TISZTA FEJLŐDÉS MECHANIZMUS

AR-SZERSZÁM14

Módszertani eszköz
A fák és cserjék szénkészletének és
szénkészletváltozásának becslése az A/R
CDM projekt tevékenységeiben
Verzió: 04.2
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

TARTALOMJEGYZÉK OLDAL

1.BEVEZETÉS
................................................................................................
4

2.HATÁLY,
ALKALMAZHATÓSÁG
ÉS
HATÁLYBALÉPÉS

...........................................
4

2.1.Hatály ................................................................................

....................................................
4

2.2.Alkalmazhatóság ................................................................

....................................................
4

2.3.Hatálybalépés ................................................

....................................................................
4

3.FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
ÉS
JELÖLÉSEK
....................................................................................
4

4.A
SZERSZÁM
ÁLTAL
MEGHATÁROZOTT
PARAMÉTEREK .................................................
.......
5

2 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

5. A SZÉNKÉSZLET ÉS A
A SZÉNKÉSZLET

NULLÁNAK
BECSÜLHETŐ

................................................
....6

6. A CHANGE BECSLÉSE A SZÉNKÉSZLETBEN KÉT FA KÖZÖTT

IDŐPONTOK................
................................................................................
7

6.1.Két
független állománybecslés
különbsége
.........................................

6.2. A változás
közvetlen becslése
a mintaparcellák
újramérésével
.................
8

6.3.Becslés
arányos
koronafedés

alapján
....................................................
10

6.4.A csökkenés hiányának

igazolása

....................................................................
11

7. A
FÁK

SZÉNKÉSZLETÉNEK ÉVI VÁLTOZÁSÁNAK

BECSLÉSE
.................... 12

8. A FÁK

3 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

SZÉNKÉSZLETÉNEK
BECSLÉSE
EGY ADOTT IDŐPONTBAN ........................
13

8.1.Becslés
mintaparcellák

mérésével
.................................................
13

8.1.1.Rétegzett

véletlenszerű
mintavétel
...................................................................
13

8.1.2.Kettős

mintavétel
....................................................................................
15

8.2. Becslés a fák növekedésének és

az állomány fejlődésének
modellezésével ...................
17

8.3.Becslés
arányos
koronafedés

alapján
....................................................
17

8.4.A korábbi
állomány

aktualizálása
a változás
közvetlen
becslésével

................................
....18

4 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

9. A CSERJÉK SZÉNKÉSZLETÉNEK VÁLTOZÁSÁNAK BECSLÉSE KETTŐ KÖZÖTT

IDŐPONTOK.......
................................................................................................
19

10. A
CSERJÉK
SZÉNKÉSZLETÉNEK
VÁLTOZÁSÁNAK BECSLÉSE EGY ÉV
ALATT ................. 19

11. A
CSERJÉK
SZÉNKÉSZLETÉNEK BECSLÉSE
EGY
ADOTT IDŐPONTBAN
.................... 20

12.A
SZERSZÁMBAN
HASZNÁLT

ADATOK
ÉS
PARAMÉTEREK
...................................................
21

12.1.Nem

nyomon követett
adatok
és paraméterek
....................................................................
21

12.2.Ellenőrzött
adatok
és
paraméterek
.
...................................................................
21

1. FÜGGELÉK.
A
PARCELLA

5 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

BIOMASSZA
MÉRÉSÉNEK
MÓDSZEREI................................
23

2. FÜGGELÉK.
A
BIZONYTALANSÁG
ALKALMAZÁSA DISZKUN
T
................................................
28

3. FÜGGELÉK. A KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓ ÉS A

MEREDEKSÉG KISZÁMÍTÁSA
REGRESSZIÓ ................................ ....................................................
......................
29

6 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

1.Bevezetés
1. Ez az eszköz lépésről lépésre módszereket biztosít a fák és cserjék élő biomasszájában lévő
szénkészlet becslésére. A fa biomasszájának előzetes (előrevetített) becsléséhez a fák növekedési
és állományfejlesztési modelljeit alkalmazza. A fa biomasszájának utólagos (tényleges)
becsléséhez mintaparcellákon végzett mérésekből származó adatokat használ. A távérzékelési
adatok a mintaparcellákon végzett mérésekből származó adatokkal együtt is felhasználhatók. A
cserjék biomasszáját a cserje koronafedeléből becsülik .

2. Hatály, alkalmazhatóság és hatálybalépés

2.1. Kiterjedés
2. Ez az eszköz használható a fák és cserjék élő biomasszájában lévő szénkészlet és aszénkészlet
változásának becslésére az erdőtelepítési és újraerdősítési ( A/R) tiszta fejlesztési mechanizmus
(CDM) projekttevékenység során. Az eszköz a következőkre alkalmazható:
(a) A fák és cserjék élő biomasszájában lévő szénkészlet és szénkészletváltozás becslése
a kiindulási értéken;
(b) A szénkészlet előzetes becslése (előrejelzése) és a szénkészlet változása a projektben
szereplő fák és cserjék élő biomasszájában;
(c) A fák és cserjék szénkészletének és szénkészletváltozásának utólagos becslése a
projekttevékenységek nyomon követése céljából .

2.2. Alkalmazhatóság
3. Ennek az eszköznek nincsenek belső alkalmazhatósági feltételei.

2.3. Hatálybalépés
4. A hatálybalépés időpontja az EB 85 üléséről szóló jelentés 2015. július 24-i közzétételének
időpontja.

3.Fogalommeghatározások és jelölések
5. A CDM-kifejezések glosszáriumában található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
6. Ezen eszköz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
(a) Bizonytalanság – egy becsült paraméter középértéke, amely egyenlő a 90 %-os
konfidenciaszinten kiterjesztett átlag becsült standard hibájának és a százalékban
kifejezett átlagérték hányadosával;

Példa: A föld feletti fa biomassza hektáronkénti átlagértékét 45,328 t d.m. ha-1-re

becsülik egy 34-es méretű mintából. A minta szórása 12,776 t d.m volt. ha-1. Az átlag
becsült standard hibája
(SEM) értéke 12,776/√34 = 2,191 t d.m. ha-1. A d SEM tágulása90 százalékos
konfidenciaszinten tehát = 2,191 x t (0,1,33) = 2,191 x 1,692 = 3,707 t d.m. ha-1. Ez azt
jelenti, hogy a becsült átlag bizonytalansága (3.707/45.328)

7 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

×100 = 8,18 százalék .

Jegyzet. Ebben az eszközben csak a mintavételi bizonytalanságot értékelik és

ellenőrzik. A közvetlen mérésből (pl. egy fa mért átmérője) vagy modellekből
származtatott értékek (pl. egy fa biomasszája allometrikus egyenlet segítségével az
átmérőjéből származtatott érték) bizonytalanságát nem számszerűsítik. Az ilyen típusú
bizonytalanságot megfelelő minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési (QA/QC)
módszerek alkalmazásával kell kezelni, amint azt a 12. szakaszban található
paraméterleíró táblázatok kifejtik.
(b) Faj – vonatkozhat olyan fajcsoportra is, amely esetében egy fajspecifikus biometrikus
paraméter (pl. biomassza-expanziós tényező) vagy egy modell (pl. allometriai egyenlet)
bizonyítottan egynél több fajra alkalmazható;
(c) Fa biomassza - a fák föld feletti és föld alatti élő biomasszájára utal ;
(d) Cserje biomassza - a cserjék föld feletti és föld alatti élő biomasszájára utal ;
(e) Parcella biomassza - a parcella hektáronkénti fa biomasszájára utal;
(f) Mintaterület mérése – a mintaterületen lévő fák egy vagy több dimenziójának (pl.
átmérőjének) mérése, vagy a mintaterület paramétereinek (pl. hektáronkénti alapterület)
mérése, valamint a fák mért méreteinek vagy a mintaterület mért paraméterének
parcella biomasszává történő átalakítása a az 1. függelékben megadott módszerek;
(g) Egy paraméter konzervatív értéke – arra az értékre utal, amely a számításokban való
felhasználása esetén nagyobb valószínűséggel eredményezi a nyelők általi antropogén
nettó ÜHG-eltávolítás alulbecslését, semmint túlbecslését;
7. A konzisztencia és az olvashatóság érdekében ez az eszköz a következő konvenciókat
használja a változók és paraméterek elnevezéséhez:
(a) Az egységmennyiségek szimbólumai (pl. hektáronkénti mennyiségek) kisbetűket
használnak (pl. bFOREST), míg az összmennyiség szimbólumai nagybetűket (pl. BTREE);
(b) A változók vagy paraméterek minősítésére használt indexek nagybetűkkel jelennek meg
(pl. C SHRUB_PROJECT), míg az indexek jelölésére használt indexek kisbetűkkel
jelennek meg (pl. C SHRUB_PROJECT,i).
8. Ez az eszköz a következő egységeket használja rövidített formában:
(a) A tonna szárazanyag rövidítése t d.m., a hektáronkénti tonna szárazanyag rövidítése t
d.m. ha-1;
(b) A tonna szén-dioxid-egyenérték rövidítése t CO2e.

