Az Ókori Palesztina mindennapjai: ünnepek, szokások,

vallások
A zsidó vallás a 3 monoteista vallás egyike, ez a legősibb. Nem térítő vallás egyike(nem várja, hogy
az egész világ megismerje).A zsidók magukat egy családnak tartják, amely anyai ágon öröklődik. A
sémi nyelvcsaládból származnak. I.e 1200 körül létrejön a 12 törzsszövetség, mivel rájönnek, hogy
ugyanazt az istent imádják. I.e 1200- filiszteusok telepednek le és létrehozzák a városállamot
Jeruzsálem központtal, amely azonban már az i. e. 10. században kettészakadt(I. e. 926-ban).Délen
Júda(fővárosa Jeruzsálem), vezetője Roboám, északon Izráel (fővárosa Sekem),vezetője Jeroboám.
Legfőbb forrás a Biblia. A kultusz elsősorban áldozatok bemutatásából és bizonyos vallási ünnepek
megtartásából állt, amelyek közül három ünnepen az egész nép köteles volt Jeruzsálembe
zarándokolni, áldozatot bemutatni. A templom szentségek szerint több részre is oszlott: a külső
udvarba mindenki; a belsőbe a nem-zsidók már nem léphettek be, de a zsidók nők igen; beljebb már
csak a zsidó férfiak mehettek; a belső termekbe pedig csak a papok léphettek be. A legszentebb
terület: „Szentek Szentje” volt, ahová csak a főpap léphetett be évente egyszer, az engesztelés
napján (jom ha-kippurim, jom kippur), ahol a szövetség ládája fölött láthatatlanul maga Isten volt
jelen. Ez volt az egyetlen nap, amikor Isten tulajdonképpeni nevét a főpap kimondta.
Templomok lerombolása után megszűnt az áldozatbemutatás, a zsidók diaszpórákba menekültek,
emiatt több csoport is alakult szerte a világon: askenázi, szefárd, mizrahi. Héber nyelvhasználatuk
mellett beszélik még az adott lakóhelyük nyelvét is egyaránt.
Legfontosabb szövegei: Biblia, Misna, Talmud. A Bibliában fontos szerepet játszik Mózes 5
könyve(Tóra). Ebből minden héten felolvasnak egy szakaszt a zsinagógában(puszta kézzel nem
lehet megérinteni).72 könyvből áll, Újszövetség és Ószövetség. Több helyszínen is játszódik :
Babilónia, Korintus, Palesztina stb. kb Kr.e. 2. évezredtől Kr.u.100-ig íródott.
Talmud-kétnyelvű(héber és arámi).Tanulása által megtanulható a vita művészete. Szájhagyomány
útján terjedt leginkább, így tömör fogalmazással jellemezhető.
Legfontosabb állomások egy zsidó életében: Legfőbb, hogy betartsák a Tórában levő 613
parancsolatot(micva)-365 tiltás és 248 pozítiv. Vannak időhöz kötött és attól független előírások, a
nőkre nem vonatkozott az idő.
1. Körülmetélés: születés után 8.nap(csak fiúgyermekeknél)-erre kiképzett szakember
végzi(mohel),ez a folyamat a szövetség jelét mutatta. Ekkor adnak nevet is.
2. Bar-micva: fiúknál 13 éves koruktól kötelező a zsidó vallás törvényeinek betartása,
ekkor olvasnak először a zsinagógában Tórát.
3. Házasság: a férj szerződést köt, hogy eltartja feleségét. A vallásjog szerint lehetséges
volt válni, ha azt a rabbinikus bíróság előtt tette (3 rabbiból álló testület),a polgári vallás
nem érvényes.
4. Imalepel, imaszíj, mezuza, fej befedése: a négy szélű ruhákhoz rojtot kellett varrni. zsidó
férfiak alsóruhájuk felett talit katant hordanak, ami négyszögletű, és a sarkaira az előírás
szerint négy bojt van erősítve. Ezt egész nap viselik. A reggeli ima idején pedig egy
hasonló, csak nagyobb és díszes talitba, imalepelbe burkolóznak, amelyen szintén
megtalálható a négy bojt. Reggeli ima idején imaszíj-tefillin( fekete bőr doboz) viselése.
