Professional Documents
Culture Documents
században
Demográfia: népességi adatokat elemző tudomány
A XVII. század második felének végéig a népesedés évezredes tendenciái alig-alig változtak.
Ezer lakosra Nyugat-Európában 37-38 haláleset és 35-40 születés jutott. A születéskor
várható átlagos életkor, nagyjából hasonlóan a Római Birodalom idején fennálló helyzethez,
25 évet tett csupán ki. E változatlannak tűnő szabályszerűség azonban hirtelen megbolydult,
és egyetlen évszázad leforgása alatt gyökeresen új születési és halálozási arányok alakultak ki.
Európa lakossága a XIX. század folyamán több mint háromszorosára nőtt, annak
ellenére, hogy mindvégig folyt a kivándorlás más földrészekre. A születéskor várható
átlagos életkor 25 évről a nyugat-európai és skandináv régiókban 48-55 évre emelkedett, s
közelített ehhez a mediterrán országok szintje is, míg Közép- és Kelet-Európa országaiban 30-
40 év közötti várható átlagos élettartam alakult ki. Ebben a vonatkozásban is megfigyelhető
tehát, hogy a viszonylag elmaradottabb európai régiók népesedési folyamata - ha bizonyos
távolsággal lemaradva is - követte az új, nyugat-európai tendenciákat.
A népességnövekedés okai
Saját szemetünkben fogunk megfulladni - vélik egyesek. Elgondolkodtató tény, hogy minél
fejlettebbek vagyunk, annál több szemetet termelünk. (Például New York-ban a
szeméttermelés megközelíti a fejenkénti két kilogrammot naponta.) Igaza volt Szent-Györgyi
Albertnak, amikor azt írta Az őrült majom című könyvében: ".korunk emberisége elérte a
maximális bizonytalanság állapotát és azt a biológiai abszurditást, hogy a természet által
évmilliárdok alatt létrehozott élet önmaga elpusztítására készülődik".
A fejlődő országok
ENSZ előrejelzések szerint bolygónk népessége 8-14 milliárd között fog állandósulni,
valamikor a jövő században. A népességnövekedés több mint 90%-a a legszegényebb
országokban fog bekövetkezni, ezen belül is 90%-a a már ma is túlnépesedett városokban.
A városok azonban nem készültek fel a milliós létszámú szakképzetlen, nincstelen tömeg
fogadására. A nagyvárosok körül kialakuló barakk-, doboz-, bádogvárosok a kívánatos
infrastrukturális ellátás minimumát sem tudják nyújtani a letelepülő munkanélküli vagy
alkalmi munkából élő tömegeknek. Így válnak az éhség, a nyomor és a bűnözés gócaivá.
Megoldás?
Népesség