AGRÁRPOLITIKA

Bevezetés
- legfontosabb és legköltségesebb területe az Eu-nak
- szabályozás súlypontját a piaci rendtartások adják
pl a sertéshús az egy rendtartás, vagy a marhahús, tej, baromfi, oliva, bor, dohány, rizs
- cukor: őskövület, ez kimaradt a szabályozásból
Mezőgazdasági politika 2 területe
1. Agrárpolitika
2. Vidékfejlesztés

Történet
Római szerződések környékén még nem szerepelt célkitűzésként
3 formációban létezett az agrárpolitika (3 formát öltött)
1. 1962: CAP (Közös Agrár Politika) megszületése: szabályozás alapja a termelés támogatása
2. 2003: egységes területi alapú támogatás (SPS) bevezetése - vegyes rendszer
felmérik a tagállamok, hogy szükség van reforma, az előző rendszer n em tartható fenn
csak részben váltja fel a 62-es rendszert, ezért vegyes (részben területi)
3. 2013: alaptámogatás bevezetése (DPS)
újabb reform eredménye
alaptámogatás intézményét vezeti be
ez már nem termeléshez kapcsolódik
hanem teljes területi rendszer

Szabályozás struktúrája (ezeket a rendeleketet át kell olvasni, hogy mi van benne)

1. 1307/2013/EU rendelet a közvetlen támogatásokról - az alaptámogatást bevezeti
2. 1308/2013/EU rendelet az egységes piaci szervezetről
3. 1306/2013/EU rendelet horizontális rendelet - eljárási szabályok
4. 1305/2013/EU rendelet a vidékfejlesztésről

- Nem teljesen egységes szabályok irányadóak egy időpontban a KAP-ra

- adott csoportra különbözött szabályok irányadóak (mert különböző rendtartásoknal különböző termékek
vannak (nem mindegyiknél azonos támogatás érvényesül)
- van olyan rendtartás, amelyre már az alaptámogatás érvényesül (pl disznóhús)
- de ott van az őskövület, a cukor, maradt termelésalapú támogatásnak (kb ez az egyetlen)
- gabonafélék inkább területi

1. formáció struktúrája
Főbb definíciók
- piaci ár: 300 Ft/kg,
de előfordul, hogy bezuhan az intervenciós ár alá, akkor van az interveniós árnak szerepe
- irányár: az adott termék piacán elérendő ideális árszint
eu masszívan belenyúl a piacba, és megállapít szempontokat amely megállapít irányárat
ettől eltérhetnek, de ez az az ár, aminél az emberek jól járnak
alapvetően az intervenciós ár felett mozog
200 Ft/kg a cukor
- intervenciós ár: az állami szervek eus forrás terhére megvásárolják a termelőtől ezen az áron adott terméket
pl cukor: 150 Ft/kg
mindaddig nincs jelentősége, amíg a piaci ár e felett van
pl piaci ár 100 Ft, akkor 150 Ft-on az állam mindenképpen meg foja venni,
mint egy védőháló működik
és még ha 150-ért eladja, akkor is megéri
viszont ennek következtében túltermelés lesz (vajhegyek)
EU tehát egy minimális árszintet fenntart
- lefölözés:kivülről biztosítja ezt a rendszert
az irányár és a behozati ár (3. országokból), és a 2 közötti különbözetet kivetik az importőrre
pl amerikából érkezik egy olcsóbb termék, és ezzel feldrágítják
pl amikor valaki az irányár alatt hozza be a terméket, de akkor erre kivetnek egy fizetési kö
telezettséget, hogy az irányárat elérje, ez a tarifikációs díj (elvileg ezt a tagállam kapja meg)
ezzel lényegében a piacokon kizára a versenyt
alapvetően ez már tilos, kivezetésre került
cukornál maradt meg, de mozgó vámnak hívják meg (terméleti alapú támogatás)
 de ez már történeti rendszer
ennek a másik megfelelője tarifikáció
- tarifikáció:
olyan lefölözés, ami megfelel a GATT-nak
2. 2003: egységes területi alapú támogatás (SPS) bevezetése
- a termelőknek nem volt piaci kockázata, mert az állam úgyis megveszi intervenciós áron
- iszonyú túltermelés (vajhegyek, kidpbálták)
- ezt látták, ez nem jó, meg kell reformálni
- ez lesz az egységes területi alapú támogatás
- 2003: Keleti blokk csatlakozása előtt vagyunk egy évvel
- vegyes rendszer: részben elválasztja a termeléstől a támogatást
- meg kell nézni, hogy mekkora földterületet művel a gazda
- támogatási egység intézénye kialakul:
meg kell nézni, hogy az adott termelő a refencia időszakban mennyi támogatást hívott le
referencia időszak (2000-2003-ig) pl (x euro)
menézik hogy megkora földterületre hívta le (y hektár)
ezt elosztották, és ez lesz a támogatási egység, aminek a mérőszáma (x/y) euro/hektár 10euro/ha
- akutális támogatás számolása
a támogatási egységet meg kell szorozni az aktuális művelt terület nagyságával
tehár 10 ha-ra 100 eurot-kap
- tehát it nem a termelés, hanem a terület nagysága határozza meg, de nem teljesen független a termeléstől
(a referencia időszak miatt a korábbi termeléshez van kötve)
- hatása:regresszió
- az EU jól járt, 5-10%-kal csökkentette a támogatás mértékét
- az, hogy ezzel a támogatással hogyan gazdálkodik, már az ő gondja
- ez még a régi tagállamokra vonatkozott, de ez nem azt jelenti, hogy az újak nem kapnak
- 2004-bek csatlakoznak a Keleti államok, nem lehetett egy az egyben alkalmazni rájuk ezt a rendzsert, mert
nem kaptak támogatást, így nem volt referencia érték
-> az új tagállamok területén full területi alapú a támogatás
-> megnézték, hogy mekkora az általuk művel terület, pl 20 ha
-> mennyi az összes megművelt földterület, és ahhoz az ő által művelt terület hogy aránylik
3. 2013: alaptámogatás bevezetése (DPS)
- a régit meg kellett szüntetni, mert az eltérő szabályok konfliktust szülnek
- leváltja alapvetően az előző 2 rendszert
- tisztán területi alapú
- elválik a korábbi támogatás mértékétől
- mindegy, hogy az adott termelő korábban mennyi támogatást hívott le
- az számít, hogy menyi az általa megművelt terület mértéke
- adott országban lvő össz területtel összevetni
- tá van határozva, hogy mennyi támogatást kap
- és az állami keretnek annyiad részét kapja meg, ahogy az ő területe az össz nemzeti területhez arránylik
- itt is ven degresszió

Az agrárpolitika céljai
- agrármodernizációs cél (termelés ésszerű fejlesztése)
- jövedelempolitikai cél (mezőgazdász számára méltányos, élhető éetszínvonal megteremtése)
- piacstabilizálási cél (termelők és fogyasztók külső hatástól történő védelme)
- ellátásbiztonsági cél (az élelmiszer hozzáférhetőségének biztosítása)
- élelmiszer-politikai cél (a fogyasztói igények elfogadható áron történő kielégítése)

Döntéshozat és végrehajtás
-rendes jogalkotás keretében
- Bizottság szakmai szervezetek bevonásával tesz javaslatot
- Vh anemzeti szervezetek feladata