 ccii
60
60 i
40
40
20
20
0
0
00 1 11 2 22 3 33 444 555 6666 7777 8888 ttt
Biztonságos munkavégzés feltétele
Ci t i
= c  AK
t i
14

c mg/m3
200
180
160
CK
140
120
100
AK
80
_
60
40
ci
20
0 1 2 3 4 5 6 7 8 t
Biztonságos munkavégzés feltétele Több féle anyag esetén
Ci t i Ci
= c  AK Σ  1
t i AK i
15
MAXIMÁLIS KONCENTRÁCIÓ
a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció

a maximális koncentrációban végzett munka esetén a dolgozó teljes
munkaképes élete során (18-65 év) a potenciális halálos kimenetelű
egészségkárosító kockázat <= 1:105/év (10 mikrorizikó/év)
jelölése: MK
16

200
c mg/m3
180
160
MK
140
120
100
80
60
40
20
0 1 2 3 4 5 6 7 8 t
ci ci
Σ + Σ  1
AK i MKi
17
Veszélyes anyag konc.

mérése
-korábbi módszerek
- színreakciók
- minta elszállítása
-mindig a légzőszerv
magasságában
18

Vegyület AK CK MK
ammómia 14 36
diazometán 0,01
dietil-éter 308 616
dimetil-szulfát 0,2
etanol 1900 7600
etilén-oxid 1,8
foszgén 0,08 0,4
kén-dioxid 5 5
kén-hidrogén 14 14
klór 1
ón szerv. vegy. Sn 0,1 0,4
szén-monoxid 33 132
toluol 190 760
19
Vegyület AK CK MK AK CK MK
2000 2000 2000
ammónia 18 27 14 36
etanol 1000 3000 1900 7600
etilén-oxid 1 1.8
foszgén 0.4 0.08 0.4
kén-dioxid 3 6 5 5
kén-hidrogén 10 20 14 14
klór 1 1
ón szerv. vegy. (Sn) 0.1 0.1 0.4
szén-monoxid 20 40 33 132
toluol 100 300 190 760
20
KEMIKÁLIÁK BIOLÓGIAI HATÁSA

(toxicitása)
LD50 letális dózis mg/tt kg (csak állatokon mérhető)
LC50 letális koncentráció
ED50 effektív dózis mg/tt kg (emberen is mérhető)
LD50
halálos adag szájon át
rendkívül mérgező 1 mg/kg néhány csepp, morzsányi
igen mérgező 1-50 mg/kg 1 kávéskanál, késhegynyi
mérsékelten mérgező 50-500 mg/kg kupicányi, diónyi
enyhén mérgező 0,5-5 g/kg vizespohárnyi
viszonylag nem mérgező 5-15 g/kg 0,5-1 liter
gyakorlatilag ártalmatlan 15 g/kg 1 liter felett
21
KEMIKÁLIÁK BIOLÓGIAI HATÁSA

LD50 letális dózis mg/tt kg (csak állatokon mérhető)
LC50 letális koncentráció
ED50 effektív dózis mg/tt kg (emberen is mérhető)
Terápiás index = LD50/ED50

Terápiás szélesség = LD50 - ED50
LD50 patkány (12 db Wister, hím, 150-200g, orális, ad. libitum, módszer)
higany 210 mg/tt kg aszkorbinsav 11,9 g/kg
DDT 13 mg/tt kg etanol 5,6 g/kg
nikotin 50 mg/tt kg paracetamol 1,9 g/kg
sztrichnin 5 mg/tt kg
22
Néhány vegyület "szagküszöb" értéke (mg/m3)
Vegyület "Szagküszöb" AK CK MK
kén-hidrogén 1 14 14
kén-dioxid 4 5 5
ammónia 35 14 36
nitrobenzol 40 5 20
nitrozus gázok 100 3+ 6+
etil-merkaptán 5*10-8 1
+
régi MAK
23
Néhány vegyület "ingerküszöb" értéke (mg/m3)
Inger- 1 percnél
Vegyület tovább AK CK MK
küszöb elviselhetetlen
klóracetofenon 0.3 4.5
brómacetofenon 1 10
klóraceton 18 100
benzil-bromid 4 60
foszgén 5 20 0.08 0.4
klór 10 100 1
24
Aszfixiát okozó anyagok
A fiziológiás folyamatot, anatómiai szerkezetet önmagában

nem befolyásolják
tünet: elégtelen oxigénellátás; oxigén  18 v/v %)
hélium, argon, neon, nitrogén, hidrogén,

metán, etán, propán, etilén,
25
IPARI MÉRGEK
LÉGUTAKRA HATÓ MÉRGEK
halogének, halogén-hidrogénsavak, kén-dioxid, foszgén
ammónia, formaldehid, dimetil-szulfát
VÉRRE HATÓ MÉRGEK a szervezet oxigénellátását gátolják
- légzési fermentumot bénítja
HCN gátolja a szövetek közötti belső légzést
- vérfestékhez kötődik
CO CO-hemoglobin
H2S hemoglobin vastartalmával vas-szulfid
- oldják a vörösvértesteket AsH3
IDEGMÉRGEK
szén-dioxid, benzin, benzol, alkoholok,
halogénezett szénhidrogének (CCl4, CHCl3, CHCl=CCl2)
MARÓ ANYAGOK
savak, lúgok
26
LÉGUTAKRA HATÓ MÉRGEK (1)
KLÓR
– erősen izgatja a légutakat, a szem kötőhártyáját
– könnyű mérgezés: görcsös köhögés, fulladásos érzés szegycsonti
fájdalom, 1-2 napig tartó köhögési hajlam
– súlyos mérgezés: fenti tünetek hevesebbek, hányás, véres köpet, kínzó
szegycsonti fájdalom nyál- és orrfolyás; tüdőgyulladás, tüdővizenyő
– tömény klórgáz azonnali hangrés- és hörgőgörcs, perceken belül

fulladásos halál
Elsősegély
– mérgezett helyről eltávolítás
– friss levegő, nyugalom
– oxigén belélegeztetés; mesterséges lélegeztetés tilos
– szemöblítés: híg langyos NaHCO3 oldat
27
KLÓR
Két vasúti szerelvény ütközött össze

klórgázt szállító tartálykocsi megsérült.
90 tonna klórgáz került a levegőbe.
5000 embert evakuáltak.
Több mint 1400 fő volt kitéve expozíciónak,
550-en kórházba kerültek és 9-en meghaltak.
Legsúlyosabb baleset: 2005 január 6, Graniteville, Dél Karolina.
28
FOSZGÉN:
– fojtó szagú gáz, nagyon kis koncentrációban (0,1%)
belélegezve is 6-8 óra tüdővizenyőt okoz.
Elsősegély– alkoholt kell belélegeztetni
KÉNDIOXID
–töményen belélegezve a nyálkahártyát izgatja, a vörösvérsejteket

roncsolja
– tüzelőanyagok (közlekedés) kibocsátotta kén-dioxidnak tulajdonítják a
városlakók között kialakult nagyszámú krónikus hörghurutot,
tüdőgyulladást, rákot
– elsősegély: mint klór; szemöblítés: langyos víz
29
AMMÓNIA
– szúrós szagú gáz, izgatja a légutakat, száj nyálkahártyáját, a kötőhártyát

– a nyálkahártyákon lévő nedvességgel NH4OH (szalmiákszesszé alakul)
– tünetei azonosak a klóréval, gyomorban, belekben is erős fájdalmat okoz
– súlyos mérgezés: azonnali hangrés- és hörgőgörcs, felmart hörgők
hegesedése, szűkületek, fulladásos halál
– elsősegély: mint klór; szemöblítés bórsav
FORMALDEHID
– kellemetlen, csípős szagú gáz, pusztítja a nyálkahártyákat, szárazzá válnak,

– tömény formaldehid gőz: percek alatta fulladásos halál
– elsősegély: mint klór; szemöblítés: langyos víz
30
VÉRRE HATÓ MÉRGEK (1)
HATÁS: akadályozzák szervezet oxigénellátását

HALÁL OKA: oxigénhiány miatti fulladás
CIÁN VEGYÜLETEK
– keserű mandula szag
– mindig a lehasadó HCN okozza a mérgezést
– légzési fermentumot bénítja; leáll a szövetek közötti belső légzést, azaz az
oxigén leadást és felvételt; belső fulladás
– lefolyása rövid (pár perc, néhány óra)
– könnyű mérgezés: izgalom, szapora légzés, sajátságos íz a szájban,

hányás; friss levegőn a tünetek gyorsan múlnak
– súlyos mérgezés: felsikolt, összeesik, szemei kimerednek –
Elsősegély:
- eltávolítás a mérgezett helyről
- mesterséges lélegeztetés; oxigén belélegeztetés
- néhány csepp amilnitrát belélegeztetése
(methemoglobin keletkezik, leköti a ciánt)
ARZÉN-HIDROGÉN
– oldja a vörösvértesteket, súlyos vesebántalom

