Gépjárművek

Üzemanyag ellátó
Berendezései

Dr. Szabó József Zoltán

Egyetemi docens

Mechatronikai és Autótechnikai Intézet

Fszt. 29.
 1. Előadás
Információk a tantárgyról
Jármű hajtásra alkalmas gépek
Ásványolajok kitermelése, finomítása és jellemzői
Belső égésű motorok üzemanyag ellátó
rendszereinek történeti áttekintése
Bánki Donát és Csonka János munkássága
 Információk a tantárgyról
 Tantárgy címe: Gépjárművek üzemanyag ellátó
berendezései
 Kódja: BGRGU15NNB, BGRGU15NNBC,
 Kreditérték: 4
 Előtanulmányi feltétel : BGRBM14NNC
 Heti óraszám: Előadás : 2 Gyakorlat : 2
 Oktatási cél:
 Az üzemanyagellátó berendezések szerkezetének és működésének
megismerése Bánki Donáttól napjainkig
 A félév elfogadásának követelményei :
 Részvétel a gyakorlatokon - (aláírás feltétele, „katalógus” van !)
 Félév végi ZH az aláírásért - Teszt és esszé jellegű
kérdések min. 50%
 Szóbeli vizsga !!! (kiadott tételsor alapján) - ÁLLAMVIZSGA TANTÁRGY

 Oktatók : Dr. Szabó József Zoltán, Nádudvari Gábor, Kerekes Attila

 Kötelező és ajánlott irodalom
 Kötelező irodalom :
 [0.] Előadások anyaga ! (nincs egységes írott jegyzet) Letölthető
előadások pdf formában: http://siva.banki.hu/jegyzetek/GUB/
 [1.] dr. Dezsényi György - dr. Emőd István - dr. Finichiu Líviu :
Belsőégésű motorok Tankönyvkiadó, Budapest 1992
 [2.] dr. Frank Tibor – dr. Kováts István : Benzinbefecskendező és
motorirányító rendszerek Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft.,
Budapest, 2004
 [3.] dr. Kováts István – dr. Nagyszokolyai Iván – Szalai László: DÍZEL
befecskendező rendszerek Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft.,
Budapest, 2002
 Ajánlott irodalom:
 [1.] szerk. dr. Valasek István : Üzemanyagok és felhasználásuk
Tribotechnik Kft., Budapest, 1998
 [2.] dr. Emőd István – Tölgyesi Zoltán – Zöldi Máté: Alternatív
járműhajtások Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft., Budapest,
2006
 BOSCH „Sárga füzetek” sorozat minden része – hallgatóknak fél áron
beszerezhető a Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft.-nél
 Közlekedés a bolygón
Az embert bolygónk
megismerésének,
életminőségének javítása
hajtotta közlekedési
eszközeinek megalkotására,
majd fejlesztésére.
A gyors helyváltoztatás
napjainkra a mindennapok
egyik legfontosabb
szükségletévé vált.
Közlekedési eszközeink és
szokásaink többször
megváltoztak, gyökeresen
átalakultak az évek során!
 A GÜB tantárgyon belül három fő
témakört járunk körül
 (Múlt) – karburátáros rendszerek, a karburátor
felépítése, „merthogy innen indultunk”
 (Jelen) – Benzinbefecskendező rendszerek, és
Diesel adagolók fejlődése, főbb típusai, gáz-
autók TFSi – PDTDI – CommonRail közvetlen
befecskendezésű benzin és Diesel rendszerek
 (Jövő) – Alternatív hajtások, CNG, LPG,
hidrogén, tüzelőanyag cella, Hibrid-hajtások
 A fejlődés útja, hogy az ember („a sofőr”) minél
kevésbé vegyen részt a folyamatban
 A félév fontosabb témakörei
 A gépjármű üzemanyag ellátó berendezések felosztása történeti fejlődésének
áttekintése. Bánki Ásványolajok jellemzői. Olaj kitermelés, olajfinomítás. Donát és
Csonka János munkássága .
 Az elemi karburátor. Kiegészítő szerkezetek. Speciális karburátorok.
 Benzin befecskendező rendszerek kialakulása. Általános jellemzők, az Ecotronic, a K-
és L- Jetronic rendszerek LH-Jetronic-tól a Mono-Motronic rendszerekig, elektronikus
szabályzó és vezérlő berendezések bemutatása.
 A motor üzemanyagai, károsanyag kibocsátás, lambda szonda.
 Motronic rendszer. A fedélzeti számítógép irányítása alatt történő üzemanyag ellátás.
Rendszerelemek, funkciók, a rendszerelemek működése. Korszerű motorok FSI, TFSI
 Az OTTO és a dízelmotor összehasonlítása.
 A gázolaj jellemzői. A diesel motorok és a diesel üzemanyag különleges igényei az
üzemanyag ellátás szempontjából. Bosch rendszerű forgódugattyús adagoló.
 Hagyományos Diesel adagolók működése. Soros adagolók, mindenüzemű, min.-
max. és vegyes üzemű adagolók a gépjármű technikában. Forgóelosztós axiál- és
radiál-dugattyús adagolók működése, jellemzői. Pl. Bosch VE, Bosch VP
 Elektronikus vezérlésű Diesel-adagolók, EDC rendszerek általános jellemzői. PD (UIS,
UPS), illetve Common-Rail rendszerek.
 Korszerű Diesel-motorok károsanyag kibocsátásának csökkentési lehetőségei. Motor
előtti és motor utáni beavatkozási lehetőségek
 Alternatív üzemanyagok - Alternatív hajtások. Autó-hajtó gázok jellemzői. Gázautók,
Etanol, Biodiesel, Elektromos és Hibrid-hajtású járművek. Tüzelőanyag cella
működése, alkalmazása és jellemzői, stb.
 A GÜB tantárgy kapcsolatai más
tudomány területekkel
 Hogyan jut el az üzemanyag a járműig?
 Olajbányászat, ásványolaj kitermelés
 Benzinkutak – SZTÜ
 Alternatív tüzelőanyagok, hidrogén, ü.a. cellák, stb.
 Irányítástechnika
 Vezérlés – vezérmű tengely, gyújtás, stb.
 Szabályzás – üresjárat, Lambda szonda, kopogás,
előgyújtás, stb.
 Hibrid rendszerek – vegyes irányítás (szabályozás
és vezérlés), adaptív rendszerek (automata váltók,
irány és sebességtartó automatikák), stb.
 A GÜB tantárgy kapcsolatai más
tudomány területekkel
 Belsőégésű motorok, motorismeret:
 Otto és Diesel, Sterling, Wankel, stb.
 Két és négyütemű
 Alternatív és hibrid megoldások
 Környezetvédelem
 Kipufogó gázok (CO, Nitrogén-oxid, korom, stb)
 Olaj szennyezés, akkumulátor újrahasznosítás

 Zajvédelem (motor, fülke, gördülés!)

