Professional Documents
Culture Documents
SZAKDOLGOZAT
Feladat címe:
Készítette:
SZŰCS VIKTÓRIA
BSC szintű, gépészmérnök szakos
Szerszámgépészeti és Mechatronikai szakirányos hallgató
Tervezésvezető:
DR. SZILÁGYI ATTILA
egyetemi docens
Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszéke
Konzulens:
SIMON ISTVÁN
okleveles gépészmérnök
2015. November
2
TARTALOMJEGYZÉK
SUMMARY ............................................................................................................................... 5
1. A MÉRŐGÉPEKRŐL ............................................................................................................ 7
1.1. Mérőgép kivitele .............................................................................................................. 7
1.2. Mérőgép típusok: ............................................................................................................. 7
1.3. Mérőgépek jellemzői ....................................................................................................... 9
3
6. MÉRÉS KOORDINÁTA MÉRŐGÉPPEL .......................................................................... 31
6.1. Koordináta mérőgép előnyei és hátrányai ..................................................................... 31
6.2. Koordinátarendszerek .................................................................................................... 32
6.3. Geometriai elemek és kölcsönös helyzetük ................................................................... 32
6.4. Újabb térelemek meghatározása .................................................................................... 33
6.5. Műveletek mért elemek között, geometriai függvények ............................................... 34
6.6. Leggyakoribb tűrések és helyzettűrések ........................................................................ 35
6.7. Elemek számítási módszere ........................................................................................... 35
6.8. Kalibrálás ....................................................................................................................... 35
6.9. Mérési körülmények és karbantartás ............................................................................. 36
6.10. A tanszéki mérőgép ..................................................................................................... 37
8. A ZSUGORODÁS JELENSÉGE......................................................................................... 47
8.1. A zsugorodás ................................................................................................................. 47
8.2. A zsugorodás jellegét és nagyságát befolyásoló tényezők: ........................................... 48
ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................. 59
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .................................................................................................. 60
IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................... 61
4
SUMMARY
5
EREDETISÉGI NYILATKOZAT
…….……………………………….…
Hallgató
6
1. A MÉRŐGÉPEKRŐL
7
- Kereszthidas (3. ábra)
Mindhárom tengely mentén a fej mozog, mint a portálos kivitelnél, de a támasztó szerkezet
nem két, hanem négy oszlopos, egy-egy konzolt tartva, amin az Y tengely vezetékezése
található. Nagyméretű munkadarabok mérésére alkalmazzák. [10]
1. ábra 2. ábra
Híd típusú mérőgép [10] Horizontális mérőgép [10]
8
3. ábra 4. ábra
Kereszthidas típusú mérőgép [10] Csuklókaros típusú mérőgép [21]
Jellemzői: [7]
9
- tömeg (kg) pl.: 9500; 25050
105 mérést – hét különböző irányban öt különböző mérési hosszon háromszori ismétléssel-
végeznek el, hogy meghatározzák, megfelelő-e a mérőgép. Ha az eredmény nem nagyobb –a
mérési bizonytalanságokat figyelembe véve-, mint a megadott specifikáció, akkor megfelel.
Öt mérési érték még kívül eshet (egy adott pozícióban kettő nem megfelelőség háromszori
ismétlés mellett nem elfogadható). Ilyenkor további tízszeres mérési ismétlő ciklust kell
beiktatni abba a pozícióba.
