ÚJGENERÁCIÓS tankönyv

R.sz.: FI-506010702/1
ISBN 978-963-436-077-3

MUNKAFÜZET
Földrajz Földrajz
A teljes tankönyv az Okosportálon is megtekinthető.
munkafüzet
okosportál.hu
Kattanj a tudásra!
7 Megoldás
II. A trópustól a jégvilágig

1. Mérési napló – időjárási megfigyelések

1.
a) Táblázat: A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre nagyobbaknak kell
lenniük.
b) Mondatkiegészítés: Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, annál több
NAPSUGÁRZÁS jut a felszín ugyanakkora területére.

2.
a) Táblázat: A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre kisebbeknek kell
lenniük.
b) Mondatkiegészítés: Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, a felszín annál
erősebben MELEGSZIK FEL.

3.
A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén magasabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött
edényben.
A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén alacsonyabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött
edényben.

A vízzel teli edényben mért maximális
hőmérséklet
A vízzel teli edényben mért hőmérséklet a
vizsgálat legvégén
A víz hőingadozása kisebb, mint a szárazföldé.
< A talajjal teli edényben mért maximális
hőmérséklet
> A talajjal teli edényben mért hőmérséklet a
vizsgálat legvégén

4.
A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb.
A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb, mint a fekete színű pohárban.

5.
A felszín színe, a felszín anyaga, a napsugarak beesési szöge.

6.
az évi középhőmérséklet: R <B
a leghidegebb hónap havi középhőmérséklete: R > B
a legmelegebb hónap havi középhőmérséklete: R < B
az évi közepes hőingás: R < B
az évi csapadékmennyiség: R > B
a csapadék mennyisége a legcsapadékosabb hónapban: R > B
a csapadék mennyisége a legkevésbé csapadékos hónapban: R > B

Rotterdam Budapest
Melyik a leghidegebb hónap? január január
Melyik a legmelegebb hónap? július július
viszonylag
Milyen a csapadék éves eloszlása? egyenetlen/egyenetlenebb
egyenletes/egyenletesebb
Melyik a legcsapadékosabb hónap? október június
Melyik a legkevésbé csapadékos
április február
hónap?
10
2. A forró övezet földrajza
1.

2.

d) térítői öv, egyenlítői öv, átmeneti öv

e)
térítői átmeneti öv egyenlítői öv

11
3.
a)
1. számú 2. számú
diagram diagram
Évi középhőméséklet 25,8 oC 28,1 oC
Az évi közepes hőingadozás 3 oC 8 oC
Évi csapadékmennyiség 3854 mm 525 mm
A legnagyobb havi csapadékmennyiség 750 mm 200 mm
A legkisebb havi csapadékmennyiség 15 mm 0 mm
Hány olyan hónap van az évben, amikor a havi csapadék 9 2
mennyisiége meghaladja a 100 mm-t?

b)
1. számú diagram 2. számú diagram
éghajlat egyenlítői szavanna
öv egyenlítői átmeneti

c)

átmeneti öv egyenlítői öv
(Á)
(E)
(E)
(E)
(Á)
(Á)
(Á)
(E)

4.

leszálló légáramlat

felhőoszlató hatás

szárazság kismértékű üvegházhatás

időszakos vízfolyások nagy napi hőingadozás

apórózódás szél

sivatagok

11
5.
Térítői öv Átmeneti öv Egyenlítői öv
A jellemző sivatagi váztalaj fekete trópusi talaj vörös színű laterit talaj
talajtípus(ok)
megnevezése
Az állítás sorszáma 3. 2. 1.

6.
a)
1. átmeneti öv
2. egyenlítői öv
3. térítői öv

b)
1. fénykép 2. fénykép 3. fénykép
Milyen a település természeti környezete? szavanna ártér sivatag
Milyen anyagból épülhettek a lakóépületek? fa, fű fa agyag, kő
Milyen az épületekben a falak vastagasága? vékony vékony vastag
Hasonlítsd össze az ablakok méretét! kicsi nagy kicsi

c)

12
3-4. A mérsékelt övezet földrajza

1.

B I
1
F D
mediterrán C
2
E 3G

2.
1. B
2. B
3. B
4. I
5. A
6. I
7. I
8. A
9. A
10. I
11. B

3.
a)
A éghajlat B éghajlat
Éghajlat neve nedves kontinentális éghajlat tajgaéghajlat
A leghidegebb hónap középhőmérséklete -2 oC -16 oC
A legmelegebb hónap középhőmérséklete 21 oC 22 oC
Évi közepes hőingás 23 oC 38 oC
Évi csapadékmennyiség 540-550 mm kb. 400 mm

c) nyáron több csapadék esik, mint télen

d) a nedves kontinentális éghajlatra
e) Mindkét éghajlaton hasonlóan meleg a nyár, és ekkor több a havi csapadékmennyiség, mint a többi
évszakban.

14
f) A nedves kontinentális éghajlat az Egyenlítőhöz közelebb fekvő területeken jellemző, ezért a tél
kevésbé hideg. A tajga éghajlat hatalmas kiterjedésű szárazföldeken alakult ki, amelyek télen jobban
lehűlnek, és a közelben nem található az éghajlatot enyhítő óceán.
g) Az északi félgömbön, mert a déli félgömbön nincs tajgaéghajlat, illetve mert a július a legmelegebb,
amikor a napsugarak az északi félgömböt érik nagyobb szögben

4.
a) nem
b) igen
c) igen
d) nem
e) A. diagram

5.
C – évi csapadékmennyiség D – évi középhőmérséklet B – évi közepes hőingás

6.

Éghajlat mérsékelt
nedves száraz
tajga- mediterrán óceáni
kontinentális kontinentális övezeti sivatagi
éghajlat éghajlat éghajlat éghajlat
éghajlat éghajlat

Jellemző fahéjszínű
erdőtalaj
talaj vagy vörös barna erdőtalaj feketeföld váztalaj
(podzol)
talaj
Természetes tajga keménylombú
lombhullató erdő füves puszta nincs
növényzet (fenyőerdő) erdő

7.
a) A sorba nem illik a banán, mert ez a/az egyenlítői övre jellemző termesztett növény, míg a többi
a/az meleg mérséklet övben tipikus.
citrusfélék

b) A sorba nem illik a rizs, mert ez a meleg mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a többi a
valódi mérsékelt övben tipikus.
gabonafélék

c) A sorba nem illik a/az alma, mert ez a valódi mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a
többi a meleg mérsékelt övben tipikus.
olajfa

e) A sorba nem illik a/az búza, mert ez a/az (nedves) kontinentális éghajlaton jellemző termesztett
növény, míg a többi a/az óceáni éghajlaton tipikus.
szarvasmarha

15
8.
valódi mérséklet öv szélsőségesen
Az öv neve valódi mérséklet öv
szárazföldi terület
óceáni terület
A jellemző állítások A, C, F, G B, D, E, H
betűjele

5. A hideg övezet földrajza

1.

június (hónap) 21. (nap)

b) α = 66,5o
c) Az Északi sarkkört

f) Az Északi sarkkörtől északra fekvő területet

g) A Déli sarkkör mentén.
h) Hideg övezetnek nevezzük a Földön azokat a területeket, amelyek a sarkkörökön túl
helyezkednek el. Itt az év legalább egy napján nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap.