– tünet: 1 óra múlva, általános rosszullét, fejfájás, légszomj, hányás; barna
(fekete) vizelet
– elsősegély: légkörből eltávolítás, friss levegő belélegeztetés,
7-8 nap kritikus
KÉN-HIDROGÉN
– hemoglobin vastartalmával vas-szulfidot képez;

– mérgezés lefolyása hasonló a ciánéhoz
– tömény gáz belégzése: összeesik, öntudatlanság, légzésbénulás
– könnyű esetben: zavartság, garatban égető érzés, bizonytalan járás
– elsősegély: - ugyanaz mint cián mérgezésnél
32

SZÉN-MONOXID
a hemoglobinhoz kétszázszor
jobban kötődik mint az oxigén;
0,1 tf % CO; a hemoglobin
50%-a 2 óra alatt átalakul
(0,5 tf % 10 perc)
– elsősegély:
- eltávolítás a mérgezett helyről
- mesterséges lélegeztetés;
oxigén belélegeztetés
- amíg a szív működik van
remény
33
SZÉN-MONOXID
34
IDEGMÉRGEK
GYAKRAN ELŐFORDULÓ IDEGMÉRGEK
– halogénezett szénhidrogének (CCl4, CHCl=CCl2, CH3Br)

– benzol
– alkoholok (metanol)
Benzin
– gyakori az inhalációs és orális expozíció

– könnyű: fejfájás, részegséghez hasonló állapot, bizonytalan járás,
zavartság
– tömény gáz belégzése: összeesik, öntudatlanság, légzésbénulás
elsősegély:eltávolítás a mérgezett helyről, mesterséges lélegeztetés
35
IDEGMÉRGEK
Benzol
- Rövid idejű (5-10 perc), kis koncentrációjú (700-3000 mg/m3)

expozíció esetében a benzol belégzésének tünetei: álmosság, szédülés,
látászavarok, hányinger, gyors szívverés, fejfájás, zavartság lehetnek.
- Nagyobb benzolkoncentráció (10 000-20 000 mg/m3), vagy hosszabb

idejű kitettség esetén remegés, eszméletvesztés, kóma, görcsök
tapasztalhatók, és végül halál is bekövetkezhet.
Eufóriát, delíriumos állapotot kiváltó hatása szintén megfigyelhető,

mely korábban kábítószerként használva visszaélésekhez vezetett.
elsősegély: eltávolítás a mérgezett helyről, mesterséges lélegeztetés
36
IDEGMÉRGEK
SZÉN-DIOXID
– tömény belégzése azonnali halál,

elzárja az utat az oxigén elől
A levegőben 10 % fölötti koncentrációban már eszméletvesztést,

halált okozhat.
– könnyű mérgezés: piros arc izgatottság

– súlyos mérgezés: eszméletlenség, görcsös állapot
elsősegély: eltávolítás a mérgezett helyről, mesterséges

lélegeztetés
37
IDEGMÉRGEK
Metanol
– A szervezetbe jutva egyéni érzékenységtől függően már 5-10 ml
mennyiségben is súlyos kimenetelű mérgezést okozhat, halálos
adagja, szájon át történő bevitelnél átlagosan 30 és 240 ml között van
– Mérgező hatását nem közvetlenül a metanol molekula, hanem a
szervezetben rövid idő alatt létrejövő bomlástermékei – a formaldehid
és a hangyasav – váltják ki
– Könnyű mérgezés: fáradtságérzés, fejfájás, hányinger, hányás,
szédülés, hátfájás, erős hasi fájdalom, látási zavarok és látásvesztés
következhet be.
– súlyos mérgezés: ideg-, hasnyálmirigy, szív-, máj- és vesekárosodás
léphet fel, felületes légzés, cianózis, kóma, visszafordíthatatlan
látásvesztés, és a légzés bénulása
A metanol gőzök belégzése a szájon át történő bevitelhez hasonlóan
fejfájást, szemirritációt, szédülést, látási zavarokat (homályos látás,
szemkáprázás) és hányingert okozhat. Néha a gőzök belégzése is
okozhat halálos mérgezést; ilyenkor a máj, a szív, a vese és a tüdő
károsodik; ez utóbbi elősegítheti a tüdőgyulladás kialakulását
elsősegély:1-2 órán belül lehet hánytatás, tömény alkohol (40-50%) itatás
38
REACH 1
Registration (bejelentés) > 1t
Evaluation (kiértékelés > 100 t + problémás anyagok
Authorization (engedélyezés) of
CHemicals (vegyi anyagok)
– új Európai Vegyi Anyag Ügynökség létrehozása
– egységes vizsgálati követelmény minden anyagra
– a hatóságról az iparra hárul a felelősség és bizonyítás terhe
– a felelősség kiterjesztése a gyártási lánc és felhasználás egészére
– különösen veszélyes anyagok betiltása (kivételek)
– hatálya > 1 t/év gyártott/ importált anyagra (készítmény is)
– REACH célja
– az egészség, a környezet és a biztonság magas szintű védelme
– az ipar versenyképességének megőrzése, erősítése
– áruk szabad áramlásának biztosítása
39
REACH 2
Mi a regisztráció?
Az Európai Vegyi Anyag Ügynökséghez a gyártásra importálásra szánt
anyagokról készült dokumentáció
– adatok előállítása
– vizsgálatok végzése
– biztonsági adatlap készítése
– benyújtása (regisztrációs díj fizetése)

– értékelése
– engedélyezése
– célja
– csak regisztrált anyagot lehet gyártani, forgalmazni
– regisztrált anyagokról megfelelő információ áll rendelkezésre
– információk alapján korrekt kockázatkezelés lehetséges
– biztosítható a gyártói (importálói) felelősség
40
REACH 3
REACH előnyei
– csökkeneti a zöldek ill. a társadalom vegyi anyagokkal szembeni
fenntartását, támadását
– segíti a megbízhatóbb kock. becslések készítését (az adatok
nyilvánosan hozzáférhetők)
– növeli a környezet- és egészségvédelmi szintet (korrektebb információ
a vegyi anyagokról)
– előmozdítja új vegyi anyagok fejlesztését
REACH hátrányai
– jelentősek az adatgyűjtési/vizsgálati költségek
(terhek nagyobb részét KKV-k viselik)
– a KKV versenyhelyzetét BIZTOSAN rontja, tönkremehetnek
munkahelyek szűnnek meg
– NV-k versenyhelyzete romolhat (EU-n kívülre települnek)
– vegyi anyagok ára emelkedik
41
REACH 4
A REACH kérdései
– végrehajtható-e
– reálisak-e a követelmények
– figyelembe veszi-e különböző méretű cégek teherbíró képességét
– biztosit-e elegendő időt a végrehajtáshoz
Hatástanulmányok (néhány adat)
– a piacról várhatóan kivonásra kerül anyagok (1-100t/év, 20-40%)

