Készítette: Szenyériné

Szabolcska Julianna
2014.01.05. 1
2014.01.05. 2
 • 2. köztársaság
• általános választójog

2014.01.05. 3
2014.01.05. 4
 Az utolsó rendi ogy.
1847-1848
 1848. március 3. – Kossuth
felirati beszéde
Ellenzéki Nyilatkozat
követeléseinek elfogadása
alkotmányt kért az örökös
tartományoknak is
 1848. március 14.
bécsi forradalom hírére a
főrendek elfogadták a
március 3-i felirati javaslatot
 1848. március 15.
Kossuth gőzhajóval vitte
Bécsbe a felirati javaslatot
2014.01.05.
 „Népek tavasza” –
forradalmi hullám
Európában
 1848. január - Itália
 1848. február 23. – Párizs
 1848. március 13. – Bécs
(Metternich megbukott)
 1848. március 15. – Buda-Pest
 Berlin
 Prága

Hasonló eszmék, de más célok.
5
 Petőfi Sándor Jókai Mór
(1823 - 1849)

Vasvári Pál

Degré Alajos
Irinyi József
Irinyi Dániel

2014.01.05. 6
2014.01.05. 7
2014.01.05. 8
1. ) PILVAX KÁVÉHÁZ 3.) LANDERER-

2. ) EGYETEM –
4.) NEMZETI
ÉS HECKENAST-
10 fő MÚZEUM – 10.000 fő
NYOMDA

1.000 fő
• 12 pont
• Nemzeti dal

6.) Helytartótanács
8.) NEMZETI
SZÍNHÁZ E 5.) PESTI

- Buda
VÁROSHÁZA

7.) Börtön
TÁNCSICS MIHÁLY
2014.01.05. 10
A 12 pont első, a forradalom napján A 12 pont végleges, az
terjesztett nyomtatott változata országgyűlés számára benyújtott
változata

2014.01.05. 11
 A 12. pont
1. K______________________________________.
2. F__________________________.
3. É__________________________.
4. Tö_____________________________________________.
5. N_______________.
6. K______________.
7. Ur___________________________.
8. E__________________________________.
9. N_____B_____.
10. A’ katonaság ______________________________________.
11. A pol_____________________________________________.
12. U________.
 Az első felelős magyar
kormány
 gróf Batthyány Lajos -
miniszterelnök
 Kossuth Lajos – pénzügyminiszter
 Széchenyi István – közmunkaügyi
miniszter
 Deák Ferenc – igazságügyi
miniszter
 Mészáros Lázár –
hadügyminiszter
 Klauzál Gábor – földművelés- és
iparügyi tárca
 Szemere Bertalan –
belügyminiszter
 Esterházy Pál – császár személye
körüli miniszter
 Eötvös József – vallás- és
oktatásügyi miniszter
2014.01.05.
 1848. március 17.
Az uralkodó (V. Ferdinánd)
nádori hatalommal ruházta
fel István főherceget, aki a
király szóbeli
beleegyezésével Batthyány
Lajost nevezte ki
Magyarország első felelős
miniszterelnökévé.
 1848. április 7.
 Megalakult az első felelős
magyar kormány.
 A miniszterek többsége az
Ellenzéki Párt vezetői
közül került ki.
 A kormány programja:
 a rend és béke
 a forr. konszolidálása
13
 Batthyány Lajos
miniszterelnök
Szemere Bertalan
belügyminiszter
Esterházy Pál
király személye körüli miniszter
Klauzál Gábor
ipari és kereskedelmi miniszter
Kossuth Lajos
pénzügyminiszter
Mészáros Lázár
hadügyminiszter
Széchenyi István
közlekedési- és közmunkaügyi
miniszter
Eötvös József
vallás- és közoktatásügyi miniszter
Deák Ferenc
igazságügyi miniszter
2014.01.05. 14
2014.01.05. 15
 A király 1848. április 11-én szentesítette a törvényeket.
 Ezzel Mo-on megszűnt a feudális rendszer. Vér nélküli,
törvényes forradalom. Megtörtént a polgári átalakulás.
 Szétválasztották a hatalmi ágakat:
 Törvényhozó hatalom: országgyűlés (népképviseleti) – Pesten
 Végrehajtó hatalom: független, felelős kormány
 Bírói hatalom: független bíróság
 31 törvénycikkből áll

