- Székesfehérvár: koronázó, temetkezési székhely (frank minta)

A magyar államalapítás kora o temetkezés nem jön be > Kálmánig, de nem ide
§ törökök feldúlják
I. Előzmények ép sír marad: III. Béla (1848-ban találják meg)
- kalandozások, majd magyar vereségek - ráomlik a templom, a törökök nem találták meg
- merseburgi csata (933) - most a Mátyás templomban
- I. Madarász Henrik (szász) o érvényes koronázás: Székesfehérvár, esztergomi érsek, Szt. korona
o augsburgi csata (955) - szerzetesek behívása
§ magyar lázadás I. Ottó (német) ellen o bencés: pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár
§ NY-on befejeződnek a kalandozások § térítés
o 970: K-en lezárulnak a kalandozások § mezőgazdaság fellendül
- 2. népvándorlási hullámban (~ 7-900) bejövő népek elkezdik az államalapítást o bazilita: Tihany, Visegrád, Veszprémvölgy (> női)
- különben beolvadnak és csak az újkorban lesz államuk (pl.: balti, finn, észt), vagy - 10 falunként 1 templom
eltűnnek o építés: nép, pap megélhetése: uralkodó, felszerelés: püspök
o egy kézben összpontosuló hatalom ~ 1100: 2 falunként 1 templom lesz
§ egy dinasztia / család megszerzi az irányítást - kötelező vasárnapi mise (kivéve: tűzőrzés, betegség)
§ nálunk előtte kettős fejedelemség - pogányellenes törvények
o kereszténység felvétele o pl.: tized az egyháznak (csak abból kell, amire szüksége van az egyháznak)
§ fontos, hogy NY-i vagy K-i > önállóság ettől függ - invesztitúra háborúk
o 2 generáció munkája o világi hatalom beleavatkozik az egyházi életbe > háború
§ 1.: régi rombolása, új kezdete, 2.: új felvirágoztatása, kiépítése pl.: Vencel (cseh), Kékfogú Herald (norvég), I. Mieskó (lengyel)

