I.

IDŐBEOSZTÁS
Ha ’helyesen’ osztjuk be az időnket azzal rengeteg felesleges aggódástól és stressztől
kímélhetjük meg magunkat. Gyakran mondják az emberek „Nem volt időm megcsinálni” „Nekem
nincs ilyenekre időm”, azonban ha valójában megvizsgáljuk ezeket a kijelentéseket igazából nem
arról van szó, hogy nincs elég idő, hanem arról, hogy nem fontos, nem prioritás egy adott feladat.
(Egy egyszerű példa erre: Egy gyerek nyolckor ért haza az edzésről és a következő napon elkéri az
egyik osztálytársa házi feladatát. Az osztálytárs megkérdezi, hogy miért nem csinálta meg, mire jön
a válasz: „Nem volt időm, mert edzésen voltam”. Ebben az esetben az edzés fontosabb volt a házi
feladatnál, ami persze valakinek rendben van, de ezen lehet változtatni.)
Sok ember érzi úgy egy nap végén, hogy már megint eltelt egy nap és nem került közelebb a
céljaihoz, nem sikerült megvalósítani napi teendőit. Ezt azonban egy jó időbeosztással meg lehet
változtatni. Az első lépés, hogy fogalmazzunk meg célokat és írjuk is le őket. Ezzel elkerülhetjük,
hogy álmaink csupán kósza gondolatok, remények legyenek a fejünkben. Azonban sajnos ezzel még
korántsem végeztünk. Miután kitaláltuk a célt határozzuk meg, hogy nagyjából mennyi idő
szükséges az eléréséhez. Persze a legelején még nem láthatjuk át a teljes utat a cél felé és akár
megvalósítás közben jövünk rá, hogy rosszul szabtuk meg az időkorlátot, ugyanis több/kevesebb
időre van szükségünk. A célokat három nagy csoportra bonthatjuk:
1. Rövidtávú célok: ezeknek a megvalósítása csupán pár napot, hetet vesz igénybe,
maximum egy hónap alatt elérhetőek. Ilyen például egy füzet vásárlása vagy egy dolgozatra való
felkészülés.
2. Középtávú célok: Ezek elérése több hónapba telik, de ha követjük az időbeosztásunkat
akkor egy éven belül képesek vagyunk megvalósítani őket. Ide tartozik például egy nagyobb
terjedelmű beadandó, fogalmazás megírása vagy az a cél is, hogy kitűnő leszek év végén.
3. Hosszútávú célok: Ahhoz, hogy ezeket teljesítsük kitartásra és sok energiára lesz
szükségünk, ugyanis a folyamat évekig tart. Ilyen például egy életmódbeli váltás vagy akár a
felesleges kilók leadása.
Ezután tegyük fel magunknak a kérdést: Miért szeretném ezt elérni? Miért jó nekem? Mi motivál
erre? Ha válaszolunk ezekre a kérdésekre nagyobb esélyünk van a cél elérésére.
Miután belőttük, hogy a céljaink melyik kategóriába esnek és tudjuk, hogy miért szeretnénk
őket elérni kisebb célokat kell megfogalmaznunk, amelyek segítenek megvalósítani őket. Minél
konkrétabban kell kitűzni a célokat, napra lebontva. Például az, hogy kitűnő szeretnék lenni év
végén nagyon szépen hangzik, azonban ezt tovább kell konkretizálni, cselekvésekre. Mit kell ehhez
tennem ebben a hónapban? Milyen dolgozatok várhatóak? Mikor kell elkezdenem a felkészülést?
Aztán a végső lépés, hogy ezt mikor és hogyan illesztjük be az időbeosztásunkba.
Ha megvannak a céljaink és már azt is tudjuk, hogy ehhez mit kell tennünk a nap folyamán
akkor jöhet az időbeosztás kialakítása. Egy határidőnaplóban vagy egyéb helyen vezetve sokkal
átláthatóbbak a feladatok és minden napra felírhatjuk teendőinket. Kísérletezzük ki, hogy
számunkra melyik típusú határidőnapló működik a legjobban. Például egy Bullet journal vezetése
sok időt vehet igénybe, lehet, hogy egy egyszerű tennivalós lista kézenfekvőbb. Az a cél, hogy az
általunk választott rendszerezési típus ne teher, hanem segítség legyen számunkra. Érdemes minden
este felírni a következő napi tevékenységeket, hogy akkor már ne kelljen őket többször
végiggondolni. Ha előre megtervezzük a napot, akkor az megnyugtat minket és felszabadítja a
tudatunkat.
Ilyenkor ezekre érdemes odafigyelni:
0. A lista megírásakor próbáljuk megtartani a megfelelő egyensúlyt a pihenés és a
tennivalók között. Ha ez azonban nem kivitelezhető akkor két különböző fáradságtípust
váltogassunk. (Például szellemi és fizikai fáradság. Iskola után sport, majd tanulás, leckék.)
1. Ha rengeteg teendőt írunk egy naphoz és az egésztől elmegy a kedvünk, azonban ha csak
3-4 fő feladat van a napon azokkal időben végezhetünk és akár még egy extra teendőt is meg
tudunk csinálni, ami motivál, hogy következő nap is így tegyünk. (Ha már ezekkel könnyen
elbánunk akkor csinálhatunk magunknak kihívásokat, de ez csak akkor jó, ha a sok feladat motivál
és nem elrettent)
 2. Azonban ha mégis felhalmozódnak a teendők akkor azokat ne kategorizáljuk (a
nagyobbakat érdemes), hanem egyből kezdjük el őket. Például ahelyett, hogy fontossági sorrendet
állítanánk az e-mailek között inkább egyből válaszoljuk meg őket.
3. Minden nap számoljunk az esti tervezési idővel, ugyanis ha nem így teszünk
elcsúszhatunk az időbeosztásban. (Tapasztalataim alapján minden tervezéssel eltöltött percet
nagyjából kétszeres mértékben kaptam vissza. Azaz ha egy este tíz perc alatt összeírtam a
teendőimet akkor másnap ezzel a módszerrel nagyjából húsz percet spóroltam meg a felesleges
gondolkozásból.)
4. Iktassunk extra időket a napba, hogyha esetleg egy feladatra több idő kell, mint amire
számítottunk akkor ne tolódjon el minden. Azonban arra az esetre, ha minden jól megy írjunk fel
egy feladatot, amit elvégezhetünk a maradék időben.
5. A feladatok között határozzunk meg prioritást, fontossági sorrendet és mindig kezdjük a
legfontosabbal, hogy az biztosan meglegyen, ugyanis ha a végére hagyjuk már nem biztos, hogy
marad energiánk megcsinálni.
6. A sok kisebb feladatot gyorsan, egymás után csináljuk meg. Ezt egy nagyobb feladat
elvégzése után érdemes megtenni.

