Légköri CO2 csökkentésének lehetőségei

A szén-dioxid kibocsátás a globális felmelegedés egyik oka a CO2 jelentős üvegházhatása miatt.
Az európai CO2 kibocsátás kb. 38 %-áért az energiatermelés a felelős.
Hosszú távon a fenntartható energiatermelés kulcspontja a CO2 kibocsátás-csökkentése.

A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert

éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen a légköri szén-dioxid (CO2)
koncentrációja már meghaladja a 380 ppm-et (jelenleg több, mint 410 ppm!) és vészesen
közelít a Riói Konferencián 1992-ben elfogadott ENSZ Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról
című dokumentumban megjelölt kritikus szinthez, 450 ppm-hez (200 évvel ezelőtt, az ipari
forradalom kezdetén a koncentráció mindössze 280 ppm-et tett ki). Ennek növekedését az
1950-es évek végétől méri és figyeli a Hawaii szigetén működő Mauna Loa Obszervatórium.
Az általuk 2019 márciusában kiadott jelentésből jól látszik a helyzet, ami a tudományt a CO 2
kivonást, lekötést jelentő technológiák keresése felé mozdította el:

Biochar (biológiai eredetű faszén): A technológia alapja ebben az esetben a fotoszintézis – így
gyűjtik össze a szén-dioxidot, majd ezt a főleg növényekből és fákból álló biomasszát zárt
rendszerben elégetik, a keletkező anyagot pedig nem engedik ki, hanem eltárolják, lehetőleg
minél hosszabb időre kivonva azt a forgalomból. A biomassza lebontásakor nem feltétlenül
termelődik szén-dioxid – ha hagyományos égetés helyett pirolízissel bontják le, úgynevezett
biochar (biológiai eredetű faszén) keletkezik. A technológia hátránya, hogy nem termeli,
hanem fogyasztja az energiát, viszont számítások szerint ilyen módon évente akár 1,8
milliárd tonna szén-dioxid megkötése is lehetséges lenne.
CO2 kvóta, CO2-vel való kereskedelem1:Az Európai Unió 2005-ben indította el az
üvegházhatású gáz kibocsátási (EU ETS-emission trading system) rendszerét, mely 2008-tól
élesben működő emissziókereskedelem az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának
csökkentése érdekében létrehozott gazdasági eszköz. Lényege, hogy egyes szektorok ipari
kibocsátói részére meghatároznak és ingyen a rendelkezésükre bocsátanak kibocsátási
mennyiségeket (úgynevezett kvótákat vagy egységeket) egy évre vonatkoztatva. Ilyen iparág
a többi között az energiaszektor, az acélipar, a cementipar, a vegyipar stb., de például
közéjük tartoznak a repülőgép-üzemeltetők is.

Vegyünk példaként egy olyan kibocsátót, amely 100 egységet bocsáthat ki évente. Ha többet
bocsát ki, tegyük fel 120 egységet, akkor a különbözetet, azaz a 20 egységet meg kell

1 https://www.duol.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/mi-is-az-a-szen-dioxid-kvota-3808928/
vásárolnia a piacról. Amennyiben pedig kevesebbet bocsát ki, például 90 egységet, akkor a
maradék egységét, azaz 10 egységét eladhatja a piacon. Az egységek árát ezáltal a piaci
kereslet határozza meg, ha sok eladásra kínált egység van a piacon, akkor az egységek ára
csökken, illetve fordított esetben növekszik. Ha alacsony az egységek ára, akkor a kibocsátók
nincsenek kényszerhelyzetben a kibocsátásaik csökkentése érdekében, hiszen olcsón meg
tudják venni a kibocsátási egységet a piacról. Azonban, ha magas az ár, akkor jobban járnak,
ha saját kibocsátásuk csökkentése érdekében beruházást hajtanak végre. Tehát az
emissziókereskedelmi rendszerrel a kibocsátók arra vannak kényszerítve, hogy minél
alacsonyabb legyen a kibocsátásuk, hiszen így csökkenteni tudják a termelési költségüket.
Mivel minden létesítménynek az adott éves kibocsátásának megfelelő mennyiségű
kibocsátási egységgel el kell számolnia évente. Amennyiben egy létesítmény nem tud eleget
tenni az egységek visszaadásának, akkor a működését erősen szankcionálhatják, illetve
jelentős bírsággal kell számolnia.
A légköri CO2 csökkentésének lehetőségei (mellyel az ÜHG-ket is és ezáltal az üvegházhatást
is csökkentjük), azon túl, hogy a fosszilis fűtőanyagok (bányászott szén, kén és a
szénhidrogének – kőolaj vagy földgáz) felhasználását közel nullára kell csökkenteni megfelelő
közös programok alapján:

