SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS

előadás

KAROSSZÉRIA
JAVÍTÁS II.
 ÚJ SZEMÉLYAUTÓK ELADÁSI ADATAI (1997-
2002)

2002 172338
5 2001 148323
2000 132585
ÉV
3 1999 129838
1998 104055
1 1997 79827

0 50000 100000 150000 200000

ÉRTÉKESITETT DARAB

A korszerű technológiával készült gépkocsik

száma folyamatosan emelkedik, amit a
Magyarországon eladott új autók eladási
adatai is alátámasztanak.
Sajnálatos módon a balesetek, karambolok száma
is emelkedik, ami a korszerű, nagy
felkészültséget kívánó gépkocsik javítását
tekintve nehéz feladatot hárít a karosszéria
javító szakma számára. Ezen igények teljesítése
a hagyományos karosszéria javítási
módszerekkel ( kézi, kezdetleges szerszámokkal
való egyengetés, húzatás, autógén
hegesztőlánggal való zsugorítás, stb.)
gazdaságtalan és egyre lehetetlenebb
vállalkozásnak tűnik, mert ezek a módszerek
már alacsony termelékenységet képviselnek és
nem teszik lehetővé az elvárt szakszerű javítást
a korszerű szerkezeti anyagoknál.
 SÉRÜLT GÉPJÁRMŰVEK KAROSSZÉRIA
JAVÍTÁSA

A karosszériát ért sérülés mértéke:

• Kis sérülés: Koccanásos balesetekre jellemző, amikor a
karosszéria burkoló elemei (sárvédő, lökhárító, lámpák, ajtó,
stb.) sérülnek maradandóan, láthatóan.
• Közepes sérülés: A felszíni elemeken kívül már az önhordó
karosszéria vázszerkezetében is maradandó deformációk
keletkeznek. Ez elsősorban a felszíni borítóelemekkel
csatlakozó teherviselő elemek plusz sérülését jelenti. (Pl:
homlokfal, hátfal, hossztartók, ajtóoszlopok, stb. sérülése)
• Súlyos (nagy) sérülés: A karosszéria alapváza (önhordó
szerkezete) jelentős mértékben sérül, deformálódik.(Pl:
elcsavarodás, elhajlás-kiflisedés-, tetőtér torzulás, stb.)
 A sérülések javításának módszerei:
• Hagyományos: Kis sérülések javítása hő nélküli és
hővel történő egyengetéssel, kihúzással
(lendtömeges, vákuumos egyengetés-Puller)
• Részelem cserés: Olyan esetekben szükséges, ha a
sérülés mértéke, annak helye vagy az alkalmazott
szerkezeti anyag (mikroötvözött, Bake Hardening,
HSLA, stb.) hőre, jelentős alakváltozásra bekövetkező
szövetszerkezet változása miatt hagyományosan nem
javítható, de nem célszerű a teljes elem cseréje, mert
gazdaságtalan a jelentős mellékmunka időigénye
miatt. (Pl: Hegesztett hátsó sárvédő sérült, akkor ab-
ban az esetben, ha teljes oldalfal panel áll rendel-
kezésre, nyilvánvalóan csak a sárvédő részt cserélik)
• Teljes elemcserés: Az elv megegyezik a részelem
cserés eljárással, csak ebben az esetben a sérülés
jellege megköveteli a teljes elem cseréjét. (Pl: teljes
homlokfal csere)
 Karosszéria anyagok és technológiák fejlődése