 Műszaki diagnosztika, gépjármű diagnosztika

 Gépjármű diagnosztika, hibakiolvasó rendszerek,stb
 Járműhajtások lehetőségei
Gépjárművek hajtására általában :
 Kémiai, vagy
 villamos energiát használnak.
 A kémiai energiát az ún. tüzelőanyagok (hajtóanyagok)
hordozzák, amelyek általában folyékony halmazállapotúak
(benzin, gázolaj) ritkán gázok (pl. propán-bután), de
előfordulhat szilárd anyag is (pl. faszéngenerátor esetén).
 A tüzelőanyag elégetésével nyert hőenergiát valamilyen
munkaközeggel közöljük. Attól függően, hogy a munkaközeg
maga az égéstermék (gáz) vagy valamilyen idegen anyag, pl.
víz vagy levegő, beszélünk belsőégésű és külsőégésű
erőgépekről.
 Mindkét esetben gáznemű munkaközeget kapunk, amelynek
segítségével mechanikai energiát állítunk elő. Attól függően,
hogy a munkaközegnek a nyomását vagy a mozgási energiáját
hasznosítja az erőgép, vannak aerosztatikus (térfogat-
kiszorításos) és aerodinamikus erőgépek
 Belsőégésű erőgépek
Belsőégésű aerosztatikus erőgép (Benzin,Diesel motor) :
 A legelterjedtebb gépjárműmotor-fajta. Működési alapelvük,
kialakításuk legfőbb jellemzői közismertek.
Belsőégésű aerodinamikus erőgép (gázturbina) :
 A gázturbinákat korábban legfeljebb hajók és vasúti járművek
hajtására használták, az utóbbi években közúti járművekbe is
beépítik. A gázturbina alapelve: az elégetett tüzelőanyaggal
felmelegített, s így kitágulni kényszerülő gáz (levegő+
égéstermék) az égéstérből kipréselődve turbinalapátnak
ütközik, s az átveszi az áramló gáz kinetikai energiáját.
 A gáz „előállítására" két mód van. Eleinte inkább az ún.
szabaddugattyús megoldással próbálkoztak, azonban
egyszerűsége és jó fajlagos tömege ellenére sem tudott
elterjedni (nehezen indítható, túl gyors az alapjárata,
részterheléskor rossz a hatásfoka stb.).
  A gázturbina fordulatszáma kb.
Gázturbina tízszer akkora, mint egy korszerű
dugattyús motoré, ezért a
jellemzői hajtóműben lényegesen nagyobb
áttételre van szükség.
(olvasmány)  Gyakorlatilag a hajtómű egy
részét már magába a
gázturbinába beépítik (egy
állandó áttételű bolygóműves
reduktor), hogy a továbbiakban a
hagyományos hajtóműelemeket
lehessen használni.
 Természetesen a gázturbina
kedvezőbb karakterisztikája miatt
lényegesen kevesebb fokozatú
sebességváltóra van szükség,
legtöbbször elegendő két fokozat
 Gépjármű gázturbinák előnyei
- kevés alkatrész, kisebb tömeg (30...40' %), kisebb méretek;
- nincs szükség hűtésre, nincs fagyveszély stb.;
- nincs állandóan működő gyújtás;
- kevés a súrlódó, pontos megmunkálást és kenést követelő
alkatrész
- olajfogyasztása csekély;
- olcsó tüzelőanyaggal működik, kerozin (tisztított petróleum) is
használható;
- a gázturbina alkatrészei üzem közben csak forgó mozgást
végeznek;
- induláskor nincs szükség tengelykapcsolóra;
- a sebességváltó egyszerűbb, legtöbbször két fokozata van előre és
egy hátra;
- még alacsony hőmérsékleten is könnyen indítható;
- gyorsulása kedvezőbb, fokozat nélküli, legnagyobb nyomatékát
indításkor fejti ki;
- kezelése karbantartása egyszerűbb, az indítása, kapcsolása stb.
lényegesen könnyebb, mint a dugattyús motoroké,
- a kipufogógázok lényegesen kevesebb szennyező anyagot
tartalmaznak, csak tizedét az azonos teljesítményű benzinmotorénak
 Gépjármű gázturbinák hátrányai
- nem kielégítő hatásfok
- az égéstér és a turbinák szerkezetei különleges nagy
szilárdságú és hőálló anyagot igényelnek, (titán, volfrám,
nikkel, króm stb.) előállítása drága
- nagy fordulatszám (30-70.000 1/p) miatt különleges
csapágyakat kell alkalmazni;
- a munkaturbina nagy fordulatszáma miatt nagy fogaskerék-
áttételt kell alkalmazni;
- a kisebb sebességeken nincs hatásos motorfék;
- az indítómotor hibája esetén megtolással nem indítható;

- üzeme zajosabb, bár ezt a hibát az utóbbi időben lényegesen

csökkentették:

- nagy nyomással távoznak az égéstermékek (fölfelé irányítják a

kipufogást);

