Professional Documents
Culture Documents
Microeconomics 20th Edition McConnell Brue Flynn 0077660811 9780077660819 Test Bank
Microeconomics 20th Edition McConnell Brue Flynn 0077660811 9780077660819 Test Bank
A. How much resources are available in the economy and where they are located
B. Who make decisions regarding what to produce and how it is produced
C. What kinds of products are produced in the economy and how plentiful they are
D. How big the population is, and the makeup of the population
A. Capitalism
B. Socialism
C. Central planning
2-1
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written consent of
McGraw-Hill Education.
D. Production system
2-2
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written consent of
McGraw-Hill Education.
4. Laissez-faire capitalism limits the government's economic functions to the following, except:
6. The government may impose industrial safety regulations and occupational licensing requirements
in which of the following economic systems?
A. Laissez-faire economy
B. Pure capitalism
C. Mixed market economy
D. Macroeconomic system
7. In a command system:
A. Self-interest motivates and commands each business firm's decisions and actions
B. The head of each family decides what to do with the family's resources
C. The government makes production and allocation decisions
D. Market traders command what outputs are produced and how they are allocated
2-3
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written consent of
McGraw-Hill Education.
8. Which of the following would not be emphasized in a capitalist economy?
9. The government may not implement policies intended to redistribute income in which of the
following economic systems?
A. Laissez-faire capitalism
B. Command system
C. Mixed economy
D. Market system
2-4
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written consent of
McGraw-Hill Education.
12. By freedom of enterprise, we mean that individual:
A. Workers are free to look for jobs and work in whichever firm will hire them
B. Firms are free to employ resources, to produce their output, and to sell their products
C. Producers are free to produce whatever the government decides are needed by the society
D. Consumers are free to buy whatever products will satisfy their needs the most
13. Capitalism gets its name from the fact that capital resources are mostly:
2-100
Copyright © 2015 McGraw-Hill Education. All rights reserved. No reproduction or distribution without the prior written consent of
McGraw-Hill Education.
Another document from Scribd.com that is
random and unrelated content:
– Emlékszem rá, – mondogatta magában a tépelődő rektor és újra
megindult – emlékszem rá, Kálozdy úrnak is varrott egy finom kis
könyvjelzőt, melyről hosszu kék pántlika lógott le s kék gyöngygyel az
volt ráhímezve, hogy: «Eddig.» Vajjon megvan-e még valamelyik
fiókjában?! Én tudom, hogy ez a kis haszontalanság ő neki már annyi,
mint a semmi; neked meg Gida, milyen drága kincs lenne! Nem, ezt a
kínálkozó jó alkalmat nem fogom elmulasztani. Még jól eszemben van,
hogy Sási Dani felesége új asszony korában milyen patáliát csapott egy
pár tuczat kivarrott pipa-foszlányért, a mit az ura fiókjában talált! Bár
meg vagyok róla győződve, hogy Mariska csak tiszta szent barátságból
hímezte azt a könyvjelzőt, mégsem hiszem, hogy Béla úr valami nagyon
örülne neki, ha jövendőbelije szeme elé kerülne, mikor ez a fiókokat
fogja kikutatni. Mert ilyenkor az asszonyok annyi, mintha süketek és
vakok lennének. Még meg is fogja köszönni, ha figyelmeztetem rá és
elkérem tőle. Megyek, megyek; csak ezektől az atyafiaktól tudnék
valahogy megszabadulni.
Az elhatározott akarat gyakran leküzdi a legnagyobb akadályokat s
ebéd után Gidának is sikerült lerázni a nyakáról az előljáróságot. Miután
a Sasban megtudta, hogy Béla még tegnap hazarándult, neki indult az
egy órai gyalogsétának Kálozd felé. Noha az őszi szél hidegen fujdogált
a szántóföldek közt, minduntalan le-levette báránybőr-süvegét, mert
valósággal izzadt s az erdő szélen a fakó, rohas feszület előtt hosszu
stácziót tartott és a pihenő után visszafelé, Karámosnak indult meg.
Szerencsére azonban még jókor észrevette tévedését és végre is eljutott a
kálozdi kastély kapuja elé, hol Mihály huszár a falnak támaszkodva
pöfékelt és nagy játékba volt merűlve a Flórával. Gida meglehetős
bátortalan hangon tudakozódott a gazda után.
– A nagyságos urnak most sok a dolga, rektram, – felelt a huszár.
Abban van, hogy házasodik.
