AZ ÓVODÁVAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK

-TÖBB NÉZŐPONTBÓL-

Név: Várhegyi Mónika

III. éves óvodapedagógus hallgató

Témavezető: Dr. Hercz Mária PhD

főiskolai docens

Intézmény: Pallasz Athéné Egyetem

Pedagógusképző Kar

Kecskemét, 2017
 Eredetiségi nyilatkozat

Alulírott ___________________kijelentem, hogy a dolgozat teljes terjedelmében és minden

eredményét tekintve a saját munkám. Nem tartalmaz olyan tartalmat, melyet már benyújtot-
tam vagy más benyújtott. Kijelentem, hogy pontosan idéztem a forrásaimat és minden forrá-
somra pontosan hivatkoztam.

Kecskemét, 2017. január 11.

..............................................
Várhegyi Mónika

2
 Tartalomjegyzék

Bevezető: a kutatás alapproblémái és megvalósításának tervei ........................................... 4

1. Az óvodával szembeni elvárások valamint az óvodaválasztási szempontok nemzetközi

és hazai áttekintése .............................................................................................................. 6

1.1 A kisgyermekkori nevelés az Európai Unió stratégiai célrendszerében ....................... 6

1.2 Az óvodával szembeni hivatalos elvárások, törvényi szabályozások Magyarországon 7

1.3 A pedagógussal szembeni elvárások a 21. században ................................................... 9

1.4 A szülői gondolkodás kutatása az óvodaválasztás szempontjából .............................. 14

1.5 Oktatási szakemberek nézetei a hatékony óvodáról.................................................... 17

2. Eszközök, módszerek ........................................................................................................ 22

2.1 A mintaválasztás sajátosságai, a minta jellemzői ....................................................... 22

2.2 A kutatás módszerei és eszközei ................................................................................. 24

3. Eredmények bemutatása és elemzése .............................................................................. 26

3.1 Szakértői interjúk a jó óvodáról .................................................................................. 26

3.2 A kvantitatív kutatás eredményei: szülők, óvodapedagógusok és hallgatók nézetei .. 32

3.1.1 Szülők nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról ......................................... 32

3.1.2 Óvodapedagógusok nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról .................... 42

3.1.3 Óvodapedagógus hallgatók nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról ........ 45

3.1.4 A három részminta nézeteinek összevetése ......................................................... 49

4. Összegzés ............................................................................................................................ 52

Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 54

Táblázatok és ábrák jegyzéke ............................................................................................... 59

Mellékletek jegyzéke .............................................................................................................. 60

3
 Bevezető: a kutatás alapproblémái és megvalósításának tervei
Közismert tény, hogy az oktatás és a gazdaság eredményessége kölcsönhatásban áll egymás-
sal. Az azonban kevésbé, hogy „A kulcskompetenciák elsajátításának javításában a kisgyer-
mekkori nevelés és gondozás a kiindulópont és az egyik leghatékonyabb eszköz” (EU,
2015:3). A minőségi kisgyemekkori nevelés, az ahhoz való egyenlő hozzáférés lehetősége az
EU oktatási és képzési stratégiájának egyik fókuszpontja (EU EC, 2016). Kutatásomat e gon-
dolatok indították el, hisz hivatalosan is megerősítést nyertem abban, hogy választott szak-
mámra nagyobb figyelem irányul majd, így a jelenlegi helyzet valamilyen szempontú megis-
merése, feltérképezése fontos a minőségfejlesztés szempontjából.
Az oktatás minőségére vonatkozó nemzetközi kutatásokat keresve felfigyeltem a
McKinsey jelentésre (2007), mely a PISA mérésben legjobban teljesítő országokat összeha-
sonlító híres nemzetközi kutatásra, mely a „Mitől jó az iskola? kérdését állította középpontjá-
ba. Ekkor mint leendő óvodapedagógusban felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mitől jó az
óvoda?
A McKinsey jelentés vezetői összefoglalójában kiemelik, hogy: „Az oktatási rendszer
csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják. Az eredményes tanulás elképzelhetetlen jó tanítás
nélkül. A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges” (McKinsey, 2007, 7.o.)
Ezek véleményem szerint elengedhetetlenek a „jó óvoda” szempontjából is. De vajon így
gondolják ezt a szülők is? Vagyis a pedagógus személye, és a nevelőmunka minősége a leg-
fontosabb? Hétköznapi tudásunk, s a magánóvodák számának növekedése azt sugallja, hogy a
jobb tárgyi körülmények, a különleges lehetőségek, szolgáltatások vonzóak a szülők számára.
A McKinsey jelentés a legkiemelkedőbben teljesítő oktatási rendszerek legfőbb jellem-
zőiként a következőket állapítja meg: „annak biztosítása, hogy 1. a megfelelő emberek válja-
nak tanárrá, 2. eredményes oktatókká képezzék őket, és 3. a lehető legjobb oktatást kapjon
minden gyermek” (McKinsey, 2007, 5.o.). Meglátásom szerint ezt értelmezhetjük az óvoda-
pedagógus képzésre, és az óvoda nevelőmunkájára is. Felmerült bennem a kérdés, hogy ha-
zánk óvodapedagógus-képzése mennyire alapozza meg ezeket a feltételeket? képesek lesznek-
e a leendő óvodapedagógusok a társadalmi elvárásoknak megfelelni. A kuttások szerint az
átalakuló családformák és a nők munkába állásának következtében megnőtt az igény a kis-
gyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokra (Török, 2015).
A magyar óvodák gyakorlatában egyre általánosabbá válnak a családokat bevonó óvo-
dai programok, összejövetelek, ahol a szülők a gyermekekkel és az óvodában dolgozókkal
közösen töltenek el egy kellemes napot vagy éppen csak egy délutánt. Az ilyen alkalmak se-

4
gítségével a szülők beleláthatnak az óvodai életbe, így formálódik bennük az életük során
kialakult ’ideális’ óvoda képe. A kisgyermekes szülők az óvodaválasztás előtt sokféleképpen
tájékozódnak, mint több korábbi kutatás is foglalkozott e témával (ld. 7. táblázat). Vajon me-
lyek azok a tényezők, amelyek ezekben közösek? Milyen meggyőződésekkel rendelkeznek e
kérdésről a napjainkban a szülők?
Gondolkodásuk megismerése azért is fontos, mert közismert tény, hogy a gyermeklét-
szám folyamatos csökkenése, illetve a magán óvodáztatás megjelenése miatt az óvodák szá-
mára egyre fontosabbá válik a megfelelő létszámú óvodás bevonzása. Az óvodák igyekeznek
alkalmazkodni környezetük igényeihez, illetve azok elébe menni kínálatukkal. Általában min-
den óvodapedagógusnak van elképzelése arról, hogy mit várnak el a szülők az óvodától, mi-
lyen okból választják az egyik, vagy másik óvodát. De vajon reális-e ez a kép?
A felmerült kérdésekre szeretnék választ kapni kombinált kutatási stratégiával végzett
empirikus vizsgálatomban (Sántha, 2006a). Kvalitatív stratégiát alkalmazok szakértői inter-
júm során, melynek három alanya más-más szakterület nézőpontjából válaszol kérdéseimre.
Ennek eredményére építem kutatásom kvantitatív szakaszát, melyben három elektronikus
kérdőívvel tárom fel összesen 1546 fő vélekedését, meggyőződéseit a jó óvodáról, az óvoda-
választásról.
Kutatásom fő célja annak feltárása, hogy milyen óvodakép él az óvodai nevelés tartal-
mát, napi gyakorlatát meghatározó óvodapedagógusokban és a jövő óvodáját meghatározó
óvodapedagógus jelöltekben, valamint az azt közvetetten befolyásoló szülőkben a „jó óvodát”
tekintve. Továbbá célom a szülők, az óvodapedagógusok és az óvodapedagógus hallgatók
nézeteinek összehasonlítása.
A kapott eredmények tudatában további célul tűztem ki az óvodapedagógus képzés cél-
jának elemzését lehetőségeim szerint, így az elemzést a mindenki által hozzáférhető doku-
mentumok, a képzési és kimeneti követelmények (KKK, 2006, 2016) alapján végzem el.
A kutatás eredményei véleményem szerint azért is fontosak lehetnek, mert segítségük-
kel ezekre a tényekre építve a szülők és az óvodapedagógusok megismerhetnék egymás néze-
teit, ezáltal az óvodaválasztó szülők a már tapasztalattal rendelkező szülők és az óvodapeda-
gógusok véleménye alapján dönthetnének gyermekük óvodáztatásáról, az óvodavezetők pedig
reális képet kaphatnának a szülők óvodaválasztási szokásairól, melyek segítségével szakmai
döntéseik tényekre épülhetnek. Az eredmények megismerése az óvodapedagógus képzést
végző hallgatók számára is érdekes lehet. Mivel későbbi feladatuk a szülőkkel együttműködve
nevelni, tanítani a gyermekeket, ezért úgy gondolom, hogy hasznosítható tudás lenne, ha is-
mernék a szülők álláspontját, valamint hogy ha hallgatóként komplex képet kaphatnának sa-

5
ját, a hallgatótársaik, és a társadalom óvodaképéről. Ez elősegítené a hallgatók nyitottabb
gondolkodását az óvodára, az óvodai életre, a szülők szemléletére, gondolkodásmódjára, az
újabb, különlegesebb óvodai programokra, az újdonságokra, az óvodák fejlődésére nézve,
illetve, ha szükséges, megtanulhatnák saját meggyőződéseiket képviselni az esetleg másként
gondolkodó szülőkkel, kollégákkal szemben.
Dolgozatom felépítése a következőképpen alakult: a bevezetést követően a témát érintő
szakirodalom olvasható, melyben kitérek az óvodaválasztási szempontok és a jó óvoda ismér-
veinek szülői, óvodapedagógusi és óvodapedagógus hallgatói nézeteinek ismertetésére, to-
vábbá az óvodapedagógus alapképzésbe való beilleszthetőségére. A következő részben a kuta-
tási jellemzőit mutatom be. Ezek után az eredmények bemutatására térek ki, külön-külön be-
mutatom a szülők, az óvodapedagógusok és az óvodapedagógus hallgatók nézeteit a „jó óvo-
dáról” és az óvodaválasztásról, majd ea részminták nézeteit összevetem. Ezt követően bemu-
tatom a három interjúból kapott eredményeket. Végezetül összegzem a kutatásom során ta-
pasztalt észrevételeimet.

1. Az óvodával szembeni elvárások valamint az óvodaválasztási szem-

pontok nemzetközi és hazai áttekintése

A szakirodalmi fejezetem bemutatásakor törekszem az óvodával szembeni elvárások és az

óvodaválasztási szempontok körüljárására, az ezzel kapcsolatos főbb kutatások megismerteté-
sére, valamint az óvodapedagógus képzés és az óvodaválasztási szempontok, a jó óvoda is-
mérveinek összevethetőségének bemutatására.

1.1 A kisgyermekkori nevelés az Európai Unió stratégiai célrendszerében

Az Európai Unió jelenlegi célja a koragyermekkori neveléssel és gondozással, hogy hozzáse-

gítse a gyermekeket az iskolázottsághoz, a jólléthez, a foglalkoztathatósághoz, valamint a
társadalmi integrációhoz, azaz, hogy sikeres tagjai lehessenek a társadalomnak (EU, 2015).
Az egyes országokban különböznek a kisgyermekek nevelésével és gondozásával fog-
lalkozó rendszerek, azonban az Uniós országok célja, a rendszer azonosan kimagasló minősé-
gi szintre juttatása. Továbbá célja, hogy azon gyermekek legalább 95%-a, akik betöltötték a 4.
életévüket részesüljenek koragyermekkori nevelésben 2020-ra (EU EC, 2016).
A kutatások szerint a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségét tekintve az orszá-
gok között nagymértékű eltérés található. „A pedagógusok minimum képzettségi szintjének

6
emelésével, a pedagógusok arányának növelésével és az óvodai fejlesztést célzó kiadásokkal,
valamint a gyerekcsoportok méretének csökkentésével mérsékelhetők a minőségbeli különb-
ségek.” (Török, 2015, 38. o.)
„Kisgyermekkori nevelés támogatása” címmel elindult az Európai Unió nagyszabású
projektje, melynek hazai célja, a magyarországi köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének
javítása, valamint hátránykompenzációs képességének erősítése. A projekt középpontjában az
1
óvodai, valamint a bölcsődei gondozás és nevelés áll. Várható eredményként számítanak a
hátránycsökkentő óvodai nevelés eredményesebbé válására, valamint a három éves kortól
kötelező óvodáztatás eredményesebb megvalósítására (Rozmis, 2016).

1.2 Az óvodával szembeni hivatalos elvárások, törvényi szabályozások Magyarországon

Ebben a fejezetben szeretném főbb vonásaiban - tehát nem teljes körűen- bemutatni azon tör-
vényi szabályozásokat és hivatalos elvárásokat, melyek meghatározzák az óvoda működését
és az óvodában folyó nevelőmunkát. E témakörön belül az óvodaválasztásra és az óvodázta-
tásra fókuszáltam.

Az óvoda és az óvodaválasztás szabályozása a Nemzeti Köznevelési Törvényben (NKT, 2011)

Minden óvodának meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak. A Nemzeti Köznevelési Törvény
írja elő az óvodákra vonatkozó elvárásokat.
Az óvodakezdés, a kötelező óvodáztatás törvényileg szabályozott. Minden gyermeknek,
aki betöltötte a harmadik életévét, a törvény előírása szerint, kötelezően meg kell kezdenie
óvodás éveit. (NKT. 2011, 8. §) Tankötelessé válik az a gyermek, aki az adott év augusztus
31. napjáig a hatodik életévét betölti, de legkésőbb az azt kövező évben. (NKT. 2011. 45. §)
Az óvodába való felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A szülőnek joga van
gyermeke felvételét és átvételért kérvényezni. Egy adott óvodának, az óvoda körzetében lakó
gyermekeket jelentkezés esetén előnyben kell részesíteni az óvodai felvételkor. Amennyiben
az adott óvoda meghaladta a felvehető gyermekek számát és a fenntartó több intézményt tart
fent, akkor biztosítani kell a gyermek számára egy másik óvodát. Miután a gyermek felvételt
nyert, a csoportba való beosztásáról az óvodapedagógusok és a szülők véleményét kikérve az
óvodavezető dönt. (NKT. 2011, 49. §)
Az óvodákban folyó nevelő munka az intézmény pedagógiai programja alapján megy
végbe, melyet a nevelőtestület fogad el, ezek után az intézményvezető hagyja jóvá. Azon ré-

1
Lezajlott az EFOP-3.1.1-14-2015-00001 „Kisgyermekkori nevelés támogatása” kiemelt uniós projekt nyitókon-
ferencia (2016. október 24.)

7
szek a pedagógiai programban, melyek a fenntartóra vonatkoznak, csakis a fenntartó egyetér-
tésével léphet érvénybe. (NKT, 2011, 26. §)
A pedagógus elsődleges és legfontosabb feladata a rá bízott gyermekek Óvodai nevelés
országos alapprogramjában (továbbiakban ONOAP, 2012) foglaltaknak megfelelő nevelés és
oktatás biztosítása az óvodában. (NKT, 2011, 62. §) A szülő kötelessége gondoskodnia gyer-
meke értelmi, testi, érzelmi valamint erkölcsi fejlődéséről, az ahhoz szükséges feltételek meg-
teremtéséről, mindezt együttműködve az óvodával. A szülő gyermekének szabadon választhat
óvodát, joga van megismerni az intézmény pedagógiai programját és házirendjét. (NKT, 2011,
72 §)
A törvény e kitételeinek következménye a szülők óvodaválasztásának intézményi befo-
lyásolása, mint cél. Az óvodába iratkozást különféle programokkal segítik. Igyekeznek von-
zóvá tenni az adott intézményt. Az óvodai nevelés tartalmát az egyes óvodák olyan alapszol-
gáltatásokon túli programokkal töltik meg, mint például a külön néptánc, torna, foci, lovaglás
stb. Ezekről a programokról a későbbiekben még szót ejtek.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram (ONOAP, 2012), mint az óvodai nevelés céljainak
és feladatainak tartalmi meghatározója

Az óvoda óvó-védő, szociális, valamint nevelő és személyiségfejlesztő funkciót tölt be a

gyermekek életében. Célja, hogy elősegítse a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését,
továbbá a gyermek személyiségének kibontakozását és a hátrányok csökkenését. „Az óvodai
nevelésben alapelv, hogy (1) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbe-
csülés és bizalom övezi; (2) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődé-
sét, a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását; (3) az óvodai neve-
lésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk”
(ONOAP, 2012).
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja magába foglalja, hogy a gyermek számára a
család az elsődleges nevelő, az óvoda csupán kiegészítő, hátránycsökkentő szerepet tölt be. A
gyermeket megillet az a jog, hogy szeretetteljes gondoskodásban, valamint különleges bánás-
módban részesüljön. Elengedhetetlen, hogy minden gyermek színvonalas nevelést kapjon
továbbá, hogy az óvodai nevelése során kibontakoztathassa személyiségét. (ONOAP, 2012)
Az óvodai nevelés feladatai közé tartozik a gyermekek egészséges életmódjának alakí-
tása, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, valamint az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és
nevelés. Tartalmának meghatározásakor az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában
alapfeladatként tűzték ki, hogy a gyermeknek joga van az óvodapedagógus által tartott tevé-

8
kenységeken rész venni, melyek a következőek lehetnek: (1) szabad játék, (2) verselés, mesé-
lés, (3) ének, zene, énekes játék, gyermektánc, (4) rajzolás, mintázás, kézi munka, (5) mozgás,
(6) külső világ tevékeny megismerése (ONOAP, 2012).
Ezeken a szabályozásokon kívül az óvoda szabad kezet kap, saját maga dönthet arról,
hogy hogyan alakítja az ezeken felüli külön foglalkozásokat, mely szülői igényeket építi be az
óvoda életébe. Eldöntheti, hogy az adott szülői és helyi igények mennyiben segítenék a gyer-
mekek fejlődését és ennek tükrében beépíthetik az óvodai életbe.

1.3 A pedagógussal szembeni elvárások a 21. században

Kutatásom fontos részterülete a pedagógusokkal, konkrétan az óvodapedagógusokkal szem-

beni elvárások, illetve a pedagógusok és hallgatók szakmai énképének feltárása. E fejezetben
bemutatom a kutatásom alapjául szolgáló irodalmat három tematikus részfejezetben. Először
a pedagógusokkal szembeni szakmai elvárásokról, majd gondolkodásukkal kapcsolatos kuta-
tásokról szóló munkákat összegzem, végül a leendő óvodapedagógusokkal szembeni hivatalos
elvárások jogszabályi hátterét az óvóképzést meghatározó jelenlegi és a leendő Képzési és
Kimeneteli Követelményeket hasonlítom össze.

Elvárások az óvodapedagógus személyiségjegyeivel és attitűdjével szemben

Arra a kérdésre, hogy mitől jó egy pedagógus az OECD ajánlásában megfogalmazott néhány
elvárást, melyek a következők: szakértelem, pedagógiai know-how, a technológia értése, mo-
bilitás, rugalmasság, szervezeti kompetencia és együttműködés, nyitottság (In: Hercz, 2015)
A pedagógusokról szólva Hercz (2016, 88. o.) a következőt állítja: „Professzionalizmusuk
meghatározó tényezője a jövő oktatási eredményességének”.
Az óvodai nevelőmunka központi szereplője az óvodapedagógus. A gyermekek óvodai
életét az óvodapedagógus tervezi, szervezi, irányítja, így felelős is minden mozzanatáért. A
pedagógusok elfogadó, segítő és támogató attitűddel rendelkeznek, személyiségük minta a
gyermekek számára (ONOAP, 2012).
Az évekkel ezelőtti és a napjaink társadalmának vélekedése a pedagógus szerepekről
igencsak eltér egymástól (ld. Trencsényi, 1988; Tóth, é.n.). A hagyományos pedagóguskép
jellemzői közé tartozik az a meglátás, hogy a pedagógus minden tudás birtokosa, hogy isme-
retátadó személy, egyszemélyi felelős a csoportjáért, valamint, hogy meghatározza a gyermek
szerepét. A napjainkra jellemző új pedagógus szerepelvárások szerint a pedagógus pótszülő,
terapeuta, facilitátor, menedzser, rendező, szakértő, tanácsadó, team-munkatárs, kutató-

9
fejlesztő, innovátor, alkotó-szerző, pályázatíró stb. Azonban vannak olyan örök érvényű jel-
lemzők, melyeket mind a kettő kategória magába foglal. Ilyen például, hogy a pedagógus ne-
velő és tanító egyaránt (Hercz, 2015, 2.2.2. fejezet).
A társadalom felállított a pedagógusokkal szemben néhány íratlan szabályt, melyek ki-
kerülhetetlenek. A társadalom meglátása szerint a pedagógusoknak minden körülmények kö-
zött példát kell mutatniuk. Mind a munkájuk, mint pedig a magánéletük során. Elvárják a tő-
lük mindazon kompetenciákat és személyes jellemvonásokat a hétköznapokban is, melyeket
az intézményben, a munkájuk során is alkalmaznak. A pedagógusoknak a magánéletük során
is pedagógusként kell(ene) viselkedniük a társadalom perspektívájából (Horváth, 1998; Tóth,
é.n; Trencsényi, 1988).
Mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy a társadalom szemszögéből az óvoda sze-
repe jelentősen megváltozott. Ebből következően a pedagógussal szembeni szolgáltató elvárá-
sok egyre inkább prioritást élveznek (Fehér, 2003, in Járai, 2015).

Óvodapedagógus képzés a pedagóguskutatás tükrében

A pedagóguskutatásokon belül jól elhatárolható a pedagógusok gondolkodásának kuta-

tása. A pedagógusok tevékenységüket gondolkodásuk, nézeteik, tudásuk alapján végzik ezért
fontos lenne a hatékonyság érdekében hangsúlyt fektetni a pedagógusok gondolkodásának
megismerésére (Falus, 2006).
Kutatások bizonyítják, hogy a felsőoktatásba lépő hallgatók már kialakult pedagógiai
nézetekkel rendelkeznek (Bullough, 1997 in Hercz, 2016). Éppen ezért szükséges lenne, hogy
a képzés középpontjában álljon a hallgatók nézeteinek feltárása és annak alakítása (Dudás,
2011). A pedagógus kutatások legfőbb eredménye összegezve Hercz (2007, 25-26. o.) a kö-
vetkezőre hívja fel a figyelmet: a hazai kutatók közül sokan foglalkoztak e területtel, azonban
az óvodapedagógus hallgatókra vonatkozó kutatásról kevesen számolnak be. A képzésbe ke-
rülő hallgatók meggyőződéseinek feljárásával sok kutató foglalkozott hazánkban (pl. Dudás,
2006; Bárdossy és Dudás, 2011; Kálmán, 2013; Koltói, 2015; Köcséné, 2009), az óvodapeda-
gógus hallgatókkal kevés tanulmány foglakozott (pl. Takács, 2016; Takács-Hercz, 2016).
Az óvodapedagógus képzés szakképzési és kimeneteli követelményei 2017 őszi félévé-
től kezdődően megváltoznak (EMMI, 2016). A változások tükrében a jövő óvodapedagógusa-
inak gondolkodása is megváltozhat, ezért meglátásom szerint fontos hangsúlyt fektetni a to-
vábbiakban is a pedagógus gondolkodás kutatására.

10
Az óvodapedagógus alapszak képzési szakképzési és kimeneteli követelményei (OM, 2006);
EMMI, 2016

A Képzési és Kimeneteli Követelményeket a minisztérium rendeletben írja elő. Ebben a ren-

deletben a felsőoktatási képzésben résztvevők képzési, valamint a képzés végeztével annak
kimeneteli követelményei találhatóak. Az adott rendeletben helyt kapott a kutatás szempont-
jából kulcsfontosságú óvodapedagógus alapképzési szak is. Az új rendelet 2017 őszi félévétől
kezdődően lép életbe, attól kezdve vonatkozik a képzésekre és azok kimeneteli követelménye-
ire. A 2017 tavaszi félévéig hatályban lévő rendelet és az újabb rendelet között viszonylag kis
mértékű változás történt, azok azonban érdekesek. (1. táblázat)
Az óvodapedagógus alapképzési szak célja olyan óvodapedagógusok képzése, akik a
képzés végeztével alkalmassá válnak az óvodai nevelés feladatainak ellátására. Az újonnan
kiadott rendelet kitér a 3-7 éves korú gyermekek nevelésére és a pedagógusi hivatás gyakorlá-
sára. A korábban kiadott és az újonnan kiadott rendelet közel azonos tartalmakkal rendelkezik
e téren.
Az 1. táblázatban mutatom be a változtatás előtti, valamint a változtatást követő képzési
és kimeneteli követelményeket tartalmazó dokumentumok közötti különbséget és azonossá-
gokat a szakmai kompetenciák tekintetében.

1. táblázat. A régi és az új Képzési és Kimeneteli Követelmények összehasonlítása

hatályban
hatályos,2
2017 őszi
félévétől
Jelenleg

lévő3
Kritériumok

TUDÁSA

Egészségre nevelés, egészségfejlesztés ismerete, alkalmazása.  

Ismeri az óvodai nevelés szakterületének hivatalos dokumentumait, az óvodai neve-
lés célját, feladatait, valamint a tevékenységi formákat, ezek összefüggéseit, valamint
 
az indirekt és direkt nevelési módszerek és a tevékenységformákban alkalmazó tanu-
lási folyamatok közötti összefüggéseket.
Ismeri a tervezés, szervezés különböző szintjeit, elméletét, módszertanát, a tevékeny-
 
ségformákban megvalósuló tanulási folyamatokat, azok összefüggéseit, sajátosságait.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a 3-7 éves gyermek érési-fejlődési folyamatának
jellemzőiről, tanulásának sajátosságairól, továbbá a személyiségfejlődéséhez szüksé-  
ges kritériumok biztosításáról.

2
OM, 2006
3
EMMI, 2016

11
 hatályban
hatályos,2
2017 őszi
félévétől
Jelenleg

lévő3
Kritériumok

Ismeri az óvodás korú gyermek játéktevékenységben megvalósuló fejlődését, az

 
élményszerű életmódszervezés lehetőségeit.
Ismeri az életkori sajátosságokat, valamint differenciál azoknak és az egyéni fejlődé-
 
si ütemnek megfelelően.
Ismeri a társadalmi változások, valamint a gyermeki fejlődés és a nevelés társadalmi
 
beágyazódása közötti összefüggéseket, továbba hatását a pedagógiai folyamatra.
Ismeri az óvoda, valamint az óvodapedagógus szakmai kapcsolatrendszerét, a neve-
lést segítő intézmények, személyek, valamint a szülőkkel való kapcsolattartási lehe-  
tőségeket. Család- és gyermekvédelmi ismeretekkel rendelkezik.
Ismeri az etikai és jogi szabályokat, a társadalmilag elfogadott normákat, a pedagó-
gustól elvárt megfelelő kommunikációt és személyiségjegyeket. Tudatos értékválasz-  
tási képességgel rendelkezik.
Ismeri és alkalmazni képes a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntar-
X 
tó tartásjavító elméletét és gyakorlatát.

KÉPESSÉGEI

Szakmai tudását a gyakorlatban a gyermekek életkori jellemzőinek megfelelően

 
alkalmazni képes
Nevelő tevékenység ellátásakor figyelembe veszi a gyermekcsoport életkori és egyé-
ni sajátosságait és ennek megfelelően választja ki a nevelési fejlesztési célokat, fela-  
datokat és azok tartalmát, mindeközben szemelőt tartja a differenciálás fontosságát.
Ismeri az óvodában használható méréseket, értékeléseket, valamint a minőségfejlesz-
tés elveit és módszereit, továbbá igénye van az eredmények tükrében való átgondolá-  
sokra, módosításokra.
Ismeri és képes alkalmazni a jogi dokumentumokat X 

ATTITŰDJE

Elkötelezett a gyermekek tapasztalatainak és ismereteinek rendezése és bővítése  

iránt, melyekhez a megfelelő stratégiákat és módszereket választja.
Előítélet-mentes, toleráns, társadalmilag érzékeny, segítő személyiség, melyet a  
gyermekközösségben alkalmazni képes.
Gyermekközpontú, játszópartner. Az óvodai nevelésben a gyermekek személyiségé-  
hez igazodik.
Nyitott az információs és kommunikációs technológiák megismerésére és alkalmazá- X 
sára, valamint az újabb neveléstudományi kutatások eredményeire.
AUTONÓMIÁJA ÉS FELELŐSSÉGE

Döntéseiért felelősséget vállal.  