Egyéb hasznos tippek:

1. Alakítsunk ki megfelelő rutint. A legtöbb embernek megvan a reggeli és jó esetben az esti
rutinja is, azonban ez leginkább csak a hétköznapokra jellemző. Érdemes a hétvégékre is kialakítani
ilyen rutinokat, hogy elkerülhessük a reggeli lustálkodásokat és minél hamarabb a tettek mezejére
léphessünk. Ezzel időt spórolhatunk meg magunknak, ugyanis nem kell gondolkozni, a
cselekmények maguktól érthetőek lesznek.
2. Ne hagyjuk magunkat megszakítani! Minél többször szakítjuk félbe a
munkafolyamatainkat annál tovább tart egy adott tevékenység, hiszen időbe telik az agyunknak
újból a feladatra összpontosítani. Ezért ha tehetjük akkor ne hagyjunk félbe egy feladatot. A
legrosszabb, amit tehetünk az, hogy nemcsak félbehagyjuk a tevékenységet, hanem más, új
feladatra összpontosítunk. Ez a munka minőségét rontja, illetve könnyebben elfáradunk.
3. Multitasking: segít vagy árt? Szerintem a multitasking (azaz több feladat egyszerre
végzése) nem hatásos, sőt, időveszteséggel jár. Itt természetesen nem az olyan dolgokra gondolok,
mint filmnézés és evés egyszerre. Ezeket persze könnyen megtehetjük együtt, semmi akadálya,
ugyanis alapvetően mindkét cselekvés ösztönszerű, kevés figyelmet igényel. Azonban két
koncentrálást igénylő feladat összehangolása ennél már sokkal komplikáltabb.
4. Legyünk tisztában a feladataink értékével és az alapján határozzuk meg, hogy mennyit
foglalkozunk velük. Például a belsővizsgára (7. osztályban) rengeteget készültem, tételek
dolgoztam ki, a történelem tételek több, mint ötven A4-es oldal terjedelműek lettek (gépen!).
Azonban utólag már egyáltalán nem foglalkoznék velük ennyit, ugyanis csak egy vagy két jegyet
értek összesen, azonban rengeteg órám ráment és nagyon keveset tudtam más, számomra fontos
dolgokkal foglalkozni. Ez egy nagyon jó példa volt arra, hogy máskor előzetesen mérlegeljek.
5. Tartsunk rendet a környezetünkben! Sokan nem tudják rávenni magukat a teendőikre és
előtte kényszeres dolgokat csinálnak, például elkezdik rendszerezni az íróasztalukat, holott ez
korántsem jutna eszükbe. Ezt a kényszeres pótcselekvést könnyen elkerülhetjük, ha mindig rendet
tartunk a szobánkban/lakásunkban. Természetesen ahhoz, hogy a rendetlenségből rend legyen
pakolásra és energiára van szükség, ezt azonban tudatosan illesszük be a napunkba, ne egy
kényszeredett cselekvés legyen a teendőink halogatására. Ha minden a helyén van akkor
könnyebben tudunk koncentrálni és nem vonják egy felesleges tárgyak a figyelmünket. Illetve még
abban is segít nekünk időt nyerni, hogy nem kell keresgélni a dolgainkat, mert egyből tudjuk, hogy
minek hol van a helye. (Tipp rendrakáshoz: sokszor azért lesz nagyon hamar újra rendetlenség, mert
nincs mindennek meg a helye és csak egyik helyről a másikra pakoljuk őket.)
6. Ha eszünkbe jut egy jó ötlet, egy új gondolat akkor arra érdemes egy apró füzetet
magunknál tartani vagy mivel a telefonunk nagyrészt úgyis nálunk van egy jegyzetet létrehozni
ezek számára. Ezzel lecsökkenthetjük az elfelejtett gondolatokat és nem lesz kényelmetlen érzés,
hogy ,,Volt még valami…” Ez azért van, mert az agy ötletelésre való, nem ötletek megtartására.
7. Tanuljunk meg nemet mondani azokra a feladatokra, amikre nincs időnk. Ne vegyük át
más feladatát.
Lehetséges, hogy ezeket a tanácsokat mind szuperül végrehajtjuk, előttünk áll a teljes teendős
listánk, priorizálva, nem írtunk rá túl sok mindent, de több feladat is szerepel rajta. Azonban sokszor
mégsem tudjuk rávenni magunkat arra, hogy végigcsináljuk vagy akár elkezdjük a listát. Egy olyan
cselekvésbe kezdünk bele, ami nem szerepelt a terveink között, ez pedig nem más, mint a halogatás.
Ahhoz, hogy ezt legyőzzük ezek a tanácsokat sok segítséget nyújthatnak, azonban a halogatás
legyőzésére nem létezik egy tökéletes útmutató, amivel mindent képesek leszünk megcsinálni és az
egész nap folyamán szuper motiváltak tudunk maradni. Ez azért van, mert ezeket a tanácsok semmit