4.Az eszköz által meghatározott paraméterek

9. Ez az eszköz eljárásokat biztosít az 1. táblázatban felsorolt paraméterek meghatározásához.

8 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

2. táblázat. A szerszám által meghatározott paraméterek

Paraméter Egység Leírás: __________
C FA,t t CO2e A fa biomasszájának szénkészlete a projekt határain belül a t év
egy adott időpontjában

∆C FA,t t CO2e A fa biomassza szénkészletének változása a projekt határain belül t

évben

C CSERJE,t t CO2e A cserjés biomassza szénkészlete a projekt határain belül a t év

adott időpontjában

∆C CSERJE,t t CO2e A cserje biomassza szénkészletének változása a projekt határain

belül t évben

10. Az eszköz jóváhagyott A/R CDM módszertanban történő alkalmazásakor a következő

megfelelő jelöléseket kell használni:
(a) Az alapforgatókönyvben:
C TREE_BSL,t mint C TREE,t és C SHRUB_BSL,t mint C SHRUB,t

∆C TREE_BSL,t a ∆C TREE,t és ∆C SHRUB_BSL,t esetében ∆C CSERJE,t

(b) A projekt forgatókönyvében:

C TREE_PR 0 J,t a C TREE,t és C SHRUB_PR0 J,t a CSHRUB, t esetében

∆C TREE_PR 0 J,t a ∆C TREE,t és ∆C SHRUB_PR 0 J,t a ∆C CSERJE,t esetében

5. Azok a feltételek, amelyek mellett a szénkészlet és a

szénkészlet változása nullának becsülhető
11. Azalapvonalban lévő fák C arbonállománya nullaként számolható el, ha az alábbi feltételek
mindegyike teljesül:
(a) A projektet megelőző fákat nem termelik ki, nem irtják ki és nem távolítják el a
projekttevékenység hitelezési időszaka alatt ;
(b) A projekt-előkészítő fák a projekttevékenység jóváírási időszaka alatt soha nem
szenvednek elhullást a projektben ültetett fákkal való verseny miatt, vagy kárt a
projekttevékenység végrehajtása miatt ;
(c) A projekt-előkészítés szerinti fákat nem leltározzák a projektfákkal együtt a
szénkészletek nyomon követése során, de az alapforgatókönyvvel összhangban lévő
folyamatos létezésüket a projekttevékenység jóváírási időszaka alatt nyomon követik.
12. Azalapforgatókönyvben a fák és cserjék autóbókészletében bekövetkezett változások nullaként
számolhatók el azon földterületek esetében, amelyekre vonatkozóan a projekt résztvevői
dokumentumokkal vagy részvételen alapuló vidéki értékeléssel (PRA) bizonyítani tudják, hogy
az alábbi indikatív mutatók közül egy vagy több alkalmazandó:
(a) A termőtalaj mélységének megfigyelt csökkenése (pl. a gyökérexpozíció, a talapzatok
jelenléte, a kitett altalajhorizontok tanúsága szerint);

9 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

(b) Gully, lemez vagy rill erózió jelenléte; vagy földcsuszamlások, vagy a tömegmozgások
eróziójának egyéb formái;
(c) Olyan növényfajok jelenléte, amelyekről helyileg ismert, hogy terméketlen földterületre
utalnak;
(d) A föld csupasz homokdűnékből vagy más csupasz földekből áll ;
(e) A föld szennyezetttalajt, bányatörmeléket vagy erősen lúgos vagy sós talajt tartalmaz;
(f) A földet periodikus ciklusoknak vetik alá (pl. vágás-égetés vagy irás-újranövesztés
ciklusok) annak érdekében, hogy a biomassza az alapvonal minimális és maximális értéke
között ingadozzon ;
(g) A (11) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti feltételek alkalmazandók.
13. A projektforgatókönyvben szereplő szénkészlet és szénkészletváltozás előzetes becslése
céljából a cserjék szénkészletének változása nullára becsülhető .

6. A fák szénkészletének változásának becslése két

időpont között
14. A fák szénkészletének két időpont közötti változását az alábbi módszerek egyikével vagy
azok kombinációjával kell megbecsülni:
(a) Két független állománybecslés különbsége;
(b) a változás közvetlen becslése a mintaparcellák újramérésével;
(c) Becslés arányos koronafedés alapján;
(d) A "csökkenés nélküli" demonstrációja.

6.1. Két független állománybecslés különbsége

15. E módszer szerint a fák szénkészletének változását két egymást követő, egymástól független
szénkészlet-becslés különbségeként becsülik meg.
Jegyzet. Ez a módszer akkor hatékony , ha a parcella biomasszaértékei közötti korreláció a
két alkalommal hiányzik vagy gyenge (pl. ha az első becslés után betakarítás vagy zavarás történt
egy rétegben, ami a fa biomassza térbeli újraelosztását eredményezi a réteg).
16. E módszer szerint a fák szénkészletének változását és a kapcsolódó bizonytalanságot a
következőképpen becsülik meg:

∆C FA = C FA, t − CFA, t Egyenlet (1)

2 1

2 Egyenlet (2)
√ (u × C)2 + (u × C )
1 FA,t 1 2 FA,t 2
u∆ =
C |∆ CFA |

10 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

Hol:
∆CFA = A fák szénkészletének változása a t 1 és t2 időpont közötti
időszakban; t CO2e
C FA,t = A fák szénkészlete a t1 időpontban becsült adatok szerint; t CO2e
1

1. megjegyzés. Az első ellenőrzés során a C TREE,t1-et egyenlőnek kell

tekinteni a projekt-előkészítő fa biomasszájának szénkészletével
(azaz C FA,t 1 = C FA_BSL). Ez azonban nullával egyenlővé tehető, ha a
(10 ) bekezdésben meghatározott összes feltétel teljesül.
2. megjegyzés. Még akkor is, ha a C TREE,t 1-et konzervatívvá tették
az előző ellenőrzés idején, ez a becsült (nem diszkontált) érték
C TREE,t 1, amelyet itt használnak.

C FA,t = A fák szénkészlete a t2 időpontban becsült módon; t CO2e

2

u∆C = Bizonytalanság a ∆C TREE-ben

u1, u2 = Bizonytalanságok C TREE,t1 és C TREE,t 2

17. A fák szénkészletének becslése egy adott időpontban a 8. szakaszban megadott alkalmazandó
módszerek egyikének alkalmazásával történik.
18. Ha a (2) egyenletből becsült u∆C nagyobb, mint 10 %, ∆C TREE a 2. függelékben előírt eljárás
szerinti bizonytalansági diszkont alkalmazásával konzervatívvá válik .

6.2. A változás közvetlen becslése a mintaparcellák újramérésével

19. Ez a módszer csak a fák szénkészletében bekövetkező változás utólagos becslésére
alkalmazható a projekttevékenységek nyomon követése céljából. E módszer szerint ugyanazokat
a mintaparcellákat két egymást követő alkalommal mérik meg, és a biomassza parcellaszintű
változását úgy kapjuk meg, hogy a parcella biomasszáját első alkalommal kivonjuk a parcella
biomasszájából a második alkalommal.
Jegyzet. Ez a módszer akkor hatékony, ha szignifikáns korreláció van a parcella
biomasszaértékei között a két alkalommal (pl. ha egy rétegben nem történt betakarítás vagy
zavarás, és ezért nem következett be a biomassza jelentős térbeli újraeloszlása a réteg az első
becslés után).
20. E módszer szerint a szénkészlet változását és a kapcsolódó bizonytalanságot a következőképpen
becsülik meg:

44
∆C = × CF × ∆B Egyenlet (3)
FA FA FA
12

∆B FA = A × ∆B FA Egyenlet (4)

11 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

𝑀 Egyenlet (5)
∆b FA = ∑ win × ∆bFA,i
i=1

2
Egyenlet (6)
tVAL × √∑M w2 ×s
∆,i
i=1 i n
i
u∆C =
|∆bFA |

Hol:
∆CFA = A fák szénkészletének változása két egymást követő mérés
között; t CO2e
CF FA = A fa biomasszájának szénfrakciója; t C (t d.m.)-1
A rendszer az alapértelmezett 0,47-es értéket használja, kivéve, ha
átlátható és ellenőrizhető információ szolgáltatható egy ettől eltérő
érték igazolására.
∆BFA = A fa biomasszájának változása a biomassza becslésére szolgáló
rétegeken belül; t d.m.
Egy = A biomassza-becslési rétegek területének összege; ha
∆bFAIPARI = A fák biomasszájának hektáronkénti átlagos változása a
biomassza-becslési rétegeken belül; t d.m. ha-1
Szén = Az i réteg területének aránya a biomassza-becslő rétegek
területének összegéhez viszonyítva (azaz wi = A i⁄A); dimenzió
nélküli
∆b FA,i = A fa biomasszájának hektáronkénti átlagos változása az i
rétegben; t d.m. ha-1
u∆C = Bizonytalanság a ∆C TREE-ben
tVAL = Kétoldalas Student-féle t-érték 90 százalékos konfidenciaszintre és n –
M szabadságfokra, ahol n a fa biomassza becslési rétegein belüli
mintaterületek teljes száma, M pedig a fa biomassza becsült rétegeinek
teljes száma
2
s ∆,én = A fák biomasszájának hektáronkénti átlagos változásának varianciája az
i rétegben; (T D.M. HA-1)2
ni = Azon mintaparcellák száma az i rétegben, amelyekben a fa
biomasszáját újra megmérték