– EU-n kivülre kerül a termelés 10-15%-a
– vegyipari termelés várható vesztessége
Németország 20%
Franciaország 10%
– 10%-AL CSÖKKENTI A VEGYI ANYAGOK OKOZTA EGÉSZSÉG
KÁROSODÁST
42
BIZTONSÁGI ADATLAP
1. Anyag/keverék és vállalat azonosítása
1.1. termékazonosító név/szinonimák, CAS száma, EU szám
1.2. biztonsági adatlap szállítójának (gyártó/forgalmazó/importáló)
adatai (név, cím, elérhetőség)
2. Veszélyesség szerinti besorolás, címkézés
3. Összetétel (anyagok, keverékek)
4. Elsősegélynyújtás
5. Tűzvédelmi intézkedések
6. Intézkedés véletlenszerű expozíciónál (lakosság/környezet)
7. Kezelés, tárolás biztonságos tárolás/összeférhetetlenség
8. Expozíció ellenőrzése/egyéni védelem
9. Fizikai és kémiai tulajdonságok
10. Stabilitás és reakcióképesség, kémiai stabilitás, bomlástermék
11. Toxikológiai adatok: toxicitás, bioakkumláció, mobilitás talajban
12. Ökológiai információk
13. Ártalmatlanítási szempontok
14. Szállításra vonatkozó információk
15. Szabályozással kapcsolatos információk (felhasználás, tárolás)
16. Egyéb információk 43
CLP P és H mondatok
GHS Globally Harmonized System of
Classification and Labelling of Cehmicals (UN)
CLP Classification Labelling and Packing
(EU szűkebb értelmezése vegyi anyagok osztályozása)
H mondat: Veszélyességi mondatok (Hazard statement)
P mondat: Óvintézkedési mondatok (Precautionary statement)
EUH mondat: Kiegészítő veszélyességi információk
Korábbi szabályozás
R mondat: R11 Nagyon gyúlékony
R23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező
S mondat: S16 Gyújtóforrástól távol tartandó
S36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni
44
Metilalkohol
H 225 Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz
H 331 Belélegezve mérgező
H 311 Bőrrel érintkezve mérgező
H 301 Lenyelve mérgező
H 370 Károsítja a szerveket
P 210 Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/forró felülettől távol

tartandó. Tilos a dohányzás.
P 233 Az edény szorosan zárva tartandó
P 280 Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata
kötelező
P302+P352 Ha bőrre kerül: lemosás bő szappanos vízzel
P309+P310 Expozíció vagy rosszullét esetén: azonnal forduljon

Toxikológiai központhoz vagy orvoshoz
45
46
47
48
49
50
51
Ipari mérgezések (27)
Címkézés
52
Munkavédelem és
Biztonságtechnika
ÉGÉS
1
ÉGÉS
• kémiai folyamat (104 K alatt → nukleráis reakciók kizárva)
• öngyorsulásának feltételeit maga teremti meg
• kezdeti és végállapot különbsége → környezetnek adódik át
Öngyulladás: az anyag külső gyújtóforrás nélkül ég

Öngyulladási hőmérséklet: az a legkisebb hőmérséklet,
ahol az anyag külső gyújtóforrás nélkül égni kezd
Kényszergyulladás: az égés gyújtóforrás hatására indul
Égés oxigén utánpótlás szerint

– kinetikai (kevert) éghető anyag + lev. keveréke
gyors láncreakció → robbanás
– diffúziós oxigén utánpótlás és az

égéstermék távozás diffúzióval 2
Szilárd anyag égése

– felületi reakció, pirolízis előzheti meg → koksz, fa
– az égést éghető gázok tartják fent
– gyull. hőm. → parázslási hőm.
Folyadék égése
– felületén a távozó gőz ég
– égés csak bizonyos konc. tartományban
– lp. alatt nincs égés
– szilárd anyag folyadék módjára ég: paraffin megolvad
(naftalin: szublimál)
Gázok, gőzök égése

– legveszélyesebb
– gyulladási hőmérséklet
– forró (súrlódó) felületek
– gőzvezetékek
– ARH (LEL)
– FRH (UEL)
– Emin
3
Anyag Gyulladási Emin [mJ]

hőm. [Co]
Hidrogén 500 0,019
Pentán 215 0,24
Gáz-levegő Gyull. hőm. oC

Benzin 200-300
CO 605
CH3-O-CH3
Por-levegő
Kén 236
Polietilén 410
4
Hexán – levegő ARH- FRH
➢5
Minimális gyújtási energia
E min [mJ]
kondenzátorból nyert szikra energiája

1,4
robbanásra legérzékenyebb elegy
20 °C; 101,3 kPa; zárt tér;
Minimális gyújtási energia
1,2
1,0
Emin (gy) = Emin (robb.)
0,8
0,6
0,4
0,2
1,2 [tf %]
4 6 8 10 C benzol
ARH FRH
6
ARH, FRH, Emin

Lobb. Gyull. hőm.
Név ARH tf% FRH tf% Emin mJ
pont oC oC
acetilén 335 1,5 80,5 0,019
benzol -11 538 1,2 8,0 0,2
dietiléter -45 160 1,7 48,0 0,10
etanol 12 425 3,5 15,0 0,14
etilén-oxid -18 430 2,6 100 0,06
hidrogén 500 4,0 75,6 0,011
metán 537 5,0 15,0 0,28
CS2 -30 102 1,0 60,0 0,009
Név Gyull. hőm. oC ARH g/m3 Emin mJ

aluminium 590 37-50 10
PE 410 26-35 10
PVC 495 28-32 160
PP 430 25-35 25
liszt (buza) 410-430 50 8
ACETILÉN
sztöchiom. összetétel 7,7 tf% 4200 kJ/m3
0,5 bar túlnyomás FRH 100 tf% 9500 kJ/m3
2 C2H2 −−− 3C + CH4

C2H2 −−− C2 + H2
ETILÉN-OXID
sztöchiom. összetétel közelében 0,06 mJ
FRH-n (100 tf%) 1000 mJ
CH 2 CH 2 CO + CH 4
O
gyulladási hőmérséklet: 429-440 °C
bomlási hőmérséklet 571 °C
szobahőm. polimerizáció; Cu, Ag nyomok
9
Gyakorlati példák (1)

THF-dietil éter
FRH 6,8 °C
szobahőmérsékleten tűzveszély nélkül használható
10
metanol-etanol
FRH metanol 4 °C
etanol 45 °C
- szobahőmérsékleten metanol tűzvédelmi
szempontból biztonságosabb
- toxicitás: metanol mérgező
11

FTA felhasználása
Ftálsav-észterek előállítása
O
O
160 o C OR
O + ROH + H2O
katalizátor OR
O
O
kép OH
R = BuOH, 2-etilhexanol
FTA ARH 150 °C
FRH 190 °C
O.p.: 131 °C
131-150 oC között tárolva, adagolva a robbanási
határokon kívül dolgozhatunk
12

FTA előállítása
O O
V2O5
O + CO2
450°C
O O
➢13
FÜRDŐS REAKTOR (1)
15
FÜRDŐS REAKTOR (2)
16
Hőm.
(K)
1000 2000 Idő (év)

Veszélyes anyagok
szállítása
Kamion jelőlése ADR szerint

25
MISSISSAUGA (1)
1979. november 10. 23 óra 46 perc.
Lakóövezet szélén, vasút közút nem szintbeli kereszteződésében
106 vagonos szerelvény 8 kocsija kisiklott,
egy PB-t szállító vagon felrobbant, néhány égett, egy sérült

vagonból KLÓR szivárgott. Hatalmas lángok, egy közeli épület
összedőlt, több megrongálódott
Tűzoltók, rendőrség a RIASZTÁSI TERV szerint perceken belül a

helyszínen voltak.
– tűzoltása, terjedés megakadályozása
– vízfüggöny 20 m3/perc; vegyihabok, védőruha
SZÜKSÉGÁLLAPOT elrendelés
– lakosság tájékoztatatása, hangágyúk
– követendő magatartás
– közlekedési útvonalak biztosítása
MISSISSAUGA (2)
KIÜRÍTÉS A KATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁSI TERV szerint
– 10 km-s körzet másnap 7 órára
pizsamában, hevenyészett öltözékben, buszokkal → hétvégi házak,
távolabbi települések, EÜ és kulturális intézmények
– EÜ intézmények kiürítése KATASZTRÓFAELHÁRÍTÁSI TERV szerint
– 15 km-es körzet 12 óráig, 30 km sugarú kör (egész város) 22 óráig
– kiürítési útvonal biztosítva; buszok távolabbi településekről;
– kiürített körzetek azonnal lezárva; kísértetváros , csak gázálarcos
rendőrök
– 1000 lakóházból, 250 ezer embert telepítettek ki alig egy nap alatt
– visszatelepítés: 3 nap
MISSISSAUGA TANULSÁGOK
TŰZOLTÓSÁG
– klórszivárgást megszüntette, marónátronnal semlegesített
– felkészültek voltak, ismerték a klór tulajdonságait
– a sértetlen tartályokat vízpermettel védték, megfelelő védőruha, gázálarc
Ha 90 t klór kiszabadul, hideg mérgező köd talaj felszínén

hömpölyögve, a város mélyebb részeit megüli; alvó emberek;
KATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁSI TERV