10
- mozgási sebesség (mm/s) pl.: 200; 519
- 3D gyorsulás (mm/s2) pl.: 520; 981
- felbontás (µm) pl.: 0,01; 0,1
A sorozat jellemzői:
- nagy pontosságú, rendkívül merev felépítés
- rendkívüli sebesség és gyorsulás
- nagypontosságú egy-kristály útmérő rendszer
5. ábra
A Strato Apex mérőgép 355-ös
sorozatának jellemzői [7]
11
2. A MÉRŐGÉP FELÉPÍTÉSE
- Mechanikai rendszer:
1. asztal
2. tapintó
3. tapintó fej
4. golyósorsós hajtás
5. mérőrendszer
6. vezetékek
7. levegő-szabályozó egység
- vezérlés
- központi számítógép
2.1. Asztal
2.2. Tapintó
12
méréskor a lehető legkisebb deformációt szenvedje a méréskor fellépő erő hatására. Valamint
a nagyságának illeszkednie kell a méréshez. A munkadarab méretének növekedésével
lehetőleg a gömbátmérőt is növeljük, mert ez kevésbé sérülékeny, javul a pontossága a
gömbnek, így jótékonyan befolyásoljuk a mérés eredményét. A mérőgömböt jellemzi az
anyaga, mérete, geometriája és pontossága. Méréskor figyelembe kell venni kalibrációval a
gömbsugarat, a tapintók gyártásából és szereléséből adódó hibákat. A kalibráló gömb a
mérőgép tartozéka. A kalibrációs program lefuttatásakor tapintási irányonként a korrekciós
értékeket tárolja. [6]
6. ábra
Egyenes tapintószár [13]
13
7. ábra
Csillagtapintó [13]
8. ábra
Tűhegy tapintószár [13]
14
9. ábra
Félgömb végű tapintószár [13]
15
10. ábra
Tárcsa tapintószár [13]
11. ábra
Hengeres tapintószár [13]
16
- A tapintószár hosszabbítók (12. ábra) különböző hosszúságokban és anyagokból
kaphatók, pl. acélból, titánból, alumíniumból, kerámiából és szénszálból készülhetnek.
Hosszú hosszabbítóknál figyelembe kell venni az anyag termikus tulajdonságait is.
12. ábra
Tapintószár hosszabbítók [13]
13. ábra
Egyedi tapintószárak [13]
17
- Eszközkalibráló tapintószárak:
A szerszámbeállítás pontosságát jellemző tűrések mértéke attól függ, mennyire síkszerű és
mennyire párhuzamos a tapintószár hegye a gép tengelyével. Valamennyi mérőfej és
mérőfejtartó esetében lehetőség van finom beállításra, így megvalósíthatók ezek a beállítások.
A forgó fejek átmérőjének kalibrálásakor az eszközöket a forgácsolási iránnyal ellentétesen
kell forgatni.
- Ütközésvédelem:
A tapintószárak törőelemei ütközéskor eltörnek, megvédve ezzel a mérőfejet a sérüléstől.
A: gömbátmérő
B: általános hossz: a menetes szár csatlakozó felületétől a gömb középpontjáig tart
C: szárátmérő
D: tényleges működő hossz: a gömb középpontjától a szárnak azon pontjáig mért távolság,
ahol a szár az alkatrész normálisának mérésekor hozzáér a munkadarabhoz.
14. ábra
Tapintószárat jellemző méretek [8]
1. Rövid szár
A pontosság annál rosszabb, minél jobban hajlik, görbül a szár. Ezért a legjobb döntés az,
ha minél rövidebb szárat választunk a méréshez.
18
2. Csatlakozó elem minimalizálása
Ha a tapintószárhoz hosszabbítót csatlakoztatunk, azzal növeljük a kihajlás, az elhajlás
lehetőségét. Ezért, ha lehetséges, próbáljunk minél kevesebb elemet használni méréskor.
19
2.2.5. Szár anyaga: acél, volfrám-karbid, kerámia, szénszál, alumínium, titán [16]
20
2.2.6. Tapintószárak elnevezése [18]
21
15. ábra
Tapintófej
2.5. Mérőrendszer
22
kell indítani a szánt, így a vezérlés már tudja számítani a pozíciót. Bekapcsolás után
referencia pontra kell küldeni a gépet. [6]
2.6. Vezetékek
23
- kapcsolási elemek számítása
- alak- és helyzet-meghatározás
- koordinátarendszer transzformációk
- vezérléssel kapcsolatos programok
- tapintó rendszerek meghatározása
- CNC mód kezelése
- körasztal működtetés
- vezérlési adatok korrekciója, kiértékelése.
Használt szoftverek:
AC-DMIS, CAM2 Measure, MODUS, PC-Dmis, Quindos 7, Touch DMIS
24
3. A MÉRÉS FOGALMA [3]
Egyedi mérés: amikor egyetlen darab készül el, és minden részletre kiterjedő nagyon
részletes mérést kell végezni.
