A ZSIDÓSÁG

Készítette: Balogh Bence

 Z S I D Ó S Á G T Ö RT É N E T E

Őstörténet:

A zsidóság a világ legősibb vallásai közé tartozik.

Története Ábrahám Izsák és Jákob történetéig nyúlik vissza Mózes
könyvében.
Jákob fiai Egyiptomban telepedtek le, de leszármazottai szolgaságba
kerültek, ahol kegyetlenül bántak velük, ezért Isten tíz csapással sújtva az
egyiptomiakat, és szétválasztva a Vörös tengert, kivezette onnan őket.
Ennek az idejét a vallástörténészek többnyire az i. e. 13. századra teszik.
Ezután a Szináj-hegyen Isten kinyilatkoztatta a tízparancsolatot és átadta
törvényeit, a Tórát a zsidó népnek.
Később, Salamon király idejében megépítették Jeruzsálem templomát, a
zsidó vallás legszentebb helyét. A zsidó nép több száz éven keresztül
mutatott be ezen a helyen áldozatokat Isten tiszteletére. A Szentélyt i. e.
586-ban a babiloniak lerombolták, a zsidó népet pedig száműzetésbe
hurcolták hazájukba. 
 Z S I D Ó S Á G T Ö RT É N E T E

Középkor:

A zsidók a kora középkorban tömegesen telepedtek az európai államokba. A zsidóság szellemi élete és
irodalma ekkor indult virágzásnak. A keresztények Jézus gyilkosait látták bennük ezért gyakoriak voltak az
üldözések. Megkülönböztető jelet kellett használniuk. (zsidókalap, zsidóköpeny)
 Z S I D Ó S Á G T Ö RT É N E T E

Újkor:

Az újkorban fogalmazódott meg, hogy Németországnak meg kell szabadulnia zsidóktól.

 HOLOKAUSZT

A holokauszt hatmillió zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és

megsemmisítése volt, amelyet a náci rezsim és szövetségesei hajtottak végre.
Az 1933 januárjában Németországban hatalomra kerülő nácik azt hirdették, hogy a németek „fajilag
felsőbbrendűek”, míg az „alsóbbrendű” zsidók olyan idegenek, akik fenyegetést jelentenek az
úgynevezett germán faji közösség számára.
A magyarországi deportálólágerekből 1944. április utolsó napjaiban
indultak útnak az első szerelvények az auschwitzi haláltáborba.
Kistarcsán április 28-án mintegy 1800 zsidót zsúfoltak be
marhavagonokba, és még beszállás előtt kirabolták őket, még az
élelmiszereiket is elvették. Az ártatlanul elhurcolt emberek többségét
elgázosították.
1945-ben, amikor az angol,
amerikai és szovjet csapatok
elérték a náci koncentrációs
táborokat, megtalálták a
felhalmozott holttesteket, emberi
csontokat és hamvakat, a
tömeggyilkosságok bizonyítékait.
A katonák több ezer éhező és
súlyos beteg zsidó és nem zsidó
túlélőt is találtak. A túlélők
számára az élet újrakezdése
elrettentő feladatnak tűnt.
 4 LEGISMERTEBB ZSIDÓ SZOKÁS
1.A zsidók szemében az otthon különleges
szerepet tölt be. Ez az a hely, ahol a szent nap, a
szombat - sabbat - elkezdődik. Ez a hetente
megtartott pihenőnap péntek este, nem sokkal
naplemente előtt kezdődik, és a következő
naplementéig tart - a zsidók számára a
naplemente jelenti a nap kezdetét. Az otthon
egyúttal az a hely is, ahol a családanya
különösen fontos szerepet játszik.

2.A zsidó vallás egyik legfontosabb törvénye az,

hogy minden újszülött fiúgyermeket körül kell
metélni. Erre a berit mila és brisz néven is ismert
szertartásra a fiú életének nyolcadik napján kerül
sor. Ugyanekkor hirdetik ki a gyermek nevét is.
 4 LEGISMERTEBB ZSIDÓ SZOKÁS

1.A zsidóknál elvárás, hogy megházasodjanak - és sok zsidó ma is

fontosnak tartja, hogy társa zsidó legyen.
Az esküvőt rendszerint zsinagógában tartják, de Izraelben a szabad ég
alatt is sor kerülhet rá. A menyasszony és a vőlegény a majdani közös
otthont jelképező menyegzői baldachin, a hupa alatt áll.

2.A zsidók minden évben megülik Peszah ünnepét, a zsidó húsvétot.

Az ételt otthon fogyasztják el, a családtagokon kívül pedig számos
barátot is meghívnak. Az asztalra a legjobb terítőt és a legszebb
étkészletet helyezik. Mindenki, még a gyerekek elé is borospohár
kerül, a szédertál pedig az asztal közepén áll.
A vacsora előtt a családfő imát mond, majd mindenkinek
petrezselymet nyújt át, melyet előzőleg sós vízbe mártott. Ezután
kettétör egy darab kovásztalan kenyeret - macát vagy maceszt -, és
egyik felét szétosztja. Ezután a legfiatalabb gyermeknek fel kell
tennie a kérdést: miért más ez az éjszaka, mint többi? A családfő
ekkor elmeséli az Egyiptomból való szabadulás történetét.
 ZSIDÓ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK
1.A Biblia szerint csak azokat a négylábúakat szabad enni,
amelyeknek hasított patájuk van és kérődznek. Az összes többit
tilos. A disznó, a teve, a nyúl és a szirti borz.
2.A birka, a marha, a kecske és a szarvas szabad. A kétéltűek és a
rovarok tiltottak, mint olyan élőlények amelyek “hasukon”
csúsznak-másznak. Azon halfajták fogyaszthatók, amelyeknek
uszonyuk és pikkelyük van, pl. ponty és busa.
3.A Tóra tiltja minden olyan élőlény fogyasztását, amely
elpusztult, vagy nem rituális vágás útján ölték meg. A rituális
vágásnak az a célja, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak
az állatnak, és minél több vért távolítsanak el belőle
4.A húsos étel után bizonyos ideig nem szabad tejest A szokások
különbözőképpen határozzák meg ezt az időtartamot, a
háromórás várakozási időtől a hatórásig. Tejes után fél órát
várnak.
5.A húsos és a tejes ételeket nem szabad ugyanabban az
edényben készíteni, illetve tálalni, még különböző időpontokban
sem.
 Z S I D Ó Ö LT Ö Z K Ö D É S I S Z O K Á S O K

Az embernek szerénynek és szemérmesnek kell lennie életének minden útján. Ezért mikor felölti, vagy leveti
ingét vagy alsó ruháját a testéről, nagyon vigyázzon, hogy fel ne fedje önmaga előtt sem a testét, hanem öltse fel
vagy vesse le ingét vagy alsó ruháját, mikor még betakarva fekszik az ágyban, ne mondja, íme a legbensőbb
szobámban vagyok és sötétben, ki láthatna engem? 
HÍRES ZSIDÓK