I.

Belső égésű motorok

1. Belső égésű motorok csoportosítása

Körfolyamat szerint:
1. Otto
2. Diesel
Ütemek szerint:
2-ütemű
4-ütemű
Hengerek elrendezése szerint:
0. Egy hengeres (single cylinder engine)
1. Soros motor (straight / inline engine)
2. Boxer motor (flat / boxer engine)
3. V motor (V engine)
4. Csillagmotor (radial engine)

2. Az Otto és a Diesel motor közötti különbségek

Jellemzők Otto motor Diesel motor
Üzemanyag begyújtásának Gyújtógyertya (szikra) Öngyulladás,
módja nyomásnövekedés miatt
A hengertérbe a benzin + levegő keveréke csak levegő!!!
szívószelepen át …… kerül (injektor esetén csak levegő)
Nyomás a hengertérben 20 – 40 bar 60 – 80 bar
Fogyasztása magasabb alacsonyabb
Hatásfok 25 – 32 % 32 – 40 %
Kompresszió viszony 6 – 10 – 14 14 – 22
 3. A két- és a négyütemű benzinmotorok összehasonlítása
Jellemzők Kétütemű Otto motor Négyütemű Otto motor
Üzemanyag Benzin + motorolaj keverék benzin

Üzemanyag begyújtásának Gyújtógyertya (szikra) Gyújtógyertya (szikra)

módja
Vezérlés rés / dugattyú vezérelt Vezérmű + szelepek
Olajozás módja Keverék olajozás Nyomó olajozás
Hatásfok alacsonyabb magasabb
Nyomás a hengertérben alacsonyabb magasabb

4. A Diesel motorok tüzelőanyag ellátó rendszere

Adagolószivattyú ferde élvezérlésű dugattyús szivattyúval
5. A Common rail befecskendező rendszer rövid bemutatása
Egy szivattyúval nagy nyomást állítanak elő és tartanak fenn a gyűjtőcsőben.
Az elektronika gondoskodik arról, hogy az egyes porlasztók a megfelelő pillanatban nyissanak,
illetve zárjanak.
6. A turbófeltöltő működésének rövid bemutatása
A turbófeltöltők a kipufogógázok - egyébként veszendőbe menő mozgási energiáját
hasznosítják.
1. Levegő bejárati nyílás
2. Sűrített levegő kimenet
3. Közbülső levegőhűtő –intercooler
4. Szívó szelep
5. Kipufogó szelep
6. Turbina bemenet
7. Kipufogógáz kiáramlás
Előnyök:
1. Kevesebb fogyasztás
2. 20-30% teljesítmény növekedés is elérhető
3. Kevesebb emisszió: NOx CO2
Problémák:
1. Késleltetett reakció (turbólyuk)
2. Gondos kenés és hűtés n=100.000-200.000 1/min Leállás késleltetés
3. Intercooler – levegő hűtése
4. Blow Off szelep szívócsatornába (ha leveszem a gázt)
5. Wastegate szelep kipufogócsatornába (Túlpörgés ellen)

7. A diesel motorok kipufogógáz tisztító rendszere

Égésgázok tisztítása, kezelése
• 1. Oxidáxiós katalizátor (DOC – Diesel Oxidation Catalysator)
– Szén-monoxid (CO) és el nem égett szénhidrogének (HC – hidrocarbons) oxidálása
• 2. Redukciós katalizátor (SCR – Selective Catalytic Reduction)
– Nitrogén oxidok (NOx) redukálása elemi nitrogénné (N2) karbamid hozzá adagolásával
3. Részecskeszűrő (DPF – diesel particulate filter)
– A korom részecskék (PM – particulate matter) megszűrése