Tömeges mérés: amikor nagy darabszámban készül a termék. A gyártás és a mérés időben
és térben elkülönül egymástól. Történhet gép mellett is, ez a műveletközi mérés ellenőrzés
végett.
25
Mérési módszerek a mérendő mennyiség meghatározása szerint:
Közvetlen mérés: a mérendő mennyiséget közvetlenül hasonlítjuk össze az egységgel.
(tolómérő, raporter készlet)
Közvetett mérés: mikor nem azt a mennyiséget olvassuk le, ami kell. Ahhoz, hogy a kívánt
értéket kapjuk, még számolni kell.
Kitéréses módszer: a kitérést olvassuk le, ami arányos a mérendő mennyiséggel. Kitérés
lehet távolság (tolómérő, lázmérő), szög (mutatós műszerek: volt-, ampermérő; mutatós
tolómérő).
Eredmény lehet:
Analóg: az eredmény arányos a kitéréssel. Ide tartoznak a mutatós műszerek.
Digitális: számértéket ad vissza.
26
4. AZ EREDMÉNY ELFOGADHATÓSÁGA, ÉS A HIBA [3]
A rendszer a valós értéket tartalmazza. Ezt mérjük meg, akkor kapjuk a mért értéket, de
nem tudjuk a valós értékét. Ugyanazt a mennyiséget többször mérjük meg, így egy mérési
sorozatot kapunk. Ez a minta. A mintából a valódi értéket próbáljuk meg előállítani
matematikai eljárással. Például becsléssel átlagot számolunk, és ezt fogadjuk el a helyes
értéknek. A valós és a helyes érték közti eltérést abszolút hibának nevezzük. A hibákat
csoportosíthatjuk eredet szerint és jelleg szerint. Az eredet szerinti hiba adódhat
méréstechnikából, lehet ember általi és környezeti.
27
Jellegük szerint lehet:
- rendszeres hiba: ismert a hiba nagysága és előjele is. Ez kezelhető kalibrálással.
- véletlen hiba: tudjuk a hiba forrását, de nagysága és előjele változó. Emiatt mindig
szükség van tűrésre. Sorozatmérés.
- durva hiba: a mérés alatt bekövetkező olyan hiba, ami a mintát nagyon eltorzítja. A
mérést meg kell ismételni annak érdekében, hogy ezt megerősítsük.
28
5. A MÉRÉSI SOROZAT FELDOLGOZÁSA [3]
A véletlen hiba kiküszöbölésére mérési sorozatot, azaz mintát készítünk. A minták száma a
sorozathossz. A mért értékeknek legegyszerűbb az átlagát venni.
∑ d −dᵢ ²
s=
N−1
ahol:
d: a helyes érték
di: minden egyes mérési eredmény
N: a mintaszám
Az empirikus szórás azt mutatja meg, hogy az átlaghoz képest a valódi eredmény milyen
pozitív, negatív tartományban helyezkedik el.
29
A helyes érték:
dH = d -δR±s
ahol:
δR: a rendszeres hibaérték, előjellel figyelembe véve
s: a szórás
A helyes érték az az érték, amit elfogadunk. Nem biztos, hogy az a valódi érték, de
lehetséges. A valós érték 95%-os valószínűséggel lehet ebben a tartományban. Emiatt
gyártáskor kevesebb, mint 5% selejt lehet. Gépképesség vizsgálattal tudjuk megállapítani,
hogy a gép alkalmas-e az adott alkatrész előállítására 5% selejt mellett. Először a próbához
legyártott alkatrész méretét megmérjük, táblázatba foglaljuk, számolunk terjedelmet, átlag
terjedelmet, szórási terjedelmet és megmunkálási szórást. Majd a megmunkálási szórást
összevetjük a tűrés 60%-ával, melyből megtudjuk, valóban alkalmas-e a gép. Ha tűrésen belül
marad, akkor megfelel.