nem érnek, ha nem teszünk értük és nem teszünk bele energiát. Azonban jó hír: a halogatás
legyőzése csakis a mi a akaratunkon múlik.
0. A kiinduló lépés az, hogy észrevegyük, hogy halogatunk, ugyanis ez sem mindig
egyértelmű. Könnyű a pótcselekvések közt elsiklani a tény felett, hogy nem a napi feladatainkat
végezzük és nem teszünk a céljainkért.
1. Ismerjük fel a kifogásainkat. Ha még azzal sem vagyunk tisztában, hogy mi ellen
cselekszünk, akkor nem leszünk képesek legyőzni. Egy olyan ellenségen nem tudunk felülkerekedni
akit még csak nem is ismerünk. Ahhoz, hogy legyőzzük meg kell találnunk a gyenge pontjait és ki
kell ismernünk. Ez igaz ránk is és a halogatásra. Ha képesek vagyunk szembenézni önmagunkkal és
felismerjük a kifogásainkat akkor lesz esélyünk legyőzni őket.
2. A halogatásnak két nagy alaptípusa van:
2.1. Az első típus, amikor egy adott határidőre kell elvégezni egy feladatot. Ide tartozik egy
dolgozatra való felkészülés vagy egy beadandó megírása. Ezeket előbb-utóbb úgyis meg kell
csinálnunk, vagy súlyos következményekkel kell szembenéznünk. Ezeket a feladatokat gyakrabban
végezzük el, mint a második típusba tartozóakat, viszont sokszor csak a kiszabott határidő előtt egy
vagy néhány nappal kezdünk el velük foglalkozni. Ha ezeket a feladatokat lebontjuk kisebb
részfeladatokká és azokat elhelyezzük a napunkban akkor sokkal átláthatóbb és megvalósítható lesz
előttünk a cél, így nagyobb eséllyel látunk neki. Egy egyszerű példa erre a beadandó dolgozat. Ha
elhatározzuk, hogy minden hétvégén írni fogunk egy oldalt (ami csak napi fél oldalt jelent) akkor
megnyugodhatunk, azonban eljön a szombat és leülünk, hogy megírjuk a fél oldalt, azonban semmi
nem jut eszünkbe és csak telnek a percek. Az idő múlik és már fél órája ülünk a laptop felett és még
mindig nem sikerült semmi, hiszen amit először írtuk kitöröltük, hogy nem lesz jó és ezt
rengetegszer megismételtük. Nem értjük, miért nem sikerült, hiszen meghatároztunk egy konkrét,
mérhető célt, lebontottuk, nekiálltunk és mégsem sikerült. Ez azért volt, mert az utasításokat a
lehető legkonkrétabban kell megfogalmaznunk, mintha egy robotnak írnánk parancsokat. Tehát
ahelyett, hogy egyből azt tűznénk ki, hogy írunk fél oldalt először inkább keressünk három
információforrást és azt tűzzük ki célnak, hogy az ezekben lévő információkat dolgozzuk fel és
jegyzeteljük ki. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, akkor miután leültünk a laptophoz nem tétlenül
fogunk ülni, mert tudjuk, mi a teendő, hiszen a feladatot konkrétan kitűztük és megvan a
forrásanyag, ami alapján már könnyen megírhatjuk az első fél oldalt.
2.2. A második típusba a saját általunk kitűzött célok tartoznak. Ezekhez senki nem tűz ki
helyettünk határidőt, magunknak kell megtennünk. Itt már sokkal nagyobb önfegyelemre lesz
szükségünk. Könnyen halogathatjuk őket, hiszen akkorra csináljuk meg, amikorra szeretnénk és
más dolgokat fontosabbnak tartunk helyettük. Itt is a minél részletesebb lebontásban rejlik a kulcs.
Ha az a célunk, hogy többet mozogjunk, akkor ne álljunk meg itt. Hányszor szeretnénk mozogni
egy héten? Melyik napokon? Hány órakor? Milyen mozgásformát? Ha ezeket megválaszoltuk akkor
könnyebben beépíthetjük a mozgást (vagy az adott célhoz szükséges részfeladatot) az életünkbe.
3. Legyünk tudatában annak, hogy mikor és hogyan vesztegetjük az időnket. Sok olyan
gyerek van, akik nem írnak házi feladatot és ezt azzal indokolják, hogy nincs rá idejük. Azonban ha
egy pillantást vetnénk a képernyőidejükre akkor az internetezéssel töltött percek, órák száma nem
ezt igazolná. Idejük van, csak nem képesek helyesen használni. Érdemes megnézni, hogy mennyi a
képernyőidőnk és azt is, hogy milyen alkalmazásokkal töltjük a legtöbb időt. A közösségi média
gyakran órákra beszippanthat, anélkül, hogy tudatában lennénk. A legnagyobb hátránya pedig az,
hogy nem csak azt az időt veszi el tőlünk amíg használjuk, hanem az utána lévőt is, mert romlik a
koncentráció képességünk.