8. A motorok kenési rendszerei

Ma legelterjedtebb az un. nyomóolajozás:
A szivattyú 2 vagy 3 csatornán oda nyomja az olajat, ahol kenésre van szükség (1. főtengely,
2. vezértengelyek, 3. turbófeltöltő) • A fölösleges olaj a hengeröntvény furatain keresztül (pl.
a szelepemelő szárak furatai mellett) folyik vissza az olajteknőbe.
Az olajozás célja:
• Súrlódás csökkentése
• Fémelemek elhasználódásának csökkentése
• A szennyeződése eltávolítása

II. Traktorok I.
9. A traktorok csoportosításai
Járószerkezet szerint:
• Kerekes (wheel tractor)
• Lánctalpas (crawler tractor)
• Gumihevederes (2 v. 4 db v. hibrid) (track)
A kerekes traktorok csoportosítása meghajtás szerint:
• Hátsó kerék hajtású (2WD – two wheel drive)
• Segéd mellső kerék hajtású – a leggyakoribb
 • Összkerék hajtású (4WD – four wheel drive)
Rendeltetésük szerint:
• Kerti traktorok, kistraktorok: (15-40 kW)
• Univerzális közepes traktorok: (50-100 kW)
• Univerzális nehéz traktorok: (100-200 kW)
• Nagyteljesítményű traktorok: (gumihevederes
• járószerkezetű és egyéb) (200 kW felett)
• Különleges rendeltetésű traktorok: keskeny
• nyomtávú, hidas, lejtő

10. A traktorok erőátviteli rendszerének részei

A motor főtengelyétől a hajtott kerekekig, illetve a TLT-ig közvetítik a hajtást.
Fő részei:
1. Motor
2. Tengelykapcsoló (kuplung),
3. Nyomatékváltó (sebességváltó),
4. Differenciálmű (kiegyenlítőmű)
5. Véglehajtás,
6. Hajtott kereke
+ Kardántengely
+ Osztómű
+ További differenciálmű(vek)
+ 2/4 kerék hajtás kapcsolója
+ TLT
11. A tengelykapcsoló célja, főbb típusai
A hajtáslánc megszakítására szolgál.
• Alapvetően a lendkerék és a váltómű közötti főtengelykapcsolót értjük alatta (a kuplung
pedál ezt működteti).
• A traktorokban azonban több helyen is lehetnek külön tengelykapcsolók:
– TLT kapcsoló előtt,
– Sebességcsoportok, irányváltó kapcsolói előtt
– Power Shift fokozatoknál
Jellemző típusai:
1. Súrlódó tárcsás tengelykapcsolók
a) Egytárcsás
b) Kéttárcsás
c) Többtárcsás
2. Hidrodinamikus tengelykapcsolók
3. Röpsúlyos tengelykapcsolók

12. A traktorok sebességváltóinak jellemzői, fő típusai

A mezőgazdasági gépek különböző haladási sebességet és vonóerő igényt követelnek.
Ehhez szükséges, hogy tág határok között változtatni lehessen a hajtott kerekek
fordulatszámát és nyomatékát 0,2 - 40 (70) km/h között.
• Ezért a traktorokban személyautóknál jóval több 10-30 sebességfokozatot használnak.
Jellemző típusai:
I. Terhelés alatt nem kapcsolható váltók (kuplung használat szükséges)
1. Mechanikus, nem szinkronizált
2. Mechanikus, szinkronizált
II. Terhelés alatt kapcsolható váltók (PowerShift) (hidraulikus tengelykapcsolóval
egybeépítve – nem szükséges kuplung használat)
1. Csoport PowerShift
2. Full PowerShift
III. Fokozat nélküli váltóművek (nincs kuplung használat, váltó kar sincs, helyette sebesség
állító kar)
Hidrosztatikus hajtás