30
6. MÉRÉS KOORDINÁTA MÉRŐGÉPPEL
Előnyei:
- hagyományos módon és egyébként nem elvégezhető, vagy nehezen elvégezhető,
bonyolult mérési feladatok is elvégezhetőek [6]
- feltáratlan felületek digitalizálhatóak [5]
- mért alakelemek egymáshoz viszonyított helyzete is meghatározható [6]
- vezérlést számítógép végzi [6]
- mérési eredmények visszacsatolása lehetséges [6]
- nagy pontosság és reprodukálhatóság; a szubjektív hibák csökkennek [5]
- szakképzett munkaerő szükséges [5]
Hátrányai:
- egyszerűbb elemek mérése időigényesebb, mint hagyományosan [5]
- drága [5]
31
6.2. Koordinátarendszerek
2D koordináta-rendszerek: [6]
- Descartes-féle derékszögű
- polárkoordináták
3D koordináta-rendszerek: [5]
- Descartes-féle
- henger koordinátarendszer
- gömbi koordinátarendszerben elvégezhetők a mérések.
32
A kör a legfontosabb és legegyszerűbb síkbörbe. A kör a síkban fekvő adott ponttól
(körközéppont), adott távolságra (kör sugara) lévő pontok mértani helye.[1]
Görbe felületek: gömb, kúpfelület, hengerfelület.[1]
Egyenes és sík helyzete: az egyenes rajta van a síkon. Az egyenes nincs a síkon, egy pontban
metszi.[1]
Pont és sík helyzete: a pont rajta van, vagy nincs rajta a síkon.[1]
Pont és egyenes helyzete: a pont rajta van az egyenesen, tehát az egyenes keresztülmegy rajta;
vagy nincs rajta.[1]
33
Egy egyenes és egy pont: egy síkot.
Egy egyenes és egy sík: egy pontot határoz meg.
Tehát tudjuk, hogy matematikailag hány pont határoz meg egy geometriai elemet.
Egyenest kettő, kört három, síkot is három. Azonban jobb, ha méréskor egy ponttal többet
veszünk fel a szükségesnél, mert akkor eltérést is tud számolni a gép. Így információt kapunk
például a köralakhűségről vagy a síklapúságról. A legegyszerűbb az egyenes felvétele. A sík
felvétele fontos, amikor bázisra van szükség. Ez lehet a munkadarab felső síkja vagy maga az
asztal. Utóbbi esetben a négy pontot a munkadarab környezetében vesszük fel. Fontos, hogy a
síkot minél jobban kifeszítsük, valamint az anyag homogenitása.
34
6.6. Leggyakoribb tűrések és helyzettűrések
Mérés során nem csak a darab méretét mérhetjük, hanem alakját, helyzetét.
Alaktűrések: [5]
- egyenesség
- síklapúság
- kör alakúság
- hengeresség
- kúposság
Iránytűrések: [5]
- párhuzamosság
- merőlegesség
- hajlásszögeltérés
- szimmetria
- egytengelyűség
6.8. Kalibrálás
35
Tehát mérés előtt mindig kalibrálásra van szükség. Méréskor a kalibráló gömb maradhat az
asztalon (de sisakjával rajta), mert ha új tapintót használunk, vagy másik pozícióból mérünk,
szögbe állítjuk a tapintót, akkor a kalibrálást újra el kell végezni.
A kalibráló-, és tapintógömböt nem szabad megfogni, hozzá érni, mert akkor zsírréteg
kerül rá, ami mikronban mérhető, és így a mérést torzítja. Védősisakkal kell ellátni, hogy por
se kerüljön rá, védeni kell az érzékeny részeket. Időnként szükséges a portalanítása. Gondosan
becsomagolva, elzárva dobozban kell tárolni, hogy biztonságban, és egy helyen legyenek a
tartozékok.
A mérést szövet kesztyűvel kell kivitelezni, mert a szennyeződés, zsírok, és az emberi kéz
melege szintén befolyásolják az eredményt. [3]
36
6.10. A tanszéki mérőgép
A tanszéki mérőgép (16. ábra) egy híd jellegű Sheffield, micro-hite 3D típusú portál gép.
