A nyomás

IV. fejezet
Összefoglalás
Mit nevezünk nyomott felületnek?

 Amikor a testek egymásra erőhatást

gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz
nyomódik.
 Az egymásra erőhatást kifejtő testek
érintkező felületeit nyomott felületnek
nevezzük.
 Mi a nyomott felület jele?
 A nyomott felület jele: A
Mi a nyomóerő?

 Annak az erőnek, amellyel az egyik test

nyomja a másikat, nyomóerő a neve. A
nyomóerő mindig merőleges a nyomott
felületre.
 Milyen eredetű lehet a nyomóerő?
 A nyomóerő sokféle eredetű lehet, például súly,
rugalmas erő, izomerő …
 Hogyan jelöljük a nyomóerőt?
 A nyomóerő jele: Fny
Mit mutat meg a nyomás?

 Azt a fizikai mennyiséget, amely megmutatja,

hogy mekkora az egységnyi felületre jutó
nyomóerő, nyomásnak nevezzük.
 Mi a nyomás jele?
 A nyomás jele: p
 Mi a nyomás mértékegysége?
N
1Pa 1 2
m
Mi a hidrosztatikai nyomás?
 A folyadékok súlyából származó nyomást
hidrosztatikai nyomásnak nevezzük.
 Mitől függ a hidrosztatikai nyomás?
 Ugyanazon folyadék hidrosztatikai nyomása annál
nagyobb, minél nagyobb a folyadékoszlop magassága!
 Azonos magasságú, különböző sűrűségű
folyadékoszlopok hidrosztatikai nyomása annál
nagyobb, minél nagyobb a folyadék
sűrűsége.
Mit mutat meg a kísérlet?

 A hidrosztatikai
nyomás egy adott
folyadékban,
ugyanolyan
mélységben minden
irányban egyenlő.
Mit mond ki Pascal törvénye?

 Nyugvó folyadékban a
külső nyomás a
folyadék belsejében
mindenhol
ugyanannyival növeli
meg az ott levő
hidrosztatikai nyomást.
Ez Pascal törvénye.
A gyakorlatban milyen eszközöknél
érvényesül Pascal törvénye?
 A hidraulikus emelők
ezen alapulnak.
 A gépkocsik
fékberendezése
ezen alapul.
Mit nevezünk légnyomásnak?

 Levegőnek súlya van.

 Ezért a levegő a benne levő minden testre
nyomást gyakorol.
 Ez a nyomás a légnyomás, amely a levegő
súlyából származik.
Mitől függ a légnyomás nagysága?

 A légnyomás a levegő páratartalmától is

függ.
 A páratartalom növekedésével a légnyomás
csökken.
 A légnyomás csökkenéséből arra lehet
következtetni, hogy esős idő várható.
 A nagyobb páratartalmú levegőnek kisebb a
sűrűsége, mint a száraz levegőnek, amit az is
bizonyít, hogy a felhők magasan vannak.
Mekkora a légnyomás átlagos értéke a
tengerszint magasságában?
 A légköri nyomás átlagos értéke a
tengerszint magasságában a 76 cm
magas Hg-oszlop nyomásával egyenlő.
 Értéke 101325 Pa, tehát közelítőleg 100
kPa.
 A légnyomást barométerekkel mérhető.
Miért van nyomása a zárt térben lévő,
elhanyagolható súlyú gáznak?
 A gázokban nemcsak súlyuk miatt lehet nyomás.
 A gázrészecskék rendezetlenül mozognak.
Mozgásuk közben egymással és az edény falával
ütköznek.
 Ütközéskor a részecskék erőhatást gyakorolnak az
edény falára.
 Az ütések együttes állandó nyomóerőt jelentenek a
fal minden részére.
 Mitől függ zárt térben levő gázok nyomása?
 Részecskék számától, A tárolóedény térfogatától

A gáz hőmérsékletétől
Mit nevezünk közlekedőedénynek?

 Azokat a felül nyitott

edényeket,
amelyeknek „szárai”
úgy vannak alul
összekötve, hogy
egyikből a másikba
a folyadék szabadon
áramolhat,
közlekedőedényekn
ek nevezzük.
Mit nevezünk hajszálcsőnek?

 A kis átmérőjű csöveket hajszálcsöveknek

nevezzük.
 Mit nevezünk hajszálcsövességnek?
 Ha egy közlekedőedény ágai között
hajszálcsövek is vannak, a folyadékfelszínek nem
ugyanabban a vízszintes síkban helyezkednek el.
Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek nevezzük.
Mit nevezünk felhajtóerőnek?

 A folyadék a benne lévő

testekre felfelé irányuló erő
hat. Ezt az erőt felhajtóerőnek
nevezzük.
Mit mond ki Arkhimédész törvénye?

 Minden folyadékba vagy gázba merülő testre

felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő
nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy
gáz súlyával. Ez Arkhimédész törvénye.
Mit tudsz elmondani a kísérletről?

 Azt, hogy egy test

fennmarad vagy
elmerül a folyadékban,
a testre ható gravitációs
erő és a felhajtóerő
egymáshoz viszonyított
nagysága határozza
meg.
Számoljunk!

 Egy kocsi súlya 2000N. Kerekeinek a talajjal

érintkező felülete 100 cm2. Mekkora nyomást
fejt ki a kocsi a talajra?
Fs = 2000N
A = 100cm2=0,01m2
p=?
Fs = Fny Fny 2000 N
p 2
200000Pa
A 0,01m
Számoljunk!

 Egy téglarakás nyomása a talajra 20 kPa. A

nyomott felület 6000cm2. Mennyi a téglarakás
súlya?
A = 6000cm2=0,6m2
p = 20kPa=20000Pa
Fny
Fs= ? p Fny p A
Fs = Fny A
2
Fny 20000 Pa 0,6m 12000N
Házi feladat

 Tanulni: TK. 67. oldalától a 86. oldaláig.