Matematika 5. Gondolkodni Jó! Feladatainak Megoldása

Dr.
Czeglédy István fôiskolai tanár

Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár
Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens
Zankó Istvánné tanár
Matematika 5. Gondolkodni jó!

feladatainak megoldása
általános iskola 5. osztály
nyolcosztályos gimnázium 1. osztály
Mûszaki Kiadó, Budapest

Alkotó szerkesztô:
DR. HAJDU SÁNDOR fôiskolai docens
Az elôzô kiadásokat bírálták:

DR. MAROSVÁRI MIKLÓSNÉ vezetôtanár
DR. SÜMEGI LÁSZLÓ egyetemi adjunktus
TÜSKÉS GABRIELLA matematika szaktárgyi szakértô
© Dr. Czeglédy István, Dr. Czeglédy Istvánné, Dr. Hajdu Sándor,

Zankó Istvánné, 2010
© Mûszaki Könyvkiadó Kft., 2010
ISBN 978-963-16-4508-8
Azonosító szám: MK–4191-0/UJ
Kiadja a Mûszaki Könyvkiadó Kft.

Felelôs kiadó: Orgován Katalin ügyvezetô igazgató
Szerkesztôségvezetô: Hedvig Olga
Felelôs szerkesztô: Bosznai Gábor
Mûszaki szerkesztô: Csukás Márta
Borítóterv: H-moll Grafika
Tördelôszerkesztés és számítógépes grafika:
Garay Ferenc
Terjedelem: 16,45 (A/5) ív
1. kiadás
e-mail: vevoszolg@muszakikiado.hu
www.muszakikiado.hu
www.hajdumatek.hu
Tartalom
MÉRTÉKEGYSÉGEK ..................................................................................................... 6
1. A TERMÉSZETES SZÁMOK...................................................................................... 7
A tízes számrendszer ........................................................................................... 7
A római számírás............................................................................................. 9
Továbblépünk a tízes számrendszerben......................................................... 9
Tájékozódás a számegyenesen ........................................................................... 11
Kisebb, nem kisebb; nagyobb, nem nagyobb....................................................... 12
Szorzás és osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, ... .................................................. 13
A természetes számok kerekítése........................................................................ 15
Hosszúságmérés .................................................................................................. 17
Tömegmérés......................................................................................................... 17
A természetes számok összeadása ..................................................................... 18
A természetes számok kivonása .......................................................................... 19
A természetes számok szorzása.......................................................................... 21
Írásbeli szorzás többjegyû szorzóval............................................................... 22
Az idõ mérése....................................................................................................... 23
Osztó, többszörös................................................................................................. 25
A természetes számok osztása............................................................................ 27
Osztás egyjegyû osztóval................................................................................ 27
Az összeg és a különbség osztása ................................................................. 28
Osztás többjegyû osztóval .............................................................................. 29
A mûveletek sorrendje .......................................................................................... 30
Gyakorlófeladatok................................................................................................. 31
Nem tízes alapú számrendszerek ........................................................................ 34
Törd a fejed!.......................................................................................................... 35
Tudáspróba........................................................................................................... 39
2. GEOMETRIAI ALAKZATOK ....................................................................................... 40

Ismerkedés testekkel, felületekkel, vonalakkal..................................................... 40
Egyenesek kölcsönös helyzete ............................................................................ 40
Síkidomok, sokszögek .......................................................................................... 41
Egybevágó síkidomok........................................................................................... 42
Téglalap, négyzet ................................................................................................. 42
A terület mérése, mértékegységei ........................................................................ 43
A téglalap területe................................................................................................. 44
Téglatest, kocka.................................................................................................... 45
Síkok és egyenesek, síkok és síkok kölcsönös helyzete a térben ....................... 46
A téglatest hálója, felszíne.................................................................................... 47
A téglatest térfogata.............................................................................................. 47
Az ûrtartalom mérése ........................................................................................... 49
3
Gyakorlófeladatok................................................................................................. 50
Törd a fejed!........................................................................................................ 52
Képességpróba ............................................................................................. 58
Tudáspróba......................................................................................................... 58
3. A TÖRTEK ................................................................................................................ 60
A törtek értelmezése........................................................................................... 60
Törtek bõvítése, egyszerûsítése......................................................................... 62
Törtek összehasonlítása..................................................................................... 63
Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása, kivonása................................................. 64
Különbözõ nevezõjû törtek összeadása, kivonása............................................. 65
Törtek szorzása természetes számmal .............................................................. 66
Törtek osztása természetes számmal ................................................................ 68
Mi a valószínûbb?............................................................................................... 70
Gyakorlófeladatok............................................................................................... 71
Törd a fejed......................................................................................................... 74
Tudáspróba......................................................................................................... 78
4. GEOMETRIAI VIZSGÁLATOK, SZERKESZTÉSEK................................................. 79

Ponthalmazok, a kör és a gömb ......................................................................... 79
Háromszög szerkesztése ................................................................................... 80
Szakaszfelezõ merõleges................................................................................... 81
Téglalap szerkesztése........................................................................................ 82
Testek ábrázolása .............................................................................................. 83
A szögtartomány................................................................................................. 86
A szögek mérése szögmérõvel .......................................................................... 87
A szögek fajtái .................................................................................................... 88
Tájékozódás a terepen és a térképen ................................................................ 89
Tájékozódás iránytûvel, tájolóval................................................................... 90
Törd a fejed!........................................................................................................ 93
Tudáspróba......................................................................................................... 98
5. A TIZEDESTÖRTEK................................................................................................. 99
A tizedestörtek értelmezése ............................................................................... 99
A tizedestörtek ábrázolása számegyenesen ...................................................... 102
A tizedestörtek egyszerûsítése, bõvítése, összehasonlítása ............................. 102
A tizedestörtek kerekítése .................................................................................. 103
A mérés pontosságának jelzése.................................................................... 104
Euróval fizetünk .................................................................................................. 105
A tizedestörtek összeadása, kivonása ............................................................... 105
Az összeadás és a kivonás tulajdonságai .......................................................... 108
A tizedestörtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel, ... ......................... 109
A tizedestörtek szorzása természetes számmal ................................................ 109
4
A tizedestörtek osztása természetes számmal .................................................. 110
Az átlag kiszámítása........................................................................................... 111
Törtalakban írt szám tizedestört alakja............................................................... 112
Tudáspróba......................................................................................................... 117
6. ÖSSZEFÜGGÉSEK, NYITOTT MONDATOK .......................................................... 118

Táblázatok, grafikonok........................................................................................ 118
Összefüggések, sorozatok ................................................................................. 120
Arányos következtetések.................................................................................... 122
Egyenlet, egyenlõtlenség.................................................................................... 123
Gyakorló- és fejtörõ feladatok............................................................................. 125
Tudáspróba......................................................................................................... 129
7. AZ EGÉSZ SZÁMOK ................................................................................................ 130

Nem elég a természetes szám ........................................................................... 130
Az egész számok összehasonlítása................................................................... 131
Az egész számok abszolútértéke ....................................................................... 132
Az egész számok összeadása, kivonása........................................................... 133
A derékszögû koordináta-rendszer..................................................................... 135
Törd a fejed!........................................................................................................ 138
Tudáspróba......................................................................................................... 141
8. ÖSSZEFOGLALÓ..................................................................................................... 142
Számok és mûveletek......................................................................................... 142
Mérések, mértékegységek, geometria ............................................................... 145
Képességpróbák................................................................................................. 149
A KIEGÉSZÍTÕ FELADATOK MEGOLDÁSA............................................................... 150

1. A természetes számok ................................................................................... 150
2. Geometriai alakzatok ...................................................................................... 157
3. A törtek ........................................................................................................... 163
4. Geometriai vizsgálatok, szerkesztések .......................................................... 166
5. A tizedestörtek ................................................................................................ 169
6. Összefüggések, nyitott mondatok .................................................................. 172
7. Az egész számok ........................................................................................... 173
8. Összefoglaló ................................................................................................... 174
5
MÉRTÉKEGYSÉGEK
Hosszúságmérés: alapegység az 1 méter (jele: m).

A Párizson átmenõ délkör hossza körülbelül 40 000 000 m = 40 000 km.
Tömegmérés: alapegysége az 1 gramm (jele: g), SI-ben az 1 kilogramm (kg).

1000 g = 1 kg, az 1 l tiszta 4 °C-os víz tömege.
Nagyobb tömeg mérésére használják a tonnát (jele: t). 1 t = 1000 kg
Ûrtartalommérés: alapmértékegysége az 1 liter (jele: l).

3 3
1 l » 1 dm (nagyon kicsi az eltérés). 1000 l » 1 m
Az egység ezerszeresét a kilo-, százszorosát a hekto-, tízszeresét a deka-, tizedrészét

a deci-, századrészét a centi-, ezredrészét a milli- elõtagok jelentik.
Az alapegység 1 1 1
hányszorosa 1000 100 10 1
(mekkora része) 10 100 1000
A hosszúság kilo- deci- centi- milli-

mértékegységei méter méter méter méter méter
Jelölés km m dm cm mm
A tömeg kilo- deka- deci- centi- milli-
mértékegységei gramm gramm gramm gramm gramm gramm
Jelölés kg dkg, dag g dg cg mg
Az ûrtartalom hekto- deci- centi- milli-
mértékegységei liter liter liter liter liter
Jelölés hl l dl cl ml
Idõmérés mértékegységei:
óra (= hora; jele: h); 1 nap = 24 h;
perc (= minutum; jele: min); 1 h = 60 min;
másodperc (= secundum; jele: s); 1 min = 60 s
Nagyobb idõhossz mérésére használjuk az évet: 1 év » 365 nap
6
1. A TERMÉSZETES SZÁMOK
A tízes számrendszer
Helyiértékes írásmód a tízes számrendszerben
1. a) 79 531 Ft; b) 70 953 Ft; c) 7953 Ft; d) 79 503 Ft

7953 Ft < 70 953 Ft < 79 503 Ft < 79 531 Ft
2. a) Sok megoldás van. Például:

3 · 50 + 1 · 10 + 1 · 5 + 1 · 2 + 1 · 1 = 8 · 20 + 4 · 2 = 16 · 10 + 8 · 1 =
= 2 · 50 + 3 · 20 + 1 · 5 + 3 · 1 = 1 · 50 + 11 · 10 + 2 · 2 + 4 · 1
b) Visszaadás nélkül: 1 · 100 + 1 · 50 + 1 · 10 + 1 · 5 + 1 · 2 + 1 · 1
c) 2 db százassal fizetünk, és visszakapunk 32 Ft-ot.
3. Sz T E sz t e a) Az 5 tényleges értéke:
5 3 4 0 9 ötvenezer
4 9 2 5 1 ötven
5 0 0 ötszáz
4 8 3 1 5 öt
5 0 9 4 ötezer
b) Rendre: 9, egyes; 9, ezres; 5, százas; 8, ezres; 9, tízes

c) Rendre: tízezres, 5; tízezres, 4; százas, 5; tízezres, 4; ezres, 5
4. a) 30 456; 34 506; 3456;

b) 5 480; 50 048; c) 75 304; 34 750;
54 800; 50 480; 57 430; 43 075
5. a) 10; 100; 1000; 10 000

b) 10; 100; 1000
6. a) 50-et; b) 30-at; c) 20-at
7
7. a) 135 = 1 · 100 + 3 · 10 + 5 · 1; 306 = 3 · 100 + 0 · 10 + 6 · 1;
2345 = 2 · 1000 + 3 · 100 + 4 · 10 + 5 · 1;
5008 = 5 · 1000 + 0 · 100 + 0 · 10 + 8 · 1;
23 205 = 2 · 10 000 + 3 · 1000 + 2 · 100 + 0 · 10 + 5 · 1;
20 034 = 2 · 10 000 + 0 · 1000 + 0 · 100 + 3 · 10 + 4 · 1
8. a) A legkisebb háromjegyû szám: 100; a legnagyobb: 999

b) A kétjegyû természetes számok száma: 99 - 9 = 90 (10; 11; ...; 99);
a háromjegyûeké: 999 - 99 = 900 (100; 101; ...; 999);
a négyjegyûeké: 9999 - 999 = 9000 (1000; 1001; ...; 9999)
c) Az ötjegyû kerek tízesek: 10 000; 10 010; 10 020; ...; 99 980; 99 990
0-tól 99 990-ig 10 000 db kerek tízes van.
0-tól 9 990-ig 1 000 db kerek tízes van.
10 000-tõl 99 990-ig 10 000 - 1000 = 9000 kerek tízes van, ezek az ötjegyû
kerek tízesek.
Az ötjegyû kerek százasok: 10 000; 10 100; 10 200; ...; 99 800; 99 900
10 000-tõl 99 900-ig 1000 - 100 = 900 kerek százas van.
10 000-tõl 99 000-ig 100 - 10 = 90 kerek ezres van.
9. a) 60 Ft; 600 Ft; 6 000 Ft; 60 000 Ft

b) 100 Ft; 1 000 Ft; 10 000 Ft; 100 000 Ft
c) 80 Ft; 800 Ft; 8 000 Ft; 80 000 Ft
d) 100 Ft; 1 000 Ft; 100 000 Ft; 100 000 Ft
e) 5 000 Ft; 5 000 Ft; 50 000 Ft; 50 000 Ft
f) 100 000 Ft; 100 000 Ft; 100 000 Ft; 100 000 Ft
10. a) 65 738, 65 648; b) 71 010, 70 920; c) 34 995, 34 905
11. a) 64 748, 55 748; b) 70 200, 61 200; c) 29 321, 20 321
12. a) 70 008; b) 70 098; c) 70 998
13. a) 21 000, 22 000, 23 000, ..., 34 000, 35 000

b) 23 000, 23 100, 23 200, ..., 24 800, 24 900
c) 30 000, 40 000, 50 000
d) Nincs ilyen szám.
e) 25 002, 25 004, 25 006, ..., 25 022, 25 024
8
A római számírás
14. XVIII; XXXI; XLV; XCIV; CCXLVIII; CDV; DCCCXXXIX; MCMXCIX;

MMDCCCII; MMM
15. 66; 44; 298; 609; 911; 3999
Továbblépünk a tízes számrendszerben
16. a) Háromszázhuszonnégy; ezerkétszáznegyven (csekken: egyezerkettõ-

száznegyven); ezerhét; kétezer; kétezer-egy; huszonötezer;
ötezer-háromszáznegyven; huszonnégyezer-három.
b) Növekvõ sorrendben: 20 003; 20 008; 20 803; 28 003; 30 208; 200 038;
208 003
17. Csökkenõ sorrendben: 500 004; 450 004; 404 040; 54 000; 5405; 5004; 4500
18. a) 50 525; b) 500 075; c) 50 525;

d) 50 525; e) 500 720; f) 502 575
19. a) 1234; 1243; 1324; 1342; 1423; 1432;

2134; 2143; 2314; 2341; 2413; 2431;
3124; 3142; 3214; 3241; 3412; 3421;
4123; 4132; 4213; 4231; 4312; 4321
A számokat növekvõ sorrendben írtuk fel.
b) Hat számban áll a százasok helyén 4.
c) Hat számban áll az ezresek helyén 2.
20. A kirakható négyjegyû számok növekvõ sorrendben:

2059; 2095; 2509; 2590; 2905; 2950;
5029; 5092; 5209; 5290; 5902; 5920;
9025; 9052; 9205; 9250; 9502; 9520
a) A legkisebb: 2059, mert 0-val négyjegyû szám nem kezdõdik;
a legnagyobb: 9520
b) 18-at; c) 6;
d) 4; e) 10-et
21. a) 865 420; b) 204 568
9
22. a) 45 687; 45 688; 45 689; 45 690; 45 691
b) 45 687; 45 697; 45 707; 45 717; 45 727
c) 45 687; 45 787; 45 887; 45 987; 46 087
d) 45 687; 46 687; 47 687; 48 687; 49 687
e) 45 687; 55 687; 65 687; 75 687; 85 687
f) 45 687; 145 687; 245 687; 345 687; 445 687
23. a) 523 452; 523 451; 523 450; 523 449; 523 448
b) 523 452; 523 442; 523 432; 523 422; 523 412
c) 523 452; 523 352; 523 252; 523 152; 523 052
d) 523 452; 522 452; 521 452; 520 452; 519 452
e) 523 452; 513 452; 503 452; 493 452; 483 452
f) 523 452; 423 452; 323 452; 223 452; 123 452
24. a) 234 897; 234 902; 234 907; 234 912; 234 917; 234 922
b) 234 897; 234 947; 234 997; 235 047; 235 097; 235 147
c) 234 897; 235 397; 235 897; 236 397; 236 897; 237 397
d) 234 897; 239 897; 244 897; 249 897; 254 897; 259 897
e) 234 897; 284 897; 334 897; 384 897; 434 897; 484 897
25. a) 4000-rel csökken; b) 400-zal nõ; c) 30 000-rel nõ;

d) 3-mal csökken; e) 300 000-rel nõ; f) 30-cal csökken
26. a) Shreket. b) Macskafogó. c) A 3. héten, 4586-tal.