Kétoszlopos, egyhidas, acél alapon gránit asztallal, ami tökéletesen feszültségmentes,
manuális irányítású, optikai mérőléccel felszerelve. Légvezetékeken mozog, ezért a villamos
táp mellett sűrített levegő tápra is szükség van. A kompresszió nyomásának 6-7 bar körüli
értéknek kell lennie, a szükséges nyomás pedig minimum 4, maximum 4,5 bar.
Koordináta mérőgép, XYZ koordinátákkal rendelkezik, ami tapintófejet hordoz.
Végátvételi méréshez mindig ilyen gépet használnak a pontosság miatt. Alakzatot vesz fel,
minimum egy pontot a felületen, amit a gép érzékel, és a három koordinátáját tárolja.
A gép mérőtere: 700X500X350
16. ábra
A tanszéki mérőgép
37
7. FRÖCCSÖNTÖTT ALKATRÉSZEK MÉRÉSE
17. ábra
Az alkatrész
38
7.2. A mérési terv
18. ábra
Nyomásérték beállítása
Első utasítása szerint a gépet balra, előre, fentre kell pozícionálni. Ezt a három kapcsolóval
tudom megtenni, amik a mérőgép oszlopának bal oldalán találhatóak. A koordináták
működtethetők külön-külön, de akár egyszerre is. Csak az X tengelyt feloldva balra, csak az Y
tengelyt feloldva előre, majd csak a Z tengelyt feloldva előre pozícionálom (19. ábra). A
konzolon jelzem, hogy a műveletet befejeztem.
39
19. ábra
Pozicionálás balra, előre, fentre
20. ábra
Gömbbel furatra állás
Majd a tapintó behelyezését kéri. Különböző átmérőjű tapintók állnak rendelkezésre: 2;
3; 4mm. Tapintónak egy 3mm-es átmérőjű gömböt választok, mely rubinból készült. A
40
2mm-es gömbbel nehezebb ráállni a perem széléhez, nehezebb követni. A 3mm-es
gömbbel könnyebben meg tudom tenni, valamint a 4,38mm-es furatba is be tudok állni a
finomtapintó segítségével.
A tapintófej sapkájának levétele után óvatosan betekerem a tapintót, majd a szorítókulccsal
még meghúzom. Biztonsági okból az egyik kezemben a tapintót, a másikban a vezetéket
fogom. A tapintófejre jellemző, hogy indexálható. Ez lehetővé teszi a mérőtapintó forgását, és
billentését. Az A tengelynél 90-ig lehet dönteni 15-os osztásokkal, a B tengelynél pozitív és
negatív irányban is 180-os elfordulás lehetséges, szintén 15 fokonként. A mérés során
indexálásra nincs szükség.
Végül a tapintófejet felszerelem a mérőgép Z tengelyébe, leddel előre felé, és reteszelem
is, határozottan megszorítom. Az összeköttetést a mérőgéppel egy 5 pólusú DIN csatlakozó
biztosítja. A vezeték másik felét a mérőgépbe helyezem. A plusz tömeg miatt az esést be kell
állítani. A művelet végét szintén jelzem. Innentől kezdve a tapintó aktívvá válik, következhet
a kalibráció (21. ábra).
Végül a referenciagömb mérésére utasít a konzol. Ehhez öt mérési pont felvétele szükséges
(22. ábra). A tapintógömbbel megpróbálok minél inkább a kör egyenlítőjéhez állni. Az X és Y
tengelyeket feloldva négy pontot veszek fel az egyenlítő mentén, lehetőleg egyenlő
kiosztásban, a gömbközépponthoz képest 90 fokonként. Az ötödiket a gömb tetején veszem
fel, ekkor már minden tengelyt feloldva. Jelzem, hogy az öt mérési pont felvétele megtörtént.
41
Mindezek után a tapintó összefoglalását jeleníti meg a konzol. Az átmérőt és az alakhibát
tudhatjuk meg.
A mérést a számítógépen keresztül végzem. A konzolon az adatok átküldését kérem a PC-
hez. Megnyitom a PC DMIS programot.