– Tudom, könyörgöm alássan, – alázatoskodott a vendég. Azért épen
csak egy szempillantásig szeretnék beszélni vele.
– No, ha olyan röviden végzi a rektor úr, – utasította Mihály, – hát
csak fáradjon föl és várja meg, míg rákerül a sor.
Gida várt abban a kis előszobában, mely a kanczelláriába vezetett.
Sok mindenféle ember járt-kelt ki s be, míg a rektor a fapadra
letelepedve, mozdulatlan türelemmel várt sorára. Hazafi úr, a gavallér
tőkepénzes, kétszer is benn volt s mikor másodszor kijött, hallotta Gida,
hogy a gazda utána kiáltott: ne menjen már haza, maradjon itt éjtszakára.
Nagy lármának, panaszkodásnak, szabódásnak ment végire odabenn az a
nagy fogu asztalos, ki az egész környéken mint híres csaló ismeretes.
Még Venyige-zsidót, a lókupeczet is látta kijönni, leszakadt ellenzőjű
sipkájában, mosolygó elégültséggel simogatva az orrát, mely az éretlen
paradicsom almához hasonlított.
– Ön az, Bihari? fogadta Béla, ki a kanczellária régi butora előtt ült
és észrevehetőleg kihevülve jegyezgetett valamit. – Nos, mi szél hordja
erre mi felénk? Ott vannak a pipák, töltsön meg egyet, gyujtson rá és
mondja el, mi jót hoz?
– Köszönöm alássan, igen alássan köszönöm a kegyességét, –
szabódott Gida; de utoljára sem tudott ellenállni a csábító glédának.
Nagy vigyázva kivett egy selmeczit a sorból, a hatalmas
márványmedenczéből megtömte és füstölni kezdett. Az első szünet alatt,
melyet Béla tartott jegyezgetése közben, a rektor elkezdett akadozni: –
Semmi jót nem hoztam, könyörgöm alássan, nagyságos uram; semmit, a
szerfölött való jó kivánságomon kivül. Adjon az egeknek ura erőt,
egészséget, áldást, békességet a nagy lépéshez, melyre rá méltóztatott
határozni magát, és a jövendőbeli nagyságos asszonynak is a
legalázatosabb tisztelettel csókolom kezeit. Ez a fő, a miért
alkalmatlankodom. Meg aztán… pi, pi, pi (A pipa megrekedt.) Meg
aztán egy könyörgésem is lenne.
– A legjobbkor jött, rektor úr, – biztatta Béla és félredobta tollát. – A
legjobbkor. Nem kérhet olyat, a mit meg ne adjak.
– Tudtam, könyörgöm alássan. A nagyságos úr kegyességét ismerni
az embernek annyi, mint megnyerni pörét.
Ellenére azonban ennek a rendkivüli biztosságnak, a szegény Gida
oly akadozva, izegve-mozogva, szemlesütve, pipát szeleltetgetve adta elő
mondókáját, mintha valami rettentő furfangosságban törte volna árva
fejét. És Béla is, – noha oly jó kedvvel biztosította vendégét, hogy
jobbkor már nem is jöhetett volna, – Béla is lassan-lassan úgy elborúlt,
mintha legvidámabb perczeit örökké a legszomorubbak szomszédsága
fenyegetné. Egy kis tollkéssel játszó jobb keze hirtelen megállt s fejét
lecsüggesztette. Az egykori mendikás már rég elvégezte könyörgését s ő
csak a koppanásra látszott összerázkodva magához térni, mikor a kis kést
leejtette.
– Az isten tudja, hova lett azóta az a kis jószág, rektor úr! – mondá
tompán s valami fölsemvevést erőtetve. – Rég volt, én messze jártam
azóta, holmim sok kézen megfordult; isten tudja, hova lehetett!
Míg a vendég csüggedten támasztotta vissza a kiszítt pipát régi
helyére s búcsuzni készült, Béla szótlanul, nagy lépésekkel járkálni
kezdett a szobában. Majd megállt az ablaknál, dobolt az ujjaival s
egyszerre csak visszafordulva, köpenyegét leakasztotta a szögről, a
nyakába kerítette s így szólt Gidához:
– Ha visszakészül, rektor úr, elkisérem egy darabig. Szeretnék szabad
levegőt színi s az úton elbeszélgethetünk egyről-másról.
Az elbeszélgetésből nem sok lett. Egyik sem adott hangot, míg ki
nem értek a faluból. A hegy lábánál, a mint az út fölfelé kanyarodott,
Béla szólalt meg elsőnek:
– Hát semmi… semmi levelet, vagy írást… semmit sem hagyott?