2.
a) Északi-sarkpont
b) Déli sarkkör
c) Északi sarkkör
d) Északi sarkkör
e) szeptember 22. – március 20. között
f) június 21-én
g) szeptember 21. – március 20. között
h) június 21-én

16
3.
a)
● a csapadék eloszlása egyenlőtlen, nyáron több a csapadék, mint télen
Hasonlóságok:
● a legcsapadékosabb hónap az augusztus
● az A diagramon több az évi csapadékmennyiség
● az A diagramon nagyobb az évi közepes hőingadozás
Különbségek:
● a B diagramon hidegebb a tél
● az A diagramon fagymentes a nyár

b) A. diagram: tundra éghajlat; B. diagram: állandóan fagyos éghajlat

4.
Természetes növényzeti Éghajlat(ok) Földrajzi öv
típus
tundra tundraéghajlat sarkköri öv

tajga tajgaéghajlat hideg mérsékelt öv

lombhullató erdő nedves kontinentális valódi mérsékelt öv

éghajlat
száraz kontinentális
éghajlat
nincs összefüggő állandóan fagyos sarkköri öv
növényzet

5.
● A napsugarak kis hajlásszögben érik a felszínt.
● Télen a megvilágítás időtartama nagyon rövid.
●A hóval borított fehér felszín színe visszaveri a napsugárzás jelentős részét.

6.
a) öv, talaj, természetes növényzet, éghajlat, övezet, népcsoport

b)
Szempont Jellemző
természetes állatvilág emlősállatok (pl. rénszarvas), madarak
felszínformáló erő fagy okozta aprózódás
tél hosszú, rendkívül hideg, száraz
őslakók inuitok, lappok
jellemző gazdálkodás nomád állattenyésztés, halászat, vadászat
nyár rövid, hűvös, viszonylag csapadékos
talaj tápanyagban szegény, csak nyáron olvad fel
természetes növényzet tundra: cserjék, mohák, zuzmók

7.
a) sarkvidéki öv
Egész évben fagypont alatt van a hőmérséklet.
b) Antarktisz
Mivel az év közepén (július, augusztus) van a leghidegebb, ezért a déli félgömbön van a földrész.
c) Az Antarktiszon növekedni fog az átlaghőmérséklet.
Az üvegházhatás fokozódásának következményeként globális felmelegedés.
17
6. Függőleges övezetesség
1.
hőmér- csapadék hőingás légnyo- oxigén-
séklet más mennyiség

2.
a) La Paz
b) 3000–5000 m
c) égési hőmérséklet, oxigén, éghető anyag
oxigén
e) Az oxigénhiány miatt nehezen keletkezik tűz a városban.

18
3. A növényzeti kép változása a hegységekben
a)

erdőhatár

fahatár

hóhatár

4. A hóhatár helyzete

a)

b) növekszik
20
c) a napsugárzás; a napsugarak hajlásszöge a déli oldalon nagyobb
d) az Alpokban

5.
Kilimandzsáró Himalája Alpok
jellemző éghajlat szavannaéghajlat forró övezeti monszun nedves kontinentális
éghajlat éghajlat

természetes szavanna monszunerdő lombhullató erdő

növényzet

jellemző talaj trópusi feketeföld vörösföld barna erdőtalaj

6.

a) Atlasz
b)
A hegységtől északra A hegységtől délre
Mennyi az évi csapadék
1000–1500 mm 0–200 mm
mennyisége?
Milyen az uralkodó éghajlat? mediterrán éghajlat forró övezeti sivatagi éghajlat
Mely nagytáj ill. tenger
Földközi-tenger Szahara
található itt?

7.

8.
a)
a) élelmiszeripar, b) idegenforgalom, c) idegenforgalom, d) energiagazdaság, közlekedés, e) fa- és papíripar
b) édesség-csokoládé, pl. Milka, Ritter Sport, Nestlé, Toblerone, Lindt, Nescafé

21
9.

bélelt esőkabát kötött sál rövid ujjú póló vékony rövidnadrág

hosszúnadrág meleg, puha alsóruha szőrmesapka vízálló cipő
kényelmes pamut napszemüveg téli kabát zipzáras pulóver
zokni nyári sapka vastag gyapjú zokni
kesztyű pulóver vékony kendő
könnyű szandál

22
III. A kőzetbolygó titkai

1. Születő és pusztuló kőzetlemezek

1.
a)

b) Afrikai-lemez

2.
a) délkeleti
b) hogy szükség esetén ki tudják menekíteni a lakosságot
c) kb. 25,5 km-t
d) pl. betonfalakkal, a lávának ásott árkokkal

3.
a)
A. távolodó
B. távolodó
C. egymás mellett elcsúszó
D. közeledő
E. közeledő
b) kb. 75 millió éve
c) óceánközépi hátság, magma, szétfeszíti, óceáni, szárazföldi, mélytengeri árok, üledékes/vulkáni,
üledékes/vulkáni, szigetívet, felgyűrődése

2
4.
a) A, b) B, c) B, d) A, e) A és B

5.
456 – Szombathely 6,1 1810 – Mór 5,4 1985 – Berhida 4,9
2006 – Gyömrő 4,1 2011 – Oroszlány 4,7 2013 –
Erdőtelek 4,7

2. A felszínformáló külső erők

1.
a) napsugárzás, tenger, jég, hőingadozás, szél, folyó
b) A külső erők látszólag gyengék, ám hosszú ideig folyamatosan működnek, így mégis jelentősen
átalakítják a felszínt.

2.
aprózódás: 1, 2, 5, 6, 8
mállás: 3, 4, 7, 9

3.
Folyóvíz Tenger Jég Szél Ember
Pusztító munka
4. 8. 6., 7., 11. 6. 2., 12.
következménye
Építő munka
1., 9. 3. 10. 13. 2., 5., 14.
következménye

4.
a) szántóföld Kéménd közelében, ember munkája
b) Moher-sziklák, tenger pusztító munkája
c) völgy a Grossglockner közelében, jég pusztító munkája
d) tó Finnországban (Pieninen), jég pusztító munkája
e) Margit-sziget, folyó építő munkája
f) Grand Canyon, folyó pusztító munkája

23
3. Áványok és kőzetek

1.
Vizsgálati szempontok Gránit Bazalt Bazalttufa
Szín világosszürke vagy sötétszürke, fekete szürke
rózsaszín
Szerkezet tömör tömör laza
Szemcseméret nagy kicsi kicsi
Szemcseösszetétel többféle színű és alakú homogén szövetekben nem szemcsés
apró kristályok
Felhasználás épületek, utak (macskakő és építőkő
díszítőelemek, kockakő), vasúti
szobrok, sírkövek, zúzalék, kőzetgyapot
járdaszegély

2. vizsgálat

3.
ásvány: 6, 12,
magmás: 2, 3, 7, 20
üledékes: 1, 4, 5, 8, 9, 10, 11, 13, 15
átalakult: 14, 17
érc: 1, 16, 18, 20
energiahordozó: 5, 10, 11
metszet: 19

4.
1. zsírkő
2. kősó
3. kalcit
4. fluorit
5. apatit
6. ortoklász
7. kvarc
8. topáz
9. korund
10. gyémánt

5.
a)
5. gyémántok összegyűjtése
1. talajréteg eltávolítása
6. gyémánt vizsgálata és osztályozása
2. a gravel kitermelése
4. gyémánt elkülönítése a zsírpadon
3. az iszap eltávolítása (mosás)

24
b) gátat kell építeni, hogy a meder területén is lehessen bányászni
c) Oroszország, Ausztrália, Zaire; világranglistán 10. (2016)

6.

