AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐBELI ÉS

TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
MAGYARORSZÁGON

A HŐMÉRSÉKLET
Klimatológiai tanulmányok, i.e. 3. sz.:
Szertartások följegyzései; (fenológiai megfigyelések)
Csou-dinasztia könyve;
Huaj Nan-cu könyve;
Lu tavaszi és őszi évkönyvei; (mezőgazdasági
kalendárium)
→ 1 év = 12 holdhónap = 24 csi (kéthetes periódus);
specifikusan Honan és Shanszi tartományokra készült;

Klimatológiai tanulmányok, i.u. 2-3. sz. (Han-

dinasztia)
Népi hagyományok és szokások jelentése;
Légterek és helyiségek följegyzései;
A monszun klíma első leírása
(Kelet-Kína: trópuson kívüli monszun)
 Lu tavaszi és őszi évkönyvei – a 24 csi
sorszám kínai elnevezés magyar elnevezés kezdési időpont
1. Li Csun tavaszkezdet február 4-5.
2. Jü Suj tavaszi esők február 19-20.
3. Csing Csö a rovarok ébredése március 6-7.
4. Csun Fen tavaszi napéjegyenlőség március 21-22.
5. Csing Ming világos és ragyogó (napfény és tiszta égbolt) április 5-6.
6. Ku Jü por-eső (áprilisi eső) április 20-21.
7. Li Hszia nyárkezdet május 6-7.
8. Hszaio Man duzzad a szem május 21-22.
9. Mang Csung kalászba szökkenés június 6-7.
10. Hsziao Csö nyári napforduló június 21-22.
11. Hsziao Zsö kevésbé meleg július 7-8.
12. Ta zsö kánikula július 23-24.
13. Li Csiu őszkezdet augusztus 8-9.
14. Csu Zsö a hőség vége augusztus 23-24.
15. Paj Lu fehér harmatok (dér) szeptember 8-9.
16. Csiu Fen őszi napéjegyenlőség szeptember 23-24.
17. Han Lu hideg harmatok (zúzmara) október 8-9.
18. Szuang Csiang fagy október 24.
19. Li Tung télkezdet november 7-8.
20. Hsziao Hszüe kisebb havazás (hószállingózás) november 22-23.
21. Ta Hszüeh erős havazás december 7-8.
22. Tung Csö téli napforduló december 23-24.
23. Hszai Han kevésbé hideg január 5-6.
24. Ta Han nagyon hideg január 20-21.
 A TALAJ HŐMÉRSÉKLETE

A talaj jelentősége a hőmérséklet alakításában

kiemelkedő: a sugárzást elnyelő és felmelegedő
talaj hosszúhullámú sugárzása melegíti fel a
levegőt is.
A talaj hőmérséklete csak mikroklimatikus szinten
térképezhető, túlságosan mozaikos. A területi
különbségek a talajtípusok változatosságához
igazodnak.
A talajhőmérséklet időbeli dinamikája az ország
különböző területein azonos.
A hőmérséklet napi menetét csak a felső 1 m-es
szintben lehet kimutatni.
A felszínen 14-órai maximum, és hajnali
minimum van. A maximum a léghőmérsékletet is
meghaladhatja.
A napi ingás 50 cm mélyen <1°C, 1 m mélyen
már jóval kisebb.
A maximum 50 cm-en már este, a minimum
délben van, a talaj lassú hővezetése miatt.
A talajhőmérséklet éves menetében jelentős
eltérés van a feltalaj (0-50 cm) és a mélyebb
talajszintek közt.
A feltalajban a hőmérséklet maximuma júliusban,
minimuma februárban van, a fáziseltolódás
minimális.
100-200 cm-en augusztusban jelentkezik a
maximum. A minimum 100 cm-en februárban,
200 cm-en márciusban van. Az eltolódás itt már
~1hónap.
Mezőgazdasági, ökológiai szempontból fontos a talaj hőtároló
szerepe. Nagy hőkészletéből adódóan lassan, de hatékonyan
ellensúlyozza az őszi lehűléseket.
Augusztustól márciusig a talaj minden rétegében melegebb a
levegőnél.
Márciustól az altalaj lényegesen hidegebb, a feltalaj egyre
melegebb a levegőnél.
Különböző talajtípusok felmelegedésének napi menete:

homok

lösz

tőzeg

agyag

Azonos tömeg esetén a felmelegedés

mértéke függ a hőkapacitástól
(sűrűség*fajhő)

A hőmérséklet különbség a felszín és

az 5 cm-rel mélyebben lévő réteg
között a hővezető képességtől függ.
Minél nagyobb a különbség, annál
kisebb a hővezető képesség.
 A rövid- és hosszúhullámú sugárzás napi menete