13. A differenciálmű és a differenciálzár működése

A differenciálmű v. kiegyenlítőmű: fordulatszám különbséget egyenlíti ki a traktor
irányváltoztatásakor a jobb és bal oldali kerekek között. Megengedi, hogy a kerekek
egymáshoz képest különböző fordulatszámon pörögjenek.
A differenciálzár nem engedi, hogy a két oldalon a kerekek között fordulatszám különbség
legyen. Ennek kiküszöbölésére régebben a differenciálzár kapcsolót csak folyamatosan
nyomva tartva lehetett működtetni. Modern járműveken elektronika kapcsolja ki pl.: a
kormánykerék elfordulását érzékelve. Traktorok esetén egyenes vonalú (talaj)munkáknál is
használják – a kerékcsúszás (slip) csökkentése érdekében.
 14. A járószerkezet és a felfüggesztés részei
Részei:
1. Felfüggesztés (Alváz)
2. Kerekek (Gumiabroncs)
3. Kormányszerkezet
4. Fékek
Felföggesztés típusai:
• Alváz nélküli – önhordó
Az erőgép fődarabjai (motor, tengely-kapcsoló, sebeségváltó, hátsó híd) tartják, melyeket
csavarok kötnek össze. A traktorok esetén gyakori. A személyautóknál a karosszéria is
önhordó.
• Félig önhordó:
Csak a motor alatt van alvázszerkezet. Előnye, hogy a motor könnyen kiszerelhető.
• Alvázas:
Elsősorban teherautókra jellemző; homlokrakodós traktoroknál segédalvázat alkalmaznak.

15. A gumiabroncsok jelölései

• R – vagy D Radiál, vagy Diagonál (közúti járműveken már nem használják, DE mg.
munkagépek széles talajkímélő abroncsainál gyakori.)
• 12.4 Profil szélesség coll-ban
• 600 Profil szélesség mm-ben
• /65 Lapultsági tényező A profil magasság / szélesség aránya %-ban
• 121 Terhelés 121=1450kg
• A8 Sebesség A8=40km/h
További jelölések:
Téli gumi:
– M+S (Mud + snow)
– Hópihe jel
TUBELESS, vagy TL
– Belső nélküli
– Közúti járműveken, traktorokon elsősorban tömlő nélküli
DOT szám:
– A gyártási időt mutatja
– 4 számjegyű
– Első kettő: gyártási hét
– Utolsó kettő: gyártási év
• Külső / belső oldal
• Forgás irány

16. A mezőgazdasági gépek kormányzási módjai

a. Forgózsámolyos,
- Pótkocsik első tengelye
b. Első tengelycsonkos,
- Traktorok, személyautók
- Mellső kerekek elfordítása, akár 55 fokban
c. Hátsó tengelycsonkos,
- Kombájnok, targoncák
Előnye: jobb manőverezés az adapterrel
d. Kutyázás (oldalazás),
e. Összkerék,
f. Derékcsuklós,
- Összkerékhajtású traktorok,
g. Differenciál hajtás (csúszókormányzás)
- Csúszókormányzású rakodók
- Gumihevederes traktorok

III.Traktorok II.
17. A fékek csoportosításai
I. Rendeltetés szerint:
1. Motorfék
2. Üzemi fék (lábfék),
3. Rögzítő fék (kézi fék),
4. Biztonsági fék (pl. légfék pótkocsin),
5. Kormányfék (dupla fékpedál traktoron),
6. Tartós- v. lassúmeneti fék (retarder, kipufogófék)
II. Fékszerkezet szerint:
1. belsőpofás dobfék,
2. tárcsa fék,
3. szalagfék.
4. Olajnedves tárcsás fék (traktorokban)
III. Működtetés módja szerint
1. mechanikus, (rögzítőfék)
2. hidraulikus, (személyautók, traktorok)
3. légfék v. pneumatikus fék (teherautók, pótkocsik)
4. ráfutófék (utánfutóknál).