Megfejtés: gyémánt

4. A talaj

1.
a)
2. A törmeléken és málladékon megjelennek a növények és a talajlakó állatok.
1. A kőzetek aprózódnak és mállanak.
4. Kialakul a humusz.
5. A kőzetek törmeléke és málladéka termőfölddé, talajjá alakul.
3. Az élőlények elhalt részeit lebontják a baktériumok és a gombák.

b) A talaj legfontosabb tulajdonságait az alapkőzet határozza meg. A természetes növényzettől függ a

talaj humusztartalma. Az éghajlat és a felszíni vizek pedig a talaj többi tulajdonságát (pl.
nedvességtartalom) határozzák meg.

2.
a) talajnedvesség
b) talajlevegő
c) talajszemcsék
d) humusz

3.

b) szín
25
c) Minél több fekete színű humuszt tartalmaz a talaj, annál termékenyebb.

4.
kiszáradás
erdőirtás
erdőirtás a lejtőn
talajszennyezés

5.

föld, gomba, humusz, kőzet, levegő, mállás, szelvény, vakond

5-6. Földünk története

1.
a)

b)

26
2.

3.
ősidő: 158 nap; előidő: 164 nap; óidő: 23 nap; középidő: 15 nap; újidő: 5 nap

4.
a) B
A vetődések miatt előfordulhat, hogy a fiatalabb kőzetek mélyebben találhatóak, mint az idősebb
kőzetek.
b)

5.
a)
b)
puhatestű mészváza – óidő elejétől (kambrium); ősember koponyája – pliocén végétől
dinoszaurusz koponyája – középidő (triász–kréta); madár csontváza – júra után; gyapjas mamut foga – jégkor;
fenyőtoboz lenyomata – óidő végétől.

6.
a) kb. 4 °C-kal alacsonyabb
b) négyet
c) 70 000–100 000 év
d) kb. 12.000 éve
27
e) négyet
f) 2-4 °C-kal magasabb

7.
a) I, b) I, c) I, d) I, e) I, f) I

28
IV. Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza

1. Földtörténeti kalandozások Afrikában

1.

2.
a) Kanári-szk., Zöld-foki szk., Jóreménység-foka, Mombasa, KAlikut Atlanti-óceán, Indiai-óceán
Guineai-öböl
b) Földközi-tenger, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Arab-tenger

3.
b) A keleti kontinensrészé.
legmagasabb: Kibo 5895 m, legalacsonyabb: Asal-tó, -153 m

24
c)
1. Etióp-magasföld
2. Guineai-öböl partvidéke
3. Szahara

d)
Egyenlítő: Guineai-öböl partvidéke, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld
Baktérítő: Namib-sivatag, Kalahári-medence
greenwich-i hosszúsági kör: Atlasz. Szahara, Szudán, Guineai-öböl partvidéke
k. h. 20 °: Szahara, Szudán, Kongó-medence, Kalahári-medence, Dél-afrikai-magasföld

e) Dél-afrikai-magasföld, Kalahári-medence, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld, Etióp-

magasföld, Szudán, Szahara

4.
a) Éjszaka nagyon lehűl, nappal nagyon felmelegszik a terület.
b) Jellegzetes termékeikről kapták nevüket: Elefántcsontpart, Rabszolga-part, Borspart, Aranypart

6.

25
2. Afrika éghajlata és vízrajza

1.
a)

b)
3 °C
egyenlőtlen
május
július
január, március, április, május, november, december
novembertől májusig.
szavannaéghajlat

2.
a)

b)
1 – szavannaéghajlat
2 – egyenlítői éghajlat
3 – mediterrán éghajlat
4 – szavannaéghajlat
5 – trópusi sivatagi éghajlat
c) esőfelhő: 2. számú táj
d) nap: 5. és 3. számú táj
e) magas fák: 2. számú táj
f) hőmérő: 5. számú táj

3.
a) Nílus
b) Niger
c) Zambézi
d) Kongó
26
4.
Nílus delta Földközi-tenger
Zambézi delta Indiai-óceán
Niger delta Guineai-óból
Kongó tölcsér Guineai-óból

5.
a) Csád-tó, Viktória-tó, Tanganyika-tó
b)

3. Afrika népessége

1. arab, berber, busman, hottentotta, pigmeus, szudáni

2.
a)
Ország Terület (km2) Népesség (fő, 2014) Népsűrűség (fő/km2)
Dél-afrikai Köztársaság 1 200 000 53 000 000 44
Líbia 1 770 000 6 200 000 3,5
Egyiptom 1 000 000 87 000 000 87
Kenya 581 000 45 300 000 78

b)

Angola: 17 fő/km2
Mauritánia: 3 fő/km2
Nigéria: 193 fő/km2
Marokkó: 75 fő/km2

28
3.
a) 2000-es évtized
b) 1970-es évtized
c) 1990-es évtized
d) kb. három és félszerese
e) kb. 25 évre

4.
a) Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság

5.
a) Szudánnal történt megállapodás alapján
b) A Nílus vizének felhasználása miatt.
c) nem oldható meg
d) kőolaj
e) aláhúzva: 2. és 5.

6.

7.
a) I
b) I
c) H
d) H
e) H
f) I
g) H
h) I

29
4. Afrika mezőgazdasága

1.
a)
ezer tonna

800
600
400
200

b) a Guineai-öböl partvidékén
c) egyenlítői éghajlat
d) aláhúzva: árutermelő mezőgazdaság

2.
a)
A hagyományos gazdálkodás során ültetvényeken folyik a termelés. A termőföld egy-egy közösség, pl.
falu vagy törzs tulajdonában van, a földeken egyszerre egy-kétféle növényt termesztenek. A
megtermelt áru nagy részét belföldön vagy külföldön eladják. A termelés kezdetleges színvonalon
folyik, pl. régi traktorokat, elavult növényvédő szereket használnak.

b) árutermelő mezőgazdaság

29
c)

közösségi vagy vállalatok,

törzsi tulajdonába
tulajdonban
lévő földeken n lévő
földeken

a termelők
belföldön
fogyasztják el
kicsi vagy
nagy
külföldön
hagyományos eladják
gazdálkodás modern
gazdálkodás

kezdetleges alacsony
fejlett,
magas
modern

3.
a)
Atlasz-hegység: nyáron a magasabban fekvő hűvösebb területekre, télen az alacsonyabban lévő,
melegebb völgyekbe költöznek állataikkal.
Kalahári-medence: A lakosok gyűjtögető-vadászó életmódok folytatnak.
Kongó-medence: A talaj gyorsan kimerül.
szavanna: A csapadék eloszlása változik az év során (száraz és esős évszak).
Szahara: A pásztorok az állataikkal mindig új legelőket keresnek.

b)
Atlasz-hegység: B
Kalahári-medence: D
Kongó-medence: E
szavanna: C
Szahara: A

4.
a) kávé
b) kakaó
c) kukorica
d) kókusz
e) köles
f) gyapot
g) manióka
h) földimogyoró
i) datolyapálma
j) édesburgonya

30
5.