d) Lecsó. e) Shrek.
27. a) 167
b)
Margó:
10
Tájékozódás a számegyenesen
28. a)
b)
c)
29. a) x = 200; y = 350; z = 620; u = 770; v = 1000; w = 1100

b) Az a) feladatban adott számok 10-szeresei. Például: x = 2000
c) Az a) feladatban adott számok 100-szorosai. Például: x = 20 000
d) Az a) feladatban adott számok 1000-szeresei. Például: x = 200 000
30. a) x = 700; y = 3000; z = 5400; u = 7500; v = 8800; w = 10 000

b) Minden szám 20 000-rel nagyobb, mint az a) feladatban:
x = 20 700; y = 23 000; z = 25 400; ...; w = 30 000
c) x = 70 700; y = 73 000; ...; w = 80 000
d) x = 130 700; y = 133 000; ...; w = 140 000
31. a) a = 65; b = 400; c = 525; d = 810; e = 1150

b) a = 6518; b = 40 000; c = 52 480; d = 80 850; e = 116 000
32. a)
b)
c)
d)
11
e)
A növekvõ sorrend leolvasható a számegyenesrõl.
Kisebb, nem kisebb; nagyobb, nem nagyobb
33. a) 245 682; 245 684; 245 686; 245 688; 245 690;
245 692; 245 694; 245 696; 245 698; 245 700
b) 46 787; 46 789; 46 791; 46 793; 46 795; 46 797; 46 799
c) 415 610; 415 620; 415 630; 415 640; 415 650; 415 660; 415 670;
415 680; 415 690
d) 645 000; 646 000; 647 000; 648 000; 649 000; 650 000; 651 000
652 000
34. a) x > 5
b) x < 5
c) x ³ 5; h) x ³ 5; i) x ³ 5; ugyanaz az igazsághalmazuk.
d) x £ 5; e) x £ 5; g) x £ 5; ugyanaz az igazsághalmazuk.
f) 5 £ x £ 10
j) 5 < x < 10
12
35.
3250 £ a £ 3800
5320 < b < 5650
4830 < c £ 5060
36. a) 6080 < a £ 6310

b) 4400 £ b < 5550
37. 350 < u < 1050
Szorzás és osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, ...
38. a) Az egyforintosok száma: 450; 1250; 3200; 135 000; 10 000; 10 000
b) A tízforintosok száma: 54; 540; 5400; 54 000
c) A százforintosok száma: 63; 35; 543; 49
d) Az egyforintosok száma: 150; 15 000; 15 000
39. b) Tízzel szorozva: 580; 6040; 730; 8300; 5640; 70; 700 stb.
Százzal szorozva: 5800; 60 400; 7300; 83 000; 56 400; 700; 7000 stb.
c) Ezerrel szorozva: 68 000; 64 000; 735 000; 803 000; 500 000; 0; 139 000
Tízezerrel szorozva: 680 000; 640 000; 7 350 000; 8 030 000; 5 000 000;
0; 1 390 000. (A 0-t bármivel szorozva 0-t kapunk.)
40. Száz- Tíz- Ezres Százas Tízes Egyes

ezres ezres
a) 3 5 0 0
3 5 0 0 0
3 5 0 0 0 0
b) 3 5 0
3 5
13
41. a) A 0-ra végzõdõ számok oszthatók 10-zel.
Pirossal például: 58 000 : 10 = 5800; 604 000 : 10 = 60 400;
564 000 : 10 = 56 400; 3 500 000 : 10 = 350 000;
70 000 : 10 = 7000; 70 070 : 10 = 7007; 700 700 : 10 = 70 070;
66 000 : 10 = 6600; 60 060 : 10 = 6006; 600 600 : 10 = 60 060
A szám osztható 100-zal, ha két utolsó számjegye 0.
Kékkel például: 58 000 : 100 = 580; 604 000 : 100 = 6040;
7800 : 100 = 78; 564 000 : 100 = 5640; 3 500 000 : 100 = 35 000;
70 000 : 100 = 700; 700 700 : 100 = 7007; 66 000 : 100 = 660;
600 600 : 100 = 6006
A szám osztható 1000-rel, ha három utolsó számjegye 0.
Feketével: 58 000 : 1000 = 58; 604 000 : 1000 = 604;
564 000 : 1000 = 564; 3 500 000 : 1000 = 3500; 70 000 : 1000 = 70;
7000 : 1000 = 7; 6000 : 1000 = 6; 66 000 : 1000 = 66
b) Igaz állítások például:

Minden 1000-rel osztható szám osztható 100-zal is és 10-zel is.
Minden 100-zal osztható szám osztható 10-zel is.
Hamis állítások:
Amelyik szám osztható 10-zel, az osztható 100-zal is.
Minden 100-zal osztható szám 1000-rel is osztható.
c)
42. Például:
a) 300 420; 234 000
b) 200 340; 430 020
c) 403 200; 240 300
d) Ilyen szám nincs.
e) 200 034; 420 003
14
A természetes számok kerekítése
43. 76 512
kisebb szomszédok nagyobb szomszédok
egyes 76 511 76 513
tízes 76 510 76 520
százas 76 500 76 600
ezres 76 000 77 000
tízezres 70 000 80 000
Hasonlóan a 42 325
kisebb szomszédai: 42 324, 42 320, 42 300, 42 000, 40 000;
nagyobb szomszédai: 42 326, 42 330, 42 400, 43 000, 50 000
A 94 528
kisebb szomszédai: 94 527, 94 520, 94 500, 94 000, 90 000;
A 317 kisebb szomszédai: 316, 310, 300, 0, 0;
nagyobb szomszédai: 318, 320, 400, 1000, 10 000
Az 1988 kisebb szomszédai: 1987, 1980, 1900, 1000, 0;
nagyobb szomszédai: 1989, 1990, 2000, 2000, 10 000
A 10 000 kisebb szomszédai: 9 999, 9 990, 9 900, 9 000, 0;
44. Pontos érték: 139 990 Ft

Közelítõ érték: 140 000 Ft
45. a) Pontos: 3 (testvér)

c) Kicsi a valószínûsége, hogy pontosan 800 000 Ft-ba került.
e) A futópálya hosszát nagy pontossággal mérik, de a mérésnek mindig van
valamekkora hibája.
46. Ezresre úgy kerekítünk, hogy a szám helyett a legközelebbi 1000-rel osztható
számot vesszük. Ha a szám ezerrel osztható, akkor ez maga a szám, ellenkezõ
esetben a közelebbi 1000-es szomszéd. Ha 500-ra végzõdik a szám, akkor
fölfelé kerekítünk.
Ha x » 4000, akkor 3500 £ x < 4500.
15
47. a) Legalább 65, legfeljebb 74 kiránduló volt.
65 £ x £ 74
b) Az iskolába legalább 695 tanuló, legfeljebb 704 tanuló jár.

695 tanuló £ létszám < 705 tanuló
c) Máténak legalább 650 Ft-ja, de 750 Ft-nál kevesebb pénze van.

Legfeljebb 745 Ft-ja lehet.
650 Ft £ Máté pénze £ 745 Ft
d) Encsen legalább 6500 ember, legfeljebb 7499 ember él.

6500 ember £ a lakosok száma < 7500 ember
e) A pénztárgép legalább 6995 Ft-ot, de legfeljebb 7005 Ft-ot mutatott.

6995 Ft £ összeg < 7005 Ft
f) A kardszárnyú delfin tömege:

6950 kg £ tömeg < 7050 kg
48. a)
x » 12 620; y » 12 600; z » 12 650; u » 12 680; v » 12 690
b)
x » 56 500; y » 56 600; z » 56 900; u » 56 000; v » 57 000
16
c)
x » 263 000; y » 266 000; z » 267 000; u » 260 000; v » 270 000
d)
x » 340 000; y » 370 000; z » 390 000; u » 300 000; v » 400 000
Hosszúságmérés
49. c) Ha a tanár araszának a hosszúsága más, mint a tanulóé, akkor az eredmény

is más lesz.
53. Egy bekötõút hossza: 3 km Egy radír szélessége: 30 mm

Egy szoba magassága: 300 cm Egy papírlap hossza: 3 dm
54. a) 6 m 10 cm = 61 dm = 610 cm = 6100 mm

b) 3500 cm = 35 000 mm = 350 dm = 35 m
c) 5060 m = 5 km 60 m = 50 600 dm = 506 000 cm
55. a) A 37 és fél dm-es és a 367 cm-es darabokból vágható le.

b) Ha a 367 cm-es darabból vágjuk le, akkor kevesebb lesz a hulladék.
56. 48 cm
Tömegmérés
57. a) A matematikakönyv tömege nagyobb, mint a matematikafüzet tömege.

c) Egy tál konyhasó tömege nagyobb, mint az ugyanakkora tál daráé.
59. a) 4000 g = 400 dkg (dag) = 4 kg; b) 16 kg = 1600 dkg = 16 000 g;

c) 2500 dag = 25 000 g = 25 kg; d) 40 t = 40 000 kg = 4 000 000 dkg;
e) 20 060 kg = 20 t 60 kg = 2 006 000 dkg
17
60. A tanuló tömege: 30 kg
A csecsemõ tömege: 3000 g
A C vitamin tömege: 30 mg
A homok tömege: 3 t
A tea tömege: 3 dkg (dag)
61. Ásványtartalom: (19 + 1 + 25 + 55 + 5 + 395 + 2500) mg = 3000 mg = 3 g

1000 g - 3 g = 997 g víz van 1 kg ásványvízben.
62. A 2600 kg tömegû gránittömb nem szállítható el ezzel a gépkocsival.

A többi anyag tömege összesen 2400 kg. Egyszerre elszállítható.
A természetes számok összeadása
64. a) 548 + 426 = 974; b) 974 - 243 = 731
65. A tagok megfelelõ csoportosításával ésszerûsíthetõ a számítás:

a) 4000; b) 590; c) 2100; d) 11 000; e) 7000; f) 9000
66. a) Becslés: 6000 + 5000 + 6000 = 17 000; a kiszámított összeg: 16 017;

b) 4708; c) 351 788; d) 336 641; e) 24 268
67. a) 2146; b) 7672; c) 15 256; d) 49 362; e) 23 288; f) 100 002
68. 779 579 = hétszázhetvenkilencezer-ötszázhetvenkilenc
69. 48 + 17 = 65
A zárójelekbe írt kifejezések értékének kiszámítása nélkül is meghatározhatjuk
az eredményeket a komponensek változásából.
a) (48 + 52) + 17 = 65 + 52 = 117
b) 48 + (17 - 10) = 65 - 10 = 55
c) (48 - 20) + (17 + 20) = 65
70. Például:
a) A 100-at adhatom az egyik taghoz: 143 + (72 + 100) = 143 + 172
A 100 egy részét adhatom az egyik taghoz, a fennmaradó részt a másik
taghoz: (143 + 7) + (72 + 93) = 150 + 165
18
b) A 75-öt elvehetem az elsõ tagból: (143 - 75) + 72 = 68 + 72
A 75 egy részét az egyik tagból veszem el, a fennmaradó részt a másik
tagból: (143 - 3) + (72 - 72) = 140 + 0
Az egyik tagból elveszünk 100-at, a másikhoz hozzáadunk 25-öt:
(143 - 100) + (72 + 25) = 43 + 97
c) Amennyit az egyik tagból elvettem, ugyanannyit kell a másikhoz adnom.
71. a) 198 + 202 = (198 + 2) + (202 - 2) = 200 + 200 = 400

b) 149 + 150 = (150 - 1) + 150 = 150 + 150 - 1 = 300 - 1 = 299
c) 517 + 1002 = 517 + 2 + 1000 = 519 + 1000 = 1519
d) 627 + 998 = (627 - 2) + (998 + 2) = 625 + 1000 = 1625
A természetes számok kivonása
72. 235 - 160 = 75. Jutkának 75 forintja marad.

a) 235 - (160 - 25) = 75 + 25 = 100
b) 235 - (160 + 55) = 75 - 55 = 20
73. a) A különbség rendre: 5; 10; 0; 11

b) Ha a kisebbítendõt 1-gyel, 2-vel, 3-mal ... stb. növeled, a különbség ugyan-
annyival nõ (ha közben a kivonandót nem változtatod).
Ha a kisebbítendõt csökkented, a különbség ugyanannyival csökken.
c) Ha a kivonandót 1-gyel, 2-vel, 3-mal ... növeled, a különbség ugyanannyival
csökken (ha közben a kisebbítendõ nem változik).
Ha a kivonandót csökkented, a különbség ugyanannyival nõ.
d) Ha a kisebbítendõt és a kivonandót egyidejûleg ugyanannyival csökkented
vagy növeled, a különbség nem változik.
74. a) 60 - 45 = 15; b) (60 + 5) - 45 = 15 + 5 = 20;

c) 60 - (45 + 5) = 15 - 5 = 10; d) (60 + 5) - (45 + 5) = 15;
e) (60 - 10) - 45 = 15 - 10 = 5; f) 60 - (45 - 10) = 15 + 10 = 25;
g) (60 - 10) - (45 - 10) = 15
75. a) 700; b) 1970; c) 1470; d) 300; e) 2300;

f) 3300; g) 1300; h) 1300; i) 1300
19
76. a) Becslés: 5700 - 4600 = 1100; a kiszámított különbség: 1112;
b) 3744; c) 72 148; d) 26 142; e) 6973
77. a) 3227; b) 1323; c) 6400; d) 1327; e) 5184;

f) 3345; g) 7050; h) 1999; i) 1211
78. a) 5219; b) 10 953; c) 64 649; d) 1032; e) 9304; f) 7944; g) 558
79. a) 26 tanuló; b) 750 m-t; c) 760 Ft-ja; d) 273 mm; e) Éva 88 cm

f) Csak a változásokból nem lehet megállapítani a város lakóinak a számát,
mert hiányzik a lakosok egy évvel ezelõtti száma. Annyit tudunk, hogy
350-nel többen élnek a városban, mint egy éve.
80. a) A = 138; b) A = 100; c) nincs természetes szám megoldása;

d) A < 8; e) A ³ 10; f) minden természetes szám megoldás;
g) A = 47; h) A = 5000; i) A = 5500;
j) A £ 56; k) A > 1995; l) A > 2000
81. a) Szükséges adatok Felesleges adatok
328 Ft; 428 Ft; 1200 Ft 3 nap; 5 óra
1200 - (328 + 428) = 444. 444 Ft-ot kell kérnie.
b) Szükséges adatok: 35 kg; 75 kg; 58 kg. A lift terhelhetõsége: 300 kg

Az adatokból kikövetkeztethetõ újabb szükséges adat: a két vendég tömege
több 150 kg-nál.
Felesleges adatok: 138 cm; 37 év; 162 cm
Az öt személy több mint 318 kg, nem szállhatnak be egyszerre.
c) Felesleges minden idõvel kapcsolatos adat.
s = (87 000 m + 4500 m) · 2 = 183 000 cm = 183 km
d) Bélának (3850 + 1270 =) 5120 Ft-ja van.
A két fiúnak együtt (3850 + 5120 =) 8970 Ft-ja.
Felesleges adat: Kati pénze 820 Ft.
e) Szükséges adatok: a fiúk száma 413, a lányok száma ennél 28-cal kevesebb.
Felesleges adat: tavaly 50 fiúval kevesebb volt.
A kislányok száma 385.
82. a) 8000 - (4500 - 1000) + (2000 - 500) = 6000 (Ft)

b) 8000 - 4500 - 1000 - (2000 - 500) = 1000 (Ft)
20
A természetes számok szorzása
83. A-ból B-be B-bõl C-be A-ból C-be B-n keresztül

a) 1 2 1·2= 2
b) 1 3 1·3= 3
c) 2 3 2·3= 6
d) 4 3 4 · 3 = 12
84. a) A babára 3-féle szoknyát adhat.