21. A fa biomasszájának hektáronkénti átlagos változása egy rétegben és a kapcsolódó variancia

becslése a következőképpen történik:
nin
∑ ∆bFA,p,i
∆b FA,i =
p =1 Egyenlet (7)
ni

12 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

n × ∑n a ∆b 2 − (∑n a ∆b )2-ben Egyenlet (8)

2 i p=1 FA,p,i p =1 FA,p,i
s ∆,i=n in × (n i − 1 )

Hol:
∆b FA,i = A fák biomasszájának hektáronkénti átlagos változása az i rétegben; t
d.m. ha-1
∆b FA,p,i = A fák biomasszájának hektáronkénti változása az i rétegben
lévő p parcellán; t d.m. ha-1
2
s ∆,én = A fák biomasszájának hektáronkénti átlagos változásának varianciája az
i rétegben; (T D.M. HA-1)2
ni = Azon mintaparcellák száma az i rétegben, amelyekben a fa
biomasszáját újra megmérték

22. Ha a (6) egyenletből becsült u ∆C nagyobb, mint 10 %, a ∆C TREE konzervatívvá válik a

bizonytalansági diszkont alkalmazásával a 2. függelékben előírt eljárás szerint .
23. A mintaterületen a fák egy hektárra jutó biomasszájának becslése az 1. függelékben megadott
parcellamérési módszerek egyikének alkalmazásával történik.

6.3. Becslés arányos koronafedés alapján

24. Ez a módszer csak az alapforgatókönyvben szereplő fák szénkészletében bekövetkező változás
előzetes becslésére alkalmazható, amennyiben a projekt előtti átlagos koronaborítás kevesebb,
mint a fogadó fél által az 5/CMP határozat mellékletének 8. pontja szerint bejelentett küszöbérték
20 %-a.
Példa. A fogadó fél arról számolt be, hogy a tiszta fejlesztési mechanizmus alkalmazásában az
"erdő" meghatározásához szükséges 30%-os küszöbértéket kell megállapítani . Az arányos
koronafedettség alapján történő becslés módszere csak akkor alkalmazható, ha a projekt előtti
átlagos koronaborítás a 30 százalék 20 %-ánál (azaz 6 %-nál kevesebb ) kevesebb.
25. E módszer szerint az alapvonalban lévő fák szénkészletének változását a következőképpen
becsülik meg :

𝑀 Egyenlet (9)
∆C TREE_BSL = ∑ ∆CTREE_BSL,i
i=1

44
∆C TREE_BSL,i = × CF FA × ∆bF0REST × (1 + R FA ) × CC FA_BSL,i × Ai Egyenlet (10)
12

Hol:
∆CFA_BSL = A fák szénkészletének átlagos éves változása az alapértéken; t
CO2e év 1
∆CFA_BSL,i = A fák szénkészletének átlagos éves változása az alapvonalban, az i
alaprétegben; t CO2e év 1

13 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

CF FA = A fa biomasszájának szénfrakciója;t C (t.d.m.)-1.

Az alapértelmezett 0,47 t C (t.d.m.)-1 értéket kell használni, kivéve, ha
átlátható és ellenőrizhető információ szolgáltatható az eltérő érték
igazolására.
∆bF0PIHENÉS = A föld feletti biomassza alapértelmezett átlagos éves növekménye az
erdőkben abban a régióban vagy országban, ahol az A/R CDM
projekttevékenység található; t d.m. ha-1 év-1.
A ∆bF0REST értékei az IPCC földhasználatra, földhasználat-
megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó helyes gyakorlatról
szóló útmutatójának (IPCC GPG-LULUCF 2003) 3A.1.5. táblázatából
származnak, kivéve, ha átlátható és ellenőrizhető információ szolgáltatható
az eltérő értékek igazolására.
Jegyzet. A fa biomasszája elérheti azt az egyensúlyi állapotot,
amelyben a biomassza növekedése nulla vagy jelentéktelenné válik,
vagy a fák biológiai érettsége miatt, vagy azért, mert a területről
származó antropogén biomassza-kitermelés aránya megegyezik a
biomassza növekedési ütemével.
Ezértezt a paramétert nullának kell tekinteni azon év után, amelyben az
alapvonalban lévő fa biomassza eléri az egyensúlyi állapotot. Az az év,
amikor az alapértékben lévő fa biomasszája állandósult állapotba kerül, a
CDM projekt tevékenységének kezdetétől számított 20. év, kivéve, ha
átlátható és ellenőrizhető információ szolgáltatható egy másik év
indoklására.
RFA = Az alapvonalban lévő fák gyökérhajtás-aránya; határtalan.
A rendszer az alapértelmezett 0,25-ös értéket használja, kivéve, ha
átlátható és ellenőrizhető információ szolgáltatható más érték
igazolására.
CC TREE_BSL,i = A fák koronaborítása az alapvonalban, az i alaprétegben, az A/R CDM
projekttevékenység kezdetén, törtszámban kifejezve (pl. a 10 %-os
koronafedettség CCTREE_BSL,i = 0,10); határtalan

Ai = Az I. alapréteg területe, amelyet az A/R CDM projekt

tevékenységének kezdetén a fák koronaborítása alapján határoztak
meg ; ha

6.4. De a "csökkenés nélküli" monstrációja

26. Ez a módszer csak a fák szénkészletében bekövetkező változás utólagos becslésére
alkalmazható a projekttevékenységek nyomon követése céljából. A projekt résztvevői az
ellenőrzés időpontjában bizonyíthatják, hogy a fa biomassza egy vagy több rétegben nem
csökkent az előző ellenőrzés időpontjában a fa biomasszájához képest, a következők
bizonyításával :
(a) Az előző ellenőrzés óta nem történt betakarítás a rétegben;
(b) A réteget nem érintette olyan zavarás (pl. kártevő, tűz), amely csökkentette volna a fák
szénkészletét;
(c) A távérzékelési adatok vagy leltáradatok, beleértve a részvételi leltárt vagy a
részvételen alapuló fényképtérképezési adatokat, azt mutatják, hogy a rétegben a fák
koronaborítása nem csökkent az előző ellenőrzés óta.
14 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

27. Ha egy rétegben bizonyítottan mindhárom fenti feltétel teljesült, az adott rétegben lévő fák
szénkészletének az előző vizsgálat óta bekövetkezett változása konzervatívan nullának
becsülhető.
Jegyzet. Ez a módszer akkor hatékony, ha a projekt résztvevőinek olyan időpontban kell
hitelesítési és tanúsítási jelentést benyújtaniuk, amikor a projektben az előző ellenőrzés óta a
biomassza növekedése esetleg nem elég nagy ahhoz, hogy indokolja a leltár elkészítésének
költségeit (pl. amikor az időszakos ellenőrzést és tanúsítást újra fel kell venni . a már kiadott
lCER-ek validálása és jelentős számú új lCER-ek nem várhatók).

7.A fák szénkészletének változásának becslése egy év

alatt
28. A fák szénkészletének változása egy év alatt (éves változás) két egymást követő ellenőrzés
között lineáris változás feltételezése alapján történik.
29. A fák szénkészletének egy év alatti változását a következőképpen becsülik meg:

C FA,t − C FA,t
2 1 Egyenlet (11)
∆C FA,t =T × 1 év

Hol:
∆C FA,t = A projektek határán belüli fák szénkészletének változása t évben; t
CO2e
C FA,t = A projekt határán belüli fák szénkészlete t 2 időpontban; t CO2e.
2
Jegyzet. Ahol a fa biomasszájában lévő szénkészlet becslése t2
időpontban
különböző módszerek alkalmazásával történik különböző rétegekben, t
C TREE,t 2 egyenlő az összes olyan réteg szénkészletének összegével,
amelyben a projektterület fel van osztva.
C FA,t = A projekt határán belüli fák szénkészlete t 1 időpontban; t CO2e.
1
Jegyzet. Ahol a fa biomasszájának szénkészletének becslése t1
időpontban
különböző módszerek alkalmazásával történik különböző rétegekben, t
C TREE,t 1 egyenlő az összes olyan réteg szénkészletének összegével
, amelyre a projektterület fel van osztva.
T = Két egymást követő becslés között eltelt idő (T = t2 – t1); év
1. megjegyzés. A T értékének nem kell egész számnak lennie (pl. egy
4 év és 5 hónapos intervallum azt jelenti, hogy T = 4,417 év).
2. megjegyzés. A fák szénkészletének változására vonatkozó arányos
koronaborítás szerinti becslés ( lásd a 6.3. szakaszt) éves becsült
változást eredményez, ezért a (11) egyenlet nem alkalmazandó
ezt a módszert.

15 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

8. A fák szénkészletének becslése egy adott időpontban

30. A fák adott időpontban fennálló szénkészletének becslése az alábbi módszerek egyikével vagy
azok kombinációjával történik:
(a) Becslés mintaparcellák mérésével;
(b) Becslés a fák növekedésének modellezésével és az állomány fejlődésével;
(c) Becslés arányos koronafedés alapján;
(d) Az előző állomány frissítése a változás független mérésével.
31. Ha a becslést a fenti a), c) vagy d) módszerrel végzik, a mintaterület utolsó mérésének vagy a
koronafedettség becslésének időpontját kell a szénkészlet becslése időpontjának tekinteni , még
akkor is, ha a teljes mérési folyamat egy adott időszakra kiterjed .
32. Amennyiben a fák szénkészletének becslése a t év egy adott időpontjában különböző módszerek
alkalmazásával történik a különböző rétegekben, a C TREE,t értékét egyenlőnek kell tekinteni az
összes olyan réteg szénkészletének összegével, amelyre a projekt területét felosztották.