• Az első önhordó karosszériát az Adam Opel AG

gyártotta sorozatgyártásban 1935-ben
• A biztonsági karosszériát (ami egy biztonsági
utascellából és a gépkocsi mellső és hátsó (oldalsó)
részén kialakított gyűrődési zónából áll) a magyar
származású Barényi Béla alkotta meg 1949-ben a
Mercedes-Benz AG-nél. Ezek a gyűrődési zónák a
baleset során keletkező nagy energiákat
alakváltozásuk ( gyűrődés, hajlás, deformáció )
révén képesek felemészteni, ezáltal a bent ülők
baleseti kockázata csökkenthető.
 Karosszéria anyagok és technológiák fejlődése
• A karosszériák anyagául a 70-es évekig ötvözetlen
szerkezeti acélokat (ST 14-5) alkalmaztak
• 1975-től kezdve jelentek meg a növelt szilárdságú
mikroötvözött acélok, amelyek vékonyabb
lemezvastagságuk és ezáltal kisebb tömegük ellenére az
ötvözetlen acélokkal megegyező vagy azt felülmúló
szerkezeti szilárdsággal rendelkeztek
• Ilyen acélok a foszforötvözésű (P), kiválásosan keményedő
(Bake Hardening – hőre keményedő, BH), HSLA (High
Strength Low Alloy – növelt szilárdságú, kis ötvözőfém
tartalmú, stb.) acélok
• 1994-ben a Porsche Ingeneering Services az amerikai,
japán és európai acélgyártó cégekkel közösen kidolgozták
az ULSAB (Ultra Light Steel Auto Body – ultra könnyű acél
karoszéria) technológiát
 Karosszéria anyagok és technológiák fejlődése
• 2000-től az ULSAC (Ultra Light Steel Auto Closures – ultra
könnyű acél autó elemek) technológia megvalósítását,
amelynél az egyes fő és kiegészítő elemek
tömegcsökkentése volt az irányadó. (Pl: ajtók,
motorháztetők, tömege 25-40%-kal csökkenthető
• új technológia az alumínium karosszériás Audi A8-nál
alkalmazott SPACE FRAME (SF) és az Audi A2-nél 2001
óta alkalmazott ALUMINIUM SPACE FRAME (ASF) nyers
karosszériák gyártásánál megvalósított sajtolt profilokkal
való karosszéria építés, amellyel 30-50%-os
tömegcsökkenést is el lehet érni
• A jelenkor karosszéria gyártásánál mindinkább a kompozit
jelleg, azaz a többféle szerkezeti anyag és kötéstechnika
ötvözése a meghatározó, így a műanyagok, magnézium,
acél, alumínium elemek és azok lézeres, védőgázos,
szegecseléses, ragasztásos, stb. kötések válnak uralkodóvá
 A KORSZERŰ JAVÍTÓMŰHELY
KIALAKÍTÁSÁNAK MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI
FELTÉTELEI
A karosszéria javító (fényező) műhely
korszerű kialakításának röviden olyannak
kell lennie, hogy az ott dolgozó emberek
munkáját, termelékenységét az ésszerűen
elhelyezett és alkalmazható berendezések
lehetővé tegyék. A logikus, ergonómikus
elrendezés a dolgozó jó közérzetét, ezáltal
magasabb fokú termelékenységét vonja
maga után.
 A korszerű műhely kialakítás műszaki
feltételei:
• Az egyes műhelyrészek logikus elrendezése (alapterület
elosztása)
• A javító állás megfelelelő alapterületű legyen (autó +
berendezések) kb. 40 – 42 m2
• Valamennyi javítóállás jó infrastruktúrális ellátása
(nagynyomású levegő, áram)
• Klimatikus viszonyok biztosítása (hőérzet, pára,
levegőcserélődés)
• Látási viszonyok kialakítása: fényforrások káprázatmentes,
egyenletes, természetes fényhez való hasonlóságának
megteremtése
• Por, füst és zaj elleni védelem megvalósítása (személyi
védőfelszerelések)
• A használt berendezések közvetlen környezetben, és a
műhely egészére nézve való ésszerű, könnyen
alkalmazható kialakítása
Példa egy korszerű műhely kialakításra:
Karosszéria javító műhely kialakítása:
Karosszéria javító műhely kialakítása:
 KORSZERŰ AUTÓK JAVÍTÁSÁHOZ
NÉLKÜLÖZHETETLEN ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK

• infrastruktúrálisan jól ellátott
javítóállás(világítás, áram-forrás
230-400V, sűrített levegő)
• emelőberendezések (csápos,
ollós, krokodil, zsiráf)
• hidraulikus belső nyomatók,
húzatók
• húzató dózer
• húzatópad mérőrendszerrel
• futóműállító műszer
• fényszóró beállító
• védőgázos ponthegesztő
készülék
• plazmavágó
• műanyaghegesztő berendezés
• szerszámfalak
• emelőbakok (vasinas)
• kéziszerszámok
(kalapácsok, egyengető, vasak,
szorítók, kulcsok,stb.)
• elektromos, pneum.
Kéziszerszámok (légkulcs,
sarokcsiszoló, peremező,
puller, stb.)
• orrfűrész, rezgőolló
• ponthegesztés maró
• peremező-lyukasztó gép
• teleszkópos mérőrudak
• szélvédő szerelő eszközök
 A KÁRMEGÁLLAPÍTÁS ÉS AZ ADOTT
SÉRÜLÉSHEZ MEGFELELŐ JAVÍTÁSI
MÓDSZER KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
• A karosszériák sérülésének kárfelmérési módszerét döntően az
határozza meg, hogy a sérülés helye, azaz a karosszéria egyes
eleme, elemcsoportja, hordozóeleme, szerkezeti
alkatrészcsoportja milyen rendeltetésű szerepet tölt be a
gépjármű üzemeltetése során: lehet felszíni burkolóelem,
főtartó elem, fontos szerkezeti elem, stb.
• A karosszéria teljes egésze csak akkor tekinthető szakszerűen
helyreállítottnak ha azon a gyár által megadott mérési értékek
ill. esztétikai követelmények maradéktalanul biztosítottak
• a karosszéria-javítással szemben támasztott alapvető
követelmények :
• mérethűség
• alakhűség
• felületi simaság
 A kárfelmérés kiválasztásának szempontjai:
• látható és egyértelmű-e a sérülés nagysága ( egy-
értelmű torzulás ) illetve helye
• a sérülés milyen szerkezeti elemeket érint ( felszíni,
főtartó, futómű, motor stb.)
• a javítóműhely technikai felszereltsége ( rendelkezik-
e a műhely futőműellenőrző berendezéssel,
húzatópaddal, fényszóró ellenőrző készülékkel, stb.)

A kárfelmérési és javítási eljárások kiválasztásának

alapvető feltételei a megfelel szakmai ismeret,
tapasztalat és jó műszaki háttér (információk)
megléte. Ezen elgondolás alapján először
ismertetésre kerülnek a kárfelmérérési módszerek,
amelyek alapján a kiválasztás szempontjai
létjogosultságot szereznek
 Kárfelmérés szemrevételezéssel :

• A szakértő először a láthatóan sérült részt nézi

át, majd a karosszéria illesztési hézagait
ellenőrzi, ahol az egymáshoz viszonyított részek
rendellenes eltéréseit állapíthatja meg. Ha
például egy megváltozott résméretű ajtót
kinyitunk, akkor esetlegesen egyéb deformációs
hibát is felfedezhetünk Például: az ajtó kinyitása
után az hirtelen leugrik, s bezárási próbánál a
zár nem tud újból bezárni mert az A-oszlop felső
része hátrébb mozdult, aminek következtében
az ajtó „leszállt”.
 Kárfelmérés szemrevételezéssel :