Autonóm, önfejlesztő személyiség.  
Együttműködő, csapatban jól dolgozó személyiség, kooperációs képességgel rendel-  
kezik.
Óvodapedagógiai tevékenységén túl a hazai óvodaügy nemzetközileg is elismert X 

12
 hatályban
hatályos,2
2017 őszi
félévétől
Jelenleg

lévő3
Kritériumok

eredményeinek megőrzéséért, valamint saját intézménye feladatáért is felelősséget

vállal.
Felelősséggel bír az óvodás korú gyermekekért, gyermekcsoportért, valamint az X 
általa végzett nevelő munkáért.
EGYÉB

Magyarország, valamint a kisgyermekkori nevelés és oktatás történelmi hátterének

 X
ismerete.
Elsajátítják a társadalmi változások, valamint a közoktatás és az óvodai nevelés ösz-
 X
szefüggéseivel kapcsolatos ismereteket, továbbá értik is azokat.
Ismeri a hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek sajátossá-
 X
gait.
Képes konfliktushelyzetek kezelésére, valamint problémák felismerésére.  X
Megfelelő önismerettel, önmenedzselési képességgel, sikerorientált beállítódással
 X
rendelkezik.
Felelőséggel tartozik a gyermekek személyiségének kibontakoztatásáért, valamint az
X 
egészséges fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért.

A 2017 tavaszáig hatályban lévő rendelet tartalmazza azon elvárást az óvodapedagógus

képzésben résztvevő hallgatók felé, hogy sajátítsák el a társadalmi változások, valamint a
közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseivel kapcsolatos ismereteket, valamint hogy ért-
sék is meg azokat. Meglátásom szerint nagyszerű lehetőség lett volna beépíteni a képzés eme
ismereteket elváró részébe a szülők óvodaválasztási szokásait, valamint a „jó” óvoda ismérve-
it. Álláspontom szerint a szülők óvodaválasztási szokásaival való megismerkedés, valamint a
„jó” óvoda jellegzetességeinek megvitatása párhuzamba hozható a társadalmi változások és a
közoktatás összefüggéseivel.
Továbbá észrevételeim alapján beépíthető lehetne a képzésbe a szülők óvodaválasztási
szokásaival való megismerkedés, valamint a „jó” óvoda ismérveinek megismerése, megvita-
tása a következő kettő kimeneteli kritérium tükrében: (1) Ismeri az óvoda, valamint az óvoda-
pedagógus szakmai kapcsolatrendszerét, a nevelést segítő intézmények, személyek, valamint
a szülőkkel való kapcsolattartási lehetőségeket. Család- és gyermekvédelmi ismeretekkel ren-
delkezik. (2) Ismeri az óvodában használható méréseket, értékeléseket, valamint a minőség-
fejlesztés elveit és módszereit, továbbá igénye van az eredmények tükrében való átgondolá-
sokra, módosításokra.

13
1.4 A szülői gondolkodás kutatása az óvodaválasztás szempontjából

Az óvodák napjainkban már nem csak azokat a célokat szolgálják, mint évekkel ezelőtt. Ma-
napság a szülők egy része nem az első, a legközelebbi óvodába íratja gyermekét, hanem gyak-
ran hosszas érdeklődést követően akár több óvodát végigjárva döntik el, hogy melyik óvoda
lenne a legmegfelelőbb gyermekük számára. Kósáné Ormai Vera A mi óvodánk – Nevelés-
pszichológiai módszerek az óvodában című könyvében nagyon jól megfogalmazta ennek mi-
értjét: „…napjainkban mindinkább elfogadottá válik, hogy az óvoda szolgáltató intézmény és
a családok elégedettsége fontos körülmény. Ezért, és a gyermekek fejlődése érdekében kívá-
natos, hogy a szülők igényük szerint „beavatottak legyenek” és tevékenyen részt vehessenek
az óvoda életében” (Kósáné, 2001, 15. o.).

Óvodaválasztási szempontok

Amennyiben a szülő olyan intézménybe íratja a gyermekét, melyben azonosulni képes a neve-
lési elvekkel és az intézményben dolgozó pedagógusok személyiségével és módszereivel,
nagyobb valószínűséggel fog létrejönni az összhang a szülők és az óvoda között. Úgy gondo-
lom, hogy minden ember számára mást jelent a „jó óvoda”, azonban vannak olyan tényezők,
melyeket minden szülő figyelembe vesz az óvodaválasztáskor. Az óvodaválasztással kapcso-
latos kutatások igyekeznek feltárni azokat az okokat, amelyek meghatározzák a szülők óvo-
daválasztási szokásait.
Vekerdy Tamás az óvodaválasztást tekintve úgy gondolja, olyan óvodát választana
gyermekének, ahol kötelező foglalkozás nem jelenik meg, nincs tanítás, mint az iskolában és
nem az iskolára készítik fel őket, hanem elsődleges a szabad játék. Valamint utánajárna, ér-
deklődne a környezetében élőktől az óvodapedagógus személyisége iránt (Vekerdy, 2001).
Egy országos vizsgálat szerint a szülők 53%-ának módjában áll több óvoda közül vá-
lasztani. Az 53%-nak pedig körülbelül 70%-a meg is keres kettő vagy több intézményt. A
kutatás nyilvánosságra hozatalakor fontossági sorrendet állapítottak meg az óvodaválasztás
szempontjairól. Kiderült, hogy a szülők elsődleges óvodaválasztási szempontként az óvoda-
pedagógusok személyiségét jelölték (85%), emellett pedig a dajkák személyisége is kiemelt
szerepet játszik (68%). Ezeket követik az egyéni bánásmód (62%) és a család irányában nyi-
tott óvodai élet (59%). A szülők szintén nagy része kiemelten fontosnak találta az óvoda ud-
varának használhatóságát (61%). Amit a szülők kevésbé tartottak fontos tényezőnek az az
óvoda épületének állapota (1/4-e) és az óvoda környéke, valamint környezete (2/5-e) (Török,
2002).

14
 Török tanulmányaiban (2004, 2005) válaszadók szintén a személyzet hozzáállását, hu-
mánumát és szakértelmét helyezték előtérbe. Az óvodapedagógusok életkora kevésbé volt
meghatározó az óvodaválasztáskor. A válaszadók 75%-a tartotta fontosnak az udvar méretét
és használhatóságát, míg 56%-uk az óvoda épületére is nagy hangsúlyt fektetne. Az óvoda
környezete és környéke a válaszadók 66%-a szerint volt meghatározó. A szülők 95%-ának
meggyőződése, hogy az óvoda fontos szerepet játszik a gyermekek iskolai előmenetele szem-
pontjából (Török, 2004, 2005). „Az óvodák „vonzereje” jelentős mértékben múlik azon, hogy
az egyes intézmények milyen mértékben nyitottak a szülői elvárások irányában, illetve azon,
hogy milyen válaszokat adnak a felismert szülői igényekre” (Török, 2005, 796. o.). Éppen
ezért fontosnak tartom, hogy egy óvoda „jó óvoda” legyen, minden tekintetben képviselje a
gyermekek érdekeit, eleget nyújtson a szülők elvárasainak valamint az óvodapedagógusok
gördülékeny munkáját segítse elő.
Egy másik kutatásban a válaszadó szülők több mint 90%-a előnyösnek találta a gyer-
mekek számítógép használatát, amennyiben a gyermek a készüléket kognitív készségek meg-
alapozására vagy fejlesztésére használja. Azonban nem tartják fontosnak a gyermekek számí-
tógép használati lehetőségét (Török, 2006).
Egy szintén 2006-ban készült kutatás alapján, melyben a szülők óvodaválasztási elvárá-
sait vizsgálták, fő szempontként jelölték a szülők a gyermekek biztonságát, és azt, hogy a
gyermekeket szeressék az óvodában, valamint az óvodai környezetet. Továbbá szintén meg-
határozó szempont más szülők véleménye az óvodapedagógusokról. A lakóhely közelsége
csupán az önkormányzati óvodák esetében volt domináns (Szilágyiné, 2008).
Labáth Ferencné megfogalmazta néhány gondolatban, hogy melyek azok a tényezők,
amik megkönnyítik a szülők óvodaválasztását. A következőket emelte ki: (1) szerezzen több
óvodáról is információt, (2) gyermekével látogasson el az óvodába, ellenőrizze a korábban
szerzett információkat (3) látogatáskor vegye szemügyre a faliújságon található kiírásokat, azt
is, hogy hogyan szólnak a szülőkhöz. (4) nyílt napok alkalmával érdemes ellátogatni az óvo-
dába (5) az óvoda helyi nevelési programja képet ad az óvoda gyerek- és szülőképéről
(Labáth, 2008, 102-103. o.).
Hatházi (2012) a következőeket fogalmazta meg: egy három gyermekes főállású anya a
következőket tartotta legfontosabb szempontoknak az óvodaválasztáskor: az óvodapedagógu-
sok viselkedését, kommunikációjukat a gyermekekkel szemben, a nyitottságát a szülőkkel
szemben, a síró gyermekhez való viszonyukat, a gyermekek viszonyát az óvodapedagógusok-
hoz, valamint, hogy az adott óvodában, a gyermekekkel életkoruknak megfelelően foglalkoz-
zanak és ne iskolaként kezeljék az óvodát.

15
 A Szunyogh Gábor (2013) által megkérdezett szülők a jó megközelíthetőséget, az óvónő
személyét és az intézmény pedagógiai programját tartották a legfontosabb tényezőknek az
óvodaválasztást illetően, a tárgyi feltételek pedig csak ez után következnek.
Tóth András (2015) által megkérdezett szülők óvodaválasztáskor előtérbe helyezték az
intézmény közelségét, az óvodapedagógus hozzáállását, a nevelési programot és az óvoda
udvarának kialakítását. A kutatásban résztvevő szülők válaszai alapján első helyen áll a víz-
hez szoktatás, úszás, mely a válaszadók 63%-a szerint mérvadó. Második helyen a játékos
iskolai-előkészítő foglalkozások állnak a válaszadók 54%-ával. Ezt követi a nyelvtanítás
53%-kal, valamint a rendszeres külön torna és sport foglalkozás 46%-kal. A szülők legkevés-
bé tartják fontosnak a vallási foglalkozásokat, a hittant. Erre mindössze a szülők 24%-a jelez-
te igényét (Török, 2015).
A fenti kutatások eredményeit a 2. táblázatban összegzem. Főbb kritériumaikat a kvali-
tatív szövegelemzés módszerével két fő és három alkategóriába tudtam sorolni, melyek a kö-
vetkezők: (1) a pedagógussal kapcsolatos jellemzők (szakértelme, személyiségjegyei és a
gyermekekkel való kapcsolata és viselkedése); (2) az óvodával kapcsolatos igények; (2.1.)
elhelyezkedés; (2.2.) tartalmi jellemzők; (2.3.) tárgyi feltételek. Az összesítésből kitűnik,
hogy a pedagógus jellemzők szerepelnek leggyakrabban (12 említés), az elhelyezkedés kissé
gyakrabban fordul elő, mint a tartalmi kívánalmak (10, ill. 9 említés); a tárgyi feltételek leg-
kevésbé hangsúlyosak. Az általam megadott számok természetesen csak az arányok miatt
érdekesek, látszik, hogy a legnagyobb jelentőséget a pedagógus és személyisége, a legkiseb-
bet a tárgyi környezet kapta a magyarországi kutatások alapján. Az itt kapott kategóriákat és
jellemzőket felhasználtam kutatásom során mind az interjúkba építve, mind a kérdőíves kuta-
tásnál.

2. táblázat. Óvodaválasztási szempontok összefoglalása kutatónként

Szerző
Kritérium Török
(2004
Vekerdy Török és Török Szilágyiné Lambáth Hatházi Szunyogh Tóth Török
(2001) (2002) 2005) (2006) (2008) (2008) (2015) (2013) (2015) (2015)

PEDAGÓGUS

szakértelem 
viselkedés 
kommunikáció 
nyitottság  

16
 Szerző
Kritérium Török
(2004
Vekerdy Török és Török Szilágyiné Lambáth Hatházi Szunyogh Tóth Török
(2001) (2002) 2005) (2006) (2008) (2008) (2015) (2013) (2015) (2015)
kapcsolata a gyer-
mekekkel 
hozzáállás  
személye    

ÓVODA

Elhelyezkedése

közelség   
megközelíthetőség  
környezet  
környék 
biztonság 
információ nyújtás 
Tartalmi feltétele

nevelési program  
nyílt napok 
nyelvtanulás 
torna és sport 
számítógép haszná-
lat 
hittan 
iskolaelőkészítés
fontos 
ne legyen cél az
iskolaelőkészítás 
Tárgyi feltétele

udvar   
épület  

1.5 Oktatási szakemberek nézetei a hatékony óvodáról

Az oktatási szakemberek nézeteit mutatom be az óvoda szervezeti kérdéseiről, néhány jellem-

zőjéről és tartalmi eleméről. A homogén és a heterogén szervezésű csoportösszetételekre, a
befogadási időre és folyamatra, az információs és kommunikációs technológiák használatára
az óvodát tekintve, valamint a szülők és az óvoda kapcsolatára. Célom az adott részfejezettel
rövid áttekintést nyújtani néhány óvodaválasztási kritériumról. Az egyes alpontok bővebb
kifejtése nem áll módomban a dolgozat keretein belül.

17
A homogén és a heterogén szervezésű csoportösszetétel

Az óvodai csoportok szervezésük alapján lehetnek homogének vagy heterogének. Mind a

kettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai egyaránt, a mérvadó szakemberek véleménye is
eltérő. A homogén szervezésű csoportokba, azaz a ’tiszta’ csoportokba az azonos életkorú
gyermekek szerveződnek egy csoporttá. Három életkort különböztetünk meg benne. Kiscso-
portba a 3-4 éves gyermekek, középső csoportba a 4-5 éves gyermekek, nagycsoportba pedig
az 5-7 éves gyermekek tartoznak. A homogén szervezésű csoportok előnyei közé tartozik,
hogy a befogadás többnyire egyszerre történik, ezáltal nagy valószínűséggel a fejlődésük is
közel hasonló ütemben fog végbe menni. A foglalkozások során az óvodapedagógusnak csu-
pán az egyéni differenciálásra kell nagyobb hangsúlyt fektetnie.
Zilahiné (2012), Gerber (2010) és Bakonyi (2016) is a homogén csoport hatékonysága
mellett teszi le a voksát. A heterogén szervezésű csoportokban, azaz a ’vegyes’ csoportokban
a 3-7 éves gyermekek egyaránt megtalálhatóak. Azáltal, hogy a 3 éves gyermek egy már ösz-
szeszokott csoportba került, melyben a különböző életkorú gyermekek a nagycsaládra hango-
lóan megtalálhatók gördülékenyebben megy végbe a befogadási időszak. Azon gyermekek,
akik vegyes csoportban nevelődnek, személyiségjegyekkel lesznek gazdagabbak, mint például
a tolerancia, segítő-gondoskodó magatartás, empátiás. A kisebbek az önállóságra törekednek,
minekután látják a nagyobban tevékenységeit. A heterogén szervezésű csoportok nagy előnye,
hogy a testvérpárok egyazon csoportba járhatnak, nem kell őket szétválasztani, valamint,
hogy azok a gyermekek, akik egy évvel késleltetik az iskolakezdést, szintúgy maradhatnak a
már megszokott csoportjukban (Gerber, 2010).
Napjainkban elterjedt egy szemlélet, ami azt tartja, hogy nem folyik elég hatékonyan a
nevelés, tanulás irányítása, eredményessége a heterogén szervezésű csoportokban. Az óvoda-
pedagógusok azonban differenciáltan szervezik meg a csoportban folyó pedagógiai munkát,
ezáltal külön figyelmet fordítanak minden gyermek képességeire és úgy alakítják a minden-
napokat, hogy minden gyermek számára fejlesztő hatású legyen az egyéni és a csoportos fog-
lalkozás egyaránt (Bakonyi, 2016b).

IKT eszközök az óvodában

A tévé, a számítógép és internet mellett hagyott gyermekek olyan mértékű információáramlást

kapnak, melyek befogadására a felnőtt emberek sem képesek. A gyermekek gondolkodás-

18
módja szinte már ellenőrizhetetlen. Az idősebb gyermekek a közösségi oldalak áldozatává
eshetnek, éppen ezért nagyon fontos, hogy már kisgyermekkorban kiemelt figyelmet kapjon
az a tény, hogy a gyermek ne legyen felügyelet nélkül a képernyő előtt (Harasztiné, 2012).
A gyermekek beleszületnek az információs és kommunikációs technológiák világába.
Ezeknek a gyermekeknek már óvodás korúkban sem okoz gondot alapszinten használni né-
hány készüléket. Nagyné Szabó Etelka óvodavezető véleménye szerint az IKT eszközök
használatával elsődleges feladatunk a prevenció. Fontos, hogy amennyiben óvodapedagógus-
ként IKT eszközöket használunk az óvodai csoportokban, a szülőkkel karöltve, őket megfele-
lőképpen informálva tegyük azt. Amennyiben a gyermek az elfogadhatónál több időt tölt ezen
eszközök használatával, veszélynek van kitéve. A gyermek függővé válhat, valamint nem tölt
elég időt az életkorának megfelelő tevékenységek végzésével, mely a fejlődését akadályozza
(Nagyné, 2016).

Szülők és az óvoda kapcsolata

A szülők és az óvoda közötti kapcsolattartás lehet formális és informális. Mind a kettő-

nek egyaránt nagy szerepe van a gyermeknevelésben és a „jó óvoda” kialakításában. A formá-
lis kapcsolattartások közé tartoznak például a szülői értekezletek, fogadóórák, melyek rendkí-
vül hasznosak a szülők és óvodapedagógusok közötti megfelelő kommunikáció és informá-
cióátadás során. A szülői értekezletek során az aktuális témákról, esetlegesen a teljes csopor-
tot érintő problémákról történnek a beszélgetések, melyek csupán általános összképet nyújta-
nak a szülők számára (Füle, 2002). Míg a fogadóórákon konkrétan a gyermek fejlődéséről
esik szó, egyénre szabottan történik a beszélgetés.
Az informális kapcsolattartásnak több módja is van. Ide tartoznak a családi napok, ki-
rándulások és egyéb közös programok. A nyitott kapuk napját egyre több intézmény alkal-
mazza, hiszen hasznos a gyermekek, szülők és az óvodapedagógusok számára egyaránt. A
legtöbb gyermek az ilyen alkalmakkor alkalmazza azt a viselkedésformát, melyet a szülő tá-
vollétében is felvesz. A szülőnek lehetősége nyílik megbeszélni az óvodapedagógusokkal
észrevételeit, így közösen, egymást segítve kezelhetik a problémákat (Jády, 2009). Célja az
ilyen látogatásoknak, hogy a szülők megismerkedhessenek az óvodákban folyó nevelő-oktató
munkával, láthassák gyermekük óvodai életét. Amennyiben a szülők részesei lehetnek prog-
ramok által az óvodai életnek, az elősegíti a szülő-óvoda kapcsolat mélyebb kialakulását. (Fü-
le, 1993). A különböző ünnepek alkalmával szervezett programokra a szülőket beszervezve
hangulatosabban, családiasabban telhet a készülődés. A szülők segédkezhetnek az előkészüle-
tekben és a lebonyolításban egyaránt. A szülők és a gyermekek lelkes készülődésére több mód

19
is adódik, különböző meglepetésekkel való készülődéssel színesebben telnek az ünnepet meg-
előző napok (Bakonyi, 2016a). Ezáltal a szülő és az óvoda kapcsolata még inkább harmoni-
kussá válik.
Somogyi Renáta óvodapedagógus állítása szerint a szülők, a gyermekek és az egész csa-
lád szívesen vesz részt az óvoda által szervezett közös programokon, mint például a gyermek-
nap, farsang, sport rendezvények, közös munkadélután, mézeskalács készítés, családi nap,
múzeumlátogatás, állatkerti kirándulás (Somogyi, 2014).
Fontos nem elfelejtenünk, hogy a szülők is rendelkeznek naiv pedagógiai tudással
(Hercz, 2015). Ezáltal ha nem is tanultak pedagógiát, az évek során kialakult bennük is egy-
fajta „ösztönös” pedagógiai érzet, melynek ráhatásával nevelik gyermeküket. A szülő és az
óvoda sikeres kapcsolatának alapfeltétele az elfogadás, kölcsönös bizalom, kommunikáció,
valamint a szülő egyenrangú félként való kezelése, a pozitívumok kiemelése, hangsúlyozása
mind a gyermekre, mind pedig a felnőttre tekintve. A kapcsolattartás és kapcsolatépítés szem-
pontjából pedig legfontosabb a rugalmas alkalmazkodás (F. Lassú, Perlusz, Marton, 2012).

Befogadás

A befogadás történhet szülővel és szülő nélkül is. Napjainkban megoszlanak a vélemények e

témát tekintve. Abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a befogadás fokozatosan történjen.
A befogadás során a legfontosabb a szülők és az óvodapedagógusok kölcsönös megismerke-
dése (Ráczné, 2015).
Vekerdy Tamás véleménye szerint minél később kellene a gyermekeket bölcsődébe és
óvodába íratni. Meglátása szerint, ameddig csak lehet a gyermekeknek az édesanyjuk mellett
a helyük, ott fejlődnek a leginkább. Azok a gyermekek, akik ebben az időben sok időt tölte-
nek édesanyjuk közelségében, sokkal kreatívabbak, mint társaik. Ha már nagyon szükséges,
hogy a gyermeket óvodába írassák, akkor fontos szemponttá válik az óvodapedagógusok és a
gondozónők személyisége, valamint az első benyomás, amikor belépünk az intézménybe. A
pedagógusokról már a közeli ismerősök által is tájékozódnak a szülők, mely igen erős befo-
lyással bírhat. Mindenképpen olyan személyt kellene választani, akivel szemben bizalom ala-
kult ki (Vekerdy, 2012). A befogadáskor fontos, hogy a gyermekekkel pontosan ismertessük,
hogy hova megyünk, meddig leszünk távol és mikor jövünk vissza. Így nagy valószínűséggel
a gyermek is támogatni fogja távozásunk és közös döntésként éli meg a gyermek is
(Bereczkei, Rozsnyai, Vekerdy, 2012).
Körmöci Katalin megkülönbözteti írásában a befogadást és a beszoktatást. Úgy véli,
hogy míg a beszoktatáskor elvárások sokaságával találkozik a gyermek, addig a befogadáskor

20
a gyermekek egyéniségéhez igazodva differenciál, humánusan viszonyul az óvodapedagógus
a gyermekekhez. A befogadáskor a legfontosabb, hogy a gyermek megszeresse az óvodape-
dagógusát. A befogadás legfontosabb tevékenységei a következők: (1) ne legyen időhöz kö-
tött, addig tartson, ameddig a gyermek biztonságban nem érzi magát, (2) a gyermek behoz-
hassa a számára kedves tárgyait, amelyek megnyugtatják, (3) az óvodapedagógus minden
egyes gyermeket egyéni bánásmódban részesítsen, (4) az óvodapedagógus számtalan infor-
mációval rendelkezzen a gyermekről, (5) az óvodapedagógus és a szülő kapcsolata optimális
legyen, (6) az óvodapedagógusnak időt kell tudnia szánni a szülőkkel való beszélgetésre (7)
az óvodapedagógusnak békét sugárzónak kell lennie (Körmöci, 2001).
A befogadás nem csupán a gyermek számára nagy változás. Azon szülők számára is,
akiknek első gyermekük lett óvodás. A szülő érzelmi felkészültsége is kiemelt hatással van a
gyermekre, valamint a gyermek gyermekkori élményei, érzelmei. A gyermek az önmagáról
kialakított képe által ítéli meg az új környezetét és a viselkedése az alapján alakul. Amennyi-
ben a gyermek énképe negatív, a gyermek magaviselete is negatív irányba hajlik. Ilyenkor
törekedni kell a gyermek pozitív énképe kialakítására. Fontos, hogy a gyermeket megismer-
jék, megértsék az óvodapedagógusok, és elfogadják őt. Az elfogadással elfogadást fognak
kiváltani a gyermekből, ezáltal a befogadás könnyedebben megy végbe (Antal, 2012).
A fejezetben bemutatásra kerültek az Európai Unió és a magyarországi szabályozások
általi, óvodával, illetve óvodapedagógusokkal szembeni elvárásokat. Áttekintettük azokat a
kutatásokat, amelyek a szülői nézeteket, meggyőződéseket kutatták, illetve bemutattuk az
oktatási szakemberek nézeteit, majd megmutattuk az óvodaválasztásban is nagy szerepet ját-
szó óvodapedagógusokkal szembeni elvárásokat és a képzésük során tőlük elvárt követelmé-
nyeket.
Kutatásunk problémakörét és hipotéziseit a fentiek, és a bevezetőben bemutatott kérdé-
sek alapján határoztuk meg.
A kutatás kvalitatív hipotézise (problémaköre) és a kvantitatív szakasz hipotézisei

Hipotéziseim a következők:
1. Az óvoda jellemzőinek megítélésével kapcsolatos feltételezéseim:
1.1. A óvodával szembeni elvárásokban a laikusok (szülők) és a szakemberek nézetei je-
lentős eltérést mutatnak. A szakemberek valószínűleg a tartalmi követelményeket
tartják majd fontosabbnak, míg a szülők a személyi feltételeket.
1.2. A személyi feltételeket mindhárom részminta jelentősnek ítéli meg, a szülők legin-
kább – bár ez esetben a hétköznapi és a tudományos tapasztalat ellentmondó.

21
 1.3. A tárgyi feltételek kisebb mértékben befolyásolják a szülőket óvodaválasztáskor, mint
a személyi feltételek.
2. Az óvoda és a szülő kapcsolatának megítéléséről szóló feltételezések
2.1. Mindhárom részminta számára hangsúlyos a szülő-óvoda kapcsolata a jó óvodát te-
kintve.
2.2. Az óvodai honlapok tartalma nem befolyásolja nagymértékben az óvodaválasztást.
3. A háttértényezők befolyása a válaszokra
3.1. A válaszadók életkora nagyobb mértékben befolyásolja válaszaikat, mint más háttér-
tényezők. A fiatalabb korosztály számára a tartalmi feltételeken belül a külön foglal-
kozások kardinális szempontok a jó óvoda megítélésében.
3.2. A válaszadók településtípusok szerinti összehasonlítása jelentős különbségeket mutat.
3.3. Az óvodapedagógus hallgatók nézetei közelebb állnak az óvodapedagógusok nézetei-
hez, mint a szülőkéhez, hisz szakmai szocializációjukban a példák döntő jelentőségű-
ek voltak.

Problémakörként a kutatásom kvalitatív részéhez a következő határoztam meg: A korábbi

évekhez képest szülői nyomásra megváltoztak az óvodai neveléshez kapcsolódó igények, va-
lamint az óvodaválasztáskor előtérbe kerülő kritériumok, melyeknek az óvodák meg akarnak
felelni, ezért az aktuális szempontok feltérképezésére van szükség.

2. Eszközök, módszerek

2.1 A mintaválasztás sajátosságai, a minta jellemzői

A kvantitatív kutatás mintája

Célom volt az óvodaválasztásban leginkább érdekelt csoportok nézeteinek feltárása. A kutatá-

som mintája - lehetőségeim hiányában - nem reprezentatív. A mintám az ország különböző
településein élő szülőkből, óvodapedagógusokból és óvodapedagógus hallgatókból áll. A kér-
dőíves felmérésben összesen 1546 fő vett részt.

