Atommodellek

Abdreai Démokritosz
(Kr. e. 460-370)
Démokritosz azt állította, hogy a létező
végtelen sokaságú parányi, és épp ezért az
érzékszervek által fel nem fogható részecskékből,
atomokból épül fel. Kijelentette, hogy az ő részecskéi
végtelen sokaságának egyik darabja sem osztható, hanem
mindegyikük valóban egy. Az atomok, mint nevük is jelzi
(görögül: a-tomos, oszthatatlant jelent) matematikailag
oszthatatlanok, nem keletkeztek és nem is pusztulnak el
soha: örök létezők.
Modellje elméleti alapon nyugszik, nem voltak közvetlen
megfigyelések.
 A modern atomelmélet

John Dalton angol kémikus (1766-1844)

 Dalton felfedezte, hogy egy kémiai vegyületben a vegyületet

alkotó elemek súlyainak aránya mindig állandó. A hidrogén és
az oxigén súlyaránya mindig 1:8.
 A súlyarányok kísérleti megállapításával meghatározhatók
lettek az egyes atomok tömegarányai.
 Definíció szerint (1960) a C12-es szénizotóp egy atomjának
tömegét 12 atomi tömegegységnek tekintjük. (u) Tehát ennek
1/12-ed része az atomi tömegegység. Egy hidrogénatom atomi
tömegegysége megközelítőleg 1. (1 proton)
 A relatív atomtömeg (Ar) pedig az a mértékegység nélküli
szám, amely ennek az egységnek az egész számú többszöröse.
 Dalton érdeme az, hogy a kísérleti eredményeket az atomok
létezésével magyarázta és bizonyította.
 Szerinte az anyagokat olyan atomok építik fel, melyek
oszthatatlan, kicsiny gömbök.

Atomok mérete
Egyetlen gombostűfejbe 250 trillió atom van
összezsúfolva. Tízmillió sorbaállított atom mindössze egy-
két milliméteres vonalat adna.
Az atomi mikrovilág lineáris méretei : 10-10m
10-10m = 1 Å (Ångström svéd fizikus)
Anders Jonas Ångström
Tömegek 10-27 kg nagyságrendűek 1814-1874
Thomson féle atommodell

Joseph John Thomson

(1856-1940)
angol Nobel díjas fizikus,
az elektron felfedezője.
 Thomson-féle atommodell
A fizikusok az atomok belső szerkezetére és
törvényszerűségeinek feltárására atommodelleket alkottak.
 1897-ben Joseph John Thomson a katódsugarakkal végzett
kísérleteket, mely alapján megállapította, hogy
- az elektron minden anyagnak része
- az atom semleges, ezért pozitív töltést is kell tartalmaznia.
.
 Az atom szerinte egy folytonos eloszlású pozitív részecske,
amelynek belsejében negatív töltésű, pontszerű elektronok
vannak. Eszerint az elektronok az atom középpontjára nézve
szimmetrikusan helyezkednek el.
 Ha az atom sok elektront tartalmaz, akkor azok koncentrikus
gyűrűket alkotva helyezkednek el.
 Ez már magában rejti az elektronok héjszerkezetét és majd
az atomok spektrumvonalait.
 Ha az atom egyensúlyát egy külső erő megzavarja, akkor az
elektronok rezegni kezdenek és fényt bocsátanak ki.
A modellt később „mazsolás pudingnak” nevezték el.
 Segítségével azonban nem lehetett megmagyarázni az atomok
spektrumvonalait. (vonalas színkép)
 Rutherford féle atommodell

Ernest Rutherford
A bolygó-modell (1871-1937)

Thomson atommodelljét (tanítványa) Ernest Rutherford cáfolta

meg 1911-ben.
Rutherford és munkatársai ún. szóráskísérleteikben igen vékony
aranyfóliát bombáztak -részecskékkel (hélium atommagok).
Az aranyfóliát fényérzékeny lemezzel vették körül, amely
érzékelte azt, hogy hova csapódnak az  -részecskék.
 Az  -részecskék legnagyobb része zavartalanul áthatolt a
fólián, néhány irányt változtatott és igen kis részük pattant
vissza.
 Mindez csak úgy lehetséges, hogy az atomok tömegének nagy
része egy igen kicsiny központi magban (atommag) összpontosul.
A Rutferford által felállított ún. bolygómodell szerint az
atomban a nagy tömegű, de kis méretű mag körül az elektronok
úgy keringenek, mint a bolygók a Nap körül.
A bolygómodell:
◦ 1.Az igen kis méretű pozitív töltésű térrész az atommag, a benne
lévő pozitív töltésű részecskék pedig a protonok.

