http://www.hunnianet.

hu/multunk/hierosolyma_urusolyma_jezus

Jézus a „magyarok” Szent Sólyom városában feszíttetett meg

Hogy Mária, Jézus anyja magyar volt-e - valószínűsíthető, de nem eldöntött vita.
Mindenesetre amellett, hogy Szt. István királyunk Máriának ajánlotta fel országát, szerte a világon
Magyarországot általában nem így hívták a Turul dinasztiák korában (az Árpád-házi utólagos
hazugság), hanem Regnum Marianumnak. Még különösebb: Mária országának egyetlen külső
területe volt 700 éven keresztül folytatólagosan: 1218-1918-ig, és ez éppen Jézus megfeszítésének
a városa; amit ma héberre úgy ferdítenek: Jeruzsálem.

II. Andrásnak köszönhetjük (két szentté avatott lányán és a magyar föld védelmén felül - Aranybulla)
a címet, melyet keresztes hadjárata alkalmával érdemelt ki: a mindenkori magyar király
Jeruzsálem örökös királya. Mivel a pápa kiátkozta, /mert András nem volt hajlandó az első nyertes
csatája után többet vívni az ott felismert és általa "rokon népnek" tartott ellenséggel, csak Jeruzsálem
lakói választhatták meg királyuknak, még ha egyik bizánci felmenője már elnyerte ezt a címet
korábban.

Érdemes ismernünk Jeruzsálem múltját és eredeti nevét/lentebb: Idézetek a "Biblia

Enciklopédiából", Josephus Flavius ókori zsidó történetírótól, Firdauszi: SáhNáme (Királyok
Könyve)-ből, Herodotosztól, Metafizikai Bibliai Szótárból, a Zsidó Lexikonból, dr. Zakar
András: A sumer hitvilág és a biblia művéből.

Jézus származásával szemben viszont vitán felüli tény - legfeljebb nem hangoztatott - (a zsidók ókori
történetírója Flavius és mai történészek között is), hogy a hely, ahol Jézus élt és meghalt értünk;
előzőleg "magyar" volt - a várost, ahol megfeszítették; a "magyarok" alapították.

Az idézőjelet azért használom, mert nem így nevezték és nevezik ezt az alkotó népet, hanem
Egyiptomban hyksosnak, a görögök szkítának (scytha). Igaz; azért a magyar elnevezés sem hiányzik
az ÓEgyiptomról készült első térképen: a Sínai félsziget=Szitia, ezen belül a Matkat vidékén arab
felirattal: quady magharah (magyarok völgye?)

Hogy van-e közünk az elismerten ragozó nyelvet beszélő szkítákhoz? - Nem kérdés. Az összes
krónikánk szittya eredetről származtatja a magyarságot. Csak nem kérdőjelezzük meg szüleink
szavahihetőségét velünk szemben? Akkor ne feltételezzük ezt az ő szüleikről sem, meg az ő szüleik
szüleiről sem - eljutva népünk régi tudatáig és krónikásainkig.

A palesztínai letelepedés gondolata és vágya ősi a zsidó népben, bár maga a Zsidó Lexikon /1929/ is
beismeri, hogy a mai Izraelnek nem a zsidók, hanem a szumírok az őslakói: "Erec Jiszróel,
Palesztina héber neve, szó szerint: Izráel országa. Történetének rövid áttekintése a következő: Az
időszámítás előtt (1) való 4000-3000 táján szumírok és akkádok lakják, 2600 táján a szumírok
meghódítják Szíriát." /237.old./

Igaz, hogy 1929-ben a Zsidó Lexikon még írhatott a szumírokról, mert a szerkesztőség nem tudhatta,
hogy két-három évtized múlva kiderül: a szumírok nem szemiták, hanem a szemiták legyőzött
áldozatai.

A zsidók ma azonban ezt már tudják, s eszerint cselekednek. A szumírok után ugyanis szkíták
(szittyák) találhatók a mai Palesztina területén.

