3.

HÉT: A DNS SZEREPE, A FEHÉRJESZINTÉZIS,

SEJTALKOTÓK, SEJTOSZTÓDÁS
(Biológia III. 42-63. oldal)

I. KULCSFOGALMAK

1. Kromatin

Definíció
A sejt DNS-állományának hiszton és nem-hiszton fehérjékkel kialakított komplexe.

Magyarázat
Az eukarióták DNS-e mindig fehérjékhez kötődik. Ezek a fehérjék lehetnek bázikus jellegű
ún. hisztonfehérjék, amelyek stabilizáló, szerkezetkialakító funkciójúak, illetve lehetnek
inkább savas jellegű nem-hiszton fehérjék is, amelyek pedig a DNS megkettőződésében,
RNS-másolat készítésében vagy a génaktivitás szabályozásában játszanak szerepet. A
hisztonfehérjék a prokariótákból teljesen hiányoznak.

A hisztonoknak több altípusa létezik. Ezek közül a H2A, H2B, H3 és H4 jelűek 2-2 példánya
(tehát összesen 8 db) egy hisztonmagot alkot, amelyre a DNS kétszeresen, egy 146
bázispárnyi hosszúságú szakaszával feltekeredik:

A kromatinnak ezt a komplex egységét nukleoszómának nevezik. A kromatin nagyon sok

ilyen nukleoszómából épül fel, amelyeket átlag 54 bázispárnyi DNS-szakaszok kötnek
össze, így egy gyöngysorhoz hasonló struktúra keletkezik:
 I

A nukleoszómához kapcsolódó H1 hiszton szerepe a kromatinállomány további

feltekeredésének szabályozása. A sejtosztódások közötti ún. interfázisban a kromatin nagy
része laza, letekeredett. Ilyenkor eukromatinnak hívjuk. Kisebb kromatinszakaszok még
ilyenkor is tömör, feltekeredett állapotban vannak, ennek neve heterokromatin. (Azokra a
szakaszokra jellemző ez, amelyek az adott sejttípus működéséhez szükségtelen géneket
tartalmaznak, így, heterokromatinként ugyanis inaktívak.)

Az osztódások alatt a kromatin teljes egészében heterokromatinná alakul, mert így

könnyebben transzportálhatók a kromoszómák.

2. Kromoszóma

Definíció:
A sejt kromatinállományának egymástól különálló egységei.

Magyarázat:
A kromatinállomány nem egyetlen DNS-molekulából áll, azok száma igen széles határok
között változhat. Az egyik bél-orsógiliszta (Ascaris megalocephala) testi sejtje pl.
mindössze 2db, az egyik haraszté (Ophioglossum reticulatum) pedig 1260 db egységre
(kromoszómára) osztható. (Ebből is látható, hogy a kromoszómaszám nem fejlettségi
bélyeg, az emberben a kettő közötti, 46 db a testi sejtek kromoszómaszáma.)

A kromoszómák az interfáziban nem különíthetők el, csak az osztódások alatt (főleg a

középszakaszban) válnak jól láthatóvá.

3. Kromatida

Definíció:
A kromoszóma egy DNS-molekulát tartalmazó
része.

Magyarázat:

A kromoszómák az osztódások elején 2 db DNS-molekulát tartalmaznak, ilyenkor

kétkromatidás kromoszómának nevezzük. A kromatidákat az ún. centroméra (vagy
elsődleges befűződés) köti össze:

Az ábrán látható másodlagos befűződés nem minden kromoszómán látható, csak azokon,
amelyek a magvacskával állnak kapcsolatban (a magvacska latin neve nukleólusz, ezért a
nukleóluszorganizáló régió elnevezés).

Az osztódások végén a kromoszómák kromatidái szétválnak egymástól, így ún.

egykromatidás kromoszómák jönnek létre (ilyen kromoszómát mutat az ábra jobb oldali, B
jelű része).

II. KIEGÉSZÍTÉSEK

A mitózis

A mitózis egyik kulcslépése az, amikor a húzófonalak (más néven a mikrotubulusok) a

kromoszómákat kromatidákra bontják szét. De hogyan történik ez a "széthúzás"?

Mindenekelőtt szükség van a sejtben olyan régióra, amely a mikrotubulusok kialakításáért

felelős. Ezt mikrotubulus organizáló centrumnak (MTOC) nevezzük. Az MTOC a sejt két
pólusán elhelyezkedő fehérjedús terület, amelyben alacsonyabbrendű növényi sejtek,
valamint majdnem minden állati sejt esetén még egy fehérjecsövekből álló, speciális
szerkezetű képlet, a sejtközpont is található. Magasabbrendű növények sejtjeiből ez utóbbi
képlet hiányzik, csak MTOC van.