• Ebből adódóan más sérülést is felfedezhetünk, többnyire a B-

oszlop tetejénél a tetőlemez meghorpadhat (bal ábra), az ajtó-
keret „kédergumijai” alatt a lemezek elnyílhatnak (jobb ábra.)
• Természetesen a szemrevételezésnek ki kell terjednie nem
csak a karosszérián lévő sérülések felmérésére, hanem a
szerkezeti elemeket érintő hibák feltárására is.( Pl: hűtővíz
szivárgás, elfolyás, motort ért sérülések, szervószivattyú bak
repedés, vezérlés műanyag burkolatának sérülése,
ékszíjtárcsák sérülése, futómű lengőkar torzulás, csonkállvány
elhajlás, stb. )
 Kárfelmérés műszeres méréssel :
közepes és nagyobb sérülésnél
végezzük, ahol a futómű és más szer-
kezeti elemek-hajtómű, motor, szerel-
vények stb. is feltételezhetően defor-
málódtak) Természetesen itt is az első
művelet a szemrevételezés, amelynél
ha külső sérülések az alváztartomány-
ban lévő torzulásra utalnak, akkor
célszerű elvégezni a futómű geomet-
riai mérését, annak ellenére, hogy a
futómű ellenőrzése önmagában csak
egy adatot jelent a kormánygeometria
eredeti beállítási helyzetéhez viszo-
nyítva, tehát nem tud egzakt választ
adni arra a kérdésre, hogy a futómű
egyes eleme vagy elemei ( Pl: csonk-
állvány elhajlás, gólyaláb deformáció
stb.,
 Kárfelmérés műszeres méréssel :
• Egyszerű lehetőséget nyújt a
karosszériatesten levő deformációk
feltérképezéséhez az átlós irányú (diagonális)
mérések elvégzése, aminek alapja az, hogy a
gépkocsi karosszéria felépítése általában
szimmetrikus, így lehetőséget ad átlós
irányban furatok, sarokkiképzések,
ajtókeretek, szélvédőkeretek stb. mérésére
és ezen adatok összehasonlítására a gyár
által megadott adatlapokon lévő adatokkal.
 Kárfelmérés MONOCROSS műszeres méréssel :
• Egy egyszerű mérőeszközre
mutat példát a kép, amely a Car-
O-Liner cég Monocross mérőesz-
köze egyszerűen és gyorsan
használható hossz és átlós
mérésre, mely a diagnosztikai
méréseket és a csereelemek
pontos helyének meghatározását
is egyszerűvé teszi, mivel a
mérőskálával ellátott teleszkópos
mérőrúd egyik végegére rögzítő
talppal ellátott, kúpos központozó
egységet szereltek gömbcsuklóval
, a másik végére csúcs vagy
mérőhüvely illeszthető.
 Kárfelmérés GDS műszeres méréssel :
• Komolyabb mérések elvégzésére
ad például lehetőséget a
Globaljig GDS nevű ultra-hangos
mérőrendszer, amellyel néhány
perc alatt bemérhetjük a gépkocsi
fő pontjainak értékeit.
• A GDS négy fő egységből áll:
• Egy jeladó pálca, egy jelvevő
csillag, egy dekóder egység és
egy személyi számítógépre
telepített mérési szoftver, amely a
• A GDS rendszer nemcsak a
járművek eredeti gyári adatait
tartalmazza. karosszéria alsó, hanem a
felsőmérési pontjait képes
• A jelvevő csillag és a jeladó pálca
segítségével a gépkocsi bármely lemérni és mindössze egy
pontját térben azonosítani tudja a csápos emelő szükséges
számítógép, így a mérés gyorsan segítségként.
és pontosan végrehajtható.
 Kárfelmérés huzatópadon műszeres méréssel :
• Súlyosabb sérülések diagnosztizálásához és javításához fejlesztették
ki az ún. mérő és húzatópadokat, amelyek alkalmasak a karosszériát
ért deformációk bemérésére, visszaalakítására. (részleges vagy
teljes elemcserés javítás primer műveleti eljárása)
• Az első csoportba tartoznak az adott típushoz megfelelő
idomszerekkel mérő és egyengető húzatópadok ( Pl: Celette,
Blackhawk Stb.) , melyeknél a méréshez és javításhoz a húzatópad
alapvázára típus specifikus oszlopcsoportot kell rögzíteni. Az
egyetemes mérőoszlop és az idomszer közti kapcsolat eltávolításával
ez utóbbi egyszerűen lesüllyeszthető vagy a húzatási művelet alatt
ellenőrzés céljából a mérőponthoz emelhető
• A húzatópadok másik csoportját az univerzális mérőrendszerrel
ellátott rendszerek alkotják ( Pl: Car-O-Liner, Autorobot, stb.) Ennél a
rendszernél az alapvázra hosszirányban lefektetett mérőhidat
alkalmaznak, amelyen 3-5 keresztcsúszka hosszirányban eltolható ill.
azok szélességi irányban is beállíthatóak.A technológiai adatlapok
alapján a kocsi mérése elvégezhető, típusra kidolgozott adatlapok
megadják a mérési pontok háromdimenziós értékeit és azok mérési
utasításait.
 HÚZATÓ ÉS MÉRŐPADOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE
• A gépkocsi, mint jelentős anyagi értéket képviselő használati tárgy
az autózás kezdete óta javításra, felújításra szorul
• a javíthatóságot a gazdaságosság dönti el elsősorban, tehát, hogy
szakszerűen javítható-e az anyagi korlátok keretei között.
• a járművek elterjedésének idején is felmerült az igény az
erősebben sérült( jelentős karosszéria és alvázdeformáció)
gépkocsik javításánál egy olyan belső nyomató(húzató)eszközre,
amely lehetővé tette a sérült rész egyengetését a gépkocsi saját
vázkialakításának segítségével.
• a gépkocsi karosszériája(alváza) egyben a javítás eszközévé is
vált az olyan nyomató berendezések számára, mint eleinte a
mechanikus csavarorsó-anya kötő elempárral megvalósított
nyomató berendezés, ami a hozzá kialakított rudak és alakos
pofák segítségével képes volt kezdetleges módon a javítás
nehézségét csökkenteni. Ez a megoldás nagy erőszükségletet
kívánt, mivel az anyacsavart villáskulccsal, vagy valamilyen más
módon kellett hajtani, ezért ez a módszer csak kisebb munkák
elvégzésére volt alkalmas.
• A nagyobb nyomatóerő-igény kielégítésére 1929-ben
megalkották az első hidraulikus nyomató
berendezést.(Blackhawk-USA) Ezen elven működő
nyomatóberendezéseket a mai napig szinte
változatlan módon alkalmazzák a sérülések
javításánál. Nyomatási(húzatási) kapacitásuk a
gépkocsiknál 4-10t., tehergépkocsik és buszok
javításánál elérheti az 50t. is
 • A berendezéssel a valamilyen
• A fejlődés iránya már a
gépkocsi külső húzatásal módon megemelt gépkocsi
(tartóbakra emelt első vagy
való javítását helyezte
hátsó rész manapság csápos
előtérbe, aminek
emelővel megemelt módon)
eredménye-képpen 1949-
ben létrehozták az első küszöbélére küszöbcsiptetők
segítségével felszerelt
ún.húzató „dózert”.
keresztgerendára támaszkodva,
azt támasztékként használva
lehetett a hidraulikus
munkahengerrel ellátott
kerekeken gördíthető és
függőleges síkban dönthető
húzató kocsival, húzató lánccal
és pofával egyszerű húzatási
műveleteket végezni.
 A”DÓZER” NÉHÁNY TOVÁBBI JELLEMZŐJE :