8.1. Becslés mintaparcellák mérésével

33. E módszer szerint a fák szénkészletét a mintaparcellák mérései alapján becsülik meg . A
mintaterületeket egy vagy több rétegben telepítik. Két mintavételi terv áll rendelkezésre:
(a) Rétegzett véletlenszerű mintavétel;
(b) Kettős mintavétel.

8.1.1. Rétegzett véletlenszerű mintavételng

34. Ennél a módszernél véletlenszerű mintaparcellákat telepítenek a rétegekbe (pl. szisztematikus
mintavétel véletlenszerű indítással) és mérik őket.
Jegyzet. Ez a módszer hatékonyabb, ha a mintaparcellákat optimálisan osztják el a rétegekhez,
figyelembe véve a fák hektáronkénti várható átlagos biomasszáját és annak rétegbeli
változékonyságát. A mintaterületek száma és rétegekhez való hozzárendelése a "Calculation of
the number of sample plots for measurement in A/R CDM project activities" (A mintaterületek
számának kiszámítása az A/R CDM projekttevékenységek keretében végzett mérésekhez)
módszerrel becsülhető meg.
1. példa. Az ellenőrzés időpontjában ismert, hogy a nyolc parcella ültetvényterületéből hármat az
elmúlt két évben takarítottak be. Ezért ezeken a parcellákon a fák hektáronkénti átlagos
biomassza alacsony és viszonylag homogén. Ezért ezt a három parcellát egy rétegként kezelik. A
fennmaradó öt parcella közül kettőben a másik háromhoz képest gyenge volt a fák növekedése.
Így ezt az öt parcellát két külön rétegként kezelik.
2. példa. A támogatott természetes regeneráció révén létrehozott erdőültetvényekben a fa
biomasszája egyenlőtlenül oszlik el a projekt területén. A műholdas adatok alapján látható, hogy a
fák koronaborításának eloszlása (amely várhatóan pozitív korrelációt mutat a fa biomasszájával)
egyértelműen észrevehető mintázatokkal rendelkezik. Rétegek határai

16 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

ezért a távérzékelési adatokból becsült fakoronaborítás alapján kerülnek meghatározásra.

35. A fa biomassza becslési rétegeiben lévő fák átlagos szénkészletét és a kapcsolódó
bizonytalanságot a következőképpen kell megbecsülni (minden időfüggő mennyiség a mérés
időpontjára vonatkozik ):

44
C = × CF ×B Egyenlet (12)
FA FA FA
12

B FA = A × BFA Egyenlet (13)

𝑀 Egyenlet (14)
bFA = ∑ w × bFA,i
i=1

s2
Egyenlet (15)
t × √∑M w 2 × é
n
u = VAL i=1 in n in
C
bFA

Hol:
CFA = A fák biomassza-becslési rétegeinek szénkészlete; t CO2e

CF FA = A fa biomasszájának szénfrakciója; t C (t d.m.)-1.

A rendszer az alapértelmezett 0,47-es értéket használja, kivéve, ha
átlátható és ellenőrizhető információ szolgáltatható egy ettől eltérő
érték igazolására.
BFA = Fa biomassza a fa biomassza becslési rétegeiben; t d.m.
Egy = A fa biomassza becslési rétegei területének összege ; ha
bFA = A fák hektáronkénti átlagos biomasszája a fa biomassza becslésére
szolgáló rétegekben; t d.m. ha-1
Szén = Az i réteg területének aránya a fa biomassza becsült rétegei területének
összegéhez viszonyítva (azaz wi = A i⁄A); dimenzió nélküli
bFA,i = A fák hektáronkénti átlagos biomasszája az i rétegben; t d.m. ha-1
uC = Bizonytalanság a C TREE-ben
tVAL = Kétoldalas Student-féle t-érték 90 százalékos konfidenciaszintre és n – M
szabadságfokra, ahol n a fa biomassza becslési rétegein belüli
mintaterületek teljes száma, M pedig a fa biomassza becsült rétegeinek
teljes száma
2 = A fa biomassza hektáronkénti varianciája az i rétegben lévő összes
si
mintaterületen; (t d.m. ha-1)2
ni = A mintaterületek száma az i rétegben

17 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

36. A fák hektáronkénti átlagos biomasszáját és a kapcsolódó varianciát a következőképpen kell

megbecsülni :
nin
∑ bFA,p,i
bFA,i =
p=1 Egyenlet (16)
ni

2
n × ∑n in b 2 − (∑nin b ) Egyenlet (17)
2 i p=1 FA,p,i p =1 FA,p,i
s i n=i × (n i − 1 )

Hol:
bFA,i = A fák hektáronkénti átlagos biomasszája az i rétegben; t d.m.
ha-1
b FA,p,i = A fák biomasszája hektáronként az i réteg p parcelláján; t d.m.
ha-1

2 = A fák átlagos biomasszájának hektáronkénti varianciája az i

si
rétegben; (T D.M. HA-1)2
ni = A mintaterületek száma az i rétegben

37. Ha a (15) egyenletből becsült u C nagyobb, mint 10 %, a C TREE konzervatívvá válik

bizonytalansági diszkont alkalmazásával a 2. függelékben előírt eljárás szerint .
38. A parcellán egy hektárra jutó fa biomasszájának becslése az 1. függelékben megadott
parcellamérési módszerek egyikének alkalmazásával történik .

8.1.2. Kettős mintavétel

39. E módszer szerint egy másodlagos változót mérnek a réteg összes mintaterületén, és a fa
biomasszáját ugyanazon mintaterületek egy részhalmazában mérik. Az átlagos biomasszát és
varianciáját az almintában a parcella biomassza mért értékeiből becsülik meg, és a parcella
biomasszaértékeinek a részminta másodlagos változójának megfigyelt parcellaértékeihez
viszonyított regressziójával korrigálják.
40. Ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha lineáris kapcsolat van a parcella biomasszaértékei és a
másodlagos változó ábrázolási értékei között (azaz a legjobban illeszkedő görbe egyenes ) az
értéktartományon belül .
Jegyzet. Ez a módszer akkor hatékony, ha a fa biomasszájának térbeli eloszlása a területen erősen
heterogén, és nem mutat jelentős léptékű "blokkmintákat", és így nem teszi lehetővé a rétegek
körülhatárolását. A módszer hatékonyabb, ha a másodlagos változó értékeinek megállapításának
költsége alacsony a parcella biomasszájának mérési költségéhez képest, és a másodlagos változó
és a parcella biomassza mért értékei közötti korreláció magas.
1. példa. A fa biomasszájának térbeli eloszlásaegy rétegben nagyon heterogén volt , és nem volt
hatékony a fa biomassza alrétegeinek körülhatárolása. A projekt résztvevői 300 mintaterületen
mérték meg az alapterületet . Egy 50 parcellából álló almintában a parcella biomasszáját is
megmérték. Ez a kettős mintavételi kialakítás felére csökkentette a becsült átlag varianciáját.
Azonos pontosság elérése dupla mintavétel nélkül

18 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

200 parcellán kellett volna elvégezni a parcella biomassza mérését, ami nagyobb lett volna.
2. példa. Egy nagy projektterületen a fa biomassza térbeli eloszlása nagyon heterogén volt , és
nem volt hatékony a fa biomassza rétegek körülhatárolása. A területet lefedő távérzékelésű
műholdas adatok azonban nagyon alacsony költséggel álltak rendelkezésre. Ezekből az adatokból
egy indexet, nevezetesen a normalizált különbség vegetációs indexet (NDVI) állították össze,
amelyről megállapították, hogy megközelítőleg lineáris kapcsolatban áll a hektáronkéntie fa
biomasszával. Kettős mintavételi tervet alkalmaztak az NDVI 2000-es mintaparcellák építésével
és az összes fa átmérőjének mérésével a 2000 parcellából kiválasztott 150 mintaterületen,
szisztematikus kiválasztással, véletlenszerű kezdéssel. Ez a kettős mintavételi kialakítás
egyharmaddal csökkentette a becsült átlag varianciáját. Ahhoz, hogy ugyanezt a pontosságot csak
a rögzített területű mintaterületek mérésével érjék el, 300 rögzített területű mintaterület mérésére
lett volna szükség , ami költségesebb lett volna.
41. A (12)-(15) egyenletek szinténpply ebben a módszerben az átlag és annak varianciájának
összesítésére a rétegek között. Azonban minden olyan rétegre, amelyben kettős mintavételt
alkalmaznak, a (16) és (17) egyenlet helyett a következő egyenleteket kell alkalmazni:

∑nin bFA,p,i Egyenlet (18)

bTRE E,i = p=1
+ β × (x ̅′ − x̅ )
ni

2
n × ∑n in b 2 − (∑nin b ) Egyenlet (19)
i p=1 FA,p,i p =1 FA,p,i × (1 − )
sρ22) = (1 −α ×
ini
× (n i − 1 )

Hol:
bFA,i = A fák hektáronkénti átlagos biomasszája az i rétegben; t d.m. ha-1
b FA,p,i = A fák biomasszája hektáronként az i réteg p parcelláján; t d.m. ha-1
ni = A mintaterületek száma a részmintában
β = A fabiomassza hektáronkénti regressziós egyenesének
meredeksége egy mintaterületen a mintaterület másodlagos
változóértékéhez képest
x′̅ = A másodlagos változó átlagértéke az összes mintadiagramon
x̅ = A másodlagos változó átlagértéke azon mintaparcellák almintáján ,
amelyekben a fa biomasszáját is mérik
2 = A fák átlagos biomasszájának hektáronkénti varianciája az i
si
rétegben; (T D.M. HA-1)2
α = A részmintában lévő mintadarabok számának a mintában lévő
mintadarabok számának aránya (α <1)
𝜌 = A másodlagos változó és a
fa biomassza hektáronként egy mintaterületen, az alminta összes
mintaterületére becsülve

42. A regressziós β meredekségét és a ρ korrelációs együtthatót a 3. függelékben leírtak szerint kell

kiszámítani.