6.
a) 0 – (-2) %-kal csökkent
b) 0 – (-2) %-kal csökkent
c) Pl. Mali, Nigéria, Kamerun, Etiópia, Tanzánia
A népességszám gyors növekedése miatt egyre több mezőgazdasági területre van szükség; egyre
szárazabb az éghajlat
d) Mérsékelni a népesség számának növekedését, erdőirtás helyett a mezőgazdaság színvonalát
növelni

5. Egyiptom, Nigéria és a Dél-afrikai Köztársaság

1.
Távolság a Megtakarított
Távolság Afrika
Érkezési Szuezi- Megtakarított távolság az
Indulási hely megkerülésével
hely csatornán távolság (km) eredeti út %-
(km)
(km) ában
Rász-Tannúra Rotterdam 20 685 11 919 8 766 42
Rász-Tannúra New York 21 842 15 336 6 506 30
Tokió Rotterdam 26 867 20 727 6 140 23

2.
a) a kairói bazár
b) a gizai piramisok
c) az asszuáni Nagy-gát

31
 d) Hurghada üdülőváros
e) a Királyok völgye
f) Abu Szimbel temploma

3.
a) Mert attól tartanak, hogy kevesebb víz jut az országba.
b) A Nílus vízhozamának nagy részét a Kék-Nílus biztosítja.
c) aláhúzva: 1.
d) Ezek szabályozták a Nílus vízmennyiségének elosztását a többi folyó menti ország és Egyiptom
között.

4.
b) Az ország területének legnagyobb része sivatag, így nagyon kevés a művelhető terület, a lakosság
száma/népsűrűség pedig magas.
c) A termőterületek nagyságát már nem lehet növelni, de a lakosság száma gyorsan nő.
d) A termésátlagok a technológia fejlesztése (gépesítés, növényvédő szerek és műtrágya használata)
miatt növekednek.

5.
nyáron termesztik: 2, 4, 6
ősszel termesztik: 1, 5, 7, 9
külföldről hozzák be: 3, 8

6. Tanulói érvelés szabadon

7. a) és b) Tanulói megfogalmazások szabadon

6. Ausztrália földrajza

1.
a) térkép bal oldala: Indiai-óceán, térkép jobb oldala: Csendes-óceán
Nagy-korallzátony
b) Az „A” betű alatti sziget: Tasmánia
c) Baktérítő
d) 1 – Nyugat-ausztráliai-ősföld, 2 – Nagy-Artézi-medence, 3 – Nagy-Vízválasztó-hegység, 4 – Nagy-
korallzátony, 5 – Murray
e) A – Melbourne, B – Sydney, C – Canberra, D – Perth

33
2.
a)

b)
A. Nagy-Viktória-sivatag vagy Fátlan-síkság
B. Nagy-Vízválasztó-hegység
C. Ausztrál-alföld
D. Hawaii-szigetek
E. Új-Zéland
F. Új-Guinea

3.
a) Tasmánia
b) ausztralid
c) Terra Australis
d) Nagy-korallzátony

4.
a)
A – ciklonok
B – töviskoronás tengericsillagok
C – korall fehéredés
b) A víz savasodik, így a korallok nehezebben építik fel a vázukat.
c) Az ásványkincseket szállító hajók zavarják az életteret, rombolják a telepeket.

5.
1. B
2. A
3. C
4. C
5. C
6. B
7. A

34
6.
aranyérc: 3. platina: 10.
bauxit: 1. rézérc: 5.
ezüstérc: 5. uránium: 3.
mangánérc: 3. vasérc: 2.

7.
1. szarvasmarha
2. juh
3. juh
4. szarvasmarha
5. szarvasmarha
6. juh

35
7. A sarkvidékek földrajza

1.

a, g, h c, d b, d, f, i

2.
b)
Oroszország – jég
Grönland – jég
Beaufort-tenger – jég
Barents-tenger – víz
Jeges-óceán (Jeges-tenger) – jég

3.
Z G Ó É G K P L
Z Y R J T S O N
F N A K A N K T
E A G O Z E N I
V N Y G Z O E V
D E M E Ó N T B
I J K T É R A U
jégtakaró, kontinens, Nagy Medve, ózonréteg

34
4.
a) I, b) I, c) H, d) H, e) I, f) H, g) I, h) I

5.
a) pingvin, jegesmedve, rozmár, rénszarvas, fóka
b) bal oldali térkép: pingvin, fóka
jobb oldali térkép: jegesmedve, rénszarvas, fóka

6.
a)
Változás az előzőhöz képest
Időpont Kiterjedés (km2)
(km2)

1990-es évek 22,5 millió -

2000. szeptember 29,9 millió +7,4 millió

2013. szeptember – október 21 millió -8,9 millió

b)

c) Tavasszal már van napfény, ám a levegő nagyon hideg. Ilyenkor gyorsabban bomlik le az ózon.
d) A CFC-gázok kibocsátásának korlátozásával
e) Csökkent az ózonban ritka térség kiterjedése.

8. A világtenger földrajza

1.
a) A táblázatban:
Vörös-tenger – beltenger
Azovi-tenger – beltenger
Dél-kínai-tenger – peremtenger
Karib-tenger – peremtenger

b)
1. Földközi-tenger
2. Fekete-tenger
3. Azovi-tenger

36
 4. Balti-tenger
5. Vörös-tenger
6. Perzsa (Arab)-öböl
7. Hudson-öböl
c)
1. Mexikói-öböl
2. Északi-tenger
3. Arab-tenger
4. Japán-tenger
5. Dél-kínai-tenger
6. Barents-tenger
7. Jávai-tenger

2.
Norvégia – tagolt
Ausztrália – tagolatlan
Namíbia – tagolatlan
Chile – tagolt

3.
a)
Nyersanyag- és Közlekedés Turisztikai
Élelmiszerforrás
energiaforrás színtere célpont
konyhasó
szabadidő
halászat
eltöltése
kőolaj
hajózás
földgáz
bálnavadászat
gyógyturizmus
árapály energiája

b) Növekvő környezetterhelés, víz és partok szennyezése, a tengeri élőlények pusztulása

4.
a)
1 – Polinézia
2 – Melanézia
3 – Mikronézia
4 – Új-Zéland
5 – Új-Guinea
6 – Hawaii-szigetek
b) vulkáni sziget, lepusztuló vulkáni kúp, atoll

5. Csendes-óceán

37
6.

37
V. Amerika földrajza

1. Az amerikai kontinens

1.

38
2.
Koordináta Hegység Hegycsúcs Magassága

d. sz. 32 °; ny. h. 70 ° Andok Aconcagua 6961 m

Mt. McKinley
é. sz. 63 °; ny. h. 151 ° Alaszkai-hg. 6194 m
(Depali)

é. sz. 35 °; ny. h. 82 ° Appalache Mt. Mitchell 2037 m

é. sz. 5 °; ny. h. 61 ° Guyanai-hegyvidék Roraima 2772 m

3.
a) Sziklás-hg., Préri-tábla, Mississippi-alföld, Appalache
b) Kanadai-ősföld, Guyanai-hegyvidék, Amazonas-medence, Brazil-felföld, Paraná-alföld
c) Kanada
d) kb. 750 km
e) kb. 1100 km
f) Chimborazo
g) kb. 1600 km-re délnyugatra
h) Martinique

4.
Grönland, Mexikói-fennsík, Appalache, Sziklás-hegység, Andok, Kordillerák, Kanadai-ősföld

5.
a) Andok
b) Grönland
c) Amazonas
d) Appalache
e) Antillák
f) Kordillerák
g) Préri-fennsík
h) Brazil-felföld
i) Kanadai-ősföld
j) Paraná-alföld
k) Mexikói-fennsík
l) Guyanai-hegyvidék

39
2. Földrajzi övezetesség Amerikában

1.
a)

b)
1. 9 °C
2. erősen ingadozó: nyár száraz, tél csapadékos
3. február
4. július
5. május, június, július, augusztus, szeptember
6. októbertől áprilisig
7. mediterrán

2.