Hogyan takarítsunk meg magunknak időt?

1. Tudatos telefon- és közösségi média használat. (Ebben segíthet a képernyőidő ellenőrzés)
2. Képzelődés helyett vágjunk bele!
3. Ha sorozatot/filmet nézünk akkor kerüljük a televíziós csatornákat! Ha tehetjük keressük meg
inkább meg online vagy egy streaming szolgáltatónál. Kevesebb reklám, több időnk marad!
4. Rajzoljunk időtortát! Egy körbe jelöljük be nagyjából arányosan, hogy milyen tevékenységgel
mennyi időt töltünk. Melyik hasznos számunkra, melyik segít a céljaink elérésében? Melyikkel
töltünk túl sok időt? (pl. magas képernyőidő, reggeli készülődés vagy ebéd stb.) Először rajzoljuk
meg a jelenlegit, majd a célunkat.
5. Mielőtt elkezdenénk egy feladatot zárjuk le a gondolatainkat. Sokkal gyorsabban fogunk végezni,
ha közben nem a problémáinkkal, teendőinkkel foglalkozunk hanem a feladattal. Relaxáljunk egy
percet és sokkal koncentráltabban tudunk majd nekilátni a feladatnak. (pl. Autogén tréning)
6. Próbáljuk meg elkerülni, hogy félbe kelljen szakítanunk egy tevékenységet.
7. Amennyire csak tudjuk, használjuk ki azokat a perceket amikor úgymond „üres járat” van a
napunkban (pl. buszon, vonaton, sorban állás a boltban, orvosnál, stb.) Például ha minden nap
negyed órát szánunk a hírek olvasására akkor megtehetjük ezt utazás közben. Ha mindig
megnézzük a következő napi időjárást azt is megtehetjük amikor várakozunk. Pár perc, viszont ezek
összeadódnak és időd spórolhatunk.
8. Vizsgáljuk felül jelenlegi szokásainkat!
9. Segítsünk másoknak! Ha vásárolni megyünk kérdezzük meg pár barátunkat, hogy nekik kell-e
valami. Ez fordítva is működhet és ezzel megspórolhatunk egy plusz utazást, bevásárlást.