– szerepe döntő volt;
– 240 km-s körzetben mozgósították a külső védelmi alakulatokat
(rendőrség, tűzoltóság);
– kitelepítéshez szükséges járműpark
– 250 ezer ember pánikmentes mozgatása
– a veszélyes üzem mellett a főbb szállítási útvonalat is biztosítani kell
–mentőerők tájékoztatása felkészültsége, felszerelése
Szükséges volt-e?
SÁRBOGÁRD
1986. január 14. 16 óra 58 perc. Sárbogárd mellett 11 kocsi kisiklott és 10 vagon
kiégett. Egyik kocsi oldalra dőlt.
Jelentés: - kénpor és koksz ég
- az eldőlt kocsiból ammónia ömlik
– Helyi védelmi bizottság és városi védelmi bizottság

együttes jelentést küld a megyei védelmi bizottságnak.
– Megyei védelmi bizottság 15-én 9.00-ra (16 óra telt el) szakértői értekezletet
hív össze tartva az ammóniaömlés okozta katasztrófától javaslat
– veszélyeztetett körzet pontosítása
– körzet lezárása, rendőri biztosítás, forgalom elterelés
– kitelepítés előkészítése
– járművek (tehergépkocsik, busz) készenlétbe helyezése
– vegyvédelmi alegység készenlétbe helyezése
– mentésben résztvevő szerveknek
– védőeszközök biztosítása
– kioktatás magatartási szabályokra
SÁRBOGÁRD
A pánik elkerülése céljából a Honvédelmi Miniszter a lakosságot nem

tájékoztatta.
– 15 km2 körzetben 5 ezer ember volt közvetlen veszélyeztetve
– robbanás esetén ebben a körzetben kellett volna kitelepíteni
– 15-én 14.00-ra (21 óra telt el)

a megdőlt tartálykocsit felállították, szivárgást leállították
– 16-án délelőtti órákban (az eseményt követően másfél nap múlva)

derült ki, az ammónia tk. vinil-klorid
– 16 tonna vinil-kloridot tartalmazó vagon borult fel
Tanulság: - veszélyes szállítmányok útját kísérni kell
- szállítók szakmai felkészültsége hiányos
- a lakosságot tájékoztatni kell
- hírzárlat több kár, mint haszon
Munkavédelem
ROBBANÁS
1
Robbanás (1)
ROBBANÁS az energiaátalakulás fajtája szerint

Fizikai – gőzkazán felhasadása
– nyomás alatti v. cseppfolyós gáz tartály
felhasadása
Kémiai – kondenzált fázisú (robbanóanyagok)

– polgári
– katonai
– térrobbanás
2
Robbanás (2)
Térrobbanás
– a folyamatban résztvevő anyagok közül az egyik gáz
– éghető anyag robbanásszerű oxidációja
- levegőben,
- oxigénben,
- klórgázban
–éghető anyag lehet – gáz (hidrogén, metán)

– gőz (szerves oldószer)
– diszpergált cseppek
– szilárd por (liszt, kén, fém)
– zárt térrobbanás (tartály, cső, reaktor, helyiség)
– nyílt térrobbanás
3
Fizikai + kémiai robbanás: BLEVE
4
Robbanás (3)
➢ 400 m3-es robbanási határok között lévő gáz/gőz-
levegő eleggyel telt helyiség
➢ 82 kg TNT
➢ robbanási hő (1400 MJ)
Különbség:
• TNT robbanásához erős iniciálás kell
• Térrobbanáshoz néhány tized mJ
energiájúgyújtóforrás is elegendő
5
Robbanás (4)
ROBBANÁS kialakulása → adiabatikus kompresszió
LÁNGSEBESSÉG
égés (levegő) 10-2 ms-1
(oxigén) 100 ms-1
robbanás 102 ms-1
detonáció 2-4 * 103 ms-1
ELPUFFANÁS
a robbanáshoz szükséges nyomás nem alakul ki (széntároló)
DETONÁCIÓ
– irányított robbanás (akna, csővezeték)
- éghető közeget adiabatikus kompresszió
okozta hő gyújtja meg
LÁNG SZERKEZETE (Szemjonov)
Ütőhullám (nyomáshullám) –– Lángzóna –– Vákuum
Flixborough robbanás (1); PA előállítás
levegõ
O NH2OH N
OH
H2SO4
O O
oleum H
N
NH H OH
Beckmann
átrendezõdés n
-amino-kaprolaktám Nylon 6
Schlack 1941
Flixborough robbanás
1974.06.01 ciklohexán+levegő → ciklohexanon → → nylon
A reakció kivitelezése:
•9 bar
•150 °C
•6db. reaktor
•levegő bevezetés
•gravitációs áramlás
•6% konverzió
5. Reaktor javítása → pótlás egy

átmeneti csővel.
•Rossz tervezés
•Rossz kivitelezés
Flixborough robbanás
Az átmeneti cső eltört → 50 tonna ciklohexán távozott
1 percen belül → Azonnal elpárolgott → gőzfelhő →
robbanás → detonáció
Következmények:
• 28 halott
• A teljes gyár megsemmisült
Konklúziók:
• Méretet csökkenteni
(pl. más technológia)
• Átalakításnál az eredeti
terveknek megfeleő minőség
szükséges.
ÉGHETŐ ELEGY MEGGYÚJTVA

– mindkét végén nyitott cső kimegy a szabadba
– egyik végén nyitott cső
– nyitott vég közelében → égéstermék nyitott vég felé távozik
– zárt vég közelében → égéstermék behatol az
elégetlen térbe → ROBBANÁS
Égési [m/s]
sebesség 3 nekifutási úthossz
150
H2 8m
CH4 14 m
dextrin 40 m
100
50 2
Metán-levegő elegy
1
robbanása 10 m hosszú,
[tf %] 300 mm átmérőjű csőben
0 5 10 15 C metán 10
Robbanási végnyomás
11
BRIZANCIA
0,01 mp
3,0 Brizancia = (dp/dt)max

8,0 0,01 mp KKK
4,0
brizancia
2,0
nyomás
2,0 nyomásgörbe
1,0
g benzol
1,0 brizancia [ ]
0
30 50 100 150 200 250 C benzol
12
Explóziós tényező
0,04 mp
 dp 
P [bar] K ex =    3 V [bar  m  s-1 ]
 dt max
p
7 t d
6
5
p=6,3 bar
4
3
2 c
1 b [sec]
a
0,1 0,2
x
Al por 554
20 °C-os, 1 bar nyomású, optimális összetételű, Hidrogén 500
1 m3 zárttérben robbanó elegy Propán 75
nyomásemelkedésének maximális sebessége Metán 54
ROBBANÁS JELLEMZŐI ÖSSZEFOGLALÁS

ARH, FRH, Emin
ROBBANÁSI HŐM
– lángzóna max. hőmérséklete, számolható, mérhető,
– 1900-2300 °C, oxigén koncentrációval nő; max. 3000 °C
ROBBANÁSI NYOMÁS
– meleg gáz nyomása + dinamikus nyomás (ez utóbbi max. 10%);
– 6-12 bar
ROBBANÁSI NYOMÁSEMELKEDÉS SEBESSÉGE BRIZANCIA
(dp/dt)max függ: – az anyagi minőségtől
– térfogattól (növelésével csökken)
EXPLÓZIÓS EGYÜTTHATÓ
20 °C-os 1 bar nyomású optimális összetételű 1 m3 zárt térben robbanó elegy
nyomásemelkedésének maximális sebessége
Kex = (dp/dt)max *V 1/3
anyagi állandó (nem fizikai, hanem technikai),
függ az összetételtől és a tér geometriájától
TERVEZÉS Tartály: pmax
Épület: Kex
14
Porrobbanás (1)
Robbanási jellemzők – anyagi tulajdonság
– porkoncentráció (g/m3; kg/m3)
Porfelhő
– nem homogén, Stokes szabály szerint ülepszik
– szemcseméret mellett azok eloszlása is jellemző
– porkoncentráció csökken, a felület nem; durva szemcsék felülete a
finomakhoz képest csekély; (ebédszünet után indítás – robbanás)
– úgy gyújtható mint a gázelegy:
– melegítés
– gyújtóforrás
– gyulladási hőm.:
–függ a kísérleti körülményektől
–nedvességtartalomtól
– ARH környékén 40 W izzó, 1 méterről nem lázható;
csak az üzem kis térfogatában alakulhat ki
– Emin 2-3 nagyságrenddel nagyobb, mint gáz/gőz-lev.,
ritkán kisebb l0 mJ-nál
15
pmax [bar]
Porrobbanás (2)
Szemcse-
Porfelhő Pmax Kex
méret
neve [kPa] [bar *m*s-1]
[µm]
Alumínium 1250 584 max. 70

d
Szerves [m]
1100 286 max. 70
pigment
Dextrin 970 200 max. 70
Száraz szén 870 85 max. 70
A szemcsefinomság hatása
a metil-cellulóz robbanási jellemzőire Kex [bar/s]
16
Porrobbanás
Imperial Sugar Company
Port Wentworth, GA USA
2008. 02. 07
17
E min [mJ]
150
Hibrid porfelhő
100
30
(1)
20
10
A metánt tartalom hatása a

szénporfelhő
0 minimális gyulladási
2,5 4,5 5,0 energiájára
18
Hibrid porfelhő
(2)
A metántartalom
hatása
a PVC-porfelhő alsó
robbanási határára
19
Robbanásvédelem (1)
KONDENZÁLT FÁZIS
hőközlés (olvasztás, desztilláció); nyomás (préselés)
épület – külön, építmények, repülő tető
– ma egy épülettömb, nehéz tető, gyengített párkány
TÉRROBANÁS
1. Lefúvatás
2. Nyomásálló védelem
3. Vákuumos védelem
4. Réshatás
5. Robbanás elfojtása
6. Inertizálás
20
Védekezés térrobbanás ellen