1
A későbbi Juda-t (Palesztína zsidók uralta területe) előtte Kos-nak nevezték, míg Jeruzsálem
eredeti neve Urusolyma, majd Nagy Sándor után Hierosolyma és csak az ariánus keresztények
visszaszorítása utáni időben lett Jeruzsálem.

Dr. Zakar András pápai prelátus és szumirológus írja ‘A sumér hitvilág és a Biblia' 113. oldalán,
Ijjas Antal püspök ‘Jézus élete' (1970) c. művére hivatkozva:

"Erről érdekes részleteket közöl Ijjas Antal legújabb munkájában. Az 1968. évi jeruzsálemi
ásatások során a várfal felszín alatti részén, zsidó régészek szkíta rovásfeliratokat találtak.
Ekkor azonban a kutatóárkokat sietve visszatemették."

"Azt a területet abban az idöben homogén turani népek laktak a Biblia Enciklopédia szerint is,
melyben a Jebezeusokat és hittitakat 'turaniaknak' mondja.

A Kr. e. 3.800-ban alapitott Urusolymot az Egyiptombol kivonuló hikszoszok Urusolyma néven

erőddé alakították, írja Flavius. (hikszosz = hys-Kos, gis-KUS; kiralyi szittyak, Kosiak.) Az eredeti
SOLYMA elé Nagy Sándor idejében írtak a "Hiero" (szent) nevet, úgy lett belőle Hierosolyma s
abból Jeruzsálem.

Hogy a zsidók hogyan kerültek a mai Izrael (Palesztina) "ígéret földjére", arra ismét Zakar prelátus
vet fényt ugyanazon a helyen: "Valószínű, hogy a hikszoszok (szkíták) Egyiptomra mért súlyos
csapásai tették lehetővé a zsidó nép Egyiptomból való kimenekülését és az elpusztított városokban
talált aranytárgyak magukkal vitelét. Ezt a lovas szittya népet követték, azután a zsidók a pusztai
vándorlásuk után Kánaánba is, ahol már addig a szittyák jól berendezkedtek, városokat építettek.
Hogy miképpen írtották ki fokozatosan a zsidók a szittyákat, arról elég bőséges adatokat közölnek a
szentírás könyvei."

Ez egyúttal arra is magyarázatot ad, hogy miért kellett a zsidóknak teljes negyven éven át
vándorolniuk a pusztában, amikor a távolság Kairótól Jeruzsálemig légvonalban mindössze 430
kilométer. Bujkáltak. Egyrészt a szittyák elől, másrészt a nyomukban.

A ma annyira eltorzított nevű "Jeruzsálem" szittya eredete is napvilágossá válik Zakar prelátus
következő okfejtése alapján: "J. Fitzgerald Lee (2) és többen, Josephus Flavius, Plutarchos és
Eusebius nyomán úgy vélik, hogy a hikszoszok a Nilus alsó táján, Avaris városa körül éltek,
amíg Amenophis fáraóval össze nem ütköztek. A fáraó előbb kitért és Étiópiába húzódott
hatalmas seregével. A hikszoszok azután elhagyták Egyiptomot és Jeruzsálem vidékén
telepedtek le.

George Adam Smith (3) szerint Josephus, aki az ő hellenista módján állandóan a Hierosolyma
formát használja, azt többször Solyma alakból származtatja, elvégre neki jobban kellett
tudnia. Ez pedig Melkizedek Sáleme. Görög írók már használták ezt a formát.

Idézi azután Cholerilos görög költőt, aki szerinte a Kr.e.V. században beszélt a judeai hegyvidékről,
mint a ‘Solymai hegyekről', Maneto pedig szól a zsidókról, akik szintén elhagyták Egyiptomot,
mint előbb a solymaiak. Azonosítani szokták ezt a nevet a Homérosnál található Lycian Solymival
is.