1. A karbonterhelés csökkentésének egyik lehetséges

módja a nagy kibocsátóktól (pl. erőművek) távozó
CO2 lekötése egy csővezetéken át geológiai
képződményekben vagy az óceánok mélyén történő
tárolással. Erre ma is léteznek technológiák, de ezzel
a teljes kibocsátás nem kezelhető.2
Érdekesség, hogy a CO2 földalatti tárolása nem
emberi találmány3, hanem elterjedt jelenség, amit
azok a tárolók bizonyítanak, amelyek évmilliók óta
léteznek, ilyenek pl. Dél-Franciaországban, az 1960-
as évek kőolajkutatásai során felfedezett, nyolc
természetes CO2 tárolók.
A jobb oldali képen a norvégiai
Sleipner projekthelyszín függőleges metszete
látható. A 2500 m mélységből kitermelt földgáz több
százalék CO2-t tartalmaz, amit ki kell vonni belőle,
hogy a földgáz kereskedelmi forgalomba hozható
legyen. A kivont CO2-t nem engedik az atmoszférába,
hanem a kb.

1000 m mélységben található „Utsira formáció” sós pórusvizet tartalmazó homokkövébe

injektálják.
A CO2-t nem lehet akárhová injektálni a föld alá, ehhez megfelelő tárolókőzetet kell
találnunk. A CO2-t mélyen található, porózus és permeábilis kőzetrétegekbe injektálják (lásd
a homokkő az alsó négyszögben), ezek fölött impermeábilis kőzetrétegek (lásd az agyagkő a
felső négyszögben) találhatók, amelyek megakadályozzák, hogy a CO2 a felszínre szökjön.
2 https://www.levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/zerocarbon0711.pdf
3 http://www.co2geonet.com/media/31674/hungarian.pdf
A fő tárolási lehetőségek a következők:
1. Letermelt olaj- és gázmezők, ahol lehetséges, serkentéses eljárással;
2. Olyan rétegek, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlan sós vizet tartalmaznak;
3. Mély helyzetű, nem bányászható kőszénrétegek, helyi adottságoktól függően serkentéses
metán kinyeréssel
Hogyan történik nagy tömegű CO2 szállítása és injektálása?
A CO2-t nagy sűrűségű, cseppfolyós állapotúra préselik össze, így sokkal kisebb térfogatot
foglal el, mint gáz állapotban. Miután a CO2-t elkülönítették a füstgázoktól az erőművekben
vagy más ipari üzemekben, a nagy koncentrációjú CO2 gázfolyamból kivonják a víztartalmat,
hogy a szállítás és tárolás hatékonyabb legyen. A CO 2 hajóval vagy csővezetéken keresztül
szállítható és amikor a CO2 a tárolási helyre érkezik, nagy nyomással a tároló formációba
injektálják. Amikor a CO2-t injektálják a rezervoárba, a felhajtóerő következtében felfelé
emelkedik, és kitölti a fedőkőzetek alatti pórusteret. Bizonyos idő elteltével a CO 2 oldódni
kezd, majd végül ásványokba épül be. Ezek a folyamatok különböző időtartományokban
játszódnak le, és hozzájárulnak a végleges megkötődéshez.

2. Egy 50 éves fa 50 kg oxigént termel és 68,75 kg CO 2-t dolgoz fel egy vegetációs időszakban.
Tehát növelni szükséges a fásszárú vegetációk számát.
A Phys.org nyomán egy teljesen új energiatermelési és klíma-megközelítési modellt
ismertetett. E szerint lehetséges a párizsi klímacsúcson vállalt, szükséges
kibocsátáscsökkentések elérése. A feltételrendszer két lényeges pontra épül. Az egyik, hogy
2050-ig a világnak 100 százalékban át kell állnia megújuló energiára épülő energiarendszerre.
A másik, hogy helyre kell állítani az erdők és más megrongált, elpusztított természetes
ökoszisztémák "státuszát". Ezzel - állítják a kutatók, egyetlen generáción belül kivonódhatna
mintegy 400 milliárd tonna szén-dioxid a levegőből, és ez megteremtené a negatív
széndioxid-kibocsátási mérleg lehetőségét.

