A barokk

1.BAROKK JELLEMZŐJE
A barokk elnevezés a portugál „barroco” (szabálytalan kagyló) vagy az olasz
„barocco” (mesterkélt gondolkodási mód) szóból származhat. A zene barokk
korszakát 1600-tól 1750-ig számítjuk. Az első ránk maradt operák 1600-ban
keletkeztek, és 1750 pedig J.S.Bach halálának éve. A barokkot megelőző
reneszánszra jellemző stílusjegyek jelentősen megváltoztak a 16.század végére.
Ebben a stílusváltásban, a humanizmus és a felvilágosodás tanai döntőek
voltak. Eddig a zenéé volt az elsőség, de aztán a szöveg és az érzelem lett
hangsúlyosabb. A zeneszerzőtől elvárták, hogy fokozza a szöveg hatását a
zenéje.
Nagy, lenyűgöző arányok, ünnepélyes hangvétel, drámai előadásmód, feszült
mozgalmasság, gazdag díszítés, ellentétek kiemelése jellemezte leginkább a
barokkot. Tömörségét és egységes hangzását a continuo biztosította (az állandó
mozgásban lévő basszus szólam a basso continuo). A polifónia vált a zene
elsődleges szervezőjévé. A virtuozitás, és a hangszeres zene ugyan olyan
fontos lett, mint az énekes muzsika.
Fontos szerepet kaptak a műpártolók, patrónusok, akik lehettek uralkodóház
képviselői, a világi arisztokrácia emberei, vagy az egyház tagjai. A
zeneszerzők ritkán írtak ihletből, leginkább megrendelésre komponáltak.
Például Monteverdi Orfeóját farsangi ünnepségre rendelték. Lully operái és
belettjei XIV. Lajost szórakoztatták. Bach a lipcsei Tamás-templom
karnagyaként írta miséit és kantátáit.
2.ZENESZERZŐK+MŰVEIK
-Monteverdi
-Vivaldi
-Telemann
-Bach (1685-1750)
Eisenachban született zenész családban, sok helyen élt (Weimar, Köthen, Lipcse-
Tamás templom karnagya). Tökéletesítette a concerto, a kantáta, a szvit, a passió,
a mise és a toccata műfaját. Német, francia és olasz zene elemeit tökéletesen
alkalmazza. Gazdag életművet ismerhettünk meg nála, több mint 300 kantátát írt,
oratóriumokat, concertókat, szviteket is hagyott maga után, azonban operát
sosem írt.
Főbb művei:

 János, Máté passió (pasió)

 H-moll mise (mise)
 Brandenburgi verseny (versenymű)
 A fúga művészete (fúga)
 Wohltemperiertes Klavier (prelúdium és fúga)
 D-moll toccata és fúga (toccata és fúga)
 Parasztkantáta (kantáta)
-Händel (1685-1759)
Halle városában született, ahonnan Itáliába ment, majd Londonba meghívást
kapott, ahol udvari zeneszerző lesz. Olasz mintára operatársulatot szervez és 46
operát ír (Julius Caesar, Xerxes, Ottone), majd miután csődbement a társulat,
kitalálta az oratórium műfaját. Ezzel hírnevet és sikert arat, élete utolsó éveiben
megvakul.
Főbb művei:

 Xerxes (opera)
 Vízizene (oratórium)
 Tűzijátékzene (oratórium)
 Messiás (oratórium)
 F-dúr orgonaverseny (versenymű)
3. MŰFAJOK
Az opera:
Az első nyilvános operaház Velencében 1637-ben nyílt meg. A közönség
hamar megszerette a szólisták recitativo, beszédszerű stílusát és lenyűgözte a
bel canto (szép ének) virtuozitása, és az ária uralma.
Mivel összetett, drámai műfaj, megjelenik benne a színjáték, és a tánc. A
díszletek és a jelmezek a képzőművészetet is inspirálta. Két típusa alakult ki,
az opera seria, ami komoly opera és az opera buffa, ami pedig a vígopera.
Leghíresebb képviselői: Monteverdi, Scarlatti, Lully, Rameau és Purcell.
Francia nyitánnyal kezdődik, finale a vége és a kórus a nép véleményét tükrözi,
a balett betét pedig a pillanatnyi hangulatot közvetítő részlet.
 A passió:
A passió egy szenvedéstörténet, amely Jézus halálát és szenvedéseit jeleníti
meg. A passió drámai csúcspontjai az árulás, elítélés, megfeszítés és a halál.
Szövegük szigorúan követik a Biblia menetét, de a nép érzéseit megjelenítheti
koral formában, és ezt polifonikusan feldolgozza a zeneszerző. Narrátor segíti
megértését. J.S.Bach három leghíresebb passiói közül csak két (Máté passió,
János passió) maradt fent, a harmadik (Márk passió) elveszett.
Az oratórium
Az oratórium egy drámai műfaj, amely jelmez és díszlet nélküli előadással
jelenik meg templomok imatermeiben. Az operához hasonló
hangversenykörülmények között adható elő. Legfőbb kifejező eszköze a
közösséget kifejező kórus és a főhősök. Händel Messiás című oratóriuma,
olyan jelentős alkotás, amely minden korhoz és emberhez közvetlenül szól. A
mű leghíresebb része, a Halleluja kórus. Ez a polifónia és a homofónia művészi
egyensúlyát jeleníti meg. Azt hirdeti, hogy az élet legyőzi a halált, az igazság
diadalmaskodik és az ember erőfeszítése eléri célját.
A kantáta
Szólóhangokra, zenekarra és énekkarra íródott mű. Lírai jellegű, témája lehet
vallásos és világi téma is. Itt is kezd kialakulni az ária és a recitativo.
Legkiválóbb kantátaszerző J.S.Bach, aki közel 200 egyházi és 17 világi
témájút kantátát komponált.
A korál
Latin helyett német nyelven, egyszerűbb dallamfordulattal segítette a nép
bevonását az egyházénekekbe. Templomi műfaj, jelentése karének,
egyszerűség, jól énekelhetőség jellemzi. Az idők során egyre egyszerűsödik,
ritkák benne a hangközugrások, valamint nem található meg benne sok
módosított hang. Szövegei leginkább a bibliai zsoltárokból származtak. A 17.
században központi szerepet kaptak oratóriumokban, passiókban és
kantátákban. Bach művészi szintre emelet a korált 200 kantátájában.
A concerto:
A zenekari muzsika kedvenc műfaja. Egy teljes vonószenekar és valamilyen
kisebb hangszercsoport vagy egy szólista szembeállítására épül. 2 fajtája van,
a concerto grosso, ahol a teljes zenekarral szemben, egy 3-4 tagú vonós
hangszercsoport áll. A szólóversenyben, egyetlen hangszer és a nagyzenekar
muzsikál. Vivaldi hozta létre a 3 tételes gyors-lassú-gyors szerkezetet. A négy
évszak című műve egy hegedűverseny, melyben minden évszak 3 tételből áll.
 A szvit:
A báltermekben szokásos volt különböző tempójú, de azonos hangnemű
táncok váltakoztatása. A szvit alaprendje allemande, courante, sarabande,
gigue, de lehetett még menüett, polones és badineri is. Legismertebb J.S.Bach
h-moll szvit badineri tétele, ahol a fuvola kiemelt szerephez jutott.
A variáció és a fúga:
A virtuozitás az operáról átterjedt a hangszeres zenére. A variációkban egy
témát, dallamot vagy ritmust variált a zeneszerző, különböző modulációt is
alkalmaztak. Mind jobban kihasználták a hangszerek technikai adottságait, ami
Bach műveiben csúcsosodott ki.
A fúga futást, kergetőzést jelent és egy polifonikus zenemű, ami szintén egy
témára épül, és a rá válaszoló dallam lehet 5 hanggal feljebb illetve lejjebb,
ami pontos, vagyis reális, vagy tonalitásában változó. Egyesíti a kánont és az
imitációt. Később variálódik, modulál. Nekem legjobban a Corelli La Folia és
a J.S.Bach d-moll toccata és fúga tetszett.
A szonáta:
A szonáta kamarazenei műfaj, amely 3 formában jelent meg, templomi
szonáta, kamara szonáta, majd viszonylag később billentyűs szonáta.
Jellemzője a téma többszöri visszatérése az együtt zenélés során.

4. FORMÁK
Rondó
Visszatérő motívumokból álló körforma, jelentése kör. Francia körtánc,
melyben a téma visszatér, legalább 5 motívumból áll, melynek szerkezete a b a
c a. A témák között un. epizódok szólalnak meg, melyek általában ellentétes
hangzásúak.
Variáció
Egy adott zenei téma dallam, ritmus formai átdolgozása. Híres variációk
Bachnak a Goldberg-variációk. A polifon szerkesztésű fúgáiban is a témát
minden szólamban megjeleníti.
Passacaglia
Variációsorozatot jelent, neve a spanyol kakaslépésből ered, valamint utcai
sétát is jelenthet. Először méltóság teljes, majd a variációk során egyre
 virtuózabb lesz. Legismertebb passacagliák Corelli La Folia, és Purcell Dido és
Aneas áriája.
5. BAROKK ZENEKAR
18-20 főből állt a zenekar, szétvált a szóló és a hangszerjáték. Megtalálhatóak
benne vonós hangszerek, mint a viola da gamba (térdhegedű) és a viola da
bracció (karhegedű), fafúvósok, mint a fuvola, oboa, fagott, és a blockflöte, a
rézfúvós hangszerek, a trombita és a harsona, valamint a billentyűsök, amiknek
fő hangszere az orgona és a csembaló volt. Az orgona szerepe a szólamok
akkordikus összefogása. Többsoros billentyűzete, sokféle hangszíne és
változata volt, ami lehetővé tette a teraszos dinamikát és a monumentális
hangzást. Ezt nevezték a hangszerek királynőjének.A barokk nagy zeneszerzői,
mint Bach és Händel mind orgonisták voltak.