◦ 2. Az atom két részből áll: a pozitív töltésű protont tartalmazó

atommagból és a körülötte lévő negatív töltésű elektronfelhőből.

◦ 3. Az elektronok a mag körül kör alakú pályán úgy keringenek, mint

a Nap körül a bolygók.

◦ 4. Az atommag igen kicsi térrészt foglal el és az atom tömegének

legnagyobb része itt koncentrálódik.

◦ 5. Az atomban a pozitív töltésű protonok és negatív töltésű

elektronok száma megegyezik, ezért az atom elektromosan
semleges.
A bolygó modell hibái:
◦ A gravitációs erő helyett a töltések közti elektromos vonzóerő
az, ami az atomot összetartja.

◦ Ez a modell elektrodinamikai okokból nem lehet stabil.

◦ A keringő elektronok állandóan sugározva és energiát veszítve

a magba zuhannának.
Niels Henrik David Bohr
(1885-1962)
Nobel-díjas dán fizikus
 A Bohr féle modell

A bolygómodell nem helyes, mert a keringő elektron energiát

veszít, melynek következtében a másodperc töredéke alatt
belezuhanna a magba és ilyen atom nem létezhetne.
 (1913 Niels Bohr ) A lényeg ugyanaz: a pozitívan töltött
atommag körül keringenek a negatívan töltött elektronok.
Viszont: az elektronok csak meghatározott sugarú pályákon
tudnak keringeni. Ezeken az állandó (stacionárius) pályákon
keringve viszont nem tudnak sugározni.
 Sommerfeld 1920-ban a Bohr-modellt módosította azzal,

hogy az elektronok nemcsak kör, hanem ellipszis alakú pályán is

mozoghatnak (Bohr-Sommerfeld féle atommodell).
 Az ellipszispálya mindkét tengelye csak meghatározott értéket
vehet fel (újabb kvantumszám az ún. mellékkvantumszám, jele: l)
 Bohr modell további kiegészítései:

m mágneses kvantumszám
s spinkvantumszám

A négy kvantumszám (n, l, m, s) egyértelműen

meghatározza az atomon belül az elektronok ún.

Arnold Sommerfeld
kvantumállapotát. 1868-1951
Kvantumszámok:
Bohr atommodell atomok sugárzása
• Az atom elektronjai csak meghatározott pályákon
keringhetnek a mag körül. Ezeken a pályákon -
ellentétben a klasszikus elektrodinamika
törvényeivel - az elektron nem sugároz.
• Az atom csak akkor sugároz, ha az elektron az
egyik pályáról a másikra ugrik.
• Energiáját egy foton formájában bocsátja ki.

Frekvenciája: h∙f = Em - En

egyenlet határozza meg.

Em ; En az egyes pályákhoz tartozó
energiák.
Fordítva: az atom csak olyan foton
befogására képes, amelynek energiája
éppen egyenlő két pályaenergia
különbségével.
 Az atomok hullám modellje
Tizenöt évvel Rutherford mérései után Werner
Heisenberg (1925), Erwin Schrödinger (1926)
munkássága nyomán kialakult az atomok
hullámmodellje.
Bohr-modell hiányossága, hogy nem vette
figyelembe az atomi elektron hullámtermészetét.
Ellentmondásokat az atomok hullámmodellje
oldotta fel.
 Azelektron L hosszúságú szakaszon v állandó
sebességgel mozog. /Az elektron L hosszúságú
szakaszra van bezárva. / A szakaszon kialakuló
elektron-állóhullámok:
L hosszúságú láncmolekulába zárt elektron gerjesztése
és a molekula foton-kibocsátása a modell alapján:

 h*f =Em-En (m>n) =1/2 m*v2

 Azelektron mozgási energiája nem vehet fel tetszőleges
értéket.
 Meghatározhatjuk azt, hogy hol milyen eséllyel
fordulnak elő elektronok. Az atommagot felhő (vagy
köd) módjára veszik körül.
 Az atomba bezárt elektron állóhullám alakjaihoz
rendelt n, l, m kvantumszámok:
n főkvantumszám, csomófelületek száma (állóhullám
mérete arányos n2-tel)
l mellékkvantumszám (csomósíkok száma 0< l < n)
m mágneses kvantumszám, térbeli beállást jelzi ( m=0,
+-1, +-2,…+-l )
 Minden állóhullámalak 3 kvantumszámmal
jellemezhető, melyekben maximálisan 2-2 elektron
tartózkodhat, +1/2 -1/2 spinkvantumszámmal.