18. A traktor-munkagép kapcsolat fő elemei

1. Vonó- és függesztő szerkezet:
- 3-pont függesztés,
- Vonóhorog,
2. Teljesítmény leadó tengely (TLT)
3. Hidraulikus rendszer
4. Elektromos csatlakozások
- 7 vagy 13 pólusú világítás csatlakozó,
- Munkagépek vezérlőinek csatlakozása (12 V),
- Munkagépek elektromos hajtása,
- Bluetooth, WIFI
- ISOBUS
+1 Vontatmány fékcsatlakozása
- Egy-, vagy kétkörös légfék csatlakozás,
- Hidraulikus fék csatlakozás
Egyéb eszközök:
5. Front függesztés és front TLT
6. Homlokrakodó

19. Munkagépek kapcsolási módjai, a traktor vonó- és függesztő szerkezetének

elemei
Munkagépek kapcsolási módjai:
1. Függesztett: (mounted) A munkagép teljes súlya a traktort terheli
• 3 pont függesztő szerkezet
2. Félig függesztett: (semi-mounted)A munkagép súlya megoszlik a traktor és a munkagép
tengelye között
• Kapocsléccel
• 3 pont függesztő szerkezet (a 3. pont / támasztórúd nélkül)
• Hidraulikus vonóhoroggal
3. Vontatott: (trailed)Az eszköz súlya nem terheli a traktort
• Vonóhorog (towing hook)

20. A Teljesítmény Leadó Tengely (TLT) típusai és a kardántengely jellemzése

Meghajtás szerint:
- motorfordulatszám arányos,
- (járókerék arányos) – ritka, többnyire opcióként elérhető
Kialakítás szerint:
- 6 bordás TLT, fordulatszáma 540 1/min, mérete Ø 35 mm,
- 21 fogú TLT, fordulatszáma 1000 1/min, mérete Ø 35 mm,
- 20 fogú TLT, fordulatszáma 1000 1/min, mérete Ø 45 mm (ritka – nagy
teljesítményű munkagépeknél)
Fordulatszám szerint:
- 540
- 540E(conomy): kialakításban megegyezik az előzővel, de névleges fordulatszámát
alacsonyabb motor fordulatszámon éri el (ECO mód)
- 1000: a nagyobb fordulatszám miatt nagyobb teljesítmény vihető át rajta
- 1000E: ECO mód, ritkább
Kardántengely:
Az erőgép TLT-csonkjához a munkagépet kardántengely segítségével csatlakoztatjuk.
• Három irányban el tud mozdulni, üzem közben is
• A végein reteszelő található
Fontos munkavédelmi szabály: a kardántengelyt csak annak burkolatával együtt szabad
használni, amit rögzíteni kell a traktorhoz és a munkagéphez a láncokkal!

21. A traktorok hidraulikus rendszerének részei, típusai, munkahelyzetei

Részei:
• A 3 pont függesztés emelő munkahengerei
• A kihelyezett hidraulika csatlakozópárok (2-5 db)
Típusai:
• Nyílt központú
• Zárt központú, terhelés érzékeléses (modernebb)
Munkahelyzetei:
• Emelés; Süllyesztés; Rögzítés; Úszó helyzet

22. Az ISOBUS kapcsolat jellemzése

• Egységes kommunikációs felület az erőgép, és a különböző munkagépek között
• A traktorok kijelzője, vagy egy munkagép/GPS kijelző segítségével vezérelhető az összes
munkagép
• Jelenleg még elterjedőben, több gyártónál kaphatók ISOBUS-al vezérelhető munkagépek és
ISOBUS-t is kezelő kijelzők
• Előnyei: jobb kilátás a traktorból, egy vezérlőt kell megtanulni, traktor-munkagép jobb
összehangolása, elvégzett műveletek egységes dokumentálása