3. táblázat. A kérdőíves kutatás mintájának főbb jellemzői

Minta Részminták
összesen pedagógus pedagógus hallgató szülő
fő % fő % fő % fő %
1546 100 477 31 254 16 815 53

22
A kvalitatív kutatás mintája

Kvalitatív kutatásom mintájának kiválasztásakor kiemelt figyelmet szenteltem a mintavétel-

kiválasztási stratégiára. Célom volt olyan szakértőket megkérdezni, akik elméleti szempont-
ból a leginkább alkalmasak a kutatási kérdés megválaszolására. Ezért a választásom az elmé-
leti-teoretikus (szakértői) mintaválasztási stratégiára esett (Sántha, 2006b, 81-82.o.). Kutatá-
som során három interjút készítettem, mellyel célom volt szakemberek nézeteinek megisme-
rése volt a témát illetően. Azért esett választásom a szóban forgó szakemberekre, mert mind a
hárman differens szemmel tekintenek az óvodára, más-más helyzetből látják, éppen ezért fel-
tételeztem a válaszok különbözőségét. Interjú alanyom volt Körmöci Katalin, az Óvodai Ne-
velés folyóirat szerkesztője, Ráczné Oláh Edit óvodavezető, valamint Szani Zoltánné óvoda-
pedagógus.
Körmöci Katalin az Óvodai Nevelés folyóirat szerkesztője tanítónőként dolgozott, majd
matematika és programozás szakot végzett, ezek után az Országos Pedagógiai Intézetben dol-
gozott és pedagógia szakot végzett. Iskola előkészítő tanfolyamokat tartott és akkor szerette
meg az óvodás korosztályt. 43 éve dolgozik velük. Eleinte csupán írt az Óvodai Nevelés fo-
lyóiratba, majd amikor nyugdíjba ment 2007-ben, akkor felkérték, hogy legyen a folyóirat
szerkesztője. Konferenciákat tart, TÁMOP-os képzésekben volt benne, vidéki előadásokat
tartott, több könyve is megjelent.
Ráczné Oláh Edit a gyakorlóóvoda vezetője. A Pallasz Athéné Egyetem Petőfi Sándor
Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvodában1986 óta dolgozik. Eleinte óvodavezető
helyettesi pozícióban, majd 2007-től már a gyakorlóóvoda vezetőjeként.
Szani Zoltánné a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Mű-
vészeti Iskola és Kollégium óvodapedagógusa. Rozália 25 éve dolgozik óvodapedagógusként,
ebből az adott intézményben 20 éve dolgozik. Az intézmény, mint látható óvodától egészen a
gimnáziumig kíséri a gyermekeket. Az óvoda és az iskola egyazon Pedagógiai Program alap-
ján működik, melynek része az óvodai nevelési program is. Az intézmény fenntartói a Bol-
dogasszony Iskolanővérek. Nevelési elvük igazodik a vallásos nevelés és világkép elveihez, a
keresztény értékeket közvetítik a gyermekek felé.

23
2.2 A kutatás módszerei és eszközei

A kutatás során a vizsgálat kvantitatív része kapott nagyobb hangsúlyt, azonban kvalitatív
kutatást is végeztem a téma alapjainak feltárása érdekében. A kutatás során megvizsgáltam
különböző kvantitatív kutatási stratégiákat és a kutatási célom eléréséhez legmegfelelőbb stra-
tégia mellett döntöttem. Mivel a különböző változók kapcsolatát szerettem volna megvizsgál-
ni, ezért az induktív kutatási stratégiát, azon belül is az összefüggésfeltáró stratégiát választot-
tam (Falus, 2000).

Kvantitatív kutatás

Kvantitatív kutatásom során három elektronikus kérdőívet készítettem. Mind a három

kérdőívben találhatóak olyan kérdések, melyek azonosak. Ezzel célom volt megteremteni a
lehetőséget a különböző csoportok nézeteinek összehasonlíthatóságára. Valamint olyan kér-
dések is találhatóak, melyek csupán két csoport kérdőívében vagy éppen csak egy csoport
kérdőívében találhatóak meg. A három kérdőív struktúrája közel azonos. A következő kérdés-
csoportokat határoztam meg: személyi feltétel, Tárgyi feltétel, tartalmi feltétel, csoportszerve-
zés, szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségei, óvodai honlap.

4. táblázat. A kérdőívek struktúrája és tartalmi elemei a részmintákra vonatkozóan

Kérdőívek
tartalma
Kérdéscsoportok Változó Kérdés tartalma részminták
szerint
1 2 3
20 Fejlesztő pedagógus van az óvodában.   
21 Pszichológus van az óvodában.   
22 Az óvodapedagógus gyermekcentrikus.   
28 Óvodapedagógus fiatal. 
29 Óvodapedagógus tapasztalt. 
43 Megértő.  
Személyi feltétel
44 Céltudatos.  
45 Felkészült.  
46 Határozott.  
47 Türelmes.  
48 Több területhez értsen.  
49 Egy területhez értsen.  
19 Zöld övezetben található az óvoda.   
23 Az óvoda udvara növényekkel van tele.   
Tárgyi feltétel 24 Óvodakert van.   
25 Udvaron sok játék, kevés hely.   
26 Udvaron néhány játék, több hely.   
27 Alternatív módszerek használata. 
40 Befogadási időszak. Ezt nem tudom átlaggal!!  
Tartalmi feltétel 50 Érzelmi nevelés. 
51 Erkölcsi nevelés. 
52 Közösségi nevelés. 

24
 Kérdőívek
tartalma
Kérdéscsoportok Változó Kérdés tartalma részminták
szerint
1 2 3
53 Anyanyelvi nevelés. 
54 Értelmi fejlesztés és nevelés. 
55 Egészséges életmódra nevelés. 
56 Külön foglalkozás.   
57 Foci.   
58 Modern tánc.   
59 Úszás.   
60 Balett.   
61 Nyelvtanulás.   
62 Zeneovi.   
63 Lovaglás.   
64 Néptánc és hagyományőrzés.   
65 Hittan.   
66 Számítógép.   
67 Gyógytorna.   
68 Átmenetet segítő foglalkozás.   
82 Digitális tábla   
83 Tablet.   
84 Laptop.   
85 Projektor.   
86 Televízió.   
41 Homogén csoportösszetétel.   
Csoport szervezés
42 Heterogén csoportösszetétel.   
69 Szüreti bál.   
70 Mikulás várás.   
71 Karácsony.   
72 Farsang.   
73 Húsvét.   
74 Anyák napja.   
Szülő-óvoda
75 Ballagás.   
kapcsolata
76 Egyéb.   
77 Kirándulás.   
78 Játék-est.   
79 Nyitott óvoda.   
80 Beszélgető est.   
81 Szülői teadélután.   
30 Bemutatkozás.  
31 Információk (aktuális)  
32 Napirend.  
33 Gyermekfelvétel.  
34 Szolgáltatások.  
Forrásai
35 Galéria.  
36 Elérhetőségek.  
37 Óvodai csoportok.  
38 Pedagógiai Program.  
39 Nem körzeti óvodák megtekintése. ezt nem tudom átlaggal 

Több különböző kérdéstípus található a kérdőívekben. Zárt feleletválasztós, értékelési

skálák, azon belül is numerikus skálák, többségében ötfokozatú Likert-skála (Bogárné, 2014).
Célom volt változatos kérdőívet készíteni, melyet a válaszadók szívesen töltenek ki. A de-

25
mográfiai adatokat a kérdőív végén helyeztem el. A megbízhatósági mutatók jónak bizonyul-
tak, mind a három kérdőívet tekintve, 0,75 feletti, ami a kérdőíves vizsgálatokban jónak szá-
mít.

5. táblázat. Az kifejlesztett kérdőívek megbízhatósága (Cronbach alfa)

Kérdőívek
Óvodapedagógusi Óvodapedagógus
Szülői kérdőív
kérdőív hallgatói kérdőív
Reliabilitás 0,903 0,882 0,877
Itemek száma 68 42 57

A kérdőívekből származó adatokat az SPSS statisztikai elemző program használatával

dolgoztam fel. Segítségül Falus Iván és Ollé János könyvét használtam fel (Falus; Ollé,
2000).

Kvalitatív kutatás

Az interjú fajtáját tekintve félig strukturált interjú (koncentrált beszélgetés). Az interjúk

csoportosítása és résztvevők száma szerint egyéni interjú. A kérdező viselkedése szerinti be-
sorolása pedig lágy interjú. Igyekeztem szoros bizalmi kapcsolatot kialakítani az interjúala-
nyaimmal, így szabad utókérdezések által még több hasznos információt tudhattam meg. Az
interjúk felépítése a következőképpen történt: a beszélgetések elején demográfiai és bemelegí-
tő kérdéseket tettem fel, melyekből ráláttam az interjúalany jelenlegi és korábbi, részben
szakmai és részben magánéleti hátterére. Fontosnak tartottam a további kérdéseim alakításá-
nak szempontjából. Ezek után rátértem a kutatásom fő kérdéseire, melyek közben tervezett
kontroll kérdéseket tettem fel. Végezetül levezető kérdéseket alkalmaztam. A kérdéseket nyílt
kérdésekként tettem fel, azon belül is hosszabb kifejtést igénylő kérdéseket. Célom volt meg-
ismerni az interjúalanyaim nézeteit, módszereit, előzetes ismereteit az adott témát illetően
(Cserné, 1998). Az interjúk tartalmát tekintve a tematikus-kvalitatív interjúk közé sorolható
be. Egy adott témára vonatkozóan gyűjtöttem adatokat (Sántha, 2009).

3. Eredmények bemutatása és elemzése

3.1 Szakértői interjúk a jó óvodáról

Az eredmények bemutatásakor csoportosítottam a kérdéseket, így egymást követik a

közel azonos témák. Egy feltett kérdés után olvasható mind a három interjúalanyom válaszá-

26
nak összegzése, ezáltal egységes képet kaphatunk az adott témát illetően. Majd az informáci-
ókból levont következtetéseim lesznek olvashatóak.

Mit gondol, mikor mondhatjuk egy óvodára, hogy az egy jó óvoda?

Körmöci K.: Számára fontos a rugalmas napirend, a vegyes csoport, a befogadás és a

befogadási időszak, melynél fontosnak tartja, hogy legyen idő a dédelgetésre, arra, hogy a
gyermek megszokja az új környezetét. Továbbá a játékidő hosszúsága, hogy a gyermek bele-
mélyedhessen, hogy a gyermek megválaszthassa az eszközöket és társait a játékhoz. A párhu-
zamosan végezhető tevékenységeket valamint a délutáni alvás választhatóságát, tehát ameny-
nyiben a gyermek nem szeretne aludni egy óra pihenés után akár csendesen elfoglalhassa ma-
gát.
Körmöci K. és Ráczné.O. E.: Egyaránt legfontosabb tényezőnek tartják a gyermek érde-
keinek előtérbe helyezését.
Ráczné O. E:. Kiemelte a szülők és pedagógusok szemszögéből a tárgyi, a személyi,
humán erőforrásokat, de hozzátette, hogy ettől még nem feltétlenül jó az adott óvoda. A szü-
lők szemszögéből nagy prioritást élvez az első benyomás, a tárgyi környezeten felül az intéz-
ményben dolgozók viszonyát a gyermekekhez, hogy hogyan fogadják őket, a nevelő munkát
segítők segítőkészsége. A tárgyi feltételen belül fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű
játékeszköz, bútor, berendezési tárgy. Továbbá fontos az épület kialakítása, az udvar, annak
állapota, nagysága és felszereltsége. A gyermek fejlődésének érdekében a csoportlétszámok
alakulása is hangsúlyos. A gyermekek környezetének tisztasága, egészséges életmódra való
odafigyelés. A család és az óvoda közötti szoros kapcsolat. Az intézménynek elsődlegesen a
gyermek érdekeit kell képviselnie.
Szani Z.: Véleménye szerint az óvodapedagógusok alkotják az óvoda légkörét, mely
leginkább meghatározza a jó óvodát.
Összegezve: A jó óvoda kritériumai közé tartozik, hogy a gyermekek érdekei kerüljenek
előtérbe. A gyermeknek legyen lehetősége tevékenységet választani. Fontos továbbá a szemé-
lyi és tárgyi feltételek megléte és annak milyensége, a kellemes légkör, a csoportlétszámok
alakulása, a tisztaság, egészséges életmódra nevelés, valamint a család és az óvoda közötti
szoros kapcsolat.

Mit vár el egy óvodától?

27
 Körmöci K.: Jó kapcsolata legyen a gyerekekkel és a szülőkkel. A nevelőközösségben
mindenki szeresse a gyerekeket, jó kapcsolatot ápoljanak egymással, tanuljanak egymástól.
Képezze ki az óvoda az óvodapedagógusokat, hogy ne kelljen a csoporton kívül a gyerme-
keknek fejlesztőhöz járnia. A szabályoknak megfelelően biztosítson gyermekeket nem terhelő
programokat. Ne legyen sok külön foglalkozás. A másság elfogadásában elöljáró legyen. Az
óvodában óvodás lehessen a gyermek. Az alapprogram szellemisége alapján dolgozzon. Kul-
turális központ legyen.
Ráczné O. E.: Elvárja, hogy teljesítse a Köznevelési Törvényben foglalt elvárásokat,
követelményeket. A gyermekek számára esztétikus, gyermekbarát környezetet biztosítson,
élményszerű tapasztalatokat szerezhessen. Olyan pedagógusok foglalkozzanak a gyermekek-
kel, akik segítik a gyermekeket a fejlődésben. A szülők számára olyan hely legyen az óvoda,
ahol biztonságban ott tudja hagyni. Ne legyenek falak a pedagógusok és a szülők között.
Szani Z.: Gyermekközpontú legyen, hagyjon elegendő időt a szabad játékra. Nyugodt,
szeretetteljes légkört biztosítson, fejlessze a gyermek képességeit, hogy a későbbiekben helyt
tudjon állni az iskolában.
Összegezve: Fontos a jó szülő-óvoda kapcsolat, az intézményi klíma, képzett pedagógu-
sok, törvényi szabályozások követése, nyugodt, szeretetteljes légkör, a másság elfogadására
nevelés.

Amikor belép egy óvodába, mi az, ami először feltűnik Önnek, amit először megnéz?

Körmöci K.: Elsődlegesen nem az óvoda szépsége, hanem az óvoda lelke. A nyitott aj-
tók, hogy a folyosón legyenek gyermekmunkák, várakozóhelyek. Jó, ha minden csoportszo-
bában van mosdó és minél nagyobb játszó hely. Legyen szép, de nem túlságosan modern. A
csoportszobában jó, ha van kuckósítás, de ne az egész csoportszobát terítse el. A gyermek
számára a játék elérhető helyen legyen. Jó, ha a dadus néni is a csoportszobában tartózkodik.
Ha a szülő belép a csoportszobába, és a pedagógus a gyermekekkel játszik, akkor feláll és a
gyermekek nélküle folytatják a játékok, természetes élethelyzetet tud teremteni, ha a pedagó-
gus természetes, ha szüksége van a pedagógusnak, akkor el tudja hagyni a csoportszobát, ki-
alakul a bizalom a gyermekek és a pedagógus között. A pedagógus nem irányít, együtt regge-
lizik, ebédel a gyermekekkel a gyermekek asztalánál.
Ráczné O. E.: A fogadtatást, valamint a milliőt, a tisztaságot, a biztonságot a bejárati aj-
tónál, a lépcsőnél, a bútorok lekerekítettségét.

28
 Szani Z.: Legszembetűnőbb a hangulat, a nyugodt légkör, valamint, hogy mindenki te-
vékenykedjen.
Összegezve: A nyugodt, családias légkör, a fogadtatás, tisztaság és biztonság, az óvodá-
ban dolgozók aktív tevékenysége az első, ami feltűnik az óvodába lépéskor az interjúalanyok-
nak.

Amikor gyermekét óvodába íratta, akkor milyen szempontokat vett figyelemben?

Körmöci K.: Akkoriban nem lehetett óvodát választani, körzeti óvodába kellett íratni.
Tiszta csoportok voltak.
Ráczné O. E.: Fontos volt a munkahely közelsége, valamint óvodapedagógus szemmel
tekintve tudta, hogy mi az amit szeretne, hogy a gyermeke megkapjon.
Szani Z.: Egyházi óvodába íratta gyermekét, fontos volt számára a vallás és az erkölcsi
nevelés.
Összegezve: Legfontosabb szempontok az interjúalanyok óvodaválasztásakor a munka-
hely közelsége, hogy a gyermek mindent megkapjon, amit szeretne, a vallás és az erkölcsi
nevelés. Első interjúalanyom számára nem volt választási lehetőség.

Ha napjainkban kellene óvodát választani gyermekének, akkor most is hasonló szempontok

alapján választana, mint akkor választott?

Körmöci K.: /Mivel nem volt akkoriban választási lehetősége, ezért ezt a kérdést nem
tettem fel./
Ráczné O. E.: Nem biztos. Jelenleg első helyre azt tenné, hogy mit nyújt a gyerme-
ke/unokája számára az adott óvoda szakmailag. Milyen alapokkal hagyja el az adott óvodát. A
munkahely és az óvoda közelsége már nem jelent prioritást. A gyakorló intézménynek nincs
beiskolázási körzete, tehát bárhonnan felvehetnek gyermekeket. A jelentkezéseknél való ta-
pasztalata, hogy a szülők több intézményben körülnéznek, érdeklődnek és ezeknek a látogatá-
soknak a hatására döntenek. Sokaknál fontos tényező a tisztaság, a rend és a kifogástalan kör-
nyezet.
Szani Z.: Ugyanazon szempontok alapján választana óvodát. Továbbra is fontosnak tart-
ja a szeretetteljes légkört, egymás megbecsülését, empátiára nevelést.
Összegezve: Második interjúalanyom jelenleg az alapján választana, hogy milyen mér-
tékben készíti fel az óvoda a gyermeket az életre. Harmadik interjúalanyom ugyanazon szem-
pontok alapján választana óvodát.

29
Ön szerint kinek kell megfelelnie az óvodának?

Körmöci K.: A gyereknek! A berendezés és minden, ami az óvodában van a gyermek-

nek épült, készült. Természetesen a szabályoknak is meg kell felelni, hiszen az is a gyermekek
érdekeit veszi figyelembe.
Ráczné O. E.: Ha szűkebben vesszük, akkor az igénybevevőknek, a családoknak. Lege-
lőször a családoknak, a gyermekeknek, az ő szükségleteiknek. A másik oldala az óvodákban
dolgozóknak is. Az intézmény akkor tud eredményes lenni, ha az ott dolgozók jól érzik ma-
gukat. Továbbá meg kell felelnie egy településnek, az oktatáspolitikai koncepciójának és a
törvényekben foglaltaknak is, tehát az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának és a Köz-
nevelési Törvénynek.
Szani Z.: A pedagógus szempontjából a gyermeknek. Az óvoda rá van kényszerítve,
hogy a szülőnek feleljen meg, pedig a gyermekközpontúság lenne a legfontosabb.
Összegezve: A szabályoknak, a gyermeknek, valamint a családoknak és az óvodában
dolgozóknak kell megfelelnie az óvodának.

Mi a véleménye az óvoda és a szülő kapcsolatáról?

Körmöci K.: Akkor jó, ha partnerek. A szülő tudja a legtöbbet a gyermekről. Tapinta-
tosnak kell lenni, mindig a jót kell kiemelni. El kell fogadni egymás nézeteit.
Ráczné O. E.: Fontosnak tartja a szülő és az óvoda kapcsolatát. Szemlélete alapján nem
lehet különböző értékrend szerint nevelni a gyermekeket. Fontos, hogy a családok és az óvoda
kommunikáljon egymással a különböző álláspontoktól eltekintve. A szülők elfoglaltságát
megértve dolgozni kell azon, hogy minél több fórumon el lehessen érni a szülőket. Lehetősé-
get kell nyújtani a szülők számára, hogy nevelési problémákkal megkereshessék az óvodape-
dagógusokat, valamint hogy javaslatokat tehessenek, segítséget nyújthassanak közös progra-
mok megszervezéséhez.
Szani Z.: Véleménye szerint nem elég a hivatalos kapcsolat, szorosabbra kellene fűzni.
Szívesen segítene a nevelési problémák megoldásában. Közös programokra, beszélgetésekre
lenne szükség. Náluk az óvodában szoros kapcsolatot ápolnak a szülőkkel, gyakran részt
vesznek közös rendezvényeken, szentmiséken is.
Összegezve: Mind a három interjúalanyom egyetértett abban, hogy fontos a szülő és az
óvoda kapcsolata. Fontos, hogy partner legyen a szülő, az óvodapedagógus segítse a szülőt
gyermeknevelési tanácsokkal, amennyiben a szülő igényt tart rá. Nem elég a hivatalos kap-
csolat, közös programokra van szükség.

30
Egy óvoda honlapján, melyek a legfontosabb részek?

Körmöci K.: Nagyon fontos az email cím, a vezető neve, a telefonszám és az ott dolgo-
zókról való néhány információ. Valamint a galéria is, hogy bele lehessen látni az óvodai élet-
be. Esetleg szakmai cikkeket is lehetne feltenni.
Ráczné O. E.: Legyen informatív, legyenek láthatóak azon dokumentumok, mely alap-
ján dolgozik az óvoda, legyen elérhető a nevelőtestület vagy a csoportok bemutatkozása. Jó,
ha megtalálható egy eseményterv, hogy tájékozódhasson az érdeklődő szülő a programokról.
Ha voltak programok, akkor az azokról készült beszámolók, képek, prezentációk érdekesek
lehetnek a szülők számára. Fontosnak tarja a háttérre való utalást, hogy a különböző informá-
ciókat hol találják meg a szülők. A nevelőmunka sikerességét is mutathatja, ha található az
óvoda honlapján „Akikre büszkék vagyunk” rész, természetesen a szülők hozzájárulásával.
Továbbá a különböző külön foglalkozásokról való tájékoztatás is hasznos lehet.
Szani Z.: Fontosnak tartja a szülő és az óvoda szempontjából egyaránt, hogy a szülő be-
leláthasson az óvodai honlapokra. Facebook csoportokat hoztak létre óvodai csoportonként,
így tudják leghatékonyabban tájékoztatni a szülőket az óvodai életről. Neveléssel kapcsolatos
könyveket, cikkeket is szokott megosztani szülőkkel, ezzel segítve a szülőket a neveléssel
kapcsolatban.
Összegezve: Fontos, hogy a megfelelő elérhetőségek megtalálhatóak legyenek, továbbá
a galéria, az alap dokumentumok, tájékozódási lehetőség a programokról és a külön foglalko-
zásokról. Az óvodai honlapok mellett facebook csoportok létrehozásával is tájékoztathatják a
már az óvodába járó gyermekek szüleit.

Az interjúk teljes összegzése

Az interjúban feltett kérdések és a kérdőívben feltett kérdések között van hasonlóság.

Mind a kettőbe egyaránt kérdeztem a szülő és az óvoda kapcsolatáról, az óvodai honlapok
egyes részeinek fontosságáról. Továbbá a személyi és tárgyi feltételek megjelenését és arról
való vélekedését is szerettem volna vizsgálni. A kvantitatív és kvalitatív kutatás során kapott
eredmények nagyvonalakban egyeznek. A kvalitatív kutatás során a kutatás témájának szem-
pontjából a legfontosabb jellemzők a személyi és tárgyi feltételek voltak, a szülő és az óvoda
pozitív kapcsolata, a partneri viszony, közös programok szervezése. Fontos szempont volt
még az óvoda nyugodt, szeretetteljes légköre, az jó intézményi klíma, valamint a szakmai
munka. Az óvodai honlapok fontossága az elérhetőségek és tájékozódások szempontjából
lényeges.

31
3.2 A kvantitatív kutatás eredményei: szülők, óvodapedagógusok és hallgatók nézetei

Az eredmények bemutatását a kérdőívstruktúra alapján ismertetem. Az első három rész-

ben a szülők, az óvodapedagógusok és az óvodapedagógus hallgatók nézeteit, meggyőződése-
it mutatom be, végezetül pedig a három részminta elemzése során kapott eredményeket vetem
össze.

3.1.1 Szülők nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról

Személyi feltételek

A szülőket először az óvoda személyi feltételeinek jelentőségéről kérdeztem. A kérdőív

kitöltésekor 1-5 terjedő skálán kellett értékelniük, hogy milyen mértékben tartják fontosnak a
közölt állításokat. Érdemes megfigyelni a táblázat felső részében található adatokat, hiszen
néhány helyen előfordul, hogy a minimum értéke meghaladja az 1-et. Ez azt jelenti, hogy a
szülők az állítás értékelésekor bizonyos mértékben fontosnak tartották az aktuális állításokat,
így nem értékelték „egyáltalán nem fontos…” minősítéssel. Az eredmények alapján három
kategóriára osztottam a vizsgált szempontokat. Sötétszürkével kiemelve láthatók a legfonto-
sabb szempontok, világosabb szürkével jelöltem a közepes értékeket, valamint fehérrel azt a
néhányat, melynek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a szülők. A legfelső kategóriában
szereplő szempontok között kapcsolatot fedeztem fel. Ide öt olyan személyiségjellemző ke-
rült, amelyek a pedagógus gyermekekkel szembeni attitűdjét viselkedését jellemezte (4,7 fe-
letti átlaggal), a második csoportban majd csak ezt követően jelennek meg az óvodapedagó-
gus és az óvoda tudást, fejlesztést átadó szempontjai. Szinte nem tulajdonítottak jelentőséget a
közgondolkodásban fontosabbnak vélt tapasztalatnak, illetve az óvodapedagógus különleges
tudásának (nyelv. stb.)

6. táblázat. Személyi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás)

Mini- Szó-
Személyi feltételek Maximum Átlag Fő
mum rás
Az óvodapedagógus
2 5 4,9 0,32 815
gyermekcentrikus
Türelmes 3 5 4,9 0,26 815
Megértő 3 5 4,8 0,40 815
Felkészült 1 5 4,8 0,47 815
Határozott 2 5 4,7 0,58 813
Céltudatos 1 5 4,4 0,76 815

32
 Mini- Szó-
Személyi feltételek Maximum Átlag Fő
mum rás
Fejlesztő pedagógus van az
1 5 4,4 0,89 815
óvodában.
Több területhez értsen 1 5 4 0,85 815
Pszichológus van az óvo-
1 5 3,85 1,05 815
dában
Óvodapedagógus
1 5 3,5 1,03 812
tapasztalt
Egy területen legyen kiváló 1 5 2,9 1,14 815
Óvodapedagógus
1 5 2,6 0,93 812
fiatal

A következőkben megvizsgáljuk az egyes állítások értékelésének részleteit. Elsőként az

óvodapedagógus gyermekcentrikus viselkedésére vonatkozó kérdésre kapott értékelések gya-
korisága került fókuszba (5. táblázat). Igen magas arányban gondolják úgy a szülők, hogy az
óvodapedagógustól teljes mértékben elvárható, hogy gyermekcentrikus legyen. Az 1-5 terjedő
skálán nem is érkezett 1-es értékelés, mely az előző táblázatban (1. táblázat) található átlagon
(4,93) felül szintén azt bizonyítja, hogy a leginkább nélkülözhetetlen tulajdonsága az óvoda-
pedagógusnak a gyermekcentrikussága. Továbbá 2-es, 3-as és 4-es értékelés is csupán elenyé-
sző százalékban jelent meg.

7. táblázat. Az óvodapedagógus gyermekcentrikusságának értékelése szülői szemmel (gyako-

riság)

Értékelés Gyakoriság (fő) Relatív gyakoriság (%)

2 3 0,4
3 8 1,0
4 29 3,6
5 775 95,1
Összesen 815 100

Az óvodapedagógus türelmességére szintén rendkívül pozitív visszajelzés érkezett (6.

táblázat). Ezt a szempontot tekintve még 2-es értékelés sem található az eredmények között.
Továbbá a válaszadók értékelésekor az átlag (4,93), mely az 1. táblázatban látható, egyaránt
olyan magas, mint az óvodapedagógus gyermekcentrikusságának értékelésekor. Ami még
szembetűnő, hogy az óvodapedagógus türelmességét tekintve 3-as értékelés is csak 1 db érke-
zett.

