Petőfi Sándor: János vitéz

összefoglalás
Petőfi Sándor életútja
1823-1849

Család

• 1823. január Kiskőrös

• az anyakönyvben Petrovics néven jegyezték be 1842-ben magyarosította Petőfire

• Apja: Petrovics István kocsmáros, mészáros

• Anyja: Hrúz Mária

cselédlány
Kiskőrösi szülőház

Tanulmányok

• Kiskunfélegyháza

• Kecskemét

• Szabadszállás

• Sárszentlőrinc

• Pest (evangélikus majd piarista gimnázium)

• Aszód

• Selmecbánya

• Pápa (református kollégium)

• Iskolai évei alatt műveltsége kiteljesedett, megismerkedett a klasszikus irodalommal,

németül, angolul és franciául tanult

Vándorévek

• 1838 és 1843 közt bejárta az országot

• Házitanító volt Ostffyasszonyfán

• 1839-ben katonának állt Sopronba, de testi gyengesége miatt ezt a tervét feladta „Könyves
Sándor”

• 1841-42 újra Pápán tanult, itt ismerkedett meg Jókai Mórral

• Többször is elszegődött vándorszínésznek –apja kitagadta, Pesti színház-színházi szolga

Vörösmarty Mihály

• 1843-44 telén Debrecenben nyomorgott, Pestre ment és Vörösmarty pártfogását kérte

Írói pályája

• 1842 az Athenaeum-ban az első költeménye:

A borozó

• 1843 az Athenaeum, Regélõ, Életképek,

• 1844 nyarán szerkesztősegéd a Pesti Divatlapnál

A sikeres elbeszélő költemények 1844-ben születnek meg:

A helység kalapácsa és a János vitéz című elbeszélő költeményei

Elbeszélő költemény:

Átmeneti műfaj az epika és a líra között. Epikai benne, hogy történetet mond el, lírai, hogy
érzelmeket, gondolatokat fejez ki verses formában rímekkel.

1846. szeptember 8. a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát

1847-ben, ismerkedésük 1 éves évfordulóján összeházasodtak

1847-ben elolvasta Arany Jánosnak a Kisfaludy Társaság pályázatára küldött Toldiját és szoros
barátságot kötött Arany Jánossal. Fiának a keresztapja lett. Arany Lacinak verse

1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete

1848. Petőfi javaslatára határoztak úgy a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban, hogy az eredetileg 19-re
tervezett népgyűlést azonnal meg kell tartani.

1848. március 15. a pesti forradalom és Petőfi napja.

A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplője.

• 1848 őszétől Petőfi katonai szolgálatba lépett

• 1848.december 15-én született Zoltán nevű fia

• 1849 elejétől Bem seregében szolgált, májustól őrnagyi rangot kapott

• Petőfi 1849. július 31-én a segesvári ütközetben Fehéregyháza határában tűnt el.

• Barátai, pályatársai és kortárs olvasói még sokáig hittek abban, hogy túlélte az ütközetet és
hazatér.

• Kutatások bizonyítják, hogy Oroszországba került, és ott halt meg.

1844.
János vitéz

1844 telén íródott 1845 márciusában jelent meg a Pesti Divatlapban

• Sikert aratott.

• Műfaja:

• elbeszélő költemény

• Verselése:

• Hangsúlyos magyaros verselés: felező tizenkettes

• Rímelése: páros rím aabb

• Nyelvezete: népies

• 27 fejezetből áll.

Szerketzete:

Bevezetés:

• 1. A Faluban a patak partján szerelem

• 2. A gonosz mostoha

Bonyodalom:

• 3. Az elveszett nyáj

Cselekmény kibontakozása:

• 4. A búcsú

• 5. Vándorlás a pusztában

• 6. A zsiványok tanyáján

• 7. Jancsi huszárnak áll

• 8-10. Az út Franciaországig

• Tatárország-Taljánország-Lengyelország, India

• 11. Franciaországban

• 12. A csata

• 13. A lakoma- Jancsiból János vitéz

• 14. János története

• 15. A megérdemelt jutalom

• 16. A kinccsel megrakott hajó

• 17. A vihar, griffmadár, a rossz hír

• 18. Végső búcsú Iluskától, A rózsa

• 19. A fazekas, az óriáscsősz

• 20. Vándorlások: Óriások földje

• 21. Boszorkánybarlang

• 22. A temetőben a kísértetek

• 23. Az Óperenciás -tenger

• 24. Az óriás segítsége

• 25. Tündérország kapuja

Tetőpont:

• 26. Tündérország

Befejezés, megoldás

• 27. Az élet vize, A boldogság

Költői képek

Metafora:

Két dolgot közös tulajdonságai alapján egymással azonosítjuk.

„Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!”

Hasonlat:

Két dolgot közös tulajdonságai alapján egymáshoz hasonlítjuk. Kötőszavak: mint, mintha

„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél.”

Megszemélyesítés:

Élettelen dolgokat emberi tulajdonságokkal ruházunk fel.

„Nem sír ott a bánat..”

Alakzatok

Költői kérdés:

A költő elgondolkodtat, nem vár rá választ.

„ Itt, hol országa van a szerelemnek,

Az életen által én egyedül menjek?”

Ismétlés:

Fokozza a mondanivalót, az érzéseket.

„ Ballagott, ballagott a halk éjszakában, „

Ellentét:
Szembeállítás.

„ Örökös homálynak, napfény lett helyében”

Mesei elemek
Feladat:

Gyűjtsél az Irodalom füzetedbe minél több mesei jellemzőt, amivel találkoztál a János vitéz
történetének olvasása közben!

Megoldás

Élőlények:

griffmadár, óriások, boszorkányok, kísértetek, tündérek, kutyafejű tatárok.

Élettelen dolgok:

Síp, rózsa, országok jellemzői, térkép.

Szereplők

Főszereplő:

János vitéz

Szerelme: Iluska

Valóságos szereplők:

gazda, mostoha, huszárok, franciák, fazekas, révész, zsiványok, törökök

Mesei szereplők:

Griffmadár, óriások, boszorkányok, kísértetek, tündérek, kutyafejű tatárok

Feladat:
Készíts jellemzést az egyik kedvenc szereplődről 10 mondatban a Fogalmazás füzetedbe!

Feladat:
Költő képek alakzatok felismerése
Írd a megfejtéseket az Irodalom füzetedbe!

1. „ Éj van- e vagy a szemem világa veszett ki?”

2. „ A sok vén szipirtyó benn csak ugy hemzsegett.”

3. „S mintha mennykő volna, így dörgött reája:”

4. „ Te egyetlen kincsem, hamva kedvesemnek!”

5. „ De csodák csodája! Mit látott, mit látott!”

6. „ Halovány hold lépett a napnak helyébe,”

7. „Az öröm szemébe könnycseppeket idéz”

8. „Enni nem ettek mást, mint levegőeget: „

Megoldás
1. Költői kérdés

2. Metafora

3. Hasonlat

4. Metafora

5. Ismétlés

6. Megszemélyesítés

7. Megszemélyesítés

8. Hasonlat

Ha a vázlat minden részét megtanultad, a feladatokat megoldottad, akkor felkészültél a

Témazáró dolgozatra!
Éva néni