23. A traktor homlokrakodók legfontosabb jellemzői és munkaeszközei

Legfontosabb jellemzői:
• Teherbírás: 1300 – 3000 kg
• Emelési magasság: 2,9 – 4,5 m
• Párhuzamvezetés: gém emelése / süllyesztése során az eszköz vízszintessége nem
változik
Munkaeszközei:
1. Bálamozgatás eszközei
• Bálatüske
• Fóliázott bálamegfogó
• Bálalift
• Bálakarom
• Bálaszeletelő
2. Univerzális szerszám
• Univerzális keret
• Bálatüske
• Raklapvilla
• Big-bag emelő
3. Gumó kanál
4. Föld kanál
5. Univerzális kanál
6. Trágyavilla
7. Trágyavilla leszorítóval
8. Silóblokkvágó
9. Farönk megfogó

24. A modern traktor vezetőfülke jellemzői

A vezetőfülke feladata, hogy megóvja a vezetőt az erős napsütés, eső, hó, fagy, zajterhelés,
por, permetezőszerek, vibráció káros hatásaitól.
• A fülkében enyhe túlnyomás van, a réseken a levegő kifelé mozog; így nem jön be a por.
• A vezetőülés lengéscsillapított (a rugóerőt a traktoros tömegéhez kell beállítani), egyes
traktorokon „aktív” számítógéppel vezérelt, elforgatható légrugós ülés van.
• A modern traktorokon a vezetőfülke is rugózott.
Típusai:
– Gumibak
– Mechanikus spirálrugó
– Hidro-pneumatikus rugózás
Kezelőszervek ergonomikus kialakítása:
- Kartámaszba integrált kézigáz, váltókapcsoló, gombok, kijelző
- Logikus, és ergonomikus elrendezés
- Tábla végi forduló programozás
- Automata kormányzás, GPS navigáció, ISOBUS munkagép vezérlés
A vezető jó kilátásának elősegítése:
- nagyméretű üvegfelületek,
- 4 v. 6 fülketartó oszlop
- motorháztető lefutó kialakítása
- tükörtartók, kipufogó, világítás, kapaszkodók elhelyezése az oszlopok mögé
Hátul a sárvédőn kihelyezett gombok:
- 3-pont emelés, süllyesztés
- TLT indítás, leállítás
- (Kihelyezett hidraulika körök vezérlése)
 IV.Talajművelés gépei
25. A talajművelés alapműveletei és jellemző gépei
1. Forgatás: eke,
2. Lazítás: kultivátor, középmély- és mélylazító
3. Porhanyítás, aprítás: borona, talajmaró, tárcsa
4. Keverés: tárcsa, ásóborona
5. Tömörítés: hengerek,
6. Felszínalakítás: simító, kombinált eszközök, szántás elmunkáló

26. Az ekék csoportosításai

I. A traktorhoz kapcsolódás szerint:
1. Függesztett
2. Félig függesztett
II. Szántási mód szerint:
1. Ágyeke: jobbra forgat
2. Váltvaforgató eke: jobbra és balra forgat
III. Művelési mélység szerint:
1. sekélyszántó eke 7-17 cm
2. középmélyszántó eke 18-25 cm
3. mélyszántó eke 25-35 cm
4. mélyítőszántó eke 35-50 cm
5. rigoleke 50 - 90cm

27. Az ekefej biztosítás típusai és az előhántó jelentősége

Ekefej típusai:
1. Nyírócsapszeges
2. Félautomata
3. Automata
- Rugós
- Hidraulikus

Előhántó jelentősége:
Egy „kisebb eketest” a normál eketest előtt, mely kisebb mélységben és szélességben
dolgozik. Feladata: a talaj felső rétegének a barázdafenékre forgatása.
Előnyei:
• javul a forgatás minősége,
• kevesebb szármaradvány,
• egyenletesebb felszín.
Hátránya: nő a vonóerőigény és a fogyasztás.