19 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

43. A mintaterületen a fák egy hektárra jutó biomasszájának becslése az 1. függelékben

megadott parcellamérési módszerek egyikének alkalmazásával történik.
44. Ha a (15) egyenletből becsült u C nagyobb, mint 10 %, a C TREE konzervatívvá válik
bizonytalansági diszkont alkalmazásával a 2. függelékben előírt eljárás szerint .

8.2. Becslés a fák növekedésének és az állomány fejlődésének modellezésével

45. Ezt a módszerthasználják d a fa biomasszája szénkészletének előzetes becslésére (előrejelzésére).
Ennél a módszernél a meglévő adatokat fanövekedési modellekkel kombinálva használják fel a
fák növekedésének és a faállomány időbeli fejlődésének előrejelzésére.
46. Az állomány paramétereit, például az állománysűrűséget (pl. a hektáronkénti szárak száma vagy a
hektáronkénti alapterület), a korcsoport szerkezetét és a fajok összetételét különböző
időpontokban szimulálják a feltételezett (tervezett) faültetési és -kezelési gyakorlatokból (pl.
ültetésisűrűség, túlélési arány, ritkítás és metszés műveletek és időzítésük).
47. A fák növekedését (pl. átmérő vagy magasságnövekedés) a múltbeli tapasztalatokból származó
helyi fanövekedési adatok (pl. kor-átmérő görbék, hozamtáblázatok, hozam cu rves)
figyelembevételével szimulálják, figyelembe véve a releváns helytényezőket (pl. talaj, terep,
lejtés, szempont, csapadék) és az állomány paramétereit is.
48. A fa biomasszájában lévő szénkészlet előzetes becslése (előrejelzése) nem esik
bizonytalansági ellenőrzés alá, bár a projekt résztvevőinek a projekt helyszínére és a fafajokra
vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb adatokat és modelleket kell használniuk.

8.3. Becslés arányos koronafedés alapján

49. Ez a módszer csak a fák biomasszájában lévő, projektprojekt előtti szénkészletnek az
alapforgatókönyvben történő becslésére alkalmazható, amennyiben a projekt előtti átlagos
koronaborítás kevesebb, mint a fogadó Fél által az 5/CMP.1 határozat mellékletének 8. pontja
szerint jelentett, a fák koronájával borított küszöbérték 20 %-a.
Példa. A fogadó fél 30%-os küszöbértékről számolt be a fák koronával borított borítási arányáról
az "erdő" CDM alkalmazásában történő meghatározásához. Ez a módszer csak akkor
alkalmazható, ha a projekt előtti átlagos koronaborítás kevesebb, mint a 30 százalék 20
százaléka (azaz kevesebb, mint 6 százalék).
50. A fák szénkészletének becslése a projekt kezdetekor a fák koronaborítása (a projekt előtti
koronaborítás) alapján történik . A projekt határán belüli területet a projekt előtti
fakoronafedés rétegzi.
51. E módszer szerint a fa biomasszájának szénkészletét a következőképpen becsülik meg:

𝑀 Egyenlet (20)
CFA_BSL = ∑ CFA_BSL,i
i=1

44
C TREE_BSL,i = × CF FA × bF 0PIHENŐ × (1 + RFA ) × CC FA_BSL,i ×Ai Egyenlet (21)
12

20 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

Hol
CFA_BSL = A projekt előtti fabiomassza szénkészlete ; t CO2e
CFA_BSL,i = A projekt-projekt előtti fa biomasszájának szénkészlete az i rétegben; t
CO2e
CF FA = A fa biomasszájának szénfrakciója;t C (t.d.m.)-1.
Az alapértelmezett érték 0,47 t C (t.d.m.)-1.
bF0PIHENÉS = Az erdők átlagos föld feletti biomasszája abban a régióban vagy
országban, ahol az A/R CDM projekt található; t d.m. ha-1
Az IPCC GPG-LULUCF 2003 3A.1.4. táblázatában szereplő értékeket
kell használni, kivéve, ha átlátható és ellenőrizhető információ
szolgáltatható az eltérő értékek igazolására.
RFA = Gyökérhajtás arány az alapvonalban lévő fák esetében; határtalan.
Az alapértelmezett 0,25-ös értéket kevésbéátlátható és ellenőrizhető
információk indokolhatják egy másik érték igazolására.
CC TREE_BSL,i = A fák koronaborítása az i alaprétegben , a
A/R CDM projekttevékenység, törtszámban kifejezve (pl. 10 százalékos
koronafedés CCTREE_BSL,i = 0,10); határtalan
Ai = Az I. alapréteg területe, amelyet az A/R CDM projekt tevékenységének
kezdetén a fák koronaborítása alapján határoztak meg; ha

8.4. A korábbi állomány frissítése a változás közvetlen becslésével

52. E módszer szerint a fák új szénkészletét úgy kapjuk meg, hogy a parcellák újramérésével becsült
fák szénkészlet-változását (lásd a 6.2. szakaszt) hozzáadjuk az előző ellenőrzés során becsült
szénkészlethez.
Jegyzet. Ez a módszer akkor hatékony , ha a tCER-ek számát kell megbecsülni, és a szénkészlet
változásának a mintaterületek újramérésével történő közvetlen becslésének módszere hatékony.
Mivel a tCER-ek a teljes szénkészleten alapulnak, az előző ellenőrzés során becsült
szénkészletet a szénkészlet változásának hozzáadásával naprakésszé kell tenni, hogy a második
ellenőrzés során megkapjuk a szénkészletet.
53. E módszer szerint a rétegben lévő fák szénkészletét és a kapcsolódó bizonytalanságot a
következőképpen becsülik meg :

C FA,t 2 = C FA,t 1 +∆CFA Egyenlet (22)

2 Egyenlet (23)
√(u × C)2 + (u × ∆C )
u = 1 FA, t1 ∆C FA
2
CFA,t
2

Hol:
C FA,t = A fák szénkészlete t2 időpontban; t CO2e
2

21 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

C FA,t = A fák szénkészlete a t1 időpontban becsült adatok szerint; t CO2e

1

Jegyzet. Még akkor is, ha a C TREE,t 1-et konzervatívvá tették az

előző ellenőrzés idején, ez a becsült (nem diszkontált) érték
C TREE,t 1, amelyet itt használnak.
∆CFA = A fák szénkészletének változása a t1 időpontok közötti időszakban
és t2; t CO2e
uC = Bizonytalanság a ∆C TREE-ben

u2, u1 = Bizonytalanságok C és CTREE,t 1

TREE,t 2

54. Ha a (23) egyenletből becsült u 2 nagyobb, mint 10 százalék, akkor C TREE,t 2-t a 2. függelékben
előírt eljárás szerinti bizonytalansági diszkont alkalmazásával kell konzervatívvá tenni.

9. A cserjék szénkészletének változásának becslése két

időpont között
55. A shrubs szénkészletének két időpont közötti változását a következőképpen becsülik meg:

∆C CSERJE = C CSERJE, t − C CSERJE, t Egyenlet (24)

2 1

Hol:
∆CCSERJE = A cserje biomassza szénkészletének változása a t 1 és t2
időpontok közötti időszakban; t CO 2-e
C CSERJE,t = A cserje biomasszájának szénkészlete t2 időpontban; t CO 2-e
2
C CSERJE,t = A cserje biomasszájának szénkészlete t1 időpontban; t CO 2-e
1

56. A cserje biomasszájának adott időpontban meglévő szénkészletét a 10. szakaszban megadott
módszerrel kell megbecsülni.
57. Amennyiben a szakasz szerinti "nincs csökkenés" módszer értelemszerű alkalmazásával
6.4 a cserjék esetében kimutatható, hogy az előző ellenőrzés óta egy vagy több rétegben nem
csökkent a cserjék szénkészlete, a ∆CCSERJE értéke ezekre a rétegekre nullára becsülhető.