3. Alga-alapú megoldás a CO2 megkötésére és biomassza-előállítására4

4 http://greenfo.hu/hir/uj-alga-alapu-megoldas-a-co2-megkotesere-es-biomassza-eloallitasara/
A mikroalgák gyorsan szaporodó, fotoszintetizáló, eukarióta szervezetek, amelyek sejtalkotó
anyagaikat a légköri CO2 megkötésével és a vízben lévő szervetlen anyagok felvételével építik
fel a nap energiáját használva.
Mikroalgák alkalmazása tehát jelentősen csökkenti az energiatermelés környezetre káros
hatásait, valamint értékes melléktermékeket eredményez, mint biodízel, különböző
vitaminok, állati vagy emberi táplálék-kiegészítők.
A fosszilis energiahordozók egyre költségesebb kitermelhetőségének köszönhetően
folyamatosan nő az alternatív üzemanyagok, mint például a bioüzemanyagok
felhasználásának igénye. A biodízel az olajnövényeken kívül jó hatásfokkal állítható elő nagy
lipidtartalmú mikroalgákból is. Az algákkal történő biodízel előállításnak több előnye is van.
Mivel nagy mennyiségű olajat (lipidet) képesek akkumulálni és gyorsan szaporodnak, jóval
kisebb területigénnyel állítható elő belőlük biodízel, mint a leghatékonyabb olajnövényekből.
Ezen kívül nitrogén-, illetve foszforforrásként olyan alternatív anyagok is szóba jöhetnek,
mint a szennyvíz. Szénforrásként ipari kibocsátásból származó CO 2-t is használhatnak, így
csökkenthetik az erőművek által is kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét.
Az Európai Unió által támogatott ALGADISK projekt célja
egy moduláris, méret-növelhető, automata alga
termelésére alkalmas biofilm reaktor fejlesztése, alacsony
telepítési és működési költséggel. A reaktor hatásfoka
magasabb és a vízigénye alacsonyabb a ma alkalmazott
módszereknél. A szén-dioxid megkötés és biomassza-
termelés optimalizálása céljából az alga automata és
folyamatos betakarítását tervezi a projekt.
4. A Brit Columbiában, Kanada legnyugatibb tartományában bejegyzett Carbon
Engineering (CE) vállalat 68 millió dollár (mintegy 19 milliárd forint) friss tőkét kapott az
amerikai Chevrontól, Occidentaltól és az angol-ausztrál BHP-től, a világ egyik legnagyobb
szénkitermelőjétől - adta hírül a BBC. A befektetők úgy látják, hogy a cég képes volt
bizonyítani: költséghatékony technológiát fejlesztett ki a légkörben lévő szén-dioxid
kivonására és felhasználására.5