33
8. táblázat. Az óvodapedagógusi türelmesség értékelésének szülői szemmel (gyakoriság)

Relatív gyakoriság
Értékelés Gyakoriság (fő)
(%)
3 1 0,1
4 54 6,6
5 760 93,3
Összesen 815 100,0

Az óvodapedagógus megértő kell, hogy legyen a szülők jelentős többsége szerint (7.
táblázat). Az eredmények ennek a szempontnak a vizsgálatakor nem voltak olyan magasak,
mint az óvodapedagógus gyermekcentrikusságának, valamint a türelmességének szempontjá-
ból. Azonban még ez az eredmény is magasnak mondható. 3-as értékelés még itt is csak öt
darab érkezett, mely a válaszadók csupán 0,6%-a. Az adatfeldolgozás során felmerült a kér-
dés, vajon mit értenek a szülők ez alatt? Mire gondolnak konkrétan, amikor megértő pedagó-
gust szeretnének?

9. táblázat. Az óvodapedagógusi megértő jellemző értékelése szülői szemmel (gyakoriság)

Értékelés Gyakoriság (fő) Relatív gyakoriság (%)

3 5 0,6
4 141 17,3
5 669 82,1
Összesen 815 100,0

A 8. táblázatban az óvodapedagógusok határozottságának fontosságát vizsgáló kéréds

eredményét mutatom be, azon belül is az értékelések gyakoriságát. Erre a kérdésre a megkér-
dezettek 99,8 százaléka válaszolt. Érdékeléskor itt szintén megjelent a 2-es értékelés, melyet a
válaszadók 0,7%-a adott. Azonban ennek ellenére az átlaga (4,76) – 4. táblázatban látható -
mégis magas.

10. táblázat. Az óvodapedagógusi határozottság értékelésének szülői szemmel (gyakoriság)

Relatív gyakoriság
Értékelés Gyakoriság (fő)
(%)

34
 2 6 0,7
3 30 3,7
4 189 23,2
5 588 72,1
Válaszadók összesen 813 99,8
Nem érkezett válasz 2 0,2
Megkérdezettek össze-
815 100,0
sen

Tárgyi feltételek értékelése

Továbbiakban az óvoda tárgyi feltételeinek értékelésére voltam kíváncsi a szülők részé-

ről. Kérdésként feltettem, hogy mennyire tartják fontosnak az alábbi tényezőket az óvodavá-
lasztás során. Az 1-5 terjedő skálán minden eredmény megtalálható. Aránylag pozitívak az
eredmények, azonban, ha visszatekintünk az 4. táblázatban található személyi feltételek
eredményire, akkor hozzávetőlegesen kijelenthetjük, hogy a személyi feltételek hangsúlyo-
sabbak a szülők szemszögéből az óvodaválasztást tekintve, mint a tárgyi feltételek. A kapott
eredmények átlagát tekintve elsődleges szempontként a növények jelenlétét helyezték a szü-
lők, majd pedig ezt követte a játékok jelentősége. (9. táblázat)

11. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás)

Tárgyi feltételek Átlag Szórás

Az óvoda udvara növényekkel van tele. 4,3 0,81
Zöld övezetben található az óvoda 4,2 0,88
Óvodakert van 4,0 1,01
Udvaron néhány játék, több hely 3,3 1,03
Udvaron sok játék, kevés hely 3,1 0,82
N=815

Tartalmi feltételek vizsgálata

A kutatás során nagy hangsúlyt fektettem a tartalmi feltételek megvizsgálására, hiszen

azok a szülők, akik számára fontos, hogy gyermeküknek a legjobb óvodát válasszák, óvoda-
választáskor szintén nagy hangsúlyt fektetnek az óvoda tartalmi feltételeire. A szürkével ki-
emelt részt érdemes megnézni. E szempontok értékelése lett a leginkább fontos a szülők szá-
mára. Azért érdekes a kapott eredmény, mert ezek a szempontok az Óvodai Nevelés Országos
Alapprogramjában megtalálhatóak. A feladatok között megtalálható az egészséges életmódra

35
nevelés, az érzelmi, az erkölcsi, valamint a közösségi nevelés, az anyanyelvi és értelmi fej-
lesztés és nevelés is (ONOAP, 2012).4
Ami szembetűnő az eredményeket tekintve, hogy az IKT eszközök fejlesztésre való
használatának igénye szülői szemmel igen alacsony, a 3 átlagot sem éri el ötös skálán. Szülői
tekintetben ezeket a szempontokat nem viszem tovább jelen kutatásom során a következőek-
ben ezek nélkül folytatom az elemzést. A kérdőív különféle helyein található 25 elem vizsgá-
latakor a válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható volt. Érdekesen alakultak
az eredmények (ld. 10. táblázat)

12. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás)

Tartalmi feltételek Átlag Szórás Fő

Közösségi nevelés 4,7 0,50 775
Értelmi fejlesztés és ne-
4,6 0,64 775
velés
Anyanyelvi nevelés 4,5 0,69 774
Érzelmi nevelés 4,4 0,74 775
Egészséges életmódra
4,4 0,74 775
nevelés
Erkölcsi nevelés 4,4 0,77 775
Átmenetet segítő foglal-
4 1,17 778
kozás
Gyógytorna 3,9 1,18 815
Külön tornafoglalkozás 3,7 1,29 814
Úszás 3,6 1,30 815
Zeneovi 3,4 1,31 814
Néptánc és hagyomány-
3,4 1,26 815
őrzés
Alternatív módszerek
3,3 1,19 812
használata
Nyelvtanulás 3 1,49 815
Projektor 2,7 1,46 815
Digitális tábla 2,5 1,43 815
Modern tánc 2,3 1,18 814
Foci 2,2 1,16 814
Hittan 2,2 1,25 815
Lovaglás 2,2 1,20 814
Balett 2,1 1,11 814
Televízió 2,1 1,23 777
Tablet 2 1,22 814
Laptop 1,9 1,16 814
Számítógép 1,8 1,07 815

Az elemek sokasága és a gyakoriságok érezhető tematikus rendezettsége miatt az egyes

elemek kapcsolatát klaszteranalízis segítségével dolgoztam fel, megvizsgálva, van-e olyan

4
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

36
összefüggés, amely szerint a válaszadók gondolkodásában ezen tényezők összekapcsolódnak,
lehet-e kevesebb tényezővel jellemezni a válaszokat.

A kapott dendogrammon (1. ábra) jól látható, hogy három főág található meg benne. Az
egyik csoportban az óvodai nevelés területei, feladatai találhatóak meg, melyek elsőként kap-
csolódtak egymáshoz, valamint ehhez a csoporthoz tartozik még a gyógytorna és az átmenetet
segítő foglalkozások. A következő csoportba azon extra foglalkozások találhatóak, melyek
nem feltétlenül képezik óvodai nevelés alaptevékenységeit, hanem a szülők és gyermekek
extra igényeire vonatkoznak. Ide tartozik az úszás, zeneovi, néptánc, külön torna és a nyelvta-
nulás. Ezen külön foglalkozások a szülők számára a legtöbb helyen költségeket vonnak ma-
guk után. A következő csoportban olyan különleges foglalkozások találhatóak, melyekkel
nem feltétlenül találkozunk minden óvodában. Ide tartozik a modern tánc, balett, foci, lovag-
lás, számítógép használat, hittan.

Közösségi nevelés
Értelmi nevelés
Anyanyelvi nevelés
Érzelmi nevelés
Erkölcsi nevelés
Gyógytorna
Átmenetet segítő foglalkozás
Úszás
Zeneovi
Néptánc
Nyelvtanulás
Moderntánc
Balett
Foci
Lovaglás
Számítógép használata
Hittan
1. ábra
Tartalmi feltételek összefüggéseinek vizsgálata klaszteranalízissel (fagáf)

A klaszteranalízis eredményeként kapott összefüggések alapján a könnyebb összehasonlítha-

tóság érdekében összesített mutatókat hoztam létre az egyes csoportokba tartozó részeredmé-
nyek átlagolásával, melynek részletei a mellékletben található 35. táblázatban láthatóak. A
kapott statisztikai eredményeket a 2. ábrán szemléltetem.
Az óvoda tartalmi feltételeit vizsgálva a kapott eredményeket összegezve megállapítha-
tó, hogy a szülők legnagyobb mértékben az óvodai nevelés területeit találják leginkább kulcs-
fontosságúnak óvodaválasztáskor, melyek ötös skálán 4,4-es átlagot mutattak. Kevésbé tartják
fontosnak az óvodák által nyújtott általánosnak vett plusz szolgáltatásokat, ez a csoport köze-

37
pes átlagot ért el, közel egy egésszel alacsonyabb átlagot, mint az óvoda nevelési területei.
Kissé meglepő az eredmény, hogy az különleges szolgáltatásokra tartanak legkevésbé igényt a
szülők, melyeknek átlaga 2,1 lett.
Annak ellenére, hogy a társadalom egyre inkább azt sugallja, hogy megnőttek az igények az
különleges foglalkozások iránt, a szülők mégis úgy ítélik meg, hogy óvodaválasztáskor elsőd-
leges szempont az óvoda nevelési feladata.
5 4,37
4 3,46
3 2,1
2
1
0
Nevelési területek Plusz elvárások Különleges elvárások

2. ábra
Tartalmi feltételek értékelése új mutatók létrehozásával

Válaszadók neme szerinti összehasonlítást végeztem, kétmintás t-próbával hasonlítot-

tam össze a nevelési területek eredményeit, mely harmóniaátlaggal számol. Szignifikáns kü-
lönbséget kaptam a férfiak és a nők között, szignifikancia-szint= 0,1.

13. táblázat. Nemek szerinti összehasonlítás a nevelési területeket tekintve (átlag, szórás)
Neme Fő Átlag Szórás St. hiba
Férfi 29 4,1 0,49 0,092
Nevelési területek
Nő 745 4,4 0,47 0,017

Csoportszervezés

Következőekben az ideálisnak tartott csoportösszetételt tekintve vizsgáltam meg a szü-

lők nézeteit. Annak ellenére, hogy napjainkban egyre elterjedtebb a heterogén csoportösszeté-
tel – az óvodapedagógia meghatározó kutatói állnak ki mellette (ld. 1. fejezet) - az eredmé-
nyek azt mutatják, hogy a homogén csoportösszetételt hatékonyabban működőnek tartják a
szülők, mint a heterogén csoportösszetételt. (12. táblázat)

14. táblázat Csoportszervezés értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás, gyakoriság)

Relatív gyakoriság (%)

Átlag Szórás Csoportszervezés
1 2 3 4 5
3,96 1,195 Homogén csoportösszetétel 5,5 6,4 20,6 21 46,5

38
 3,18 1,352 Heterogén csoportösszetétel 15,3 15,9 26,9 19,7 22,2
N=811 fő
Megjegyzés: Kérdés a kérdőívben: „Milyen mértékben tartja jónak, hatékonyan működőnek az
alábbi csoportösszetételeket?”

Pontosabb értelmezhetőség érdekében kiszámoltam az egyes szervezési módok gyakori-

ságát, melyet a 3. ábra szemléltet. A homogén csoportösszetételt a szülők közel fele 5-ösre
értékelte (ötös skálán) és csupán az 5,5%-a gondolta úgy, hogy egyáltalán nem működik haté-
konyan. A heterogén csoportösszetételnél megoszlanak a vélemények, legtöbben közepesre
értékelték, melyből arra következtetek, hogy vagy nincs tapasztalatuk a heterogén csoportösz-
szetétellel kapcsolatban, vagy egyaránt gondolják jól működőnek és kevésbé jól működőnek
is azt.

50 46,5

40
30
26,9
20,6 21 19,7 22,2
20 15,3 15,9
10 5,5 6,4
0
Homogén Heterogén
1 2 3 4 5

3. ábra
Csoportszervezés módjának értékelése szülői perspektívából (gyakoriság)

Az elmúlt évtizedben a szülőknek egyre növekvő igénye, hogy megfelelően tájékoztas-

sák gyermekük neveléséről, vonják be gyermekük óvodai nevelésének hétköznapjaiba is. A
kutatást megalapozó interjúk szerint is nagy jelentőségű tehát e kérdés. Ezért vizsgáltam meg
a szülő és az óvoda különböző kapcsolattartási lehetőségeinek igényeit hagyományos és ke-
vésbé elterjedt ünnepek és rendezvények tekintetében. Az ötös skála minden értéke megtalál-
ható volt a válaszok között. Összességében a szülők igény tartanak a szülőt bevonó óvodai
ünnepekre és rendezvényekre. Ezt bizonyítja, hogy a legalacsonyabb érték is közepes fölött
helyezkedik el, melynek átlaga 3,14. Mely meglepő számomra, hogy a szülők ugyan első he-
lyen helyezték el az anyák napját, azonban ennek átlaga csupán 4,65.

Szülő-óvoda kapcsolata

39
15. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségeinek értékelése szülői szempontból (át-
lag, szórás)
Kapcsolattartási Átlag Szórás Fő
lehetőségek
Anyák napja 4,7 0,82 814
Ballagás 4,6 0,93 815
Kirándulás 4,1 1,10 778
Beszélgető est 4 1,09 778
Nyitott óvoda 4 1,13 778
Karácsony 3,9 1,36 814
Játék-est 3,9 1,15 778
Farsang 3,8 1,27 815
Szülői teadélután 3,8 1,27 778
Mikulás várás 3,5 1,36 814
Húsvét 3,4 1,35 813
Egyéb 3,2 1,35 792
Szüreti bál 3,1 1,35 815

Klaszteranalízis segítségével megnéztem, hogy mely faktorok állnak a változók mögött.

A kialakult faktorok meghatározása után új mutatókat hoztam létre, mellyel szerettem volna
megvizsgálni a hagyományos ünnepekről való elvárást, igényt, valamint az ezeken felüli
egyéb rendezvényekre való igényt. Egyéb rendezvények közé soroltam a klaszteranalízis se-
gítségével az anyák napját, a ballagást, a beszélgető estet, a teadélutánt, a játékestet, és a nyi-
tott óvodát. Hagyományos ünnepek közé pedig a Mikulás várást, húsvétot, karácsonyt, far-
sangot, szüreti bált és az egyéb rendezvényeket. Eredményül kaptam, hogy a szülők nagyobb
igényt tartanak a hagyományostól eltérő egyéb rendezvényekre. Melyből arra tudok következ-
tetni, hogy a szülők szívesen részt vesznek/vennének az óvodai életben, partnerek a közös
munkában is.

16. táblázat. Különböző kapcsolattartási lehetőségekre való igény szülői szempontból (átlag,
szórás)
Kapcsolattartási
Minimum Maximum Átlag Szórás Fő
lehetőségek
Egyéb rendezvé-
1,43 5,00 4,1 0,71 777
nyek igénye
Hagyományos
1,00 5,00 3,5 1,02 791
ünnepek igénye

Az ötös skála minden értéke megtalálható volt a válaszok között. Az óvodai honlapok
értékeléséből nem születtek kimagasló eredmények, azonban alacsony eredmények sem. In-

40
kább pozitívan értékelik, mint közömbösen vagy negatívan. Ez talán annak köszönhető, hogy
a szülők óvodaválasztáskor megtekinthetik a kiszemelt óvoda honlapját, informálódhatnak
onnan, azonban inkább az óvodák személyes felkeresése élvez prioritást számukra. Ha meg-
nézzük az átlagokat, nem sokkal követik egymást a szempontok. A legmagasabb és a legala-
csonyabb értékek között nincs egy egész eltérés sem.

17. táblázat. Az óvodai honlap értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás)

Óvodai honlap részei Átlag Szórás Fő

Információk (aktuális) 4,4 0,78 814
Elérhetőségek 4,3 0,99 814
Napirend 4,3 0,91 814
Pedagógiai Program 4,3 0,96 814
Gyermekfelvétel 4,2 0,95 813
Szolgáltatások 4,1 0,98 814
Óvodai csoportok 4,1 0,92 814
Bemutatkozás 4,1 0,97 814
Galéria 3,7 1,06 812

A befogadási időszak időtartamát tekintve megoszlanak a vélemények. A szülők 38,4%-

a úgy gondolja, a befogadási időszaknak addig kell tartania, ameddig a gyermek igényli, míg
a 33,3%-a úgy gondolja, hogy elég csupán az első héten néhány óráig tartania. Arra az állítás-
ra, hogy az első vagy az első kettő héten végig tartson a befogadási időszak viszonylag ala-
csony értékelés érkezett. Arra a kettő állításra pedig, hogy néhány órát naponta az első kettő
héten, valamint, hogy csak az első nap, közel azonos értékeket kaptam.

18. táblázat. Befogadási időszak hosszának értékelése szülői aspektusból (gyakoriság)

Relatív gyakoriság
Befogadási időszak időtartami lehetőségei Gyakoriság (fő)
(%)
Néhány órát naponta az első héten. 271 33,3
Néhány órát naponta az első kettő héten. 82 10,1
Csak az első nap. 79 9,7
Az első héten végig. 21 2,6
Az első kettő héten végig. 9 1,1
Ameddig a gyermek igényli. 313 38,4
Válaszadók összesen 775 95,1
Nem érkezett válasz 40 4,9
Megkérdezettek összesen 815 100,0

41
 A szülői nézetek zárásaként kitérnék arra a kérdésre kapott válaszok eredményire, hogy
gondolt-e vagy gondolna-e a szülő arra óvodaválasztáskor, hogy a körzeti óvodán kívül más
óvodát is megnézzen. Fontosnak tartom ezt a kérdést, mivel Török Balázs kutatása is azt bi-
zonyította, hogy a szülők 53%-a megteheti, hogy több óvoda közül választ és ennek az 53%-
nak a 70%-a meg is keres kettő vagy több intézményt. (Török, 2002) Kutatásom eredményei
is tükrözik ezt az állítást. A szülők 57,2 %-a gondolt vagy gondolna arra, hogy a körzeti óvo-
dán kívül más óvodát is megkeres. Úgy gondolom, hogy amennyiben a szülők több óvodát is
megtekintenek és nem az első óvodába íratják be gyermeküket, addig fontos az óvodáknak
olyan feltételeket biztosítania, ami a szülő és saját maga számára egyaránt megfelelő. Gondo-
lok itt a személyi feltételekre, tárgyi feltételekre, tartalmi feltételekre, csoportszervezésre és a
szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségeinek bővítésére.

19. táblázat. Körzeten kívüli óvodák megkeresésének aránya óvodaválasztáskor (gyakoriság)

Relatív gyakoriság
Válaszlehetőségek Gyakoriság (fő)
(%)
Nem 309 37,9
Igen 466 57,2
Válaszadók összesen 775 95,1
Nem érkezett válasz 40 4,9
Megkérdezettek összesen 815 100,0

3.1.2 Óvodapedagógusok nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról

Személyi feltételek

Az óvodapedagógusok kérdőíve ebben a pontban eltér a szülőkétől. Úgy gondoltam

nem kapnék reális az óvodapedagógus személyiségjegyek értékelésének tekintetében, ezért
úgy döntöttem, hogy a következő három szempontot hagyom csak benne. Legmagasabb
eredményt nem meglepő módon az óvodapedagógus gyermekcentrikussága kapta, azonban
meglepő, hogy 3-as értékelés is érkezett erre a szempontra. Összességében pozitívan értékel-
ték a személyi feltételeket tekintve.

20. táblázat. Személyi feltételek értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás)

Személyi feltételek Minimum Maximum Átlag Szórás

Az óvodapedagógus gyermekcentrikus 3 5 4,97 0,19
Fejlesztő pedagógus van az óvodában. 1 5 4,1 1,03
Pszichológus van az óvodában 1 5 3,8 1,14

42
 N=476

Az óvodapedagógus gyermekcentrikusságára érkezett 3-as értékelésre felfigyelve meg-

néztem a szempontra kapott értékek gyakoriságát. Összesen kettő fő volt, aki 3-as értékelést
adott, 1,9% adott 4-es értékelést, a válaszadók igen magas százaléka pedig 5-ös értékelést.

21. táblázat. Az óvodapedagógusi gyermekcentrikusság értékelésének gyakorisága óvodape-

dagógusi szemmel (gyakoriság)

Értékelés Gyakoriság (fő) Relatív gyakoriság (%)

3 2 0,4
4 9 1,9
5 465 97,5
Válaszadó összesen 476 99,8
Nem érkezett válasz 1 0,2
Megkérdezettek összesen 477 100,0

Tárgyi feltételek

A tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógusi szemmel közel azonos, mint szülői

szemmel. Itt is elsősorban a növények jelenléte volt fontos, mintsem a játékok megléte. Ösz-
szehasonlítva a szülők és az óvodapedagógusok nézeteit a tárgyi feltételeket tekintve, ugyana-
zon sorrendet lehet felfedezni, valamint az átlagok is közel azonosak. A válaszok között az
ötös skála minden értéke megtalálható volt.

22. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógusi perspektívából (átlag, szórás)

Tárgyi feltételek Átlag Szórás

Az óvoda udvara növényekkel van tele. 4,3 0,80
Zöld övezetben található az óvoda 4,1 0,97
Óvodakert van 4,1 0,98
Udvaron néhány játék, több hely 3,3 0,98
Udvaron sok játék, kevés hely 3,1 0,86
N=476

Tartalmi feltételek

Az óvodapedagógusok nézetei a tartalmi feltételekről hasonló, mint a szülőké (10. táb-

lázat). Az óvodapedagógusok kérdőívébe nem tettem bele a nevelési feladatok jelentőségének
értékelését, melyek a szülők értékelésében a legmagasabb átlagot kapták. Azonban ha meg-
nézzük a szülői nézeteket, akkor megfigyelhetjük, hogy a nevelési feladatokat követően talál-
ható az átmenetet segítő foglalkozás, a gyógytorna, a külön torna foglalkozás, az úszás, a ze-
43
neovi, valamint a néptánc. Ezek a szempontok ugyan nem ebben a sorrendben, de az óvoda-
pedagógusi nézetek szerint is a legmagasabb átlaggal rendelkezők közé tartoznak a tartalmi
feltételeket tekintve. Érdekesnek találom a nyelvtanulás alacsony átlagát, mivel napjainkban
egyre inkább elterjedtebbek a nyelvi csoportok. Továbbá azt is, hogy az óvodapedagógusok
pozitívabban értékelték az IKT eszközök fejlesztő játékokra való használatát, mint a szülők. A
válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható volt.

23. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás)

Tartalmi feltételek Átlag Szórás Fő

Gyógytorna 4 1,15 477
Néptánc és hagyományőrzés 4 1,08 477
Átmenetet segítő foglalkozás 3,7 1,35 477
Külön tornafoglalkozás 3,4 1,37 477
Úszás 3,4 1,32 477
Zeneovi 3,2 1,29 477
Projektor 3 1,40 477
Digitális tábla 3 1,42 477
Laptop 2,6 1,38 477
Hittan 2,6 1,27 477
Tablet 2,5 1,36 477
Televízió 2,4 1,30 477
Nyelvtanulás 2,4 1,30 477
Foci 2,4 1,12 476
Modern tánc 2,2 1,05 477
Lovaglás 2,1 1,14 477
Számítógép 2,1 1,17 477
Balett 2 0,98 476

Csoportszervezése

A csoportszervezést tekintve az óvodapedagógusok szintén a homogén csoportösszeté-

telt gondolják hatékonyabban működőnek. Azonban a szülői nézetekhez viszonyítva a homo-
gén és a heterogén csoportösszetétel átlaga egyaránt magasabb. A válaszok között az ötös
skála minden értéke megtalálható volt.

24. táblázat. Csoportszervezés értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás)

Csoportszervezés Átlag Szórás Fő

Homogén csoportösszetétel 4,1 1,09 477

44
 Heterogén csoportösszetétel 3,7 1,22 475

Szülő-óvoda kapcsolata

A szülő és az óvoda kapcsolattartási lehetőségeinek igényei pedagógus szemmel szintén

meglepő eredményeket mutatnak. A legmagasabb átlaggal szintén az anyák napja rendelke-
zik, azonban átlaga csupán 4,78. A válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható
volt. A szülők nézeteivel összehasonlítva az első néhány magasabb átlaggal rendelkező szem-
pont szintén megtalálható a szülők igényei között. A hagyományostól eltérő rendezvények,
programok igénye az óvodapedagógusok részéről is pozitív eredmény mutatott.

25. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolata óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás)

Kapcsolattartási
lehetőségek Átlag Szórás Fő
Anyák napja 4,8 0,76 477
Ballagás 4,7 0,76 477
Kirándulás 4,4 0,97 477
Beszélgető est 4,1 1,02 477
Játék-est 4,1 1,06 477
Nyitott óvoda 4 1,18 476
Szülői teadélu-
3,8 1,3 477
tán
Egyéb 3,7 1,33 475
Karácsony 3,6 1,47 477
Farsang 3,6 1,44 477
Szüreti bál 3,5 1,37 477
Mikulás várás 2,9 1,48 477
Húsvét 2,9 1,36 477

3.1.3 Óvodapedagógus hallgatók nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról

Személyi feltételek

Az óvodapedagógus hallgatók nézetei alapján a személyi feltételek közül az óvodape-

dagógus türelmessége a legfontosabb, ez a szempont rendelkezik a legmagasabb átlaggal,
valamint a hallgatók értékeléskor csupán 4-es és 5-ös értékeket adtak erre a szempontra. El-
sődleges szempontként itt is a pedagógus személyiségjegyei jöttek ki, igen magas átlaggal.
Továbbá szembetűnő, hogy az óvodapedagógus gyermekcentrikus szempontnál a minimum
érték az 1.

45
26. táblázat. Személyi feltétel értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szó-
rás)

Személyi feltételek Minimum Maximum Átlag Szórás

Türelmes 4 5 4,9 0,24
Az óvodapedagógus
1 5 4,9 0,34
gyermekcentrikus
Megértő 4 5 4,9 0,34
Felkészült 4 5 4,9 0,36
Határozott 3 5 4,8 0,44
Fejlesztő pedagógus van az
3 5 4,6 0,61
óvodában.
Céltudatos 3 5 4,5 0,59
Több területhez értsen 3 5 4,2 0,76
Pszichológus van az óvodá-
1 5 3,9 0,89
ban
Egy területen legyen kiváló 1 5 2,9 1,15
N=254

A tárgyi feltételeket tekintve az óvodapedagógus hallgatók ugyan úgy gondolkodtak,

mint az óvodapedagógusok és a szülők. Értékeléseik alapján ugyan az a sorrend állt fel. Azzal
a különbséggel, hogy az udvaron néhány játék, több hely szempont kivételével az összes
szempont átlaga minimálisan, de alacsonyabb, mint az óvodapedagógusok és a szülők által
kapott válaszok értékelései.

Tárgyi feltételek

27. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógus hallgatók aspektusából (átlag,

szórás)

Tárgyi feltételek Minimum Maximum Átlag Szórás Fő

Az óvoda udvara növényekkel van tele. 2 5 4,2 0,73 249
Zöld övezetben található az óvoda 2 5 4,0 0,88 254
Óvodakert van 2 5 3,8 0,88 254
Udvaron néhány játék, több hely 1 5 3,4 0,97 254
Udvaron sok játék, kevés hely 1 5 3,0 0,71 254

46
 A tartalmi feltételekre adott válaszok alapján szintén hasonló az első néhány legmaga-
sabb eredmény sorrendje. Az óvodapedagógusok, a szülő és az óvodapedagógus hallgatók
ezen a téren azonosan gondolkoznak. Az IKT eszközök fejlesztő játékra való használata az
óvodapedagógus hallgatok szemszögéből szintén háttérbe került, azonban magasabban érté-
kelték, mint az óvodapedagógusok és a szülők.