Eisenhower mátrix

I. zóna: Ezekkel a feladatokkal

érdemes kezdenünk a napunkat,
ugyanis ezek nem tűrnek
halasztást. Azonban ha túl
sokat tartózkodunk ebben a
zónában akkor az könnyen
kiégéshez vezet(het). Ide a
problémaorientált emberek
tartoznak.
II. zóna: Ezeket a feladatokat
mindenképpen tervezzük be,
jelöljünk ki számukra megfelelő
időt.
III. zóna: Ha lehetséges, akkor
próbáljuk meg másra átruházni ezeket a feladatokat, azonban ha ez nem lehetséges akkor a lehető
legkevesebb idő alatt próbáljuk megvalósítani őket (ezt magas koncentrációval érhetjük el a
leghatékonyabban, a zavaró tényezők kiszűrésével). Ezt a negyedet sokan keverik az elsővel, azt
hiszik, hogy fontos dolgokat cselekszenek.
IV. zóna: Ezeknek a tevékenységeknek a számát nagyon le kell csökkentenünk, sokat törölnünk.
Ne keverjük a sürgőset a fontossal.
II. MOTIVÁCIÓ
Az első és legfontosabb dolog, hogy határozzuk meg a céljainkat (ebben a fent említett
tanácsok segíthetnek). Fontos megfogalmazni magunknak, hogy miért szeretnénk elérni az adott
célt. Érdemes végiggondolni, hogy mi fog megváltozni az életünkben, ha teljesítjük. Ha ezt minden
reggel végiggondoljuk akkor minden nap motiváltak maradhatunk.
Magunk miatt csináljuk, ne másért. Ne azért eddzünk, hogy szebb alakunk legyen, ennél
sokkal fontosabb dolgok is vannak. A mozgással jobb testtartásunk lesz, könnyebben cipeljük a
csomagokat, a lépcsőzés nem fog gondot okozni, jót teszünk vele az egészségünknek, a
közérzetünknek és kevesebb a sérülés veszélye. Ezek az igazán fontos dolgok, látnunk kell a teljes
képet magunk előtt.
Minden nap egy lépéssel közelebb, ez legyen a mottónk. Senki nem várja el tőlünk, hogy
egyik napról a másikra elérjünk egy célt, egészséges életmódra váltsunk. Ha elhatározzuk, hogy az
állatok védelme érdekében vegánok leszünk akkor az elején biztosan hatalmas lesz a motivációnk,
úgy érezzük, meg fogjuk váltani a világot. Azonban ez nem egy rövid távú cél, hanem egy olyan
életszemlélet, ami az egész életünkre kihatással van. Az első hét, hónap után akár teljesen elmehet
tőle a kedvünk, ezért fontos a fokozatosság. Először jelöljünk ki egy napot a hetünkben és akkor ne
együnk húst, ne fogyasszunk tejterméket. Ha ez meg van, már lehet két nap és így tovább. Lehet,
hogy ezzel a módszerrel több ideig tart, amíg teljesen vegánok leszünk, azonban hosszútávon ez egy
sokkal jobb választás, hiszen megmarad a motivációnk.
A céljaink elérése érdekében képzeljük el magunkat győztesként. Gondoljuk végig, hogy
milyen érzés lesz elérni a célt és merüljünk el ebben a pillanatban. Ezzel hosszú távon motiváltak
maradhatunk.
Válasszunk magunknak egy zenét, amit akkor hallgatunk meg, amikor boldogok vagyunk.
Hallgassuk meg minden adandó alkalommal és ha sokszor ezt tesszük egy idő után képes lesz
felvidítani minket. A jó emlékek, amiket a zene hív elő erőt adnak.
Legyünk saját magunk menedzserei. Minden hétvégén gondolkozzunk el azon, hogy milyen
célokat, feladatokat teljesítettünk és hogyan kerültünk közelebb a végső célhoz. Ennek a
folyamatnak melyik része tetszett, melyik kevésbé? Hogyan tehetnénk ezt élvezetesebbé,
hatékonyabbá?
Keressünk társakat, hasonló célú és gondolkozású emberekkel vegyük körbe magunkat. Ők
esetleg átélték azt a részt, amit mi még nem és segíteni tudnak a nehéz helyzetekben, tanácsot
adhatnak.
Ha érezzük magunkban a motivációt akkor vágjunk bele! Ne várjuk a „tökéletes” alkalmat,
az sosem jön el.
Higgyük el, hogy képesek vagyunk rá! Keressünk olyan embereket akik már elérték azt a
célt amit mi kitűztünk. Az ő példájuk motiválhat minket és tanulhatunk az ő hibáikból,
észrevételeikből.
Ha elérünk egy célt, akkor álljunk meg egy pillanatra és jutalmazzuk meg magunkat, nekünk
is jár a dicséret!
Próbáljunk meg pozitívak maradni, akkor is, ha ez nehéz. Sokszor egy bosszantó, nem túl
kellemes helyzetben is meg lehet látni a szépet. Elég egy apró mosoly egy másik emberre, aki
visszamosolyog ránk vagy egy kedves mondat. Keressük meg minden napban a szépet. Nekem az
segített, hogy minden nap leírok tíz klassz dolgot a napban, később pedig hálát adok ezekért. Eleinte
nagyon nehéz volt, azonban elkezdtem észrevenni a jó dolgokat, hogy este már ne kelljen annyit
gondolkoznom. Amikor pedig leírom őket mindig újra végiggondolom a helyzeteket és sokkal
boldogabb és motiváltabb leszek. („Minden nap nem lehet jó, de minden napban lehet valami jó!”)