- élettartama rövidebb, mint a dugattyús motoroké

 A villamos hajtás
 Két csoportba osztjuk
- külső energiatáplálású (pl. trolibusz),
- belső energiatárolású.
 Az utóbbinál a tárolt energia lehet közvetlenül villamos energia
(pl. akkumulátorban) vagy kémiai energia, amiből közvetlenül
villamos energiát kapunk (pl. tüzelőanyag-cellával).
 Nem tartoznak ebbe a kategóriába azok a járművek,
amelyekben villamos motor hajtja ugyan a kerekeket, de a
villamos energiát valamilyen belső- vagy külsőégésű erőgéppel,
esetleg felpörgetett lendkerékkel hajtott dinamóból vagy
generátorból nyerjük. Itt ugyanis az erőgép - a motor, vagy a
lendkerék - már szolgáltatja a jármű hajtásához szükséges
mechanikai energiát, a villamos rész csak az erőátvitel szerepét
tölti be, ugyanúgy, mint mondjuk egy szivattyúból és
hidromotorokból álló hidrosztatikus hajtás.
 Viszont foglalkozni fogunk olyan hajtással, melyben a villamos
motor és a belsőégésű motor egyidejűleg, közösen hajtja -
bizonyos üzemállapotban - a járművet (hibrid hajtás).
Vegyes fullhibrid Lexus GS450h
 Külsőégésű aerosztatikus
erőgépek (ez csak olvasmány)
 Az automobilizmus őskorában sokáig nem dőlt el,
hogy a benzinmotor, vagy a gőzmotor lesz-e a győz-
tes? A múlt század elején úgy tűnt, a benzinmotor
győzött. Néhány éve azonban megint felbukkantak
kísérleti gőzmotorok, a mai technológiával a
háttérben.
 A gőzmotor a dugattyús gépen kívül sok kisegítő
szerkezetet igényel, többet, mint a belsőégésű motor:
csőkígyós kazán, égő és fúvó, gyújtóberendezés,
gőznyomás-, hőmérséklet- és mennyiségszabályozó,
elzáró szelepek, indítómotor, tápszivattyú,
kondenzátor, ventillátor, olajleválasztó stb.
 Külsőégésű aerosztatikus erőgépek

 A dugattyús gőzmotor kialakítása és elrendezése hasonlít a

belsőégésű motorokéhoz, természetesen komplikált égéstér,
gyújtógyertya stb. nélkül. A hengerek esetleg nem egyforma
átmérőjűek: a gőzt először a kisebb (nagynyomású)
hengerekbe vezetik, azután a nagyobb hengerekbe.
 A kazán legtöbbször 50...100 méteres csőből áll spirálba
görbítve. A benne levő víz fél perc alatt gőzzé válik. A gőz
nyomása eléri a 4-5 MPa-t, hőmérséklete a 300...400 °C-ot.
Tüzelésre lényegében bármilyen folyékony tüzelőanyagot
használhatunk. Az égés folytonos, egyenletesen erősödő vagy
gyengülő, a gőzfogyasztástól függően. A kondenzátor
autóhűtőhöz hasonlít, csak annál 2-3-szor nagyobb.
 A gőzmotor fajlagos tömege nagyon nagy. A kenésre - a magas
hőmérséklet miatt - nagyon kényes. Fajlagos fogyasztása nagy.
Termikus hatásfoka 15...30 %, között van. Nyomatéki
karakterisztikája rendkívül előnyös. Mindkét forgásirányban
működik. A kipufogó gázok összetétele kedvező.
 Stirling-
motor
Az aerosztatikus
külsőégésű erőgépek
kategóriájába
tartozik a
hőlégmotor is, az ún.
Stirling-motor.
1. sűrítés a hideg térben, a
két dugattyú között;
2. átömlés a meleg térbe;
3. expanzió;
4. visszaömlés a hideg
térbe
• Szintén régen ismert elv felújítása. Az ábra a Stirling-motor elvi
felépítését és működését mutatja. Négy munkafázisa van (a
dugattyúk útdiagramja idealizált!)
 Jármű hajtási lehetőségek.
A környezetbarát
autó

Hidrogén

Biodízel Kombinált

Közvetlen Common Pár- Villany-

CNG
befecsk. rail huzamos motor

Szegény Elektr.
LPG Soros (Akku)
keverék szabályozás

Alternatív Villamos
Benzin- Dízel- T.anyag-
hajtó- és hibrid-
motor motor cella
anyag hajtás
 Kémiai üzemanyag definíciója

 Azokat az anyagokat,
amelyeknek a kémiai energiája
a hőerőgépek munkaterében
hőenergiává alakul át, majd
nyomás- és térfogatváltozás
révén munkát végez, kémiai
üzemanyagoknak nevezzük.
 A hagyományos kémiai
üzemanyagok - a benzin és a
dízel-gázolaj - kőolaj
származékok
 A kőolaj keletkezése és lelőhelye
 A kőolaj eredetéről különböző elméletek ismertek. Általában
abból lehet ma kiindulni, hogy a képződés az őskorban az
őstengerek mélyén elpusztult egysejtű élőlényekből -
planktonok, algák, stb. - oxigén kizárásával, de nyomással és
hő behatás következtében indult meg.
 A kőolaj (ásványolaj) lelőhelyek nem holmi földalatti barlangok,
amelyek szintültig vannak olajjal és csak arra várnak, hogy
felszínre hozzák. Az ásványolaj mindig valamilyen tároló kőzet-
be, pl. porózus homokkőbe van bezárva. A tároló kőzetben az
ásványolaj mellett rendszerint még földgáz és víz található.
 Amikor tehát megfúrnak egy tárolóhelyet a feltárásnak két
lehetősége adódik:
 a) A tároló kőzet földgáz környezetben nagy nyomás alatt van. Ez a
nyomás, - amely akár 100 bar is lehet - a felszínre hozza az olajat. Ezt a
kitermelési módot eruptív - kitöréses - (felszálló) termelésnek nevezik.
 b) Amennyiben igen kicsi, vagy egyáltalán nincs nyomás a tároló helyen,
akkor mélyszivattyúk beépítésével hozzák az olajat a felszínre.
  Az elmúlt 150 évben az olaj iránti igény óriási-
ra nőtt, és mára nemcsak a legfontosabb
Kőolaj energiaforrásunkká vált, de egy sor különböző
petrolkémiai terméknek is nyersanyaga.