Tartalmi feltételek

28. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szó-
rás)

Tartalmi feltételek Minimum Maximum Átlag Szórás Fő

Zeneovi 1 5 4,2 0,99 254
Átmenetet segítő foglalkozás 2 5 4,2 0,84 254
Gyógytorna 2 5 4,1 0,91 254
Néptánc és hagyományőrzés 1 5 4,1 1,07 254
Külön tornafoglalkozás 1 5 4,1 0,96 254
Úszás 1 5 3,9 1,03 254
Projektor 1 5 3,9 1,20 254
Nyelvtanulás 1 5 3,6 1,20 251
Digitális tábla 1 5 3,3 1,33 254
Modern tánc 1 5 3,0 1,09 254
Televízió 1 5 2,9 1,29 254
Foci 1 5 2,9 1,02 254
Lovaglás 1 5 2,9 1,20 254
Balett 1 5 2,7 0,93 252
Hittan 1 5 2,7 1,09 254
Tablet 1 5 2,4 1,26 252
Számítógép 1 5 2,4 1,00 254
Laptop 1 5 2,3 1,15 254

A csoportszervezésről az óvodapedagógus hallgatók hasonlóan gondolkodnak, mint a

szülők és az óvodapedagógusok. Véleményük szerint a homogén csoportösszetétel hatéko-
nyabban működik, mint a heterogén csoportösszetétel. A válaszok között az ötös skála min-
den értéke megtalálható volt.

Csoportszervezés

47
29. táblázat. Csoportszervezés értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag,
szórás)

Csoportszervezés Átlag Szórás

Homogén csoportösszetétel 4,27 0,885
Heterogén csoportösszetétel 3,41 1,266
N=254

A szülő és az óvoda kapcsolattartási lehetőségei közül az óvodapedagógus hallgatók vé-

leménye alapján szintén az anyák napja átlaga lett a legmagasabb, azonban a minimum itt is a
3. Az óvodapedagógus hallgatók vélekedése a hagyományostól eltérő programokról pozitív,
nyitottak feléjük. Többnyire előrébb helyezték ezeket a szempontokat, mint a hagyományos
ünnepeket.

Szülő-óvoda kapcsolata

30. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolata óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás)

Kapcsolattartási
lehetőségek Minimum Maximum Átlag Szórás Fő
Anyák napja 3 5 4,9 0,34 254
Ballagás 3 5 4,8 0,50 254
Kirándulás 3 5 4,4 0,71 254
Játék-est 1 5 4,3 1,02 249
Szülői teadélután 1 5 4,3 1,05 249
Beszélgető est 1 5 4,3 0,96 249
Nyitott óvoda 2 5 4,2 0,90 246
Karácsony 1 5 4,1 1,34 248
Farsang 1 5 3,8 1,16 254
Mikulás várás 1 5 3,6 1,23 254
Húsvét 1 5 3,5 1,27 249
Szüreti bál 1 5 3,4 1,16 254
Egyéb 1 5 3,3 1,13 218

Az óvodapedagógus hallgatók óvodai honlap részeiről való vélekedése meglepően pozi-

tív, egy szempont kivételével az összes szempont meghaladja a 4,0-es átlagot. Érdekesnek
találom, hogy óvodapedagógus hallgatói gondolkodással a Pedagógiai Program a második
legalacsonyabb átlaggal rendelkező szempont az óvodaválasztáskor.

48
31. táblázat. Az óvodai honlap értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szó-
rás)

Az óvodai honlap részei Átlag Szórás Fő

Információk (aktuális) 4,6 0,67 254
Napirend 4,4 0,74 254
Gyermekfelvétel 4,4 0,77 254
Elérhetőségek 4,4 0,81 254
Szolgáltatások 4,2 0,91 254
Bemutatkozás 4,1 0,90 254
Óvodai csoportok 4,1 1,07 254
Pedagógiai Program 4,0 0,96 254
Galéria 3,5 0,84 252

3.1.4 A három részminta nézeteinek összevetése

Összesítésként új mutatókat hoztam létre, melyek mind a három részminta nézeteit tar-
talmazzák a kérdőív struktúrában létrehozott csoportokon belül. Varianciaanalízist végeztem,
Tukey-b próbával állapítottam meg a csoportok gondolkodása közötti eltéréseket. Szignifi-
káns különbséget (p < 0,05) találtam a személyi feltételeknél, valamint a tárgyi feltételeknél.

32. táblázat. A különböző óvodaválasztási feltételek változóinak összehasonlítása

varianciaanalízissel és Tukey-b próbával (szignifikancia szint)

Óvodaválasztási Négyzetes Szab.

Variancia típus Variancia F Szign.
feltételcsoportok összeg fok
Személyi feltételek Külső variancia 4,817 2 2,408 6,782 ,001
Belső variancia 547,559 1542 ,355
Tárgyi feltételek Külső variancia 2,010 2 1,005 4,052 ,018
Belső variancia 381,205 1537 ,248
Tartalmi feltételek Külső variancia 61,969 2 30,984 64,538 ,000
Belső variancia 718,228 1496 ,480
Csoportszervezés Külső variancia 37,013 2 18,507 53,636 ,000
Belső variancia 529,645 1535 ,345
Szülő-óvoda kap- Külső variancia 10,857 2 5,429 10,763 ,000
csolattartási lehető- Belső variancia
729,830 1447 ,504
ségei
Jelmagyarázat: Szab. fok: Szabadsági fok; Szign.: Szignifikancia szint

Tukey-b próba eredményei a követezők: a személyi feltétel p=0,001 szinten szignifikáns,

nagyon szoros a kapcsolat, a tárgyi feltétel p=0,018 szinten szignifikáns. Mind a három rész-
minta a személyi feltételeket tartja leginkább jelentőségteljesnek az óvodaválasztást, a „jó”

49
óvoda jellegzetességeit tekintve. Legkevésbé pedig a tartalmi feltételeket tekinti. Annak elle-
nére, hogy egyre inkább elterjedtebb az a gondolat, hogy az óvoda szolgáltató intézmény (Kó-
sáné, 2001) és egyre fontosabbá válnak a külön foglalkozások és extra szolgáltatások mégis a
kutatás eredménye mást mutat. A tartalmi feltételeket tekintve a szülők értékelése alapján
kaptam a legalacsonyabb átlagot, míg az óvodapedagógus hallgatók a másik kettő részmintá-
hoz képest magasabb átlagot produkált. Továbbá a szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségeit
tekintve is magasabb átlaggal rendelkeznek a hallgatók nézetei, ami arra enged következtetni,
hogy a hallgatók nyitottak, pozitívan gondolkodnak a szülőkkel való együttműködést, közös
munkát tekintve.

Szülő Óvodapedagógus Óvodapedagógus hallgató

4,38 4,29 4,45

4,07
3,77 3,77 3,68 3,89 3,84 3,82 3,86
3,56
3,28

2,71 2,83

Személyi feltétel Tárgyi feltétel Tartalmi feltétel Csoportszervezés Szülő-óvoda

kapcsolattartása
4. ábra
A részminták nézeteinek összevetése a különböző óvodaválasztási szempontokról

A tartalmi feltételeknél kapott eredményeket megvizsgáltam életkorcsoportok szerint is.

Kíváncsi voltam, hogy befolyásolja-e az életkor a véleményeket? A részminták között szigni-
fikáns különbség meglétét Tukey-b próbával számoltam. Mivel ebben az eljárásban a program
harmónikus átlaggal számol, a csoportlétszámok eltéréséből eredő különbségeket korrigálja.
A 24 év alattiak és fölöttiek között találtam szignifikáns különbséget (p<0,05
szignifikanciaszinten). Ami talán arra enged következtetni, hogy a fiatalabb generáció nyitot-
tabb az újdonságokra, vagy még nincs tapasztalatuk a szempontokat illetően, ezért pozitívan
gondolkodnak róluk.

50
33. táblázat. A különböző életkorcsoportok gondolkodása a tartalmi feltételekről
(szignifikancia szint)
Átlagok
Életkor csoportok Fő (szignifikanciaszint= 0.05)
1 2
31-40 év 507 2,7
41-50 év 308 2,7
51-60 év 196 2,8
61 év felett 15 2,8
25-30 év 177 2,8
21-24 év 170 3,2
20 év alatt 121 3,3

A szülő-óvoda kapcsolatát fontosságának megítélését is érdekesnek találtam megvizs-

gálni életkorcsoportok szerint. Variancia-analízissel és Tukey-b próbával számoltam. Szigni-
fikáns különbséget kaptam a 20 év alattiak és a 31-60 év közöttiek között. Meglátásaim sze-
rint a 20 év alattiak nagy része az óvodapedagógus képzést végző hallgatók lehetnek. Ha így
vizsgáljuk a kérdést, akkor az azt jelenti, hogy az óvodapedagógus képzést végző hallgatók és
a jelenleg 31-60 év közöttiek gondolkodása eltér a témát illetően.

34. táblázat. A különböző életkorcsoportok gondolkodása a szülő-óvoda kapcsolat lehetősége-

inek igényéről (szignifikancia szint)
Átlagok
Életkor csoportok Fő (szignifikanciaszint= 0.05)
1 2
41-50 év 301 3,7
31-40 év 494 3,8
51-60 év 196 3,8
61 év felett 15 4 4
21-24 év 158 4 4
25-30 év 174 4 4
20 év alatt 107 4,2

További szignifikáns különbséget találtam a plusz elvárásokat és különleges elvárásokat, az

érzelmi nevelést és erkölcsi nevelést tekintve az általános iskolát és a középiskolát végzettek
között. Valamint szignifikáns különbséget találtam az óvodapedagógus határozottságát, az
óvodapedagógus egy területen való kiválóságát és az egészséges életmódra nevelés szempont-
jából az általános iskolai, a középiskolai és a felsőfokú végzetséggel rendelkezők között. (36-
42. táblázat) A településtípusok vizsgálatakor nem találtam szignifikáns különbséget.

51
 4. Összegzés

Kutatásom célja volt feltárni, hogy milyen kép él az óvodai nevelés tartalmát és napi gyakor-
latát meghatározó óvodapedagógusokban és a jövő óvodáját meghatározó óvodapedagógus
jelöltekben, valamint az azt közvetetten befolyásoló szülőkben a „jó óvodát” tekintve. Továb-
bi célom volt az óvodapedagógus képzés céljának és tartalmának elemzése.
Úgy gondolom, hogy szerves része az elkövetkezendő jó óvodapedagógusi munkánk-
nak, hogy ismerjük a szülők álláspontját az óvodáról. Ezért is tartanám célszerűnek, ha már az
óvodapedagógus képzés során megismerkednének a leendő óvodapedagógusok a társadalom
nézeteivel, ezáltal alakulhatna a nézőpontjuk is a „jó” óvodáról. Következőekben a kapott
eredmények összevetem a hipotéziseimmel.
Első hipotézisem volt: A óvodával szembeni elvárásokban a laikusok (szülők) és a szak-
emberek nézetei jelentős eltérést mutatnak. A szakemberek valószínűleg a tartalmi követel-
ményeket tartják majd fontosabbnak, míg a szülők a személyi feltételeket. A hipotézisem
részben bizonyult csak helyesnek. Ugyan a szülők vélekedése alapján a személyi feltételek
valóban magasabb átlaggal rendelkeznek, és az óvodapedagógusok számára pedig fontosabb a
tartalmi feltétel, mint a szülők számára, azonban úgy gondolom, hogy nem jelentős mértékű
az eltérés.
Második hipotézisem volt: A személyi feltételeket mindhárom részminta jelentősnek
ítéli meg, a szülők leginkább – bár ez esetben a hétköznapi és a tudományos tapasztalat el-
lentmondó. A hipotézisem helyesnek bizonyult, a személyi feltételek élveznek nagyobb prio-
ritás a „jó” óvodával szembeni elvárásokat tekintve.
Harmadik hipotézisem szerint a tárgyi feltételek kisebb mértékben befolyásolják a szü-
lőket óvodaválasztáskor, mint a személyi feltételek. Ezen feltételezésem helyesnek bizonyult,
mivel a személyi feltételek 4,38-as átlaggal rendelkeznek, míg a tárgyi feltételek csupán 3,77-
es átlaggal.
Negyedik hipotézisem szerint mindhárom részminta számára hangsúlyos a szülő-óvoda
kapcsolata a jó óvodát tekintve. Ez a hipotézisem helyesnek bizonyult, a legmagasabb ered-
ményű személyi feltételeket a szülő-óvoda kapcsolata követi.
Ötödik hipotézisem, mely szerint az óvodai honlapok tartalma nem befolyásolja nagy-
mértékben az óvodaválasztást elvetendőnek találom. Magasabb eredményeket kaptam, mint
amire számítottam. Minden szempont közepesnél magasabb értékelést kapott.
Hatodik hipotézisem volt, hogy a válaszadók életkora nagyobb mértékben befolyásolja
válaszaikat, mint más háttértényezők. A fiatalabb korosztály számára a tartalmi feltételeken

52
belül a külön foglalkozások kardinális szempontok a jó óvoda megítélésében. A hipotézisem
első része helyesnek bizonyult, mivel a 24 év alattiak és fölöttiek között szignifikáns különb-
ség található, azonban a hipotézisem második fele elvetendőnek bizonyul, mivel a különfog-
lalkozások csak egy részét értékelték pozitívan, de azt sem kimagaslóan.
Hetedik hipotézisem szerint a válaszadók településtípusok szerinti összehasonlítása je-
lentős különbségeket mutat. Ez a hipotézisem elvetendőnek bizonyult. A településtípusok
vizsgálatakor nem találtam szignifikáns különbséget.
Nyolcadik hipotézisem szerint az óvodapedagógus hallgatók nézetei közelebb állnak az
óvodapedagógusok nézeteihez, mint a szülőkéhez, hisz szakmai szocializációjukban a példák
döntő jelentőségűek voltak. A hipotézisem helyesnek bizonyult, az óvodapedagógusok néze-
teihez közelebb áll a hallgatók nézete, mint a szülőkéhez, azonban a hallgatók nézetei szem-
betűnően eltérnek a másik kettő részmintám nézeteitől.
Úgy gondolom, hogy sikerült feltárnom a „jó” óvoda ismérveit, melyek alapján a szülők
is óvodát választanak gyermekük számára. Megvizsgáltam a témát személyi feltételek, tárgyi
feltételek, tartalmi feltételek, csoportszervezés és a szülő-óvoda kapcsolat lehetőségeinek te-
kintetében és a kutatni kívánt kérdéseimre választ kaptam. Azonban néhány kérdés, mely a
kutatás végén felmerült bennem nyitott maradt számomra. Ezekre későbbi kutatásaim során
szeretnék választ kapni. Mi állhat annak a hátterében, hogy az óvodapedagógus hallgatók né-
zetei eltérnek a szülők és az óvodapedagógusok nézeteitől? Mi lehet annak az oka, hogy a
homogén szervezésű csoportösszetételt hatékonyabbnak találta mind a három részmintám,
mint a heterogén szervezésű csoportösszetételt? Mi magyarázza azt, hogy a szülők alacso-
nyabban értékelték az IKT eszközök használatát fejlesztő játékokra az óvodában, mint az
óvodapedagógusok és az óvodapedagógus hallgatók?
Véleményem szerint érdemes lenne ezt a témát akár részekre bontva is mélyebben ku-
tatni és a kapott eredményeket megosztani a társadalommal. Továbbá beépíteni az óvodape-
dagógus képzésbe, hogy nagyobb rálátásuk legyen a leendő óvodapedagógusoknak is a mun-
kájuk és a munkahelyük milyenségére, valamint hogy a fejlesztés érdekében megtehessék a
megfelelő lépéseket.

53
 Irodalomjegyzék

Antal Judit (2012): Az óvodába lépéstől a beilleszkedésig. Óvodai Nevelés LXV. évf. 7. szám,
Budapest. 4-5.
Bakonyi Anna (2016a): Ovisarok. Bakonyi Anna írásai 5. Ünnepek és hétköznapok – az ün-
nep beolvadása és kiemelkedése, együtt a szülőkkel. http://neteducatio.hu/ovisarok-
bakonyi-anna-irasai-5-unnepek-es-hetkoznapok-az-unnep-beolvadasa-es-kiemelkedese-
egyutt-a-szulokkel/ Megtekintés ideje: 2016. szeptember 22.
Bakonyi Anna (2016b): Ovisarok. Bakonyi Anna írásai 6. A vegyes csoport „ügy” – együtt-
létben, együttműködve. http://neteducatio.hu/ovisarok-bakonyi-anna-irasai-6-a-vegyes-
csoport-ugy-egyuttletben-egyuttmukodve/ Megtekintés ideje: 2016. szeptember 22.
Bárdossy Ildikó és Dudás Margit (2011): Pedagógiai nézetek. Pécs: Pécsi Tudományegyetem
Bereczkei Tamás, Rozsnyai Margit, Vekerdy Tamás (2012): Választások: Párválasztás, Pá-
lyaválasztás, Óvoda- és iskolaválasztás. Saxum Könyvkiadó Kft., Budapest.
Bognárné Kocsis Judit (2014): Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai. Pan-
non Egyetem Kiadó, Veszprém.
Cserné dr. Adermann Gizella (1998): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. JPTE,
Távközlési Központ, Pécs.
Dudás Margit (2006): Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása. Pécs: Pécsi Tudomány-
egyetem
EU (2015. 12. 15): A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés
terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról
(Oktatás és képzés 2020). Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés
új prioritásai. (2015/C 417/04). Megtekintés ideje: 2016. június 20. http://eur-
lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52015XG1215(02)
EU EC (2016): Koragyermekkori nevelés és gondozás. European Comission
http://ec.europa.eu/education/policy/school/early-childhood_hu Megtekintés ideje:
2016. szeptember 10.
F. Lassú Zsuzsa, Perlusz Andrea, Marton Eszter (2012): Elvek és gyakorlatok. Példaértékű
kezdeményezések Magyarországon a család és intézmény kapcsolatának, a szülők be-
vonódásának támogatására. In: Podráczky Judit (2012): Szövetségben - Tanulmányok a
család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. http://mek.oszk.hu/11300/11368/
11368.pdf Megtekintés dátuma: 2016. augusztus 27.
Falus Iván (2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest.

54
Falus Iván, Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó,
Budapest.
Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Budapest: Gondolat
Kiadó
Dr. Füle Sándor (1993): A nyílt napról (Vannak? Lesznek?). Solti Könyvkiadó és Terjesztő,
Mogyoród.
Dr. Füle Sándor (2002): Párbeszéd a szülők és a pedagógusok között. OKKER Oktatási, Kia-
dó és Kereskedelmi Kft., Budapest.
Gerber Anita (2010): Ki kitől tanul? - Élet a vegyes óvodai csoportban. Lurkóvilág.
http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=1078 Megtekintés ideje: 2016. szeptember 4.
Harasztiné Bata Zsuzsa (2012): A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra. Óvodai Neve-
lés LXV. éfv. 9. sz. 10.
Hatházi Krisztina (2012): Szülőnek lenni, szülőként látni, szülőként érezni…. Óvodai Nevelés
LXV. évf. 5. szám, Sprint Kft., Budapest. 9-11.
Hercz Mária (2007): A pedagógusok gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fej-
lesztéséről. PhD értekezés, Szeged. http://doktori.bibl.u-
szeged.hu/578/1/Hercz_Maria_PhD _disszertacio.pdf Letöltés ideje: 2016. október 24.
Hercz Mária (2016): Narratívák, mint a pedagógusjelöltek szakmai szocializációjának indiká-
torai In: Reményi Andrea Ágnes, Sárdi Csilla, Tóth Zsuzsanna (szerk.): Távlatok a mai
magyar alkalmazott nyelvészetben. Tinta Kiadó, Budapest, 88-100.
Hercz Mária, (2015): Pedagógusideáloktól a pedagógiai professzionalizmusig. In: Hercz Má-
ria (szerk.): Pályakezdő óvodapedagógusok túlélőkészlete. Szegedi Tudományegyetem,
Szeged. 1. modul 2. fejezet http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Plyakezd_
vodapedaggusok_tllkszleteV3/tartalomjegyzk.html Megtekintés ideje: 2016. augusztus
13.
Hercz Mária és Takács Nikolett (2016): Óvodapedagógus és tanító szakos elsőévesek példa-
képei a társadalmi elvárások tükrében. Gradus, Vol. 3. No. 2.
http://gradus.kefo.hu/index.php/gradus
Horváth György (1998): Pedagógiai pszichológia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém.
110-111.
Jády Mónika (2009): Látogatás az óvodában. Katedra XVII. évf. 3. szám 13.
Járai Krisztina (2015): Óvó nénik és óvó bácsik – ahogyan a gyerekek látják őket. Gyermek-
nevelés 3. évf. 1. szám 18–38.

55
Kálmán Orsolya (2013):A pedagógusjelöltek és pedagógusok nézetei – hazai kutatások nem-
zetközi kontextusban. In: Kotschy, B. (szerk): Új utak a pedagóguskutatásban. Eger: Lí-
ceum Kiadó
Koltói Lilla (2015): A pedagógusképzés hozzáadott értéke a hallgatói kompetenciák tükrében.
In: Pusztai Gabriella – Kovács Klára (szerk.) Ki eredményes a felsőoktatásban? Felső-
oktatás és Társadalom 1. Nagyvárad – Budapest: Partium Könyvkiadó, Presonal
Problems Solution, Új Mandátum Könyvkiadó. 204 – 214.
Köcséné Szabó Ildikó (2009): A tanárjelöltek tanárról alkotott nézetei, és azok változása a
képzés során és a pályára lépés első éveiben. PhD dolgozat. Budapest: ELTE.
http://ppk.elte.hu/2009/images/stories/_UPLOAD/DOKUMENTUMOK/Nevelestudom
any_Phd/tervezett/dolgozat.pdf
KKK (2006): 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kime-
neti követelményeiről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634. Letöltés
ideje: 2016. október 20.
KKK (2016): 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és
mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés kö-
zös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról. Letöltés ideje: 2016. október 20.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600018.EMM&timeshift=fffffff4&tx
treferer=00000001.TXT
Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. Okker Kiadó, Budapest.
Körmöci Katalin (2001): A befogadás – vagy talán a beszoktatás?- időszerű kérdései.
http://www.kormocikatalin.hu/?menu=43 Megtekintés ideje: 2016. május 5.
Labáth Ferencné (2008): Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében. In:
Labáth Ferencné, Glicze Zoltán, Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület el-
méleti alapvetések. http://www.kastelykozpontiovodagod.hu/pdf/03_elmeleti_
alapvetesek_ovoda.pdf Megtekintés ideje: 2016. szeptember 1.
McKinsey & Company (2007): Mi áll a világ iskolai rendszerei legsikeresebb teljesítményé-
nek hátterében? McKinsey & Company, London.
http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf Megtekintés ideje: 2016. október 27.
Nagyné Szabó Etelka (2016): Hogyan foglalkozzon az óvodapedagógus az informatikával?
http://moderniskola.hu/2016/02/16566/ Megtekintés ideje: 2016. szeptember 4.

56
NKT (2011): 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi? docid =A1100190.TV Megtekintés ideje:
2016. június 22.
ONOAP (2012): Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi? docid=A1200363.KOR Megtekintés ideje:
2016. június 22.
Ráczné Oláh Edit (2015): A gyermek útja az óvodáig. In Hercz Mária (szerk.): Pályakezdő
óvodapedagógusok túlélőkészlete. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 2. modul. 4. fe-
jezet. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Plyakezd_vodapedaggusok_tllkszlete
V3/ Megtekintés ideje: 2016. augusztus 23.
Rozmis Attiláné (2016): efop-3.1.1-14-2015-00001 „Kisgyermekkori nevelés támogatása”
elnevezésű kiemelt uniós projekt. 2016. október 20. Szolnok.
http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/ unio_projektek/efop311/03_Rozmis_Attilane.pdf
Megtekintés ideje: 2016. november 2.
Sántha Kálmán (2006a): Létezik-e hipotézis a kvalitatív kutatásban? Új Pedagógiai Szemle,
11. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/letezik-e-hipotezis-a-kvalitativ-
kutatasban Megtekintés ideje: 2016. június 21.
Sántha Kálmán (2006b): Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Gondolat Kiadó, Bu-
dapest
Sántha Kálmán (2009): Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába, Eötvös Jó-
zsef Könyv- és Lapkiadó Bt., Budapest
Somogyi Renáta (2014): A család és az intézmény kapcsolata. Óvodai Nevelés LXVII. évf,
9. szám. 10-11. o.
Szilágyiné Szemkeő Judit (2008): Óvodások és kisiskolások szüleinek intézményválasztási
motivációi. Új Pedagógiai Szemle, LVIII. évf. 2. szám 51-60.
Szunyogh Gábor (2013): „Az óvónő személye a legfontosabb.”. Szülők az iskolaválasztásról.
Új Köznevelés. 2013. 3. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/az-ovono-szemelye-a-
legfontosabb Megtekintés ideje: 2016. június 6.
Takács Nikolett (2016): A pedagógus szakmai önreflexiójának szerepe énhatékonyságának
alakulásában. Új Pedagógiai Szemle. 66. évf. 5-6. sz. p.71-76.
Tóth András (2015): Szülőket kérdeztünk… Mi alapján választanak óvodát a gyermeküknek?
Új Köznevelés 71. évfolyam 25-27.
Tóth László, Dr. (é.n.): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 206-
211)

57
Török Balázs (2002): Óvodák – szülői szemmel. Óvodai Élet, 10. 1. sz. 9.
Török Balázs (2004): A gyermeküket óvodáztató szülők körében végzett országos felmérés
eredményei, Felsőoktatási Kutatóintézet, Kutatás Közben sorozat No.261
Török Balázs (2005): Óvodák és szülők – vonzások és választások. Educatio, 4. 787–804.
Török Balázs (2006): Számítógépek az óvodában. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest.
http://www.hier.iif.hu/hu/kutatas_reszletes .php?id=70 Letöltés ideje: 2016. november
10.
Török Balázs (szerk. 2015): Változások az óvodarendszerben. Véleménykutatások eredmé-
nyei (2014/15). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest
Trencsényi László (1988): Peagógusszerepek az általános iskolában. Akadémiai Kiadó, Bu-
dapest
Vekerdy Tamás (1999): Süss fel nap – Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Pedagó-
gus-Továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Pilisborosjenő.
Vekerdy Tamás (2001): Gyerekek, óvodák, iskolák. Saxum Kiadó, Budapest.
Zilahiné Józsefné (2012): Hasznos haszontalanságok - Óvodai nevelés játékkal, mesével.
https://www.youtube.com/watch?v=NnovhqawkTc Megtekintés ideje: 2016. március
23.