II. Géza (970-997) Államszervezés

- egyeduralkodó / fejedelem a Kárpát-medencében - frank minta: grófság > gróf (Nagy Károly)
- hittérítőket kér a német-római császártól (972) Quedlinburgi követ járás 1. vármegyék (45)
- német függés veszélye - ispán: - közigazgatás irányítása, adószedés
- ha nem illeszkedünk be (kereszténység), Eu. összefog ellenünk - vámszedő T-ek ellenőrzése, T-védelem
- lezárja a kalandozásokat - vásárok (időszakos) > kereskedelem működik
- feleség: Sarolt - várjobbágy / katonaság: ispán védelmezője
o Gyula lánya - várnép: - várföldeken (ispán T-e) lakó közalkalmazottak
o „Vagyok olyan hatalmas úr, hogy egyszerre két istennek szolgáljak.” - földvár: ispáni székhely
§ nem tudott teljesen elszakadni a pogányságtól - gyors, olcsó, könnyű építeni (pl.: Szabolcs)
- megkereszteli Vajkot > István (1. vértanúról) - megyeszékhely: esperes székhelye
- utód: - primogenitúra: 1. szülött fiú (István) 2. királyi birtokok
- seniorátus: nemzetségen belüli 1. szülött fiú (Koppány) - ország T-ének nagy része (~ 60-70 %)
o Koppány megkéri Sarolt kezét, hogy uralkodhasson (pogány szokás) - Koppánytól elvett + lakatlan T-ek (> benépesítések, adományozások)
o István küzd Koppánnyal a trónért > győz > felnégyeli Koppányt - jobbágy műveli
§ Győr (István indulása), Veszprém (Koppány indulása), Fehérvár (főváros), Gyula - királyi udvarház
(Gyulának elrettentés, hogy így járhat) o királyi birtok kp.-ja
o Gyula, Ajtony (DK-i fejedelmek) legyőzése > ország 2/3-a királyi birtok! o királyi T-en élő jobbágyok 1/9-e ide jön (termény)
o uralkodó feléli > addig van egy udvarházban, amíg van kaja > nincs főváros, folyton
I. István (997-1038) utazik
1000. dec. 31.: királlyá koronázzák > MAGYAR KIRÁLYSÁG o pénz alapú lesz a kereskedelem (~ 1100) > lesz székhely
o korona: Asztrik főpap hozza II. Szilveszter pápától § 3 vetélkedik: Esztergom, Buda, Székesfehérvár
§ német függőség lerázása, mert a pápa hűbériségét fogadja el o pl.: Dömös
- felesége: Bajor Gizella § I. Bélára ráomlik a trón
o I. Ottó NR-i császár lánya > német katonai támogatás (Géza hozta össze) § Könyves Kálmán testvérét (Álmos) itt vakítják meg > Vak Béla
Tiszavárkony: korona és kard itt játszódik
Egyház kiépítése Zirc: András és Béla csatája után ide hozzák a sérült Andrást, aki itt hal meg
- német egyháztól független, önálló - tartós királyi birtok (nem adományozza el)
- 10 egyházmegye o Csepel-sziget: királyi ménes otthona (nehézpáncélú lovasság spéci lovai), Bakony, Pilis,
o érsekség: Esztergom, Kalocsa Bihar-hg., Felvidék
o püspökség: Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Eger, Csanád, Gyulafehérvár, Bihar (> Várad) 3. védelem
- káptalan: 8-10 pap - gyepü: ország körül 50 km / 2 napi járóföldnyi gondozatlan sáv > hadsereg nem tud
o püspököket segítő testület átmenni rajta
o székes ~: székhely mellet - kapu: gyepün átjárók, várak
társas ~: kihelyezett a székhely mellől
o 4 égtáj felé (NY: Kapuvár) és néhány a kereskedelem miatt
4. uralkodás
o király
o királyi tanács
§ nádor: uralkodó helyettese
§ prímás: esztergomi érsek
- 2 törvénykönyv: ország életének szabályozása, intézkedései
- fiai: Ottó: gyermekkorában meghal
Imre: vadkan megöli (1031)
- utódjelöltek: Vazul (senioratus): megvakíttatja
Orseolo Péter (primogenitúra): 1038-41, 1044-46
1038. aug. 15.: István meghal
o Székesfehérvárra temetik
Az államalapítás: Géza és I. Szent István tevékenysége
•belső fejlődés: a fejedelmi család folyamatosan növelte pozícióit az országban, sok területet
vontak ellenőrzésük alá. Ám a fejedelmi hatalom lassú, de állandó szerveződésével és hódításával
szemben egyes törzsfők is igyekeztek befolyásukat növelni. Erdélyben a 10. sz. végére nem nézték
jó szemmel a fejedelmi hódításokat.
•gazdasági fejlődés: a kalandozások zsákmányából szerzett jövedelem nem jelentős, ám a