– Egy árva sort sem. Ki tudná, ki sebezte meg annyira lelkét! Barkó
doktor úr csak azt állította, hogy beteg volt, nagy beteg, az keserítette el.
De az isten tudja, így van-e; mert azelőtt meg mindíg azt bizonyítgatta,
hogy semmi baja.
– És hiába keresték? – tudakolta a megpirkadt szőllőskerteket
vizsgálva oldalt Béla.
A rektor elkezdett motozni zsebében s előhuzta a nagy kék
keszkenőt. Különböző porolások után oly szörnyű orrfuvásnak és
trombitálásnak ment végire, hogy az erdőszélen egész visszhangot keltett
vele. Aközben alig birta kicsuklani:
– Hiába azt… hiába szegényt… Talán csak úgy ment az égbe,
könyörgöm alássan, a mint volt.
Már beértek az erdőbe. Alkonyodott. A tölgyek árnyakkal
népesítették meg a sürűt, melyeket a fütyülő szél tánczra kapott. Zizegve
lebbentgette a vastag, száraz levélszőnyeget, mely ropogott és roskadt
lábaik alatt. A két vándor közül egyik sem szólt; csak Gida melléből
szakadtak föl időről-időre hangok, melyeket hol orrfuvással, hol
köhögéssel akart szépíteni. Egyszer csak, a mint már nagyon sűrűn
jelentkeztek, s megint kénytelen volt elővenni a kék kendőt, hirtelen
odafordult kisérőjéhez s következő szavakkal vetett véget a furcsa
beszélgetésnek:
– Igen nagy tisztesség… volt rám nézve, hogy eddig… eddig együtt
jöhettem a nagyságos úrral… de engem a Vörös Bikában várnak a
gadóczi előljárók… és ha nem sietek, könyörgöm alássan, hát még…
Azért istennek ajánlom és megujítom minden jó kivánságaimat.
Elbúcsuztak. A hajdani mendikás sietni kezdett a keskeny erdei
ösvényen, a mint csak rövid lábai birták. A kék keszkenőre minduntalan
szüksége volt. Csak szép lassan – mintha maga előtt is titkolni akarná –
elő-elővette, azután indulatosan gyürte zsebre. A mint így megy,
mendegél, egyszer csak éles, átható, rémes kiáltás üti meg füleit háta
mögül. Hallgatózik, hogy nem csalódott-e? A hörgő kiáltás újra áthasítja
a levegőt. Gida gyors léptekkel fordul vissza s arra tart, a honnan a
hangot hallani vélte.
Egyszer csak zörög előtte a levél-süppedékes út s mint a villám, oly
gyorsan csap el mellette egy vad kinézésű alak, kit ő már látott
Karámoson. Egy ziháló mellű, véres szemű, ágról szakadt kinézésű,
nyurga siheder, ki hasonlít valamit a Hajósék elszökött, korhely fiához.
A mint mellette eliramodott, világosan látta, fokos volt a kezében. De
úgy sietett, hogy egy pillanat alatt a neszét sem hallotta.
A rémes jelektől felizgatva, Gida is futásnak eredt s kiáltozni kezdett,
hogy hol van rá szükség?
Az erdei alkony csöndes volt; nem jött felelet sehonnan. Csak a szél
sírt és a haraszt zörgött lába alatt. Segítsége már nem kellett senkinek.
Ajánlkozását visszadobták a hegyek s visszahozta a viszhang.
Gida rohant, keresett, kutatott, kiabált tovább. Az alkony szárnyai
mind mélyebbre ereszkedtek az erdő fölé. A legutolsó sugarak jöttek
segítségére.
A ritkás lombokon átszürődve, odavezették egy vén tölgy lábához,
melynél vérében, mozdulatlanul, életjel nélkül feküdt Béla.
Lábjegyzetek.
1) Ez az utóbbi rajz volt nagy hatással e sorok írójára is s ebből kapta egykor
az első impulzust, hogy ő is próbálkozzék.
TARTALOM.
ELSŐ RÉSZ.
MÁSODIK RÉSZ.
HARMADIK RÉSZ.
7 a babát- a babát.
9 horzalmasabbak borzalmasabbak
10 vítték vitték
17 erendák gerendák
40 folytattaa kadozó folytatta akadozó
56 nagytisztelű nagytiszteletű
78 lévéngyőződve lévén győződve
80 bogy itt-ott hogy itt-ott
99 kí tudja ki tudja
113 mos. is most is
116 kezeim kezeim!