10. A cserjék szénkészletének változásának becslése egy

év alatt
58. A cserjék szénkészletének változását egy év alatt (éves változás) két egymást követő ellenőrzés
között lineáris változás feltételezésével becsülik meg.
59. A cserjék szénkészletének változása egy év alatt a következőképpen becsülhető :

C CSERJE,t − C CSERJE,t
2 1 Egyenlet (25)
∆CCSERJE,t = × 1 év
T

22 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

Hol:
∆C CSERJE,t = A cserjék szénkészletének változása a projekt határán belül a t évben
t 1 és t2 időpontok között; t CO 2-e
C CSERJE,t = A projekt határán belüli cserjék szénkészlete t 2 időpontban; t CO2e
2

C CSERJE,t = A projekt határán belüli cserjék szénkészlete t 1 időpontban; t CO2e

1

T = Két egymást követő becslés között eltelt idő (T = t 2 – t1); Yr

Jegyzet. A T értékének nem kell egész számnak lennie (pl. egy 4 év
és 5 hónapos intervallum azt jelenti, hogy T = 4,417 év).

11.A cserjék szénkészletének becslése egy adott

időpontban
60. A cserjék szénkészletét egy adott időpontban a cserje koronafedés alapján becsülik meg. A
projekt határán belüli területet cserje koronaborítás rétegzi. Azokat a területeket, ahol a cserje
koronaborítása kevesebb, mint 5%, egyetlen rétegként kezelik, és ebben a rétegben a cserje
biomasszáját nullának becsülik.
61. Az 5 %-nál nagyobb koronafedettségű rétegek esetében a cserjék szénkészletét a
következőképpen becsülik meg:

44 Egyenlet (26)
C = × CF × (1 + R ) × ∑ A ×b
CSERJE, t s CSERJE, in CSERJE, i
12
én

b CSERJE,i = BDRSF × bF0REST × CCCSERJE,i Egyenlet (27)

Hol:
C CSERJE,t = A projekthatáron belüli cserjék szénkészlete a t év adott időpontjában; t
CO 2-e
CFs = A cserje biomassza szénfrakciója; t C (t.d.m.)-1.
A rendszer az alapértelmezett 0,47-es értéket használja, kivéve, ha
átlátható és ellenőrizhető információ szolgáltatható egy ettől eltérő
érték igazolására.
Rs = Gyökérhajtás arány cserjék esetében; dimenzió nélküli.
A rendszer az alapértelmezett 0,40-es értéket használja, kivéve, ha
átlátható és ellenőrizhető információ áll rendelkezésre egy ettől eltérő
érték indoklására.
A CSERJE,i = A cserje biomassza területének becslése i; ha
bCSERJE,i = Cserje biomassza hektáronként a cserje biomassza becslési rétegében i; t
d.m. ha-1

23 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

BDRSF = A cserjebiomassza hektáronkénti aránya az 1,0-es (azaz 100 %-os)

cserjekorona-borítású földterületen és az alapértelmezett hektáronkénti
föld feletti biomassza-tartalommal rendelkező földterületen az A/R
CDM projekttevékenység helyszínéül szolgáló erdőben/országban;
határtalan.
Az alapértelmezett 0,10-es értéket kell használni, kivéve, ha átlátható
és ellenőrizhető információ szolgáltatható az ettől eltérő érték
indoklására.
bF0PIHENÉS = Az erdők alapértelmezett föld feletti biomassza-tartalma abban a
régióban/országban, ahol a levegőalapú fejlesztési és irányítási terv
projekttevékenység meg vanhatározva; t d.m. ha-1.
Az IPCC GPG-LULUCF 2003 3A.1.4. táblázatában szereplő értékeket
kell használni, kivéve, ha átlátható és ellenőrizhető információ
szolgáltatható az eltérő értékek igazolására.
CCCSERJE,i = A cserjék koronaborítása a cserje biomassza becslési i rétegében a
becslés időpontjában, törtszámban kifejezve (pl. a 10 %-os
koronaborítás CCCSERJE,i = 0,10); határtalan

12. Az eszközben használt adatok és paraméterek

62. Ez a szakasz az eszközben használt adatokra és paraméterekre vonatkozó követelményeket
ismerteti. Az alábbi adatleíró táblázatokban szereplő követelményeket az eszköz szerves
részeként kell kezelni.

12.1. Nem figyelt adatok és paraméterek

63. A nyomon követés alá nem tartozó adatokra és paraméterekre vonatkozó értékeket, forrásokat és
követelményeket az eszköz szövege tartalmazza, azokkal az egyenletekkel együtt, amelyekben
ezeket használják.

12.2. Megfigyelt adatok és paraméterek.

64. Afigyelemmel kísérendő adatokra és paraméterekre vonatkozó követelményeket az alábbi
táblázatok tartalmazzák.

Adatok / paraméter táblázat 1. A földterület területe

Adatok / paraméterek: ATELEK,i, A CSERJE,i, Ai
Adategység: Van
Leírás: __________: A mintaterület területe; egy réteg területe
Az adatok forrása: Terepi mérés
Mérési eljárások (ha A nemzeti erdőleltárban előírt szabványműveleti előírásokat (SOP)
vannak): alkalmazzák. Ezek hiányában a kiadott kézikönyvekből vagy az IPCC
GPG LULUCF 2003-ból származó szabványműveleti előírásokat
alkalmazzák
Az ellenőrzés Minden ellenőrzésnél
gyakorisága:
QA/QC eljárások: A nemzeti erdőleltárban előírt
minőség-ellenőrzési/minőségbiztosítási (QA/QC) eljárásokat
alkalmazzák. Ezek hiányában a kiadott kézikönyvekben vagy az
IPCC GPG LULUCF 2003-ban szereplő minőségbiztosítási eljárásokat

24 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

kell alkalmazni

25 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

Adatok / paramétertábla 2. Cserje korona fedél

Adatok / paraméterek: CCCSERJE,i
Adategység: Határtalan
Leírás: __________: Cserjék koronaborítása cserje biomassza rétegben i
Az adatok forrása: Terepi mérés
Mérési eljárások (ha Tekintettel arra, hogy a cserjék biomasszája kisebb, mint a fáké,
vannak): egyszerűsített mérési módszer alkalmazható a cserjekoronaborítás
becslésére. A koronafedettség szemészeti becslése elvégezhető, vagy
bármely más módszer, például a vonaltranszektus módszer vagy a
relaszkópos módszer alkalmazható
Az ellenőrzés Minden ellenőrzésnél
gyakorisága:
QA/QC eljárások: A nemzeti erdőleltárban előírt
minőség-ellenőrzési/minőségbiztosítási ( QA/QC) eljárásokat
alkalmazzák. Ezek hiányában a kiadott kézikönyvekben vagy az
IPCC GPG LULUCF 2003-ban szereplő minőségbiztosítási eljárásokat
kell alkalmazni
Megjegyzés: Ha a földet periodikus ciklusoknak vetik alá (pl. vágás-égetés vagy irás-
újranövesztés ciklusok) oly módon, hogy a cserje koronaborítása az
alapvonal minimális és maximális értékei között ingadozik, 0,5-nek
megfelelő átlagos cserjekorona-borítást kell alkalmazni, kivéve, ha
áttetsző és ellenőrizhető információ szolgáltatható az eltérő érték
igazolására

Adatok / paraméter táblázat 3. Fa korona fedél

Adatok / paraméterek: CCTREE_BSL,i
Adategység: Határtalan
Leírás: __________: A fák koronaborítása az i alaprétegben
Az adatok forrása: Terepi mérés
Mérési eljárások (ha Tekintettel arra, hogy az alapforgatókönyvben szereplő fák biomasszája
vannak): kisebb, mint a projektben szereplő fák biomasszája, egyszerűsített mérési
módszer alkalmazható a fák koronaborításának becslésére . A fák
koronaborításának szemészeti becslése elvégezhető, vagy bármilyen
más módszer , például a vonalkereszt-módszer vagy a relaszkópos
módszer alkalmazható
Az ellenőrzés Csak egyszer mérik (a projekt kezdetén)
gyakorisága:
QA/QC eljárások: A nemzeti erdőleltárban előírt
minőség-ellenőrzési/minőségbiztosítási ( QA/QC) eljárásokat
alkalmazzák. Ezek hiányában a kiadott kézikönyvekben vagy az
IPCC GPG LULUCF 2003-ban szereplő minőségbiztosítási eljárásokat
kell alkalmazni
Megjegyzés: Ha a földterületet periodikus ciklusoknak vetik alá (pl. vágás-égetés vagy
irás-újranövesztési ciklusok) oly módon, hogy a fa koronaborítása az
alapvonal minimális és maximális értékei között ingadozik, e paraméter
értékét a maximális fakorona-borítás felével egyenlővé kell tenni a
ciklus alatt

26 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

1. függelék. A parcella biomassza mérésének

módszerei

1. Ez a függelék a mintaterületen a fák egy hektárra jutó biomasszájának (a mintaterület biomassza-

értéke) mérésére szolgáló módszereket tartalmazza. A mintaterület biomassza értékeit a
mintaterület fáin végzett közvetlen vagy közvetett mérésekből becsülik meg.Az 1. táblázat
bemutatja a mérések típusát és a mérések fabiomasszává történő átalakításának módszereit.