termelés
 Ahogy a könnyen hozzáférhető szárazföldi
készletek egyre inkább kimerülnek, az
olajtársaságok újabb technológiákat
alkalmaznak, így tengerparti fúrótornyokkal is
termelhetik az olajat.
 Az első olajkutakat pneumatikus fúrók
segítségével fúrták, ez volt az a technika,
amely a gőz-motor felhasználásával,
ismétlődő föl-le mozgással ütötte a nehéz
fúrófejet a puha kőzetbe.
 A „rotari” fúróberendezés, amelyet 1908-
ban kezdtek használni, sokkal több helyről
tette lehetővé az olaj kitermelését, mert a
fúrótornyok sokkal mélyebbre fúrhattak.
 A legnagyobb fejlődést az irányítható fúrók
megjelenése jelentette, ezekkel éppúgy lehet
függőleges, mint vízszintes irányú fúrásokat
végezni.
 A modern fúrókba már beleépítik saját
motorjukat, érzékelői meg tudják állapítani,
milyen kőzet fekszik előttük, és a számító-
gépesített irányítórendszer segítségével a
fúrók nagy pontossággal vezérelhetők
 A tengerfenék alatti
kőolajtelepek kitermelése
 A tengerfenék alatt húzódó nagy kiterjedésű olajmezők felfedezése
egy sor különböző partközeli fúróberendezés építését eredményezte,
ezek lehetnek stabil alapra épített fúrótornyok, de mozgatható
fúróhajók is, amelyek mind nyersolaj, mind pedig a szárazföldi és
tengeri fúrások során keletkező értékes melléktermék — a földgáz
kitermelésére is képesek.
 1999-ben kb. 72 millió hordó nyersolajat termeltek ki a világon
naponta, 30%-át tengeri fúrótornyokból (Mexikói-öböl, Norvégia)
 A modern fúrási technikáknak köszönhetően az olajat a tengeri
fúrótoronytól 6 kilométernél távolabb levő telepekről ís ki tudják
bányászni, egyszerre akár hatvan kúton keresztül is.
 A kutakból származó olajat először megtisztítják a szennyező
anyagoktól, majd tárolják, mielőtt csővezetékeken keresztül, Vagy
olajszállító hajókkal a partra juttatnák.
 Azokon a helyeken ahol nem lehet hozzáférni, az úszó kitermelő,
tároló és elvezető hajókat (FPSO) használják a fúrótornyok
funkciójára.
Napjaink korszerű tengeri
kőolaj kitermelési módszerei
Az ásványolaj legfontosabb jelmzői
 A kőolaj (ásványolaj)
többnyire sötét színű,
sűrűn folyó anyag,
amelynek összetétele az
előfordulási helytől
függően változik.
 Megkülönböztetünk:
 Paraffin,

 Intermedier és

 Naftén bázisú kőolajat.

 Az ásványolaj alkotórészei
 Az ásványolaj színe: zöldes barnástól barnás-feketéig
változó, állaga: hígfolyóstól a kenőcsszerűig terjedő
fluid, tehát folyékony halmazállapotú anyag.
 Az ásványolaj a ráeső fényben sötétzöld, kékes
fényben fluoreszkál. Majdnem kizárólagosan két
kémiai elemből (atomból) épül fel:
 Szénhidrogén molekulák kapcsolódási formái
Alapvetően két
kapcsolódási
típust
különböztetünk
meg:
 Láncformájú

(nem ciklusos)
szénhidrogének
 Gyűrűformájú
(ciklusos)
szénhidrogének
 A kőolaj használatának története
 Az őskorban a kőolaj „természetes úton jutott a Föld felszínére
és kisebb nagyobb “pocsolyákat” képezett.
 I.e. 5-6000 évvel csodaszerként használta már az ősember a
kőolajat, később gyógyszerként, majd világításra.
 Fazekaskorongok egyiptomi és asszír kultúrából (i.e. 3250
körül), amelyek csapágyainak kenésére bizonyíthatóan
bitumen-t használtak.
 Minden, ami az emberiség javára szolgál, azt az emberi
leleményesség önmaga ellen is fordíthatja. Hannibál a
vaddisznók hátát kőolajjal kenette be, majd meggyújtva, a
megriadt állatok - nagy riadalmat és félelmet keltve - az
ellenség közé rohantak. Tehát “fegyver”-ként először Hannibál
használta a kőolajat, azóta is stratégiai anyag.
 Kezdetben mély gödrökbe gyűjtötték a kőolajat és megkezdték
a “feldolgozását”. Nagy üstökben melegítették és a gázokat
kívül hűtött csövekbe vezették, ahol lehűlve lecsapódott. A
lecsapódott folyadékot petróleumnak nevezték és világítási
célokra használták.
 A kőolaj használatának története
 Az első aprócska desztilláló berendezést 1810 körül Prágában létesítették és ugyanitt
1834-ben megépítették a mai desztilláló torony elődjét, amely már eladásra termelt.
 Az első olajkutat 1859 augusztus 27-én Pennsylvániában Edvan L. Drake “ezredes”
(valójában nyugalmazott vasutas) ütvefúrással készítette. 21 m mélységből “feljött”
az olaj, amellyel megtöltöttek néhány wihsky-s hordót.
 Az első magyar olajfinomító Fiumében épült, 1889- ben a Standard Oil Almásfüzítőn
olajünomítót hoz létre. A Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT)
1938-ban megkezdi Magyarországon az olajkitermelést.
 A XIX. század első „idomítói” az ásványolajból világító petróleumot állítottak elő. A
petróleum gyártása során először egy „jelentéktelen” folyadék keletkezett, amely
már relatíve alacsony hőmérsékleten “elillant”. Ezt az értéktelen mellékterméket
Európában “benzin”-nek, Amerikában “gazolin”-nak nevezték el. A könnyen illó
benzin kezdetben nem volt más, mint melléktermék, amelynek piacot kerestek.
 A benzint először a bécsi Hoch használta 1873-ban egy Lenoir elven működő
motorba. A benzin az “árnyékból” igazán akkor lépett elő, amikor Nicolaus August
Otto - német mérnok - 1876-ban feltalálta a szikragyújtású (később róla elnevezett)
motort és a karburátort alkalmazni kezdték.
 A benzin folyékony halmazállapota. magas energiatartalma és “gyors”
illékonysága miatt a frissen felfedezett Otto-motor ideális üzemanyaga lett. Cari
Friednch Benz német mérnök 1886-ban Mannheimben megszerkesztette és
szabadalmaztatta az első működőképes, 0,8 LE-s, négyütemű benzinmotoros
járművet. Tőle függetlenül ugyanebben az évben Gottlieb Daimler és Wilhelm
Maybach is robbanómotoros gépkocsit konstruált.
A kőolaj feldolgozása
 A kőolaj-feldolgozás első
lépése a víz és a kőzettör-
melék elkülönitése ülepí-
téssel.
 Az ezt követő gáztalanítás