40
3.
a)
Maximális Minimális
Szöveg
Dátum Helyszín szélsebesség légnyomás
sorszáma
(km/óra) (mbar)
Karib-tenger DNY-i
7. október 22. térsége ? ?

4. október 24. Jamaica 130 972

Kuba partjai,
5. október 25. Bahama-szigetek 130 ?

2. október 26. Bahama-szigetek 100-120 ?

észak-amerikai
9. október 27. partok közelében 110 969

3. október 28., dél Hatteras-fok 120 951

New York-tól
6. október 29., hajnal délkeletre 140 946
New York-tól
1. október 29. délután délkeletre 150 940

8. október 29. este New Jersey 130 ?

b)

4.
Levélíró Táj Éghajlat
Béla Alaszka tajgaéghajlat
Péter Préri-tábla száraz kontinentális
Tomi Kalifornia mediterrán
Luke Kanadai-ősföld tundraéghajlat
Mira Amazonas-medence egyenlítői
Feri Brazil-felföld szavanna
Bence Atacama-sivatag trópusi sivatagi

41
3. Amerika vízrajza - Munkanapló

1.
1. Kordillerák, Andok, Appalache
Csendes-óceáni és Atlanti-óceáni
Atlanti-óceáni
2. keleti
A fő vízválasztók a nyugati partvidéken húzódnak.
Egyenlítő

2.
1.
Kordillerák, Andok
rövidek
nagy esésűek
nagy
vízerőművek építésével
2. Grand Canyon
3. A szélsőségesen száraz területen sok víz elpárolog, utánpótlása pedig alig van.

3.
1. Mackenzie
2. Nyáron a fagyott altalaj nem tudja a vizet elnyelni.
3. Mert az év nagy részében jég borítja.
4. Mert ez a legolcsóbb megoldás.
5. tölcsér
La Plata
Buenos Aires és Montevideo
6. A hegyvidéki folyóknak nagy az esésük, így vizüket nem kell felduzzasztani.

4.
1. jég

42
 2.
Tó neve Területe (km2) Kb. akkora mint …
Nagy-Medve 31 328 Belgium
Nagy-Rabszolga 28 568 Örményország
Winnipeg 24 387 Macedónia
Athabasca 7 935 Bács-Kiskun megye
Rénszarvas 6 650 Pest megye

5.
1. Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó
2. Felső-tó, Felső-tó
3. Erie és Ontario
4. Szt. Lőrinc, tölcsér, hajózás
5. A széles Szt. Lőrinc folyón akár tengerjáró hajók is közlekedhetnek.
6. az Egyesült királyság
7. Eltérő a térkép méretaránya.

6.
1. 3812 m
2. 281 m
3. Peru és Bolívia

4. Amerika társadalomföldrajza

1.
a) Argentína, Chile
b) Haiti
c) Bolívia
d) Mexikó
e) Brazília
f) Peru

15%

40% kreol
mesztic
indián
45%

43
 g) Kolumbia

mesztic
kreol
indián
egyéb

2.
a)
Népességnövekedés Egy főre jutó GDP
Guatemala 1,86 USA 52800
Bolívia 1,6 Kanada 43100
Venezuela 1,42 Argentína 18600
Mexikó 1,21 Mexikó 15600
Kolumbia 1,07 Venezuela 13600
Peru 0,99 Brazília 12100
Argentína 0,95 Kolumbia 11100
Brazília 0,8 Peru 11100
USA 0,77 Bolívia 5500
Kanada 0,76 Guatemala 5300

b)

44
c)
egy főre jutó GDP
alacsony közepes magas
(10 000 USD (10 000-20 000 (20 000 USD
alatt) USD) felett)
alacsony Argentína, Brazília, Kanada, USA
(1% alatt) Peru,
népesség- közepes Kolumbia, Mexikó,
növekedés (1-1,5%) Venezuela
magas Bolívia,
(1,5% felett) Guatemala

d) A magas egy főre jutó GDP értékkel rendelkező országok népességnövekedési üteme alacsonyabb,
a kevésbé fejlett országok népessége pedig gyorsan nő.

e) A fejlett országokban már nincs demográfiai robbanás.

3.
a) angol, francia, portugál, spanyol
b) 2, 3, 1, 4
c) C, B, D, A

4.
Amerika

Latin-Amerika Észak-Amerika

vidéki lakosság túlzsúfolt

beáramlása

kiköltözés a város
létrejötte környékére

nyomornegyedek
kialakulása kialakulása

45
5.

5. Az Amerikai Egyesült Államok

1.
a)
millió fő
350
300
250
200
150
100
50

1790 1840 1890 1940 1990 2015

1. több mint négyszeresére

2. 46 millió fővel
3. 270,5%
4. 1940–1990, 1990–2015
5. 2,84 millió fővel

46
2.

3.
Nevada
Colorado
Alaszka
Idaho
Montana
Missouri
Alabama
Kansas

4.

5.
sokféle ásványkincs
nagy szabad földterületek
magas fokú gépesítettség
szabadkereskedelem
szakképzett munkaerő vonzása

47
6.
Apple
Coca Cola
Google
Microsoft
Wal-Mart
Facebook
Amazon.com

6. Az Egyesült Államok gazdasága

1.
szolgáltatások: a lakosság 80%-a ebben a szektorban dolgozik
pénzügy: legfontosabb valuta, legnagyobb tőzsde
ipar: ma nem a természeti erőforrásokra, hanem a tudásra épül
termelékenység: magas fokú
kutatóközpontok: technológiai parkok, pl. Szilícium-völgy
csúcstechnológia: pl. informatika, biotechnológia, űrkutatás
technológiai övezetek: pl. Szilícium-völgy
nyersanyagimport: kőolaj és földgáz behozatala
energiahiány: sok energiát fogyaszt, saját energiahordozóit tartalékolja

2.
a) Megfejtés: szilícium
b) Jelentős, mert ezen alapul az informatika fejlődése.

3.
a)
1. kukorica
2. szőlő, narancs, sertés, tyúk
3. búza
4. dohány, szarvasmarha
5. burgonya
6. citrom
7.
8.
9. cukornád

b) Nagyon magas fokú a gépesítettség, így kevés ember is sokat tud termelni.
c) Nagy mennyiségben termelik ezeket és magas tápanyag- vagy energiatartalmuk miatt az áruk is
magas.

48
4.
1. Washington
2. New York
3. Niagara
4. Detroit
5. Chicago
6. Salt Lake City
7. Yellowstone
8. San Francisco
9. Los Angeles
10. Hollywood
11. Las Vegas
12. Grand Canyon
13. Dallas
14. Houston
15. New Orleans
16. Atlanta
17. Miami

5.
a) Szabadság szobor
b) Niagara-vízesés
c) Disneyland
d) Golden Gate
e) Las Vegas kaszinói
f) Yellowstone Nemzeti Park

49
7. Latin-Amerika gazdasága

1.
a) Dominikai Köztársaság
b) Santo Domingo
c) Venezuela
d) 1-5 millió
e) délnyugatra, kb. 1000 km
f) Quito
g) Egyenlítő
h) az ország neve (Ecuador)

2.
a) magasabb az átlagnál
b) Argentína, Uruguay, Venezuela
c) 70-79,9%
d) Kolumbia és Chile
e) Guyana
f) alacsonyabb
g)

3.
Ásványkincs Ország Helyezés
Peru 5.
aranyérc
Mexikó 8.
Brazília 3.
Guinea 6.
bauxit
Jamaica 7.
Suriname 10.
Mexikó 1.
Peru 3.
ezüstérc
Bolívia 6.
Chile 7.
mangánérc Brazília 4.