Rövid- és hosszúhullámú sugárzás napi menete

rövidhullámú sugárzás
hosszúhullámú sugárzás
sugárzás intenzitása

felmelegedés
lehűlés

6 12 18 24
idő (h)
A felszín hőháztartása

rövidhullámú hosszúhullámú
∆Q = c⋅m⋅∆T
szenzibilis látens besugárzás
hőáram hőáram kisugárzás

fajhő
felszíni réteg (talaj vagy víz)

hőkapacitás
hõ- és nedvesség-
áram

anyag hővezető képesség sűrűség fajhő

(J/m/K/s) (kg/m3) (J/kg/K)
gránit 4,61 2600 837
víz 0,63 1000 4187
jég 2,30 900 2135
friss hó 0,08 100 2135
régi hó 0,29 400 2135
nedves homok 1,68 1600 1250
száraz homok 0,17 1400 837
humusz 1,26 1300 1834
nedves réti talaj 0,84 1500 3350
száraz réti talaj 0,06 1500 1834
levegő 0,02 1,3 1005
 A Nyár fagyos jégverem,
A Tél hevítő hőség,
Piros virág a Bánat
S barna-bús a Dicsőség.

Ady Endre: A nincsen himnusza

(részlet)

A LÉGHŐMÉRSÉKLET

A léghőmérséklet az egyik legalapvetőbb és

legjelentősebb éghajlati elem.
Kialakításában sugárzási és felszíni hatások komplex
együttese játszik szerepet. A hőháztartás
egyensúlyát jellemzi.
Alakulása mezőgazdasági, ökológiai- és humán
bioklimatológiai szempontból alapvető jelentőségű.
A hőmérséklet éves menete a szárazföldek és az óceánok felett:
Az évi középhőmérsékleti térkép alapján
megállapítható, hogy a 3° É-D-i kiterjedésnek kb.
3°C középhőmérsékletbeli eltérés felel meg.
Az izotermák nem szabályos É-D-i elrendeződést
mutatnak: középhegységeink hideg szigetekként
jelennek meg 6-7°C-os (Kékes 5°C) évi
középhőmérsékletükkel.
Legmelegebb a DK Alföld (>11°C).
200 m tszf.-ig 10-11°C jellemző az ország
területének nagy részén. Kivétel: Nyírség,
Szatmár-Bereg, Bodrogköz.
Az évi középhőmérsékletben egyik évről a
másikra 6°C-os eltérés is előfordulhat, tehát
jelentős a változékonyság ennél az éghajlati
elemnél.
 A havi középhőmérséklet eloszlása a Kárpát-
medencében:
t = A⋅φ + B⋅λ +C⋅z + D

Közepes évi hőmérsékleti ingás:

t = (Ajúl-Ajan)⋅φ + (Bjúl-Bjan)⋅λ +(Cjúl-Cjan)⋅z + (Djúl-Djan)
A kontinentális és óceáni hatások súlya a
hőmérséklet eloszlásában:
A téli és nyári félév hőmérsékleti viszonyaiban
jelentős eltérés van.
Leghidegebb hónapunk a január.
Középhőmérséklete -4°C és 0°C közt van
átlagosan.
A hőmérséklet alakulására a szomszédos
akciócentrumok hatása nyomja rá a bélyegét.
Leghidegebb az ÉK-Alföld (Szibériai maximum).
A Nyírség esetében a Kárpátalja közelsége
lényeges szempont, míg a Szatmár-Beregi sík, a
Takta- és Bodrogköz ún. „fagyzugok”.
Legenyhébb a DNy-Dunántúl (Genovai ciklon).
A január középhőmérséklete -9;-11°C és +5;+6°C
között mozog, ahol a szélsőértékek Finnország, ill.
az olasz Riviéra jellemző középhőmérsékletei.
Legmelegebb hónapunk a július.
Ekkor a havi középhőmérséklet É-D-i, ill. Ny-K-i
irányban emelkedik 19°C-ról 22°C fölé.
A Dunántúlon inkább az óceáni-kontinentális
átmenetiségből adódó Ny-K-i változás a jellemző.
Az Alföldön a medence jellegből adódó
koncentrikus izotermák jelennek meg.
Ennek kialakításában az ÉNy felől érkező hűvös
tengeri (Izlandi minimum - hűvös, csapadékos
nyár) és a DK felől beáramló meleg kontinentális,
mediterrán légtömegek (Azori maximum - forró,
száraz nyár) hatása figyelhető meg.
Sírdogál a kis őz, ónos a téli ég,
felhők rojtja libeg, fúja hideg sötét,
meg-megvillan a hold, szálldos a hószinü rém
s rázza a fákat.