Maga Josephus Flavius ezt mondja: ‘a városnak régen Solyma volt a neve.' Ezekután nem nehéz
összefüggést találni a lovas kultúrájú fémműves szkíták (szittyák) Szent Sólyom tisztelete

2
(számos egyiptomi emlék ábrázolja) s ennek Kánaánba átültetett fővárosa a későbbi Szent
Sólyom -- Hierosolyma között." (Görög nyelven "hierosz" = "szent")

A hikszoszok ragozó nyelven beszéltek. A Dél-Kanaani Juda törzs lakterületét Kr. e. 600-ig KOS-
nak nevezték... Jebuzeusok, hittitak, a Harant alapitó Hurok, ragozó nyelvet beszéltek, turaniak
voltak a James Biblia magyarazó szótara szerint is. A Kanaanban is jart Herodotos aki Kr.e. 445-ben
az athéni tanács előtt fölolvasta történetírasat, nem említi a zsidókat."

Sába királynője = Csaba királynője? (a szemita nyelvben nincsen "cs" hang.

"Firduzi irja a Shah-Namaban, hogy a "turaniak szönyegeikbe félholdat és kosfejet szőnek,
díszmenetekben pedig kék zaszlókat visznek, melyet a félhold ékesít és fejedelmük tronjának lábait
is KOS-fejek diszitik", csakúgy, mint némelyik fáraó tónszékét. Az allamalkotó kosiak
településeiknek "mindenütt KOS vagy HOVILAG nevet adtak. Ahany ilyen KOS, KUS vagy
HAVILAH-t talalunk a bibliai földrajzban, mindenütt ott találjuk a CSABA nevű fővarost is",
éspedig Szudántol Tibetig vagy Amerikáig. "Azonban a szemitak, mivel nyelvük a "cs" hangot nem
ismeri, SABA-nak vagy SEBA-nak irnak. Az egyik havilah fövarosa BIRES SEBA (Beershiba)
nevet visel ami Csaba Fiat jelent, nem , mint a teologusok hinni akarjak". A Metafizikai Biblia
Szotar szerint KOSI kiralyok uralkodtak Mezopotamiaban is.

David Urusolymat nehéz harcok árán csak Kr.e. 1047-ben foglalta el és a szent varost fövarosava
tette. Kr. e. 1043-ban a frigyladajukat is odaviteti Kirjeth-jearimbol. A Sion-hegyi Araunahi
szérüskertben templomépitést tervez, de a következö évben Kr.e. 1017-ben hetven éves koraban
meghalt.

Urusolyma elfoglalasa után David kegyelettel adózott és áldozott a jebuzita papkirálynak."

Ezzel a mondattal probléma van. Ha a jebuzitákat igázta le Dávid, akkor miért áldozott utána a
papkirályuknak? Nyilván nem a leigázás után, hanem előtte történt az adózás és az áldozat. Ezt
valószínűsíti a sémi népek hatalomátvételeinek módszerei a különböző korokban.

A sumerekhez (ez is hamis név, őket sem így hívták, hanem kngr-eknek, a magánhangzókat nem
ismerjük, de elvileg lehet k=h hungar is) beszivárogtak, fölvették a kultúrájukat, majd mikor elegen
voltak, akkor leigázták őket (akkádok). Egyiptomban is így szerezték meg a trónt, és Magyarország
is majdnem erre a sorsra jutott a Galíciából beszivárgottakkal 1919-ben.

A zsidók eleinktől vették át az ősi napkultuszos papkirályságot, a sion-t (cion-t)!

"Közben David is papsagot allitott. A Zadokitak monopolizaltak az urusolymai papsagot, mely

egyesitette a kiralyi és föpapi méltosagot mely szembekerült a levitakkal. Babylonba hurcolasuk utan
a Levita Papsag megszerezte a teljes hatalmat.

A jebuzitak ösi napkultuszos papkiralysagat David azonnal önmagara alkalmazta. Atvette a SION
(ZION v. CION) teljes kultuszat, amelyet a habiruk (héberek) addig nem ismertek, mert a SION -féle
kultuszt nem talaltak a héber région fallal keritett varosaiban.

