Köszörűkorong jellemzői

A köszörűkorong jellemző felépítése

A köszörűkorongokat kétféle módon állítják elő: öntéssel, vagy sajtolással. Öntéskor a

köszörűszemcse és kerámia kötőanyag keveréket víz hozzáadásával formázható péppé gyúrják és
formába öntés után 40 - 45 C°-on több napig szárítják. Innen kivéve előesztergálják, majd samott
porba ágyazva 1250 - 1300 C°-on kiégetik. Ezután a végleges alakra és méretre esztergálják. Ezután
pötgetési eljárással minősítik.
Sajtoláskor a szemcséket és a poralakú kötöanyagot kevés vízzel és ragasztóanyaggal keverik össze.
Az előírt nyomáson sajtolják, majd az előírt hőfokon szárítják. Előesztergálják, kiégetik, majd a
végleges alakra esztergálják. Ilyen módon készülnek a szilikát és a kerámiakötésű korongok.
A köszörűkorongok gyártásához használt szemcseanyagok eredetük szerint két nagy csoportba
sorolhatók:
- tremészetes anyagok (gyémánt, korund, kvarc),

- és mesterséges anyagok (elektrokorund, szilíciumkarbid, bórkarbid).

A köszörűkorongok kötőanyagai: szerves ( gumi, sellak, bakelit) és szervetlen (kerámia, szilikátos,
magnéziumoxidos kötöanyag, fémkötés) anyagok.

Köszörűkorong geometriai jellemzői. Szabványos elnevezés

A köszörűkorong geometriaialakváltozatai

A gépgyártásban igen sokféle felületet kell köszörülni. E felületek alakja és mérete, valamint a
szerszámgép jellege egyaránt megköveteli, hogy a köszörűszerszámok olyan választéka álljon
rendelkezésre, hogy velük minden köszörülési felület megmunkálható legyen. A köszörűkorong alak
és méretválasztékát szabvány rögzíti. Ezek közül a legfontosabbak: sima köszörűkorong, kétoldalt
mélyítet köszörűkorong, egyoldalt mélyített köszörűkorong, fazék alakú köszörűkorong, kúpos
fazékalakú köszörűkorong, lapos tányéralakú köszörűkorong, homorú tányéralakú köszörűkorong,
kétoldalt élezet köszörűkorong, csapos köszörűkorong.

A köszörűkorong minősítő jellemzői

A köszörüszerszámok megjelölésének célja, hogy a köszörűszerszámok felfogását végző dolgozó

részére adatokat szolgáltasson a biztonságos felfogáshoz és a meghatározott alkalmazáshoz. A
köszörűszerszámokat csak akkor lehet felhasználni, ha legalább az alábbiakat tartalmazza: Gyártó; A
köszörűszerszám méretei; A köszörűszerszám anyaga (szemcse és kötésanyag, kötéstipus);
legnagyobb megengedett fordulatszám; a legnagyobb üzemi kerületi sebesség.
Minden normál köszörűkorongot (D>80mm) az első felhasználás előtt, és minden ismételt felfogás
után a legnagyobb üzemi kerületi sebességen próbapörgetéssel kell ellenőrizni. Egy próbapörgetés
ideje kézi köszörűgépre 30 másodperc. Minden másra 1 perc. A próbapörgetést a védőbukolat
felszerelése után lehet végrehajtani.

A köszörű szemcseanyaga osztályozott méretű, természetes, vagy mesterséges anyagú, szabálytalan

alakú, nagy keménységű és hőszilárdságú, statisztikai rendezettségben elhelyezkedő őrlemény.

A szerves kötőanyag a köszörű szemcseanyagokat összetartó szerves anyag, melynek sajátos

formátumú hálózata kötöanyaghídat képez.

Szervetlen kötőanyagként a gyakorlatban kevés kivétellel a keramikus kötőanyagot alkalmazzák,

majdnem minden kötési keménységre alkalmas. Hőállóságuk 500 - 700 °C. Az így gyártott
köszörűszerszám igen lyukacsos, viszont rideg és törékeny.