58
 Táblázatok és ábrák jegyzéke

Táblázatok jegyzéke

1. táblázat. A régi és az új Képzési és Kimeneteli Követelmények összehasonlítása.............. 11

2. táblázat. Óvodaválasztási szempontok összefoglalása kutatónként ..................................... 16
3. táblázat. A kérdőíves kutatás mintájának főbb jellemzői ..................................................... 22
4. táblázat. A kérdőívek struktúrája és tartalmi elemei a részmintákra vonatkozóan .............. 24
5. táblázat. Az kifejlesztett kérdőívek megbízhatósága (Cronbach alfa) ................................. 26
6. táblázat. Személyi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) ..................... 32
7. táblázat. Az óvodapedagógus gyermekcentrikusságának értékelése szülői szemmel
(gyakoriság) ........................................................................................................... 33
8. táblázat. Az óvodapedagógusi türelmesség értékelésének szülői szemmel (gyakoriság) .... 34
9. táblázat. Az óvodapedagógusi megértő jellemző értékelése szülői szemmel (gyakoriság) . 34
10. táblázat. Az óvodapedagógusi határozottság értékelésének szülői szemmel (gyakoriság) 34
11. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) ....................... 35
12. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) .................... 36
13. táblázat. Nemek szerinti összehasonlítás a nevelési területeket tekintve (átlag, szórás) ... 38
14. táblázat Csoportszervezés értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás, gyakoriság) ... 38
15. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségeinek értékelése szülői szempontból
(átlag, szórás)......................................................................................................... 40
16. táblázat. Különböző kapcsolattartási lehetőségekre való igény szülői szempontból (átlag,
szórás) .................................................................................................................... 40
17. táblázat. Az óvodai honlap értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) ..................... 41
18. táblázat. Befogadási időszak hosszának értékelése szülői aspektusból (gyakoriság) ........ 41
19. táblázat. Körzeten kívüli óvodák megkeresésének aránya óvodaválasztáskor (gyakoriság)
............................................................................................................................... 42
20. táblázat. Személyi feltételek értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) ..... 42
21. táblázat. Az óvodapedagógusi gyermekcentrikusság értékelésének gyakorisága
óvodapedagógusi szemmel (gyakoriság)............................................................... 43
22. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógusi perspektívából (átlag, szórás) ..... 43
23. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) ...... 44
24. táblázat. Csoportszervezés értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) ........ 44
25. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolata óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) ............... 45
26. táblázat. Személyi feltétel értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás)
............................................................................................................................... 46
27. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógus hallgatók aspektusából (átlag,
szórás) .................................................................................................................... 46
28. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag,
szórás) .................................................................................................................... 47
29. táblázat. Csoportszervezés értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag,
szórás) .................................................................................................................... 48
30. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolata óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) . 48
31. táblázat. Az óvodai honlap értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag,
szórás) .................................................................................................................... 49
32. táblázat. A különböző óvodaválasztási feltételek változóinak összehasonlítása
varianciaanalízissel és Tukey-b próbával (szignifikancia szint) ........................... 49
33. táblázat. A különböző életkorcsoportok gondolkodása a tartalmi feltételekről
(szignifikancia szint) ............................................................................................. 51

59
34. táblázat. A különböző életkorcsoportok gondolkodása a szülő-óvoda kapcsolat
lehetőségeinek igényéről (szignifikancia szint) .................................................... 51
35. táblázat. Szülői vélemények az óvoda tartalmi feltételeiről (átlag, szórás) ....................... 91
36. táblázat. Plusz foglalkozások (szignifikancia szint) ........................................................... 91
37. táblázat. Különleges foglalkozások (szignifikancia szint) ................................................. 91
38. táblázat. Pedagógus határozottsága (szignifikancia szint) ................................................. 91
39. táblázat. Pedagógus egy területen való kiválósága (szignifikancia szint) .......................... 92
40. táblázat. Érzelmi nevelés (szignifikancia szint) ................................................................. 92
41. táblázat. Közösségi nevelés (szignifikancia szint) ............................................................. 92
42. táblázat. Egészséges életmódra nevelés (szignifikancia szint)........................................... 92

Ábrajegyzék
1. ábra Tartalmi feltételek összefüggéseinek vizsgálata klaszteranalízissel (fagáf) ................ 37
2. ábra Tartalmi feltételek értékelése új mutatók létrehozásával ............................................. 38
3. ábra Csoportszervezés módjának értékelése szülői perspektívából (gyakoriság) ............... 39
4. ábra A részminták nézeteinek összevetése a különböző óvodaválasztási szempontokról .. 50

Mellékletek jegyzéke

1. melléklet: Szülői kérdőív

2. melléklet: Óvodapedagógusi kérdőív
3. melléklet: Óvodapedagógus hallgatói kérdőív
4. melléklet: Körmöci Katalinnal készült interjú
5. melléklet: Ráczné Oláh Edittel készült interjú
6. melléklet: Szani Zoltánnéval készült interjú
7. melléklet: Szülői vélemények az óvoda tartalmi feltételeiről (táblázat)
8. melléklet: Szignifikáns különbségek iskolai végzettségek alapján

60
1. melléklet

Kedves Anyuka, Kedves Apuka!

Úgy gondolom, hogy Ön, mint szülő érdekelt az óvodaválasztásban, vagy nagy tapasztalattal
rendelkezik az óvodaválasztást, óvodáztatást illetően. Amennyiben ezek mégsem jellemzőek
Önre, akkor pedig biztos vagyok benne, hogy van egy óvodaképe, tudja, hogy milyen óvoda
volna az, amely gyermekének a legjobb lenne.

Fontos számomra az Ön véleménye, meglátása, tapasztalata az óvodát és az óvodaválasztást

illetően. A kérdőív kitöltésével hozzájárulna ahhoz, hogy az óvodák megismerhessék a szülői
igényeket, növelné kutatásom hitelességét, és nem utolsó sorban segítene, hogy az óvodavá-
lasztás előtt álló szülők a gyermekük számára legjobb óvodát választhassák, mivel a vélemé-
nyeket összegyűjtöm és közzéteszem.

Segítségét és őszinte válaszait előre is nagyon szépen köszönöm!

Várhegyi Mónika

1. Ön, mint szülő, mit gondol, mennyire fontosak az alábbi jellemzők az óvodaválasztás
során?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! Írja a számot a vonalra!(1= egyáltalán nem tartom
fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom)

1. _____ Zöld övezetben található az óvoda.

2. _____ Fejlesztő pedagógus is segíti az óvodapedagógus munkáját.
3. _____ Pszichológus is tevékenykedik az óvodában.
4. _____ Az óvodapedagógus gyermek centrikus.
5. _____ Az óvoda udvara növényekkel van tele.
6. _____ Az óvoda udvarán a gyermekek által ültetett növények is megtalálhatók.
7. _____ Az óvoda udvarán több különböző játék található, ezáltal kevesebb a szabad tér.
8. _____ Az óvoda udvarán csupán néhány játék található, ezáltal több a szabad tér.
9. _____ Széleskörű repertoárral rendelkezik a hagyományostól eltérő, alternatív módszerek-
ből.
10. _____ Gyermeke óvodapedagógusa pályakezdő (fiatal) pedagógus legyen.
11. ____ Gyermeke óvodapedagógusa több éves tapasztalattal rendelkező pedagógus legyen.

2. Az alábbi honlap részeket milyen mértékben veszi/venné figyelembe az óvodaválasz-

táskor?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! Karikázza be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem; ...;
5= nagyon)

Bemutatkozás 1 2 3 4 5
Információk (aktuális) 1 2 3 4 5
Napirend 1 2 3 4 5

61
 Gyermekfelvétel 1 2 3 4 5
Szolgáltatások 1 2 3 4 5
Galéria 1 2 3 4 5
Elérhetőségek 1 2 3 4 5
Óvodai csoportok 1 2 3 4 5
Pedagógiai Program 1 2 3 4 5
3. Az óvodaválasztáskor gondolt/gondolna arra, hogy a körzeti óvodán kívül más óvo-
dát is megnézzen?
Kérem, jelölje a megfelelő választ!

a) Igen
b) Nem

4. Véleménye szerint mennyi ideig kellene a befogadási/beszoktatási idő alatt a szülő-

nek az óvodában tartózkodnia a gyermeke mellett?
Kérem, jelölje a megfelelő betűjelet!

a) néhány órát naponta az első héten.

b) néhány órát naponta az első kettő héten.
c) csak az első nap
d) az első héten végig
e) az első kettő héten végig
f) ameddig a gyermek igényli

5. Milyen mértékben tartja jónak, hatékonyan működőnek az alábbi csoportösszetéte-

leket?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem; ...; 5= nagyon…)

Tiszta csoport (azonos életkorú gyermekek járnak egy csoportba) _________

Vegyes csoport (különböző életkorú gyermekek járnak egy csoportba) _________

6. Véleménye szerint, mennyire fontos, hogy egy óvodapedagógus rendelkezzen a kö-

vetkező jellemzőkkel?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! Karikázza be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem
tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom)
Legyen megértő. 1 2 3 4 5
Legyen céltudatos. 1 2 3 4 5
Legyen felkészült. 1 2 3 4 5
Legyen határozott. 1 2 3 4 5
Legyen türelmes. 1 2 3 4 5
Több területhez is értsen, ne egy területre specializálódjon. 1 2 3 4 5

62
 Egy területen legyen kiváló, nem kell mindenhez értenie. 1 2 3 4 5
7. Véleménye szerint milyen mértékben nevelje a pedagógus a gyermekeket az alábbi-
akra?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1=egyáltalán nem;…; 5= nagyon…)

Érzelmi nevelés 1 2 3 4 5
Erkölcsi nevelés 1 2 3 4 5
Közösségi nevelés 1 2 3 4 5
Anyanyelvi nevelés 1 2 3 4 5
Értelmi fejlesztés és nevelés 1 2 3 4 5
Egészséges életmódra nevelés 1 2 3 4 5

8. Szabadidős foglalkozásokról, szakkörökről gyűjtöttünk össze gondolatokat.

Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon
fontosnak tartom)

külön tornafoglalkozásra. 1 2 3 4 5
óvodában legyen a gyerme-
Fontosnak tartom, hogy az

foci szakkörre járni. 1 2 3 4 5

keknek lehetősége…

modern tánc szakköre járni. 1 2 3 4 5

úszni járni. 1 2 3 4 5
balett szakkörre. 1 2 3 4 5
nyelvtanulásra. 1 2 3 4 5
zeneovira. 1 2 3 4 5
lovagolni járni. 1 2 3 4 5

a néptáncot és hagyományőrzést 1 2 3 4 5
az óvodai életben.
hogy az óvodában a hittanra nagy 1 2 3 4 5
hangsúlyt fektessenek.
Fontosnak tartom…

hogy a gyermekek megismerked- 1 2 3 4 5

jenek a számítógépekkel az óvo-
dában.
hogy a gyermekek az óvodán be- 1 2 3 4 5
lül részt vehessenek gyógytornán.
hogy a gyermekek az óvodán be- 1 2 3 4 5
lül részt vehessenek bölcsőde és
óvoda, valamint óvoda és iskola
átmenetet segítő foglalkozásokon

63
9. Mennyire tartja fontosnak, hogy a gyermekek és a családjuk közösen vegyenek részt
az alábbi ünnepeken, melyek az óvoda szervezésében történnek?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fon-
tosnak tartom)

Szüreti bál 1 2 3 4 5
Mikulás várás 1 2 3 4 5
Karácsony 1 2 3 4 5
Farsang 1 2 3 4 5
Húsvét 1 2 3 4 5
Anyák napja 1 2 3 4 5
Ballagás 1 2 3 4 5
Egyéb 1 2 3 4 5

10. Véleménye szerint mennyiben segítenék a szülő-óvoda kapcsolatát a következő prog-

ramok?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1=egyáltalán nem,…; 5=nagyon…)

Kirándulás 1 2 3 4 5
Játék-est 1 2 3 4 5
Nyitott óvoda 1 2 3 4 5
Beszélgető est (nevelési problémákat beszélhetnek meg egymással a szülők óvodai ke-
retek között)
1 2 3 4 5
Szülői teadélután (a délután folyamán a szülők beülhetnek a csoportszobába, játszhat-
nak és beszélgethetnek, mindezt kávé és tea mellett)
1 2 3 4 5

11. Mennyire tartaná hasznosnak, hogy az óvodás korú gyermek digitális eszközöket
használjon az óvodában, ha, fejlesztő játékra használná ezeket az eszközöket.
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem; ...; 5= nagyon…)

Digitális tábla 1 2 3 4 5
Tablet 1 2 3 4 5
Laptop 1 2 3 4 5
Projektor 1 2 3 4 5
Televízió 1 2 3 4 5
Végezetül, kérem, osszon meg velünk néhány személyes adatot az összehasonlíthatóság
érdekében!
Írja be a megfelelő választ, vagy karikázza be az Önre jellemző válasz előtti betűjelet!

12. Neme: a) férfi b) nő

13. Életkora: __________
14. Gyermekei száma: __________
Közülük óvoda előtt álló: _______
Közülük óvodás: ________

64
 Közülük iskolás: ________
Közülük már felnőtt: _______
15. Legmagasabb iskolai végzettsége:

a) Általános iskola
b) Középiskola
c) Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem)

16. Milyen jellegű településen él?

a) főváros b) megyeszékhely c) város d) kisebb település

2. melléklet

Kedves Óvodapedagógus, Óvodavezető!

Kutatásomban választ szeretnék kapni arra, hogy mitől jó egy óvoda. Ön, mint óvodapedagó-
gus úgy gondolom, hogy nagy tapasztalattal rendelkezik e kérdés terén. Biztosan van egyfajta
véleménye, meglátása és tapasztalata, arról, hogy mitől jó egy óvoda. Éppen ezért rendkívül
fontosak számomra az Ön meglátásai az óvodákat illetően. A kérdőív kitöltésével növelné
kutatásom hitelességét.

Segítségét és őszinte válaszait előre is nagyon szépen köszönöm!

Várhegyi Mónika

1. Ön, mint óvodapedagógus, mit gondol, mennyire fontosak az alábbi jellemzők az

óvodaválasztás során?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! Írja a számot a vonalra!(1= egyáltalán nem tartom
fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom)

1. ______ Zöld övezetben található az óvoda.

2. ______ Fejlesztő pedagógus is segíti az óvodapedagógus munkáját.
3. ______ Pszichológus is tevékenykedik az óvodában.
4. ______ Az óvodapedagógus gyermek centrikus.
5. ______ Az óvoda udvara növényekkel van tele.
6. ______ Az óvoda udvarán a gyermekek által ültetett növények is megtalálhatók.
7. ______ Az óvoda udvarán több különböző játék található, ezáltal kevesebb a szabad tér.
8. ______ Az óvoda udvarán csupán néhány játék található, ezáltal több a szabad tér.

2. Véleménye szerint mennyi ideig kellene a befogadási/beszoktatási idő alatt a szülő-

nek az óvodában tartózkodnia a gyermeke mellett?
Kérem, jelölje a megfelelő betűjelet!

a. néhány órát naponta az első héten.

b. néhány órát naponta az első kettő héten.
c. csak az első nap.

65
 d. az első héten végig
e. az első két héten végig
f. ameddig a gyermek igényli

3. Milyen mértékben tartja jónak, hatékonyan működőnek az alábbi csoportösszetéte-

leket?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom jónak; ...; 5= nagyon
jónak tartom)

Tiszta csoport (azonos életkorú gyermekek járnak egy csoportba) _________

Vegyes csoport (különböző életkorú gyermekek járnak egy csoportba) _________

4. Szabadidős foglalkozásokról, szakkörökről gyűjtöttünk össze gondolatokat.

Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon
fontosnak tartom)

külön tornafoglalkozásra. 1 2 3 4 5
Fontosnak tartom, hogy az óvodában
legyen a gyermekeknek lehetősége…

foci szakkörre járni. 1 2 3 4 5

modern tánc szakköre járni. 1 2 3 4 5

úszni járni. 1 2 3 4 5

balett szakkörre. 1 2 3 4 5

nyelvtanulásra. 1 2 3 4 5

zeneovira. 1 2 3 4 5

lovagolni járni. 1 2 3 4 5

a néptáncot és hagyományőrzést 1 2 3 4 5
az óvodai életben.

hogy az óvodában a hittanra nagy 1 2 3 4 5

hangsúlyt fektessenek.
Fontosnak tartom…

hogy a gyermekek megismerked- 1 2 3 4 5

jenek a számítógépekkel az óvo-
dában.

hogy a gyermekek az óvodán be- 1 2 3 4 5

lül részt vehessenek gyógytornán.
hogy a gyermekek az óvodán be- 1 2 3 4 5
lül részt vehessenek bölcsőde és
óvoda, valamint óvoda és iskola
átmenetet segítő foglalkozásokon

66
5. Mennyire tartja fontosnak, hogy a gyermekek és a családjuk közösen vegyenek részt
az alábbi ünnepeken, melyek az óvoda szervezésében történnek?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fon-
tosnak tartom)

Szüreti bál 1 2 3 4 5
Mikulás várás 1 2 3 4 5
Karácsony 1 2 3 4 5
Farsang 1 2 3 4 5
Húsvét 1 2 3 4 5
Anyák napja 1 2 3 4 5
Ballagás 1 2 3 4 5
Egyéb 1 2 3 4 5

6. Véleménye szerint mennyiben segítenék a szülő – óvoda kapcsolatot a következő

programok?
Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem; ...; 5= nagyon…)

Kirándulás 1 2 3 4 5
Játék-est 1 2 3 4 5
Nyitott óvoda 1 2 3 4 5
Beszélgető est (nevelési problémákat beszélhetnek meg egymással a szülők óvodai kere-
tek között)
1 2 3 4 5
Szülői teadélután (a délután folyamán a szülők beülhetnek a csoportszobába, játszhatnak
és beszélgethetnek, mindezt kávé és tea mellett)
1 2 3 4 5)

7. Mennyire tartaná hasznosnak, hogy az óvodás korú gyermek digitális eszközöket

használjon az óvodában, ha fejlesztő játékra használná ezeket az eszközöket.

Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom hasznosnak; ...; 5= hasznos-
nak tartom)

Digitális tábla 1 2 3 4 5
Tablet 1 2 3 4 5
Laptop 1 2 3 4 5
Projektor 1 2 3 4 5
Televízió 1 2 3 4 5

Végezetül, kérem, osszon meg velünk néhány személyes adatot az összehasonlíthatóság

érdekében.

67
Írja be a megfelelő választ, vagy jelölje az Önre jellemző válasz előtti betűjelet!

8. Neme: a) férfi b) nő
9. Hány évet töltött eddig pedagógus pályán? ___________
10. Életkora: __________
11. Gyermekei száma: ________
12. Milyen pozícióban van jelenleg?
a) óvodapedagógus
b) óvodavezető/helyettes
c) Szaktanácsadó/szakértő

13. Milyen jellegű településen él?

a) főváros b) megyeszékhely c) város d) kisebb település

3. melléklet

Kedves Hallgatótársam, Leendő Kollégám!

Mindannyian a pedagógus szakmát választottuk hivatásunkként. Biztosan van egyfajta véle-

ményed és meglátásod az óvodákról, arról, hogy mitől jó egy óvoda, mitől függ az, hogy aján-
lanád a barátaidnak.

A Te véleményedre azért is számítok, mert leendő szakmabeliként a Te tapasztalataid, észre-

vételeid előrevihetik a kutatásom minőségét, hitelességét és a pedagógiai munkákat az óvo-
dákban.

Segítséged és őszinte válaszaid előre is nagyon szépen köszönjük!

Várhegyi Mónika

1. Képzeld el, hogy már több éves szakmai tapasztalattal rendelkező óvodapedagógus
vagy és a baráti körödből egy gyermekes házaspár a segítséged kéri az óvodaválasz-
tást illetően. Mit javasolnál nekik? Mely jellemzők a legfontosabbak és a legkevésbé
fontosak egy jó óvodában?
Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Írd az állítások előtti vonalra a megfelelő számot! (1=
egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom)

1. _____ Zöld övezetben található az óvoda.

2. _____ Fejlesztő pedagógus is segíti az óvodapedagógus munkáját.
3. _____ Pszichológus is tevékenykedik az óvodában.
4. _____ Az óvodapedagógus gyermek centrikus.
5. _____ Az óvoda udvara növényekkel van tele.

68
 6. _____ Az óvoda udvarán a gyermekek által ültetett növények is megtalálhatók.
7. _____ Az óvoda udvarán több különböző játék található, ezáltal kevesebb a szabad tér.
8. _____ Az óvoda udvarán csupán néhány játék található, ezáltal több a szabad tér.
2. Az első kérdésben említett gyermekes házaspárnak, akik óvodaválasztás előtt állnak,
mit javasolnál, hogy az alábbi honlap részeket, milyen mértékben vegye figyelembe?
Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tartom
fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom)
Bemutatkozás 1 2 3 4 5
Információk (aktuális) 1 2 3 4 5
Napirend 1 2 3 4 5
Gyermekfelvétel 1 2 3 4 5
Szolgáltatások 1 2 3 4 5
Galéria 1 2 3 4 5
Elérhetőségek 1 2 3 4 5
Óvodai csoportok 1 2 3 4 5
Pedagógiai Program 1 2 3 4 5
3. Milyen mértékben gondolod jónak, hatékonyan működőnek az alábbi csoportössze-
tételeket?
Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Írd az alábbi típusok mellett lévő vonalra az osztályzatot!
Tiszta csoport (azonos életkorú gyermekek járnak egy csoportba) _________
Vegyes csoport (különböző életkorú gyermekek járnak egy csoportba) _________
4. Véleményed szerint, mennyire fontos, hogy egy óvodapedagógus rendelkezzen a kö-
vetkező jellemzőkkel?
Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem
tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom)

Legyen megértő. 1 2 3 4 5

Legyen céltudatos. 1 2 3 4 5

Legyen felkészült. 1 2 3 4 5

Legyen határozott. 1 2 3 4 5

Legyen türelmes. 1 2 3 4 5

Több területhez is értsen, ne egy területre 1 2 3 4 5

specializálódjon.

Egy területen legyen kiváló, nem kell 1 2 3 4 5

mindenhez értenie.

5. A szabadidős foglalkozásokról, szakkörökről gyűjtöttünk össze gondolatokat.

69
 Osztályozd kérlek őket 1-5-ig, aszerint, hogy mennyire értesz velük egyet! Írd az állítás z
elé a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom)

külön tornafoglalkozásra. 1 2 3 4 5
ban legyen a gyermekeknek lehető-
Fontosnak tartom, hogy az óvodá-
foci szakkörre járni. 1 2 3 4 5

modern tánc szakköre járni. 1 2 3 4 5

sége…

úszni járni. 1 2 3 4 5

balett szakkörre. 1 2 3 4 5

nyelvtanulásra. 1 2 3 4 5

zeneovira. 1 2 3 4 5

lovagolni járni. 1 2 3 4 5

a néptáncot és hagyományőr- 1 2 3 4 5
zést az óvodai életben.

hogy az óvodában a hittanra 1 2 3 4 5

nagy hangsúlyt fektessenek.
Fontosnak tartom…

hogy a gyermekek megismer- 1 2 3 4 5

kedjenek a számítógépekkel
az óvodában.

hogy a gyermekek az óvodán 1 2 3 4 5

belül részt vehessenek gyógy-
tornán.

hogy a gyermekek az óvodán 1 2 3 4 5

belül részt vehessenek böl-
csőde és óvoda, valamint
óvoda és iskola átmenetet
segítő foglalkozásokon

6. Mennyire tartod fontosnak, hogy a gyermekek és a családjuk közösen vegyenek

részt az alábbi ünnepeken, melyek az óvoda szervezésében történnek?
Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tar
tom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom)
Szüreti bál 1 2 3 4 5
Mikulás várás 1 2 3 4 5
Karácsony 1 2 3 4 5
Farsang 1 2 3 4 5

70
 Húsvét 1 2 3 4 5
Anyák napja 1 2 3 4 5
Balalgás 1 2 3 4 5
Egyéb 1 2 3 4 5
7. Véleményed szerint mennyiben segítenék a szülő – óvoda kapcsolatot a következő
programok?
Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem
tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom)
Kirándulás 1 2 3 4 5
Játék-est 1 2 3 4 5
Nyitott óvoda 1 2 3 4 5
Beszélgető est (nevelési problémákat beszélhetnek
meg egymással a szülők óvodai keretek között)
1 2 3 4 5
Szülői teadélután (a délután folyamán a szülők
beülhetnek a csoportszobába, játszhatnak és
beszélgethetnek, mindezt kávé és tea mellett)
1 2 3 4 5
8. Mennyire tartaná hasznosnak, hogy az óvodás korú gyermek digitális eszközöket
használjon az óvodában, ha fejlesztő játékra használná ezeket az eszközöket?
Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tar
tom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom)
Digitális tábla 1 2 3 4 5
Tablet 1 2 3 4 5
Laptop 1 2 3 4 5
Projektor 1 2 3 4 5
Televízió 1 2 3 4 5
Végezetül kérlek, ossz meg velünk néhány személyes adatot, az összehasonlíthatóság
érdekében!
Írd be a megfelelő választ, vagy karikázd be a rád jellemző válasz előtti betűjelet!
9. Hányadik féléved töltöd az adott szakon? 1 2 3 4 5 6 7 8
10. Nemed: a) férfi b) nő
11. Életkorod: ________
12. Milyen végzettséggel, szakmai tapasztalattal rendelkezel?
a) nem rendelkezem az érettségin kívül más szakképzettséggel, szakmai tapaszta-
lattal
b) tanultam pedagógiát középiskolában

71
 c) vezetőként, segítőként részt vettem gyermekprogramokon, gyermektáborban
(legalább két hétig)
d) kisgyermekekre vigyáztam, foglalkoztam velük (legalább fél évig)
e) korrepetáltam, tanítottam gyermekeket (legalább fél évig)
f) egyéb pedagógiai végzettségem, tapasztalatom van: ___________________
_____________________________________________________________

4. melléklet

Kérem, meséljen magáról!

Tanítóképzőt végeztem. A kerületben volt a gyakorlati oktatásom. Már az első héten

olyan szomorú voltam, elég nehéz gyerekek is voltak, és akkor határoztam el, hogy kilépek a
pályáról, és beiratkoztam matematika szakra és programozásra. Amikor elvégeztem, már
eszembe nem jutott, hogy otthagyjam a pályát, nagyon jól éreztem magam, bementem az Or-
szágos Pedagógiai Intézetbe dolgozni. Onnan végeztem el a pedagógia szakot. Onnantól há-
rom diplomám van. Akkor már itt iskolaelőkészítő-tanfolyamokat is tartottam. Akkor szeret-
tem meg igazán az óvodás életkort. Ez 1973-tól volt. 42-43 éve az óvodában vagyok. Nagyon
gondolkoztam rajta, hogy elvégezzem az óvóképzőt, de nem igazán engedték. Akkor jobban
megvolt a hierarchia, mások szerint többet ér a pedagógia szak. Megszenvedtem az óvodások
matematikai gondolkodását, logikáját.

Kérem, meséljen nekem az óvodai nevelés folyóiratról!

Írtam többször az óvodai nevelésről. Amikor nyugdíjba mentem 2007-ben akkor keres-
tek meg, hogy legyek a szerkesztője. Ketten csináltuk volna Zsoldos Julikával, ő volt az elő-
döm. Fél év után ő átment a Dörmögő Dömötört szerkeszteni. Egyre inkább belejöttem. Majd
anyagilag összeomlott, csődbe ment a cég, átvett a Sprint Kiadó. A folyóirat segíti az óvodai
életet, az óvónők szakmai munkáját. Van 3 db DVD, van napló és a többi kézikönyv. Minde-
gyiket én szerkesztettem és négyet én írtam, hármat nem. A kiadó nem ért a pedagógiához
csak megvették az újságot. Nagyon jó a kapcsolatunk, és hisznek és bíznak bennem, éppen
ezért amit én jónak látok a területen, azt ki is adják. Elviekben minden azon múlik, hogy én
mennyit bírok. A lapszerkesztés mellett, ha én bírnék évi öt kiadmányt, akkor 5-6-ot is kiad-
nának.
A gyerekek iránti elkötelezettségem 1995 óta tart, a gyerekek érdekében teszek mindent.
Ügyelek például a szülőkkel való kapcsolat megfelelő módszertanára és az óvodapedagógu-

72
sok továbbképzésére, hogy a gyermekeknek jobb legyen. Mindent a gyermekek oldaláról né-
zek.
A Sprint Kiadó segítségével konferenciákat is tartok, pl. az ELTE-n. Benne voltam TÁMOP-
os képzésekben is. Szeretek vidéken is előadásokat tartani, és részt venni nevelőtestületi meg-
beszéléseken. Az a baj, hogy a konferenciákon és akkreditált képzéseken is, hogy egy-egy
kolléga jön el.

Mesélne nekem a Magyar Óvodapedagógiai Egyesületéről?

Vezetőjével, Fábián Katival nagyon sok közös munkánk volt. Ő akkreditáltatott nekem
két tanfolyamot is, és az ő segítségével jártam az országot (Hova bújt a matematika, Differen-
ciált személyes bánásmód az óvodában). Ebben a témában most is hívnak, de az akkreditáció
nem került megújításra.

Mikor mondhatjuk egy óvodára, hogy az egy jó óvoda?