(a 20 °C-nál alacsonyabb
hőmérsékleten forró kom-
ponensek elválasztása)
során tekintélyes mennyi-
ségű propán-bután gázt
nyernek.
 Olajfinomítás
 Mivel a nyersolaj sötét, ragadós folyadék, finomítják és lepárolják,
hogy üzemanyagokat, műanyagokat, és más vegyipari terméket
állítsanak elő.
 Az olajfinomítóban a nyersolajat különböző frakciókra választják szét,
azokat, amelyek más-más forráshőmérséklettel rendelkeznek, a
desztillációnak nevezett eljárás során, mely egy nagyon magas
acéltoronyban megy végbe. A finomítás során a keverék sokféle
alkotórészét (frakciókat) szétválasztják, majd kémiai szerkezetüket
megváltoztatva hasznos vegyületekké alakítják.
 Amikor a frakciókat megfelelően megtisztították, akkor már
alkalmasak arra, hogy további eljárásoknak vessék alá őket, hogy
megváltoztassák kémiai szerkezetüket.
 Ilyen eljárás például a krakkolás vagy hőbontás, amikor a frakciók
molekuláit még kisebb molekulákra darabolják katalizátor és magas
hőmérséklet segítségével
 A másik ilyen eljárás a polimerizáció, amikor több ezer különálló
kisebb molekulát kapcsolnak össze kémiai kötéssel, hogy hosszú,
láncszerű molekulát hozzanak létre: a műanyagot.
 A "stabilizált" kőolaj
Az atmoszférikus

atmoszférikus
desztilláció desztillációjakor a
következő frakciókat
szokás elkülöníteni:
• 60-200 °C között forró
párlat: nyers benzin
• 180-280 °C között forró
párlat: petróleum
• 260-360 °C között forró
párlat: gázolaj
• 360 °C felett forró párlat:
kenő- és paraffinolaj
• párlási maradék:
petróleumaszfalt (gudron)
  A szakaszos lepárlás, vagy -
frakcionalizált desztilláció - azon
Szakaszos az elven alapul, hogy a különfé-
le tiszta frakcióknak különböző
lepárló a forráspontjuk.
A desztilláció toronyban egy sor
működési

lyukacsos tálca található külön-
böző magasságokban, és a
elve lehűlő gőzök ezeken csapódnak
ki folyékony olajokká.
 Amikor a forró gőz áthatol a
tálca lyukacsain, egy buborék
sapkának nevezett eszköz pedig
arra készteti, hogy buborékká
váljék, és folyadék formájában
lecsapódjék a tálcán.
 A fölfelé szálló forró gőz föl me-
legíti a folyadékot, és az illé-
kony molekulák elpárolognak,
feljebb hatolnak a torony teteje
felé, a folyadék pedig tisztul.
Olajfinomító
felépítése
Petrolkémiai termékek
 Az olajfinomítás során tehát a nyersolajat
szétválasztják számos különböző összetevőre,
ezek pedig széles körű felhasználási
lehetőséggel rendelkeznek az iparban, és a
szállítóeszközök legtöbbjének is ez jelenti a
folyamatos üzemanyag-utánpótlást.
 A finomítók szabályozni tudják a toronyban
uralkodó hőmérsékletet, és ezzel a
megrendelők kívánságának megfelelően
változtatni tudják az egyes frakciók arányát a
finomítás során — így például, ha több dízel-
üzemanyagra van szükség, akkor több dízel-
frakciót tudnak kiválasztani.
 Az bemutatott petrolkémiai termékek
felsorolása korántsem kimerítő, csupán a
legfontosabb üzemanyag-típusokat mutatja
be, azokat, amelyeket közvetlenül a fínomítási
eljárás során állítanak elő.
 A fajsúlyuk alapján sorba állított termékek a
gázzal, a legkönnyebb frakcióval kezdődnek,
és folytatódnak egészen a legnehezebbig, a
bitumenig.
A feldolgozás termékei
 A kőolaj-feldolgozás főbb
termékei:
• motorhajtó anyagok (benzin,
gázolaj);
• különböző kenőolajok (orsó-,
gép-, motorolaj, stb.), szilárd
paraffin;
• bitumen.
Előállításuk részletesebb ismertetése
a kőolajipari technológia feladata.
Motorhajtó anyagok Motorbenzin
 Megbízhatóság, a teljességig töké-
letesítve. Motorbenzinjeik a legmo-
dernebb befecskendezős és turbó
feltöltésű, valamint a hagyományos
rendszerű karburátoros motorok
számára is ideálisak.
 Motorbenzinjeik védelmet nyújtanak
a korrózió és a gyantásodás ellen is.
 A MOL motorbenzinek típusai:
ESZ 95-ös ólmozatlan szuperbenzin
ESZ 98-as ólmozatlan
euroszuperbenzin
Motorhajtó anyagok Gázolaj
 Alacsony kéntartalom, nagy hideg
tűrő képesség. A MOL motorikus
gázolaj kiváló minőségét a folya-
matos fejlesztés és az adalékgyártó
cégek legújabb alapanyagai
biztosítják.
 A kiváló minőségű MOL dízel-
gázolaj magas szinten tesz eleget a
környezetvédelmi el-várásoknak,
továbbá a legkorszerűbb
gépjárművek igényeinek.
Motorhajtó anyagok Bunker gázolaj
 A MOL Bunker gázolaj a
hajózás korszerű
üzemanyaga, amely
megfelel a DIN 51603-1
szabvány előírásainak.
 A Bunker gázolajat Solvent
Yellow 124 markerrel
jelölik. A jelölőanyag nem
változtatja meg a termék
színét, de pontosan
azonosíthatóvá teszi.
Motorhajtó anyagok JET-A1
 A biztonságos repülés
hajtóa-nyaga a kiváló
teljesítményű JET-A1
sugárhajtómű-tüzelő-
anyag.
 A repülőgépek biztonságos
működését garantáló
üzema-nyag tisztaságát a
speciális gyártási
körülmények garan-tálják.
Az adalékok megaka-
Kenőanyagok Közlekedési kenőanyagok
 Prémium motorolajok
személygépjárművekhez
/ transzporterekhez
 A személygépkocsik és
transzporterek szintetikus
kenőanyagaival a
legmagasabb szintre emeli
autója motorjának védelmét.
Kihasználja autója maximális
teljesítményét!
Motorolajok haszonjárművekhez
 Az igénybevétel nem
számít! Legyen szó
bármilyen munkáról, a
teherszállításban, a
mezőgazdaságban és az
építőiparban
alkalmazható
motorolajaik minden
tekintetben megfelelnek
a kihívásoknak.
Motorkerékpár motorolaj
 Két kerékre optimalizálva.
A négyütemű
motorkerékpárok számára
készült motorolajaikkal két
keréken is garantált a
motor védelme és a
biztonságos vezetés
élménye.
Kerti kisgép motorolaj
 A kisgépek kiváló
védelmező-je.
 Fűnyíró gépek, rotációs
kapák, talajlazítók,
hómarók, áramfejlesztők
számára az intenzív
terhelés esetén is védő,
hosszú élettartamot
biztosító motorolaj.
Ipari olajok
 Szerszámgépek kenőolajai
 Cirkulációs- és
szerszámgépolajok
 Turbinaolajok
 Ipari hajtóműolajok
 Hidraulikaolajok
 Hidraulikaolajok
 Fűrészgép-lánckenőolajok
 Szigetelőolajok
 Formaleválasztó segédanyagok
 Fehérolajok
Fémmegmunkálás segédanyagok
 Gépeknek, de nem gépiesen! A
fémmegmunkálás során
alkalmazott, technológiát
elősegítő vegyipari
készítmények rugalmasan
alkalmazhatóak a kívánt célra.
 Vízzel elegyíthető (ISO MA)
 Vízzel nem elegyíthető (ISO
MH)
Kenőzsírok
 Kalciumbázisú
kenőzsírok
 Lítium bázisú
kenőzsírok
 Hőálló kenőzsírok