A köszörűszerszámok pórustartama jelentősen befolyásolja a szerszám működési tulajdonságát.

Feladata a forgács átmeneti tárolása, hatással van a szemcsesürüségre, illetve az átlagos
szemcsetávolságra.

Köszörűkorongra vonatkozó előírások

A köszörűkorong tárolási előírása

A köszörűszerszám átvételekor meg kell vizsgálni a csomagolást. Sérülés nem megengedett. A

köszörűszerszámokat száraz és fagymentes helyen, megfelelő állványokon, vagy tartókban úgy kell
tárolni, hogy ne károsodjanak és könnyen levehetők legyenek. A régebben tárolt köszörűszerszámot
kell először használni. Nagyméretű sima köszörűszerszámokat függőlegesen felállítva, elgördülés
ellen biztosítva kell tárolni. Hengeres, hengres fazékalakú korongokat lágy elválasztólapok
alkalmazásával kell egymásra rakni.
A korong leszabályozása

A köszörűkorong vizsgálata gyártáskor, illetve felhasználás előtt

A köszörűkorongot minden felfogás előtt meg kell tisztítani és szemrevételezéssel megvizsgálni, majd
hangpróbát tartani. Sérült köszörűszerszámot nem szabad felfogni. A hangpróbához a könnyű
köszörűszerszámot tüskére, vagy a kéz ujjára kell felhelyezni, a nehéz szerszámokat a padlóra
felállítani. A köszörűszerszámot nem fémes tárggyal több ponton kell megkopogtatni. A hibátlan
köszörűszerszám tiszta, a sérült tompa, repedt hangot ad. A köszörűszerszámok, elválasztótárcsák és
felfogótárcsák minden érintkezési felülete sík és tiszta legyen. A köszörűszerszám és a felfogótárcsa
közötti idegen részecskék nyomást gyakorolhatnak és feszültséget okozhatnak, amelyek a
köszörűszerszám töréséhez vezethet.
A köszörűkorong szerkezete

A köszörűkorong felfogási előírásai, megoldások

A köszörűkorong felfogását csak szakember végezheti. Géptől és köszörülési módtól, valamint a

köszörűszerszám alakjától függően az alábbi felfogási módok különböztethetők meg: Felfogás a
központi furaton szorítótárcsa segítségével; felfogás besüllyesztett rögzítőelem segítségével; felfogás
hordozótárcsa segítségével; felfogás szorítófejjel. A szorítótárcsák feladata az erőátvitel, kialakításuk
olyan legyen, hogy szorításkor a szorítótárcsa ne szenvedjen alakváltozást. A felfekvő felület
forgácsmentes és párhuzamos legyen, hogy a köszörűszerszám futása pontos legyen. Csak azonos
külső átmérőjű és a felfekvési felületen azonos méretű szorítótárcsák alkalmazhatók.

A köszörűkorong szabályozása

Köszörülés közben a szemcsék élei elkopnak, a pórusok eltömődnek, a köszörűkorong működése

rendellenes lesz. Ezért bizonyos időközönként szükséges a korong utánszabályozása. Attól függően,
hogy a szabályozás kisebb, vagy nagyobb mértékű, beszélhetünk szabályozásról, vagy lehúzásról. A
szabályozás nagyobb mérvű alakítás, amelyet akkor alkalmazunk, ha a korong üt, vagy alakos
felületet kell készíteni. A szabályozás szerszáma az egyengetőrúd, illetve a szabályozócsillag. A
lehúzás kisebb mérvű korongalakítás. Ezt főleg simítóköszörülésnél alkalmazzák. A korong
lehúzásához főleg gyémántot használnak.

A gépiparban a befejező megmunkáláshoz furatos köszörűkorongokat használunk. A furatok, felfogó,

és szorító tárcsák segítségével rögzítjük a köszörűgép főorsójának szabványosan kialakított
felületeire.

