4.A.

Egy kis vegyesbolt vezetője felkéri, hogy készítsen egy számítógépes programot, amely a bolt raktárkészletét
tartja nyilván. Feladata, hogy határozza meg a fejlesztendő szoftver funkcionális és minőségi követelményeit valamint
az alkalmazás szerkezeti felépítését.

- Mutassa be a programtervezés folyamatát!

- Nevezze meg és jellemezze a tervezés során készítendő dokumentumokat!
- Határozza meg a fejlesztendő szoftver funkcionális követelményeit!
- Határozza meg a fejlesztendő szoftver minőségi követelményeit!
- Tegyen javaslatot a szoftver futtatási környezetére (platform)!
- Tegyen javaslatot a szoftver architektúra kialakítására!
- Mutasson rá az alkalmazás kritikus pontjaira!
Kulcsszavak, fogalmak:
- Programtervezés: követelmények meghatározása, specifikáció, tervezés.
- Rendszerkövetelmények, felhasználói követelmények.
- A követelmények feltárásának módszerei.
- Megvalósíthatósági tanulmány.
- Követelményspecifikáció.

Ahhoz, hogy készíteni tudjunk egy olyan programot, amely egy bolt raktárkészletét tartja nyilván első lépésként
ismernünk kell a programtervezés folyamatát:

1. Specifikáció: A megrendelő kitalálja, hogy milyen programot szeretne. A programozó beszélgetni kezd a
megrendelővel. Megpróbálják pontosítani, mit vár el a megrendelő, mit kell tudnia a programnak. A tisztázott
igények precíz leírását nevezzük specifikációnak. A specifikációt nehéz matematikai pontossággal leírni, sokszor
szövegesen adjuk meg, milyen funkciókat kell megvalósítani. Az egzakt specifikáció csak alacsonyabb szinten
valósítható meg: például egy eljárás esetén az előfeltételek megadása: milyen típusú paraméterekkel, milyen
állapotban működik helyesen az eljárás.
2. Tervezés: A specifikáció rögzítése után kezdődik a program tervezése. A megoldandó feladathoz megfelelő
adatszerkezeteket és algoritmusokat kell találni, vagy fejleszteni. Megtervezendő továbbá a program
felhasználói felülete, és gondolni kell a jövőbeli bővíthetőségre is.
3. Kódolás: A kész terveket egy választott programozási nyelven kódoljuk. Vannak olyan szoftverek, amelyek a
kódolást a terv alapján automatikusan elvégzik. Az elkészült forráskód olyan, mint egy épület esetében a
tervrajz. A forráskódból egy fordítóprogram hozza létre a futtatható gépi kódú programot.
4. Tesztelés: Minden program hibás. Az elkészült programot minimum két szempontból alaposan elemezni kell. (a)
Minden esetben helyesen működik-e? (b) Hatékony-e? A hatékonyság három fő mérőszáma a tárhelyhasználat,
a sebesség és a bonyolultság. Szinte lehetetlen minden hibát biztosan javítani, ezért a szoftverfejlesztés egyik
központi kérdése a hibakeresés-hibajavítás ciklus szervezése.
5. Hibajavítás: A felismert hibák kijavításához új specifikáció, új terv és újrakódolás lehet szükséges. A korszerű
integrált szerkesztő, fordító és hibakereső programfejlesztői környezetek hatékonyabbá teszik az elírási hibák
kiküszöbölését, de mivel nem rendelkeznek valódi intelligenciával, ezért néha hibaüzeneteik félrevezetők, a
probléma helyben történő javítására csábítók. Ha hibát találunk, akkor ahhoz a szinthez kell visszanyúlnunk a
módosításban, ahol a helytelen döntés megtörtént. A helyben való foldozgatás eredményezi a később
áttekinthetetlen programszerkezetet, és hibát hibára halmozhatunk vele.
6. Dokumentáció: A programok nagyon nagyok. Ha egy év múlva is érteni szeretnénk működésüket,
dokumentációt kell készítenünk. A dokumentáció két szintje a felhasználói – mely a felhasználóknak- és a
1
 fejlesztői – melyet később a fejlesztők használnal- dokumentáció. A felhasználói kézikönyv tartalmazza a
program céljának közérthető nyelven való leírását, a felhasználó számára fontos jellemzőit, a programban
előforduló speciális elnevezéseket. Röviden leírja a telepítés menetét. Egy mintaproblémán keresztül bemutatja
a program használatát, szolgáltatásait, alkalmazási körét. Tartalmaz egy menürendszer-leírást, bemutatja a
legjellegzetesebb képernyőképeket. Az utóbbi időben elterjedt az a szokás, hogy magába a programba is
beépítenek egy interaktív, környezetérzékeny súgórendszert, amely szinte minden esetben segítséget nyújt a
továbblépéshez. A fejlesztői kézikönyv tartalmazza az összes korábbi fázisban keletkező dokumentációt. Ezek
rendszerezett összefoglalása kibővül a változótáblákkal, a tesztelés folyamán mért futásidő-eredményekkel.
Tartalmazza az esetleges továbbfejlesztési terveket, irányokat és a már beépített lehetőségeket leíró részeket.
A fejlesztői kézikönyv abban és csak abban az esetben kerül a felhasználó birtokába, ha a szerződés szerint azt is
megvásárolja. Ez gyakorlatilag a program feletti teljes rendelkezési jog átadását jelenti a felhasználónak!