A tapintófejet ki kell választani. Mivel a 3mm-es gömböt használom, a D3H21-et
választom ki. Majd felajánlja egy meglévő fájl megnyitását, de erre nincs szükségem, az
ablakot bezárom. Új fájlt hozok létre. Fájl új ikonokra kattintva létrehozom az új fájlt, amit
névvel látok el.
Három értéket kellett ellenőrizni, hogy a tűrésnek megfelelnek-e. Két külső átmérőt, amik
a peremen helyezkednek el, valamint egy belső átmérőt. Mielőtt a méréseket kezdtem a
számítógépen keresztül, az alkatrészeket beazonosítottam. Az alkatrészeken először
nagyítóval az azonosítót megkerestem, ellenőriztem, hogy a papíron is az szerepel-e. Majd
alkoholos filctollal ráírtam a munkadarabra, hogy az látható legyen. Sorszám szerint sorba
raktam, majd elkezdődött a mérés. A munkadarab egy hengeres darabba befogásra került,
melynek az oldala le van lapolva (23. ábra). Ezt satuba rögzítettük, amit az asztalhoz is
rögzítettük (24. ábra). Mivel a darab forgástest, bármely irányban be lehetett fogni. Azonban a
beömlő csatorna a mérendő 9,6 mm-es peremen helyezkedett el, emiatt méréskor
figyelembe kellett venni, hogy azon a felületen pontot ne vegyek fel, mert az eredményt
torzítaná.
23. ábra
Lelapolás a darabon
42
24. ábra
A munkadarabok befogása
7.2.3. Mérés
25. ábra
Az ellenőrizendő méretek
43
A befogást követően a mérést egy sík felvételével kezdem, mely nulla sík és munkasík is
egyben. A számítógépen a programban kiválasztom a mért sík ikonját, mivel síkot szeretnék
felvenni. Ezt az alkatrész felső síkján tettem meg három pontból. A darab felső síkját a gömb
aljával érintem. Ha ehhez a síkhoz képest z1 távolságra szeretnék mérni, akkor már a gömb
oldalával érintem meg a darabot, ezért a gömbsugarat figyelembe kellene venni (26. ábra).
26. ábra
A gömbsugár figyelembe vétele
Viszont a programozott pont a gömb középpontja, így ez felel meg a nulla szintnek. Így
méréskor a valódi mélységet állítom be, nem kell a sugárral számolni (27. ábra).
27. ábra
Programozott pont a gömbközéppont
44
A Z tengely pozitív irányának azt az irányt tekintjük, amikor a munkadarab és a szerszám
közti távolság növekszik. Tehát a mérőfejbe befelé mutat a pozitív irány. Ez alapján a
méretek, amiket ellenőrizni kell, negatív irányban helyezkednek el az origóhoz képest. Emiatt
beállítom a szintet Z mínusznak, és így megváltozik az irányítottsága a tengelynek.
A sík beállítása után már átmérőket szeretnék mérni, ezért beállítom a mért kört a
programban. A 9,72 mm-es átmérőt 6,5 mm-en, a 9,6 mm-es átmérőt 6 mm-en, a belső
átmérőt, ami 4,34 mm 2,5 mm-en mérem a felvett síkhoz képest (25. ábra).
A tapintót először az egyik, majd a másik perem közelébe állítom a kívánt z értékre. A
külső köröket négy pontból állítottam elő. Miután beállítottam a kívánt pozícióba a tapintót,
az X és Y tengelyeket feloldhattam, a Z-t rögzítve hagytam, majd a négy pontot felvettem
(28-30. ábra). A külső átmérőknél szabad tűrésezett méret szerepelt. A 9,72 mm-es méretnél a
termékrajzról nem lehetett megállapítani a mérés pontos helyét, ezért nagyító és a mérőgép
segítségével határoztam meg a 0,65 mm-es mélységet, amit aztán minden egyes darabon
alkalmaztam. Ezt a problémát hengeres tapintóval kellett volna megoldani, de sajnos ilyen
tapintó nem állt rendelkezésre.