Rögtön onnan indulok ki, ami minden konferenciának a szlogenje, hogy minden a
gyermekek mindenekfelett álló érdekét szolgálja. Ez annyira fontos, mert a gyermek jogai
között is az van, hogy minden gyermek érintő döntésben az ő érdekeit kell képviselni. Ezt
sokszor el is felejtik vagy legalább úgy gondolják az óvó nénik, szülők, hogyha ő szerint az
ami jó, azt a gyereken bevasalják. Na, most ez merő jó szándék is lehet, természetesen és én
ebből indulnák ki, csak éppenséggel azzal a gyerekkel, aki egyedi, megismételhetetlen, külön-
leges, belőle csak egy van, nincs több, az ő igényei mi, milyen szükségletekkel rendelkezik.
Tehát ez nem biztos, hogy mindenki számára belelátható. És a háttérbe szorul, mert merő jó
szándékból akarják mindazt megvalósítani, amit ők jónak látnak felnőttek, csak éppen a gye-
rek javát nem szolgálja úgy. 2007 óta egy intézményben is tanítok, ahol mozgássérültek is
vannak, nagyon masszív, direkt fejlesztő hatású mozgásrendszerük van, ami világhírű. Ebben
elfelejtődik az, hogy a gyerek is akarhat valamit és ez alatt a 9 év alatt sikerült olyan játékossá
tenni ezeket a mozgásokat is, meg az egész tevékenység szervezést, tervezést. Persze mindig
belecsúszik az, hogy a gyerek közben fejlődjön is, de legalább az érdeklődést kiaknázzák.
Mitől jó az óvoda, tehát itt is az óvóképzésben vagyok benne. Ha a gyermek érdekeit képvise-
lem, az ő kíváncsiságát kiszolgálom. Ha olyan az a napirend, amibe a gyereknek a sajátos
szükségletei kielégítést nyernek – minden gyerek más (máskor ébred, mást és máskor szeret
enni – mindig eszembe jut, hogy még a gyakorló óvodában is szigorú napirend van. Ez nem
gyermekközpontú és nem az egyedi szükségleteket elégíti ki. Ezzel a gyerek nem tanulja meg

73
az önkiszolgálást. Hol fogja megtanulni? Személyiségem berzenkedik a kötött napirendtől, a
kötelező foglalkozások megtartásától, közben nincs is a gyereknek a foglalkozások iránt
semmilyen érdeklődése. Nagyon szeretem az óvodai vegyes csoportokat, mert az idősebbek
tanítják a kisebbeket, befogadják őket. A nagy példája alapján sokkal könnyebben azonosul
dolgokkal, mintha utasításra történne az egész. Ahogy nő a gyerek, ő lesz a kisebbek a példá-
ja. A kicsi sokat tanul a nagyoktól. De a nagyok a nagyságuk és kompetenciájuk mentén
olyan példát tudnak mutatni, és olyan szeretettel bánnak a kicsikkel, mint egy nagycsalád.
Azért is nagyon jó egy óvoda, hogy a befogadástól az óvodába menésig egy óvó néni van ve-
lük, mintha az anyukájuk lenne. Mindig jönnek gyerekek, mindig kimennek gyerekek és az
óvó néni állandó. Ellenben a tiszta csoportokkal, amikor 5-7 éves korban elmegy a csoport
nagy része, valamennyi pedig marad, akiknek még fejlesztésre van szükségük, azok majd át-
kerülnek egy másik óvó nénik. Mire az óvó néni megszokja a nagyobb gyerekeket, addigra
már menni kell iskolába. Tehát ennek így semmi értelme. Hogy könnyebb-e ez óvó néni
szempontjából? A vegyes csoport könnyebb. Az óvó néniktől tanultam ezeket. Tudom, hogy
mit lehet kihozni belőle, és milyen szeretetteljes, nyugodt a légkör a vegyes csoportban.
Mitől jó még egyszer? Vegyes csoport, rugalmas és folyamatos napirend. A befogadási
időszak olyan idő legyen, hogy legyen idő dédelgetésre, szeretgethessék az óvó nénit. A gye-
rek akkor érzi jól magát, ha elfogadta az óvónőt. Ez vegyes csoportban sokkal könnyebben
meg, és itt megfelelő mennyiségű idő jut a kisebb gyerekekre. Akkor van már vége a befoga-
dási időszaknak, mikor már jól érzi magát a gyerek (2 hét-2 hónap)
Különbség: Befogadás: kölcsönösen befogadják, elfogadják egymást. Beszoktatás: di-
rekt módon történő, alkalmazkodást igénylő, nem a gyerek igényeit veszi figyelembe.
Annyit játszhat a gyermek, amennyit akar. A játék által fejlődik. A legfontosabb tevé-
kenysége. Az nyitja ki a kíváncsiságát, érdeklődését, abban tud a legjobban elmélyedni, azzal
tud maga fölé emelkedni. A játékkal olyan képességeket mozgósít magában, olyan művele-
tekre képes, olyan tényeket és összefüggéseket fedez fel közben, amit semmi más nem helyet-
tesíthet. Legyen elegendő idő játszani. Nem piszkálom, nem pakoltatom el az eszközöket.
Hadd mélyedjen el, és hadd válassza meg ő maga. A társát is, az eszközöket, az idő mennyi-
ségét, a játék helyét. Ezeket tiszteletben is kell tartani. Játsszon eleget.

Hogy képzeli el a párhuzamosan végezhető tevékenységek szervezését?

Úgy képzelem el az óvodát, hogy egy délelőtt alatt párhuzamosan történnek tevékeny-
ségek. Ki érkezik? Ki reggelizik? Ki játszik? Kikészítek eszközöket rajzoláshoz, barkácsolás-

74
hoz. A gyermek azt választ, amit akar, és esetleg direktebben is kínálhatok. Már a kezdemé-
nyezést sem igazán szeretem. Azt választják, abban vesznek részt, ami fel kelti az érdeklődé-
süket. Fölösleges a direkt kínálás, megkövetelés. Ha jó a csoport szellemisége, és az óvó néni
el kezd mesélni, akkor külön kérés nélkül el tudja érni, hogy a gyerekek körbe vegyék. Más
az ami kötelező és más a választott. A gyermekben is benne van a szabadságérzet. Ez kiemel-
kedik a pubertás korban, a felnőtt korban és az idős korban is. A gyerek szabadságérzetével
nagyon vissza lehet élni, mert felnőtt függő. Sokak lassan érzékelik, ha visszaélnek a szabad-
ságukkal, de a lelkükben ez megérinti őket. Aztán önérvényesítő törekvések jönnek, szembe-
helyezkedés (Nem! Hagyjál!) A párhuzamos tevékenységek arra jók, hogy egyszerre több
tevékenység működhet, és abba ki-be léphetnek a gyerekek, addig maradhatnak benne, amed-
dig szeretnének. Ennek az egész nap folyamán érzékelődni kell. Persze ez behatárolódik az
evéskor és az alváskor is, és akkor, mikor kimegyünk az udvarra, de ott is megvan ez a sza-
badság.

Mitől jó az óvoda?

Egy jó vegyes csoportban gondolkodva, vannak sokáig alvók és csak egy pillanatra al-
vók. A délutáni alvás. Szélsőségek. Bukott, ismétlő nagycsoportosokat már le sem fektették,
pedig lehet, hogy igényük lenne rá. Különböző alvásszükséglettel rendelkeznek. Vannak, akik
rögtön elalszanak, hosszan alszanak, kevésbé alszanak, altatásra, mesére szorulnak, korán
felébrednek, el sem alszanak, tehát biztosítunk nekik ágyban olvasgatást vagy csendes játékot.
Egy óra pihenés után legyen lehetősége csendes játékra, akár fel is kelhessen. Ellene vagyok a
direkt szabályzatoknak. Mert más-más szükségletekkel rendelkeznek. Az én fiam nagyon jól
aludt, ahogy letette a fejét, rögtön elaludt, akkor érezte jól magát. A szemben lévő kislány,
akivel nevelkedett, fél órákat aludt délután. Összesen, ha jól emlékszem 4 hónap volt köztük,
óriási a különbség a két gyerek között.

Úgy olvastam, hogy van egy gyermeke. Akkoriban óvodát választottak vagy egy óvoda
volt, és oda kellett menni?

Körzetes óvodák voltak, oda kellett menni. Nem volt választási lehetőség. Most sincs
választás. Ha nem íratja be a körzetibe, akkor öt éves koráig vagy otthon van, vagy aki tudja,
beíratja körzeti óvodába. De öt éves kortól kötelező az óvodába járás. Most már elnézik lega-
lább a családi napközit, esetleg még a magánóvodákat. Nem választhattunk óvodát, tiszta
csoportok voltak.

75
Tervezés

Azért szerettem bele a projektmódszerbe, mert olyan előnyöket látok benne, ami gyerek
érdeklődésére épül, velük együtt tudjuk összeállítani a témát, és a témában lévő érdekes tevé-
kenységeket együtt tervezhetjük a gyerekkel, mindig belerakhatja a saját elképzelését, és
együtt szervezzük meg a kivitelezést. Hiába nagyon régi a projektmódszer, van egy téma
(közlekedés), akkor régi módszer szerint mindenki a közlekedésről beszél. De másik példa
menjünk el kirándulni. Együtt menjünk el kirándulni. Hova menjünk? Ki, hol járt? Beszélges-
sünk. Ha gyerekkel együtt történik, akkor biztos, hogy mindenkit érdekel, és mindenki várja.
Projektkönyvembe beleírtam a nálunk tartott nyári tábort is. Egy hétig voltak nálunk, és min-
dent együtt terveztünk meg (napirendet, ennivalót, programokat). Olyat főztünk együtt, amit
meg tudtunk csinálni, egészséges, és gyorsan kész van. Olyan volt a napirendünk, hogy min-
den beleférjen (reggeli, délelőtti idemegyek-odamegyek, ebéd, mese, alvás, ébredés, szabadjá-
ték, majd jöttek a szülők). Ők így állították össze. Mikor menjünk fagyizni? Mennyit töltsünk
a medencében? Mivel, hova menjünk? Mik a hozzávalók? Tudták, hogy melyik nap mi van,
ennivalókból, tevékenységekből. Volt olyan fiú, aki már ebédnél álmos volt, és volt olyan, aki
felment és megágyazott neki. Nekem muszáj volt kipróbálnom, hogy milyen a projektmód-
szer valójában gyerekekkel. Együtt csinálunk mindent, szabad a választás, tehát mindenki
bele tudja tenni, amit szeretne, és mindenki olyan szinten teszi bele magát, amennyire képes.
Amit érdeklődéssel csinál a gyerek, abban maga fölé emelkedik. De lehet, hogy az mindig
alacsonyabb vagy magasabb, mint a többié. Nem is irányítás, hanem alátámasztó módszer
szükséges, hogy a gyerekek mondják ki az igazat. Úgy kérdezzen az óvónő, hogy a gyerek
beszéljen inkább. Szeptemberben honnan tudom én azt, hogy májusban mi fogja érdekelni a
gyereket? Milyen kompetenciái alakulnak ki? Milyen ismereti szinten áll majd? Ebből az kö-
vetkezik, hogy mindig témát tervezünk. Ami következik, azt dolgozzuk ki közösen. Ehhez is
kell módszertani tudás az óvó nénitől. Kell hozzá pszichológia, általános- és fejlődéslélektan.
Az óvónőképző főiskolán megtanult ismeretek arra jók, hogy elinduljon az életben, de a dip-
lomát már arra kapja, hogy a gyerekekhez hozzáemelje mindazt, amire neki szüksége van,
abban a pillanatban, amikor szüksége van. Az óvó néni mindig legyen a háttérben, úgy kell
támogatni a gyereket, hogy közben a fejlesztő hatás is érvényesüljön. Nem nehéz. Sokat be-
széltem én erről előadásokon. A vegyes csoportokban kimondhatatlan a béke. Hiszem azt,
hogy tervezéssel, a gyermekek akaratának figyelembevételével a konfliktusok is leszívódnak.
Sokkal toleránsabb, kedvesebbek egymáshoz.

76
Erről hogy lehet meggyőzni a szülőket?

Személyes példa náluk is érvényes. Ha a szülő ki-be mászkálhat az óvodába, nyitva van
nemcsak a bejárati kapu, hanem a csoportajtó is. Olyan óvodákban volt, ahol az óvó néni ki-
ment a gyerekhez mikor öltözött, beszélgetett a szülővel. Ha a gyerek úgy látja, hogy édes-
anyával jóba van az óvó néni, akkor ő is könnyebben itt maradok. Nagyon sok mindent meg-
beszéltek. Belelátott a szülő, hogy megy be a gyerek, hogy köszönti a többi gyerek, hogy be-
szél az óvó néni a gyerekkel. Volt több olyan szülő, aki bement és játszott a gyerekekkel, és
ez nem biztos, hogy csak befogadási időszakban volt. Beült a gyerekével, aztán egyszer csak
hazament. Közben nagyon sokat profitált abból, hogy az óvó néni, hogy hat a gyerekekre. Ha
ő is látja, akkor ezekre lehet hivatkozni szülői összejöveteleken, értekezleteken is. Olyan ér-
dekes, hogy egy óvónő egyszer azt mondta, hogy mennyi mindent csinál szülőknek, de na-
gyon kevesen vannak. Most már legyint egyet, és nem szervez. Én pont az ellenkezőjét mon-
dom, ha szervezi az óvó néni, akkor elviszik a hírét (olyan jól éreztük magunkat). Mindenki
beszélget mindenkivel (kirándulás, játszónap, anyák napja, apák napja, kézműves délután).
Így történik a szülői nevelés.

Hány gyermek volt a lakásban tartott táborban?

Nyolcan voltak. Előtte egy évig pszichodrámát tartottunk itt. Vitték egymásnak a hírt.
Úgy volt, hogy abból mindenki jön, végül egy jött, és igazából nekem kislány jött az ismeret-
ségemből a többi mind vadidegen (akik nem tudták eltenni a gyereküket). Mindegyik gyer-
mek fejlesztésre szorult, volt magatartásbeli probléma vagy a fejlődési menete nem volt elég-
gé megnyugtató, és ezért mozgásában, értelmi képességében valamilyen lemaradást mutatott.
De ezt én nem éreztem. Ezért is tudom azt mondani, hogy ha vadidegen gyerekek összejönnek
egy hétre, mindegyik a saját különlegességét hozza magával, egy jó módszerrel szinte barátok
lettünk. Nem kellett fegyelmezni. Egész pici nem volt. 4,5 évestől 7,5 éves korig voltak. A
párom volt a dadus. Ő főzött.

Mikor belép egy óvodába, mi az, amit először megnéz, mi a legfontosabb?

Nem a szépség érdekel. Voltam én már olyan óvodában, ahol nagyon tetszett a színhar-
mónia, de lelke nem volt. A tisztaság evidens. Ami mindig feltűnik: a nyitott ajtók, a folyósón
is legyenek olyan lerakó polcok, ahol a gyerekek munkái vannak, nem csak az óvó néni dör-
gedelmei a szülők felé. Voltam olyan óvodában, ahol az óvó néni nagyon szeretette az idéze-
teket (mint én is), és a beugrónál a falra mindig egy szép idézetet tett ki a szülőknek. A szülők

77
ott álltak (alig tudtak bejönni az újabb gyerekek), mindenki elolvasták, elgondolkoztatta őket.
A várakozóhelyek is nagyon fontosak. Jó, ha van asztal, szőnyeg, pad, hogy a szülők is leül-
hessenek. Sokkal meghittebb így. Az újabb építésű óvodák úgy épültek, hogy minden cso-
portszobához van mosdó és öltöző is. Az öltözőt átalakították játszótérré, és inkább kitették a
folyósóra a szekrényeket. Ilyenkor a gyermek el tud mélyülni. A gyermek csak akkor rosszal-
kodik, ha tétlenkedik. Kötelező foglalkozás alatt szoktak tétlenkedni és rosszalkodni. Legyen
szép, de ne a dizájn vigye a prímet. Szeretem a csoportszobákban a kuckósítást, de ne úgy,
hogy nem látom át az egészet. Lehessen elhúzódni. A kuckókban szeretem, ha kinn vannak a
gyermekmunkák is. Szeretem, ha hozzáférnek az eszközökhöz. Maguktól levehetnek társasjá-
tékot, építőjátékot, magukat ki tudják szolgálni. Nem jó, ha mindent kérniük kell. Szeretem,
ha a dadus néni benn van. Képzeld el, van olyan óvoda, ahol ő verseket ír, pl. az erdei állatok-
ról (sün, medve, róka, majd később macska és kutya). Szeretem, ha bemegyek az óvodába és
bekukkantásnál az óvó néni már nem azt csinálja, amit addig. Odajön hozzám. Ezzel megta-
nulja a gyerek, hogy érkezhet vendég, köszönni kell, rugalmas a napirend. Óvó néni nem nél-
külözhetetlen. Ő a felügyelő, irányító. Természetes élethelyzet, családiasság. Ezeket karolom
fel, ezekből születnek a könyvek is. Inspirálom őket arra, hogy cikkeket írjanak. Tehát szere-
tem azt, ha az óvó néni természetes. Ez nyilván a vendégfogadásból is látszik. Szeretem, ha az
óvó néninek is van szükséglete. Ha ki kell menni WC-re vagy bevenni a gyógyszer, akkor
kimegy. Nem fél attól, hogy a gyerekek felügyelet nélkül maradnak. Közli, hogy kimegy. Ez
egyfajta bizalom a gyerek felé. Szeretem, ha az óvó néni nem irányít, hanem ő is részt vesz,
például együtt eszik a gyerekekkel. Nem a saját helyére ül, hanem ahová a gyerekek meghív-
ják. A gyerekeknek sincs állandó helyük, az aktuális barátjuk mellé ülnek. Fontos, hogy az
óvó néni társként, szeretetbombaként éljen, mindig a gyerekek segítésére kész állapotban le-
gyen. Ne vetődjön rá a gyerekre, de ha a gyerek szerencsétlenkedik, akkor legyen kész a segí-
tésre. Meg kell kérdezni, hogy segíthet-e. Ha a gyerek azt mondja, hogy nem kell, akkor kín-
lódjon tovább.

Kinek kell megfelelnie az óvodának?

A gyereknek. Minden a gyerekekért van. Mindennek olyannak kell lennie, ami a gye-
reknek jó. Játszóhely, szabad udvar (nem parcellás, hogy nem mehetnek át egymáshoz). Ber-
zenkedek a kis, középső, nagycsoporttal is. Van 3-4 éves, 4-5 éves, 6 éves. Ne a csoport nevét
adjuk meg, és ahhoz rendeljük be az életkort, hanem az életkorokat közöljük. Ezt nem kor-
csoportra értem. Ne legyen korcsoport. Ne mondjuk azt, hogy kicsik vagy nagyok. Ne legyen

78
direkt utasítás: „emeljétek fel a kezeteket”. Gyereknek úgy kell felkínálni a mozgás lehetősé-
gét, hogy ő választhasson. Erre volt gyakorlat. Minden gyerek részt vett. Nem volt fegyelme-
zési probléma. Úgy adta a lehetőséget például, hogy „most akkor lehet a labdát gurítani” nem
pedig: „gurítsátok a labdát!”. Akár a piros vonalon, akár a kék vonalon. Aki tudja egy kézzel,
akinek könnyebb két kézzel is guríthatja. Minden gyerek próbálkozott, mindenki részt vett a
képességeinek megfelelően.
A gyereken keresztül a szülőknek kell megfelelni. Ha a gyerek boldog, akkor a szülők is. Fő-
leg, ha hazavisz jó dolgokat is. A szülők boldogok, hogy mi mindent tud a gyereke. A köz-
ponti szerveknek nem kell megfelelnie. A szülők és a gyerekek viszik a hírt. Természetesen a
szabályoknak meg kell felelni, azokat figyelembe kell venni, mert azok is a gyerekek érdekét
szolgálják (hogy kell mosogatni, hányszor kell takarítani). Ebben a tekintetben meg kell felel-
nie az elvárásoknak. Óvó néni a gyerek érdekében módszertani szabályokkal bír. Ha a gyere-
ket más is érdekli, akkor az iránt az óvó néninek is érdeklődnie kell. Adott pillanatban min-
dent a gyermek köré kell emelni. Szabályoknak meg kell felelni. Nyilván a kötött szabályok-
nak, de mindig a gyereket kell szolgálni. Ismerősöm mondta: „Nagyon szeretek szolgálni, de
nem vagyok szolgáló”. Szolgálni hittel, elkötelezettséggel és örömmel, mert a gyerek utána
mosolyog. Szolgálni nagyon jó, de nem azt jelenti, hogy azt csinálom, amit feltétlenül a gye-
rek szeretne. Mindent meg lehet beszélni.

Mik a legfontosabbak az óvoda honlapján?

Fontos, hogy könnyen megtalálható legyen az e-mail cím. A kapcsolatnál az utca, ház-
szám fellelhető, de már a vezető neve sincs ott. Továbbá a csoportban dolgozók neve sincs
ott. Szeretjük, ha van galéria, amiben mindenféle kép benne van. E-mail címen kívül, telefon-
szám, vezető és ott dolgozók neve. Lássunk bele, hogy ők mit csinálnak. Szülők egyre többen
nézik a honlapot, oda kerülhetnének szakmai cikkek is. Vagy például legyenek következő
rovatok: Mi történt velünk?, Mivel kínlódnak?, Minek örültünk?, Ki mit mondott arról,
hogy…? Szülők e-mailen levelezhetnek a szülőkkel, óvó néni elküldheti a gyerekről készült
képeket, majd a gyerekek továbbküldik. A honlapon is megjelenhetne: „Akire büszkék vagy”,
„ami történt éppen”.

Mi a véleménye az óvoda és a szülő kapcsolatáról?

Akkor jó, ha gyümölcsöző, tehát ha partnerek a nevelésben. Hiába tud többet az óvó né-
ni, nem illik érzékeltetni. Alá kell dolgozni a szülőnek. Elviekben a szülőnek kell legtöbbet

79
tudnia a gyerekről. Ha nem tud többet, mint az óvónő, akkor sem marasztalható el. Ne adjunk
tanácsokat, ne legyen vélemény, maximum olyan, hogy amikor itt van nálunk, akkor nekünk
ez vált be… Nagyon tapintatosnak kell lenni. Akkor jó, ha az óvó néni nem a rosszat mondja
el, hanem a jót. Ilyenkor még büszkébb lesz a szülő, mindenképp előnyös a kimenete. Hang-
súlyozni kell, hogy a szülők a kompetensebbek a nevelésben. Fejlesztjük is a gyerekeket, de a
szülő joga és kötelezettsége a nevelés, és az óvoda csak kiegészítő szerepet játszik. Nem ve-
hetjük át a szülő szerepét. A gyerekek sok téren különbözhetnek, szélsőséges esetben lehetnek
vallásosak vagy istentagadók (ateista). Ha a szülő nem akarja engedni karácsonyozni, vagy
nem jön be különböző ünnepekre, akkor el kell fogadni. A szülőknek bizalmat kell adni.

Mit vár el az óvodától?

Nagyon jó kapcsolata legyen a gyerekekkel, aztán a szülővel. A nevelőközösség minde-

gyike szeresse a gyerekeket. Jó legyen a kollegiális kapcsolat. Tanulhassanak egymástól. Be-
nézhessenek egymás csoportjaiba. Nem rángatja ki a gyereket mindenféle fejlesztésre, hanem
kiképzi az óvodapedagógusait fejlesztőpedagógussá és csoportban segítik a gyerekek fejlődé-
sét. A plusz fejlődésre szorulók azért fejleszthetők külön is, de nem alvás időben. Okosan és
józanul, szabályokban megfelelően biztosítson külön programot, ami nem terheli a gyereket.
Lehet angolozni, de nem kell ahhoz külön foglalkozásra menni. Óvó néni úgyis tud. A divatos
különóráknak ne feküdjön le az óvoda. Próbáljon a gyerek érdekében gondolkozni. A másság
elfogadásában elöljáró legyen. Nehéz a szülőkkel ilyen tekintetben elfogadtatni, de kellő se-
gítséggel, alázattal a gyerekkel és szülőkkel elfogadható (etnikai, vallás, kulturális, multikul-
turális különbözőségek). Ezeket a jó módszereket úgy kell alkalmazni, hogy a gyerekek haza
is vigyék őket, és akkor nincs probléma. Nem igazán azt várom, hogy iskolára előkészítsen,
de nem menti meg egyik gyereket sem, attól 3-4 év után iskolára alkalmassá váljon, de csak
az iskolában lesz iskolás, nem az óvodában, nem úgy engedem el, hogy ő már iskolás. Alap-
program szellemiségét vigye magával az óvoda, ne térjen el nagyban a hagyományostól, meg-
szokottól. Óvoda (iskola) legyen közösségi, kulturális központ vidéken, Budapesten ezt nehe-
zebb megvalósítani.

80
5. melléklet

A nyílt napokra mivel szoktak készülni?

Mivel a nyílt napok az óvodai élethez igazodnak, nem lehet az óvodai életet megzavar-
ni, ezért a délutáni időszak a fél4-től 5-ig tartó időszak csak arra alkalmas, hogy a leendő szü-
lők bepillanthassanak az óvoda miliőjébe, tehát láthatják a tárgyi feltételeket, személyi feltéte-
leket, ill. azzal hogy a családok kisgyerekkel együtt bemehetnek, játszhatnak együtt az óvó
nénivel, a többi kisgyerekkel, akiket felkészítenek, hogy fogadják őket. Olyan érdekes megol-
dást választottunk annak érdekében, hogy minden csoportot meglátogassanak és ne csak egy
csoportra koncentráljanak, hanem szeretnénk az egész épületet megmutatni, minden csoportot
a választás megkönnyítése érdekében. Amikor érkeztek a kisgyerekek, akkor kaptak egy útle-
vélhez hasonló kis lapot és mindegyik csoportba, ahova megérkezett egy kis matricát ragasz-
tottak az óvó nénik és amikor lemenőbe voltak és akik a 8 csoport látgatásából legalább 5-öt
megtett, akkor egy kis emlék ajándékot kapott. A szülőket pedig szórólap formájában tájékoz-
tatjuk, ami egyrészt az intézményről tájékoztató és bellapőként pedig mind a 8 csoportról van
egy bellap, mely tartalmazza mind a 8 csoport óvodapedagógusát, kiemelt nevelési területeit.
Így is bepillantást nyerhetnek, hogy milyen munka folyik, valamint készítünk egyes alkalom-
kor egy térképet, ahol láthatják a szülők, hogy melyik csoport hol található. Az óvodatitkár és
az intézményegység vezető itt van a nyílt nap teljes időtartama alatt és ha olyan kérdése van,
akkor válaszolnak. Van olyan lehetőség is a tornateremben, ahol egy ppt-t nézhetnek meg a
szülők az óvoda pedagógiai programról, a kiemelkedő készségfejlesztésekről (stb.)

Ilyenkor mind a kettő óvodapedagógussal találkoznak?

Persze! A nyílt napokat még egy PR tevékenység is megelőzi. Ahhoz, hogy a szülő tud-
ja, hogy nyílt nap lesz, már 2-3 héttel előtte molinót helyeznek ki az épületre, bölcsődékbe
plakátokat helyeznek el, KEFO honlapjára, facebookra kerülnek fel a dátumok. Így tudnak
információt szerezni a szülők, a családok viszik egy másnak a hírt. A facebook világában pe-
dig lehet tudni, hogy hogyan viszik a hírt.

Mit gondol, mikor mondhatjuk egy óvodára, hogy az egy jó óvoda?