Így a 4 blúzzal 3 · 4 = 12-féleképpen öltöztethetõ.
b) Az állomástól a kilátóig vezetõ 3 út mindegyike 4-féleképpen folytatható a
múzeumig, így az állomástól a múzeumig 3 · 4 = 12-féleképpen juthatunk el a
kilátó érintésével.
c) A kétjegyû szám háromféleképpen kezdõdhet, és mindegyik kezdés négy-
féleképpen folytatódhat, így a megoldások száma: 3 · 4 = 12
85. a) 280; 300; 600; b) 820; 410; 4100;

c) 6800; 6732; 67 320; d) 200; 2000; 20 000
86. a) 13 · 4 · 25 = 13 · (4 · 25) = 1300;

b) 25 · 30 · 15 · 4 = (25 · 4) · (30 · 15) = 100 · 450 = 45 000;
c) (2 · 50) · (34 · 20) = 68 000;
d) 5 · 63 · 20 = (5 · 20) · 63 = 6300;
e) (2 · 5) · 100 · 19 = 19 000;
f) (8 · 125) · (5 · 7) = 1000 · 35 = 35 000;
g) 0 van a tényezõk között, ezért a szorzat 0;
h) 7 · (125 · 4 · 2) = 7000;
i) (8 · 125) · (4 · 5) · 3 = 60 000;
j) 195 · (5 · 20) = 19 500;
k) (4 · 2) · (8 · 125) = 8000; l) (11 · 7) · (4 · 250) = 77 000
21
87. a) 85 · 8 = 680 (Ft)
b) 200 · 31 = 6200 (Ft)
c) 25 · 16 = 400 (kézfogás)
d) 250 · 100 = 25 000 (szõlõtõke)
e) 250 · 6 = 1500 (dkg), (azaz kb. 15 kg)
f) 3500 - 22 · 150 = 200 (Ft)
g) (35 000 + 12 500 + 2500) · 20 = 1 000 000 (Ft)
88. a) 2-szeresére nõ; b) ötödére csökken; c) felére csökken;

d) 3-szorosára nõ; e) nem változik; f) nem változik; g) 4-szeresére nõ.
89. a) Pontatlan. b) Igaz. c) Igaz. d) Hamis.

e) Hamis (pontatlan). f) Hamis (pontatlan). g) Igaz.
Írásbeli szorzás többjegyû szorzóval
90. a) 3 766; 39 274; 378 214; 38 198;

37 660; 392 740; 3 767 614; 382 518;
376 600; 3 927 400; 3 782 140; 393 278
b) 3 388; 32 186; 3 221 141; 34 727;

338 800; 312 860; 2 611 301; 339 647
c) 3 648; 35 568; 322 848; 3 228 936;

36 480; 359 784; 367 992; 3 557 256;
3 648 000; 3 597 840; 3 651 192; 3 561 360
91. a) 84 · 25 = 2100; 88 · 25 = 2200;

88 · 25 = (84 + 4) · 25 = 84 · 25 + 4 · 25
b) 70 · 39 = 2730; 70 · 40 = 2800;
70 · 40 = 70 · (39 + 1) = 70 · 39 + 70 · 1
c) 921 · 39 = 35 919; 921 · 29 = 26 709;
921 · 29 = 921 · (39 - 10) = 921 · 39 - 921 · 10
d) 333 · 75 = 24 975; 313 · 75 = 23 475;
313 · 75 = (333 - 20) · 75 = 333 · 75 - 20 · 75
e) 541 · 17 = 9197; 541 · 1700 = 919 700;
541 · (17 · 100) = (541 · 17) · 100
22
f) 84 · 50 = 4200; 168 · 25 = 4200;
84 · 50 = (84 · 2) · (50 : 2) = 168 · 25
g) 700 · 39 = 27 300; 7 · 39 = 273;
(700 · 39) : 100 = 7 · 39
h) 921 · 30 = 27 630; 921 · 10 = 9210;
921 · 10 · 3 = 921 · 30
i) 333 · 25 = 8325; 111 · 75 = 8325;
(333 : 3) · (25 · 3) = 111 · 75
j) 541 · 117 = 63 297; 541 · 234 = 126 594;
541 · (117 · 2) = (541 · 117) · 2
92. a) 785 · 51 = 40 035 (Ft)

b) 387 · 71 = 27 477 (Ft)
c) 1200 : 6 = 200 (Ft)
d) Akkor is 3 perc alatt.
e) Valószínûleg hamarabb; ha õk is ugyanolyan tempóban dolgoznak: 2 óra
f) 250 g · 52 = 13 000 g = 13 kg
g) m 2 3 10 11 27 35 x
Ft 450 675 2250 2475 6075 7875 225 · x
h) 110 · 11 - 85 · 11 = 275 (km); vagy: (110 - 85) · 11 = 25 · 11 = 275 (km)

i) 3450 + 134 · 170 - 251 · 75 = 3450 + 22 780 - 18 825 = 7405 (Ft)
Az idõ mérése
94. b) Egy szökõév elsõ 5 hónapja 152 napból áll. (Január 31 napos, február 29
napos, március 31 napos, április 30 napos, május 31 napos.)
c) A leghosszabb ideig - 80 percig - Cili dolgozott. A három gyerek összesen
185 percig, azaz 3 óra 5 percig dolgozott.
d) 9 óra 30 perctõl 13 óra 15 percig 3 óra 45 perc = 225 perc telik el.
A hasonló feladatok megoldásában segíthet az „idõegyenes”.
23
e) 15 perc = 900 másodperc.
f) Október 9-bõl még hátra van: 12 óra

október 10-tõl 21-ig 11 · 24 óra: 264 óra
október 21-én eltelik: + 4 óra
_______
Ez összesen: 280 óra
g) 10 nap = 240 óra = 14 400 perc = 864 000 másodperc,

és ez kevesebb 1 000 000 másodpercnél.
95. a) 8 óra 30 percet biztosítanak alvásra.
b) 35 perc + 2 óra 30 perc + 25 perc + 10 perc = 3 óra 40 perc

3 óra 40 percet fordítanak egészségük megóvására.
c) 2 óra 30 perc + 3 óra 25 perc + 1 óra 30 perc = 7 óra 25 perc

7 óra 25 percet fordítanak munkára.
d) 15 perc = 900 másodperc

7800 m · 900 » 7 000 000 m = 7000 km
e) 250 ml + 3 és fél dl = 6 dl, több mint fél liter.
f) 67, 72, 71 átlaga 70.

10 perc alatt körülbelül 10 · 70 = 700-at verhetett a szíve.
96. a) Az elsõ hat hónap 181 napból áll, szökõévben 182 napból.
b) 1 hét = 168 óra; 1 nap = 1440 perc
c) Aladár a házi feladatra 1 órát fordított.

4 · 45 + 90 = 270; 270 perc = 4 és fél óra
d) Szükséges adatok: egy és fél óra, 12 perc, 65 perc

Felesleges adatok: 127 km, 102 km
Az út 167 perc = 2 óra 47 percig tartott.
e) Szükséges adatok: 1 óra 25 perc, 2 óra 40 perc, 65 perc

Felesleges adatok: 515 m tengerszint feletti magasság, 5 km hosszú út.
A túra 5 óra 10 percig tartott.
f) 6 és háromnegyed óra - 2 óra 50 perc = 405 perc - 170 perc

405 perc - 170 perc = 235 perc = 3 óra 55 perc
Legkésõbb 3 óra 55 perc múlva kell indulniuk.
g) 4 · 45 · 52 = 9360; 9360 (perc) = 9360 : 60 = 156 (óra)

Másképp számolva: 4 · 45 perc = 180 perc = 3 óra; 3 · 52 = 156 (óra)
Flóra egy év alatt 156 órát (= 6 nap 12 órát) edz.
24
Osztó, többszörös
97. a) 1, 20; 2, 10; 4, 5; b) 1, 36; 2, 18; 3, 12; 4, 9; 6;

c) 1, 48; 2, 24; 3, 16; 4, 12; 6, 8;
d) 1, 47; e) 1, 49; 7;
f) 1, 50; 2, 25; 5, 10
98. a) 1
b) 2; 3; 5; 7; 11; 13; 17; 19; 23; 29; 31; 37
c) A többi egész szám 39-ig.
99. a) b) A szám többszörösére mutat

a nyíl.
100. a), b), c) 2, 5, 10 Ft-osra váltható: 2500 Ft; 4000 Ft; 3200 Ft; 2850 Ft; 5840 Ft
Csak 5 Ft-osra váltható 2645 Ft.
d) 20 Ft-osra váltható: 2500 Ft; 4000 Ft; 3200 Ft; 5840 Ft
e) 50 Ft-osra váltható: 2500 Ft; 4000 Ft; 3200 Ft; 2850 Ft
f) 100 Ft-osra váltható: 2500 Ft; 4000 Ft; 3200 Ft
g) 200 Ft-osra váltható: 4000 Ft; 3200 Ft
h) 500 Ft-osra váltható: 2500 Ft; 4000 Ft
101. a) 0, 20, 40, 60, 80, 100, ..., 500, 520, 540, 560, 580, 600
b) 0, 25, 50, 75, 100, 125, ..., 500, 525, 550, 575, 600
c) 0, 30, 60, 90, 120, 150, ..., 480, 510, 540, 570, 600
25
102. a) Sárga: 0; 3; 6; 9; 12; 15; 18; 21; 24; 27; 30
Zöld: 0; 9; 18; 27
Csak sárga: 3; 6; 12; 15; 21; 24; 30
Csak zöld nincs, hiszen amelyik szám 9-cel osztható, az osztható 3-mal is.
Mindkét színnel: ami zöld.
Egy színnel sem: 1; 2; 4; 5; 7; 8; 10; 11; 13; 14; 16; 17; 19; 20; ...
b) A = {A 3 többszörösei};
B = {A 9 többszörösei}
103. a) A 10 többszöröseit.
b) C = páratlan;
D = nem osztható 5-tel
c) Az ábrán megszámoztuk a mezõket.

Így a megoldásban a római számok jelentik a beszínezett halmazokat.
X = {2-nek többszöröse, de 5-nek nem többszöröse}: II.
Y = {2-nek és 5-nek többszöröse}: III.
W = {5-nek többszöröse, de 2-nek nem többszöröse}: IV.
Z = {2-nek vagy 5-nek többszöröse}: II., III., IV.
104. Csak sárga: 4; 8; 16; 20; 28;

csak kék: 6; 18; 30;
mindkettõ: 0; 12; 24;
egyik sem: 1; 2; 3; 5; 7; 9; 10; 11; 13; 14; 15; 17; 19; 21; 22; 23; 25;
26; 27; 29
26
A természetes számok osztása
105. a) 3 · x = 21; x = 7; b) 8 · x = 96; x = 12;

c) x · 6 = 150; x = 25 (dm); d) x = 11 · 3; x = 33;
e) x · 7 = 56; x=8
106. a) a = 8; b) b = 5; c) c = 3;
d) d = 13; e) e = 25; f) f = 16;
g) g = 136; h) h = 150; i) i = 2300;
j) j = 100; k) k = 400; l) x = 40;
m) nincs megoldás; n) n = 0; o) nincs megoldás;
p) nincs megoldás
107. a) 3 többszörösei: 0; 3; 6; 9; 12; 15; 18; 3-mal osztva 0 maradékot adnak.

b) A 4; 7; 10; 13; 16; 19 lesz kék.
c) Nincs.
d) 3-mal osztva 2-t adnak maradékul.
108. A hányados
a) a kétszeresére nõ; b), c) a harmadára csökken;
d) a négyszeresére nõ; e), f) nem változik.
Osztás egyjegyû osztóval
109. A hányadosok után ( )-ben a maradék van.

a) 163 (0); 63 (1); 1203 (0); 700 (5); 1006 (2)
b) 159 (0); 128 (0); 60 (4); 1016 (0); 1561 (4)
c) 56 (0); 115 (2); 105 (0); 147 (6); 655 (4)
d) 63 (0); 111 (0); 500 (3); 677 (0); 111 (1)
e) 71 (4); 71 (7); 57 (4); 921 (4); 125 (0)
110. a) 125 Ft; b) 745 Ft-ja van; c) nem, 143 nem osztható 5-tel;
d) 3570 : 7 = 510 (0); e) 940 · 5 = 4700
27
Az összeg és a különbség osztása
111. a) (36 - 16) : 4 = 36 : 4 - 16 : 4 = 5

b) (24 500 - 3500) : 7 = 24 500 : 7 - 3500 : 7 = 3000 (Ft)
c) (5720 + 2280) : 8 = 5720 : 8 + 2280 : 8 = 1000 (Ft)
112. a) (156 + 204) : 6 = 360 : 6 = 60;

156 : 6 + 204 : 6 = 26 + 34 = 60
b) (2015 + 410) : 5 = 2425 : 5 = 485;
2015 : 5 + 410 : 5 = 403 + 82 = 485
c) A természetes számok körében csak a következõ terv szerint végezhetjük el
a számítást: (6506 + 3318) : 8 = 9824 : 8 = 1228
d) (456 - 234) : 3 = 222 : 3 = 74;
456 : 3 - 234 : 3 = 152 - 78 = 74
e) (4185 - 918) : 9 = 3267 : 9 = 363;
4185 : 9 - 918 : 9 = 465 - 102 = 363
f) A természetes számok körében csak egy terv szerint számítható ki:
(6506 - 4931) : 5 = 1575 : 5 = 315
A következõ három feladatban csak egyféle terv szerint számolhatunk:

g) 4536 : (6 + 2) = 4536 : 8 = 567
h) 225 : (3485 - 3480) = 225 : 5 = 45
i) Nem értelmezhetõ a nullával való osztás.
113. a) 148 · 4 = (150 - 2) · 4 = 600 - 8 = 592;

96 : 4 = (100 - 4) : 4 = 25 - 1 = 24;
2985 : 5 = (3000 - 15) : 5 = 600 - 3 = 597
b) 72 · 81 + 28 · 81 = 100 · 81 = 8100;
68 : 4 - 28 : 4 = 40 : 4 = 10;
1896 : 8 - 16 : 8 + 120 : 8 = 2000 : 8 = 250
114. a) 32; 64; 80; 88; 92; 94; ...

1
b), c) 32; 40; 44; 46; 47; 47 és
2
28
Osztás többjegyû osztóval
115. 15 : 3 = 150 : 30 = 1500 : 300 (= 15 000 : 3000 ...) = 5
116. 27 : 3 = 270 : 30 = 2700 : 300 = 27 000 : 3000 = 9 (a maradék 0)

29 : 3 = 9; 290 : 30 = 9; 294 : 30 = 9; 2900 : 300 = 9; 2940 : 300 = 9
2 20 24 200 240
117. a) 96'7 : 23 = 4.; becslés: 40 < hányados < 50, maradék < 23;
hányados (h) = 42, maradék (m) = 1;
568 : 41, h = 13, m = 35; 745 : 25, h = 29, m = 20;
630 : 15, h = 42, m = 0; 632 : 28, h = 22, m = 16
b) 745 : 68, h = 10, m = 65; 808 : 39, h = 20, m = 28;

560 : 28, h = 20, m = 0; 984 : 48, h = 20, m = 24;
635 : 27, h = 23, m = 14
c) 456 : 63, h = 7, m = 15; 2368 : 45, h = 52, m = 28;

6052 : 79, h = 76, m = 48; 6409 : 52, h = 123, m = 13;
7000 : 63, h = 111, m=7
d) 46'52 : 18 = 2..; becslés: 200 < h < 300, m < 18;

h = 258, m = 8;
2328 : 76, h = 30, m = 48; 8200 : 39, h = 210, m = 10;
6784 : 48, h = 141, m = 16; 3565 : 71, h = 50, m = 15
118. a) 207 Ft-ba. b) 365 Ft-ot (és megmaradt 15 Ft); felesleges adat: 11-es találat.
c) 750 : 25 = 30 (db-ot). d) 58 Ft-ja.
e) (65 000 - 1200) : 425 = 150 (Ft) és maradt 50 Ft.
f) 74 000 : (310 + 60) = 200 (db-ot).
119. a) Becslés: 120 000 : 80 = 1500 (zsák).

1576 zsákot teletölthettek és az 1577. zsákba 72 kg jut.
A további feladatokban is becsüld meg az eredményt! Itt csak a kiszámított
értékeket adjuk meg.
b) 10 080 perc = 168 óra = 7 nap.
c) Csaba 3 km 450 m hosszú utat 6273 lépéssel tesz meg.
(345 000 : 55 = 6272)
40
6273 lépést 2091 · 2 másodperc = 4182 másodperc » 70 perc alatt tesz meg.
29
d) A csõ átmérõje felesleges adat. 275 csõre van szükség. A 275. csõbõl csak
12 m-es darab kell.
e) 17 és fél percig esett az esõ. A fél perc a 60-nal való osztás maradékából, a
30 másodpercbõl adódik.
120. a) Becslés: 240 · 20 = 4800 < 6480 < 240 · 30 = 7200; 20 < h < 30
A vég 27 méter hosszú.
b) Egy lap szélességû járdához 10 654 lap, két lap szélességû járdához 21 308
lap kell. Megvizsgálhatjuk, hogy ha a lapok között fél centiméteres rést hagy-
nak ki, akkor kb. hány lappal kell kevesebb. (Körülbelül 200 lappal.)
c) Egy hét alatt 27 535 Ft-ot keresett. d) 696 Ft az órabér.
e) Egy-egy rész 506 kg. A maradék 32 kg = 32 000 g. 32 000 g : 78 » 410 g
f) x · 57 < 17 625; 17 625 : 57 = 309; x = 309
12
g) x · 87 < 36 550 < x · 88; 36 550 : 87 = 420; x = 420; 10-zel több.
10
A mûveletek sorrendje
121. a) (7800 + 13 200) : 30 = 700 (Ft)

b) 645 · 20 + 600 · 8 = 18 340 (Ft-ot)
Ha nem volt szökõév, mert akkor még 645-tel (vagy 680-nal) többet.
122. I. II. III. Összehasonlítás

a) 110 62 110 I. = III. > II.
b) 66 66 2 I. = II. > III.
c) 1000 1190 390 III. < I. < II.
d) 10 000 73 43 I. > II. > III.
e) 136 3 48 I. > III. > II.
f) 496 121 136 I. > III. > II.
123. a) 970; 890; b) 81; 6;

c) 983; 5285; d) 1315; 1770;
e) 752; 13 706; f) 18 585; 905;
768; 976; 1489; 921
30
Gyakorlófeladatok
124. a) Ötezer-háromszázhetvenhét; százötvenhat; háromszázötvenhatezer-

-nyolcszázkilencvenhárom; százhetven; huszonháromezer-kilencszázöt;
tízezer-nyolcszázhárom; ezerkilencszázkilencvenöt.
b) 4030; 590 305; 2002; 3 000 630; 1 000 000
2002 < 4030 < 590 305 < 1 000 000 < 3 000 630
c) Legnagyobb: 964; legkisebb: 103
125. a) 606 820; 606 800; 607 000; 610 000

b) 460; 500; 0; 0
c) 10 000; 10 000; 10 000; 10 000
126. 305, 314; 14 500, 15 499; 0, 49; 15 000, 24 999
127. Az 1, 0, 9, 6 számkártyákból 18 négyjegyû szám rakható ki.