 Komplex kenőzsírok

 Komplex kenőzsírok

 Speciális kenőzsírok
Útépítési bitumenek
 A bitumenek legnagyobb
felhasználási területe az
útépítés.
 Az aszfaltburkolatok és
bitumenes pályaszerkezeti
rétegek kötőanyaga a
bitumen, amely az aszfalt
szervetlen komponenseit
(homok, kőzúzalékok,
töltőanyag, leggyakrabban
mészkőliszt) összetartja.
Építőipari bitumenek

 Építőipari bitumenjeik kielégítik

a bitumenvizsgálati szabvány
által előírt határértékeket és
növelik a felhasználásukkal
készült fedéllemezek tartósságát
is.
 Ezen termékeik a szigetelés,
szigetelőlemez- és fedéllemez-
gyártás alapanyagai.
 Vegyipari termékek Aromások

Benzol Toluol

 A benzol számos  A toluol fontos kémiai oldó-

intermedier rendkívül
fontos kémiai alap-anyaga.
Többek között poli-mer
műanyagok, műszálak,
műgyanták és műgumik,
fes-tékek, mosószerek,
oldósze-rek előállítására
alkalmazzák.
szer, sokféle intermedier
alap-anyaga. Polimer
műanyagok, műszálak,
műgyanták és mű-gumik,
festékek, mosószerek,
oldószerek előállítására
alkalmazzák.
 Vegyipari termékek Aromások
Xilol
 A xilolt oldószerként termé-
szetes és szintetikus
gyanták, zsírok, viaszok,
bitumenek, kátrányok
oldására használ-ják. Szintén
alkalmas lakkok, festékek,
nyomdafestékek,
ragasztószerek, épületvédel-
mi szerek, rovarölők stb. ol-
dására, ill. előállítására
Aromatol
 Az oldószert vevőink
igényeit figyelembe véve
fejlesztettük, ezért kisebb
kéntartalmú, szűk
forráspont-tartományú.
Többi termékünkhöz hason-
lóan a gyártáskor
messzemenően figyelembe
vesszük az EU minőség- és
környezetvédelmi előírásait.
 Speciális benzinek
Lakkbenzin
 A lakkbenzineket a festék-,
tinta-, vegytisztító- és
gumi-iparban, fémtisztító
és zsíroldó anyagként,
háztartási vegyipari
termékek oldószereként
alkalmazzák
Petróleum
 A világítópetróleum
esetében például a
vízmentesség és tisztaság
érdekében a vevői
igények szerint az
alapanyagot további
finomításnak vetjük alá.
 Vegyipari termékek

Paraffinok
 Felhasználási javaslatok
 A paraffin kémiai jellegéből
adódóan nem mérgező
anyag. Döntően folyékony
állapot-ban, melegen
használják fel, ezért az
égési sérülések elke-rülése
végett kellő gondos-sággal
kell eljárni.
 A legfontosabb felhasználás továbbra
is a járművek üzemeltetése
Napjaink korszerű autói gyorsak….
Nagy méretűek és teljesítményűek…
Szépek…..
Illetve nagyon gyorsak és nagyon szépek…

