A reformáció

Magyarországon
A reformáció kezdetei Magyarországon
ELSŐ HULLÁMA, LUTHER IRÁNYZATA:
Luther színrelépése (1517, Wittenberg)
 1526 előtt megjelennek tanai nálunk mert
a hazatérő külföldön tanult egyetemisták,
a királyi udvar,
a felvidéki szász polgárság,
német nyelvűek hirdetik

1526 után  rohamosan terjed

Olcsó, szekularizációt hirdeti
„A török Isten büntetése”
Elterjedése: Főnemesség körében, a felvidéki magyar, szlovák, német
lakosságnál, és az erdélyi szász városok körében
Azki zsidóul és görögül, és vígre deákul
Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul:
Minden nípnek az ű nyelvín, hogy minden az Isten
Törvényinn íljen, minden imádja nevít.„
Sylvester János
 Kálvinisták
1541 - várháborúk idején rohamosan terjed
végvári vitézek, mezővárosi polgárság és a jómódú parasztság körében

Sikerének titka:
• demokratikusabb, mint a lutheri irányzat, az uralkodóval való
szembeszállás jogát elismeri
• önkormányzati felépítésű rendi gondolkodást támasztja alá

A Hódoltságban terjedt el, központja Debrecen.

1562 – Debrecen-Egervölgyi hitvallás

Méliusz Juhász Péter - Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke
Kálvinisták hitvallása Mélius Juhász Péter
prédikációi
 Reformáció Erdélyben
1568, tordai országgyűlés
1. 4 vallást ismer el (bevett felekezet)
- katolikus
- evangélikus (lutheránus)
- református (kálvinista)
- unitárius (antitrinitárius; szentháromságtagadó), Erdélyben
tudtak egyházzá szerveződni
2. először Európában elrendelte
- minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét
- vallásáért üldözni senkit sem szabad vallási tolerancia.
 A reformáció kulturális hatása

Anyanyelvű istentisztelet magyar nyelvű írásbeliség, Biblia fordítások,

hitviták, röpiratok, zsoltároskönyvek

Anyanyelvi kultúra nyelvtani összefoglalók, magyar történeti munkák

Könyv nyomtatás

Magas szintű oktatási rendszer Debrecen, Sárospatak, Sárvár,

Kolozsvár
 Az európai műveltségű értelmiség

„
Szenczi Molnár Albert

Apáczai Csere János

Misztótfalusi Kis Miklós

 és műveik
Szenczi Molnár
Albert magyar
nyelvtana …

Haller János könyve és

latin-magyar szótára
Misztótfalusi Kis Miklós
kolozsvári nyomdájából
Debreceni református kollégium
 Károli Gáspár
„vizsolyi” Bibliája
Újrakeresztelkedők - anabaptista eszmék
a XVI. sz. második felében rohamosan terjed
Népi
mezővárosi jobbágyok és a végváriak körében irányzat
a hatalommal megalkuvó protestáns egyházból kiábrándultak
Tanaik
 krisztusi szegénységet hirdetnek
 nincs szükség papi rendre
 megtagadható az egyházi adó  antifeudális

Legjelentősebb képviselője  Karácsony György

 Az erdélyi reformáció sajátosságai

Sajátos jelleg - vallásos tolerancia

A hitvitákon maga a fejedelem, János Zsigmond elnökölt
az erdélyi ogy. kimondta a
1557 katolikusok és evangélikusok
1564 reformátusok
1568 unitáriusok szabad vallásgyakorlását
 1568 a tordai ogy. 4 bevett vallás
 A reformáció kulturális hatásai
Anyanyelvi igehirdetés: a nemzeti nyelv fellendülése
Állandó nyomdák létesítése
bibliafordítás - anyanyelv előretörése
1541 - Sylvester János Újszövetség

1590 - Az első teljes bibliafordítás

„Vizsolyi biblia” - Károli Gáspár
oktatás - iskolák létesítése
„kollégiumok” létrejötte
Külföldi tanulmányok támogatása
Az első, teljes magyar nyelvű bibliafordítás
„Vizsolyi biblia” - Károli Gáspár

Károli Gáspár
szobra Göncön