Ezek: 1069; 1096; 1609; 1690; 1906; 1960;
6019; 6091; 6109; 6190; 6901; 6910;
9016; 9061; 9106; 9160; 9601; 9610
A legkisebb páros szám közülük: 1096
A legnagyobb páratlan szám: 9601
128. a)
b)
a) b)
129. a) 27 202; b) 36 635; c) 60 898;

d) 102 271; e) 357 032; f) 31 067
31
130. a) 3222; b) 53 222; c) 6111;
d) 3554; e) 8848; f) 59 115;
g) 2912; h) 51 123; i) 25 236
131. a) 10 710; b) 529 032; c) 415 415;

d) 117 488; e) 21 480; f) 108 360;
g) 546 720; h) 285 150; i) 135 600;
j) 1 483 424; k) 1 041 600; l) 710 600;
m) 14 742; n) 365 466; o) 2 848 479;
p) 1 381 089
132. Hányados: h; maradék: m

a) h = 8, m = 26; b) h = 117, m = 57; c) h = 60, m = 25;
d) h = 37, m = 26; e) h = 67, m = 29; f) h = 14, m = 32;
g) h = 14, m = 83; h) h = 864, m = 44; i) h = 4, m = 29;
j) h = 67, m = 2; k) h = 31, m = 30; l) h = 2561, m = 4;
m) h = 15, m = 37; n) h = 2099, m = 63; o) h = 29, m = 618;
p) h = 52, m = 5190
133. a) 7780; b) 980 600;

4740; 200 500;
c) 334 000; d) 7 030 000;
1 037 000; 690 000;
e) h = 400, m = 2; f) h = 520, m = 0;
h = 311, m = 0; h = 100, m = 5;
g) h = 140, m = 0; h) h = 300, m = 400;
h = 40, m = 0; h = 140, m=0
134. Száz- Tíz- Milliós Száz- Tíz- Ezres Százas Tízes Egyes
milliós milliós ezres ezres
a) 3 6
3 6 0
3 6 0 0
3 6 0 0 0
3 6 0 0 0 0
32
Száz- Tíz- Milliós Száz- Tíz- Ezres Százas Tízes Egyes
milliós milliós ezres ezres
b) 1 8 0
2 5 0 0
1 3 0 0
2 5 0 0 0
4 0 0 0 0
4 8 2 0 0 0
6 0 0 0 0 0
135. a) 28 + 34; b) 34 - 28;

c) 28 - 13; d) 32 - 28;
e) 34 - 29; f) 18 £ x £ 32
136. a) 190 + (190 - 35) = 345 (Ft)

b) A nyitott mondat lehet: 145+ x = 280 135 Ft-ot kell még gyûjteni.
c) Szükséges adatok: Katinak van 3100 forintja; a labda ára 650 Ft; a társas-
játék 1970 Ft. Felesleges adat nincs.
3100 > 650 + 1970, ezért Katinak nem kell pénzt kérnie a szüleitõl.
d) x = 258 · 145; x = 37 410 Ft-ot kaptak.
e) (500 - 200) : 2 = 150
Az 500 Ft-ból az egyik gyerek 150, a másik 350 Ft-ot kapott.
137. a) Ha a résztvevõk száma százas pontosságú, akkor a tanulók számát is száza-

sokra kerekítjük. 2500 - 800 = 1700 a felnõttek száma.
b) A liftbe hatan szállhatnak be. 76 » 80; 500 : 80 » 6
c) (130 000 Ft + 150 000 Ft) · 12 = 3 360 000 Ft
Az évi jövedelem: 3 360 000 Ft
138. a) 15 m 8 cm = 1508 cm; 30 400 mm = 30 m 40 cm

b) 40 dm 50 mm = 4 m 5 cm; 605 cm = 6 m 50 mm
c) 7 km 50 m = 7050 m; 4360 m = 4 km 360 m
139. a) 35 kg 4 dkg = 3504 dkg; 25 300 g = 25 kg 30 dkg

b) 450 dkg = 4 kg 500 g; 1508 dkg = 15 kg 80 g
33
140. a) 5 nap 6 óra = 126 óra; 50 óra = 2 nap 2 óra = 3000 perc
b) Fél óra = 30 perc = 1800 másodperc
c) 1év » 52 hét; 3 (normál) év 100 nap = 1195 nap
Nem tízes alapú számrendszerek
B1. a) A babszemek száma a leltár alapján:

125 · 1 + 25 · 0 + 5 · 4 + 1 · 3 = 125 + 20 + 3 = 148
b) 148 hatosával csoportosítva: 36 · 4 + 6 · 0 + 1 · 4 = 404Å
B2. a = 5; b = 54; c = 109; d = 64;

e = 33; f = 31; g = 127
B3. 128 64 32 16 8 4 2 1
1 0 1 0 10
1 0 0 0 1 17
1 0 0 0 0 0 32
1 0 0 0 0 1 33
1 1 1 0 1 1 59
1 0 0 0 0 0 0 1 129
B4. a) 0 = 0Â; 1 = 1Â; 2 = 2Â; 3 = 10Â; 4 = 11Â; 5 = 12Â;

6 = 20Â; 7 = 21Â; 8 = 22Â; 9 = 100Â; 10 = 101Â;
11 = 102Â; 12 = 110Â; 13 = 111Â; 14 = 112Â; 15 = 120Â;
16 = 121Â; 17 = 122Â; 18 = 200Â; 19 = 201Â; 20 = 202Â
b) Egy, három, kilenc, huszonhét, nyolcvanegy
c) 0; 1; 2; 3; 4; 5
d) 322Ä; 10020Â; 223Å
B5. a) 73 = 64 + 8 + 1 = 1001001Á; b) 1101111Á; 157Ç

73 = 64 + 2 · 4 + 1 = 1021Ã Összehasonlítás:
Összehasonlítás:
34
c) 1A9 ; 11C ; ahol A = 11, C = 13
d) g = 26; h = 396; i = 133; j = 51 442
Törd a fejed!
B6.
A = {3 többszörösei}
B = {5 többszörösei}
K: 0; 15; 30
L: 3; 6; 9; 12; 18; 21; 24; 27; 33; 36; 39
M: 5; 10; 20; 25; 35; 40
N: 1; 2; 4; 7; 8; 11; 13; 14; 16; 17; 19; 22; 23; 26; 28; 29; 31; 32; 34;
37; 38
B7. a) b)
B8. A: hamis
B: hamis
35
B9. A = {Páratlan számok}
B = {10-zel osztható számok}
C = {Páros számok}
D = {10-zel nem osztható számok}
B10. 9; b) 111 111; c) 100 000;

108; 222 222; 150 000;
1 107; 333 333; 200 000;
11 106; 444 444; 250 000;
111 105; 555 555; 300 000;
1 111 104; 666 666; 350 000;
11 111 103; 777 777; 400 000;
111 111 102; 888 888; 450 000;
1 111 111 101; 999 999; 500 000
B11. a) x = 5784 + 4278 » 5800 + 4300 = 10 100; x = 10062;

5744 + 4278 = 10 062 - 40;
5284 + 5278 = 10 062 + 500
b) y = 8524 - 3462 » 8500 - 3500 = 5000; y = 5062;
8494 - 3462 = 5062 - 30; 8524 - 3262 = 5062 + 200;
6524 - 1462 = 5062; 8724 - 3662 = 5062; 8504 - 3492 = 5062 - 50
B12. Becslés: 4800 · 25 » 5000 · 25 = 125 000

4800 · 25 = 4000 · 25 + 800 · 25 = 120 000
480 · 25 = 120 000 : 10; 4800 · 50 = 120 000 · 2; 48 · 2500 = 120 000
B13. 157'50 : 25 = 6 . . ; 600 < h < 700

a = 157 500 : 25 = 6300
b = 15 750 : 75 = 630 : 3 = 210
c = 157 500 : 250 = 630
B14.
36
B15. a) 5300 - (2300 + 1800) = 1200; b) (5300 - 2300) + 1800 = 4800;
c) 5300 + (2300 - 1800) = 5800
B16. 6 · 7 = 42; 9 · 3 = 27; 32 : 4 = 8; 96 : 8 = 12

a) 26 + 9 · 3 = A; 11 + 6 · 7 = A; 41 + 96 : 8 = A; 45 + 32 : 4 = A
b) 67 - 6 · 7 = B; 33 - 32 : 4 = B; 37 - 96 : 8 = B; 52 - 9 · 3 = B
c) 32 : 4 - 5 = C; 96 : 8 - 9 = C; 6 · 7 - 39 = C; 9 · 3 - 24 = C
A = 53; B = 25; C=3
B17. a) + 2 · 5 = 70; = 60; b) · (2 + 5) = 70; = 10
c) ( + 2) · 5 = 70; = 12; d) · 2 + 5 = 70; = 32 és fél
B18. a) (650 · 2 + 100) : 2 = (1300 + 100) : 2 = 700

b) (650 + 100) · 2 : 2 = 750 · 2 : 2 = 750
c) (650 : 2 + 100) · 2 = (325 + 100) · 2 = 850
B19. Mindketten ugyanannyit költöttünk.

(1200 + 1800 + 4000) + (3000 + 1500) = 7000 + 4500 =
= 11 500 (Ft-ért vásároltam.)
(1200 + 1800) + (4000 + 3000 + 1500) = 3000 + 8500 =
= 11 500 (Ft-ért vásárolt Pista.)
(Az összeg tagjai tetszés szerint csoportosíthatók.)
B20. a) d = 0; b) e bármely természetes szám lehet; c) f = 34
B21. a) 0; 6; 12; 18; 24; 30; 36; 42; 48

b) 1; 7; 13; 19; 25; 31; 37; 43; 49
c) 2; 8; 14; 20; 26; 32; 38; 44; 50
d) 3; 9; 15; 21; 27; 33; 39; 45
e) 4; 10; 16; 22; 28; 34; 40; 46
f) 5; 11; 17; 23; 29; 35; 41; 47
g), h) 6-tal osztva 6, illetve 7 maradék nem lehet, mert abban még egyszer
megvan a 6. A maradéknak kisebbnek kell lenni az osztónál.
B22. a) 5 t = 5000 kg; 7 t 25 kg = 7025 kg; 13 t 13 kg= 13 013 kg;

5 tized t = 500 kg (1 tized t = 1000 kg : 10)
b) 20 kg = 2000 dkg; 3 t 2 kg = 3002 kg = 300 200 dkg;
negyed kg = 100 dkg : 4 = 25 dkg; 3 negyed kg = 75 dkg
37
c) 300 cm = 3 m; 300 dm = 30 m; 2000 mm = 2 m;
6000 cm = 60 m; 250 dm = 25 m; 250 cm = 2 és fél m
d) 1000 dkg = 10 kg; 2000 g = 2 kg; 3400 dkg = 34 kg;
3500 g = 3 és fél kg
B23. a) Az adatok mindegyike szükséges és a

megoldáshoz elégséges. Az ismert adatok
segítségével a mennyiségeket szakaszok-
kal ábrázolhatjuk.
Az ismert és az ismeretlen Csomag Doboz

adatokat táblázatba foglal-
Rendeltek 35 ?
hatjuk:
Leszállítottak ? 1344
Késõbb szállítják 7 ?
A megoldás lépései lehetnek:
(1) Leszállítottak (35 - 7 =) 28 csomagot, ez 1344 doboz.
(2) Egy csomagban (1344 : 28 =) 48 doboz van.
(3) A rendelt mennyiség (35 · 48 =) 1680 doboz.
(4) Ellenõrzés például:
késõbb szállítanak 48 · 7 = 366 dobozt,
1344 + 336 = 1680 doboz.
b) Az adatok mindegyike szükséges és a megoldáshoz elégséges. Most is

segíthet a rajz, a mennyiségek szakaszokkal való ábrázolása.
A megoldás lépései lehetnek:

(1) 3 autóra fér (8 + 1 =) 9 t burgonya.
(2) 1 autóra 3 t fér.
(3) Az elszállított burgonya (5 · 3 + 8 =) 23 tonna.
(4) Ellenõrzés: 8 · 3 - 1 = 23
c) Hiányzik a lánc hossza, nem oldható meg a feladat.

d) A gyerekek életkora felesleges adat. Mivel nem tudjuk, hogy a harmadik
gyerek milyen munkatempóval ás, ezért csak azt mondhatjuk, hogy 4 óránál
kevesebb idõ szükséges a kert felásásához.
e) 1 km-t körülbelül 50 másodperc alatt teszünk meg.
A 102 km-t 5100 másodperc = 85 perc alatt tesszük meg.
38
Tudáspróba
141.
1. 407 605; 7 000 056 2 pont
2. 560 782 » 560 780; 560 782 » 560 800; 560 782 » 561 000 3 pont
3. 0<x £ 9 2 pont
4. a) 7 m 8 cm = 708 cm = 7080 mm; 34 500 mm = 34 m 5 dm 3 pont

b) 4 t 5 kg = 4005 kg = 400 500 dkg; 405 dkg = 4 kg 50 g 3 pont
c) 1 nap 12 óra = 36 óra = 2160 perc; 75 óra = 3 nap 3 óra 3 pont
5. x = 6343 - 2857 » 6300 - 2900 = 3400

x = 3486 Ellenõrzéssel: 3 pont
y = 6517 · 51 » 6500 · 50 = 325 000
y = 332 367 Rövidített szorzás esetén: 3 pont
z = (5428 + 3571) · 18 » Mûveleti sorrend: 1 pont
» (5400 + 3600) · 20 = 180 000 Becslés: 2 pont
z = 161 982 Számítás: 2 pont
w = 5648 : 27; becslés: 200 < w < 300 2 pont
w = 209; maradék 5 Számítás: 2 pont
Ellenõrzés: 2 pont
6.
2 pont
2 pont
7. a) 1 fõ 585 Ft
18 fõ x Ft
_______________
x = 585 · 18 » 600 · 20 = 12 000; x < 12 000;
x = 10 530
Az eredmény összhangban van a becsült értékkel.
10 530 Ft-ot kaptak összesen. 5 pont
b) 570 : 45 = 12; 12 pogácsát vehet, és marad 30 Ft-ja.
Ellenõrzéssel: 5 pont
39
2. GEOMETRIAI ALAKZATOK
Ismerkedés testekkel, felületekkel, vonalakkal
1. a) Test. b) Test (esetleg gömbtest).

c) Vonal, ha eltekintünk a vastagságától, ellenkezõ esetben test.
d) Felület (sík). e) Test (téglatest). f) Felület (gömbfelület).
g) Vonal. Ha végesnek gondoljuk, akkor szakasz, ha végtelennek, akkor egyenes.
h) Vonal, ha a vastagságától eltekintünk.
2. Szakasz AB CD EF GH MN EP PF GP PH
Mérés (mm) 35 11 107 35 53 56 51 11 24
1 mm-es eltérés nem számít hibának.
3. a) A Q pont mindkét félegyeneshez hozzá tartozik.

b) Lásd a tankönyv 76. oldalának utolsó három ábráját.
Egyenesek kölcsönös helyzete
6. A pontok az adott egyenestõl

2 cm távolságra lévõ párhuza-
mos egyenespáron vannak.
7. a) A két szívószál párhuzamos egymással. Kétféleképpen helyezhetõ el a má-

sodik szívószál.
b) A térben végtelen sokféleképpen helyezhetõ el a második szívószál úgy,
hogy párhuzamos legyen a padra letett szívószállal.
40
8.
9. a) s párhuzamos p-vel (s | p)
b) f merõleges p-re (f ^ p)
c) k párhuzamos f-fel (k | f )
k merõleges s-re (k ^ s)
k merõleges p-re (k ^ p)
Síkidomok, sokszögek
10. Csoportosítási szempontok lehetnek például:

Egy határvonala van (1., 4., 5., 6., 7., 8.).
A végtelenbe nyúlik, nem korlátos (4., 8.).
Csak egyenes szakaszok határolják (1., 2., 4., 6., 7.).
Félegyenesekbõl áll a határvonala (8.).
Tengelyesen tükrös (1., 3., 5., 8.).
11. a) Az a oldallal szemközti oldal a c.

b) Az a oldallal szomszédos oldalak a b és a d oldal.
c) Az A csúccsal szemközt a C csúcs van. A két csúcsot átló köti össze.
d) K = a + b + c + d = 27 mm + 24 mm + 30 mm + 35 mm = 116 mm =
= 11 cm 6 mm = 1 dm 16 mm
12. A: 1., 4., 6., 7; B: 1., 2., 4., 6., 8., 10.; C: 6., 10.;
D: 4., 6., 10.; E: 4., 6., 10.; F: 4., 6
41
Egybevágó síkidomok
13. Egybevágó sokszögek: az 1. és a 2., a 4. és a 9., a 5. és a 7.
14. b) Elkezdtük a kétszeresre nagyított c) Elkezdtük a tükörkép megrajzolását.

kép megrajzolását: Egybevágó síkidomokat kapunk:
d) A tükörkép egybevágó az eredeti képpel:
15. A két négyszög nem egybevágó egymással. Az oldalaik egyenlõk, de az

egyikben merõlegesek a szomszédos oldalak, a másikban nem.
Téglalap, négyzet
16. a) 148 m; 140 m; 112 m

b) 74 db; 70 db; 56 db
c) 296 » 300; 280; 224 » 220 lépéssel
42
17. A méréssel közelítõ értékeket kapunk, ezért az eredmények mellé odaírtuk, hogy
milyen hibahatáron belül elfogadható a kerületre kapott érték.
Például, ha K = 65 ± 3 mm, akkor a kerületet 62 mm és 68 mm közötti értéknek
mérhetjük.
(1) 79 ± 3 mm; (2) 69 ± 3 mm; (3) 70 ± 4 mm; (4) 56 ± 4 mm;
(5) 65 ± 4 mm; (6) 81 ± 5 mm; (7) 68 ± 5 mm; (8) 47 ± 6 mm;
(9) 66 ± 6 mm; (10) 48 ± 6 mm
18. a) 80 cm; b) 6 m = 60 dm = 600 cm;

c) 252 dm = 2520 cm; d) 92 cm, ez a téglalap négyzet.
19. a) 70 · 2 + b · 2 = 350; b · 2 = 210; b = 105 cm

b) Nincs ilyen téglalap, mert 2 · 65 mm = 130 mm.
A másik két oldalnak 0 cm-nek kellene lennie.
c) 15 dm, ez a téglalap négyzet; 4 · 15 dm = 60 dm = 6 m
d) 6 cm, 11 cm; e) 8 cm, 16 cm
20. a) 4 · a = 360 cm; a = 90 cm; b) 1 m 40 mm = 104 cm; a = 26 cm
A terület mérése, mértékegységei
21. Ha a területegység 1 rácsnégyzet területe, akkor a téglalapok területe növekvõ

sorrendben:
(2) 10 egység; (4) 12 egység; (1) 15 egység; (3) 16 egység
Észrevehetõ, hogy a (2) téglalap kerülete a legnagyobb (22 hosszúságegység),
ugyanakkor ennek a téglalapnak a területe a legkisebb.
A másik három téglalap kerülete egyenlõ, 16 hosszúságegység, a területük
mégis különbözõ.
Az egyenlõ kerületû téglalapok közül a négyzet területe a legnagyobb.
43
22. a) T = 32 területegység.
b) A területegységet négyszeresére növeltük, a mérõszám egynegyed részére
csökken. T = 8 területegység.
23. A téglalap oldalai (hosszúságegység): 1 és 7; 2 és 6; 3 és 5; 4 és 4