2014.01.05. 16
I. Polgári átalakulás:
 Népképviselet – cenzusos választójog alapján
 20 év
 Férfi
 Közügyektől nincs eltiltva
 Vagyoni cenzus: 200e. Ft.; ¼ telek; értelmiség jövedelemtől függetlenül
 Közös teherviselés
 Úrbéri viszonyok megszüntetése: robot, dézsma; pénzjáradék
 Tized eltörése
 Törvény előtti egyenlőség
 Jobbágyfelszabadítás
 Sajtószabadság – előzetes cenzúra eltörlése
II. Nemzeti függetlenség:
 Mo. államformája = alkotmányos monarchia
 Évenkénti országgyűlés (kétkamarás) Pesten – lehetőleg télen
 Független, a parlamentnek felelős magyar minisztérium (kormány)
 A királyi rendelet csak egy miniszter ellenjegyzésével érvényes.
 Nemzetőrség felállítása
 Unió
2014.01.05. 17
2014.01.05. 18
Áprilisi törvények hiányosságai
 Nem rendezték egyértelműen Magyarország és az Osztrák
Császárság viszonyát.
 Nem szervezte át kellően az igazságszolgáltatás rendszerét:
eltörölte ugyan az úriszéket, ám az igazságszolgáltatásban még
mindig sok feudális maradvány jelentkezett.
 A felszabadult jobbágyságnak csupán 40%-a lett telkének
tulajdonosa.
 A közhasznú területeket nem sorolták a telekállományba (ezt
ugyan a parasztok megpróbálták elfoglalni, de nem sikerült nekik),
a majorsági területeken dolgozó parasztság sem kapta meg az
általa művelt parcellát
 Megmaradtak az egyes földesúri kiváltságok is, mint például az
italmérés, a mészárszéktartás, stb. kiváltsága, nem töröltek el a
szőlődézsmát sem.
 Nem rendezték a nemzetiségi kérdést sem, és tovább élt az az
illúzió, hogy a nemzetiségek megelégedve az egyéni jogokkal,
elfogadják majd a magyar vezetést, és asszimilálódnak.

2014.01.05. 19
2014.01.05. 20
 I. A bécsi udvar - csak látszólag híve az áprilisi
törvényeknek – csak a kellő pillanatot várja, hogy
mindent visszavonhasson.
II. Az áprilisi törvények hiányosságai – feszültségeket
generál
 Parasztkérdés – csak a parasztok kb. 44 %-a jutott földhöz 
a zsellérek nem kaptak semmit  parasztmozgalmak
 Nincs nemzetiségi törvény: sok paraszt nemzetiségi  a
kormány magyar
III. A bécsi udvar a nemzetiségeket a magyarok ellen
uszította, a nemzetiségek a bécsi udvar mellé álltak.

2014.01.05. 21
2014.01.05. 22
2014.01.05. 23
2014.01.05. 24
 A kormány hivatali ideje: 1848. március 17. - 1848. október 8.
 A kormány programja: Rend és béke – a forr. eredményeinek békés
megőrzése
 A kormány előtt álló feladatok:
• jobbágyfelszabadítás végrehajtása
• anyagi helyzet rendezése
• véderő megszervezése
• nemzetiségi kérdés megoldása
 A kormány fontosabb intézkedései:
o 1. népképviseleti választás lebonyolítása  1848. júliustól működik
az első népképviseleti országgyűlés
• 200 ezer katona megszavazása (1848. július 11. – K. beszéde –
„ Leborulok a nemzet nagysága előtt”)
o Honvédelem biztosítása (készülődés a fegyveres összecsapásra) –
nemzetőrség szervezése
o Kossuth toborzó körútja: Cegléd; Nagykőrös
o Kossuth bankó kibocsátása
 A nemzetiségi problémákkal nem foglalkozott.
2014.01.05. 25
2014.01.05. 26
 A király Jellasicsot kinevezte horvát bánná, aki önálló
Horvátországot akart.
 A Habsburgok megerősödtek, mert már leverték a bécsi és az
észak-itáliai forradalmat. Most nyíltan Mo. ellen fordultak.
 1848. szeptember 11. Jellasics támadása:
o 1848. szeptember 29. – Móga János vezette magyar seregek
Pákozdnál legyőzik Jellasicsot
o Ez után Jellasics Bécs felé elmenekült az országból. Sajnos a magyarok
nem veszik üldözőbe.
 1848. szeptember 28. – Lamber tábornokot (a császári hadak
magyarországi főparancsnokát) meglincselik Pesten. „A kocka el
van vetve.”
 1848. október 4. – V. Ferdinánd feloszlatta a magyar ogy-t.
2014.01.05. 27
2014.01.05. 28
 1848. szeptember végére a forradalmi ellenzék egysége
megbomlott  a kormány tagjainak többsége lemondott
(Széchenyi megőrült) 
1848. október 8.: Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása
(OHB)
 a végrehajtó hatalom irányítójának nyilvánítja magát a bécsi
udvar engedélye nélkül (ez az új kormány) ⇒ ez már nyílt
szakítást jelent a bécsi udvarral!
 Elnöke: Kossuth Lajos
 1848. október 6. – 2. bécsi felkelés – cél: segíteni a magyaroknak – a
bécsi udvar Olmützbe költözött 
 1848. október 30. – Mógáék (magyarok) csak ekkor lépik át a határ.
Schwechatnál az osztrákok levernek bennünket és a bécsi
forradalmat is.  Móga János lemondott / helyette Görgei Artúr
 1848. december 2. – lemondatták V. Ferdinándot és helyette a 18
éves Ferenc Józsefet ültették a Habsburg Birodalom trónjára.
 Őt nem kötötték az áprilisi törvények
 Királynak is csak 1867-ben koronáztatta meg magát
2014.01.05. 29