Végül Zakar prelátus megállapítja: "A szittyák után a kánaánita népek is folytatták Jeruzsálemben a
Nap tiszteletét, sokáig még párhuzamosan a zsidó istentisztelettel is." Ezért találtak 1968-ban szittya
ékírásos feliratokat Jeruzsálemben és ezért kellett azokat a mai zsidóknak sietve újra betemetniük...
A tény azonban áll: a zsidók nem eredeti lakói a mai Izraelnek. Ugyanakkor ez fényt derít arra is,
hogy a magyarok miért tartották a sólymot mindig olyan nagy becsben és miért volt a

3
sólyomvadászat már a honfoglalás előtt is egyik jellegzetes nemzeti sportunk. Szittya őseinktől
maradt ránk.

A későbbi évszázadok folyamán szórványos kísérletet látunk a zsidók részéről a Palesztinában való
újra letelepedésre. A Zsidó Lexikon szerint: "... már a 7. században egy Benjamin nevű zsidó
Egyiptomban 30 ezer főnyi zsidó sereget szervezett és Chosroes perzsa királlyal szövetkezve
meghódította Palesztina nagy részét, amelyet 14 évig tartott uralma alatt. Az utolsó fegyveres
próbálkozás Palesztina visszafoglalására a 8. században történt, amikor Abu Issa perzsa zsidó indított
mozgalmat a mezopotámiai és szíriai zsidóság között, mely mozgalom azonban véres kudarccal
végződött."

Ezek után évszázadokig nem történt semmi. A Zsidó Lexikon beismeri, hogy a 13. században
Jeruzsálemnek mindössze - írd és mondd - kettő darab zsidó lakosa volt:
"Már a 13. században látunk Palesztina-mozgalmakat és kolonizációs törekvéseket, amelyek közt
legeredményesebb Nachmanidesz rabbié, akinek lelkes felhívására az addig két zsidó lakosú
Jeruzsálembe rövid három év alatt 2000-en telepedtek le."

Több sikertelen vagy kisebb jelentőségű vállalkozás következett, mint például a 16. században David
Reubeni akciója, akit még VII. Kelemen pápa is fogadott, de végül is a spanyol inkvizíció
börtönében fejezte be életét 1535 után.

Dávid a szisztémat habiru (=kavart) hasznalatra alakitotta. Központositotta a kiralyi és egyhazi

hatalmat, a Sion-Cion-i istentiszteletet a kiralyt allitotta a középpontba, aki többé nemcsak
hivatalnok, hanem az Isten és nemzet közötti kapcsolat közvetitöje is. A korabbi idökben Sechemben
és mashol az Isten és nép között a törzsfök közvetitettek. Ezt tanulta el Mozes a kenita (= turani -
James Biblia) Jethrotol.

A jebuzita kultusz vagyis hatalomközpontositas atvételével David uj istentiszteleti format adott a

zsidoknak. Yahwet tette az istenségek fölé. Yahweh a vilagteremtö, a nemzetek ura, kiralysagok
alapitoja és Sion/Cion a valasztott kiraly, a fölkent David széke. Yahveh is a Zionon tronolt és az ö
kiralya David a jobb keze felöl ült. A jebuzitai papkiralysag törvényeinek és szokasainak héberre
korcsositasa megengedte Davidnak, hogy egy sereg elsö- és masodlagos feleséget tarthasson
(Samuel 2. K. 5:10) és legkéjesebb kalkulacioja a turani hittita Urias agyonverettetése volt,
hogy gyönyörü feleségét megeröszakolhassa. David egyik fia, a hittita Bethsabatol született
Salamon volt a zsidosag legbölcsebb uralkodoja. A szenvedélyben apjara ütö Salamon...több, mint
egyezer agyast tartott.

Az östurani jebuzeusok ösi hitvilaganak és allamrenszerének elzsidositasa utan a Szent Varos

Urusolyma és David a vart Messias prototipusa lett ...ilyenforman a nép a késöbbi idökben a
David-házból várta a megváltó jövetelét.