1. táblázat. Parcellamérések és átalakításuk fa biomasszává

Lépé Rögzített alapterületű Változtatható területű

s telkek telkek
1 lépés. Mérés (amit A fa egyedi méretei (pl. Alapterület hektáronként
mérnek) átmérő mellmagasságnál,
átmérő a gyökérgallérnál, fa
magassága)
2 lépés. Átalakítás 1. A fa méretein alapuló 1. Alapterületen alapuló
(hogyan alakul át a allometrikus egyenletek allometrikus egyenletek
mérés fa biomasszává) használata ; vagy használata ; vagy
2. Biomassza-expanziós 2. Biomassza-expanziós
tényezők alkalmazása; vagy tényezők alkalmazása; vagy
3. 1 és 2 kombinációja 3. 1 és 2 kombinációja

Jegyzet. A változó területű parcellával történő mintavételt az erdőleltárral foglalkozó szakirodalom "
szögszámláló mintavételnek" is nevezi.

1. Rögzített alapterületű telkek mérése

2. Ennél a módszernél azonos méretű mintaparcellákat (pl. 1
10
vag hektár ) egy
y1
20
réteg. A mintaterület minimális méretet meghaladó összes fáját meg kell mérni, és meg kell
becsülni az egyes fák biomasszáját. A kiválasztott legkisebb méret lehet alacsony (pl. 2 cm
átmérőjű) vagy magas (pl. 10 cm átmérőjű), attól függően, hogy a fa méretének fa térfogatává
vagy fa biomasszájává történő átalakításához használt modellek (pl. allometrikus egyenletek
vagy térfogategyenletek) alkalmazhatók-e, valamint a mérés költséghatékonyságától.
3. Az egyes fák biomasszáját összeadjuk, és az összeget elosztjuk a mintaterület területével , hogy
megkapjuk a parcella biomassza-értékét.
Megjegyzés. Ha az allometrikus egyenletre alkalmazható átmérőtartomány alatti átmérőjű
facsemeték száma nagy, a mintaterületen lévő csemeték átlagos biomasszája a következőképpen
becsülhető meg: (1) Meg kell határozni az átmérőt félúton a legkisebb létező csemete átmérője és
az allometrikus mérés által megengedett legkisebb átmérő között egyenlet. (2) A parcella
területén kívülről takarítson be néhány olyan facsemetét, amelynek átmérője közel van a
félátmérőhöz, és kapja meg az egy facsére jutó átlagos biomasszát; (3) Számoljuk meg a
mintaterületen lévő összes csemetéket, és szorozzuk meg ezt a számot a csemete átlagos
biotömegével, hogy megkapjuk hozzájárulásukat a parcella biomasszájához.

27 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

4. A parcella biomassza értékét (azaz a parcella közepén lévő fák hektáronkénti biomasszáját) a
következőképpen kell megbecsülni (minden időfüggő változó a mérés időpontjára
vonatkozik):

B FA,p,i
Egyenlet (1)
b FA,p,i =
APL0 T,i

Egyenlet (2)
B FA,p,i = ∑ B FA,j,p,i
j

Egyenlet (3)
B FA,j,p,i = ∑ B FA,l,j,p,i
𝑙

Hol:
b FA,p,i = A fák biomasszája hektáronként az i réteg p mintaparcelláján; t d.m.
ha-1
B FA,p,i = Fa biomassza az i réteg p mintaparcelláján; t d.m.
APL0 T,i = A mintaterület mérete az i rétegben; ha
B FA,j,p,i = A j fajhoz tartozó fák biomasszája az i réteg p mintaparcelláján ; t d.m.
B FA,l,j,p,i = A j fajhoz tartozó l fa biomasszája az i réteg p mintaparcelláján ; t
d.m.

5. A mintaterületen lévő fa biomasszáját az alábbi egyenletek egyikével becsüljük meg:

B FA,l,j,p,i = ƒj(x 1,l, x 2,l, x 3,l, ... ) × (1 + R j ) Egyenlet (4)

B FA,l,j,p,i = VFA,j(x 1,l, x 2,l, x 3,l, ... ) × D j × BEF2.j × (1 + Rj ) Egyenlet (5)

Hol:
B FA,l,j,p,i = A j fajhoz tartozó l fa biomasszája az i réteg p mintaparcelláján;
t d.m.

28 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

ƒj(x 1,l, x 2,l, x 3,l, ...
) = A fa föld feletti biomasszája, amelyet a j fajra vonatkozó
allometriai egyenlet ad vissza, amely az l fa méréseit a fa föld
feletti biomasszájára vonatkoztatja; t d.m.
Jegyzet. Az alkalmazott allometrikus egyenlet a bemenetek és
kimenetek különböző egységein alapulhat. Például a
mellmagasságban (dbh) mért átmérő bemeneti értékei
hüvelykben, a biomassza kimenete pedig fontban lehet, nem
pedig cm-ben kifejezett dbh és kg-ban vagy t d.m-ben. Ilyen
esetben a függvényt következetesen kell alkalmazni (pl.
konvertáljuk a dbh értékeket centiméterről hüvelyk egységre,
kapjuk meg a fa biomasszáját fontban, majd konvertáljuk a
biomasszát metrikus tonnára).

Rj = Gyökér-hajtás arány a j fafajok esetében ; DimensionlESS

(−1,085+0,9256×ln b)
Az R becsült értéke R = e
J j B
ahol b a fák felszín feletti biomasszája hektáronként (t d.m.
ha-1-ben
), kivéve, ha átlátható és ellenőrizhető információ
szolgáltatható az eltérő érték igazolására.
Jegyzet. Ha a fák sarjerdő-regenerációként nőttek egy harvest
v
után, akkor a rj sh ou l d be multiplied BETAKARÍTÁS⁄v
vagy 1, attól függően, hogy
melyik a nagyobb, FA
ahol vBETAKARÍTÁS a fák hektáronkénti térfogata
a kitermelt és v FA a mérés idején a parcellán álló fák
hektáronkénti térfogata.
VFA,j(x 1,l, x 2,l, x 3,l, ... = A j fajhoz tartozó l fa szártérfogata az i réteg p
) mintaparcelláján, a fa méretéből (méreteiből) becsülve
térfogattáblázatba vagy térfogategyenletbe való belépési
adatként ; m3
Jegyzet. Amennyiben a térfogattáblázat vagy térfogategyenlet a
kéreg alatti térfogatot (azaz a fa térfogatát, nem pedig a bruttó
szártérfogatot) jelzi előre, megfelelő korrekciót kell alkalmazni
a kéreg túli térfogatának becslésére.
Dj = A j. fafajok sűrűsége (kéreg feletti); t d.m. m-3
Az értékek az IPCC GPG – LULUCF 2003 3A.1.9.
táblázatából származnak, kivéve, ha átlátható és
ellenőrizhető információ szolgáltatható az eltérő értékek
igazolására.
Jegyzet. Ha egy fafaj kéregének sűrűsége (fajsúlya) eltér a fa
sűrűségétől, megfelelő
Korrekciót kell alkalmazni a fatörzs teljes (kéreg feletti)
sűrűségének konzervatív értékének becslésére.

29 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

BEF 2,j = A biomassza tágulási tényezője a fatörzs biomasszájának föld

feletti fabiomasszává történő átalakításához, j fafaj esetében;
határtalan
F o r ex-a n te est i mation, t a l ue BEF 2,j is se l ected by ,
értelemszerűen alkalmazva a (7) bekezdés.
Az utólagos becsléshez a konzervatív alapértelmezett érték
1.15. pontban foglaltakat kell alkalmazni, kivéve, ha átlátható
és ellenőrizhető információk támaszthatók alá más érték
igazolására .

6. Az előzetes becsléshez a fafajokra alkalmazott allometriai egyenletet, térfogattáblázatot vagy

térfogategyenletet kell kiválasztani a következő források közül (a legelőnyösebb forrás szerepel
az első helyen):
(a) A helyi körülményekre vonatkozó meglévő adatok (pl. hasonló ökológiai feltételek
által képviselve);
(b) nemzeti adatok (pl. nemzeti erdőjegyzékből vagy üvegházhatású gázok (ÜHG) nemzeti
jegyzékéből);
(c) Hasonló feltételekkel rendelkező szomszédos országokból származó adatok;
(d) Globálisan alkalmazható adatok.
7. Az utólagos becsléshez az alkalmazott allometrikus egyenletet " Az allometrikus
egyenletek megfelelőségének bizonyítása a felszín feletti fa biomassza az A/R CDM projekt
tevékenységeiben", és az alkalmazott térfogattáblázatot vagy térfogategyenletet "A
térfogategyenletek megfelelőségének bizonyítása a föld feletti biomassza becslésére az A/R
CDM projekt tevékenységeiben" eszköz alkalmazásával bizonyítani kell, hogy megfelelő a fa
biomassza becslésére.