De nem mindig
volt ez így…
 Egy kis történelem…
 Az első robbanómotor „szó szerint” robbant! Christian
Huygens 1673-bankészítette. Az általa szerkesztett
motor valóban „robbanó” motor volt, mert
üzemanyagnak puskaport alkalmazott. A puskapor
felrobbanása felemelt egy súlyos dugattyút, mely
aztán lefelé haladva munkát tudott végezni.
 Őt Benier és Erickson követte hőléggépek
megszerkesztésével. Motorjukban a munkát a fűtés
hatására kiterjedő levegő fejtette ki.
 Ezek a gépek természetesen szakaszos működésűek
voltak, fordulatszámról esetükben még nem
beszélhetünk
 Gázmotorok korszaka
 Philip Leben 1799-ben folyamatos működésű,
villamos gyújtású gázgépet konstruált és ezzel
megkezdődött a világítógáz felhasználásának
korszaka, de érdekes módon a szikragyújtást
ezután kb. 100 évre elfeledték
 Megbízhatóan működő gázgépet 1860-ban
Lenoir, ill. 1867-ben Langen és Otto készített.
Ezek hatásfoka igen alacsony 5% ill.16% volt.
 Az Otto-féle gázmotor 3 LE-s kivitelben 5000
darabos sorozatnagyságot ért el.
 Folyékony tüzelőanyagok
 Otto N. Agost 1878-ban 4-ütemű motort
fejlesztett ki, ez mindössze 3 bar-os komp-
ressziójú és ennek megfelelően alacsony
hatásfokú motor volt.
 A kortárs K. Benz 1878-ban és Daimler
1886-ban szintén megalkotta 4-ütemű,
benzinnel hajtott motorját.
 Ezek a nevek a ma emberének is ismerősen
csengenek, az első sikeres szerkezet
megépítője után nevezzük mind a mai napig
a 4-ütemű benzinmotort Otto motornak.
Indikátor
diagramok
a XIX.
századból
 A legelső járművek
 Nicolas-Joseph Cugnot
mutatta be az első
működőképes, önjáró,
gőzzel hajtott járművet,
a gőzkocsit 1769-ben.
Ez volt tulajdonképpen
az első gépkocsi. A
minta a vasút volt
 Lenoir – az első kétütemű gázmotor
 A gőzmozdonyok és a gőzkocsik
elterjedésével sokan gondolhatták,
hogy az álom megvalósult, mely
szerint az – ugyan még tökélete-
sítésre szoruló, de már – igavonó
nélkül haladni képes szerkezet a
közlekedésben a végállomás. •1860 az első működő
 Az első megdöbbenést a világító kétütemű Lenoir motor,
gáz gyakorlatban való elterjedése amelyet alkotója már ko-
okozta. csiszekrényre is szerelt és
Párizs szélén tett egy utat
 1781-ben Richard Watson feltalálta
a gázmosó ősét, amely már tiszta
világítógázt bocsátott ki. Főként
városok közvilágítására használ-
ták, de ez lett a hajtóanyaga a
későbbi gázmotoroknak is.
 1876 Nicolaus August Otto
• 1876-ban első működő
négyütemű (Otto)
belsőégésű motor
gázüzemű volt.
• 1894 Franciaország: az
első autóverseny (PARIS-
RUEN, 126 km) győztes: de
Dion Bouton gőzautó, 17
km/óra átlagsebességgel.
• A legnagyobb rivális azon-
ban az elektromos autó volt.
• Akkumulátor fejlesztők -
Volta 1800, Faraday 1821,
Edison 1900, 1905
 Rudolf Diesel Párizsban született, szülei bajor
bevándorlók. Apja bőrcikkeket készített, 1892
anyja angol tanárnő volt Rudolf Diesel
 Szülei akarata ellenére gépészmérnök lesz a
Technische Hochschule München-ben példa
értékűen kiváló diplomával 1880-ban.
 Első terve szerint szénport fecskendezett be
egy henger 200 atmoszférára összenyo-mott
légterébe, de a végcélja az volt, hogy a
nyomás által felhevített légtérbe fecsken-
dezett nehéz kerozin minden szikra nélkül,
magától gyulladjon meg.
 Rudolf Diesel belsőégésű motorjára 1892. 1927
február 23-án kapott szabadalmat. Ez a Robert Bosch
szabadalom a gáztörvényeken alapult
levegősűrítéssel működő, tehát
gyújtógyertya nélküli (öngyulladásos),
belsőégésű motorokat írta le.
 1893-ban közzétette elméleti munkáját a
hőerőgépekről. A működő prototípust az
augsburgi Maschinenfabrik Augsburg
Nürnberg (M.A.N.) cég készítette el.
 Jól kiépített infrastruktúra mellett egy
villamos modell napi 160 kilométert is
meg tudott tenni egyetlen feltöltéssel Elektromos,
Az akkori benzineseknek gyakran meg
külső-, vagy

kellett állni, hogy lehűtsék a motort, kb.
30 kilométereként.
 Sok helyre be se hajthattak, mivel a zaj belső-

megijesztette a lovakat.
A benzines járművek sokáig nem voltak
égésű?
képesek nagyobb emelkedő leküzdésére
 A gőzhajtású járművek labdába se
rúghattak, max. 20 kilométer után vizet,
40-50 kilométerenként pedig fűtőanyagot
kellett vételezni.
 Az elektromos áram a századfordulón
sokkal drágább volt, mint a benzin.
Kanadában 1 kWh energia 20 centbe
került, egy gallon benzin csak 5-be.
 Az elektromos autó végét a
sorozatgyártásban olcsón előállított
Ford T-Modell jelentette.
 A járművekkel
szembeni elvárások
Amerikában a
századfordulón
 Legyen olcsó, hogy a vidéki farmer és a városi munkás is
megvehesse
 Legyen elegendő nyomaték - teljesítmény az induláshoz és a
hegymenethez (az emelkedők komoly kihívást jelentettek !)
 Minél kisebb zaj (akkoriban sok volt a ló vontatású jármű)
 Könnyű kezelhetőség és üzemeltetés
 Megbízható elindítás, megállítás, fordulatszám szabályozás
 Alacsony és magas fordulaton is stabil üzem
 A korabeli terepviszonyoknak megfelelő futómű
 Utazási kényelem a rázós út nélküli terepen is
 Tartalék alkatrész ellátás – egyszerű „házilagos” javíthatóság
 Az időjárásnak ellenálló karosszéria
 Az utazáson kívül más gép (szivattyú, fűrész, stb) hajtása
A kémiai üzemanyag használat fejlődése
 A jelenlegi helyzet
 Összesen kb. 900 - 950 millió
gépjármű van a bolygón
• Ennek több, mint 98 %-a benzin- vagy
dízelüzemű
• 3 - 5 millió ( kb. 0,5 %) propán-butángáz
(LPG) hajtású autó
• 1 millió (kb. 0,1 %) földgáz (CNG és LNG) hajtású
• a maradék az összes hibrid, alternatív, illetve
elektromos és egyedi jármű
• Ezért először a kőolajból készülő
üzemanyagokkal foglalkozunk
 Meddig tart az olajkorszak…..????

forrás: NKTH konferencia Veszprém 2005

  20 éves korában világraszóló tanulmány
Bánki Donát volt az első aki tanulmányai-
Bánki Donát 
ban rámutatott, hogy „az Otto motorok-
nál a gyakorlatilag még megengedhető
1859 - 1922 legnagyobb kompressziót kell alkalmazni”
 A karburátor feltalálása (1893) és szá-
mos működő motor kifejlesztése mellett
ez Bánki Donát legnagyobb érdeme.
 Bánki Donát második tanulmánya német
nyelven jelent meg Zur Ermittlung der
Vorteilhaftesten Mischungverhaeltnisse
und Dimensionen bei Gasmaschinen
cimmel. Ennek nyomán egycsapásra
európai hírnévre tett szert.
 A harmadik tanulmányával 1893-ban
elnyerte az akkor igen rangosnak
számító Hollán díjat.
 Ebben a tanulmányban Bánki egy gondo-
lati kísérletet végzett el egy képzeletbeli
motorral, amelynél különböző energia
bevezetések mellett tanulmányozta ezek
mechanikai, termikus és összhatásfokát
illetve a keletkező „ feszélyeket „ azaz
nyomásokat.
Bánki Donát eredményeit a fenti diagramokban tette közzé.
 4 oszlopban a különböző energia-bevezetések láthatók
 a vízszintes sorokban a termikus hatásfok,

 a mechanikai hatásfok és az

 összhatásfok görbéi láthatók.