1.) LEFÚVATÁS
megfelelő hasadó felület
➢ Kex, edény alakja
➢ készülék 1-3 lefúvatóhely
➢ csővezeték: 1-2 m-ként; nagy keresztmetszetű
➢ korlátok :
➢mérgező anyagok esetén nem használható
➢adatok Kex = 600 bar*m*s-1–ig
21

2.) NYOMÁSÁLLÓ VÉDELEM
drága, de mérgező anyagoknál nincs más megoldás
3.) VÁKUUMOS VÉDELEM

vákuum alatt a pmax kisebb mint 1 bar
4.) RÉSHATÁS
22

RÉSHATÁS
robbanás megakadályozása Hossz: 25 mm
kis keresztmetszetű csőszakasz v. háló Átmérő: 0.102 mm éter
–– csővezeték 0.203 mm CS2
–– villamos berendezések 1.17 mm H2
Davy-lámpa
24
Védekezés térrobbanás ellen (2)

4.) ROBBANÁS ELFOJTÁSA
(kutyaharapást szőrével) 1 villamos tápegység;
2 detektor;
1 3 nyomáshullámok;
4
4 félgömb alakú elfojtó készülék;
5 5 lángfront;
6 gyújtóforrás
3 6
25
Védekezés térrobbanás ellen (3)

5.) INERTIZÁLÁS
inert gázzal csökkentik az oxigén koncentrácíót
(tk. a robbanási határokat)
– éghető anyaghoz adják, v. a levegőt hígítják
– nemes gázok (He, Ar) → költséges
– halogénezett szénhidrogének
– N2 → nitrideket képezhet
Fe, V, Ti, Cr 1000 °C-on,
Li szobahőm
– CO2 → nagy seb. kiáramlás →
elektrosztatikus feltöltődés
– vízgőz → ritkán, kerülni a kondenzációt
(elektrosztatikus feltöltődés)
Inertizálás (1)
C benzol
Benzol gőzök robbanási

250
247 határa nitrogénnel
higított levegőben
200
(Az oxigén % értékei oxigén
–nitrogén elegyre
150 vonatkoznak benzol nélkül)
100 robbanó
elegy
50
32
21 15 10 % O2
27
Inertizálás (2)
1 argon
2 hélium
3 nitrogén
4 vízgőz
5 szén-dioxid
5
4 Metán éghetőségi
3
2 határának változása az
inert gáz tartalommal
1
28
SZTATIKUS ELEKTROMOSSÁG
ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS
mindig fellép, ha két anyag, amely közül legalább az egyik szigetelő,

erősen súrlódik, majd mechanikai hatásra szétválik
E=0,5*C*U2
Benzin áramlása csőben: 3600V

Kaucsuk feldolgozása vákuumban: 15000V
CO2 kiáramlása ballonból: 8000V
Autókerék súrlódása betonon: 3000V
Gumi szállítószalag: 45000V
15m/s sebességű bőrszíj: 80000V
Példák
1. Tartály U=3kV C=300pF E=1,35mJ
2. Ember U=2kV C=100pF E=0,2mJ
BITBURG, Németország (1)

Eifel hegység; 6-700 m mgas sűrű erdős terület
30
BITBURG, Németország (2)

TÁROLÁS ZAVARTALAN DIFFUZIÓ ESETÉN

TTÁR < TARH telitett gőz konc. < ARH nincs robbanóelegy
TARH < TTÁR < TFRH mindig (hosszabb idő után is) robbanásveszély
TTÁR > TFRH hosszabb idő után robbanóelegy;

D és h függvénye
Robbanóelegy kialakulása (nap)

D = 0,1 cm2 s-1
h [m] TTÁR – TFRH [oC]

4 8 12 24
1 10 3 2 0,6
2 42 14 7 2,4
4 168 54 29 9,6
32
BITBURG TANULSÁGOK
1. inertizálás szén-dioxiddal
– szilárd v. cseppfolyós részecskék (rozsda)
– kiáramoltatás sötét szobában –> fényjelenség
2. nem elég a fémrészek földelése

a tartály belsejében is lehet gyújtóforrás
– fémszita, fésű (turbulens áramlás)
– gázok tisztítása (szilárd részecskéktől)
– 70% rel. nedvesség → szennyezem a tárolandó anyagot
3. robbanásvédelem inert gázzal

csak a robbanási határokon kívül hatékony
33
KÖSZÖNÖM
FIGYELMÜKET
35
Munkavédelem
Gyújtóforrások
Öngyulladás
1
Gyújtóforrások (1)
GYÚJTÓFORRÁS tárgy v. folyamat, amelyből a gyulladáshoz
szükséges energia származik
NYÍLT LÁNG, FORRÓ TÁRGY

– forró tárgy, fűtő, tüzelő berendezés
– izzó tárgy (szárító berendezések; cigaretta 560-1000 °C)
– hegesztés, lángvágás (tartály ARH-FRH között, szóródó szikra)
– kompressziós hő
oxigénpalackra közvetlen (reduktor nélkül) gumikábel,
nagynyomású oxigéndús légtorlasz, meggyullad
– súrlódási hő (centrifuga féke, védőburkolatban ékszíj)
HŐ ÉS FÉNYSUGÁR
– új közeg határán – áthatol
– visszaverődik
– elnyelődik (ez utóbbi okozhat gyulladást)
– gáz-levegő elegy benne 10-6 g/m3 Al fólia, villanólámpa
– nap sugárzó energiája K-EU-ban kevés (folyadék max. 85°C, melegszik)
– homorú tükör v. gyűjtőlencse; (lombik); ritka
2
FOTOKÉMIAI GYÚJTÁS
biztonságtechnikában alárendelt szerepű;
H2-Cl2 elegy (243 kJ/mol) energia kell (kék, v. ibolyántúli
sugárzás); hasonló reakció klór és metán, etilén, acetilén között)
VILLAMOSSÁG MINT GYÚJTÓFORRÁS

osztályba sorolás, jelentős gazdasági kérdés
ELEKTROSZTATIKUS KISÜLÉS
MECHANIKUS SZIKRA
– ütés v. dörzsölés hatására felületi egyenetlenség miatt leváló részek
szikraként repülnek; 1000 °C, 10-3 sec
– acélszikra
– könnyűfém szikra
– nemfémes anyagok szikrája
3
ACÉLSZIKRA
– 0,01-0,2 mm; 500-800 °C, “légbuborékban” repül

– max. gyújtóképesség röppálya végén 1700-1800 °C
– rozsdás felület könnyebben ad szikrát
– kevésbé veszélyes mint az elektromos szikra
– oxigént fogyaszt → égési seb. csökken
– kis szikra a veszélyesebb
– ARH felé tolódik legjobban robbanó összetétel
– oxigénhiány miatt FRH csökken
acél - betonacél 5 – 13,7 tf% H2
acél - gránit 5 – 43,0 tf% H2
4
KÖNNYŰFÉM SZIKRA
termitreakció (Mg, Al); 2500 °C
2 Al + Fe2O3 = Al2O3 + 2Fe
– fémgőzburok, homogén fázis
– 10-6 g-os Al szikra elegendő metán-, ill. benzin-levegő elegy
meggyújtásához
ÉGHETETLEN ANYAGOK SZIKRÁJA