50
 Mexikó 10.
platinaérc Kolumbia 7.
Chile 1.
rézérc Peru 3.
Mexikó 10.
vasérc Brazília 3.

5.
A mezőgazdasági termékek kedvező exportlehetőségei: 8, 9
Az ásványkincsek kedvező exportlehetőségei: 3,
Fejlett feldolgozóipar: 2, 5
Kedvező kereskedelmi kapcsolatok: 4, 6, 10
A belső piac erősödése: 1, 7

6.
a) világbajnoki győzelem
b) labdarúgó világbajnokság, labdarúgó világbajnokság, olimpia
c) Forma-1 autóverseny, labdarúgás, Forma-1 autóverseny, tenisz, labdarúgás, autóverseny,
labdarúgás

51
4. ÁZSIA FÖLDRAJZA

1. Ázsia fekvése és tájai

1.
a)–b)

c) északi és déli
d) mérsékelt övezetbe
e)
a) Jeges-óceán, b) Csendes-óceán, c) Indiai-óceán

f)
A) Kamcsatka-félsziget, B) Japán-szigetek, C) Koreai-félsziget, D) Fülöp-szigetek, E) Hindusztáni-félsziget, F)
Arab-félsziget
g)

Az óidőben létrejött, főként észak-déli irányú vonulatokból álló Urál hegységtől nyugtra már a Kelet-
európai síkság terül el. A Fekete- és a Kaszpi-tenger között nyugat-keleti irányban húzódó Kaukázus
az Eurázsiai-hegységrendszer része, újidei gyűrthegység.

52
 2.

a)
Az ősföld neve A földrajzi táj neve Állítások
feldarabolódott, vetődéssel különböző
1 Arab-ősföld Arab-félsziget
magasságokba került
tengeri üledékekből álló táblás vidék,
2 Indiai-ősföld Dekkán-fennsík
felszínét folyók teszik változatossá
a kontinens legnagyobb összefüggő trópusi
3 Angara-ősföld Közép-szibériai-ősföld
sivatagja alakult ki rajta
hatalmas kiterjedésű vulkáni fennsík
4 Kínai-ősföld Dél-kínai-hegyvidék
található a területén

b)
5) Urál
6) Tien-san
7) Himalája
8) Pamír
9) Pacifikus-hegységrendszer

c) A színezést lásd a térképvázlatban

53
 d)
folyó
táj
10) Nyugat-szibériai-alföld Tigris

11) Kínai-alföld Gangesz

Sárga-folyó
12) Hindusztáni-alföld
Eufrátesz
13) Mezopotámia
Ob
3.

Himalája Urál hegység

H, I
A, C, D, G, J

F B

hegység a Japán-szigeteken

4.
3 Pamír 4 Kínai-alföld
2 Urál 1 Dél-kínai-hegyvidék
4 Nyugat-szibériai-alföld 2 Tien-san
1 Közép-szibériai-fennsík 3 Himalája

5.
a)–b)

55
c)

kontinentális kőzetlemezek → ütközés → tengeri üledék → felgyűrődés → Himalája → folyók →

hordalék → feltöltődés → Hindusztáni-alföld

6.

havas hegycsúcsok
magashegység
Belső-Ázsiában található

éles hegygerincek
meredek hegyoldalak középhegység

hóhatár
lankás völgyoldalak
gleccserek

harmadidőszakban kiemelkedett
legömbölyített hegyhátak

óidőben keletkezett

56
2. Ázsia éghajlata
1.

A szélsőséges
Éghajlati Földrajzi
éghajlati Mértékegysége Táj megnevezése
szélsőség koordináta
jellemző értéke
o
C 53 C é. sz. 21° k. h. 39° Arab-félsziget

o
D -71 C
é. sz. 63° k. h. 143° Szibéria
o
E 113 C

B 180 mm é. sz. 42° k. h. 103° Góbi

A 10902 mm é. sz. 25° k. h. 92° Himalája

2.

C – tenger, E – hideg levegő mozgása, G – tél, E – nyári monszunszél, B – száraz időjárás,

H – nyár, A – meleg levegő mozgása, D – csapadékos időjárás, F – szárazföld, A – téli monszunszél

3.

Éghajlat Övezet Természetes növényzet

A) tundraéghajlat hideg tundra
B) száraz kontinentális éghajlat mérsékelt füves puszta
C) nedves kontinentális éghajlat mérsékelt lombhullató erdő
a tengerszint feletti
D) magassággal változó mérsékelt magassággal változó
E) forró övezeti sivatagi éghajlat forró nincs összefüggő növényzet
F) egyenlítői éghajlat forró esőerdő

4.
a) A. éghajlat B. éghajlat
64
Indoklás: Mert mindkét területen alacsony a csapadék évi mennyisége, kevesebb, mint 250 mm.

b) A. éghajlat
Indoklás: Mert az évi középhőmérséklet több, mint 20 oC, és/vagy az évi közepes hőingadozás
mértéke kicsi, nem haladja meg a 20 oC-ot.

c) Az évi közepes hőingás mértéke, és az évi középhőmérséklet.

d)
A) forró övezeti sivatagi éghajlat B) mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat

3. Ázsia vízrajza

1.
a) belső lefolyású terület
b) párolgás > csapadék
c)

d)
sótartalom: magas alacsony
vízmélység: állandó változó

e) A belső lefolyású, kis víztömegű állóvizekben a szennyeződések nagy mennyiségben

felhalmozódnak, mert nem szállítja el ezeket vízfolyás.
f) Bajkál-tó
65
g) vetődés

2.
a)

Csendes-óceán Indiai-óceán Jeges-óceán

Amur, Jangce,
Sárga-folyó Brahmaputra, Eufrátesz, Jenyiszej, Léna,
Gangesz, Indus, Mekong, Tigris Ob

b) A kakukktojás a/az Urál-folyó, mert az a Kaszpi-tengerbe torkollik.

c) Tigris, Eufrátesz
d)

66
3.
a)
Aral-tó Bajkál-tó Holt-tenger Kaszpi-tenger
Felszínének
tengerszint feletti 37 m 455 m -405 m -28 m
magassága:
Legnagyobb
67 m 1620 m 330 méter 1025 m
mélysége:
Számold ki a
legnagyobb
mélységének -30 m -1165 m -735 m 1053 m
tengerszint feletti
magasságát!
a) –d)

67
e)
Aral-tó
Holt-tenger
Bajkál-tó Bajkál-tó

f)

A tó neve A rekord megnevezése

Bajkál-tó A legmélyebb tó
Holt-tenger A szárazföld legmélyebb pontján fekvő tó
Kaszpi-tenger A legnagyobb felületű (sós vizű) tó
4.
a) vízhozam: nagy
b) vízjárás: egyenletes
c) domborzat: hegyvidék
d) népsűrűség: nagy

5.

4. Ázsia népessége és települései

1.
a)
Ausztrália és
Afrika Amerika Ázsia Európa
Óceánia
terület
30 42 9 44 11
(millió km2)

68
 népesség
1050 950 37 4400 750
(millió fő)
népsűrűség
35 22,6 4,11 100 68,2
(fő/km2)

b)

piros: népességszám
kék: terület

c)
zöld - Ázsia
kék - Európa
piros - Afrika
sárga - Amerika
szürke – Ausztrália és Óceánia

d) Ázsia a legnagyobb legnépesebb és egyben legsűrűbben lakott kontinens. Területe kicsivel

nagyobb, mint Amerikáé, de népessége és így népsűrűsége jóval meghaladja a hozzá hasonló méretű
Amerikáét. Népessége négyszer nagyobb, mint Afrikáé. A világ teljes népességének kb. 60 %-a
Ázsiában él.