„Az optimizmus nem azt jelenti, hogy valaki nem látja a problémákat, hanem azt, hogy hisz
abban, hogy mindig létezik megoldás.”

Aludjunk elegendő mennyiséget. Tapasztaljuk ki, hogy mennyi alvásra van szükségünk.
Alakítsunk ki egy rutint, próbáljunk meg mindig egy időpontban lefeküdni és felkelni. Ha az
alvásból veszünk el időt (hogy feladatokat végezzünk el) akkor a következő napon a fáradság miatt
kevesebb feladatot tudunk elvégezni, nem éri meg.
Próbáljuk meg elengedni azokat a dolgokat, amikre nincs behatásunk. Ezzel sok felesleges
stressztől kímélhetjük meg magunkat.
Foglalkozzunk a mentális és fizikai egészségünkkel is. Ha ezt megtesszük akkor jobb lesz a
hangulatunk és jobban oda tudunk majd figyelni másokra is.
Ha nem sikerül valami és adódik egy második esély akkor ragadjuk meg. A kudarc az, ha
meg sem próbáljuk, nem az, ha nem sikerül. Vágjunk bele újra és újra, ne féljünk a kudarctól!
Minél többször próbáljuk meg annál jobban fog sikerülni.
Fejlesszük az önfegyelmünket. Vegyük észre, ha nem azzal foglalkozunk amivel valójában
érdemes lenne. Tegyük el a telefonunkat és tegyük olyanná az időbeosztásunkat amilyenné igazán
szeretnénk! Ha esetleg nem tudunk magunkra rászólni kérjük meg egy családtagunkat, biztosan
segíteni fog.
Ez elsőre érdekesen hangozhat, de szerintem az egész életünk a tanulásról szól. Azonban itt
nem arra gondolok, hogy sokat kell iskolába járni, magolni. Sajátítsunk el új nyelveket, fejlesszük
magunkat mentálisan, ismerjük meg önmagunkat, tegyünk szert új képességekre (ez lehet akár a
zsonglőrködés vagy egy hangszer megtanulása is)!
Olvassunk! Ez mostanában nem túl népszerű, azonban minden sikeres ember olvas (legalább
a szakterületéhez kapcsolódó könyveket). Ez egy nagyszerű kikapcsolódás, amivel a szókincsünket
is bővíthetjük, új világokat fedezhetünk fel, mások szemével láthatjuk a világot, új nézőpontokat
vehetünk fel. A lehetőségeink tárháza végtelen, a lényeg, hogy vegyük észre őket és éljünk velük!

„A nagy dolgok komfortzónán kívül születnek.” (Neil Strauss)