– két kovakő, kovakő-acél
– max. gyújtóképesség röppálya kezdetén (lehűl)
– szikraszegény szerszám (nikkel-szilicid; drága, rossz)
5
Öngyulladás (1)
Öngyulladási hőmérséklet
az a legkisebb hőm. ahol az anyag (lev. jelenlétében) külső gyújtóforrás
nélkül meggyullad és önfenntartó módón ég
(minden anyag öngyulladó; szűkítve szoba hőm.)
Növényi eredetű anyagok
– 60-70 oC biológiai folyamatok → oxidáció 110-130 oC –ra emelkedhet
a hőm. (fűrészpor, faforgács)
Víz hatására lángra lobbanó anyagok
– alkáli fémek, hidridek
– fém karbidok (CaC2, Cu2C2, Na2C2, Hg2C2), CaC2 kis nedvességre 1000 oC
– Mg2Si nedvességre Mg(OH)2 + szilán utóbbi levegőn gyullad
– hidridek, foszfidok (LiAlH4 , BuLi, AlP, Zn3P22)
rágcsálóirtás (AlP → P2H4 ) ez gyújtja be PH3 –t
Oxidálószerek és szerves anyag reakciója
– salétromsav és fa, szalma, stb.
– olajos rongy (esetleg oxigén dús atmoszféra)
– halogének és H2, CH4, C2H4 reakciója szobahőmérsékleten
– KMnO4 glicerint, etilénglikolt lángra lobbantja
6
Öngyulladás (2)
Levegővel érintkezve lángra lobban
– sárga foszfor (Op. = 30 oC; Tgy. = 45 oC)

víz alatt tárolni, nehezen gyógyuló égési seb;
hőmérséklettel gőznyomása jelentősen nő, edény is robbanhat
– vörös foszfor (Tgy = 240 oC) sárga P-nyomoktól ez is öngyulladó
– frissen készült faszénpor, korom (levegő tisztítás)
– fémporok; aprítás
– Fe: finom öngyulladó, durva (égő cigaretta)
– Ti; megmunkálás vízhűtés, szállítás víz alatt
– Al-, Zn-por → inert atmoszférában készítik
– Al, Zn alkil- és fenilvegyületei
[Fe(CO)5] fényre [Fe(CO)9]; lev. meggyullad ,begyújtja [Fe(CO)5]-t
– szulfidok FeS + 2O2 = FeSO4
barnaszén öngyulladása, gáztartálytüzek, kőolaj deszt.
– tűzkő (Fe ------> FeO) Fe-Ce ötvözet
– Raney-Ni (Ra-Ni) 7
tárolás CH2 OH
víz alatt
cc. NaOH kiszáradva ég öngyulladó
veszélyes
Ra-Ni Ni Ni a szűrőprésen
álarc nagy felületű szűrés hulladék
kesztyű por
kezelése
kiforrás piroforos
Öngyulladás (3)
– peroxidok bomlása hőhatásra → robbanás
éterekből, olefinekből fény v. hő hatására (pl. desztilláció) és a
technológiai rendszer pangó részein; (csőhajlat, holtág) keletkezhetnek
– KClO3 gyufaipar
– persavak O
– perecetsav; CH3 C
– in situ állítják elő; (Op.: 8 C)
o
O OH
– nem hűtik 12 C alá,
o
– szilárd állapotban mech. érzékenység jelentősen megnő

O O
O
O OH CF3 C OH
O OH O OH
O
peroxibenzoesav peroxitrifluorecetsav
monoperoxi- 9
ftálsav
S NH2 S NH2 O NH2
N N N
2-(propil)izonikotintioamid 2-(etil)izonikotintioamid izonikotinamid
O NH2 S NH2
benzamid tiobenzamid
Process Safety Progress, 16 237 (1997)

SENSITIVITY to IMPACT and FRICTION
Name of compounds Action of Action of

impact friction [N]
2-(ethy)isonicotinthioamide non sensitive 94

spark at 360 N
2-(propyl)isonicotinthioamide non sensitive 94

strong smoke 360 N
isonicotinamide non sensitive non sensitive
slow decomoposition
thiobenzamide non sensitive
at 360 N
slow decomoposition
benzamide non sensitive
at 360 N
11
75,89
CS2
75,91
12
13
BITBURG, Németország
TÁROLÁS ZAVARTALAN DIFFUZIÓ ESETÉN

TTÁR < TARH telitett gőz konc. < ARH nincs robbanóelegy
TARH < TTÁR < TFRH mindig (hosszabb idő után is) robbanásveszély
TTÁR > TFRH hosszabb idő után robbanóelegy;

D és h függvénye
Robbanóelegy kialakulása (nap)

D = 0,1 cm2 s-1
h [m] TTÁR – TFRH [oC]

4 8 12 24
1 10 3 2 0,6
2 42 14 7 2,4
4 168 54 29 9,6
➢15
BITBURG TANULSÁGOK
1. inertizálás szén-dioxiddal
– szilárd v. cseppfolyós részecskék (rozsda)
– kiáramoltatás sötét szobában –> fényjelenség
2. nem elég a fémrészek földelése

a tartály belsejében is lehet gyújtóforrás
– fémszita, fésű (turbulens áramlás)
– gázok tisztítása (szilárd részecskéktől)
– 70% relatív nedvesség → szennyezem a tárolandó anyagot
3. robbanásvédelem inert gázzal

csak a robbanási határokon kívül hatékony
16
Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem
SZTATIKUS
ELEKTROMOSSÁG
1
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektrosztatikus
Szerves Kémia és Technológia Tanszék feltöltődés (1)
– az anyagok eredeti állapotukban villamos szempontból semlegesek,
a töltéshordozók a tömbfázisban és a felületen egyenlő számban és
egyenletes eloszlásban a helyezkednek el;
ezen egyensúly megbomlása elektrosztatikus feltöltődéshez vezet
– mindig fellép, ha két anyag, amely közül legalább az egyik szigetelő, erősen
súrlódik majd mechanikai hatásra, szétválik
FAJLAGOS ELLENÁLLÁS
Fémek 10-7 – 10-8  m

Szénhidrogének 107 – 109 m
Fa 109 – 1012  m
Teflon 1018 – 1019  m
2
Borostyán > 1016  m
Szerves Kémia és Technológia Tanszék Elektrosztatikus
feltöltődés kialakulása
KÉT FOLYAMAT KÖLCSÖNHATÁSA
– FELTÖLTŐDÉS ELVEZETÉS
– kialakulása
– jellege
– elektrosztatikus feltöltődés kialakulása
– töltésszétválás
összes töltés nem változik
töltéshordozók térben elkülönülnek
– porlasztás
– párolgás
– ütés, nyomás
– töltésváltozás,
összes töltés változik
– súrlódás
– dörzsölés
– fagyás
– sugárzás (röntgen, α, β, γ)
3
feltöltődés jellege
– elektrosztatikus feltöltődés jellege
– folyamatos feltöltődés
a töltések elhelyezkedhetnek hengeren
az anyag felületén futó fólia
tömbfázisban
csőben áramló
folyadék
lebegő
részecskefelhő
– részecskefeltöltődés
villamosan elszigetelt kisméretű
szilárd anyagon vagy
folyadékcseppen alakul ki
4
kisülés energiája
Elektrosztatikus feltöltődés esetén kialakuló feszültség

– benzin áramlása csőben 3600 V
– kaucsuk feldolgozása vákuumban 15000 V
– széndioxid kiáramlása ballonból 8000 V
– autókerék súrlódása betonon 3000 V
– gumi szállítószalag 45000 V
– 15 m/sec sebességű bőrszíj 80000 V
E = 0,5 C*U2
Példák
1.) tartály U = 3 kV
C = 300 pF E = 1,35 mJ
2.) ember U = 2 kV
U = 100 pF E = 0,2 mJ
5
Szerves Kémia és Technológia Tanszék Szikraérzékenységi
osztályok
SZIKRAÉRZÉKENYSÉGI OSZTÁLYOK
az anyag viselkedése villamos kisülés hatására
függ:
– hőmérséklet
– relatív páratartalom
– elektróda alakja
Rendkívül nagy RSZ Emin  0.1 mJ
Nagy NSZ 0,1 < Emin  0,4 mJ
Átlagos ÁSZ 0,4 < Emin  20.0 mJ
Kis KSZ Emin > 20 mJ
ELEKTROSZTATIKUS KISÜLÉS
– szilárd éghető anyagok meggyújtásához kicsi az energiája
– különbség az erősáramú szikra energiájától
6
feltöltődés (példák)
Hajtószíjak
Éghető folyadékok szállítása, tárolása