termelőmunka eredményes, ami növelte az uralkodórétegek vagyonát.
•kalandozó hadjáratok: Nyugat-Európa és Bizánc felé, lovasnomád harcmodor jellemző, feudális
anarchia, rendszeres évi adók.
Vereségek: -Merseburgnál – 933; I. Madarász Henrik szász uralkodó
-Augsburgnál- 955; I. Nagy Ottó, Henrik fia
Géza fejedelem (972-997)
-Árpád dédunokája – szeniorátus öröklési elve;
-Törzsfők hatalmának fegyveres megtörése;
-erdélyi Gyula lányát, Saroltát veszi feleségül;
Válságos helyzet: belső ellentétek, külpolitikai probléma -> I. Ottó vezetésével megalakult a Német-
Római Császárság: ütőképes nehézfegyverzetű lovas hadsereg, kelet felé terjeszkedik.
Külpolitikája
973 – Quedlinburgi találkozó-> békét kötött a NRCS-vel, és megállapodtak a keresztény hittérítők
tevékenységéről is.
Géza „házasságpolitikája”
•fiának Vajknak a bajor Gizella hercegnőt kérte—szász dinasztiával rokonság
•lányai: a velencei dózséhoz és egy lengyel herceg
Belpolitikája:
•hittérítő papok segítségével a magyarokat keresztény hitre térítette (a Római Katolikus egyházat
választja, nem a Bizáncit)
•erős hatalmat teremtett
•a Dunántúlon fegyveres erővel leverte az ellenálló nemzetségfőket
•szenoriátus elvét megsértve fiát, Istvánt jelölte utódjának
•lerakta az ország alapjait és erős hatalmat teremtett
I. Szent István (997-1000) fejedelem (1000-1038) király
Árpádok kezén az ország nagy része, családon belüli hatalmi viszály—primogenitura-István. A 10.
sz.-ban kialakuló fejedelmi hatalom előretörése, különösen Géza keménykezű politikája ellenállást
váltott ki. Istvánnak először a nyílt lázadásokkal kellett számolnia. István érdeme a magyar állam
megteremtése, a keresztény feudális monarchia létrehozása, a hűbéri társadalom alapjainak
lerakása, honalapítás, Magyarország beillesztése Európába és a kereszténység megszilárdítása.
A törzsfők hatalmát felszámolta
•Koppányt – Dunántúl – fegyveres erővel (külföldi lovagok) leverte.
•Erdélyi Gyula – 1003-ban legyőzi
•Ajtony – Temes-vidék – 1008-ban veri le
•Vazul – 1031-ben megvakíttatja
•1000-ben Esztergomban királlyá koronázták (II. Szilvesztertől kapott koronával)
A királyi vármegyerendszer
A koronázással a törzsszövetséget, ill. a fejedelemség helyét a feudális királyság váltotta fel. A
hatalom alapja a földbirtok lett, és szolgálat fejében földbirtokot adományoztak, így alakult ki a
király vármegye szervezete. Területi alapon nyugvó közigazgatás:VÁRMEGYE létrehozása.
A gazdasági és fegyveres erő így a király ellenőrzése alá került
 nádorispán: királyi udvar ispánja; legmagasabb világi méltóság; királyi tanács tagja az
esztergomi érsekkel;
 megyésispán : a vármegye, mint egy közigazgatási egység élén állt: igazságszolgáltatás,
közigazgatás;
 várispánság: királyi vár és a hozzá tartozó kir. birtok; ispán parancsolt a várnépek és
katonáskodó várjobbágyok fölött; királyi udvartartás vezetése;
 várjobbágyok: vár ellátása, katonai feladatokat ellátó várnépek tisztjei; védték a megye
területét;
 vitézek: (miles) vármegyén élő szabad birtokosok, közvetlenül a királynak alárendelt
réteg; később serviens elnevezés;
 vármegye: olyan ter-i egység, amely a kir-i birtok mellett magában foglalta az egyházi és
magánföldesúri birtokokat is;
 országos földbirtokállomány: 2/3-királyi tulajdom; 1/3-magán-és egyházi tulajdon;
Az egyházszervezet kiépítése
 latin egyházszervezet kialakítása – kereszténység Eu-hoz kapcsol
 10 egyházmegye (püspökség) volt kezdetben: győri, esztergomi, gyulafehérvári,
veszprémi, pécsi, váci, egri, váradi, csanádi, kalocsai, kettő érseki rangot kap
 két érsekség: esztergomi és kalocsai-> magyar érsekség létrehozásával a magyar egyház
nem kerülhetett a német érsekség uralma alá!
 az egyház vezetője az esztergomi érsek
 kolostorok és szerzetesrendek alapítása (Pannonhalma, Pécsvárad-bencés)
Az egyházszervezet megszilárdítása