III. TANULÁS

1. Amennyire csak lehet iktassuk ki a zavaró tényezőket tanuláskor. A telefonunkat

helyezzük jó messzire, némítsuk le.
2. Alakítsuk ki a tanulási környezetünket! Legyen egy hely, ahol tudjuk, hogy most tanulni
fogunk (pl. íróasztal) és ne más helyeken tanuljunk (pl. az ágyunkban az agyunk az alvásra fog
asszociálni, így jóval nehezebbé és hosszabbá teszi a tanulási folyamatot). Szintén nagyon fontos,
hogy elegendő fény legyen az íróasztalunknál. A legjobb a természetes fény, de ha ez nem
megoldható akkor jöhet a lámpa.
3. Nézzük meg, hogy mennyi a képernyőidőnk és ezt írjuk fel minden nap. Ez sok gyereknél
nagyon magas, azonban ha látják az elkeserítő számokat akkor talán rájönnek ők is, hogy mi
mindent csinálhatnának ehelyett.
4. Keressünk példákat, összefüggéseket, hogy könnyebben megértsük a tanagyagot.
5. Ha tanulunk valamiről és lehetőségünk van élőben még többet megtudni az adott dologról
akkor ne késlekedjünk! Élőben sokkal érdekesebb lesz, mint a tankönyvek lapjain és olyan tudásra
tehetünk szert, amire eddig még nem sikerült.
6. Szigorú ütemterv és következetesség. Ha ez a két dolog megvan akkor már félig nyert
ügyünk van.
7. Minden tanár másképp tanít, másképp kéri számon a tanagyagot. Ismerjük meg, hogy
hogyan. Például valakinél elég csak a füzet, de vannak akik a tankönyv kérdéseit teszik fel. Ha
megtanuljuk, hogy melyik tanár órájára hogyan kell készülni akkor a tanulás sokkal kevesebb időt
fog igény bevenni.
8. A pomodoro technika: 25 perc tanulás, majd 5 perc pihenő. Ha ezt négyszer
megismételtük akkor egy hosszabb (15-20 perces) szünetet is iktassunk be. Ez a tanulási módszer
nagyon hatékony, de nem feltétlen a legegyszerűbb.
9. Ha lemerült az energiaraktárunk akkor pihenjünk. Fontos, hogy ez minőségi
kikapcsolódás legyen, ne figyelemelterelés. Ha van negyedóránk és pihenni szeretnénk akkor ne a
telefonunkat vegyük elő (van-e új üzenet, csak néhány tiktok videó, ránézek az instagramra…)
Inkább szellőztessünk ki, igyunk egy pohár vizet, sétáljunk pár percet vagy nyújtsunk. Ezek sokkal
hasznosabb tevékenységek, mintha órákon keresztül a telefonunk előtt görnyednénk- Felfrissítenek
és sokkal koncentráltabban tudunk nekikezdeni a tanulásnak.
10. Figyeljünk az órán! Ez nagyon fontos, mert ott könnyebb megérteni a tanagyagot. Sokan
gondolják azt, hogy „Lemaradtam, majd otthon megtanulom”. Jó esetben tényleg megtanulják,
azonban kétszer annyi idő alatt, mintha figyeltek volna. A rosszabb eset azonban az, hogy otthon
már nem szánnak rá időt és csak témazáró dolgozat előtt jut eszükbe, hogy mennyi mindent nem
tudnak és akkor már érthetően túl sok a feladat, ebből következnek a rossz dolgozatjegyek.
11. Három dolog, ami javítja a memóriánkat és a tanulásunk hatékonyságát, azonban sokszor
nem fektetünk elég hangsúlyt ezekre: edzés (vagy bármilyen mozgás, akár séta), hidratálás (legjobb
a víz) és megfelelő mennyiségű alvás.
12. A színkódok (pl. nekem) nagyon sokat tudnak segíteni. Ez embertípustól is függ,
azonban számomra sokkal átláthatóbbá teszik teendőimet (pl. citromsárga=írásbeli házi feladat,
zöld=nincs házi feladat, kék=csak tanulni kell, lila=dolgozat lesz)…) Ha ezeket alkalmazzuk akkor
egyből miután ránéztünk a teendőinkre látni fogjuk, hogy mennyi házi van, mikor lesz dolgozat.
13. Amikor tanulunk akkor próbáljunk meg minél jobban koncentrálni, mert ezzel
csökkenthetjük a tanulással töltött percek számát. Ha sokszor elkalandozik a figyelmünk akkor ezt a
csupán egy perces fókuszgyakorlatot igyekezzünk minden nap megcsinálni: Keressünk egy tárgyat
és nézzük egy percig, csak a tulajdonságaira koncentráljunk. (Milyen színű, milyen formájú. Ne
engedjük, hogy elterelődjön a figyelmünk, például egy, a tárggyal kapcsolatos emlékre, stb.
Azonban ha ez mégis megtörténik akkor újból térjünk vissza a kiválasztott tárgyhoz.)
14. „Eat the frog” azaz „Edd meg a békát” kifejezéssel már lehet, hogy találkoztunk. Nekem
ez válik be, tehát én a legnehezebb feladattal kezdem, azonban lehet, hogy másnak máshogy jobb. A
lényeg, hogy a fő, legnehezebb feladatot mindenképpen végezzük el. Elsőként vagy utolsóként?
Teljesen mindegy.
15. Kisebb határidőkkel dolgozzunk, egyenletesen osszuk el a feladatokat. Ha így teszünk a
határidő közeledtével egyre nyugodtabbak leszünk, mert látjuk kirajzolódni a célt.
16. Mielőtt leülünk tanulni gondoljuk végig, hogy mi bánt minket, mi miatt aggódunk.
Próbáljunk meg megoldást találni rájuk vagy gondoljuk végig, hogy mi lesz, ha esetleg
bekövetkezik a félelmünk. Ez segíthet rávilágítani arra, hogy mindig van tovább.
17. Egy tanács, ami nekem bevált akkor, amikor nagyon izgultam (segített ezt legyőzni):
először gondoljuk végig, hogy mi a legrosszabb dolog, ami történhet. Aztán azt, hogy mi a legjobb
kimenetele az eseményeknek, majd azt, hogy mi a legvalószínűbb.