– folyadék áramlása csőben éter, benzin, EtOH, MeOH, szén-diszulfid
a feltöltődés sebesség és csőátmérő függvénye
CS2 12 mm 1,5 m/s
éter 24 mm 1,5 m/s
alkoholok, ketonok 24 mm 9-10 m/s
robbanás vezetékben nem lehet csak kiömléskor
– folyadék mozgatása sűrített levegővel
– porladás (aceton visszanyerés)
– folyadék ülepedése folyadékban (dízel-olaj benzin elegy kezelése lúggal)
Sűrített gázok kiáramlása
gázban szilárd vagy cseppfolyós szennyeződés
– rozsda, vagy maga a gáz
– kerozin tartály, Eifel hegység NATO
Porok szállítása, szárítása 7
Szerves Kémia és Technológia Tanszék Védekezés
elektrosztatikus
Q = Qo e -t/ feltöltődés ellen (1)
t sec alatt Qo töltésből Q töltés lesz

 = relaxációs idő
jellemző – szigetelőre
– körülményekre
vezető:  kicsi gyorsan veszti el a töltést
szigetelő:  nagy lassan veszti el a töltést
Vezető tárgy földelése

– tartályt több helyen
– csővezetéket elektromosan is kötni
– mobil tartály, lánc nem jó
– lefejtésnél gumicső végén földelt bilincs
– vezetőképes padlót vizezni
Nem vezető vezetővé tétele
adalék – műanyaghoz
– gumihoz 8
elektrosztatikus
Porok szárítása, szállítása feltöltődés ellen (2)
egymáshoz, ill. az edény falához dörzsölődve feltöltődés

– elszívóvezeték
– fluidizációs szállítás, szárítás
– nagy keresztmetszetű csővezeték
– földelt fémszita
– gyengített felület
– inert gáz
– nedves levegő (ha lehet)
Relatív légnedvesség növelése
vezetőképes vízfilmréteg kisülési feszültsége
20 % 1500 V
60 % 500 – 800 V
80 % 200 – 400 V
500 V alatt nem veszélyes kicsi a gyújtási energia
Levegő ionizálása
9
elektrosztatikus
feltöltődés ellen (3)
Elektrosztatikus kisülés hatása az emberre
– másodlagos hatások
– tilos izolált talpú cipő, fémtárgy viselése
– vasajtó kétkezes földelt kilinccsel (kevés !!!)
– tilos szintetikus ruha/fehérnemű viselése
10
feltöltődés elevezetése
a töltésnek csak egy időben elnyúlva

szikrakisülés
része sül ki sül ki
földelt antisztatikus test antisztatikus testtel

nem töltődik fel a vezető földelhető
11
Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
NYOMÁS ALATT MŰKÖDŐ
BERENDEZÉSEK
Dr. habil. Hegedűs László

egyetemi docens
2
NYOMÁS ALATT MŰKÖDŐ BERENDEZÉSEK

Nyomástartó berendezés (autoklávok)
Nyomástartó berendezés robbanása
Nyomástartó berendezés alakja
- gömbtartály
- hengeres tartály
- gázpalack
Nyomástartó edények veszélyességi osztályba sorolása
Nyomástartó edények szerelvényei
Nyomáshatárolók
- biztonsági szelep
- hasadótárcsa (olvadótárcsa)
- biztonsági folyadékzár
- szippantó szelep
Biztonságjelzők: nyomásmérő, hőmérő, folyadékszint-jelző
Hőmérséklethatároló
- olvadótárcsa
Nyomáspróba
Gázpalackok
3
Cseppfolyós gázok
VESZÉLYESSÉGI osztályba sorolás (1)
pm méretezési nyomás: szilárdság

pe engedélyezési nyomás engedélyezési irat
pü üzemi nyomás üzemelés
pp próbanyomás tömörség
pm > pp > = pe > = pü
Tt tervezési hőmérséklet
Tü üzemi hőmérséklet
Vö összes térfogat
Vh hasznos térfogat
4
VESZÉLYESSÉGI osztályba sorolás (2)
Y = Vö pe k (c + f + t)
Vö összes térfogat (m3)

pe engedélyezési nyomás (bar)
k korrózióra jellemző (1-20)
c töltet fizikai állapotára jellemző (1-3)
f tűzveszélyességre jellemző (0-3)
t töltet mérgező hatására jellemző (0-3)
4 < Y < 100 kis veszélyességi osztály

100 < Y < 10.000 közepes veszélyességi osztály
Y > 10.000 nagy veszélyességi osztály 5
MÓDOSÍTÁS (2016-tól)!
Megfelelőségértékelési eljárás (1)
EU irányelv - Pressure Equipment Directive (P E D )
PS legnagyobb megengedhető nyomás (bar)

TS megengedhető hőmérséklet (oC)
V v. DN térfogat v. névleges méret (m3)
PS×V = [bar × liter]
Töltetcsoportok szerinti értékelés!

(a rendelet kilenc ábrája valamelyikéhez rendeli)
6
MÓDOSÍTÁS (2016)!
Veszélyességi kategóriák:
I, II, III és IV
Kategóriába sorolás:
- töltet típusa (gáz v. folyadék),
- veszélyes v. nem veszélyes,
- a PS és a V értékei,
- a PS × V szorzat értéke.
7
MÓDOSÍTÁS (2016)!
Az eljárás célja: AZ EURÓPAI MEGFELELŐSÉG
8
NYOMÁSHATÁROLÓK (1)
Biztonsági szelepek
Rugós biztonsági szelep

Súlyterhelésű biztonsági szelep 9
Hasadótárcsa
10
Hasadótárcsa
11
CSŐRUGÓS MANOMÉTER (1)

(Bourdon-csöves manométer)
12
CSŐRUGÓS MANOMÉTER (1)

(Bourdon-csöves manométer)
13
MANOMÉTER
– mindenkori nyomást méri
– állandó összeköttetés a mérendő térrel
– manométer típusa
– lemezrúgós (2,5 bar-ig)
– csőrúgós, piezoelektromos, ionizációs
– csatlakozás – 3 furatú csap → ellenőrzés
– mikor jó a manométer
1.) nyomásmentes állapotban ül a szögön
2.) szelep zárasakor egyenletesen megy vissza és ráül a szögre
3.) hitelesítő manométertől az eltérés ≤ ± 3%
– méréshatár: pe 2/3-nál van, piros vonal jelzi
– szerkezeti anyag
– ne reagáljon (réz – ammónia, klór)
– honnan tudom a belső rész szerkezeti anyagát ?
14
BESZÁLLÁS VEGYIPARI BERENDEZÉSBE
Behajolás
Mi vár a beszálló dolgozóra?

- a készülékben anyag van (fullad, mérgeződik)
- nyomokban maradt anyag (tűz, robbanás, mérgezés)
- keverő beindul (csonkolásos sérülés)
- csővezetékek - anyag
- hőközlés
- nincs elég oxigén
- hegesztés készülékben
15
PRÓBANYOMÁS
- feltöltés vízzel pp-re → nézik a szivárgást
- túlnyomás elkerülése → biztonsági szelep 5%-al pp felett
nyit
- nyomásnövelés: 0,1 pp/min; de max. 30 bar/min
- 3-5 perc; közben szerelni tilos
pp = 1,25 pe*Rm20/Rmt
Rm20 = megengedhető feszültség 20 °C-on
Rmt = megengedhető feszültség tervezési. hőm.-n
több egység esetén, amelyik egységre kisebb
pe < 4 pp = pe + 1
öntöttvas készülék pp = 2 pe (min. 3 bar)

zománcozott készülék pp = pe 16
O O
40-70 °C
Me C Me C
H levegő 4-7 bar O O H
oxigén 2 bar
O
Me C
O O
H
Me C Me C
O O H Mn(II)-acetát O H
H = 296 kJ/mol
17
ECETSAV ELŐÁLLÍTÁSA ACETALDEHIDBŐL
18
GÁZPALACK (1)
MÉRETEK: l = 1600 mm TÁROLÁS: - függőleges helyzetben
d = 420 mm - eldőlés ellen biztosítani
l/d = max 8,5 (heveder, lánc)
19
GÁZPALACK (2)
Tulajdonságok Váll színe Példák
Mérgező és vagy ammónia, klór, fluor, kén-dioxid,

sárga
korrodáló CO, NO
Éghető vörös hidrogén, metán, etilén

(gyúlékony) (bal menet) nitrogén/hidrogén keverék
Oxidáló oxigén (olajveszélyes)

világoskék
(gyújtó hatású) dinitrogén-oxid/oxigén keverék
kripton, xenon, argon, neon,