•egyházi tized bevezetése (dézsma)
•minden 10 falu köteles templomot építeni
•bevezette a kötelező templomba járást
•bevezette az asylum jogot: aki templomba menekül nem büntethető, de köteles szolgálni azt
•papok felett csak az egyházi bíróság ítélkezhetett
István államszervező tevékenysége
 új törvényeket alkotott (2 törvénykönyv)-> új birtokrend, egyház helyzete, királyi birtok
sérthetetlensége, szigorú büntetések az „új rend” fenntartásához
 bekapcsolódik az európai politikába
 Jeruzsálem felé vezető zarándokút biztosítása
 egyházi méltóságok meghívása (Gellért)
 Szövetség a bizánci császárral (Sámuel bolgár cár legyőzése: 1018)
 1030– II. Konrád, NRCS támadásának visszaverése: 1031 békét köt.
1. A kora feudális magyar állam válsága Minden Szent István által adományozott birtok illessen meg minden leszármazás
1.1 Orseolo Péter (1038-41) szerinti örököst
István még életében jelölte ki utódját, nehogy Vazulra szálljon a hatalom. → Vazult Más királyok által adományozott birtok csak apáról fiúra szálljon, ha nincs fia, örököljön
megvakíttatta, fiai: András, Béla, Levente elmenekültek → Vazul pártiak lázadnak ( új a fiútestvér, ha ilyen sincs, a birtok visszaszáll a királyra
király: Aba Sámuel (1041-44) A vásárolt birtokot semmilyen örököstől sem szabad elvenni, de neki a vásárlást igazolnia
1.2 Német támadás kell
Orseolo Péter III. Henrik német-római császárhoz menekült → III. Henrik Péter Megnőtt a világi nagybirtokok jelentősége Kálmán a nagybirtokosokat könnyű és nehéz
pártfogójaként Magyarország ellen indult → 1044 Ménfői csata – Orseolo Péter lovasság felállítására kötelezte
visszakapja a trónt → Hűbéreskü a császárnak (méltatlankodás) 2.6 Kálmán hódításai:
1.3 I. András (1046-60) Dalmáciai városok (Spalato, Zára) – érdekellentét Velencével
Vazul fiait a ménfői csata után visszahívták, András király lesz – A magyar urak Gallícia – orosz feudális anarchia tette lehetővé
elutasítják a hűbéresküt – 1050-51-52 újabb német támadások, fényes magyar A hódításokat az utódaik is folytatták, de az rengeteg pénz és emberáldozatot követelt,
győzelmek további királyok: – Salamon (1063-74) – I. Géza (1074-77) tartós eredményekkel nem járt, inkább a királyi hatalmat gyöngítette.
1.4 Pogánylázadások
Andrástól azt várták, hogy visszaállítja a régi rendet, vallást → Keleti pásztorok a
kereszténységet ellenségnek tekintették → Dühük a püspökökre és papokra zúdult → Szt.
3. Gazdaság és társadalom a 12. századi Magyarországon
Gellért megölése → 1046: Vata féle pogánylázadás I. András felhasználta a
felkelőket a németek ellen, majd leverte a felkelést → 1061 : újabb felkelés
A feudális állam fénykora III. Béla uralkodására esik, csökken a fejlettebb Nyugattól való
2. A feudális rend megszilárdulása távolság
2.1. I. (Szent) László (1077-95)
- László trónra lépése után megszűntek a belső harcok → István művének egyik 3.1 Földbirtokosok, katonák
legnagyobb folytatója → a pogánylázadások, trónviszályok, gyakori német támadások
zűrzavara: kedvező feltételt teremtett a lopáshoz (feudális rend kiterjesztése: →
megszilárdul a feudális rend: → (magán tulajdon védelme) A föld többsége a király tulajdonában volt
2.2 Szent László törvényei
Magántulajdont szigorúan védő törvények: A király hatalma és katonai ereje a 11-12. században a királyi birtokon és
-Ha főember egy tyúk értéken túl lop, akasszák föl; a várszervezeten alapult.
-Halálbüntetés a tolvajokra (kivéve, ha templomba vonul);
-Ha rokonok kapják el a tolvajt, adják el külföldre, ha nemes, akkor kényszermunkára
küldjék; Várgazdaságokban katonai szolgálatra, munka- és termékjáradékra kötelezett emberek
-Ha szabad, vagy rabszolga lop értéktől függetlenül, akasszák föl; éltek.
-Ha egyházi személy lop ételt, akkor fenyítsék meg, ha ennél többet lop, püspöke