A szülő szemszögéből, vagy pedagógusiból: ha rendelkezik tárgyi és személyi, humán

erőforrásokat tekintve optimálisak, és ezzel a feladatát ellátja. De nem biztos, hogy attól még
jó óvoda. Ezek nagyon nagy prioritást jelentenek a szülőknél, akkor, ha bejön egy épületbe, az

81
az első benyomás, ami először éri őket és akkor még nem beszélt senkivel. Ha valamelyik
óvodáról azt mondják, akkor olyan szempontokat vesznek figyelembe a szülők, hogy jó a tár-
gyi környezeten kívül az ott dolgozók, az hogy ők hogy viszonyulnak a gyerekekhez. Fontos
számukra, hogy hogy fogadják őket a pedagógusok, mennyire segítőkészek a nevelő munkát
segítők, de ha már elkezdtem azzal, hogy tárgyi feltétel rendszer, kifejteném jobban: megle-
gyen minden olyan játékeszköz, fejlesztő eszköz, bútor, berendezési tárgy, ami mennyiségé-
ben és minőségében is az óvodapedagógusok és elsősorban a gyermekek rendelkezésére állni.
Az épület kialakítása, mert nem mindegy, hogy egy óvodának épült, vagy egy átalakított épü-
letben. Meghatározza a törvény, hogy mekkora paraméternek kell lennie ahhoz, hogy megfe-
leljünk a törvénynek és a törvény a gyerekek igényének akar megfelelni azáltal, hogy megha-
tározza hány négyzetméter, mekkora játszóterületnek, csoportszobának, udvaron, meg milyen
eszközöknek kell rendelkezésre állni. Egy jó óvodában pedig, ahhoz, hogy azt a fejlesztést,
amit a pedagógiai programjában kitűz meg tudja valósítani, ahhoz pedig olyan eszközöket
kell vásárolni, eszközök (játékeszköz is) fontos, hogy az óvodai nevelés 3 vagy 4 éve alatt el
tudja juttatni a különböző tevékenységeken keresztül az óvodapedagógus páros a gyermeket
az iskolához, arra a szintre. Egy jó óvoda szempontjából fontos, hogy milyen az udvar, milyen
az udvar állapota a nagyságát és felszereltségét tekintve, mert egy napirendet végignézünk,
akkor változnak a különböző tevékenységek. Ahhoz hogy a gyerekek mennyi élményben ré-
szesülnek, milyen fejlesztő hatások érik, az nagyban függ attól, hogy milyen motiváló, érdek-
lődését felkeltő tárgyi környezet veszi körül. A másik, ami fontos, hogy optimális legyen a
gyermekek fejlődése, az a csoport létszámuk alakulása. Egy nagy csoportlétszámú csoportban
nem lehet ugyan az a pedagógiai hatás elérni, mintha egy a csoportszoba alapterületéhez al-
kalmazkodó csoportlétszámnak alakítanak ki. Kritériuma a jó óvodának az is, hogy mennyire
tiszta, gondozott az a környezet, ahol a gyerekek vannak. A mai kor szülői, de a régiek is igé-
nyesek arra, hogy a gyermekintézmények tiszták, gondozottak, ápoltak legyenek. Ezért van
nagy szerepük a technikai dolgozóknak. Az udvari karbantartónak vagy a nevelő munkát segí-
tőnek, vagy lehet akkor takarítónőnek is. A következő ilyen, ami mérvadó lehet a jó óvoda
megítélésben, hogy mennyire figyelnek oda a gyermekek egészséges életmódjára. Mennyi
időt fordítanak a szabad levegőn tartózkodásra, kirándulásra, mozgásra. Milyen a gyermekek
egészséges táplálkozására vonatkozó álláspontja az óvodának. Ez is kardinális kérdés, amikor
az óvodába jönnek. Mi óvodánkban kiemelten fontosnak tartjuk a mindennapos gyümölcs és
zöldség fogyasztást. A szülők hoznak gyümölcsöt naponta. A humán erőforrás tekintetétben
fontos, hogy olyan programot írjon az óvoda, amely az alapprogram szellemiségét megtartva
első helyen álljon a gyerek. Az az intézmény, amely nem a gyerek mindenek felett álló érde-

82
két tartja szem előtt, nem biztos, hogy a jó óvoda kategóriájába fog kerülni. A mi óvodánkban
a pedagógiai programot is úgy írtuk, hogy a gyermeket helyeztük előtérbe, céljainkban, fela-
datainkban, pedagógiai alapelveinkben és a tevékenységek szervezésében. Jó az óvoda akkor
is, ha szoros kapcsolat van a család és az óvoda között. Ugye tudjuk, hogy az óvoda a családi
nevelés kiegészítője. Fontosnak tartjuk, hogy eredményes legyen és hogy a családokkal min-
den olyan lehetőséget megragadunk, hogy közösen tevékenykedjünk, közös fórumok vannak,
programjaink vannak, véleményüket a szülők elmondhatják. Mi pedig amit meg tudunk való-
sítani, mert beleillik pedagógiai elképzelésünkbe, akkor be is építjük. És ez a folyamatos kap-
csolattartás, folyamatos gondolkodás, ez nagyban segíti az óvodát, azt hogy céljait megvaló-
sítsa. Ugyanakkor a szülők is jól érzi itt magát, mert tudja, hogy a gyermeke óvodai nevelésé-
hez, persze közvetett módon, de ő is hozzájárul. Ennek formái lehetnek: fogadóóra, szülői
értekezletek, teadélutánok, családi beszélgetések, olyan programok, ahol gyerekek családok
együtt lehetnek, az évente megismétlő karácsonyi készülődés, mikulásvárás, farsangi, húsvét-
váró pünkösdölő. Részben néphagyomány, részben saját magunk által kezdeményezett prog-
ram. De megtalálható az önkéntes munka, az célozza, hogy ha van olyan szépíteni, finomítani
való az udvaron vagy az épületben. Hétvégén a szülők szívesen jönnek, az óvónénikkel, a
dajkanénikkel eltöltünk egy néhány órát. Máshogy összejönnek az intézmény dolgozói és a
család, más szituációban tudnak találkozni. Együtt dolgoznak. A keletkezett produktum által
máshogy viszonyulnak a dologhoz. Át tudják adni a gyerekeknek, hogy vigyázzanak a kör-
nyezetükre. Gyermeknapot, apák napját is tartunk ebben a félévben.

A teadélután, hogy zajlik az óvodában?

Sajátos formája a szülői értekezletnek, nem a hagyományos formája. Nem elmondja a

pedagógus, hogy mit szeretnének. Nagyjából az történik, de átalakítják a csoportszobát, han-
gulatossá teszik, kör alakban ülnek le a szülők, középen elkészítve a poharak, dajkanéni készí-
ti a teát. Teafogyasztás közben történik, hogy mit szeretnének az óvónők, mi történt a cso-
portba, elmondhatják a véleményüket a családok is, hogy hogyan látják a csoport életét, hogy
miben szeretnének változást. Kötetlenebb formája a szülői értekezletnek. Azáltal, hogy az
óvodapedagógus is a körben helyezkedik el, egyenlő társként ítélik meg a szülők is.

A gyermekek ilyenkor otthon vannak?

Nagy része otthon van, de a csoportszobában is bent lehet, ha olyanról beszélgetnek,

amit a gyermek is hallhat.

83
Szakkörök vannak az óvodában?

Külön foglalkozásoknak nevezzük. Vannak, ez is szülői igényből fakad. Hosszú időre

nyúlik vissza. Megoszlanak a vélemények, hogy van értelme van sincs óvodás korban. Tehet-
séggondozó foglalkozások ezek. Sakk szakkört külső személy tartja. A lemorzsolódásból lát-
szik, hogy kik azok akik eredményt is elérhetett már, de lehet hogy viszik különböző találko-
zókra is. Vannak szakkörök, és a szakkörök a tehetséggondozósról szólnak. Megítélésem sze-
rint ilyen lehet a zenei képességek, tehetségek, kézügyességben kiemelkedő. Amit nem sorol-
nék ide, az a speciális mozgástevékenységeknek a foglalkozása pl. TSMT, valamint a láb és
tartásjavító torna. Azáltal hogy ortopéd orvos látja vagy a szakértői szakvéleményeken ott
van, hogy milyen mozgásokat javasol a szakértői bizottság a kis-gyermek számára. Van az
angol szakkör, amit ha a szülő úgy látja, hogy affinitást érez a gyermek az idegen nyelvhez
érdeklődése van, de nem a kétnyelvű csoportba jár, akkor külön foglalkozásként elvi-heti.

Hallottam, hogy itt néptánc is van, mennyire nagy az érdeklődés?

Nagy az érdeklődés és a szülők igényelték. Ahhoz hogy valaki ilyet tartson rendelkeznie
kell olyan tanúsítvánnyal, hogy foglalkozásvezető, ami azt bizonyítja, hogy kompetens ennek
a foglalkozásnak a tartásában.

Amikor gyermekét óvodába íratta, akkor milyen szempontokat vett figyelemben?

A munkába állás szempontjából fontos volt figyelembe vennem, hogy milyen közel van
a munka-helyhez. A másik, hogy mennyire jó az az óvoda. Óvodapedagógusként tudtam,
hogy mi az a szint, amit szerettem volna, hogy az én gyerekem is megkapjon.

Mennyi ideje óvodapedagógus, valamit vezető?

6 évet dolgoztam óvónőként 1986-tól napjainkig dolgozom ebben az intézményben.

Először intézményvezető helyettes voltam, utána intézményvezető. 2007-től intézményi egy-
ségvezető (2 óvoda). Szakmai önállóság megvan az intézményben. Munkáltató jogköre nincs.
Részben önálló a gyakorló-intézmény, alszámlán van a felhasználható összeg.

Ha napjainkban kellene óvodát választani gyermekének, akkor most is hasonló szem-

pontok alapján választani, mint akkor választott?

84
 Nem biztos. Most mindenképpen, azt tenném első helyre, hogy mit nyújt a gyerekem-
nek vagy unokámnak számára az adott óvoda szakmailag a gyereknek mit tud nyújtani olyan
értelemben, hogy lássam annak az esélyét, hogy az életének a további szakaszokban milyen
alapokkal tud itt felvérteződni és milyen esélyei lehetne, hogy sikeres tanulóvá, munkaválla-
lóvá váljon. Tehát már számomra nem jelent prioritást az intézmény megközelíthetősége és
ezt érdekes tapasztalat, hogy a gyakorló intézménynek nincs beiskolázási körzete, tehát bár-
honnan felvehetünk. Azt látom a jelentkezéseknél és az előjelentkezéseknél is (szándéknyilat-
kozatot írtak a szülők a nyílt napok után, hogy ide szeretnék a gyereküket beíratni.) Tehát
óvodát keresnek a családok és mindegy, hogy hogy van a városban, hogyha szabad óvodavá-
lasztás tényleg működne, hajlandó elhozni az agglomerációból, tehát Hetény-egyházáról vagy
Felsőlajosról, Katonatelepről. A szülők már azt csinálják, hogy mennek, ahol nyílt napok
vannak, elmennek, családok megtekintik, beszélnek az óvodákkal és itt tulajdonképpen körbe-
járják és úgy választania, hogy melyik az az óvoda, melynek az értékválasztása, feltételrend-
szere, amit a humán erőforrás, tehát a tárgyi feltételrendszere, mennyire felel meg az ő elvárá-
sainak. És hát prioritás lehet olyan családoknál… nálam az a fontos, hogy tisztaság, rend és
szuper környezet legyen és annyira nem érdekel az óvodaválasztásnál a pedagógiai prog-
ram/munka de van olyan szülő, akit az érdekel, letölti az óvoda honlapjáról és elolvassa, hogy
mit ad, hogyan valósítják meg és úgy választja ki az óvodát, hogyha az ő beállítódása egy
néphagyomány őrzéssel kapcsolatos, akkor azt az óvodát keresi meg, amelyik ilyen témát
választott a gyereknevelésben. De ugye van, aki a Waldorf szemlé-lettel tud egyet érteni… és
így történik egyre inkább. Az én esetemben pedig úgy történik, hogy egyre inkább szakmai
munka folyik, én azt az oldalát nézném meg, hogy milyen pedagógiai program alapján dol-
goznak. És hogy azt szeretném tudni, hogy mi az amit az az óvoda közvetítene a gyerekem-
nek.

Amikor belép egy óvodába, mi az ami először feltűnik Önnek, mi az amit először meg-
néz?

Kettő dolgot nézek meg, hogy fogadják e az óvodába lépőt, hogy van e olyan személy,
aki észrevesz engem és köszönt e és megkérdezi, hogy tud e segíteni vagy elkísérni. A másik
az a milliő. Valamint a tisztaság, a biztonság, a bejárati ajtónál, a lépcsőnél, a bútorok lekere-
kítettek e. Tehát hogy megelőzve legyenek a balesetek.

És kinek kell megfelelnie az óvodának Ön szerint?

85
Többrészű ez a dolog. Ha szűkebben vesszük, akkor a közvetlenül igénybe vevőknek, ugye a
minőségbiztosításból is kivettek ezek: a közvetlen partnereik és a szakirodalom is így fogal-
maz, a családok az ami a közvetlen partnerei. Egyrészt a szülők döntenek a gyerekük tekinte-
tében, hogy melyik óvodába, tehát a családoknak kell és a gyerek szükségleteinek kell legelő-
szőr is megfelelni. Ez az egyik oldala, de meg kell felelni az óvodákban dolgozóknak is. Ez a
közeg akkor tud eredményes lenni, ha a benne dolgozók is jól érzik magukat és az ide érkezők
is jól érzik magukat. Ez volt a szűkebb társa-dalmi környezet. A másik egy településnek (tá-
gabb) a település oktatáspolitikai koncepciójának is meg kell felelni és ha még tovább me-
gyünk, akkor azokban a törvényekben foglaltaknak, ami ugye az ONOAP (2012) és a Közne-
velési Törvény.

Egy óvoda honlapján, melyek a legfontosabb részek?

Erre nem nagyon tudok részletes választ adni, mert törekvésünk van egy honlap elkészí-
tésére, de eddig ugye nem nagyon… De ugye láttam már más óvodák honlapját vagy iskolai
honlapokat, ötleteket gyűjtök ugye. Az hogy informatív legyen, legyenek fent azok a doku-
mentumok, amelyek alapján dolgozik az óvoda, azok elengedhetetlenek, hacsak az állandó
programokat hirdetik, az kevés ahhoz, hogy egy döntést hozzon valamilyen értelemben a szü-
lő. Tehát mindenképp dokumentumokra van szükség. A nevelőtestület bemutatkozására, vagy
ha nem a nevelőtestület, akkor a csoportok bemutatkozását, ezek nagyon informatívak, a
konkrét eseményekről, egy eseményterv az jó, ha fent van a honlapon, hogy tudja az érdeklő-
dő szülő, hogy mik történtek, ha történtek események, akkor azokról legyenek fent beszámo-
lók, képek, prezentációk, hogy el tudja képzelni a szülő azt, hogy hogyan történhetett. És
minden olyan információ, ami a szülők tájékozódását segítheti, a háttérre utalást, hogy ilyen
témákkal kapcsolatban hol lehet utána nézni. Ezek nem nagyon jelennek meg a honlapokon,
mert nem nagyon láttam, de én úgy vélem, hogy ez nem lenne rossz, hogyha felkel... Akikre
büszkék vagyunk, azokat is szerintem, ha a szülő hozzájárul, akkor felraknák a honlapokra az
óvodák. Azok is mind azt mutatja, hogy milyen sikeres a nevelőmunkájuk. Illetve, hogy eze-
ket a szakköröket, a különféle szolgáltatásokat szokták még fölrakni. Az is egy lehetőség a
szülő számára, hogy az tudja megfontolni, hogy az óvodában tudja használni azt a szolgálta-
tást, vagy másik helyre kell elvinni a gyereket. Az életük szervezése szempontjából nem min-
degy. Az is fontos információ, hogy arról írjon a honlapon, aki ezzel foglalkozik, hogy az
ilyen gazdasági feladatok, ebédbefizetések. Ez is fontos lehet a szülők számára. Vagy ha
olyan események vannak a szülők számára, melyek várhatóak az óvodában, pl. nevelés nélkü-

86
li munkanap vagy zárva tartás. Ezek mind a családok életének tervezéséhez, szervezéséhez
szükséges alapinformációk. Ezeket karban kell tartani, mert akkor jól informált a szülő, nyu-
godt, tudja, hogy mi mi után következik és nem éri meglepetésként….

Mit vár el egy óvodától?

Amiről eddig beszéltünk az eléggé lefedi már. Ha össze kellene foglalni, akkor azt vá-
rom el az óvodától, hogy teljesítse, ami a Köznevelési Törvényben foglalt elvárás rendszert,
követelmény rendszert, a gyerekeknek biztosítsanak olyan esztétikus, gyerekbarát környeze-
tet, ahol a gyerek jól érzi magát, részese lehet az élményszerű tapasztalatszerzésnek, élmény-
szerű tanulásnak. Olyan pedagógusok segítség a munkát, segítség a fejlődését, ami garanciája
annak, hogy ugyan olyan ismeretet megszerez, minden olyan képessége kibontakozhat, ami
szükséges, ahhoz, hogy eredményes legyen a következő köznevelési fokozatba való belépé-
sen, ugye az iskolába. Ugyanakkor a szülők számára pedig olyan hely legyen, ahol tudja, azt
hogy ameddig munkába van a gyereke biztonságban van, jól érzi magát, megfelelően képzett
szakemberek segítik a gyerek fejlődését és hogy számíthasson arra a pedagógus közösségre,
akivel együtt neveli gyerekét. Ne legyenek falak a pedagógus és a szülők között, hanem egy
folyamatos konstruktív együttműködést lehessen a gyerek fejlesztése érdekében.

Mi a véleménye az óvoda és a szülő kapcsolatáról?

Az óvoda és a szülő kapcsolat nagyon fontos, hogy jó legyen. A jóságát és a formai

dolgait a korábbiakban kifejtettem, elmondtam. Azért fontos, hogy jó legyen, mert nem lehet
úgy neveli gyereket, hogy más értékrendszer szerint dolgozik egy család és más szerint…
Hogy ne kommunikálnának egymással, az a fő törekvés kell, hogy legyen, ha különbözőek is
az álláspontok, akkor is legyenek olyan közös pontok, nem azt mondom, hogy minden terüle-
ten, de legyenek közös pontok annak érdekében, hogy egy platformon álljanak. Akár a neve-
lésben, fejlesztésben adott területek. Tehát addig kell kutatni, főleg az óvodának, ezeket a
közös, lehetséges pontokat, ameddig meg nem találja. Mert a gyerekek nevelése fejlesztése,
ahogy tudjuk a családi nevelés kiegészítője az óvodai nevelés, ez az alaphelyzet. Azt is látjuk,
hogy egyre elfoglaltabbak a szülők, egyre több problémával kell megküzdeniük, egyre keve-
sebb idő marad a kisgyerekek nevelésére és ez nem személyes hibájuk, ez az élet most. Na-
gyon fontos az, hogy az óvoda tegye meg azokat a lépéseket, ami azt célozza, hogy a szülőket
minél több fórumon, az óvoda nyitottabbá tételén keresztül, bármikor bejöhessen a szülő,
egyezte-tett időpontokban legyen lehetősége beszélni az óvodapedagógusokkal, ha elakad,

87
egy nevelési problémája van. Ezek mind segítik abban, hogy a gyermek abba az irányba fej-
lődjön, ami a legideálisabb számára. Tehát kiemelt a család és az óvoda együtt nevelő partneri
viszonya, megkerülhetetlen.
Azok mind-mind azt célozzák, hogy ugye közvetett formában, tehát nem direkten mondom,
hogy ez a program lesz… olyan vonzóvá alakítjuk ezeket a programokat, hogy mind a gyerek
és szülő számára is.. hogy mit tud csinálni a gyerek és a szülő is abban a programban, hogy
evidenssé váljon, hogy én azon a programon szeretnék részt venni. Ezek a programok azért
jók, ami az önkéntes munkánál el-hangzott, hogy jönnek a szülők, hogy személyesebbé váll-
nak a kapcsolatok, azáltal, hogy közösen tevékenykednek. Nagyobb az esélye annak, hogy
megnyílnak egymásnak és itt elsősorban a szülő szeretne megnyílni, ha eddig nem merte fel-
hozni a problémát. Ugyanakkor az óvodapedagógus is megnyílik (nem a magánéletről) hanem
azt hogy más kontextusban máshogy viszonyulnak egymáshoz az emberek, jobban kialakul a
bizalmi kapcsolat és ha ez a bizalmi kapcsolat megvan két ember között, akkor ez lehet, hogy
egy hálóvá alakul, mert lehet hogy csak óvodapedagógus szülő, hanem lehet hogy szülő-szülő
között is alakul ez a háló és így egy egységet alkot. Segíti mind a két felének a közeledést
egymáshoz. Így lehet hogy ha beleszólhatnak hogy mi legyen egy óvodában, nem az ezt tanít-
satok- azt tanítsatok, hanem mik lehetnek még azok a területek, amikben egyrészt ők tudnak
segíteni, mondjuk egy tanulmányi kirándulás megszervezésében (utazás-helyszín biztosítása).
A gyere-kekkel, ha azonos a gondolkodásmód akkor mondjuk egy illemszabály betartása, ha
szülő is úgy kéri meg és az óvoda is ugyan úgy kéri és nem két féle módon, akkor a gyerek-
nek sokkal könnyebben kialakul az az igénye, hogy ha bemegyünk valahova, akkor evidens a
gyermek számára.

6. melléklet

Kérem, meséljen magáról!

25. éve dolgozom pedagógusként, ebben az intézményben eddig 20 éve dolgozom. Ala-
pítványi intézmény, Karolina nővérek egyházi intézmény óvodától iskoláig működnek benne
csoportok, zene iskola, és képzőművészeti osztályok is. A nevelési elvük igazodik az egyházi
nővérek elveihez, a keresztény dolgokat valósítják meg. Az iskolával egy a pedagógiai prog-
ramjuk van. Különleges nálunk a szeretet percek: körben ülünk egy gyertya körül, ilyenkor
rövid fohászokat mondunk, történetek, bibliai történeteket dolgozunk fel nagyobbakkal. Az
ünnepek a keresztény ünnepek köré épülnek. pl.: Szent Márton, Miklós ünnepe, Jézus születé-
se, karácsony, hamvazás, hamvazkodás Különleges még, hogy nagyon szoros a kapcsolat az

88
iskolával, közös ünnepek, szentmisék, amibe a szülőket is bevonjuk. Gyerekek fejlesztésére
nagy hangsúlyt fektetünk, külön gyógypedagógus méri fel a gyerekeket. Vannak PPMS és
SNI gyerekek, akik helyben kapnak logopédiai és más fejlesztést is. Munkaközösségeink a
következőek: mozgásfejlesztő munkaközösség, mozgásfejlesztő pedagógiai alapozó terápia
gyakorlatait beépítjük a mindennapos testnevelésbe és a kötelező mozgásos tevékenységbe is.

Ön mit gondol, mikor mondhatjuk egy óvodára, hogy az egy jó óvoda? Mitől lehet jó egy
óvoda?

Mindenképpen az ott dolgozó pedagógusok adják az óvoda légkörét, ezért úgy gondo-
lom, hogy ez határozza meg leginkább a jó óvodát.

Amikor gyermekét óvodába íratta, milyen szempontokat vett figyelembe? Miért?

Egy egyházi óvodába írattam gyermekem. Fontos volt a katolikus vallás, ezért ez szem-
pont volt. És az erkölcsi nevelés is fontos volt a számára.

Ha napjainkban kellene óvodát választania gyermekének, mi alapján választana? Ugyan

ezek a szempontok lennének vagy már más szempontok alapján választania? Miért?

Igen, ugyan azok a szempontok alapján választanám. Az ottani légkör miatt nagyobb
hangsúlyt fektetnek rá, mint más óvodák. Meg az empátiára is nagyobb hangsúly kerül, az
egymás iránti nevelésre az érzelmi nevelésre, gondoskodásra.

Amikor belép egy óvodába, mi az, ami először feltűnik, amit először megnéz? Miért?

Nem a küllem, hanem a hangulat. Fontos a nyugodt légkör, hogy mindenkit lássak tevékeny-
kedni, mindenki csinálja a dolgát, a csoportszobában mindenki nyugodtan játsszon.

Kinek kell megfelelnie egy óvodának? Miért?

A pedagógus szempontból a gyereknek. Az óvoda rá van kényszerítve arra, hogy a szü-

lőnek feleljen meg, pedig a gyerekközpontúság lenne a lényege. Figyelembe kell vennie a
szülői kívánságokat, de nem kellene, hogy az legyen az első szempont.

Mi a legfontosabb egy jó óvodában? Miért?

Az a legfontosabb, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és hogy a pedagógusok is jól

érezzék magukat és jól tudjanak együtt működni a gyerekek érdekében.

89
Egy óvoda honlapján melyek a legfontosabb részek? Miért?

A szülők szempontjából fontos az óvoda honlapja, valamint az óvodáéból is hogy a szü-

lők beleláthassanak az óvoda életébe. Ma már úgy működik, hogy facebook csoportja van
minden csoportnak, azon belül aktuális eseményekről tájékoztatják a szülőket, a csoportban
folyó dolgokról is, mint például gyümölcssaláta készítés, valamint azt a képet is felrakják, ami
a készítése közben készült. Az óvodai tevékenységekbe jobban belelátnak a szülők és az adott
csoporttal kapcsolatos témákat osztják meg, amit az intézmény holnapján nem láthatnak meg
feltétlen. A gyerekek nevelésével kapcsolatos információkat, tanácsokat is ott osztanak meg
persze név nélkül. Például könyvet is ajánlanak. Fontosnak tartom, hogy a szülőket segítsem
pedagógiailag is, ezt a facebook oldalt erre is felhasználom. A mi honlapunkon csak kép galé-
ria van és közérdekű, hivatalos jellegű információk.

Mit vár el egy óvodától? Miért?

Gyerekközpontú legyen, hagyjon elegendő időt a szabad játékra, a gyerekek fejlődése

érdekében. Nyugodt légkört, meleg szeretetteljes légkört biztosítson. Felkészítse a gyereket az
iskolára, fejlessze a képességeit, hogy helyt tudjon állni az iskolában.

Mi a véleménye az óvoda-szülő kapcsolatról?

Szorosabbra kellene fűzni, nem elég a hivatalos kapcsolat, családlátogatás, nyílt napok,
szülői értekezlet. Ezen túlmenően kellene mást is csinálni. Megtanítanám, hogy hogyan kell
nevelni a gyermekeket stb. Közös programokra, a közös beszélgetésekre lenne szükség, ahol
egymás között is megbeszélhetnék a problémájukat vagy csak tapasztalatot cserélhetnének
egymással. Náluk nagyon szoros a kapcsolat a szülőkkel. A szülők gyakran részt vesznek a
közös rendezvényeken, szentmiséken is.

90
7. melléklet

35. táblázat. Szülői vélemények az óvoda tartalmi feltételeiről (átlag, szórás)

8. melléklet

36. táblázat. Plusz foglalkozások (szignifikancia szint)

Tartalmi feltételek Minimum Maximum Átlag Szórás Fő

Nevelési területek 2,6 5 4,4 0,48 774
Plusz foglalkozások 1 5 3,5 0,9 814
Különleges foglalkozások 1 4,8 2,2 0,9 814
Átlagok
Legmagasabb iskolai végzettség Fő (szignifikanciaszint= 0.05
1 2
Általános iskola 10 2,9
Felsőfokú végzettség (főiskola,
582 3,4 3,4
egyetem)
Középiskola 219 3,7

37. táblázat. Különleges foglalkozások (szignifikancia szint)

Átlagok
Legmagasabb iskolai végzettség Fő (szignifikanciaszint= 0.05
1 2
Általános iskola 10 1,9
Felsőfokú végzettség (főiskola,
582 2,07 2,07
egyetem)
Középiskola 219 2,4

38. táblázat. Pedagógus határozottsága (szignifikancia szint)

Átlagok
Legmagasabb iskolai végzettség Fő (szignifikanciaszint= 0.05
1 2
Általános iskola 10 4,3
Felsőfokú végzettség (főiskola,
581 4,66
egyetem)
Középiskola 219 4,72

91
39. táblázat. Pedagógus egy területen való kiválósága (szignifikancia szint)

Átlagok
Legmagasabb iskolai végzettség Fő (szignifikanciaszint= 0.05
1 2
Általános iskola 10 2,10
Felsőfokú végzettség (főiskola,
583 2,83
egyetem)
Középiskola 219 3,08

40. táblázat. Érzelmi nevelés (szignifikancia szint)

Átlagok
Legmagasabb iskolai végzettség Fő (szignifikanciaszint= 0.05
1 2
Általános iskola 9 4
Középiskola 208 4,3 4,3
Felsőfokú végzettség (főiskola,
558 4,5
egyetem)

41. táblázat. Közösségi nevelés (szignifikancia szint)

Átlagok
Legmagasabb iskolai végzettség Fő (szignifikanciaszint= 0.05
1 2
Általános iskola 9 4,44
Felsőfokú végzettség (főiskola,
558 4,73 4,73
egyetem)
Középiskola 208 4,79

42. táblázat. Egészséges életmódra nevelés (szignifikancia szint)

Átlagok
Legmagasabb iskolai végzettség Fő (szignifikanciaszint= 0.05
1 2
Általános iskola 9 3,78
Középiskola 208 4,38
Felsőfokú végzettség (főiskola,
558 4,43
egyetem)

92