Majd a belső átmérőt is ellenőriztem, melynél a megadott tűrés ±0,05 mm volt. A
tapintóval a furat felé álltam, majd a tengelyeket lezártam. A furatba finomállító segítségével
álltam bele, majd a négy pontot finomállítóval vettem fel (30. ábra).
Méréskor nem jelentett problémát, ha a felvett sík nem lett volna párhuzamos az asztallal,
mivel a mérőgép a felvett síkra merőlegesen vetíti fel a pontkoordinátákat, és így nem kapunk
torzított eredményt.
45
Elvégezve a mérést nyugtáztam, a Z tengelyt feloldva biztonságosan kiálltam a furatból, és
a művelet kezdődhetett elölről a darab befogásával, a sík felvételével.
46
8. A ZSUGORODÁS JELENSÉGE [4]
8.1. A zsugorodás
A térfogati zsugorodás:
ahol:
Lc: a szerszámüreg
Li: a fröccstermék adott helyen mért értéke
47
utózsugorodás –általában lassú, utólagos kristályosodási folyamatok miatti- hosszú idő alatt
bekövetkező méretváltozás.
A teljes zsugorodás (ST) a feldolgozási zsugorodás (SM) és az utózsugorodás (SP) összege:
ST = SM + SP
- anyagi minőség
A zsugorodás alapvető oka a lehűléskor történő molekulaláncok közeledése. Kristályos
anyagoknál nagyobb a zsugorodás, mivel tömörebb a szerkezet.
- geometriai jellemző
Például vastagabb falú terméknél a zsugorodás nagyobb, mert lassabban hűl le, mint a
vékony falú. A mérendő darabom vékony falú, az átlagos falvastagsága 0,72mm.
- szerszámhőmérséklet
Alacsony szerszámhőmérsékletnél a test gyorsan, magasnál lassabban hűl le. Magas
szerszámhőmérsékletnél nagyobb a zsugorodás.
31. ábra
Zsugorodás jelensége [4]
48
A zsugorodást leginkább az alapanyagnak választásával, az utónyomás nagyságával és
idejével lehet hatásosan csökkenteni.
Töltő- és erősítőanyagok alkalmazásával szintén nagymértékben csökkenthető a
zsugorodás. Hőtágulási együtthatójuk töredéke a műanyagokénak, és nem összenyomhatók.
Körülbelül egyenes arányban csökkentik a zsugorodást felhasználásuk növelésével. Az
izotróp jelleget nem befolyásolja. Azonban hossz- és keresztirányú zsugorodás közt jelentős a
különbség. A hossz és keresztirányú zsugorodás nagymértékű eltérését kompozittal
egyensúlyozhatjuk. Egyenlőtlen zsugorodás a szerszámot bonyolultabbá teszi, az üreg helyes
méreteinek meghatározása nehezebb.
49
9. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
ASTM
Tulajdonságok Egység Érték
szabvány
Alapanyag tulajdonságok
Folyási arány 230C és 2,16 kg terhelés g/10 min. 47 D 1238
Sűrűség 23C kg/m3 905 D 792
Mechanikai tulajdonságok
Szakadási nyúlás MPa 35 D 638
Nyúlás % 11 D 638
Rugalmassági modulus MPa 1900 D 790A
Ütőmunka 23C J/m 20 D 256
Rockwell Keménység, R skála - 104 D 785
Termikus tulajdonságok
Vicat lágyulási pont C 152 D 1525B
Deflekciós pont 455 KPa C 98 D 648
1. táblázat
SABIC 579S PP tulajdonságai [19]
50
A mért értékeket az áttekinthetőség érdekében táblázatba foglalom. Azokat az
eredményeket, amik tűrésen kívül esnek, pirossal jelölöm, hogy látható legyen azonnal, hogy
nem megfelelő. A tűrésen belüli értéket kékkel jelölöm, ha pozitív; zölddel, ha negatív
értékkel tér el.