Tanulási módszerek és hatékonyságuk:

1. Előadás alapján nagyon nehéz tanulni. Az előadások inkább a tananyag megértését, nem a
megtanulását szolgálák. Mindenképpen jó alapot biztosítanak, azonban nagyon sokszor kellene őket
végighallgatni ahhoz, hogy megtanuljuk őket.
2. Olvasás során egy átfogó képet kaphatunk a tanagyagról. Többféle olvasás létezik:
2.1. Figyelmes olvasás: Minden részlet érdekel, először olvassuk a szöveget.
2.2. Gyorsolvasás: Már olvastuk, most csak átismételjük. Ennek az a hátránya, hogy ha nagyon
felszínesen olvasunk (pl. dolgozat előtt) akkor azt gondolhatjuk, ez is megy, ezt is tudjuk, közben
pedig csak a szöveg ismerőssége kelti ezt a hatást, a dolgozatban nem fog menni.
2.3. Áttekintő olvasás: Meg akarjuk tudni, hogy miről is lesz szó.
2.4. Kereső olvasás: egy információt, szövegrészletet keresünk.
3. Látás és hallás alapján sok információt megjegyzünk, azonban ez sem tartozik a leghatékonyabb
tanulási módszerek közé.
4. Ha egy témáról csoportban beszélgetünk akkor több nézőpontból láthatjuk az adott tanagyagot.
5. Gyakorlás során teszteket, a dolgozathoz hasonló kvízeket csináljunk, ha így teszünk a
dolgozat/vizsga napján már nem lesz újdonság ez a szituáció. Az is lehetséges, hogy néhány kérdést
már előre megválaszoltunk vagy nagyon hasonlóra adtunk választ.
6. A leghatékonyabb tanulási módszer mások tanítása. Ha egy olyan embernek magyarázzuk el a
tananyagot, aki nem tud róla sok mindent akkor kénytelenek leszünk lebontani az információkat
alapjaikra, ezzel a saját megértésünket is segítjük és ez a módszer segít rávilágítani azokra a
dolgokra, amiket mi sem értünk igazán.
7. Számomra sokat tudnak segíteni a gondolattérképek egy nehezebb tanagyag megértésekor. Ha
ilyet készítünk ügyeljünk arra, hogy a hasonló kategóriába tartozó információkat egy
gondolatbuborékba írjuk. Itt is tudnak segíteni a színkódok.
8. Gyakran ismételjünk és frissítsük fel a tudásunkat.
9. Kapcsoljuk össze a tantárgyakat: az irodalmat, vizuális kultúrát és történelmet lássuk egy nagy
egészként és értsük meg az összefüggéseket.
Fontos, hogy ezeket a tanulási módszereket váltogassuk, mert úgy tudnak a
leghatékonyabbak lenni. Találjuk meg azt, amelyik számunkra a legjobb. Ez a teszt segíthet
iránymutatást adni ebben: https://www.natursziget.com/tanulasi-teszt

Amikor először próbáljuk megfogadni ezeket a tanácsokat (rendezett szoba, tervezés…) először
nehezünkre fog esni megfogadni őket és több időt kell a tanulásra fordítani. Azonban ha ezek
berögződnek és rutinossá válnak akkor sokat segítenek, ezért nagyon fontos a kitartás.

Ha rendezett az életünk, szuper időbeosztásokat írunk és be is tudjuk őket tartani, de nem vagyunk
boldogok szinte semmit sem ér az egész. Soha ne felejtsük el, hogy miért csináljuk: hogy
boldogabbak legyünk, olyan dolgokra legyen időnk, amiket mi szeretnénk és a saját céljaink szerint
éljük az életünket.
Az nem elég, hogy elolvasunk egy könyvet, amit egy sikeres ember írt. Nem elég, hogy
végighallgatunk száz meg száz motivációs előadást, mert attól nem fog megváltozni az életünk.
Változtatni sosem könnyű, azonban mindig lehetséges. Hinnünk kell magunkban, a célunkban,
abban, hogy képesek vagyunk rá.