28. A rövidtárcsák jellemzői

• Nagyobb munkasebességgel használják, v = 9 - 14 km/h, ezért gyorstárcsának isnevezik
• Egyedileg felfüggesztett tárcsalevelek
• Nincsenek átlós elrendezésű tárcsatagok
• Kisebb átmérőjű tárcsalevelek, sűrűbb osztásban,
• A teljes talajfelszínt átműveli
• Lezáró, tömörítő hengerek minden esetben a tartozéka
• Egyedileg felfüggesztett tárcsalevelek
• Gumiperselyes rugózás és kitérés biztosítás
Gyakori kiegészítők:
• Simító
• Hidraulikusan felemelhető tárcsasor
– csak hengerezésre is használható
• Aprómag vetőgép (sávosan szórva)

29. A hengerek típusai

Feladatuk: Talajfelszín tömörítése, rögtörés
Típusai:
1. Sima henger
2. Gyűrűs henger
3. Cambridge henger
4. Crosskill henger
5. Tüskés henger
6. Güttler henger
7. Campbell henger
 30. A sorközművelő kultivátor bemutatása
Feladata: kapás növények sorközének lazítása, gyomirtása.
Művelő szerszámuk: egyoldalas kapák és lúdtalp alakú 2 oldalas kapák.

31. A szántóföldi nehéz kultivátorok rövid jellemzése

Művelési mélység 10 - 35 cm
Szántás nélküli, energia- és menetszám takarékos alapművelés egyik legfontosabb eszköze
Sokoldalú eszköz, elvégzett alapműveletek:
• Lazítás
• Keverés
• Felszínalakítás
– egyengető tárcsasorral
• Visszatömörítés
– lezáró hengerrel
Ha egy húzásban nem megfelelő, egymással szöget bezáró húzásokban, akár 1 - 2 hetet
kivárva.
Kapatípusok:
• Szárnyas kapák
- Sekélyebb művelésre 10-20 cm
- Tarlóhántásra, tarlóápolásra
- Talaj teljes felületét átdolgozza
• Keskenyebb profilú kapák
- Mélyebb művelésre 20-35 cm
- Alapművelésre
A kapatípusok rendszerint cserélhetők.
Kapabiztosítás:
• Nyírócsapszeges
• Laprugós
• Rugós
 32. A könnyű magágy készítő kombinátor főbb szerkezeti elemei (rajz)

V. Vetés gépei

33. A vetés fő jellemzői és a vetési módok csoportosítása

A vetés fő jellemzői:
1. a kivetett magmennyiség:
• kg/ha, vagy
• db/ha, vagy
• db/m.
2. a sortávolság [cm],
3. a tőtávolság [cm],
4. a vetési mélység [cm].
Vetési módok csoportosítása:
• Szórva vetőgépek
o Szórva vetés
o Sávos szórva vetés
• Sorvető gépek (gabona)
• Szemenkénti vetőgép
 34. A fontosabb növények felsorolása az egyes vetési módoknál
Növény Vetés módja
Búza, árpa, rozs, zab, tritikálé, lucerna Sorba vetés
Repce Sorba- /szemenként vetés
Kukorica Szemenként vetés
Napraforgó Szemenként vetés
Cukorrépa Szemenként vetés
Szója Sorba- /szemenként vetés

35. A vetőgép nyomjelző és a művelőnyom fogalma, célja

Nyomjelző:
A nyomjelző mutatja meg a vetés során, hogy a tábla végén a visszaforduláskor hova kell
beállni a vetőgépet vontató traktorral. Visszafelé menetben a traktor kerekét a nyomjelző
tárcsa nyomán kell vezetni. A nyomjelzőt úgy kell beállítani, hogy visszaforduláskor az utolsó
és a következő menethez tartozó első sor között ugyanolyan sortávolság legyen, mint a
vetőgép beállítása.

