You are on page 1of 2

INSTITUTO DE EDUCACIÓN SUPERIOR TECNOLÓGICO PÚBLICO

“RAMÓN COPAJA”
TARATA

VERBOS AYMARA

ACHJAÑA : morder ACHUÑA : llevar algo en la AJLLIÑA : escoger


ALAÑA : comprar Boca APAÑA : llevar
AMTAÑA : recordar ANATAÑA : comprar ATIPAÑA : ganar
CHAKUÑA : cazar AWATIÑA : pastear CHINUÑA : amarrar
CHURAÑA : dar CHAWUÑA : remar CH’ALLAÑA : rociar
CH’AXIÑA : golpear CH’AKUÑA : dar puñetes IKIÑA : dormir
IMAÑA : guardar ICHUÑA : llevar en brazos IST’AÑA : oír
ITUÑA : llevar IRTAÑA : levantar JAKAÑA : vivir
JALAÑA : volar, correr JACHAÑA : llorar JALAQAÑA : caer
JALTAÑA : correr JALLQ’AÑA : lamer JARAÑA : desatar
JARK’AÑA : atajar JAQTAÑA : arrojar JASTAÑA : escapar
JIKIÑA : encontrar JAT’IÑA : rascar, cavar JITHIÑA : recorrer
JIWAÑA : morir JILAÑA : crecer JIWAYAÑA : matar
KHUCHUÑA : cortar JUCHHAÑA : sorber JUTAÑA : venir
KUTIÑA : volver KUMPUÑA : gatear KUSISIÑA : alegrarse
SAWUÑA : tejer frazada SARAÑA : ir SATAÑA : sembrar
SUSUÑA : cernir SUYAÑA : esperar SAMARAÑA : descansar
KHITUÑA : raspar KHISTUÑA : mascar KHIWIÑA : envolver
KHARIÑA : cortar KHUCHUÑA : cortar con tijera KHUMUÑA : cargar
KHUYUÑA : aventar K’AJAÑA : brillar KHUMAÑA : abrazar
K’ILLUÑA : envolver LAKIÑA : escoger K’ICHIÑA : pellizcar
LAT’AÑA : cabalgar LLUPHAÑA : tapar LARUÑA : reír
MANQ’AÑA : comer MANTAÑA : entrar LURAÑA : hacer
MAYIÑA : pedir MAYT’AÑA : prestar MACHAÑA : embriagar
MISTUÑA : salir MURUÑA : cortar pelo MARKHAÑA : señalar
PALLAÑA : escoger PARLAÑA : hablar MIRAÑA : procrear
PICHAÑA : barrer PURIÑA : llegar MUTUÑA : sufrir
P’ITAÑA : pinchar QALLAÑA : comenzar PAYIÑA : desorientar
THUQUÑA : bailar T’AQISIÑA : padecer PHUSAÑA : soplar
T’IJUÑA : correr T’IRIÑA : prender QILLQAÑA : escribir
UCHAÑA : poner UJUÑA : toser T’AQXAÑA : romper
UMAÑA : tomar UNUQIÑA : mover T’URUÑA : triturar
URUYAÑA : festejar UTJAÑA : haber, tener UÑAÑA : mirar
WARAÑA : echar WARURIÑA : cantar UÑAQAÑA : espiar
YATIÑA : saber YAPAÑA : aumentar WAÑACHIÑA : asolear
MUNAÑA : querer T’UNAÑA : destrozar WATAÑA : remendar
TUYUÑA : nadar THIXIÑA : freír YURIÑA : nacer
NUKHUÑA : empujar PIQAÑA : moler en batan UÑISIÑA : aborrecer
QARIÑA : cansar QULLAÑA : curar THATHAÑA : comer a prisa

Yatichiri: Serapio Quinto Machaca


INSTITUTO DE EDUCACIÓN SUPERIOR TECNOLÓGICO PÚBLICO
“RAMÓN COPAJA”
TARATA

SUSTANTIVOS AYMARA

ACHACHI : viejo, antiguo ACHACHILA : abuelo ACHAKU : ratón


ACHAKANA : cactus ACHU : fruto ACHUQALLU : comadreja
AJANU : cara, rostro AJAYU : animo, alma AMPARA : mano
ALAXA : arriba ALIQE : quieto, tranquilo ANQA : afuera
ALI : planta, retoño ALLPI : mazamorra APILLA : oca
AMUTI : mudo, callado AMUCHI : capullo CHACHA : varón, valiente
ANKU : nervio ANU : perro CHARA : pierna
ARU : voz, palabra ASIRU : culebra CHUYMA : pulmón
CHAKA : puente, tranca CHAKU : caza CHICHI : carne
CHIKA : mitad, junto CHIRA : pepa de ají CH’IÑI : liendre
CHHALA : trueque CH’AKA : hueso CH’UQI : papa
CH’IXI : gris, estrella CH’IYARA : negro IQIQU : enano
CH’UXU : tos IJMA : viudo (a) JAK’U : harina
JACH’A : grande JISK’A : pequeño JISKHU : ojota
JALLU : lluvia JANCHI : carne humano JUMA : Usted, tú
JUCHA : culpa, delito JURI : mojado KANKA : asado
JUPUQU : espuma KALLAPU : ataúd KUNKA : cuello
KAWKI : dónde KULLAKA : hermana KHITI : quien
KHARU : polilla KHUCHI : chancho K’APA : cartílago
KHURKHU : inquieto K’ANA : trenza K’UCHI : alegre
K’AYRA : rana K’IK’I : repleto LAP’A : piojo
K’USILLU : mono LAKA : boca LIK’I : gordo
LAQ’A : tierra LAXRA : lengua LUQHI : loco
LIP’ICHI : cuero LUPI : rayo solar LLAKI : pena
LUK’ANA : dedo LULI : picaflor MACHAQA : nuevo
LLUKU : yugo, bozal LLUQU : corazón MANQHA : adentro
MALLKU : cóndor MALLQ’A : garganta MARKA : pueblo
MANQ’A : comida MARA : año MURUQ’U : redondo
MIRQ’I : viejo MISK’I : dulce NAYRA : ojo, antes
MUSIRI : cuidante NASA : nariz ÑUÑU : seno, ubre
NAYA : yo ÑIK’UTA : cabello PAKA : águila
NINA : fuego PACHACHA : yeso PATAKA : cien
PACHA : lugar, tiempo PARI : caliente PISI : poco escaso
PANQARA : flor PIRQA : pared PHAXSI : luna, mes
PATXA : encima PUNKU : puerta QALA : piedra
PULI : ángel P’IQI : cabeza QULLQI : dinero
PHISI : gato QAPU : rueca TUNQU : maíz
QAMAQI : zorro TAMA : rebaño TISIKU : tuberculosis
SILLU : uña THUTHA : polilla T’ANT’A : pan
THAYA : viento THUSA : saliva T’UXU : ventana

Yatichiri: Serapio Quinto Machaca.

You might also like