A legalsó sorban a különböző kompresszió terekben fellépő

„feszélyek” azaz nyomások találhatók.
 Otto és Bánki motor
összehasonlítása
 Összehasonlítva Otto és Bánki motorját, megállapítható,
hogy a hasonló méretű hengertérfogat és motorméret
mellett a Bánki motor teljesítménye több mint
háromszoros volt. (Ma egy F1 motor tömege 95 kg lehet!)
 Érdemes megfigyelni (elrendezések, méretek, fordulatsz.)
 Bánki ennél a motornál belső hűtést valósított meg, azaz a
hengertérbe az üzemanyaggal együtt vizet is porlasztott és
ehhez egy kettős karburátort is kifejlesztett. Ez a gondolat
a későbbi fejlesztések során is felmerült, de az ezzel
kapcsolatos kísérleteket mindmáig nem vitték végig. Pedig
lehet, hogy a kipufogógáz visszavezetés helyett a
vízbeporlasztás hatásosan eliminálhatná a legveszélyesebb
kipufogógáz-összetevők a nitrogénoxidok keletkezését is
 Egy kis érdekesség – Műszaki
kifejezések Bánki Dónát korából
„Tűzgépek, avagy melegfejtő anyaggal dolgozó
mótorok” - BEM
„feszély” – kompresszió
„híjoltság” – vákuum
„segédbütykű indítóforgattyú” – kurbli
„Kihagyásos szabályzó” – regulátor
„2 szakaszos, 4 szakaszos” motorok
„porlasztó, vagy gázító” – amely harmatszerűleg
elporlaszt
„kipuffanó égéstermék, amely a kiömlesztő szelepen”
át távozik
Bánki Donát és Csonka János
 Csonka János 1852 - 1939

 Csonka János 7 évvel volt idősebb Bánkinál és 1877-

től a műegyetem tanműhelyének a művezetője volt.
 Fiatalon bejárta Európa iparilag legfejlettebb országait
Bécs, Zürich, Párizs, London – élettörténete kalandos,
tulajdonképpen ”tanulatlan”, de idegen nyelveken
beszélő, világlátott ember volt.
 Bánkival kialakított együttműködése az elmélet és a
gyakorlat szerencsés találkozása volt. Ő vitte „csúcsra”
a századfordulón a Magyar autógyártást
 Bánki Donát elméleti tudásával és az Ő gyakorlati
érzékével akkoriban a motorgyártás területén felvettük
a versenyt a Németekkel és a Franciákkal is!
 Bánki Donát és Csonka János
közös szabadalmai és újításai
 Újítások gázgépeken-1889
 Bánki Donát második tanulmánya német nyelven jelent meg
Zur Ermittlung der Vorteilhaftesten Mischungverhaeltnisse und
Dimensionen bei Gasmaschinen cimmel.
 Vezérmű 4 ütemű motorok számára
 Újítások gáz és petróleum motorokon porlasztó és izzító
kifejlesztése
 Önálló porlasztó szabadalom – 1893 X.18. – W. Maybach
francia szabadalma (csepegtetős) porlasztóra 1893 VIII.17.
 Automatikus csőgyújtó
 A racionális hőmotor szerkesztésének alapelvei
 Gázkalapácsok és benzinmotorok tervezése
 Bánki – Csonka - féle benzinlokomobil
 Elsőkerék hajtású automobil
Az Ipartörténeti
Múzeum mind a
mai napig számos
Bánki Donát és
Csonka János által
tervezett gépet,
gépalkatrészt őriz
 A porlasztó feltalálása
 A karburátor feltalálói elsősége körül Európában vita alakult ki,
nevezetesen a németek és a franciák Maybach nevéhez kötik a
találmányt.
 A valóság ezzel szemben az, hogy a találmány egyértelműen Bánki és
Csonka tulajdona, akik 1893 febr. 11.-én adták be
szabadalmaztatásra elképzelésüket. A beadás a feltalálók számára
azért vált sürgőssé, mert Lázár Pál a műegyetem tanára febr. 10.-én
előadásában méltatta a találmányt és a feltalálók attól tartottak, hogy
a találmány nyilvánosságra kerülése újdonságrontó hatású lehet.
 További nehézséget jelentett a már nemzetközi hírnévvel rendelkező
Bánkinak, hogy a diplomájának védésére szintén ebben az időben,
febr.9.-én került sor. Így a találmány kidolgozására kevés idő maradt.
 A szabadalomban a karburátor csak mint egy igénypont szerepelt,
ezért a feltalálók 1893 okt. 18.-án kértek önálló szabadalmat.
 Wilhelm Maybach 1893 aug. 17.-én kért és kapott francia
szabadalmat a hasonló elven működő porlasztójára, tehát fél évvel
későbben, mint amikor Bánkiék ismertették saját karburátorukat.
 A németek rámutattak ugyan elsőségükre, de akkor már késő volt...
 Ez az őskarburátor, mely a világon az első ilyen szerkezet volt
és amelynek úszója még parafából készült. Mögötte pedig a
kétúszóházas változat látható, mely az üzemanyag és a víz
egyidejű „ harmatszerű ” elporlasztására alkalmas
Bánki és Csonka további
motorjai, konstrukciói
Bánkinak a járművek
kialakításával kapcsolatban is
van ötlete, nevezetesen az első-
kerékhajtás megoldására adott
terveket.
A problémát első-sorban a
kormányozott kerekek
meghajtása okozta, melyet
Bánki ezzel az elképzeléssel
kívánt megvalósítani.
A megoldás, ha nem is
kifogástalan (1 kardán), mégis
úttörő jellegű, mert rámutatott
az első kerék hajtás
kivitelezhetőségére.
 Végül egy kis lazítás…

„Ha nem tehetjük, amit akarunk, azt kell

akarnunk, amit tehetünk…”
„Az iskolát soha senki nem szerette, akinek
egy csöpp esze volt…”
„Aki nem ért a tréfához, nem ért a
komolyabb dolgokhoz sem…”
„Tehetséges az, aki többet tud, mint
amennyit tanul !!!”