117 szerínt szerint
146 nyiiatkozatait nyilatkozatait
148 s s a mint s a mint
159 kötét sötét
160 nekí egy neki egy
166 ki nemalvó ki nem alvó
202 karolt tak… kiszenvedet- róka karoltak… kiszenvedett róka
205 kezőket érkezőket
211 sarokkövét sarokövét
213 istáilóban istállóban
223 össsze-vissza össze-vissza
233 igyezett igyekezett
238 a a kert a kert
243 szobámbam szobámban
250 tadvalevőleg tudvalevőleg
251 hozájok hozzájok
253 nyujott nyujtott
256 Szíkráné Szikráné
256 tt vernyogok itt vernyogok
256 ietett sietett
266 bepecsélte bepecsételte
272 elidul elindul
281 Armány Ármány
281 magyárazta magyarázta
284 csókolni csókoln
291 «óvatosan« «óvatosan»
300 halgassatok hallgassatok
350 tarrott tartott
351 észevehetőleg észrevehetőleg
*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK KÁLOZDY
BÉLA: REGÉNY (1. KÖTET) ***
Updated editions will replace the previous one—the old editions will be
renamed.
Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright
law means that no one owns a United States copyright in these works, so
the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United States
without permission and without paying copyright royalties. Special rules,
set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
copying and distributing Project Gutenberg™ electronic works to protect
the PROJECT GUTENBERG™ concept and trademark. Project
Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you charge
for an eBook, except by following the terms of the trademark license,
including paying royalties for use of the Project Gutenberg trademark. If
you do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
trademark license is very easy. You may use this eBook for nearly any
purpose such as creation of derivative works, reports, performances and
research. Project Gutenberg eBooks may be modified and printed and
given away—you may do practically ANYTHING in the United States
with eBooks not protected by U.S. copyright law. Redistribution is
subject to the trademark license, especially commercial redistribution.
1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in
a constant state of change. If you are outside the United States, check the
laws of your country in addition to the terms of this agreement before
downloading, copying, displaying, performing, distributing or creating
derivative works based on this work or any other Project Gutenberg™
work. The Foundation makes no representations concerning the
copyright status of any work in any country other than the United States.
1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate
access to, the full Project Gutenberg™ License must appear prominently
whenever any copy of a Project Gutenberg™ work (any work on which
the phrase “Project Gutenberg” appears, or with which the phrase
“Project Gutenberg” is associated) is accessed, displayed, performed,
viewed, copied or distributed:
This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.
1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including
any word processing or hypertext form. However, if you provide access
to or distribute copies of a Project Gutenberg™ work in a format other
than “Plain Vanilla ASCII” or other format used in the official version
posted on the official Project Gutenberg™ website (www.gutenberg.org),
you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
request, of the work in its original “Plain Vanilla ASCII” or other form.
Any alternate format must include the full Project Gutenberg™ License
as specified in paragraph 1.E.1.
1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, performing,
copying or distributing any Project Gutenberg™ works unless you
comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing access
to or distributing Project Gutenberg™ electronic works provided that:
• You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
the use of Project Gutenberg™ works calculated using the method
you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed
to the owner of the Project Gutenberg™ trademark, but he has
agreed to donate royalties under this paragraph to the Project
Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be
paid within 60 days following each date on which you prepare (or
are legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty
payments should be clearly marked as such and sent to the Project
Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in
Section 4, “Information about donations to the Project Gutenberg
Literary Archive Foundation.”
• You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he does
not agree to the terms of the full Project Gutenberg™ License. You
must require such a user to return or destroy all copies of the works
possessed in a physical medium and discontinue all use of and all
access to other copies of Project Gutenberg™ works.
• You comply with all other terms of this agreement for free
distribution of Project Gutenberg™ works.
1.F.
1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth in
paragraph 1.F.3, this work is provided to you ‘AS-IS’, WITH NO
OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED,
INCLUDING BUT NOT LIMITED TO WARRANTIES OF
MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
The Foundation’s business office is located at 809 North 1500 West, Salt
Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up to date
contact information can be found at the Foundation’s website and official
page at www.gutenberg.org/contact
Please check the Project Gutenberg web pages for current donation
methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
ways including checks, online payments and credit card donations. To
donate, please visit: www.gutenberg.org/donate.
Most people start at our website which has the main PG search facility:
www.gutenberg.org.