A téglalapok területe (területegység): 7; 12; 15; 16
24. Az oldalak növekedése: A terület növekedése:

2-szeres (2 · 2 =) 4-szeres
3-szoros (3 · 3 =) 9-szeres
4-szeres (4 · 4 =) 16-szoros stb.
25. a) b) c) d)
K (hosszúságegység) 26 26 34 40
T (területegység) 31 32 32 33
2 2 2
26. a) 1 dm = 100 cm = 10 000 mm ;
2 2
1 m = 10 000 cm
2 2 2
b) 6 dm = 600 cm = 60 000 mm ;
2 2
16 m = 160 000 cm
2
c) 1 ha = 10 000 m ;
2
9 ha = 90 000 m ;
2
15 ha = 150 000 m
2 2
d) 4 ha 45 m = 40 045 m ;
2
200 000 m = 20 ha
2 2
e) 1 km = 100 ha = 1 000 000 m
2 2
f) 6 km 20 ha = 620 ha = 6 200 000 m
A téglalap területe
2 2 2 2
27. a) T = 6 cm = 600 mm b) T = 1200 mm = 12 cm
28. Figyeljük meg a szorzatok változását:

2 2 2 2
a) 315 cm ; b) 630 cm ; c) 945 cm ; d) 1260 cm
44
2 2
29. a) 16 200 mm = 162 cm
2 2 2 2
b) 15 000 cm = 150 dm = 1 m 50 dm
2 2
c) 1500 mm = 15 cm
2 2 2 2
d) 21 000 cm = 210 dm (= 2 m 10 dm )
2
e) 350 000 m = 35 ha
2 2 2
f) 20 000 mm = 200 cm = 2 dm
2 2
g) 3 000 000 m = 300 ha = 3 km
30. a) 50 cm; b) 120 mm; c) 205 m
2 2
31. c) T = 42 · 18 m = 756 m ;
2 2 2 2
marad: 756 m - 140 m - 52 m = 564 m
Téglatest, kocka
33. a) Az a négy él merõleges a kiválasztott lapra,

amelyek egy pontban döfik a lap síkját. A
többi nyolc él párhuzamos a kiválasztott
lappal (azok is amelyek rajta vannak a
lapon).
b) Négy lap párhuzamos a kiválasztott éllel

(két ilyen lapnak metszésvonala ez az él).
c) A kiválasztott két él nem metszi egymást, és

nem párhuzamos egymással.
45
Síkok és egyenesek, síkok és síkok
kölcsönös helyzete a térben
B1. a) A papírlap síkja párhuzamos az asztallap síkjával. (Igaz.)

b) A lila rudak hossza 6 cm. A rájuk fektetett papírlap pontjai 6 cm távolságra
vannak az asztallap síkjától.
Néhány 3 cm hosszú világoskék rúdra ráhelyezünk egy lapot. Erre a lapra
ráállítunk néhány világoskék rudat, majd rájuk is fektetünk egy lapot. A két
papírlap síkja és az asztallap síkja párhuzamos egymással. A felül lévõ
papírlap pontjai 6 cm távolságra vannak az asztallap síkjától. Az alatta lévõ
lap pontjai 3 cm-re vannak a felsõ papírlap, illetve az asztallap síkjától is.
c) A negyedik emelet padlósíkján.
B2. Tekintsük a következõ feladatnál látható ábrát.

a) Például az AB élre merõleges a BC, a BF, az AD és az AE él;
az AB éllel párhuzamos az AB, az EF, a GH és a CD él;
az AB éllel kitérõ élpárt alkot az EH, a DH, az FG és a CG él.
b) Például az ABCD lappal párhuzamos az ABCD és az EFGH lap.
c) Például az ABCD lappal párhuzamos az AB, a BC, a CD, a DA, az EF, az
FG, a GH és a HE él.
d) Például az AB éllel párhuzamos az ABCD, az ABFE, az EFGH és a CGHD
lap.
B3. a) A B csúcsban találkozó három él

mindegyike merõleges a másik
két élre.
b) Az ABFE lapra merõleges az
ABCD lap, az ADHE lap, a BCGF
lap és az EFGH lap.
c) Az ABFE lapra merõleges az AD
él, az EH él, az FG él és a BC él.
d) Az AB élre merõleges a BCGF és
az ADHE lap.
46
A téglatest hálója, felszíne
34. Az a) és a c) kockaháló.
35. Az összeállítható téglatestek élei és felszíne:

2 2
(1) 2 cm, 2 cm, 2 cm, A = 24 cm ; (2) 2 cm, 2 cm, 3 cm, A = 32 cm ;
2 2
(3) 2 cm, 2 cm, 4 cm, A = 40 cm ; (4) 2 cm, 3 cm, 4 cm, A = 52 cm
2 2 2 2 2
36. a) 500 mm ; 2500 mm ; 250 mm ; b) 15 cm ; 205 cm ;
2 2 2 2
c) 300 cm = 30 000 mm ; 3200 cm = 320 000 mm
37. a) A = 112 egység; b) A = 192 egység; c) A = 136 egység

1 területegység egy rácsnégyzet területe.
2 2 2 2 2 2 2
38. a) 62 cm ; b) 248 cm = 2 dm 48 cm ; c) 558 cm = 5 dm 58 cm ;
2 2 2 2
d) 90 dm ; e) 5400 dm = 54 m ; f) 142 m ;
2 2 2 2 2 2
g) 7636 mm = 76 cm 36 mm ; h) 1090 dm = 10 m 90 dm
2 2 2
39. a) 7462 mm = 74 cm 62 mm
2 2 2 2
b) 111 760 cm = 11 m 17 dm 60 cm
2 2 2
c) 994 dm = 9 m 94 dm
2 2 2 2
40. a) 24 cm ; b) 96 cm ; c) 2400 cm = 24 dm ;
2 2 2 2
d) 41 334 mm = 4 dm 13 cm 34 mm ;
2 2 2 2 2
e) 1 524 096 mm = 1 m 52 dm 40 cm 96 mm ;
2 2 2 2
f) 18 150 mm = 1 dm 81 cm 50 mm
41. 2 db 4 ´ 3 cm-es lappal kiegészítve 4 ´ 3 ´ 2 cm-es téglatestet kapunk;

2
A = 52 cm .
A téglatest térfogata
42. Rózsaszín rúdból 4 db - 8 fehér kocka.

Világoskék rúdból 9 db - 27 fehér kocka.
Piros rúdból 16 db - 64 fehér kocka.
Lila rúdból 36 db - 216 fehér kocka.
47
43. a) 5 · 4 egységkockából épül fel egy réteg. 3 rétegbõl épül fel a téglatest.
5 · 4 · 3 = 60 egységkocka szükséges.
b) Az alaplapjára (4 · 3 =) 12 egységkocka fér.
(72 : 12 =) 6 egység magas lesz a téglatest.
c) A felépíthetõ téglatestek éleinek a hosszúsága:
1 ´ 1 ´ 64 egység; 1 ´ 2 ´ 32 egység;
1 ´ 4 ´ 16 egység; 1 ´ 8 ´ 8 egység;
2 ´ 2 ´ 16 egység; 2 ´ 4 ´ 8 egység;
4 ´ 4 ´ 4 egység, ez kocka
3
44. a) A felépíthetõ téglatestek térfogata minden esetben 8 cm .
b) Éleinek a hosszúsága, illetve felszíne:
2
1 ´ 1 ´ 8 cm; A = 34 cm ;
2
1 ´ 2 ´ 4 cm; A = 28 cm ;
2
2 ´ 2 ´ 2 cm; A = 24 cm
A felépíthetõ, egyenlõ térfogatú téglatestek közül a kocka felszíne a leg-
kisebb.
45. a) 27-et; (hat vágással darabolható fel).

b) 1-szerese; a darabolás során a térfogat nem változik.
1
c) része; minden vágással még két lapnyi új felület képzõdik. Így a kocka
3
felszínéhez még hozzáadódik a kétszerese, ezért az eredeti felszín meg-
háromszorozódik.
3 3
46. a) 30 cm ; b) 240 cm ;
3 3
c) 250 dm ; d) 50 dm ;
3 3 3
e) 27 000 dm = 27 m ; f) 105 m ;
3 3 3 3 3 3
g) 43 400 mm = 43 cm 400 mm ; h) 2100 dm = 2 m 100 dm ;
3 3 3 3 3 3
i) 35 640 cm = 35 dm 640 cm ; j) 8 000 000 cm = 8000 dm = 8 m
3
47. a) a · b · c = 3600 cm ;
c = 3600 : (a · b);
c = 18 cm;
b) 8 dm; c) 10 cm = 1 dm;
d) 12 cm; e) 25 dm = 2 m 5 dm
48
48. 8 · 8 · 3 = 192 kis kocka
fér bele.
6 · 6 · 4 = 144
Kevesebb kis kocka
férne bele.
Az ûrtartalom mérése
50. a) 1 l = 10 dl; 100 dl = 10 l;

170 dl = 17 l; 5 dl = fél l
3 3 3
b) 1 l = 1 dm = 1000 cm ; 1 dl = 10 cl = 100 cm
3 3 3
c) 1 cl = 10 ml = 10 cm ; 1 ml = 1 cm = 1000 mm
3
d) 5 l = 50 dl = 500 cl = 5000 ml; 300 cl = 30 dl = 3000 cm
3 3 3
e) 500 l = 5 hl = fél m ; 20 000 dm = 20 m = 20 000 l
3 3
f) 4 m = 40 hl = 4000 l; 500 hl = 50 000 l = 50 m
51. fazék: 5 l; orvosságosüveg: 5 ml;

bögre: 5 dl; hordó: 5 hl;
kis pohár: 5 cl
52. a) A vödröt az 1 literes palack segítségével megtöltjük.

3
Az egyliteres palackba 1 dm víz fér.
3
b) Például a félliteres (500 cm -es) bögrét telemerjük a kis pohárral, így megálla-
3
píthatjuk, hogy a kis pohár térfogata mekkora része az 500 cm -nek.
A kavicsot mérõpohárban adott vízbe sûlyesztjük, és megállapítjuk a térfogat
növekedését.
49
Gyakorlófeladatok
53. a) 1 m = 10 dm = 1000 mm = 100 cm; 1 dm = 10 cm = 100 mm

b) 80 dm = 8 m = 800 cm = 8000 mm;
500 cm = 5000 mm = 50 dm = 5 m
c) 1 km = 1000 m; 2 és fél km = 2500 m;
45 000 m = 45 km
d) 1 l = 10 dl = 100 cl = 1000 ml; 1 dl = 100 ml = 10 cl
e) 100 l = 1000 dl = 1 hl; 2500 l = 25 hl = 25 000 dl
3 3 3
f) 1 l = 1 dm = 1000 cm ; 250 hl = 25 m = 25 000 l
3 3 3
g) 40 dl = 4 dm = 4000 cm ; 250 cl = 2500 cm = 25 dl
h) 1 kg = 1000 g = 100 dkg; 250 t = 250 000 kg
i) 2500 g = 2 és fél kg = 250 dkg; 2500 dkg = 25 kg = 25 000 g
j) 1 óra = 60 perc = 3600 másodperc; 1 nap = 24 óra = 1440 perc
54. a | b; a ^ c; b ^ c; c | e; e ^ a; e ^ b; a | a; b|b stb.
55. 6 téglalap határolja, 12 éle, 8 csúcsa van. Egy élben 2 lap, egy csúcsban 3 él
találkozik. A szemközti téglalapok egybevágók.
A kockát 6 egybevágó négyzet határolja. A kocka is téglatest, érvényesek rá a
fent megfogalmazott összefüggések.
56. Az egyenesek a papír síkjában vannak.

a) b | c; d ^ b; d ^ c; b) a ^ d; a | c; b | d;
c) b | d; a ^ c; a ^ d; d) Nem rajzolható így meg a négy egyenes.
2 2 2
57. a) 700 mm ; b) 20 000 mm ; c) 1245 mm ;
2 2
d) 13 400 mm ; e) 20 004 mm
2 2 2
58. a) 30 cm ; b) 1200 cm ; c) 1004 cm ;
2 2
d) 307 cm ; e) 450 cm
2 2 2
59. a) 300 dm ; b) 1200 dm ; c) 234 dm ;
2 2
d) 207 dm ; e) 650 dm
2 2 2
60. a) 50 m ; b) 2 és fél m ; c) 20 000 m ;
2 2
d) 5020 m ; e) 45 m
50
2
61. a) a = 6 cm; T = 36 cm ; b) a = 8 cm; K = 32 cm
62. a) 6 db-ot; 70 cm széles, 10 cm hosszú csík marad.

2
b) 36 db; c) 20 m, 28 m; T = 560 m
2 2
63. a) Fedõlappal együtt: A = 2 · (50 · 35 + 50 · 80 + 35 · 80) cm = 17 100 cm
Ha fedõlap nélkül készítjük az akváriumot, akkor tudnunk kell, hogy milyen
méretû a hiányzó fedõlap. Ennek a területét nem kell beszámítanunk. Így
három megoldást kapunk:
2 2 2
15 350 cm ; 13 100 cm ; 14 300 cm
Mivel a szorzat tényezõi felcserélhetõk, a térfogat értéke mindig ugyanak-
kora, függetlenül attól, hogy az akváriumnak melyik lapja a fedõlap.
3 3
V = 50 · 80 · 35 = 140 000 cm = 140 dm = 140 l
2
b) A testháló lehet például: A = 2 · (30 · 15 + 25 · 15 + 30 · 25) mm
2 2 2
A = 3150 mm = 31 cm 50 mm
3 3
V = 15 · 25 · 30 mm = 11 250 mm =
3 3
= 11 cm 250 mm
64. a) 117 m; b) K = 12 m 30 cm;

c) K = 100 cm = 10 dm = 1000 mm
2 2
65. a) T = 27 m = 2700 dm
2 2 2
b) T = 25 000 mm = 250 cm = 2 és fél dm
c) 1488 : 24 = 62; a másik oldal hossza: 62 m
66. Él (cm) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
2
A (cm ) 6 24 54 96 150 216 276 384 486 600 726 864 1014
3
V (cm ) 1 8 27 64 125 216 343 512 729 1000 1331 1728 2197
Ha az élhosszúság mérõszáma megegyezik a lapok számával, akkor A = V.

Ha az élhosszúság mérõszáma kisebb 6-nál, akkor A > V, ha az élhosszúság
mérõszáma nagyobb mint 6, akkor A < V.
2
67. b) A labdarúgópálya területe: T » 5000 m = fél ha
51
Törd a fejed!
B4. 2 cm-szer 2 cm-es; 2 cm-szer 3 cm-es;

2 cm-szer 5 cm-es; 3 cm-szer 3 cm-es
B5. Öt megoldás van.