Semleges élénkzöld hegesztési védőgáz,
ipari célú sűrített levegő
20
GÁZPALACK (3)
Éghető gázok
21
GÁZPALACK (4)
Új jelölések
22
GÁZPALACK (5)
Új jelölések
23
GÁZPALACK (6)
Nagy nyomású reduktor- oxigén, hidrogén,

gázok szelep nitrogén, argon,
hélium
Cseppfolyósított tűszelep klór, ammónia,
etilén-oxid,
gázok Pr-Bu
név, gyártó, szerkezeti anyag,

FELTÜNTETNI tömeg, engedélyezési nyomás
próbanyomás ideje
meleg vízbe állítani
HŐKÖZLÉS TILOS - gőzborotva
- fűtőtest mellé állítani
24
REDUKTORSZELEP (1)
25
REDUKTORSZELEP (2)
26
CSEPPFOLYÓS GÁZOK
Nyomásemelkedés cseppfolyós klórral töltött tartályban
10-14 bar/oC (0-40 oC)
0 oC-on teljesen megtöltve
környezet (20 oC ) -----> 250 bar
(telítettségi nyomás 0 oC-on 3,7 bar)
Maximális betöltési mennyiség
teljes térfogat 95%-a
18 m3-es tartály, izobután
tárolási hőmérséklet: 40 oC -----> max. feltöltési tömeg 10,9 t
Hőm.  oC V  m3 %
0 15,37 86
10 15, 55 87
20 16, 27 90
30 16, 51 91,5
40 17, 03 95
0 oC-n 17,03 m3-t betöltve (térf. 95%-a) → 11,9 t 27
BLEVE
BLEVE (Boiling Liquid Expanding Vapor Explosion)
Forró folyadék kiterjedő gőzének robbanása
Feltételei:
- nyomás alatt tárolt, éghető folyadék
- részben töltött tartály
- a készülék megnyílik (fizikai-, hőhatás, korrózió)
Rombolás:
- tűzgömb, szétrepülő darabok, újabb BLEVE
28
BLEVE
Feyzin (1966. január 4.)
Feyzin
Megsemmisült
400 m-re
Kár keletkezett
Vasút
Autópálya
Kerítés
130m 75m
Üzemanyag Benzin
tartályok tartályok
4 propán t. (1200m3)
4 bután t (2000m3)
29
BLEVE megelőzése
„EREDMÉNY” Távirányított
Nyomáscsökkentő
12 halott Megsemmisült: szelep
vízhűtés
100 sérült 5100 m3 csf. gáz
6,6 millió $ kár 3800 m3 kerozin Hőszigetelés
KONKLUZIÓK
- BLEVE
- veszélyes, kiszámíthatatlan
- fontos a tervezés
- veszélyességi zónákat betartani
- megvárni míg kiég az anyag
- ne álljon meg a kiömlött anyag a
tartály alatt
- késlekedés a tűz kiterjedéséhez Ferde talapzat
vezet
30
31
Flixborough robbanás (1)

PA előállítás
O NH2OH N
OH
H2SO4
O O
oleum H
N
NH H OH
n

1974.06.01 ciklohexán+levegő → ciklohexanon → → (PA) nylon
A reakció kivitelezése:
─ 9 bar, 150 °C
─ 6 db reaktor
─ levegő bevezetés
─ gravitációs áramlás
─ 6% konverzió
5. sz. reaktor javítása

→ pótlás egy átmeneti
csővel
→ hibás tervezés
→ hibás kivitelezés
33

egy összekötő cső eltört
→ 1 percen belül 50 tonna ciklohexán távozott
→ azonnal elpárolgott → gőzfelhő →
robbanás → detonáció
Következmények:
- 28 halott
- a teljes gyár megsemmisült
Konklúziók:
- méretet csökkenteni
(pl. más technológia)
- kivitelezés eredeti
terveknek megfelelő legyen
- változtatást vizsgálni
34
DEVNYAI ROBBANÁS (1)
1986. november 1.
─ 4 db 200 m3-es autokláv; tisztítás, indul, polimerizáció, leáll
─ kis robbanás, sok VC kifolyt, 30 sec múlva
→ HATALMAS ROBBANÁS
─ 300 m átmérőjű tűzgömb

─ nincs levegő segítségkérés
─ 350 m-es körzetben a dolgozók súlyosan sérültek
─ 17 halott, 16 rokkant; 10 km-es körzetben ablakok betörtek
─ 150 m-re 3 db tartálykocsi felborult (Cl2)
─ 1 km-re lévő VC-tartályok nem sérültek
─ kár: 100 millió USD
35
DEVNYAI ROBBANÁS (2)
MI OKOZTA A ROBBANÁST ?
─ autokláv túltöltve, keverés gyenge,
─ hőelvonási problémák, reakció felgyorsult
─ biztonsági szelep és a víz beadagoló (8 m3/ó) nyílás letapadt,
─ beadagolása bizonytalan volt
─ rossz keverés miatt lokális túlmelegedés
─ a kül. csonkok a polimertől rendszeresen”letapadtak”
─ az egyre növekvő nyomás az autokláv alsó buvónyílását
ledobta,
─ 15-20 s alatt 60-70 t 60 oC-os VC került a szabadba
TANULSÁGOK
─ karbantartás → letapadás
─ személyzet → létszám
→ szakértelem
36

1 2 3 4 5 6 7 Merged

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

1 2 3 4 5 6 7 Merged

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Szerves Kémia és Technológia Tanszék

CÉL baleset megelőzése, elhárítása

CÉL: foglalkozási betegség, ártalom megelőzése

– a baleset az egész termelési vertikumot veszélyezteti

– előterében a dolgozó ember áll

Dolgozó ember → Termelő eszköz

Üzemi baleset → jogi kategória → statisztikai adatok

Miért veszélyes a vegyi üzem?

szállítás, közlekedés 45 - 50%

TNT (izomer elegy) 6

VÉDEKEZÉS HIERARCHIÁJA (1)

VÉDEKEZÉS HIERARCHIÁJA (2)

Biztonságos technika, preventív védelem

REAGENS MEGVÁLASZTÁSA (1)

REAGENS MEGVÁLASZTÁSA (2)

3 R-COOH + PCl3 → 3 R-COCl + H3PO3

R-COOH + COCl2 → R-COCl + HCl + CO2

REAGENS MEGVÁLASZTÁSA (3)

R-NH2 + R’Br → R-NH-R’+ HBr

RR’=NH + Ar-SO2-OR” → RR’=N-R” + ArSO3H

Tartályreaktor helyett filmreaktor:

2 HNO3  NO2+ + NO3- + H2O

Belső hűtőkígyós nitráló

TEXAS CITY (1)

- 8 óra körül a hajóról sárgás füst

- kézi tűzoltó készülékekkel sikertelen oltási kísérlet;

- kapitány vízzel elárasztást nem engedélyezi;

- 9 óra 12 perckor a hajó felrobban (egyik tároló);

TEXAS CITY (2)

- rakománnyal együtt 7176 tonnás hajós 6 méter magasra emelkedik

- High Flyer (872 to NH4NO3; 1600 to kén)

- 1000 épület ment tönkre, 540 halott; 63 eltünt; 2000 hajléktalan;

TEXAS CITY (3)

Kikötőben parkoló autók

1100 jármű rongálodott

1947 Texas kikötő

- a Grand Camp hajón 2300 t

- kigyulladtak a kikötő olajtartályai

GRAND CAMP HORGONYA

– veszélyhelyzet feltárása VESZÉLYELEMZÉS

– kockázat hatásának értékelése KOCKÁZATBECSLÉS

KOCKÁZAT KEZELÉS (risk management)

KOCKÁZAT TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE

Exoterm reakciók munkapontjai

Dr. Pálovics Emese

”Minden anyag méreg, nincs olyan, amelyik ne

Méreg az-az anyag, amely aránylag kis

élő szervezetbe kerülő anyag, megzavarja a biológiai folyamatot

– annak mértéke, hogy a károsodás potenciális elszenvedője (többnyire

– a vegyi anyag valamilyen módón kapcsolatba kerül az élő szervezettel;

- víz, levegő, talaj

KOCKÁZAT veszélyforrás (kemikália) + expozíció

– orális (szájon át)

– dermális (bőrön át)

– 1.7 m2, 9 kg;

MÉRGEZŐ HATÁS SZERKEZET ÖSSZEFÜGGÉSE

Minimata, Chisso vegyipari cég

DDT mérgezés (raktározódás)

Paul Hermann Müller

– szervezet állapota (immunrendszer, terhesség)

– a dolgozót a normális munkavégzés során méreghatás éri,

KRÓNIKUS (IDÜLT) MÉRGEZÉS