Kovács Krisztián 12.

D
ZSZC Ganz Ábrahám Technikum akertkapufabolvan@gmail.com

XI. A polgári forradalom Magyarországon

A márciusi forradalom háttere:

A pesten élő írók szervezete évek óta megfogalmazta véleményét az irodalmi divatlapokban. Az
értelmiségiek is szintén gyökeres polgári átalakulást sürgettek. Petőfi a népfelkelésben bízott. az Európai
események is lehetőséget nyújtottak a változásra. Forradalmi hullám indult el Nyugat-Európában.  A
Pozsonyi országgyűlésre is hatottak a külföldről érkező hírek.
Megfogalmazták a tizenkét pontot és Petőfi megírta a Nemzeti dalt. 1848.március 15.-én kitört Pest-Budán
a forradalom. A márciusi ifjak mozgalma néhány óra alatt győzött, kihívta a sajtószabadságot. Miután a
Bécsi udvar megtudta, hogy mi történt a magyar fővárosban elfogadta az országgyűlés felirati javaslatát,
és kinevezte Batthyány Lajost az ország első felelős miniszterelnökének. (1848.március 17)
Az első felelős magyar kormány:
• Batthyány Lajos gróf – miniszterelnök
• Szemere Bertalan – Belügy
• Deák Ferenc- Igazságügy
• Mészáros Lázár - Hadügy
• Kossuth Lajos - pénzügy
• Széchenyi István gróf – Közlekedésügy
• Eötvös József báró – vallás- és közoktatásügy
• Klauzál Gábor – földművelés-, ipar- és kereskedelemügy
• Esterházy Pál herceg – külügyminiszter
Az alkotmányos keretek közötti lezárását az uralkodó, V.Ferdinánd által 1848.április 11-én szentesített,
úgynevezett áprilisi törvények jelentették.
Kimondták Magyarország és Erdély egyesülésé, az állam berendezkedés pedig alkotmányos monarchia
lett.
Az áprilisi törvényekben a társadalom átalakítását célzó rendelkezések - a jobbágyfelszabadítás, úrbéres
terhek eltörlése, a törvény előtti egyenlőség bevezetése, közösteherviselés elvének elfogadása.

A jobbágyfelszabadítást azonnal végrehajtották így számos megoldatlan probléma keletkezett.

Az államszervezet is gyökeresen megváltozott; a kormány egy népképviselete elven alapúló
országgyűlésnek tartozott felelőséggel. Választójoggal csak a társadalom 8%-a rendelkezett.
A jogegyenlőség mellett biztosították az alapvető polgári szabadságjogok, így a szólás és a
sajtószabadság érvényesülését.

„MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET?”

III. Egyén, közösség, társadalom