A téglalapok oldalai és területe:
2 2
1 cm, 9 cm, 9 cm ; 2 cm, 8 cm, 16 cm ;
2 2
3 cm, 7 cm, 21 cm ; 4 cm, 6 cm, 24 cm ;
2
5 cm, 5 cm, 25 cm
B6. Az „egyik” oldala legyen a, a másik oldala legyen b.

a) és b) feladat megoldása ugyanaz a téglalap is lehet: a = 2 · b vagy a = b : 2
c) a = b + 2 cm
2
d) Így a = 3 · b - 2; b> cm.
3
B7. A szorzat változásáról tanultakat alkalmazhatjuk.

a) 3-szorosára nõ;
b) 4-szeresére nõ;
c) felére csökken;
d) nem változik.
2
B8. a) T = 350 dm , a = 7 dm, b = 50 dm;
2
b) T = 390 000 cm , a = 13 cm, b = 30 000 cm = 300 m;
2
c) T = 350 000 m , a = 700 m, b = 500 m;
2
d) T = 470 000 m , a = 50 m, b = 9400 m;
2
e) T = 360 000 m , a = 12 000 m, b = 30 m;
2
f) T = 301 dm , a = 43 dm, b = 7 dm
52
B9. a) b)
2
B10. a) 87 m kerítés kell még. A kert területe: T = 943 m
b) 9 megoldás van. Az udvar két szomszédos oldala, illetve területe lehet:
a (m) 1 2 3 4 5 6 7 8 9
b (m) 17 16 15 14 13 12 11 10 9
2
T (m ) 17 32 45 56 65 72 77 80 81
2 2 2 2
c) A szoba: T = 20 m ; a szõnyeg: 3 · 4 m = 12 m ; marad: 8 m
2
d) A fél kerület 11 cm; a másik oldal 7 cm; T = 28 cm
e) (5460 : 52 =) 105 m
2 2
f) T = 58 · 72 m = 4176 m ;
2 2
görkorcsolyapálya: (4176 : 9 =) 464 m ; füves terület: (464 · 8 =) 3712 m
Ha a görkorcsolyapálya téglalap alakú volt, akkor a másik oldalának hossza:
(464 : 16 =) 29 m
2 2
g) (1350 dm : 6 =) 225 m ; a kocka éle: 15 dm
(Próbálgatással döntsd el, hogy melyik az a szám, amit önmagával meg-
szorozva 225-ot kapunk!)
h) K = (386 mm + 2 · 386 mm) · 2 = 2316 mm = 2 m 3 dm 1 cm 6 mm
i) a = 25 cm; b = 50 cm; c = 150 cm;
3 3 3
V = a · b · c = 187 500 cm = 187 dm 500 cm = 187 és fél liter
2
A zárt akvárium felszíne: A = 25 000 cm
(1) Tételezzük fel, hogy az akvárium 50 cm magas és felül nyitott:
2 2 2 2
A1 = A - 25 · 150 cm = 25 000 cm - 3750 cm = 21 250 cm
(2) Ha az akvárium 25 cm magas és felül nyitott:
2 2 2 2
A2 = A - 50 · 150 cm = 25 000 cm - 7500 cm = 17 500 cm
(3) Ha az akvárium 150 cm magas és felül nyitott:
2 2 2 2
A3 = A - 25 · 50 cm = 25 000 cm - 1250 cm = 23 750 cm
j) 225 l - 152 l = 73 l marad.
53
2
B11. a) T = 5076 m ; b = 108 m
2
b) T = 2 700 000 m = 270 ha;
3240 t füvet kaszáltak le; ebbõl (3 240 000 : 4800 =) 675 t széna lett.
B12. A legbelsõ téglalap területe 6 egység.

A köré írt négyszög területe 2 · 6 egység = 12 egység.
A köré írt négyszög területe mindig 2-szerese az eredeti négyszögnek.
Így az öt négyszög területe rendre:
6 egység; 12 egység; 24 egység; 48 egység; 96 egység
B13. a) 1584 : 24 + 816 : 24 = (1584 + 816) : 24 = 2400 : 24 = 100

A kert hosszúsága 100 m.
b) A méréseket milliméter-pontossággal végezzük (1 mm eltérés nem számít
hibának). A telek 29 m széles, 57 m hosszú.
Az épület alaprajza téglalapokra bontható. Például:
57 · 29 - (31 · 9 + 8 · 8 + 19 · 12) = 1082
2
Az udvar területe: T » 1100 m
2 2 2
c) 5 · (6 + 4 + 7) m + 2 · (17 és fél) m = 120 m
2
B14. a) 30 ha; b) 289 km = 28 900 ha
2 2 2
1 ha = 100 · 100 m = 10 000 m ; 1 km = 10 · 10 ha = 100 ha
2 2
B15. a) 40 000 m ; 55 000 m b) 7 ha; 3 és fél ha
2 2
c) 1 km = 100 ha = 1 000 000 m
2 2 2 2
d) 6 km = 600 ha = 6 000 000 m ; 2 és fél km = 250 ha = 2 500 000 m
2 2 2 2
e) 3 000 000 m = 300 ha = 3 km ; 4 500 000 m = 450 ha = 4 és fél km
B16.
54
2 2
B17. a) 70 km ; b) fél km ;
2 2
c) 2 km ; d) fél km
B18. Az összerakott kocka minden éle 2 egység hosszúságú.

a) 4-szerese; b) fele
B19. a) 27-re; b) V = 27 térfogategység;

c) A = 54 területegység;
d) A 27 db egység élhosszúságú kis kockából
3 lapja piros a kocka csúcsain lévõ 8 kis kockának;
2 lapja piros az élek közepén lévõ 12 kis kockának;
1 lapja piros a lapok közepén lévõ 6 kis kockának;
0 lapja piros a kocka közepén lévõ 1 kis kockának.
2 2 3
B20. a) Egy lapjának a területe (150 cm : 6 =) 25 cm ; egy éle: 5 cm; V = 125 cm
2
b) Egy éle 4 cm; A = 96 cm
B21. a) 10 dl; b) 5 dl;

c) 3 dl; d) 4 dl 5 cl
B22. Ha a téglatest minden élét 2-szeresére növeljük, akkor minden lapjának területe
(2 · 2 =) 4-szeresére változik, tehát a felszín is 4-szeresére nõ.
Ha a téglatest minden éle 3-szorosára nõ, akkor a felszíne (3 · 3 =) 9-szeresére
változik.
B23. 1. B; 2. A; 3. C
B24. A térben négy egybevágó háromszöget állítha-

tunk össze:
B25. Ha a kocka éleit 2-szeresére változtatjuk, akkor

a térfogata (2 · 2 · 2 =) 8-szorosára nõ.
Ha a kocka éleit 3-szorosára változtatjuk, akkor
a térfogata (3 · 3 · 3 =) 27-szeresére nõ.
B26. a) 2 · 41 m + 2 · x = 126 m;
x = 22 m
2 2
b) T = 41 · 22 m = 902 m
55
2
c) Tsz = 2 · 125 · 400 cm ;
2 2
Tsz = 100 000 cm = 10 m
2
d) a = 28 cm; T = 3024 cm ; T = a · b Þ b = T : a;
b = 3024 : 28 (cm); 100 < b < 200; b = 108 cm
3
e) V = 36 m = 36 000 l; V = a · b · c; 36 = 3 · 4 · c; c=3m
B27. I. megoldás: Hiányzik 2 db 30 cm-szer 40 cm-es lap.

II. megoldás: Hiányzik 1 db 30 cm-szer 40 cm-es és
1 db 25 cm-szer 30 cm-es lap.
I.
II.
B28.
56
B29. A következõ összeállításokból hajtogatható össze kocka:
A következõ összeállításokból nem hajtogatható össze kocka:
57
Képességpróba
B30.
1. Nem jutunk ellentmondásra, ha feltételezzük, hogy Dóra kijelentése hamis, a
többi kijelentés igaz.
Ebben az esetben csak Berta rajzolhatta a hatszöget.
Ha más állításokról tételezzük fel, hogy hamis, akkor még egy hamis állítást
találunk, ami nem felel meg a feltételeknek.
Például legyen Andi állítása hamis. Ekkor Andi rajzolta vagy a háromszöget vagy
a hatszöget. Tehát vagy Cili vagy Dóra állítása is hamis.
2
2. a · b = 88 cm ; 88 = 11 · 8
a = 11 cm; b = 8 cm; c = 9 cm;
2
a · c = 99 cm ; 99 = 11 · 9
2
A = 2 · (a · b + a · c + b · c) = 2 · (88 + 99 + 72) = 518 cm
2
A helyes válasz D: 518 cm
3. Petra 1 perc alatt 100 · 60 cm = 6000 cm = 60 m utat tesz meg;

30 perc alatt 30 · 60 m = 1800 m-t.
K = 2 · (400 + b) = 1800 m; b = 500 m
A helyes válasz A: 500 m
4. 10 l = 100 dl;
100 dl víz 20 cm magas vízszint;
10 dl víz 2 cm magas vízszint;
5 dl víz 1 cm magas vízszint
A helyes válasz C: 21 cm
5. a) 2 · 2 · 2 = 8; b) 6 · 4 = 24; c) 12 · 2 = 24;
2 2
d) 8; e) nincs ilyen kis kocka; f) 64 · 6 cm = 384 cm
Tudáspróba
68.
1. A merõleges egyenes megrajzolása, pontosságtól függõen. 2 pont
A párhuzamos egyenes megrajzolása, pontosságtól függõen. 2 pont
2 2 2 2
2. a) 1 m = 100 dm = 10 000 cm = 1 000 000 mm 3 pont
2 2 2 2
b) 50 dm = 5000 cm = 500 000 mm = fél m 3 pont
58
2 2 2
c) 50 ha = 500 000 m = fél km ; 15 000 m = 1 és fél ha 3 pont
3 3 3 3 3
d) 1 m = 1000 dm = 1 000 000 cm ; 1 cm = 1000 mm = 1 ml 4 pont
3 3
e) 1 m = 10 hl = 1000 l = 10 000 dl; 15 cm = 15 ml 4 pont
3. A kerítés hosszúsága:
L = K - 2 m = 2 · (17 m + 48 m) - 2 m = 128 m 3 pont
2
A kert területe: T = a · b = 816 m 2 pont
2
4. T = a · b = 555 m 2 pont
2
5. T = 27 · b = 3024 cm 1 pont
b = (3024 : 27 =) 112 cm 2 pont
3 3 3
6. V = a · b · c; V = 15 · 20 · 30 dm = 9000 dm = 9 m 3 pont
V = 9000 l = 90 hl 2 pont
7. A téglatest élei: 15 mm, 20 mm, 30 mm 1 pont

A téglatest hálójának hibátlan felrajzolása. 2 pont
2 2
A = 2700 mm = 27 cm 3 pont
3 3
V = 9000 mm = 9 cm 3 pont
59
A KIEGÉSZÍTÕ FELADATOK MEGOLDÁSA
Ebben a fejezetben az oldalak alján található feladatok megoldásával foglalkozunk.
1. A természetes számok
11. old. Ha a vásárolt áru árának utolsó számjegye 3, 4 vagy 6, 7, akkor 5-re
„kerekítünk”.
Ha az áru árának utolsó számjegye 1, 2 vagy 8, 9, akkor (szabályosan) kerek
tízesre kerekítünk.
a) 0 Ft; b) 5 Ft; c) 5 Ft; d) 10 Ft a visszajáró pénz.
12. old. 1. Ha bármely kétjegyû számhoz hozzáírjuk fordított sorrendben a szám-

jegyeit, akkor a feltételnek megfelelõ négyjegyû számot kapunk: Például:
1001; 1111; ...; 1991; 2002; 2112; ...; 2992; ...; 9779; 9889; 9999
Tehát a feltételnek 90 db négyjegyû szám felel meg, annyi ahány kétjegyû
szám van.
2. 50 000 + 15 000 + 2500 + 350 + 45 = 67 895
13. old. A gondolt szám 15.

Az A állítás hamis.
14. old.
18. old. 105 mm
19. old.
Egy beosztás 5 lépés. A 0-ról indult a teknõs.
150
21. old. a) Legalább 5 lány szereti az infor-
matikát.
b) Legfeljebb 13 lány szereti az
informatikát. A lányok halmazát
és az I halmazt kell ábrázolnunk.
24. old. a) 4500; b) 0; c) 1
25. old. Ha az érmék azonos tömegûek lennének, akkor egyenlõ lenne a két összeg.
Mivel a 10 Ft-os könnyebb, így ebbõl több van, tehát a 20 dkg 10 Ft-os ér
többet.
26. old. 100 < x < 200; 159 a legkisebb és 195 a legnagyobb ilyen szám.
A helyes válasz C. Öt ilyen szám van: 159; 168; 177; 186; 195
28. old. A B a hibás kerekítés.

A: tízezresre; C: tízesre; D: ezresre kerekítettünk.
29. old. a) 1 öl = 6 láb; 1 láb = 12 hüvelyk; 1 hüvelyk = 12 vonás

1 öl » 1896 mm (Magyarországon)
b) 1 line (ejtsd lájn) » 0,635 mm (angol vonal)
1 inch (ejtsd incs) = 40 line » 25,4 mm (angol hüvelyk)
1 foot (ejtsd fut) = 12 inch » 304,8 mm (angol láb)
1 yard (ejtsd jard) » 0,9 m
1 mile (ejtsd májl) = 1760 yard » 1609 m (angol mérföld)
30. old. Anikó és Cili távolsága legalább 1 m, legfeljebb 7 m.

Állhatnak egymástól 5 m-re, ha egy derékszögû háromszög három csúcsán
állnak és Bea áll a derékszögû csúcson.
32. old. a) A tömegmértékegységek helyenként eltértek egymástól:

1 font » 0,55 kg (0,38-0,61 kg határok között változott);
1 lat » 1,6 dkg (1,40-1,95 dkg határok között változott)
Régi értelmezés szerint a mázsa nem 100 kg-ot jelentett:
1 mázsa 100-144 font között (49-75 kg határok között) változott.
A XIX. század végétõl 1 mázsa (métermázsa) = 100 kg; jele 1 q.
b) Néhány példa:
Amerikában 1 stone » 6,35 kg.
Angliában 1 pound » 45,4 dkg (angol font); a jele lb (a latin libra után).
1 ton » 1016 kg, de a rövid tonna csak 2000 font » 907 kg.
Például Angliában az ékszerészek és a patikusok különbözõ mérték-
egységeket használnak.
Az interneten keress további mértékegységeket!
151
33. old. 1B = 7D
34. old. Minden esetben rosszul számolt.

Minden esetben a helyiértékekkel és a helyiértékváltással volt gondja.
35. old. 100-zal, illetve 900-zal kisebb tagokat adott össze.

Ezért az eredmény 1000-rel kevesebb a ténylegesnél.
Az összeg helyesen: 6746
36. old. 1. a) A kivonandót 100-zal növelte, így a különbség 100-zal kisebb lett.
A helyes különbség: 3556
b) A kisebbítendõt 100-zal növelte, így a különbség 100-zal több lett.
A különbség helyesen: 3356
2. a) 52 8 60 b) 40 18 44 c) 23 12 25
48 40 32 38 34 30 22 20 18
20 72 28 24 50 28 15 28 17
d) 85 30 95 e) 25 14 27
80 70 60 24 22 20
45 110 55 17 30 19
37. old. Nem állapítható meg az adatokból.

Valószínûleg 36 kg-nál kevesebb volt a tömege.
38. old.
39. old. Elõfordulhat, hogy Budapest különbözõ területein más-más hõmérsékletet

mérnek. Azt mondhatjuk, hogy körülbelül 30 °C volt Budapesten.
A Meteorológiai Intézet az egyes mérõállomásokon mért hõmérsékleteket
közli.
152
40. old. 1. Ha egy kétjegyû számból kivonjuk a számjegyeinek összegét, akkor 9-cel
osztható kétjegyû számot kapunk:
(10a + b) - (a + b) = 9a
Ezután már olyan számokból vonunk ki, amelyek szintén oszthatók 9-cel
és 99-nél kisebbek. Így a számjegyek összege innentõl mindig 9 lesz, ezt
vonjuk ki. Végül 9-et kapunk.
2. A nagyobbik szám a másiknak 10-szerese.
A kivonás után a kisebbik szám 9-szeresét kapom.
A kisebbik szám: 1458 : 9 = 162; a nagyobbik: 1620
3. Csak az életkorok összege (a 110 év) szükséges a feladat megoldásához.
Az életkorok összege 5 évvel ezelõtt 4 · 5 = 20 évvel kevesebb, 90 év volt.
110 - 4 · 5 = 90
41. old. Ha egy számot 2-vel és 5-tel szorzunk, az 10-zel való szorzást jelent, ezt a
számot 10-zel osztva a gondolt számot kapjuk.
Ha 0-ra gondolunk, akkor Virágnak van igaza.
43. old. A helyes válasz D: 3 · 4 = 12 eset van, hiszen nem a bejárattól, hanem az
elsõ terembõl kell a harmadikba jutnunk.
44. old. 1. A = 45 · 1000 - 45

B = 25 · 120 = 25 · (4 · 30) = (25 · 4) · 30 = 100 · 30
C = 125 · 88 = 125 · (8 · 11) = (125 · 8) · 11 = 1000 · 11
D = 200 · 50 - 50
2. 86 db 1-es, valamint 2 db 2-es és 2 db 5-ös.
1 · 1 · ... · 1 · 2 · 2 · 5 · 5 = 100 ; 1 + 1 + ... + 1 + 2 + 2 + 5 + 5 = 100
14243 1442443
86 db 1-es 86 db 1-es
45. old. Az A becslés a hibás. Helyesen: 600 · 800
46. old. Ugyanannyi ideig, azaz 42 percig.
47. old.
48. old. A két idõ azonos: 85 perc = 1 óra 25 perc
153
49. old. Sok lehetõség van. Például:
Gépkocsival 7 óra 40 perckor indultunk el a 90 km-re lévõ nyaralóhoz, és
9 órakor érkeztünk oda. Átlagosan hány kilométert tettünk meg egy óra alatt?
50. old. Olyan 5-tel osztható számot keresünk, amelybõl 1-et elvéve 2-vel, 3-mal,
4-gyel, 6-tal osztható számot kapunk. A helyes válasz: D
51. old. 1 ´ 144 = 2 ´ 72 = 3 ´ 48 = 4 ´ 36 =

= 6 ´ 24 = 8 ´ 18 = 9 ´ 16 = 12 ´ 12
Nyolcféle különbözõ méretû téglalap rakható ki.
52. old. 1.
Ismétléssel újabb megoldásokat kapunk, például: 102 564 102 564
2. Minden 8.-nál ismétlõdik az állás és minden 5.-nél ismétlõdik a szín.