2.A változtatható parcellák mérése

8. Ez a módszer a fa biomasszáját hektáronként becsüli meg az alapterületről hektáronként, ezért
nem igényel egyedi faméréseket. A fa alapterületét a mintaterület közepén szögszámláló
műszerrel (pl. ékprizmával vagy relaszkóppal) kell meghatározni.
9. A parcellán lévő fa biomasszáját a következőképpen kell megbecsülni:

Egyenlet (6)
b FA,p,i = ∑ b FA,j,p,i
j

Hol:
b FA,p,i = A fák biomasszája hektáronként az i réteg p
mintaparcelláján; t d.m. ha-1

30 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

b FA,j,p,i = A j faj egy hektárra jutó biomassza mennyisége az i réteg p

mintaterületén; t d.m. ha-1

10. A mintaterületen egy faj hektáronkénti fabiomasszájának becslése az alábbi egyenletek

egyikének alkalmazásával történik:

b FA,j,p,i = ƒ j(BA p,i) × (1 + R j) Egyenlet (7)

b FA,j,p,i = v FA,j(BA p,i) × D j × BEF 2,j × (1 + R j) Egyenlet (8)

Hol:
b FA,j,p,i = A j faj egy hektárra jutó biomassza mennyisége az i réteg p
mintaterületén; t d.m. ha-1
ƒj (BA p,i) = A p parcellán a föld feletti fabiomassza hektáronként, amelyet a j fajra
vonatkozó allometriai egyenlet ad vissza, amely a parcella alapterületét
a fák felszín feletti biomasszájához viszonyítja hektáronként; t d.m.
ha-1
v FA,j(BA p,i) = A j fajhoz tartozó fák hektáronkénti szártérfogata az i réteg p
mintaparcelláján, a mintaterület alapterületének bejegyzésként
történő felhasználásával becsülve
adatok térfogattáblázatba vagy térfogategyenletbe; m3 ha-1

11. Az összes többi szimbólumnak ugyanaz a jelentése és követelménye, mint a (4) és (5)
egyenletben.
12. A fenti 7. és 8. pont követelményei értelemszerűen alkalmazandók az e módszer szerint
használt allometrikus egyenletekre és térfogatfüggvényekre is.

31 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

2. függelék. Bizonytalansági kedvezmény alkalmazása

1. A nagy bizonytalanságú becslések csak akkor használhatók a módszertanokban, ha ezek a

becslések konzervatívak. Ez a függelék eljárást tartalmaz diszkonttényezők alkalmazására
annak érdekében, hogy a paraméterek becsült átlagértékei konzervatívak legyenek.
2. Ha egy paraméter becsült átlagértékének bizonytalansága meghaladja a 10 %-ot, a becsült
átlagértéket a bizonytalanság bizonyos százalékával növelni vagy csökkenteni kell . Az 1. táblázat
tartalmazza a különböző bizonytalansági tartományokra alkalmazandó bizonytalansági
diszkonttényezőket .

1. táblázat. Bizonytalansági diszkonttényezők

Bizonytalanság Disz-szám (U %-a) Hogyan

alkalmazzák
A ≤ 10%-ban 0% Példa:
10 < u ≤ 15 25% Becsült átlag = 60±9 t d.m ha-1, azaz
15 < U ≤ 20 50% U=9/60x100 = 15%
Kedvezmény = 25% x 9 = 2,25 t d.m ha-1
20 < U ≤ 30 75% Diszkontált konzervatív átlag:
U > 30 100% Alapforgatókönyvben = 60+2,25 = 62,25 t
d.m ha-1 A projektben = 60-2,25 = 57,75
t d.m ha-1

32 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

3. függelék. A korrelációs együttható és a regresszió

meredekségének kiszámítása

1. Ez a függelék a két adatkészlet közötti korrelációs együttható és regressziós egyenes

meredekségének kiszámításához szükséges képleteket tartalmazza. Az itt megadott képletek
megtalálhatók bármely statisztikai tankönyvben vagy referenciakönyvben is. Ezek a képletek
csak a felhasználók tájékoztatása és e paraméterek meghatározásában a kétértelműség
elkerülése érdekében szerepelnek itt. Ezek az együtthatók kereskedelmi vagy nyílt forráskódú
számítógépes szoftverek (pl. statisztikai csomagok) segítségével is kiszámíthatók.
2. Két azonos méretű, linkorai összefüggő adatkészlet esetében a korrelációs együtthatót és a
regressziós egyenes meredekségét a következőképpen kell kiszámítani:

sy Egyenlet (1)
β=ρ×
sx

∑n {(x i − x ̅)(y i − y ̅)} Egyenlet (2)

i=1
ρ = √∑n (x i − x ̅)2 × ∑n (y i − y ̅ )2
i=1 i=1

Hol:
β = Az (y) függő változó regressziós egyenesének meredeksége a
független változóval (x) szemben
𝜌 = Minta korrelációs együttható a függő változó (y) és a független változó
(x) között
sy, sx = A függő változó (y) értékeinek és a független változó (x) értékeinek
mintaszórása
xi = Független változók (x) értékei
x̅ = A független változó (x) értékeinek átlaga
Yi = Függő változó (y) értékei
y̅ = A függő változó (y) értékeinek átlaga
𝑛 = Adatértékek száma az egyes adatkészletekben

-----

33 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

Dokumentum adatai

Verzió Dátum Leírás: __________

04.2 2015. július 24. EB 85, 22. melléklet

A 12. bekezdés helyesbítéséhez szükséges kisebb módosítás helyesbítése
során " a következő mutatók alkalmazandók" helyett "a következő
mutatók közül egy vagy több alkalmazandó" szövegrész olvasható.
04.1 2013. október 16. Szerkesztési átdolgozás a bekezdés- és alcímszámok javítása érdekében
.
04.0 2013. október 4. EB 75, 26.
melléklet Ez a
felülvizsgálat:
 A kettős mintavétel és a "csökkenés nélküli" egyszerűsített
módszer alkalmazásának lehetőségeivel egészült ki;
 Megengedett volt a különböző módszerek kombinálása különböző
rétegekben;
 A bizonytalanság kezelésének átfogóbb megközelítését
biztosították;
 A szerkezetet továbbfejlesztették, és néhány szakaszt áthelyeztek a
függelékekbe az olvashatóság javítása érdekében;
A dokumentum általános módosítása miatt a változások nem
kerülnek kiemelésre.
03.0.0 2012. november 23. EB 70, 35.
melléklet Ebben a
felülvizsgálatban:
 Lépcsőzetes útmutatást adtak, amely elmagyarázza, hogy mikor
melyik becslési módszert kell használni ;
 A fakéreg sűrűségének hatását figyelembe vették a fa
biomassza becsléséhez;
 Módszert adtak meg a becsült átlagértékek kiigazítására arra az
esetre, ha a becslés bizonytalansága meghaladja a megengedett
maximális bizonytalanságot.
A dokumentum általános módosítása miatt a változások nem kerülnek
kiemelésre.

34 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

Verzió Dátum Leírás: __________

02.1.0 2011. április 15. EB 60, 13. melléklet

Ebben a
módosításban:
 A fa biomassza átlagainak és varianciáinak becslésére szolgáló
egyenletek rétegszinten és projektszinten is szerepelnek;
 A fa biomasszájának becslése hektáronként történik, hogy a
parcella nélküli mintavételi (pontmintavételi) módszerek
zökkenőmentesen alkalmazhatók legyenek;
 A biomassza változásának ugyanazon parcellákon végzett egymást
követő méréseken alapuló becslésére szolgáló megközelítéssel
egészült ki;
és az adat- és paramétertáblázatok egyes bejegyzéseit frissítettük
, hogy egyértelműbb útmutatást nyújtsanak a gyakran előforduló
terepi helyzetekhez;
 A kéregkorrekciót olyan esetekben javasolták, amikor a kéreg alatti
térfogaton alapuló térfogattáblázatot a kéreg túli térfogatán alapuló
biomassza-tágulási tényezőkkel együtt használják (vagy fordítva ).
02.0.0 2010. szeptember 17. EB 56, 13 .
melléklet Ebben a
felülvizsgálatban:
 Az eszköz alkalmazási körét kibővítettük, hogy mind az
alapforgatókönyvben, mind a projektforgatókönyvben
alkalmazható legyen ;
 A cserje biomassza becslési eljárása egyszerűsödött az erdei
biomassza töredékén alapuló alapértelmezett becslési megközelítés
elfogadásával;
 A matematikai jelöléseket és egyenleteket megváltoztatták , hogy
ezeket egyszerűsítsék ;
 A dokumentum általános elrendezését és stílusát megváltoztatták
annak érdekében, hogy összetévesszenmás dokumentumokkal ,
például a nemrégiben jóváhagyott A/R módszerekkel; és
 A cím "A szénkészletek becslése és a fák és cserjék
szénkészletének változása az A/R CDM projekt
tevékenységeiben" címre változott a korábbi címről: "A meglévő
fák és cserjék szénkészletében bekövetkező változások becslése az
A/R CDM projekt tevékenységének határain belül".
A dokumentum általános módosítása miatt a változások nem
kerülnek kiemelésre.
01 2009. március 25. EB 46, 18.
melléklet Első
elfogadás.
Döntési osztály:
Szabályozási dokumentum
típusa: Eszköz
Üzleti funkció: módszertan
Kulcsszavak: erdősítés, újraerdősítés, AR projekt tevékenység, biomassza, széntárolók

35 31-ből
AR-SZERSZÁM14
Módszertani eszköz: Becslés ból szén kaloda és változás ban szén kaloda ból Fák és Cserjék ban A/R CDM projekt
Tevékenységek
Verzió 04.2

36 31-ből