Radnóti Miklós: Mint a halál

(részlet)
A téli és a nyári félév középhőmérséklete

MÁJUS
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

Radnóti Miklós: Naptár

(részlet)

Egy télestén a földet csöndesen

Betakarta a fáradtság, a szent,
Az én szavammal együtt, hisz az is
Végtelen hideg világban kereng.

József Attila: Ezüst élet

(részlet)
Az adott éghajlati terület fontos jellemzője a
hőmérséklet évi közepes ingása. Ez a januári és
júliusi középhőmérséklet különbségét jelenti.
Az ingás mértéke a kontinentális hatás
erősödésével növekszik, tehát alkalmas a
kontinentalitás mértékének kifejezésére.
Értéke a növekvő kontinentalitással
párhuzamosan, illetve a medence középpontja
felé haladva növekszik.
Minimuma a DNy-Dunántúlon 21°C-22°C van.
Az Alföld legnagyobb részén és a Mezőföldön
23°C-24°C.
Maximuma Nagykunság-Hortobágy területén
jelentkezik 24,5°C.
Hegyvidékeinken a magasság növekedésével az
ingás csökken. 5-600 m magasságban 20-21°C,
700 m felett nem éri el a 20°C-ot.
A hőmérséklet napi átlagos ingása is fontos paraméter.
Legkisebb értéke a rövid nappalú borult decemberben jelentkezik
(4-6°C).
Legnagyobb értéke a hosszú nappalú derült nyári hónapokban van
(11-13°C).
Hegyvidékeink hőmérsékleti viszonyai jelentősen
eltérnek a sík vidéki területekéitől.
A hőmérséklet magassággal történő változását
jellemző függőleges hőmérsékleti gradiens értéke
hegységenként kisebb mértékű eltéréseket mutat
az eltérő fekvés és domborzat miatt.
Nagyobb mértékűek az évszakos eltérések,
amelyek a téli félév gyakori inverziós helyzetei
miatt jönnek létre.
 Világíts, távol égő tartomány!
hideg van, markos sötét kavarog,
sápadt fák alatt hosszan vacognak
tegnap még símogató patakok.

Radnóti Miklós: Elégia (részlet)

A hőmérséklet évi átlagos minimuma -15°C;-20°C között

van. A talaj közeli radiációs minimum hőmérséklet 2-3
(szélsőséges esetben 4-5)°C-kal alacsonyabb lehet a
szabvány szerint 2 m magasan mért értékeknél.
A mezőgazdaság számára ez fontos paraméter az őszi
vetések áttelelése szempontjából.
Értéke enyhe teleken -8, -10°C körül, zord teleken -25, -30°C
körül alakul.
Az abszolút minimumot (-35°C) 1940. február 16-án
Görömbölytapolcán (ma Miskolctapolca) mérték.
A területi képre a Dunántúlon a K-Ny-i, míg az Alföldön
medence-jellegű hőmérsékleti elrendeződés a jellemző, a Ny-
K felé gyengülő óceáni hatás és a medence-fekvés
eredőjeként.
 Aki szegény, az a legszegényebb,
Fázósságát odadja a télnek,
Melegét meg odadja a nyárnak,
Üres kedvét a puszta határnak.

József Attila: Aki szegény, az a legszegényebb

(részlet)

Az évi legerősebb felmelegedés (átlagos évi maximum) az

ország DK-i részén 36°C-ot is elér, innen É, és Ny-felé
csökken 32-33°C-ot érve el.
Hűvösebb években a legnagyobb felmelegedés 30°C körüli,
míg a melegebb években meghaladja a 40°C-ot.
Abszolút maximum: 2000. augusztus 20. Békéscsaba, 42,0°C.
A hőmérséklet abszolút ingása hazánkban így eléri a 77,0°C-
ot, ami ¾-e a szélsőségesen kontinentális szubarktikus
területeken jellemző értéknek.
Az éghajlat jellemzésének fontos paraméterei a
nyári és téli küszöbnapok, amelyek közül a
fagyos-, a téli-, és a nyári napok száma
kitüntetett jelentőséggel bír.
A téli küszöbnapok számában DNy-ÉK irányú
növekedés figyelhető meg.
A nyári küszöbnapok száma Ny és É felől
növekszik DK felé, összhangban az óceáni-
kontinentális átmenetiséggel. Számuk a
tengerszint fölötti magassággal csökken.
 Nézzük mindig a dolgok napos
oldalát!

Mára befejeztük, viszontlátásra!