2.
Betű Földrajzi térség megnevezése Kialakító tényezők felsorolása
A Indus-alföld
B Hindusztáni-alföld éghajlat
termékeny alföld
C Kínai löszvidék történelmi hagyományok
D Kínai-alföld öntözéses mezőgazdaság
E Jáva
F Koreai-félsziget ipari fejlődés
kereskedelem
G Japán-szigetek városodás
H Délkelet-Kína tengerpart

69
3.
Állítások Városok
a legmodernebb technikával felépülő, luxus lakhatási körülményeket Dubai
biztosító sivatagi metropolisz
Kalkutta (Kolkata)
nyomornegyedek és modern üzleti negyedek mozaikjaiból összeálló
Mumbai
óriásvárosok
Újdelhi
az belső üzleti negyedeken a gombamód szaporodó felhőkarcolók Kanton
jellemzők, ugyanakkor a város nehezen küzd meg a gyors ütemben fejlődő Peking
ipar, és közlekedés okozta környezetszennyezéssel Sanghaj
Osaka
a milliós agglomerációk összeolvadásából kialakuló óriásváros tagjai
Tokió
ókori történelmi gyökerű, hagyományos arculatú, de külvárosaiban Bagdad
modernizálódó milliós nagyvárosok Teherán

5. Ázsia kultúrái és vallásai

1.
a)

b) 1. Kína 2. Japán
c) Délkelet-Ázsia
d) Délnyugat-Ázsia

e) A Fülöp-szigeteken
Az országban a gyarmatosító spanyolok terjesztették a katolicizmust.

2.
a) 4 – buddhizmus 3 – hinduizmus 2 – iszlám 1 – keresztény 5 – zsidó
b) 4 – buddhizmus 3 – iszlám 2 – keresztény 1 – zsidó

c)
Vallás Hívőinek száma
A) hinduizmus 900 millió
B) iszlám 1400 millió
C) buddhizmus 400 millió
D) keresztény 2100 millió
E) zsidó vallás 15 millió
70
d)
kereszténység

zsidó vallás 3 milliárd

Afrika és Ázsia muzulmán lakosainak száma úgy aránylik egymáshoz, mint 2: 5-höz.

3.
a)
zsidó iszlám keresztény
Tóra Korán Biblia

b)

buddhizmus iszlám kereszténység

hinduizmus zsidó

c)

• egyistenhívő vallások
• szent városuk Jeruzsálem
• a Közel-Keletről jelentek meg és innen indultak el világhódító útjukra
• közös gyökerekkel rendelkeznek, nagy hatással voltak egymásra

d)
buddhizmus hinduizmus iszlám zsidó
7, 10, 14, 17 2, 3, 12, 3, 16 4, 6, 8, 9, 11, 15 2, 5

71
4.

muszlim buddhista

hindu zsidó keresztény

72
5.

65
7. A világgazdaság ázsiai szereplői
1.
a)–b)

c) szerkezet: vulkanikust szerkezeti egység neve: Pacifikus-hegységrendszer

d) földrajzi név: Fuji, tengerszint feletti magasság: 3776 m

e) lásd a térképvázlazban
f) mélység: 10 595 m

66
g)

Tankönyv 168. oldal, 1.7 ábra alapján

2.
a)–b)

c)
Sajátos vonás: a Japán-szigeteken a monszun éghajlat ellenére a téli évszak is viszonylag csapadékos
Oka: a téli monszunszél, ami a szárazföld felől érkezik, átkel a Japán-tengeren, és párával dúsul, a
szigetek hegységei felett pedig felemelkedik, lehűl, és így csapadék képződik, ami lehull

3.
a) é.sz. 36o

b) Válasz: nem
Európa szárazföldi partvonalának déli határa ennél valamivel északabbra húzódik.
c)
A) kb. k. h. 20o B) k. h. 140o
120o

67
Számolás: 120 : 15 = 8
Eredmény: 8 óra
16 óra

4.
Tokió Budapest
2 2
2187 km 13,4 millió fő 525 km 1,7 millió fő
népsűrűség: 6127 fő/km2 népsűrűség: 3238 fő/km2

2
7000fő/km

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Budapest Tokió

5.
a)

b) A Honshu fősziget délkeleti, Csendes-óceán felőli partvidékén.

68
c) kikötők, kereskedelem, feldolgozóipar, munkalehetőség, kedvező éghajlat, Tokió környékén síkság,
termékeny alföld, mezőgazdaság, lakóterület

6.
a)
Energiahordozók Honnan?
feketekőszén Ausztrália
Kanada
USA
kőolaj Közel-Kelet
Indonézia

Érc Honnan?
vasérc Ausztrália
India
Brazília

Fa Honnan?
Indonézia
Kanada

b)
Japán USA
2
Az ország területe (ezer km ) 400 9000
A megművelt terület nagysága
50 6000
(ezer km2)
A megművelt területek aránya 1/8 2/3
az ország területéhez képest

69
Japán: kék a megművelt terület aránya

USA: kék a megművelt terület aránya

7.
a)
B – Dél-Korea C – Indonézia C – Malajzia C – Thaiföld
C – Fülöp-szigetek A – Japán E – Szaúd-Arábia F - Törökorszá
B – Hongkong D – Kína B – Szingapúr
D – India E –Kuvait B – Tajvan

71
b)

c)

Afganisztán ● ● A Himalája vonulatai közt fekvő fejletlen

gazdaságú ország.
Banglades ● ● Nemcsak Ázsia, de a világ egyik
legszegényebb, Délnyugat-Ázsiával
határos országa.
Kambodzsa ● ● Gazdaságának bevételei textilipari cikkek
és néhány mezőgazdasági termény (olajos
magvak, rizs) exportjából származnak.
Nepál ● ● Az egyik legszegényebb délkelet-ázsiai
ország.
Pakisztán ● ● A Brahmaputra deltájában elterülő,
főként textilipari termékeiről híres állam.

8.
a)
H….. Dél-Korea népessége kb. 100 ezer fő.
H….. Tajvan népessége kb. feleakkora, mint hazánké.
I….. Dél-Korea és hazánk területe nagyságrendileg megegyező.
H….. Dél-Koreában közel tízszer annyian élnek, mint hazánkban.
H….. Tajvanon kétszer annyian élnek, mint Dél-Koreában.
I….. Tajvannak nagyobb a népsűrűsége, mint Dél-Koreának.
I….. Magyarország ritkábban lakott, mint Dél-Korea.
H….. Hazánk népsűrűsége kb. 4,5 fő/km2.
I….. Dél-Korea népsűrűsége kb. 5-ször nagyobb, mint hazánké.

