5.

A figyelem terjedelme
A figyelem terjedelme azt határozza meg, hogy egy adott pillanatban mennyi tárgyat vagy
információt tudunk egyszerre befogadni. A figyelem terjedelmét a rövid idejű emlékezet
szabja meg, és felnőtteknél ez 7 +/-2 információ befogadását jelenti.
6. A figyelem tartóssága
A tartósság elsősorban a szándékos figyelem jellemzője. Míg a spontán figyelem hamar
alábbhagy a szándékos figyelmet képesek vagyunk tudatosan fenntartani akkor is, ha a
bejövő inger – figyelmünk tárgya – gyengül nem változik. Elmondható, hogy mozgó tárgyakra
könnyebben figyelünk tartósan, mint mozdulatlanokra.
7. A figyelem megosztottsága
A figyelem megosztottsága azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk
párhuzamosanfigyelni. Valójában egyidejűleg nem követhetünk figyelmünkkel két
párhuzamostevékenységet, csak abban az esetben, ha az egyik tevékenység automatikussá
válik.Ellenkező esetben figyelmünk ugrál egyik tevékenységről a másikra, jelentősen
rontvafigyelmi teljesítményünket. A figyelem megosztása gyakorlással javítható, sok
folyamatotautomatizálhatunk, így kevésbé kötik le figyelmünket, és képesek leszünk más
dolgokra iskoncentrálni. A figyelem megosztottságát jól illusztrálja Stroop kísérlete.
8. A figyelem átvitele
A figyelem átvitele: azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról egy másik
dologra átirányítani. A figyelem átcsúszása egyik dologról a másikra történhet szándékosan és
spontán, akaratunktól függetlenül.