A 150. ábra: fekete í
53. old. Nem oldható meg ezekbõl az adatokból. Nincs olyan összefüggés az idõpont
és a lehullott csapadék mennyisége között, amely alapján válaszolhatnánk a
kérdésre.
55. old. A helyes válasz B: a 9. nap 40 araszra a kút aljától indul, a nap végére kiér,
már nem csúszik vissza.
56. old. A lehetséges számjegyek: 1; 3; 5; 7; 9
57. old. A helyes válasz C: 5

Egy nem szökõ év 52 hét + 1 nap, tehát egy évben 52 vagy 53 csütörtök
van. Mind a 12 hónapban legalább 4 csütörtök van, 5-nél több viszont nem
lehet. Az így adódó 48-on túl fennmarad 4 vagy 5 csütörtök, amelyek föltét-
lenül különbözõ hónapokra esnek. Tehát legfeljebb 5 olyan hónap lehet egy
évben, amelyben 5 csütörtök van.
58. old. Ha a móló is úszik a vízen, akkor egyiknek sem éri el a felsõ peremét a víz.
Ha a móló a fenékhez rögzített, akkor a vízbõl kint lévõ része csökkenni fog,
a felsõ peremét 25 óra alatt éri el a vízszínt.
A hajó pedig úszik a vízen, így annak állandó lesz a víz feletti magassága.
59. old. Rosszul számolt mindkét esetben. Becsléssel ki lehet szûrni ezt a hibát. Az
elsõ esetben 10-es, a második esetben 100-as nagyságrendû az eredmény.
154
60. old.
61. old. A második zárójelben 200 - 8 · 25 = 0, így a szorzat is 0.
24
62. old. 1. 1 földi nap = neptunuszi nap = 1,5 neptunuszi nap
16
60 223 · 1,5 » 90 335
1 neptunuszi év 90 335 neptunuszi nap.
Más tervvel számolva:
60 223 · 24 = 1 445 352 földi óra egy neptunuszi nap.
1 445 352 : 16 » 90 335
2. A négy számjegy összege: 3 + 5 + 7 + 9 = 24
Mindegyik számjegy minden helyiértéken 6-szor fordul elõ.
Így az összes kirakható szám összege:
6 · 24 · 1000 + 6 · 24 · 100 + 6 · 24 · 10 + 6 · 24 · 1 =
= 144 000 + 14 400 + 1440 + 144 = 159 984
3. A 320 m felesleges adat.
A Süni elõnyének csökkenése 1 másodperc alatt:
105 dm - 5 dm = 100 dm = 10 m
30 másodperc alatt a Süni elõnyének csökkenése: 30 · 10 m = 300 m
30 s múlva 1500 dm = 150 m lesz a süni elõnye.
64. old. 11 + 10 + 9 + 8 + 7 + 6 + 5 + 4 + 3 + 2 + 1 = 66
Az elsõhöz 11 próbálkozás kell a legrosszabb esetben, mert a maradék 1
már biztos, hogy az elsõ lakatba való. Az utolsó 2 lakatnál elég 1 próbál-
kozás.
65. old. 132 óra = 5,5 nap

1
nap 12 óra, így 132 óra múlva éjfél lesz, tehát nem fog sütni a Nap.
2
Az Északi-sarkon nyáron hónapokig nem nyugszik le a Nap, így ott elkép-
zelhetõ, hogy süt a Nap a kérdéses idõpontban.
68. old.
155
69. old. Igen, a 2-es számrendszerben 10Á = 2. Tehát valóban két fajta ember van,
aki ismeri és aki nem ismeri a bináris számokat.
70. old. A szemben lévõ lapokon a számok összege mindig 7.

Tehát a látható lapokon lévõ számok összege: 5 + 5 · 14 = 75
A D a helyes válasz.
72. old. a) 24 : (40 - 4 · 4) = 1

b) (20 - 4 · 4) · 40 = 160
c) 4 · (4 + 36) : 40 = 4
d) (56 - 4 · 4) · 10 = 400
e) 40 : 4 + (4 + 26) = 40
f) (16 + 4) · (4 - 2) = 40
g) 30 · 4 : (4 + 26) = 4
h) 40 - (4 : 4 + 25) = 14
73. old. 1. Most a férõhelyeket téglalappal ábrázoljuk:
Ha egy-egy padra nem 5-en, hanem 1-gyel többen, 6-an ülnek, akkor a
férõhelyek száma 100-zal több, ehhez pontosan 100 pad szükséges.
A nézõk száma: 5 · 100 + 98 = 598
Ellenõrzés: 6 · 100 - 2 = 598
2. Például:
112 + 113 =
= 74 + 75 + 76 =
= 43 + 44 + 45 + 46 + 47 =
= 35 + 36 + 37 + 38 + 39 + 40 =
= 21 + 22 + 23 + 24 + 25 + 26 + 27 + 28 + 29 =
= 18 + 19 + 20 + 21 + 22 + 23 + 24 + 25 + 26 + 27 = ... =
= 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 +14 + 15 + 16 + 17 + 18 +
+ 19 + 20 + 21 + 22
156
Próbáljunk meg 18 tagú összeget képezni. Kiindulásként írjuk fel 1-tõl 18-
ig a természetes számok összegét a következõképpen csoportosítva:
(1 + 18) + (2 + 17) + (3 + 16) + (4 + 15) + (5 + 14) + (6 + 13) +
+ (7 + 12) + (8 + 11) + (9 + 10) = 9 · 19 = 171
225 - 171 = 54; 54 : 18 = 3
Ha az elõzõ 18 tagú sorozat mindegyik tagjához 3-at adunk, akkor a
feltételnek megfelelõ 18 tagú sorozatot kapunk:
4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 +14 + 15 + 16 + 17 +
+ 18 + 19 + 20 + 21 = 225
Legfeljebb 18 tagból állhat az összeg.
74. old. A helyes válasz A: 895
2. Geometriai alakzatok
75. old. A porszem test, van kiterjedése.

Ha a porszemet pontnak tekintjük, akkor úgy gondoljuk, hogy nincs kiter-
jedése.
76. old. Kiindulhatunk abból, hogy Bálint és Dóra állítása közül az egyik hamis, mert
egyszerre mindkettõ nem lehet igaz.
Ha a testre gondoltak, akkor csak Bálint állítása hamis.
77. old. Például:
Természetesen sok más ötletes megoldás is megrajzolható.
78. old. Egy szívószál 5 vágással vágható

6 db 3 cm hosszú részre.
Tehát 10 vágást kell végrehajta-
nunk.
A térben is építkezhetünk.
157
79. old.
81. old. Két egymást metszõ kör a síkot 4 részre osztja. Ha valamelyik síkrészen az
egyenes áthalad, akkor azt két részre osztja. Ezért legalább 5 részre és
legfeljebb 8 részre oszthatjuk így a síkot.
82. old. a) 13 háromszög látható.

b) 9 db 2 kis háromszögbõl álló négyszög látható;
12 db 3 kis háromszögbõl álló négyszög látható;
3 db 8 kis háromszögbõl álló négyszög látható.
c) Ha a nagy háromszög oldalainak a közepérõl elveszünk egy-egy gyufát,
akkor 6 háromszög látható.
83. old. 1. Tizenhatszög.

2. a) Az oldalak nemcsak a csúcsokban találkoznak.
b) Nem záródó töröttvonal. Vannak olyan csúcsai, amelyekhez nem két
oldal csatlakozik.
c) Két töröttvonal határolja (az egyszerû sokszögnek egy határvonala
van).
d) A szomszédos oldalak (RM és MN, illetve QP és PO) egy egyenesbe
esnek.
158
84. old. A és a kertben bújhattak el egymás elõl.
85. old. Öt négyszög egybevágó a zöld (ACEF) négyszöggel. A zöld négyszög saját
magával is egybevágó!
Nem egybevágó négyszögek például: ABCD; ABCJ; AHIE; AHIJ
86. old. Az újra és újra kivarrt minták egybevágók.

A minták között több tengelyesen tükrös alakzat figyelhetõ meg.
87. old. Helyes válasz B: 20 m

A kert két szomszédos oldala 20 m
és 50 m hosszú.
88. old. a) A látható téglalapok:

13 db kis négyzet;
6 db 4 kis négyzetbõl álló négyzet;
1 db 9 kis négyzetbõl álló négyzet;
18 db 2 kis négyzetbõl álló téglalap;
2 db 8 kis négyzetbõl álló téglalap
b) A számkártyákra írt számok összege 195, ezért

oszloponként (195 : 5 =) 39,
soronként (195 : 3 =) 65 a számok összege.
Lehetséges kirakás: 22 9 10 24
14 12 11 13 15
25 5 19 16
c) Lehetséges áthelyezés:
159
89. old. A földterület mérésére használt régi mértékegységek.
2 2
1 négyszögöl = 1896 · 1896 mm » 3,6 m ; jele: 1 A öl
1 kataszteri hold = 1600 A öl
1 magyar hold = 1200 A öl
1 köblös akkora földterület volt, amelybe 1 köböl búzát vetettek. A köböl
koronként és helyenként változott, ezért az 1 köblös értéke is változó volt.
Késõbb a legtöbb helyen a kassai köbölt vették alapul, amely 4 véka volt.
Így a vékás a köblös negyedrésze volt (nem mindenhol).
A földmérõ lánc a XIX. században még országosan elterjedt volt. Mérete
vidékenként változott. Például Szatmárban 10 öl hosszú volt a lánc. Egy
láncalja egy lánc széles és 12 lánc hosszú téglalap alakú területet jelentett,
ami 1200 A ölnek, vagyis 1 magyar holdnak felelt meg.
90. old. Helyes válasz D: 6 egység

2
92. old. 1. Európa területe 10 508 000 km , így Európa a második legkisebb földrész.
2
Magyarország területe 93 030 km , a több, mint 60 európai állam között a
19. helyen áll.
2. Helyes válasz C: 1 A öl = 36 A láb
2
93. old. Az elsõ félórában levágta a 600 m fû egyne-
2
gyed részét, 150 m -t. A második félórában
2
200 m -en tolta végig a fûnyírót, de ennek a
2
területnek az egynegyedérõl, 50 m -rõl már
az elsõ félórában lenyírta a füvet. Így a má-
2 2
sodik félórában is 150 m , összesen 300 m
füvet vágott le.
95. old. 2. A 4 m széles szobában 20 szál padlódeszka fér el egymás mellett.

A 4 és fél m hosszú fal mentén 1 és fél szál deszka ér végig.
30 szál deszkát kell megvásárolnia.
96. old. Számláljuk meg a 10 cm-es, 20 cm-es és 30 cm-es szalagdarabokat. Ezek

együttes hosszához még hozzá kell adnunk a masni elkészítéséhez szük-
séges 50 cm-es darabot:
6 · 10 cm + 6 · 20 cm + 4 · 30 cm + 50 cm =
= 6 · (10 cm + 20 cm) + 4 · 30 cm + 50 cm =
= 6 · 30 cm + 4 · 30 cm + 50 cm = 10 · 30 cm + 50 cm = 350 cm
350 cm szalagra volt szüksége.
97. old. Az eredeti testnek 6 lapja, 12 éle és 8 csúcsa van.

A kis kocka elvételével 3-mal nõ a lapok száma, 9-cel nõ az élek száma és
6-tal nõ a csúcsok száma. (3 él találkozásánál mindig csúcsok keletkeznek.)
A maradék testnek 9 lapja, 21 éle és 14 csúcsa van.
160
99. old. 1. a) AB; EF; HG; DC
b) ABFE; ABCD; EFGH; CDHG
2 2
100. old. Az eredeti kocka felszíne: A = 6 · 3 · 3 cm = 54 cm
A maradéktest felszíne ugyanekkora.
102. old. Helyes válasz: B
3 3 3
105. old. A test térfogata: V = 125 cm - 12 · 1 cm = 113 cm ; a helyes válasz C.
2 2 2
A test felszíne: A = 150 cm + 12 · 2 cm = 174 cm ; a helyes válasz C.
106. old. a)
Az elölnézet területe
átdarabolható így:
b) A felszínszámításnál célszerû a felülnézetbõl, illetve az elölnézetbõl kiin-

2
dulni. Az alap és a felülnézet területe 121 cm , az elölnézet területének
mérõszáma az elsõ hat páratlan szám összege:
2 2 2
(1 + 3 + 5 + 7 + 9 + 11) cm = 6 cm
Az építmény mind a négy oldala felõl nézve olyan, mint az elölnézete.
Ezért A = 2 · felülnézet + 4 · elölnézet.
2
Végeredményben: A = 386 cm
2 2 2 2 2 2 3 3
c) A test térfogata: V = (1 + 3 + 5 + 7 + 9 + 11 ) cm = 286 cm
161
109. old. 15 pontos vár:
110. old. Az 1. hálón a 6-ossal szemben nem az 1-es, a 4-essel szemben nem 3-as
helyezkedik el. Nem egyszerûbb: A 4-essel szemben a 2-es van, így nem
lehet szabályos a kocka hálója.
A 2. háló hibátlanul befejezhetõ.
A 3. hálón a 4-essel szemben helyezkedik el az 1-es, azaz nem szabályos
dobókocka hálója.
A 4. alakzat nem kockaháló.
111. old. A helyes terv:
162
116. old. Például 8 kockaháló egyszerûen: Például 9 kockaháló:
3. A törtek
122. old. 1. Andi állítása igaz (feltéve, ha a három fióka õszre nõtt fel.)
Biri állítása igaz.
Cili állítása hamis.
2. a) 90 ilyen tört van:
0 0 0 0 1 1 1 1 9 9 9 9
; ; ; ...; ; ; ; ; ...; ; ...; ; ; ; ...;
1 2 3 9 1 2 3 9 1 2 3 9
b) 9 tört egyenlõ 1-gyel.
2 3 3 4 4 4 9
c) 36 db 1-nél nagyobb tört van: ; ; ; ; ; ; ...;
1 1 2 1 2 3 8
123. old. 1. Ha a süteményeket nem egyenlõen osztja el, akkor legalább 2 és legfel-
jebb 15 unokája van. Ha egyenlõen osztja el, akkor 3 vagy 5, vagy 15
unokája lehet.
2-2 egész süteményt nem kaphatnak a gyerekek, mert 15 nem páros
szám.
5 unokája van a nagymamának, ha egy-egy unokának 3 süti jut.
2. 1 dl víz kifolyik.
124. old. 1. Helyes válasz A: Déli 12 óra

9
2. Helyes válasz B: 1 db;
5
1 1 1 1
3. 1 db tallért, 2 db tallért, 1 db tallért és 4 db tallért;
2 3 4 5
1 1 1
vagy 2 db tallért, 3 db tallért és 4 db tallért.
3 4 5
163
3 3
125. old. Nincs igaza Taszilónak, mert dinnye nem egyenlõ almával.
4 4
127. old. Tímea: hamis; Ubul: igaz; Vanda: hamis; Zalán: igaz
1
Az állítások része igaz.
2
3 30 5 50
128. old. a) = ; = . Végtelen sok ilyen tört van.
4 40 4 40
31 32 33 48 49
Például a ; ; ; ...; ; -bõl bármelyik tíz megfelel.
40 40 40 40 40
n n 2n
b) n = 2; 3; 4. Bõvítsük az -ot: =
6 6 12
129. old. Legfeljebb 56 ötödikes lehet az iskolában, hiszen számuk 7-tel és 8-cal is
osztható (és 100-nál kisebb).
3 3
rész: 24 tanuló; rész: 21 tanuló
7 8
3-mal többen oldották meg a fejtörõ feladatot.
3 9 18 5 25 50
132. old. = = ; = =
5 15 30 3 15 30
34 34 18 50 34 16
A tört van középen: - = - =
30 30 30 30 30 30
1
133. old. m elõnye maradt Siminek.
2
7
135. old. A lakosság része idõsebb 60 évesnél
100
Pazonyban a 20 évesnél nem idõsebb emberek száma 1200.
136. old. Mivel csak összeadás fordul elõ, a zárójelek elhagyhatók.

1 1
3 db összege egy egész, 2 db összege egy fél.
3 4
A mûveletsor összege: 2
137. old. 1. A 6 és fél méter a fél méter 13-szorosa. 13 · 2 kg = 26 kg

6 18 20 2
2. 3 · kg = kg; 2 kg = kg; kg liszt marad.
10 10 10 10
Az A válasz a hibás.
164
5
139. old. 1 másodperc alatt Gidus elõnye m = 1 m.
5
1 perc = 60 másodperc alatt Gidus elõnye 60 m lesz.
141. old. A helyes válasz C: 24
142. old. A helyes válasz: C

Mindkét színû golyó kivételének egyenlõ a valószínûsége.
143. old. Ha a kísérletek száma kellõen nagy, akkor nagy a valószínûsége annak,
hogy az elsõ esemény következik be legtöbbször és a harmadik a legrit-
kábban. Az 1. esemény bekövetkezésének legnagyobb a valószínûsége.
144. old. A helyes válasz C: 1-nek
145. old. Megették az egész pizzát.
146. old. A helyes válasz B: 8
147. old. 65 ilyen tört van:

3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 7 7
; ; ...; ; ; ; ...; ; ; ; ...; ; ; ...; ; ; ...; ;
1 2 5 1 2 5 1 2 5 2 5 2 5
8 8 9 9 10 10 11 11 11 12 12 12
; ...; ; ; ...; ; ; ...; ; ; ; ; ; ; ;
2 5 2 5 2 5 3 4 5 3 4 5
13 13 13 14 14 14 15 15 15 16 16 17 17
; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ;
3 4 5 3 4 5 3 4 5 4 5 4 5
18 18 19 19 20 20 21 22 23 24 25
; ; ; ; ; ; ; ; ; ;
4 5 4 5 4 5 5 5 5 5 5
149. old. 37 golyó van a dobozban: 7 piros és 30 kék
150. old. Legfeljebb 8 egész értékû törtet kaphatunk.
7 6 3 4
151. old. Négy ilyen tört van: ; ; ;
1 2 5 4
152. old. Cecíliáé hibátlan.
165
4. Geometriai vizsgálatok, szerkesztések
157. old. 1. A „lényegében különbözõ helyzetet” értelmezzük úgy, hogy az érintési

pontok számában különböznek, illetve abban, hogy „kívülrõl” vagy „belül-
rõl” érintik egymást a körök.
Egy pontban érintik egymást:
Két pontban érintik egymást:
Három pontban érintik egymást:
2. Ábel ás Virág között mindkét oldalon 13 tanuló helyezkedik el.