Fészekszám
Szerszámjel
Alkatrész
9,72+/-0,110 9,6+/-0,110 4,34+/-0,050
Méret 1 Eltérés 1 Méret 2 Eltérés 2 Méret 3 Eltérés 3
1. A 1 9,44 -0,28 9,622 0,022 4,345 0,005
2. A 1 9,452 -0,268 9,638 0,038 4,345 0,005
3. A 2 9,435 -0,285 9,632 0,032 4,379 0,039
4. A 2 9,444 -0,276 9,631 0,031 4,385 0,045
5. A 3 9,447 -0,273 9,639 0,039 4,383 0,043
6. A 3 9,418 -0,302 9,62 0,02 4,388 0,048
7. A 4 9,456 -0,264 9,632 0,032 4,382 0,042
8. A 4 9,422 -0,298 9,618 0,018 4,382 0,042
9. A 5 9,457 -0,263 9,632 0,032 4,374 0,034
10. A 5 9,464 -0,256 9,634 0,034 4,369 0,029
- A 6
- A 6
11. A 7 9,46 -0,26 9,625 0,025 4,365 0,025
12. A 7 9,457 -0,263 9,627 0,027 4,376 0,036
13. A 8 9,454 -0,266 9,629 0,029 4,368 0,028
14. A 8 9,455 -0,265 9,629 0,029 4,373 0,033
2. táblázat
Az A jelű szerszám esetén mért értékek
A 2. táblázatban látható, hogy a 9,72-es méretnél minden érték tűrésen kívül esik. A
másik két átmérő esetén a méretek kivétel nélkül tűréshatáron belül helyezkednek el, azon
belül a pozitív tartományban.
51
9,72 mérése A jelű szerszámnál
9,75 9,72
9,70
9,65
9,60
9,55
9,50
9,45
9,40
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
32. ábra
33. ábra
34. ábra
52
A B2 szerszámnak is bemutatom a táblázatát (3. táblázat), valamint a hozzájuk készített
diagramokat is (35-37. ábra). Látható, hogy az előző példával ellentétben ennél minden mért
érték megfelelő.
Fészekszám
Szerszámjel
Alkatrész
9,72+/-0,110 9,6+/-0,110 4,34+/-0,050
3. táblázat
A B2 jelű szerszámmal mért értékek
35. ábra
53
9,6 mérése B2 szerszámnál
9,61
9,6
9,60
9,59
9,58
9,57
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
36. ábra
37. ábra
A 9,72 és 9,6 esetén mért méretek az alsó tűrésmezőbe esnek leginkább (35-36. ábra),
míg a belső 4,34 átmérő esetén általában a pozitív mezőbe esnek az egyes daraboknál mért
értékek (37. ábra).
54
Szerszámonként átlagot és szórást számoltam a három különböző átmérőre, melynek
összefoglalása az alábbi táblázatban látható:
38. ábra
55
Szerszámokra vett átlag 9,6-nél
9,68
9,66
9,64
9,62
9,6
9,60
9,58
A B1 B2 D1 D2 D3 D4 D5 E G
39. ábra
40. ábra
A 38. ábra mutatja, hogy a vizsgált 9,72-nál az A és G szerszámok esetében nem tudja a
kívánt értéket teljesíteni. A 2. táblázatban és a Mellékletben a G jelű szerszám táblázatánál
láthatjuk, hogy egyik méret sem teljesítette az előírt tűrést.
A 39-40. ábrákon láthatjuk, hogy a szerszámokra nézett átlag a tűrésen belül helyezkedik
el, többségében a pozitív tartományban.
56
9.1. Az alapanyag választásának helyessége az anyag megismert tulajdonságai, és a
mérési eredmények alapján
A darabok kitüntetett méreteinek mérési eredményei arra utalnak, hogy sikerült minden
esetben optimális fröccsöntési technológiát beállítani, kivéve az A és G jelű szerszámokkal
gyártott daraboknál. A tervező a gyártótól helyes adatokat kapott, amellyel a dizájt minden
tekintetben helyesen tervezte meg.
57
41. ábra
Utónyomás hatása a zsugorodásra [20]
3. Alacsony fröccsnyomás
A nem kellően kitöltött termék utózsugorodása nagyobb lesz, ezáltal nem teljesít megfelelő
méretet.
Megoldás: fröccsnyomás növelése.
58
ÖSSZEFOGLALÁS
59
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
60
IRODALOMJEGYZÉK
61