A dekarbonizálásról szőtt kanadai elképzelés lényege, hogy a levegőt egy ventilátorokkal teli
hűtőtoronyba szívják be, ahol egy többlépcsős, bonyolult vegyi folyamatban dolgozzák fel a
gázt. A folyamat eredményként a levegő szén-dioxidja elkülöníthetővé válik. A végeredmény:
tisztább levegő és akár szintetikus üzemanyag készítése is - ez utóbbi a mérnökök szerint
jóval tisztábban ég a hagyományos üzemanyagoknál, mivel nem tartalmaz ként. (Viszont az
előállítása sokkal drágább, mint a hagyományos fosszilis üzemanyagoké.)
A CE tavaly nyáron jelentette be, hogy a technológiája tonnánként 100 dollár költségen képes
üzemelni, ami alig 1/6-a az eddig ismert, reményt keltő technológiákénak. Az ipari méretben
működő üzemek - amelyek mérete nagyjából egy mezőgazdasági csűrével egyezik meg - a CE
várakozásai szerint évente egymillió tonna szén-dioxidot vonhatnak ki a levegőből.
A Climeworks projektje, a 600 dolláros "termelői áron" működtethető rendszer az, ami a
piloton túllépve, a legközelebb jár a tömeges elterjedéshez. A technológiájuk a jelenlegi 600
dolláros tonnánkénti egységárat 3-4 éven belül 200-, 10 éven belül pedig 100 dollárig képes
lehet lenyomni. Mindezt annak is köszönhetően, hogy a kivont szén-dioxidot "újracsomagolt"
5 https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/klimakatasztrofa-szen-dioxod-energia-fold.681740.html
termékként élelmiszeripari, italgyártó és mezőgazdasági cégeknek is értékesíteni akarják.
Példának okáért a Coca Cola is vevő az ötletre, mely italgyártóként a világ egyik legnagyobb
szén-dioxid-felhasználója. De új piacot jelenthet a vegyipar is, mert a mezőgazdaság számára
gyártott műtrágya mellett a különböző adalékanyagok és tisztítószerek előállítása során is
használható az "újrahasznosított" szén-dioxid.
Lényegében ugyanez a mozgatórugója annak a szintén ausztrál tudományos felfedezésnek is,
melyet a Melbourne-i Királyi Technológiai Intézet kutatói közöltek . Az olcsó és technológiai
szempontból is új, megvalósítható megoldás, szintén a szén-dioxid légkörből történő
kivonására képes. A kutatók folyékony, galliumból, indiumból, ónból és cériumból álló
fémötvözet hívtak segítségül a szén-dioxid leválasztáshoz. Mindez azért jelent újdonságot,
mert a korábbi technológiákhoz (így a CE által kidolgozotthoz) képest is lényegesen kevesebb
energiabefektetéssel lehet eredményt elérni.

5. Nem utolsó sorban mindenki tehet a CO2 csökkentése érdekében egy lépést
azirányba, hogy a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrásokat választja.

A tévé, a számítógép, a vízforraló, a sztereó, a légkondicionáló mind-mind villamos energiát

használ. 1kWh villamos energia = 0,35 kg széndioxid kibocsátás! A villamosenergiát ma már
napelemek segítségével is meg lehet termelni, ráadásul még a szolgáltatótól is jár vissza némi
jutalom a plusz hálózati rátáplálásért cserébe. Hátránya, hogy sajnos még itthon nem annyira
kiforrott, hogy megérné a magánszemélyeknek, valamint a technológia előállítása során is
keletkezik nem elhanyagolható mennyiségű CO 2, ezáltal nem sokan választják ezt, ugyanis
egyáltalán nem, vagy csak kis részben térül meg a befektetett pénzük. Továbbá nem
megoldott még jelenleg a hideg hónapok során a teljeskörű áramellátás biztosítása a
napelemekkel, ennek köszönhetően félig-meddig szükséges továbbra is a fosszilis energia
használata. Ha már itt tartunk, nem csupán a bejövő energia forrásán kellene változtatni,
hanem a felhasznált energia mennyiségén is! Igyekezzünk „A” sok-sok plusz-os készülékeket,
minél energiatakarékosabb kütyüket vásárolni (cseréljük le a régi Z energiaosztályú
mélyhűtőládát, amit a nagyitól örököltünk), valamint ne hagyjuk az energiazabálókat standby
üzemmódban.
Ugyanez igaz a gázfogyasztásra is. 1 m 3 földgáz elégetése során közel 2 kg széndioxid
kibocsátást eredményez, ami egy átlagos családi ház esetén évi 4-5 tonna CO 2 kibocsátásnak
felel meg.6 Ezen CO2 kibocsátás csökkentése érdekében javasolt, hogy a kombi gáztűzhelyet
cseréljük le elektromos/indukciós főzőlapra és sütőre, melyet ideális esetben a fent említett
napelemes rendszerekkel tudunk üzemeltetni. A fűtés és a melegvíz előállítására ma már
nagyon sok alternatív lehetőség van, többek között: napkollektor, hőszivattyúk (föld-víz,
levegővíz, víz-víz), talajkollektor stb. Érdemes ezen alternatíváknak is utánajárni és a saját
igényeinknek megfelelően kiváltani a gázfogyasztást, ezáltal a CO 2 mennyiségének
csökkentése mellett gyakorlatilag „önállósodunk” is, nem függünk a továbbiakban a
szolgáltatóktól.

6 https://www.mbhzrt.com/hirek/436-tudta-e-a-levegobe-kerulo-szendioxidrol