Művelőnyom:
• Gabona sortávú növényeknél alkalmazzák
• Vegyszerezés, tápanyag utánpótlás munkáinak megkönnyítésére
• Keréknyomonként 2-3 vetőelem elzárása
• Vetőmag megtakarítás ~ 2 - 4% - termés csökkenés nélkül

36. A mechanikus sorba vető gépek főbb szerkezeti elemei és típusai

1. magláda
2. vetőszerkezet,
3. magvezető cső
4. csoroszlya,
5. járó- és hajtószerkezet, kiemelő-szerkezet, gépkeret, nyomjelző
 37. A pneumatikus szemenkénti vetőgép vetőkocsi részei (ábra)

38. A szívó rendszerű pneumatikus szemenkénti vetőgépek bemutatása

A leggyakoribb típus a szemenkénti vetőgépek között.A mag (egyenkénti) megfogása szívó
levegővel történik, ejtése gravitációs úton.A vetőszerkezet a talajhoz közel helyezkedik el,
hogy a kiadagolt mag már ne pattogjon a vetőcsőben, így ne okozzon egyenetlen tőtávot. A
pontos szemenkénti vetéshez a vetőtárcsa furatméterét, a vákuum erősségét, és a maglesodrás
erősségét kell beállítani.
Deflektor
• A csávázószer levegőben terjedésének csökkentése és a méhek védelme érdekében
kell a deflektort alkalmazni.
• A szívólevegős szemenkénti vetőgépeken kell alkalmazni
• A nyomólevegős vetőgépek kialakításuknál fogva teljesítik a követelményt
• Néhány éve kötelező a használatuk, 2018-tól azonban a NÉBIH bírságot is kiszabhat
hiány esetén.
• 43/2010 FVM rendelet: 9. § (5) „A csávázott vetőmagról ledörzsölődő port
pneumatikus vetőgéppel történő vetés esetén, az elsodródás megakadályozása céljából
megfelelő csővezetékkel, eszközzel (deflektorral) a talaj felszínére vagy a barázdába
 kell vezetni, abban az esetben, ha azt a csávázószer engedélyokirata előírja.” – amit
lassan az összes csávázószernél elő is írnak!

39. A vetés ellenőrzők működési elvének és főbb jellemzőinek bemutatása

Sorba/szemenkénti vetőgépnél alkalmazható. Fotocella által működtetett rendszer. A hibát pár
másodpercen belül jelzi. Ha a fotocella nem jelez, akkor kifogyott a mag. Ha folyamatosan
jelez, akkor dugulás vetés közben.

40. A direkt vetés meghatározásai, a direktvetőgépek típusai

I. Talajművelés nélküli közvetlen vetés (no tillage), mulch vetés
II. Vetőgép és talajművelő eszköz egybeépítve, különböző módokon
Direktvetőgépek típusai:
• Tárcsás rendszerű
• Vetőkultivátoros rendszerű
• Vetőgépkombináció aktív talajművelő géppel

VI. Precíziós növénytermesztés talajművelési és talajvédelmi ismeretei

41. A talajművelés rendszere, precíziós talajművelés

• A talajművelés általános célja a talaj felső, rendszeresen művelt
rétegénekművelőeszközzel végzett fizikai állapotváltoztatása, a kultúrnövény számára
optimális talajállapot biztosítása céljából.
• Fontos információ a munkát végző gép térbeli helyzete, valamint az adott tábla
adatainak, tulajdonságainak térbeli vonatkozásai.
• A magágy kiszáradásának elkerülése miatt a vetés előtt legfeljebb 1 nappal,vagy a
vetéssel egymenetben történjen a magágykészítés.
• Az RTK jelpontosságú automata kormányzásnak már a talajművelésnél is
vanjelentősége.
• Tovább növelhető a talajművelés hatékonysága az olyan előre mutatórendszerek
alkalmazásával, mint a teljes táblavégi forduló automatika (iTEC Pro), vagy a
munkagép beállításokat eltároló és a gyors munkába állást,szolgáló Munkagép
Azonosító Rendszer (Implement Detection).
 42. Milyen példákat tudnak felsorolni a precíziós talajművelés alkalmazására?
• Tárcsa vízszint és művelési mélység állítása a munkagépen.
• Erőgép szintszabályozás és automatizálás.
• Sorvezetés, automata-kormányzási rendszerek, talajviszonyoknak megfelelő művelési
mélység, mélységhatároló kerék hidraulikus állítása.
• Szántás esetén: hidraulikusan változtatható fogásszélességű ekék, automata-
kormányzás és fogásszélesség beállítás (eke vezérlés).
• Disk Ripper, amelynek a késosztása megegyezik a kukorica sortávolságával (76,2 cm).
Ezzel az eszközzel teljes felületű művelést végzünk, de lazítás agyökér zónájában
történik.