Tehát 28 tanuló jár az osztályba.
166
158. old.
160. old. Ismételt két egyenlõ részre hajtogatással megkapjuk a negyedrészt és a

nyolcadrészt is.
3
Például a szalag része:
8
163. old. A szakaszfelezést a tankönyv 160. oldalán találod meg.

A négyzetek és a téglalap megszerkesztéshez használhatod a derékszögû
vonalzót is.
a) Osszuk ismételt felezéssel 4 egyenlõ részre a felvett szakaszt. Egy rész
lesz a négyzet egy oldala.
b) Osszuk ismételt felezéssel 8 egyenlõ részre a felvett szakaszt. Egy rész
lesz a téglalap egyik oldala, három rész a téglalap másik oldala.
c) Az adott szakasz 32 mm hosszú.
2
A négyzet területe: T = 1024 mm
A nagyított négyzet oldalának a hosszúsága: a' = 40 mm
2
A nagyított négyzet területe: T' = 1600 mm
T' 1600 25
A két terület aránya: = = (64-gyel egyszerûsítettünk.)
T 1024 16
25 FG IJ
5
2
16
=
H K
4
A területek aránya megegyezik az oldalak arányának a négyzetével.
165. old. A felülnézet hibás. A piros rúd takarja a kék rudakat.
166. old. Az A pontból érkezõ dobás könnyebben védhetõ, mivel a kisebb szöget
könnyebb „lezárni”.
167
167. old. 1. Induljunk ki a következõ észrevételbõl:
(1 + 12 ) + ( 2 + 11) + ( 3 + 10) + ( 4 + 9) + ( 5 + 8) + ( 6 + 7) =
144444424444443 144444 42444444 3
39 39
= 3 · 13 + 3 · 13
1 óra alatt a kismutató 5 beosztást fordul el, ezért (60 : 5 =) 12 perc alatt
halad elõre egy beosztást, és (4 · 12 =) 48 perc alatt 4 beosztást.
Az elõzõek alapján 3 óra 48 perckor a kismutató az 5-ös elõtti beosztáson
áll, a nagymutató a 9-es utáni harmadik beosztáson.
Az egyenesszögnél kisebb szögtartományban a 4; 5; 6; 7; 8 és 9
számok voltak.
2. (1 + 12 ) + ( 2 + 11) + ( 3 + 10) + ( 4 + 9 ) + ( 5 + 8) + ( 6 + 7 )
144424443 144424443 144424443
26 26 26
Reggel 8 óra 24 perckor nézhetett Emma az órára. A nagyobb szögtarto-

mányban az 1; 2; 3; 4; 9; 10; 11 és 12 számok voltak.
Megoldás lehet, ha nem reggelrõl van szó, az este 8 óra 24 perc, a hajnali,
illetve délutáni 4 óra 44 perc.
168. old. Rendre: 6°-ot; 30°-ot; 90°-ot; 180°-ot; 270°-ot
169. old. a) 90°-kal; b) 270°-kal; c) 135°-kal; d) 22 és fél fokkal
170. old. (1 + 12 ) + ( 2 + 11) + ( 3 + 10) + ( 4 + 9 ) + ( 5 + 8) + ( 6 + 7 )

144424443 144424443 144424443
26 26 26
Délelõtt 10 óra 12 perckor nézhetett Máté az órára. A kisebb szögtarto-

mányban az 1; 2; 11 és 12 számok voltak.
10 óra 12 perckor a kismutató a 10-es utáni elsõ beosztáson áll, a nagymu-
tató a 2-es utáni második beosztáson. A két mutató 21 beosztást fog közre.
Egy beosztás 6°-nak felel meg. Tehát a kisebbik szögtartomány 126°-os.
171. old. Arisztid: hamis Például:

Balambér: igaz
Coborján: igaz
Dömötör: hamis
173. old. Esetleg jobban kiismerhetitek magatokat a térképen, ha a település mûhold-

képét is letöltitek.
168
177. old. a) Ha távolabb megyek Katitól, akkor kisebb szögben látom õt, és a környe-
zetébõl többet látok.
b) Ha közelebb megyek Katihoz, akkor nagyobb szögben látom õt, és a
környezetébõl kevesebbet látok.
178. old. 1. A: Az irányváltás mértéke szögfokban mérve: 37°; 90°; 180°

B: A tea hõfoka Celsius-fokban mérve: 37°; 90°
C: A futó hõmérséklete Celsius-fokban mérve: 37°
D: A lejtõ vízszintessel bezárt szögének mértéke: 37°
2. a) Helyes válasz C: 90°-os (szélcsendes idõben)
b) Helyes válasz B: 10°-os
179. old. Tekintsük félegyenesnek a repülõ légi útvonalát és a kifutópályán lévõ

útvonalát. A két félegyenes egy tompaszöget (és egy homorúszöget) zár be,
leszálláskor és felszálláskor egyaránt.
180. old. Helyes válasz: Cili hajója nem kelet felé tart
181. old. Kisebb lett a látószög, távolodtam a festménytõl.
182. old. Az elsõ sorból nagyobb szögben látszik a tábla.
5. A tizedestörtek
184. old. Helyes válasz C: 900 dkg = 9 kg
185. old. 6,006; 2002,0202; 0,015; B a helyes válasz.
187. old. 2,99; 3,89; 3,98; C a helyes válasz.
188. old. 780 mm < x < 890 mm; C a helyes válasz.
193. old. Anita a 4,99-ra gondolt.
194. old. Az adatokból kitûnik, hogy az autók kilométer-számlálója 100 m-enként vált.
Alfonz éppen 85,0 km-t, vagyis 85 000 m-t tett meg.
Bella autója kevesebb, mint 85,1 km-t, vagyis 85 100 m-nél kisebb utat tett
meg. Kevesebb, mint 100 m-rel tett meg Bella autója nagyobb utat.
Ha legalább 100 m-rel többet tett volna meg Bella, akkor már 85,1 km-t
mutatott volna az óra számlálója.
169
195. old. Helyes válasz B: január 9-én
196. old. Helyes válasz C: 25 centet.
199. old. 1. Helyes válasz A: 187,75 ¤. (Pontosan a pénztárcában lévõ pénz volt a
vesztesége.)
2. Rosszul számolt. Az 1., a 2. és a 4. mûveletben a megfelelõ helyiértékeket
nem írta egymás alá, míg a 3. mûveletnél az egyesek helyén felcserélte a
kivonandót a kisebbítendõvel.
200. old. A: 2,6 0,4 3 B: 3,8 1,6 4,2 C: 1,9 0,8 2,1
2,4 2 1,6 3,6 3,2 2,8 1,8 1,6 1,4

1 3,6 1,4 2,2 4,8 2,6 1,1 2,4 1,3
D: 0,86 0,31 0,96 E: 2,55 1,45 2,75
0,81 0,71 0,61 2,45 2,25 2,05

0,46 1,11 0,56 1,75 3,05 1,95
201. old. A (3), a (4) és az (5) mûveletek esetén a mûveleti jelet is be kell írnunk.
A (4) és az (5) mûvelet esetén nem állapíthatók meg egyértelmûen a mûveleti
jelek, illetve a hiányzó számjegyek.
202. old. Helyes válasz D: 0-val
204. old. Ugrás száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Mérete (m) 3,50 3,85 4,20 4,55 4,90 5,25 5,60 5,95 6,30 6,65
Távolság (m) 3,50 7,35 11,55 16,10 21,00 26,25 31,85 37,80 44,10 50,75
170
210. old. 1. Helyes válasz C: 0,0025 m
2. Helyes válasz B: 3,8
212. old. a) 6,345 - 17 · 0,328 = 0,769 (km)

b) 60,96 cm
Magyarországon az inch-nek a hüvelyk felelt meg.
213. old. Nem állapítható meg az állatok egyenkénti takarmányfogyasztása.

Az átlagos fogyasztás nagyon távol van a tényleges értékektõl.
214. old.
217. old. A négy gyerek tömegének átlaga akkor egyezik meg a három fiú tömegének
átlagával, ha Emma tömege ugyanakkora, mint a három fiú tömegének
átlaga. Ezért Emma tömege 40 kg.
220. old. 1,1; 1,2; 1,3; ...; 2,0; 2,1; ...; 2,9
Helyes válasz A: 16. helyen áll a 2,6.
222. old. 1. a) 8,61 m-t kell még mászniuk.

b) (400 · 22,11 m =) 8844 m magas hegycsúcs felelne meg az embernek.
A Csomolungma (Mont Everest) 8844 m magas.
2. Legalább 3 golyót kell kivenni, hogy biztosan legyen köztük piros.
Az összes lehetséges sorrend száma: 20
3 piros golyó középen kétféleképpen helyezkedhet el:
b p p p z és z p p p b
2
Az esetek = 0,1 részében lesz a 3 piros golyó középen.
20
226. old.
A hiányzó tizedesvesszõ egyértelmûen nem pótolható.

Ha 3,608 volt a szorzandó, akkor 270,600 a szorzat.
171
6. Összefüggések, nyitott mondatok
228. old. Az R válasz az igaz. A diagram nem tükrözi hûen a mennyiségi viszonyokat.
229. old. Az árak nagysági viszonyai: R < M < J < D < F
Az áru betûjele R M J D F
Az áru ára (Ft) 300 500 1250 2500 5000
230. old. D a helyes válasz. A nagyszülõk egyben szülõk is, az egyik szülõ egyben
gyermeke a nagyszülõknek. A szülõknek van három gyermekük, akik egyben
unokák is.
231. old. A helyes válasz: C

Magyarországon az átlaghõmérséklet csökken az év utolsó négy hónapjában.
232. old. y = 3x + 2; a C válasz a helyes: 14 = 3 · 4 + 2
233. old. A leadott lövések száma rendre:

2; 4; 6; 8; 3; 9; 15; 4; 20; 28; 15; 25; 50; 50
L=V·C
235. old. 1 tyúk 1 nap alatt 0,5 tojást tojik;

1 tyúk 10 nap alatt 5 tojást tojik;
10 tyúk 10 nap alatt 50 tojást tojik.
236. old. 24 km; 42 km; 204 km

A 24-es szám állt az 1. óra végén a kilométertáblán.
237. old. 1. 2 kg
2. Nem állapítható meg, mert nincs összefüggés a távolság és a hõmérséklet
között.
238. old. Fél óra alatt.
239. old. Az apa 5 év múlva lesz 50 éves, tehát most 45 éves.

Bea most 18 éves. 18 · 2,5 = 45
240. old. 1 tulipán 2 gyöngyvirágot ér.
241. old. a) (x + 3) · 2 - 6 - x = x; igen

b) x + x + 10 - x - 5 - x - 1 = 4; igen
172
245. old. 3 teknõs (és 9 béka) napozik a parton.
246. old. A helyes válasz C: 12 napig

Hétfõn reggel már eltelt 3 nap, de hátravolt még 9 nap.
Kedden reggel már eltelt 4 nap, és hátravolt még 8 nap.
5
247. old. 1. 1 ceruza borítékot ér
4
2. 1 ló 3 tallért ér.
7. Az egész számok
249. old. A gyerek i. e. 2. év május 1-jén született.
250. old. A 8. emeleten van Dolgos úr irodája.
251. old. A helyes válasz B: -2 °C

39 °C-ról 37 °C-ra változhatott Liza hõmérséklete.
254. old. Brúnónak
255. old. A déli csatornát.
257. old. a) A negatív egyenleg idõpontja: 10.03.03.

b) A záró egyenleg: 82 300 Ft
258. old. 10 200 m
261. old. a) Szalámis szeletet; barack nektárt; körtét

b) Krémeshez: (-3; +2); kakaóhoz: (+1; 0)
263. old. A jelzõszámokkal ábrázolt ábrákat más csak akkor tudja megrajzolni, ha azt
is megmondjuk, hogy közvetlenül melyiket melyikkel kötjük össze.
265. old. 19 877 m a különbség.
266. old. Az átalakítás után 50 000 ¤ jövedelmet könyvelhetett el (50 000 ¤ volt a kiadás
és 50 000 ¤ a haszon). Az átalakítás elõtt 50 000 ¤ vesztesége volt évente. Tehát
év végén 50 000 ¤-val több pénze maradt így.
173
267. old. Például:
c) Amíg a 2000 m feletti hegycsúcsokon nem emelkedik -8 °C fölé a hõmér-
séklet, addig a völgyekben nem lesz hidegebb +20 °C-nál.
8. Összefoglaló
276. old. a) 9 db 1 ´ 1-es;

4 db 2 ´ 2-es;
1 db 3 ´ 3-as négyzet látható.
b) c) d)
100 5 60
15 55 95
50 105 10
174

Matematika 5. Gondolkodni Jó! Feladatainak Megoldása

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matematika 5. Gondolkodni Jó! Feladatainak Megoldása

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Dr.

Czeglédy István fôiskolai tanár

Matematika 5. Gondolkodni jó!

Mûszaki Kiadó, Budapest

Az elôzô kiadásokat bírálták:

© Dr. Czeglédy István, Dr. Czeglédy Istvánné, Dr. Hajdu Sándor,

© Mûszaki Könyvkiadó Kft., 2010

Kiadja a Mûszaki Könyvkiadó Kft.

2. GEOMETRIAI ALAKZATOK ....................................................................................... 40

4. GEOMETRIAI VIZSGÁLATOK, SZERKESZTÉSEK................................................. 79

6. ÖSSZEFÜGGÉSEK, NYITOTT MONDATOK .......................................................... 118

7. AZ EGÉSZ SZÁMOK ................................................................................................ 130

A KIEGÉSZÍTÕ FELADATOK MEGOLDÁSA............................................................... 150

Hosszúságmérés: alapegység az 1 méter (jele: m).

Tömegmérés: alapegysége az 1 gramm (jele: g), SI-ben az 1 kilogramm (kg).

Ûrtartalommérés: alapmértékegysége az 1 liter (jele: l).

Az egység ezerszeresét a kilo-, százszorosát a hekto-, tízszeresét a deka-, tizedrészét

A hosszúság kilo- deci- centi- milli-

Helyiértékes írásmód a tízes számrendszerben

1. a) 79 531 Ft; b) 70 953 Ft; c) 7953 Ft; d) 79 503 Ft

2. a) Sok megoldás van. Például:

b) Rendre: 9, egyes; 9, ezres; 5, százas; 8, ezres; 9, tízes

4. a) 30 456; 34 506; 3456;

5. a) 10; 100; 1000; 10 000

6. a) 50-et; b) 30-at; c) 20-at

8. a) A legkisebb háromjegyû szám: 100; a legnagyobb: 999

9. a) 60 Ft; 600 Ft; 6 000 Ft; 60 000 Ft

10. a) 65 738, 65 648; b) 71 010, 70 920; c) 34 995, 34 905

11. a) 64 748, 55 748; b) 70 200, 61 200; c) 29 321, 20 321

12. a) 70 008; b) 70 098; c) 70 998

13. a) 21 000, 22 000, 23 000, ..., 34 000, 35 000

e) 25 002, 25 004, 25 006, ..., 25 022, 25 024

14. XVIII; XXXI; XLV; XCIV; CCXLVIII; CDV; DCCCXXXIX; MCMXCIX;

15. 66; 44; 298; 609; 911; 3999

Továbblépünk a tízes számrendszerben

16. a) Háromszázhuszonnégy; ezerkétszáznegyven (csekken: egyezerkettõ-

18. a) 50 525; b) 500 075; c) 50 525;

19. a) 1234; 1243; 1324; 1342; 1423; 1432;

20. A kirakható négyjegyû számok növekvõ sorrendben:

21. a) 865 420; b) 204 568

25. a) 4000-rel csökken; b) 400-zal nõ; c) 30 000-rel nõ;

26. a) Shreket. b) Macskafogó. c) A 3. héten, 4586-tal.

29. a) x = 200; y = 350; z = 620; u = 770; v = 1000; w = 1100

30. a) x = 700; y = 3000; z = 5400; u = 7500; v = 8800; w = 10 000

31. a) a = 65; b = 400; c = 525; d = 810; e = 1150

A növekvõ sorrend leolvasható a számegyenesrõl.

Kisebb, nem kisebb; nagyobb, nem nagyobb

5320 < b < 5650

4830 < c £ 5060

36. a) 6080 < a £ 6310

37. 350 < u < 1050

Szorzás és osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, ...

40. Száz- Tíz- Ezres Százas Tízes Egyes

b) Igaz állítások például:

44. Pontos érték: 139 990 Ft

45. a) Pontos: 3 (testvér)

b) Az iskolába legalább 695 tanuló, legfeljebb 704 tanuló jár.

c) Máténak legalább 650 Ft-ja, de 750 Ft-nál kevesebb pénze van.

d) Encsen legalább 6500 ember, legfeljebb 7499 ember él.

e) A pénztárgép legalább 6995 Ft-ot, de legfeljebb 7005 Ft-ot mutatott.

f) A kardszárnyú delfin tömege:

x » 12 620; y » 12 600; z » 12 650; u » 12 680; v » 12 690

x » 56 500; y » 56 600; z » 56 900; u » 56 000; v » 57 000

49. c) Ha a tanár araszának a hosszúsága más, mint a tanulóé, akkor az eredmény