Társasági jog jegyzet - Nappali

1. előadás – 2015.09.09

Kisfaludy, fogadó óra: csüt. 10

Ptk-t hozni
Tananyag: (nem tartozik az anyagba a cégjogi eljárásjog, de fontos pl. a számvitel)
- előadás,
- jogszabályok (Ptk., Tpt., cég),
- kell: egész 3. könyv, talán értékpapír, szövetkezet:nem, alapítvány: talán
- régi társasági jogi jegyzet az elméleti kérdésekhez
- Complex-es kommentár
Vizsga: 2 írásbeli elégtelen kell, 3. uv szóbeli
- 4 egységből áll, mind a 4-ben kell teljesíteni az elégségest
- MIÉRT-ek fontosak
Társasági forma:
- Kkt, Bt, Kft, Zrt,
- egyesülés (nem gt, de társaság, nem feltétlen nyereségszerző),
- szövetkezet (társaság, de nem gt)
- társulás (az élettári kapcsolat is egy polgári jogi társulás, de nem jelent társasági
kapcsolatot)
- alapítvány, egyesület
- Eu és Mo rangsorban dobogós helyen a MOL, de az Audi is jelentős
Társaság fogalma:
- egy vagy több természetes vagy jogi személy
- gazdasági tevékenységet folytat
- melynek felelősségét közösen viselik (ahol nincs közös kockázatviselés az nem
igazán társaság)
Mi a különbség a társaság és a gt között?

2. előadás – 2015.09.10

Társaságok létrejötte:
- tőkehiány miatt tőkekoncentrációt hajtanak végre
- tartalma: a hiányző erőforrások összeszervezése
- erőforrások megszervezése piaci mechanizmusokkal -> tehát megpróbálják
megspórolni és szerven belül megoldani
- társaság ahol pl ez a 2 erőforrás megvan -> de nem lehet mindent elölről végig
csinálni
- (kell a szén a gyárba, vagy vesz vagy vesz egy bányát és előállítja, de akkor kellenek
gépek, csinálhat bányagép gyárat, és ez végtelen)
- KFT.: vannak alkalmazottai és tagjai
 - kérdés: hogyan lehet mérni a közös hozzájárulást? kinek mennyi jár?
- a belső megoldás akkor működik, ha olcsóbb mint a piaci

Társaságok története:
- az elődeit uralkodók igazgatási aktussal hozták létre
- Holland, Kelet-India, Angol területeken tűntek fel először
- így biztosították a jogokat egyesével
- az egyes kereskedelmi akciók után számoltak el
- az 1600évek után már éves elszámolás (közös árukészletük volt)
- ebből jött létre az Rt.
- az állam fokozatosan kivonult, csak a feltételeket határozza meg, valamint ellenőriz
- ma is a felek megállapodásától függ, hogy akarnak-e társulni (államnak nincs joga
beavatkozni)

Társaságok létrejötte folyt.:

- azonban ha társulnak csak a feltételek szerint lehet
- nyilvántartásba kell (ha megfelel) venni a jogi személyeket (egyedi aktussal)
- a sima polgári jogi társulási szerződést nem kell jóváhagyni
- a kft létrejöttének feltételei vannak, létrejöttéhez szükséges az állam egyedi
nyilatkozata a megfelelésről
- akarat megegyezéssel jön létre
- létrehozó szerződés és árucsere szerződés közötti különbség
(a létrehozó: egyoldalon állnak, árucsere: ellentétes oldalak, bár ez is
nézőpont kérdése, hiszen a közös cél az adásvétel)
- az érdekazonosság csak addig áll fent, amíg együtt tényleg jobb
- az érdekellentéteket végül kompromisszummal lehet megoldani
- szerződésben
- személyek: tagok-tagok és tagok-társaság viszonya, (ki az aki érdekeltnek számít, a
lakosság is?)
- nagyobb társaságok egyes szegmenseket is képesek uralni
- a társaság nem akar semmit, a tagok többségének van akarata
- nagy létszámú tagságnál lehet egy csoport, aki átveszi az irányítást (nem feltétlen
kell tagnak lenniük)
- társasági szerződésben sokszor csak a megoldási módot rögzítik, nem a konkrét
megoldást (mivel hosszú távra is szólhat és nem lehet előre megmondani mi lesz)

Társasági formák
- formakényszer érvényesül
- miért nem jogalkalmazásban engedélyezik?
- volt már hogy a bíróság állapította meg, hogy jogi személynek számít-e vagy nem
- jogi személy csak az lehet, ami a követelményeknek megfelel
- ami nem jogi személy, nincs formakényszer
- típusokat alkotunk és ezeknek kell megfelelni
- 4 gt típus van és több társasági típus, de ezek nem fedik le a teljes igényeket
- típusok vegyítése nem lehetséges
- pl.: kft-ben a tagok saját vagyonukkal nem állnak helyt, de a társasági
szerződésben az állt, hogy igen. Ez alapján kft lenne, de ezt nem lehet. Azt viszont
igen, hogy olyan kölcsönt vegyenek fel, ahol a készfizető kezesek a tagok a társaság
helyett, és pl nem kell megtéríteni a részükre.
- lehet, hogy egyikbe sem illik bele, de mondjuk nem is akarják elismertetni
- pl.: csendestársasági megállapodás (ma nincs rá szabály)
- ebben az esetben belül úgy viselkedni, mintha társaság lenne, de kifelé nem
társaságot mutatnak (ez érvénytelen, esetleg: nem önálló jogalanyi társ. kategória)