A csapos köszörűszerszámok kis átmérőjű furatok, menetmetszők és süllyesztékek megmunkálására

alkalmasak. A kis átmérő miatt a fordulatszám igen magas lehet.
Szemcseleválás
A köszörűkorong burkolatának szerepe és megoldásai

A védőburkolat a gépkezelő és a veszélyforrás közé beiktatott mesterséges akadály. Segítségével

olyan környezeti hatás elhárítását érjük el, amely meghatározott körülmények között balesetet
okozhat. Közvetlen oka köszörűkorong tömegéből és forgó energiájából adódó energia ellenőrizetlen
felszabadulása és működése. Ilyen helyzet áll elő, ha a forgó köszörűkorong sérülés miatt megreped,
illetve törik. Ezért a köszörűkorongot acél burkolattal olyan mértékig körül kell venni, hogy a
munkadarab még éppen hozzáférhető legyen, de a korongrobbanás ellen védelmet nyújt illetve a
szikraképződés kicsapásának veszélyét csökkenti.

A köszörülési eljárás forgácsképzése, szemcsék leválása

A köszörülés olyan forgácsolási eljárás, amelynél a forgácsleválasztást egyidejűleg igen nagyszámú,

éles és kemény, szabálytalan alakú és méretű, a köszörűkorongban statisztikus elrendezésű, abrazív
szemcsék végzik. Szabálytalan, sokélű szerszámmal végzett forgácsoló megmunkálás. A forgó
főmozgást mindig a köszörűkorong végzi, a forgácsolósebesség megegyezik a korong kerületi
sebességével. A viszonylag rugalmas kötőanyagban elhelyezkedő szabálytalan alakú, kedvezőtlen
élgeometriájú szemcsék a munkadarabbal érintkezve kezdetben elcsúsznak azon. A szemcse a
rugalmas alakváltozást legyőzve belehasít a munkadarabba, azonban jelentős éllekerekedése és
negatív homlokszöge miatt az érintkezés kezdetén nem keletkezik forgács.
A munkadarabba egyre mélyebben behatoló szemcse az útjába kerülő anyagot oldalirányba
kényszeríti és képlékenyen alakítva, felgyűrődést hoz létre. Forgács akkor keletkezik, amikor a
köszörülő él előtt álló anyagréteg vastagabb annál, minthogy a szemcse, képlékeny alakváltozással az
útjából el tudná távolítani. A szemcse élei egy idő után lekerekednek, csak nagyobb erővel képes a
munkadarabon forgácsot leválasztani, ekkor a szemcsét tartó kötőanyag már nem képes a
helyzetbiztosításra és a szemcse leválik, az eltömődött pórus kitisztul. A helyére lépő szemcse
sértetlen alakjával tovább folytatja az anyagleválasztást.

A köszörülési munkatér védelme elszívással

A köszörűszerszámok kerületi sebessége nagyságrenddel nagyobb, mint a szabályos élgeometriájú

szerszámoké. A 30 - 40 m/másodperc sebességgel dolgozó szemcsék rendkívül gyors
anyagleválasztást eredményeznek, a szemcse és a munkadarab közöti igen rövid érintkezési idő ezért
1/1000 - 1/100000 másodperc nagyságrendű.
A nagy sebességgel és a köszörűszerszám kedvezőtlen élalakjával összefüggésben a forgács
pillanatnyi hőmérséklete igen magas (1000 - 1300 C°) és szikra formájában távozik. Ugyancsak a
munkatérbe távozik a levált szemcse, illetve kötőanyag. Ezért a köszörülési munkatér védelme
érdekében elszívó berendezést építünk be.
A korong rögzítése

A köszörűszegmenseket síkköszörülésnél alkalmazzák. A szegmenseket külön kell rögzíteni a

szorítófelekbe.

A köszörülés forgácsleválasztási sajátosságai és a fellépő nagy hőmérséklet következtében a

munkadarab felületi rétegének tulajdonságai jelentősen módosulnak. A szemcse és a munkadarab
között ható nyomó – vasaló erő képlékeny alakváltozást idéz elő.

Köszörűkorongok a gyakorlatban
A korong tárolása