Példa vizsgadolgozat – pszichológus és más bölcsész hallgatóknak

(30+20=50 pont)

Név:…………………………………………

1. Az alábbi ábrán egy makrogazdaság aggregált kereslet-kínálat modellje található (10 pont)
a) Nevezze meg a tengelyeken szereplő változókat és a görbéket! (4 pont)
b) Rajzolja be az ábrába és magyarázza meg részletesen, hogy mi történik, ha a kormányzat
csökkenti az adókat! (3 pont)
c) Milyen egyensúlyi pontba kerül rövid távon a gazdaság, milyenbe hosszú távon? Mi lett a
gazdaságpoltikai lépés teljes hatása (3 pont)

1
2. Ábrázolja az alábbi ábrán a grapefruit piac egyensúlyát. Tegyük fel, hogy egy fertőzés ceteris
paribus az egész világon tönkretette a narancstermést. Ha közeli helyettesítőknek tételezzük fel
őket, akkor hogyan hat ez a grapefruit-juice keresletére. Rajzolja be és jellemezze az új
egyensúlyt (5 pont).

3. Sorolja fel az infláció költségeit (váratlan és várt inflációét egyaránt) és egy mondatban fejtse
ki, hogy melyik mit jelent. (5 pont)

2
 Megoldólap

Név:…………………………………

A tesztek betűjelét jól olvasható, nyomtatott nagybetűvel vezessék át a megoldólapra!

Csak a megoldólapon lévő tesztválaszok kerülnek kijavításra!

A válaszokat adott esetben lehet javítani, de egyértelmű legyen, hogy melyik lehetőséget
gondolják végleges megoldásnak!

Egypontos kérdések

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Kétpontos kérdések

11
12
13
14
15
16
17
18
19
20

3
Tesztek (1-1 pont)

1. A ’70-es években az olaj ára drámaian megnőtt, másrészt a szén ára is emelkedett. Erre a
legjobb magyarázat:
a) az olaj és a szén kiegészítő termékek, és az olaj magasabb ára megnövelte a szén keresletét
b) az olaj és a szén helyettesítő termékek, és az olaj magasabb ára növelte a szén
keresletét
c) az olaj és a szén kiegészítő termékek, és az olaj magasabb ára csökkentette a szén kínálatát
d) az olaj és a szén helyettesítő termékek, és az olaj magasabb ára csökkentette a szén kínálatát

2. A közgazdaságtan legfőképp azzal foglalkozik, hogy

a) a kormány hogyan vesse ki az adókat.
b) hogyan vezessük egy vállalkozást.
c) hogyan használja ki a társadalom legjobban a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat.
d) hogyan alakítsa a kormány a gazdaságpolitikát
e) a fentiek közül egyik sem

3. A nemzeti jövedelem számbavevői elkerülhetik a kettős számbavétel problémáját, ha a

számításaikba
a) beleveszik a transzfereket.
b) beleveszik mind a közbülső és a végső felhasználásra kerülő termékeket.
c) csak a végső felhasználásra kerülő termékeket veszik bele.
d) csak a közbülső termékeket veszik bele.

4. Tegyük föl, hogy befektetési jegyet veszünk 100.000 Ft értékben a bankunktól, a 100.000 Ft-ot
a bank folyószámlánkról emeli le. Ennek eredményeként
a) az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő, s ugyanennyivel csökken az M2 pénzmennyiség.
b) az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal csökken, s az M2 pénzmennyiség nem változik.
c) az M1 pénzmennyiség nem változik, s 100.000 Ft-tal csökken az M2 pénzmennyiség.
d) az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő, s az M2 pénzmennyiség nem változik.

5. Ha jegybank értékpapírokat ad el a kereskedelmi bankoknak, akkor a gazdaságban a

pénzmennyiség tipikusan
a) nő.
b) csökken.
c) nem változik.
d) oszcillál.

6. Adott mennyiségű erőforrásokkal rendelkező gazdaságra igaz:

a) annál hatékonyabb, minél nagyobb mennyiségű terméket és szolgáltatást tud
előállítani.
b) képes kielégíteni minden fogyasztói igényt.
c) ugyanakkora a kibocsátása, függetlenül attól, hogy az erőforrásait hatékonyan használja fel,
vagy sem.
d) ugyanakkora a kibocsátása, függetlenül attól, hogy milyen termelési technológiát alkalmaz.