fokozza le, és világi bíróság ítéljen fölötte; Várjobbágyok felső rétege földtulajdonnal rendelkezett.
-Ha valaki vasárnapokon, ünnepeken nem megy el templomba, verést kapjon;
-Akik pogány szokás szerint áldoznak, egy ökör büntetést fizessenek;
3.2 A szabadok lesüllyesztése
2.3 László védekező és hódító háborúi
- László trónra kerülésekor az invesztitúraháború lekötötte IV. Henrik császár erejét →
az ország belső rendjének helyreállítása: → a kunok betörésének visszaverése, majd Az egykori szabad pásztorok utódjai lesüllyedtek
László hódításokba kezdett: Szlavónia, Horvátország - A szabad földközösségek földjeit beolvasztották a nagybirtokokba
- Horvátországot a rokonság jogán Magyarországhoz csatolta: Bizáncnak nem tetszett Szolgaság elől menekülő szabadokat letelepítették
Magyarország balkáni terjeszkedése, a kunokat újabb támadásra biztatták (Lászlónak Közszabadok másik csoportja jogilag önálló maradt, saját föld, adó helyett hadviselési
sikerült visszaverni, de a horvátországi hódításokat félbe kellett hagynia) kötelezettségek
2.4 Könyves Kálmán (1095-1116) 3.3 A termelés színterei
Szent László fia, apja törekvéseit folytatta praedium – a földesúr saját kezelésű, szolgai munkaerővel és az úr munkaeszközeivel
2.5 Könyves Kálmán törvényei művelt gazdaság
Magántulajdont védő törvények: kisebb birtokosok – 1-2 praedium - nagyobb birtokosok – 10-15 predium
Ha valakit lopással vádolnak, és templomba menekül, meg kell tőle kérdezni, hogy egymástól távol, szórtan elhelyezkedő birtokok
valóban bűnös-e központban az udvarház
Ha magát bűnösnek vallja, nem szabad megcsonkítani a házas-földes szolgák számának növekedésével - a predium faluvá fejlődött
párhuzamosan kifejlődtek a parasztgazdaságok
a szabadok, akik földesúri védelem alá kényszerültek a földjük egy részét
Ha magát ártatlannak vallja, kapja meg a tisztázás lehetőségét, ha ez nem sikerül, akkor
terménybeszolgáltatás és robot ellenében használatra visszakapják.
nem menekül meg a büntetésektől
3.4 Gazdaság
Önellátó, természeti gazdálkodás
Birtoköröklést szabályozó törvények: földművelés vad-talajváltó rendszerben
Földművelés: eke, ökör – a földet ezzel együtt adományozták jelentős mértékű feudális anarchia.
aszimmetrikus ekevas – 6-8 ökör búza, köles, árpa, rozs szőlő-, gyümölcs-,
kertkultúrák
12. század második felében Bizánci törekvés Magyarország hatalmi körébe vonására
- szakértelmet igényel: alma, cseresznye, dió, meggy, mogyoró. őszibarack, borsó, bab,
Mánuel császár: fegyveres támadások, belső viszály szítása
lencse
Állattartás:
ökör – földműveléshez kellett A magyar királyok a papságra és pápaságra próbáltak támaszkodni Bizánccal
ridegen tartott ló, juh, kecske szemben.
terjedő istállózás, sertés, baromfitartás
- faluszerű települések terjedésével: halászat, vadászat Az egyház hatalmát irigylő nagybirtokosok Bizánc pártjára álltak.
Kézművesség:
Önellátók voltak
A mezőgazdasági tevékenységgel párhuzamosan látták el a földesúr szükségleteit 3.6 III. Béla (1172-96)
szűcsök, tímárok, kenyérsütők, szakácsok, kővágók, molnárok, mészárosok,
esztergályosok, fazekasok, ácsok Trónra lépésével megszűnt Bizánc befolyása Mánuel mellett nevelkedett – Mánuel
Kereskedelem: szövetségesnek szánta → III. István halála után ő lett a trón várományosa →
keresztes hadjáratok és szentföldi zarándoklatok hatására élénkülő külkereskedelem Hazatérve bizalmatlanság fogadta öccsét, Gézát léptették fel ellene a trónért
legfőbb kiviteli cikkek: rabszolga, só, réz, ón, ólom, gabona, bor, fa, állatbőr, méz, viasz,
hal
A nagyúri pártokat Béla egymással ellensúlyozva semlegesítette → Vissza foglalta
Bizánctól Horvátországot, Dalmáciát és a Szerémséget
behozatali cikkek: katonai felszerelések, kézműipari termékek,
királyi jövedelmek: természeti juttatások mellett pénz és veretlen ezüst árutermelés
luxuscikkek: ékszerek, fűszerek – pénzgazdálkodás