43. Mik a precíziós talajművelés alkalmazásának feltételei?

Intelligens munkagép:
• Az a traktor-munkagép csoport, amely képes geodéziai munkapontját azonosítani, a
talaj művelési igényét meghatározni, a gép beállítását, munkaminőségét mérni,
értékelni és változtatni!!
Feltételrendszere:
• Fedélzeti számítógéppel, DGPS, RTK és ISOBUS rendszerrel ellátott traktor.
• Digitális, művelhetőségi talajtérkép.
• ISOBUS rendszerrel rendelkező munkagép (szenzor és beavatkozó szervek)

44. A precíziós talajművelés során elkülönítünk sort és sorközt. Milyen feltételeknek

kell teljesülniük ehhez?
Sorközművelés
• Auto kormányzás + RTK 2 cm pontosság szükséges
• Lényegesen magasabb haladási sebesség
• GPS vezérelt soronkénti kiemelés
Sorművelés
• Kitérő művelő elemek (Nem GPS alapú)
• Optikai szenzor vezérelt kapák (szántóföldi kultúrák esetén)
• Mechanikus szenzor + kitérítés (gyümölcsös sorművelők esetén)

VII. Precíziós növénytermesztés vetési ismeretei

 45. Eltérő tőszám (sűrítés, ritkítás)
• Terméstöbbletet eredményezhet, de a mértékét alaposan át kell gondolni.
• vízigény és az aszályérzékenység növekedése
• A túlzottan alacsony növényszám jelentős terméscsökkenéshez és minőségromláshoz
is vezethet! A helyes vetés alapfeltétele az azonos vetési mélység, illetve a kihagyás és
duplázásmentesség!!
• A változó tőszámú vetéssel (VRS) kapcsolatban a gazdálkodók máshogy állnak a
dologhoz.

46. Milyen funkciói vannak egy intelligens vetőgépnek?

• A folyamatok minél teljesebb nyomon követése (ellenőrzés, módosítás).
• Vetésellenőrzés, mélység-állítás (tőtáv, tőszám, mélység).
• Szakaszvezérlés, kanyarkompenzáció – nagy munkaszélességű gépeknél (vetés,
granulátum).
• Az elvégzett munka dokumentálása (soronként illetve a teljes gép).
• Vetés: ténylegesen kivetett tőszám, helyes vetés, sebesség, fajta - hibrid).
• Automatikus talajnyomás-szabályozó rendszer: kivezérelt nyomás, talajnyomás.
• Mikrogranulátum szórás: kijuttatott mennyiség.
• Valós idejű megjelenítés, beavatkozási lehetőség biztosítása

47. Aktív vetőkocsi leszorítás. Vetésellenőrző rendszerek. Vetésdiagnosztika.

• A jó minőségű vetéshez fontos a vetésmélység pontos tartása, valamint a „pattogás”
kiküszöbölése.
• Állítható rugó erejű leszorítás
• Állítható rugóerő + lengéscsillapító
• Pneumatikus, aktív vezérlésű vetőkocsi leszorító
• Hidraulikus, aktív vezérlésű vetőkocsi leszorító

48. Precíziós tőszám mennyiség szabályozás (Variable rate seeding)

A VRS alkalmazásának feltételei:
• Elektromosan szabályozható magadagolás
• GPS
• Sebesség érzékelés
• Kijuttatási térkép