4
7. Abban az esetben mikor a piaci ár az egyensúlyi ár felett van és semmilyen tényező nem gátolja
az árak alkalmazkodását
a) hiány tapasztalható
b) túlkínálat tapasztalható
c) az ár csökkenni fog
d) a keresett mennyiség nagyobb, mint a kínált mennyiség
e) b) és c)

8. Ha egy termék előállításának minden szintjén összeadjuk a hozzáadott értékeket, akkor a

következőt kapjuk:
a) a termék árát.
b) a teljes jövedelmet, amit a termék előállításakor szereztek.
c) a termék teljes költségét, amiben benne van a profit.
d) a fentiek mindegyike igaz

9. Az rövid távú aggregált kínálati görbe (SRAS) jobbra tolódását eredményezi, ha

a) a kormány gazdaságélénkítő tervet indít.
b) a kockázatok növekedése miatt csökken a beruházási kedv.
c) az olaj ára tartósan csökken.
d) a fogyasztói bizalom növekszik.

10. Melyik állítás nem igaz általában a mai pénzre?

a) vagyontartási eszköze
b) csereeszköze
c) értékmérés eszköze
d) aranyon alapszik

Tesztek (2-2 pont)

11. A munkanélküliség természetes rátája
a) Csökkenthető az állásszerzés rátájának növelésével.
b) Olyan fizikai korlát, amely alá sohasem csökkenhet az aktuális munkanélküliségi mutató.
c) Fő tényezője a ciklikus okokból adódó munkanélküliségnek.
d) Fő tényezője a strukturális okokból adódó munkanélküliségnek.

12. A klasszikus dichotómia

a) Kimondja a reál- és nomináltényezők elméleti szétválasztását.
b) Kimondja a bruttó és nettó jövedelem elméleti szétválasztását.
c) Kimondja a flow és stock jellegű változók elméleti szétválasztását.
d) Egyik sem a fentiek közül.

13. Adam Smith és David Ricardo kereskedelem elméletében az a döntő különbség, hogy
a) Smith az abszolút, míg Ricardo a komparatív előnyök fontosságát hangsúlyozza
b) Smith a merkantilizmus pártján állt, míg Ricardo élesen kritizálta a merkantilista tanokat
c) nincs különbség köztük ebből a szempontból, hiszen mindketten a klasszikus
közgazdaságtan nagy alakjai
d) Smith, Ricardóval ellentétben, elfogadta a gyerekcipőben járó iparág (infant industry)
átmeneti védelmére vonatkozó érvet

5
14. A döntő különbség a lebegő és a fix árfolyamrendszer között az, hogy
a) A fix árfolyampolitika egy deklarált paritásra (és gyakran körötte egy sávra)
intervenciós kötelezettséget vállal.
b) A fix rendszerben semmilyen szerep nem jut a piaci keresleti-kínálati viszonyoknak.
c) Korábban a lebegő, míg manapság a fix árfolyamrezsimek uralják a világot.
d) A lebegő árfolyamrendszerekben a gyakorlatban soha nincs devizapiaci intervenció, még
szélsőségesen volatilis árfolyamok esetén sem.

15. A keynesi gazdaságfilozófia

a) Aktív monetáris politikát szorgalmaz
b) A makroökonómia önálló tudományággá válása is ehhez fűződik
c) Az önszabályozó gazdasági ciklusokat teszi meg kiindulópontul
d) A XIX. század végén születtek meg az alapművei

16. A GDP és GNI abban különböznek egymástól, hogy

a) Az egyik bruttó jellegű, a másik pedig nettó.
b) Az egyik az össztermelés, a másik az összjövedelem mutatója.
c) Az egyik tartalmazza a külföldre irányuló transzferek összegét, de nem tartalmazza a
külföldről az országba beáramló transzfereket, a másik fordítva.
d) Az egyik nominális, a másik pedig reálmutató.

17. A frikciós (súrlódásos) munkanélküliség oka lehet

a) a munkapiaci információáramlás tökéletlensége.
b) a minimálbér emelése.
c) a reálbér rugalmatlansága.
d) a hatékony bérek fizetése.

18. Ha a jegybank növelni akarja a pénzkínálatot, akkor ezt a következőképpen teheti meg:
a) nyíltpiaci államkötvény-eladással;
b) a kötelező tartalékráta emelésével;
c) a refinanszírozási kamatláb csökkentésével;
d) a fenti eszközök mindegyikével.

19. A fogyasztói árindex

a) mindig nagyobb inflációt mutat, mint a GDP-deflátor;
b) a tárgy- és bázisidőszak fogyasztási volumen-adatainak hányadosa;
c) egy rögzített összetételű jószágkosár beszerzési költségének változását mutatja;
d) szisztematikusan alulbecsüli a reprezentatív háztartás megélhetési költségeinek emelkedését.

20. Az aktív gazdaságpolitika elleni érv

a) a fiskális politika nagy külső késése;
b) a monetáris politika nagy belső késése;
c) egyik sem;
d) mindkettő.