Belföldi kereskedelem: mezőgazdasági termények

Rendszeresen, hetenként tartottak piacot 4. Az Aranybulla-mozgalom, a nemesi vármegye kezdete

Telepítések: 4.1 II. András (1205-35)

Lakott területek kiterjesztése – határvidékek benépesedése
erdőkben és hegyvidékeken is települések
besenyő, uz, izmaelita töredékek beolvasztása, francia, vallon, flamand, olasz és német
telepesek
Béla halála után fiai, István és András között trónviszály → támogatás fejében a
főurak újabb birtokadományokat szereztek → András trónra kerülése után tovább
folytatta az adakozást → a nagybirtokosok ereje, politikai hatalma tovább nőtt → a
királyi nagybirtokok megfogyatkoztak → a királyi vármegyerendszer nem volt képes
ellátni közigazgatási és katonai feladatát → III. Ince pápa hatására keresztes
hadjárat a Szentföldre, hódító hadjárat Halicsba – (a király igénybe vette a feudális
urak magánhadseregeit, de a hadjáratok eredménytelenek voltak

telepesek kiváltságai: 4.2 Megfogyatkozott jövedelmek

szabad költözés, nagy földterületek A hadjáratok sok pénzt emésztettek fel → András a királyi regáljövedelmekre kívánt
támaszkodni
németek – erdélyi és szepességi szász telepek
regále jövedelmek: vámszedés, só értékesítés joga ( zsidó és izmaelita bérlőknek adta
3.5 Bizánci törekvések ki)

Kálmán halálát követő fél évszázad – trónviszályok pénzrontás – (kamara haszna)

Bizánci és pápai beavatkozások: nem volt eldöntve, hogy a trónt a király testvére vagy Az egyház a tized pénzben való kifizetését követelte - szinte teljesíthetetlen volt
fia örökli (növekvő paraszti terhek)
4.3 Veszélyben a szerviensek A pénz maradjon egy évig használatban, legyen olyan, mint régen

szerviensek – királyi vitézek → a királyi hatalom hanyatlása veszélyt jelentett A regáli jövedelmeket nemesek, izmaeliták, zsidók ne szedhessék
számukra → a nagybirtokosok a közép és kisbirtokosokat is hatalmuk alá kívánták
vonni - utóbbiak kizárólag a királynak voltak hajlandók alávetni magukat
a négy főemberen kívül senki se viselhessen két méltóságot
(szerviensek)

Ellenállási záradék:
várjobbágyok hasonló helyzetben voltak: állandó katonáskodásra kényszerülhetnek a
nagybirtokosok magánhadseregeiben
- a jövőben minden nemes a hűtlenség vétke nélkül mondhasson ellen a többieknek, a
királynak
Főúri összeesküvés ( megölik Gertrúd királynét)

- 1231: a pápaság újraszövegeztette az Aranybullát (törölték a tized pénzben nem

4.4 Az Aranybulla kiadatása
szedhetőségét, az ellenállási záradékot kicserélték

az egész társadalom szembe került a királyi hatalommal

- a királyt jogában áll az egyháznak kiközösíteni

↓
4.5 A nemesi vármegye kezdete

az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult

- a szervienseket nem védték meg a bulla cikkelyei → (szervezkedés, 1232: kérték, hogy
szolgabírákat választhassanak!)
↓
- nemesi vármegye kezdete:
1222: a fehérvári törvénylátó napon kikényszeríttették jogaik elfogadását, törvényben
való megerősítését:
- a 13. századtól sorra alakultak a nemesi vármegyék - földbirtokosok
önkormányzati szervei!
(aranybulla Aranybulla – függőpecséttel ellátott oklevél, 31 cikkelyből állt. → (az
Aranybulla megvalósítása a királyi hatalom erőtlensége miatt elmaradt)
- élén a király által kinevezett főispán

- fegyveres erő – biztosíték a határozatok végrehajtására a nagybirtokosokkal szemben

nem sok esélyük volt
Az Aranybulla tartalma:

a szervienseket a hatalmasok ítélet nélkül ne büntethessék, ne fizessenek adót

a szerviens fiú nélküli halálakor a birtok negyedét lánya örökölje, a többiről szabadon
rendelkezhet

Ha a király hadat akar vezetni, azt csak saját pénzen teheti

Ha az ellenség támad, minden szerviensnek engedelmeskedni kell

Külföldiek hivatalba helyezéséről csak közösen dönthetnek

Egész megyéket, méltóságot örök tulajdonul nem adományozhat a király

A tizedet senki se fizesse pénzben, hanem terményben