A mikrotubulusok felépülése az MTOC-ból indul úgy, hogy apró fehérjegömböcskék (a

tubulinmolekulák) gyöngysorszerű láncokká kapcsolódnak össze. A lánc MTOC-hez
kapcsolódó vége a "-" vég, a másik vége a "+" vég. A "+" vég vagy a kromoszómák
centroméráján lévő ún. kinetochor területhez csatlakozik (ezek a kinetochor tubulusok)
vagy pedig nem kromoszómához kötődik, hanem egy másik mikrotubulushoz (ezek az ún.
poláris mikrotubulusok), illetve haladhat csillagszerűen a periféria felé (asztrális
mikrotubulusok):
A húzás mechanizmusa általában úgy történik, hogy a kromoszóma kinetochor területén egy
enzim lebontogatja a tubulinmolekulákat, a mikrotubulus így egyre rövidebb lesz, a
kromatidák emiatt a sejt pólusai felé mozdulnak el:

A poláris mikrotubulusok pedig egymáson elcsúszva távolabb tolják a két sejtközpontot

egymástól, segítve ezzel a sejt kettéosztódását.

III. FELADATOK

I. DNS-KÓDOK VIZSGÁLATA (10 pont)

A következő betűsor egy DNS aktív szálának bázissorrendje, mely egy olyan peptid kódja is
egyben, aminek első két aminosava a glicin (Gly) és az alanin (Ala):
ACCCTCGAGGTTCGATC

A további kérdésekre az aminosav-kódszótár felhasználásával válaszoljon!

1. Mi a többi aminosav?

2. Melyiknek a - betűsorban is szereplő - kodonja áll csupa purinbázisból?

3. Melyiknek az antikodonja CGA?

4. Milyen antikodonú tRNS fog kapcsolódni a negyedik aminosav kodonját követő

bázishármashoz? (Egyszerű választás.)

A. UCG
B. UAG
C. AUC
D. UAA
E. egyik sem

5. A fenti szálon mely aminosav(ak) mRNS-kodonja marad változatlan értelmű, ha

benne az A-t G-re cseréljük?

6. Melyik sejtalkotó "olvassa le" az mRNS-kódokat?

A genetikai kódszótár

II. A SEJTALKOTÓK VIZSGÁLATA (11 pont)

 1. Nevezze meg az ábra részeit (A, B, C, D, E)!

2. Milyen anyagokból épül fel "B"?

3. Hol fordul elő a "B"? (Többszörös választás.)

1. A sejtplazmában.
2. A mitokondriumban.
3. A maghártya felszínén.
4. Az endoplazmatikus membránon.

4. Milyen típusú vegyület az "E"?

Relációanalízis

5. A "D" teljes egészében apoláris, mert "D" egy membránfehérje.

6. "A" nem tartalmaz timint, mert "A" egy szénhidrátlánc.

III. A SEJTOSZTÓDÁS (10 pont)

Egészítse ki az alábbi mondatokat a számokkal jelzett helyeken!

A grafikon egy diploid sejt ..........1....... típusú osztódásának viszonyait szemlélteti. A

........2......... jelű görbe a DNS mennyiségének, a .........3.......... jelű görbe pedig a sejt
genetikai információtartalmának változását mutatja be a sejtciklus folyamán.

A továbbiakban is betűjellel válaszoljon, de ügyeljen arra, hogy ha több megoldás is

lehetséges, csak akkor kapja meg a pontot, ha mindegyiket megnevezi, téves betűjel esetén
viszont elveszíti a pontot! ["Egyik sem" válasz is elképzelhető.]

4. Mely jelölt szakasz(ok)ban figyelhetők meg kromoszómák a sejtben?

5. Mely jelölt szakasz(ok)ban folyik a sejtben intenzív mRNS-szintézis?

6. Mely jelölt szakasz(ok)ban van a sejtben négyszeres információtartalom?

7. Mely jelölt szakasz(ok)ban ép mindvégig a sejt maghártyája?

8. Melyik sejt létrejöttének folyamatát jellemezheti a fenti grafikon? (Többszörös

választás.)

1. csiperke spóra
2. páfrány ivarsejt
3. sertés petesejt
4. emberi laphámsejt

Relációanalízis

9. A "C" szakasz időtartama a legtöbb esetben a teljes sejtciklusnak csaknem felét teszi
ki, mert a "C" szakaszban a sejtplazma fehérjéiből igen vékony húzófonalak
képződnek.
10. Az "E" szakasz végén ugyanannyi apai eredetű DNS van egy-egy új sejtben, mint az
"E" szakasz elején az eredeti sejtben, mert az ábrázolt osztódás során nincs
génkicserélődés.

- megoldások -

- vissza a tematikához -