• A húzató kocsi vízszintes gerendája el van látva egy önzáró

támasztófejjel, így a a küszöb-höz rögzített gerendának
támaszkodva képes erőt átszármaztatni.
• a mai napig alkalmazzák a gyakorlatban a kisebb
károk(Pl:homlokfal, hátfal húzatás) helyreállítására, vagy a
nagyobb sérülések elsődleges húzatási,„durvázási
”műveleteként
• alkalmazhatósága korlátozott, mivel mechanikai értelemben
túl nagy a szabadságfoka, azaz a padlóhoz rögzítve is
gyakran az erőjáték következtében kifordul, elemelkedik a
kívánt húzási irányból
• A húzatási kapacitása általában 10 KN
• Kezelése nagy tapasztalatot ,türelmet és nem utolsósorban
kolléga segítségét igényli.
• Az 1970-es években jelentek meg a ma használatos
húzatópadok alapjait képező mobil, általában 4 keréken
gördíthető robusztus, zártszelvény keresztmetszetű
létraváz keret.
 A HUZATÓPADOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI :
• A gépjárművet a létraváz külső keretén lévő hosszirányban és
magasságirányban állítható küszöbmegfogó tartóval lehet
rögzíteni .(a megfogó tartókhoz csatlakozó küszöbcsipeszek a
küszöb 4 pontján rögzítik a gépkocsit)
• A küszöbéllel nem rendelkező autók speciális rögzítési
elemeket kívánnak, mint pl: Mercedes, BMW, , Honda egyes
típusai, Audi A8, terepjárók, kisteher gépjárművek
• A létraváz kerethez a legtöbb típusnál a kerület bármely
pontjához csatlakoztatható a húzató torony, vagy ahogy a
gyakorlatban nevezik a „dózer”
• A dózer vízszintes és függőleges síkban is a kívánt húzási
szögbe állítható
• A húzató dózer hidraulikus munkahengerrel működtetett, a
sűrített levegő gyorscsatlakozóval a munkahenger
lábpumpájához csatlakozik és az a kivezérléstől függően
arányos mennyiségű hidraulika folyadékot juttat a
munkahengerbe, így nem kíván nagy emberi erőkifejtést
• A munkahenger húzási teljesítménye általában 10 KN
• A húzatást itt is húzató lánc(ok) és pofák segítségével tudjuk
elvégezni
 HUZATÓPADOK TOVÁBBI JELLEMZŐI :
• húzáskor keletkező erők a 4 megfogó tartón keresztül
vezetődnek át az alapkeretre, amelyek terhelését ill. a
karosszéria nem kívánt másodlagos torzulását ellentartó
készletek alkalmazásával lehet csökkenteni
• A mobil húzatópadok a gyakorlatban igen jól alkalmazható
diagnosztikai ülékes vagy csapos, az univerzális mechanikus
és az univerzális elektronikus mérőrendszerekkel szerelhetők
fel.
• A méretellenőrzést az teszi lehetővé, hogy a húzatópad gyártó
cégek az autógyárak segítségével elkészítették és
folyamatosan elkészítik az autók alsó és felső karosszériájának
háromdimenziós, térbeli méreteit megadó adatlapokat.(mára
mintegy 10000 típus alsó és felső karosszéria méret adatlapja
áll rendelkezésre, autónként mintegy 25 alsó és 20 felső mérési
ponttal)
• Ezek az adatlapok tartalmazzák a méréshez szükséges
beállítási utasításokat, a karosszéria alsó és felső provizórikus
rajzát a háromdimenziós mérethálóval, ami a gépkocsi fontos
mérési pontjait adja meg, mint például a futómű rögzítési
pontok, karosszéria ellenőrzésére alkalmas furatok, élek stb
HUZATÓPAD ELHELYEZÉSE A MŰHELYBEN
(car-o-liner műhely)
 CAR-O-LINER HUZATÓPAD FŐBB RÉSZEI
Húzató dózer Küszöbfogó Emelő vezérlő Küszöbfogó tartó Ellentartó