72
b)

Szinagpúr Hongkong
terület 700 km2 1100 km2
népesség 5 millió fő 7 millió fő
népsűrűség 7143 fő/km2 6364 fő/km2

c)
Terület Népesség
2 – Tajvan 2 – Tajvan
3 – Hongkong 3 – Hongkong
4 – Szingapúr 4 – Szingapúr
1 – Dél-Korea 1 – Dél-Korea

73
9.

kevés olcsó
ásványkincs munkaerő

nyersanyagot és szakképzettséget magas

nem igénylő iparágak színvonalú
oktatás

pl. textilipar kedvező

szakképzettséget Igénylő iparágak japán tőke
játékgyártás földrajzi
fekvés

pl. személygépkocsi- csúcs- forgalmas

gyártás technológia kikötők

külkereskedelem

EXPORT

10.

kis tigrisek

B, C, E, J, K, L, M

A, D, G F, H, I

nagy tigrisek
11.
a)

Egyesült Arab
Ország Szaúd-Arábia Irak Irán Kuvait
Emírségek
Népesség 25 millió 30 millió 72 millió 4,7 millió 2,5 millió
Kőolajtermelés/év 492 millió t 98,4 millió t 212 millió t 106 millió 11 millió
Egy főre jutó
19,68 3,28 2,94 22,55 4,4
kőolajtermelés
GDP/fő 15 500 USD 3 000 USD 3 500 USD 35 000 USD 3 8400 USD

b) A kis népességű, de nagy kőolajtermeléssel rendelkező országokban magas az egy főre jutó GDP.

73
 7. Kína
1.

a)
Tájak Vízrajz
A. Tien-san (hegység) a. Sárga-folyó
B. Kínai--alföld b. Jangce (folyó)
C. Dél-kínai-hegyvidék
Ország
D. Tibet (fennsík)
I. Oroszország
E. Takla-Makán (sivatag)
II. India
F. Góbi-sivatag
III. Dél-Korea
G. Tajvan (sziget)
b) lásd a térképvázlatban jelölve

c) B. nedves kontinentális C. mérsékelt övezeti monszun F. mérsékelt övezeti sivatagi

d) Nyáron, mert a monszunszelek nyáron az óceán felől nedves légtömegeket, csapadékos időjárást
hoznak.
e) Csendes-óceán

2.
2 – az ország a selyemúton keresztül tart kapcsolatot Európával
6 – a külföldi tőke beáramlásának, a piacgazdaság kialakulásának kezdete
3 – az ország keleti területeinek gyarmatosítása
7 – az ország lendületes gazdasági fejlődése
4 – a független szocialista Kína megalakulása
1 – az öntözéses gazdálkodás megjelenése
5 – a gazdaság államosítása következtében kialakuló súlyos következmények (pl. éhínség)

74
3.
a) elektromos áram termelés, a vízhozam ingadozásának kiegyenlítése, árvízvédelem, hajózás
biztosítása, halászat, öntözés, ivóvíz
b) földcsuszamlások, nem tud természetes módon tisztulni a folyó
c) pusztító munka, völgymélyítés

d) építő munka, feltöltés

e)
A
szövegben
Mértékegység Mire utal az adat a szövegben?
szereplő
adat
1,4 millió embert költöztettek ki

185 méter mély vízoszlop a duzzasztóban

1500 méter magas sziklafalak szegélyezik a folyóvölgyet

500 méter széles a Jangce az említett szakaszon

mennyiségű elektromos áramot termel az erőmű a Magyarország

2,4 szeres
éves áramfogyasztásához képest

100-150 méter szélesre szűkül a Jangce a Három-szorosnál

4.
a) Mert területe majdnem akkora, mint Európáé.
b) 345,3 fő/km2
c) 1 300 000 fővel
d) Túl sok gyereket kell eltartani az államnak, ami sok kiadással jár. Pl. nem lesz elegendő bölcsőde,
óvoda, iskola, az egészségügy nem tudja kellő színvonalon ellátni a lakosságot. Nem lesz elég
lakóhely, és az élelmiszerellátás is nehézséget okozhat ennyi ember esetén. Fokozódik az emberi
tevékenység környezetszennyezése (pl. légkör, természetes vizek), nem lesz elegendő ivóvíz. Energia
ellátási gondok is adódhatnak.
e) Az egy gyermekes családokat támogatja az állam, a több gyerekes családoknak több adót kell
fizetni, illetve nem részesülnek ingyenes állami juttatásokból.

75
5.

6.
a) 1. teraszos művelés
2. öntözés
3. trágyázás
4. gépesítés
5. évente többszöri aratás

b) Az ország területnek csak 10%-át művelik. A világ legnépesebb országa a lakosságát el tudja látni
élelmiszerrel, és ezen felül exportra is jut.

7.
a)
2016 GDP GDP/fő
Kína 8000 milliárd USD 5000 USD
Japán 4500 milliárd USD 35000 USD

a. 2001-ben
b. Kína

8.
Nyugat-Kína Kelet-Kína
5, 9, 11, 12 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 10, 13

9.
a)
nlcepáor – porcelán
íprap – papír
őrlop – lőpor
tyűrání – iránytű
76
tasávomkötynny – könyvnyomtatás

b) például: Huawei mobiltelefon, Tsingtao sör, Lenovo számítógép, Haier légkondícionáló berendezés, Garmin GPS,
Link személygépkocsi

8. India
1.

a) Hindusztáni- félsziget

b)
X Boszporusz X Perzsa-öböl c Brahmaputra X Csendes-óceán
1 Dekkán-fennsík 3 Himalája . 5 Kunlun b Gangesz
d Mekong 2 Hindusztáni-alföld X Pamír a Indus
4 Tibet

c)
Szerkezet Térképi betűjel
ősföld 1
óidei röghegység 5
az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó gyűrthegység 3
a Pacifikus-hegységrendszerhez tartozó gyűrt és vulkáni vonulat –––
újidei feltöltött síkság 2

d) forró
e) lásd a térképvázlatban
f) forró övezeti monszunéghajlat

77
2.
A helyes
válaszok Kérdések Válaszok
betűi
A) nők
G Melyik ország gyarmatbirodalmához tartozott Dél-Ázsia?
B) Hollandia
J Mely vallás követői vannak a legtöbben Indiában?
C) Iszlám
Dél-Ázsia vallási alapon történő felosztásakor mely vallás
D) 325 millió
C követői kerültek India nyugati és keleti
„országszomszédjába”? E) a 16. században
H Mikor nyerte el India a függetlenségét F) 1300 millió
G) Nagy-Britannia
E Mikor kezdődött India gyarmatosítása?
H) a 20. század
F Hány ember él ma Indiában? közepén
I) 1 milliárd
D Kb. hány írástudatlan ember él ma Indiában?
J) Hinduizmus
Melyik nem képviselői körében alacsonyabb fokú az
A K) férfiak
iskolázottság Indiában?

3.
a)–b)
Hagyományos mezőgazdaság Modern mezőgazdaság
Birtokméret kicsi nagy
A műveléshez használt állati és emberi erő, kapa, ásó mezőgazdasági gépek, öntöző
eszközök berendezések
A termelés célja önellátás árutermelés, export
Talajerő-utánpótlás nem jellemző jellemző
(jellemző/nem jellemző)
A termőföld minősége silány jó
A gazdálkodást folytató ültetvény
mezőgazdasági „üzem neve”
rizs, köles, búza bors, tea, cukornád, juta,
Mezőgazdasági termények
gyapot, dohány, szegfűszeg

c) A gyarmatosítók az ültetvényeken ezeket a jól eladható, a saját, és nem a lakosság érdekeit

szolgáló, értékes haszonnövényeket honosították meg.
d) Az exportra szánt, jó áron eladható mezőgazdasági termékek értékesebbek, így a termőhelyeik
kiszorítják az önellátásra termelő gazdaságok termőföldjeiről a hagyományos gazdaságok önellátásra
szánt terményeit.
e) A lakosságnak a saját ellátáshoz nem jut elég termőföld, ami éhínséghez vezethet.

78