Parancsolat megtartása érdekében az ajtófélfa jobb oldalára mezuzatot helyeznek(kis
tok, benne lévő pergamenttekercs tóraidézetekből,díszes). Fej befedése mindennapi
hagyomány, jártak. A zsidók azért fedik be fejüket, hogy emlékezzenek rá, ők
Isten szolgái. A kalap és egyéb fejfedők mellett elterjedt a. kippa viselése,
ami egy kis kerek sapka, sokszor fekete selyemből, bársonyból varrt vagy színes
fonálból horgolt fejfedő. Nagysága, anyaga és színe vallási közösségenként
 változik, a férfiak ezzel is mutatják, hogy ki, melyik közösséghez vagy irányzathoz
tartozik.
Ünnepek:
Az ünnepek időpontját a zsidó időszámítás szerint állapítják meg, amely luniszoláris időszámítás,
vagyis egyszerre veszi figyelembe a Nap és a Hold Föld körüli mozgását. A hónapok újholdtól
újholdig tartanak és 11 nappal rövidebbek a holdévek. A napok naplementével kezdődnek.
1. Szombat: munkát végezni tilos, ez volt a nyugalom napja. A család számára két gyertya
meggyújtásával kezdődik, majd szertartás zajlik, amely borral és kaláccsal van
megszentelve, az apa áldást mond és szétosztja a kenyeret. A nőknek a zsinagógai előadáson
nem kötelező részt venniük. Délben történik a második ünnepi étkezés, a délutánt pedig
sétálással, beszélgetéssel, tanulással töltik el. Naplementekor pedig megkezdődik az utolsó
szertartás- elválasztás(havdala)- ekkor mondanak áldást a tűzre. Fésülködni, villanyt
gyújtani ilyenkor nem szabad.
2. Félelmetes napok: ros ha -sana és jom kippur. Zsidó év első tíz napját nevezik így, a zsidó
újévvel kezdődik (ros ha-sana) és engeszteléssel ér véget(jom kippur). A ros ha -sana a világ
teremtésének évfordulója, tíznapos bűnbánat kezdete. Ilyenkor szimbolikus ételeket esznek,
hogy olyan legyen az év, amilyet esznek (pl.: mézbe mártott alma, kalács, hogy édes legyen
az újév). A jom kippur során pedig 26 órán keresztül nem esznek, isznak semmit. Ez az
időszak adott az emberi kapcsolatok megjavítására is.
3. Szukkot: sátras ünnepnek is nevezik, visszaemlékeznek arra az időszakra, mikor sátrakban
éltek az Egyiptomból kivonuló népek (40 év), ezt a hetet jelképesen sátrakban töltik. Ősz
elején van.
4. Hanuka: másnéven felavatás ünnepe, amelyet télen tartanak. I.e 165-ben a Makkabeusok
győzelmet arattak az Izrael felett uralkodó szíriai görögök ellen és ekkor foglalják vissza a
jeruzsálemi templomot. Ezt a templomot minden évben újra felavatták.
5. Purim: sorsvetés, az ókori Perzsa Birodalomban Hámán a zsidóség kiirtására vette rá az
uralkodót, sorsvetéssel jelölte ki a napot, viszont a zsidóknak sikerült elmenekülniük. Az
ünnep karneválokkal zajlik, ekkor nincs munkatilalom. Jelmezbe öltöznek és elégetik a
Hámán bábukat.
6. Peszah: zsidó húsvét, tavasszal van. Az egyiptomi kivonulás és a kovásztalan kenyér
ünnepe. Az első ilyen csütörtökre esett, mikor egy bárányt kellett levágni áldozatul és azt a
családdal közösen elfogyasztani. A bárány vérét az ajtófélfára kellett kenni, mert így a halál
angyala kihagyta azt a házat és nem ölte meg a ház elsőszülöttjét.
7. Savuot: Emlékezetül a szövetségre, mikor Isten átadja Mózesnek a Tízparancsolatot.
A mindennapokban sem volt sok változás, napi 5x ima, fontos volt számukra a taulás is,
legfőképpen a Tórából.
Szellemi irányzatai:
Kabbala- Isten megismerhetetlen lényének megragadása; Haszidizmus- a 18.században alakult
ki Lengyelország és Ukrajna területén. Isten parancsolatait tanították, történetekkel mutatták be
Isten akaratát; Cionizmus- Francia forradalom idején jött létre, célja volt, hogy a zsidó nép
olyan legyen, mint a többi nemzet saját állammal. Alapítója a Magyarországon született Herzl
Tivadar.