Mérőhíd

Hidropneumatikus
lábpumpa

Felhajtó rámpa

Mérőcsúszka

Ollós emelő Létraváz Mérőelem tartó

HUZATÓPAD MŰKÖDÉS KÖZBEN
 GYAKORLATI PÉLDÁK SEVENNE 3

A Universal Bench koncepció úttörője, negyven éves

tapasztalattal, a Celette, tökéletesíti a
munkakörülményeket, új mérő és javítórendszerek által.

Raktárkocsi

Egységfúratok a Celette kereszttartók

számára.
Oldalkeret a kerekek gyors rögzítéséhez,
küszöbszorítók, multifunkcionális nyergek
és fogantyúk számára.

A pad szélessége, mely egyenes erőkifejtést engedélyez

egyenes húzás közben. Hossza 4m30
 GYAKORLATI PÉLDÁK SEVENNE 4

Oldalsó rögzítőkeret

Rögzítő keret

Menetes orsó
A csavarok tárolására
anyával, magasság-
szolgáló hely.
ban való állításhoz

Szorító tartó

A szorító pofák gyors és könnyű

illesztése

Többcélú lap felhasználása a szélesebb

küszöb megfogáshoz.

A szorítópofák oldalirányú átállítása az ék

segítségével. A kerekek is gyorsan állíthatók.

A tartozékok
tárolása, gurít-
ható állványon
 5
GYAKORLATI PÉLDÁK A SEVENNE PAD
univerzális felhasználására
Vagy az MZ típus specifikus egyengetőcsap rendszer

Vagy a METRO 2000 univerzális mérőrendszerrel

 GYAKORLATI PÉLDÁK SEVENNE 6

emelő az optimális munka magassághoz

Jobb munkakörülmények jobb eredményekhez vezetnek.

Kapcsolószekrény

Megrendelési szám :
XVN93.11.1: 230 / 400V három fázis
XVN93.11.2: 230 V egy fázis

A Sevenne pad, a járművel megterhelve, a Sevenne ollósemelőre van helyezve. Az

üzemeltető a konzoltól emeli meg az emelőt. A pad központosítása az ollósemelőn
és a padnak az emelőhöz való rögzítése automatikusan történik.
GYAKORLATI
PÉLDÁK ATD
 GYAKORLATI PÉLDÁK ATD 76

ATD. 1324 ATD. 1432 ATD. 1312

50 mm 75 mm 100 mm

ATD. 01.850 ATD. 140 ATD.01.133

 GYAKORLATI PÉLDÁK ATD 77

ATD. 142 ATD. 1343 ATD. 177

100 mm 100 mm

SN.99.00

0,75 m & 1,50 m

 GYAKORLATI PÉLDÁK ATD 78

ATD. 144 ATD. 165 ATD. 168

50 mm 50 mm 100 mm

ATD. 162 ATD. 135 ATD. 130

ATD. 149