A tervezés során készítendő dokumentumok kétféle követelmény alapján készülnek. Vannak a felhasználói
követelmények alapján készülők, melyek a rendszer szolgáltatásairól és a működési feltételekről szóló természetes
nyelven írt állítások és diagramok. A felhasználói követelmények alapján készülők az ügyfél számára készülnek. És
vannak a rendszerkövetelmény alapján készülők melyek egy strukturált dokumentumok, amelyek tartalmazzák a
rendszer funkcióinak, szolgáltatásainak és működési feltételeinek részletes leírásait. Definiálják az implementálandó
feladatokat, így a megrendelő és a szállító közti szerződés része lehet.
A funkcionális követelmények leírják a rendszer szolgáltatásait, és hogy hogyan kell reagálnia a rendszernek bizonyos
bemenetekre. Jelen esetben a raktárkészletet nyilvántartó programnak rendelkeznie kell olyan funkciókkal, mint például
a termék felvétele, termék módosítása ezen belül a termék esetleges törlése a rendszerből, termék szavatosság figyelő
vagy jelző, rendelkeznie kell darabszám felvivő funkcióval. A rendszernek tartalmaznia kell a terméket beszállító cég és a
gyártó cég adatait, valamint az esetleges gyors kereséshez rendelkeznie kell egy olyan rendszerbeli a kiválasztott termék
nevére optimalizált keresőre, ami segíti a felhasználót az adott terméket illetően. Ha ezeket a dolgokat felvisszük a
rendszerbe, akkor az reagál rá és megjeleníti a raktárkészlet nyilvántartó programban.
A szoftver minőségi követelményei függnek a felhasználóktól a vezetőktől és a fejlesztőktől egyaránt. Minőségi
jellemzők közé tartozik, a funkcionalitás ezen belül gondolni kell a célnak való megfelelésre, a pontosságra, a szoftver
biztonságosságára. A megbízhatóság alatt értendő a program hibatűrése és a felmerülő hibák helyreállíthatósága.
Használhatóság is fontos, mivel ha nem érthető, nem megtanulható vagy nem működtethető a program akkor
változtatásokra van szükség. Az eredményességen belül figyelembe kell venni a szoftver feldolgozási idejét, válaszidejét
és hogy a feladatokat mennyi idő alatt végzi el. Fenntarthatóság szempontjából lényeges az elemezhetőség az-az a hibák
megtalálása, az esetleges megváltoztathatóság, szoftver stabilitása és tesztelhetősége. Fontos még a hordozhatóság egy
esetleges áttelepítés során valamint a szoftver installálhatósága.
A futtatási környezet programok futtatásához szükséges szoftverkörnyezet (platform). Ennek részét képezi az operációs
rendszer, illetve a telepített programkönyvtárak, segédprogramok, esetenként rendszerbeállítások. Manapság elterjedt
a Windows 7 operációs rendszer, mint platform. Jelen esetben futtatási környezetnek a Windows 7-et javaslom.
Architektúra kialakításánál fontos, hogy szükség lesz egy adatbázisra ahová a programba felvitt adatokat menti a
rendszer. Ennek a mentésnek a helye egy kis vegyesbolt helyzetében elegendő, ha az adott számítógépre mentődik. De
ezt az adatbázist mindenképpen külön modulként kell kezelni.
Az alkalmazás kritikus pontjai közé tartozik az adatbázis kapacitása, hiszen az évek teltével ez egyre csak növekszik ezért
jó, ha egy nagyobb tároló hellyel van ellátva a számítógép.

4.B. Ismertesse a korszerű CNC szerszámgépek, megmunkáló központok automatikus szerszám- és munkadarab-ellátó
rendszereit!
- Revolverfejek.
- Szerszámtárak.
- Szerszámváltók, szerszámcserélők.
- Palettázás.

2
- Munkadarab-ellátás robottal.
Kulcsszavak, fogalmak:
- Revolverfejek kialakítása.
- Dobrevolver, toronyrevolver, tömbrevolver.
- Dobtár, lánctár, egyenes tár.
- Szerszámváltás revolverfejjel.
- Szerszámváltás közvetlenül a főorsóba.
- Szerszámváltó, paletta, palettacserélő.
- Munkadarab cseréje ipari robottal.

Revolverfejek:
A revolverfej kevés számú szerszám gyors váltásának eszköze. A revolverfej diszkrét szöghelyzetekbe beállítható
tárcsájába fogják az esztergáló szerszámokat. A tárcsa elfordulásakor a régi szerszám eltávozik a munkahelyzetből az új
szerszám pedig munkahelyzetbe kerül. A revolverfej elnevezés félrevezető, mert nem csak a szerszámokat tartalmazó
tárcsát (fejet), hanem az ezt mozgató osztó szerkezetet is jelenti.
- termelékenység nagy , többhelyzetes szerszámbefogóval és ütközőrendszerrel szerelik fel
- a szerszám csere/váltás-t az un. revolverfejek könnyítik
- szánmozgások határolását, mdb. méretek beállítását mechanikus ütközők , előtolás megszakítók végzik
toronyrevolver eszterga: A főorsóra merőleges forgástengelyű szerszámbefogóval kialakított revolvereszterga a torony-
revolvereszterga
- kis- és középsorozatok gyártására alkalmazott revolverfejes esztergagép,
dobrevolver eszterga –A párhuzamos forgástengelyű szerszámbefogóval ellátott revolvereszterga a dob-
revolvereszterga kis- és középsorozatok gyártására alkalmazott revolverfejes esztergagép,
Dobtáras szerszámtartó: Egyszerű köralakú tárcsa, ahol a homlokfelületen, vagy a kerületen vannak kialakítva a
szerszámtartók. • Nagy a helyigény. • Csak kisebb méretű szerszámoknál alkalmazzák. • A másik két megoldás
előnyösebb, Helyigénye nagy.
Lánctáras szerszámtartó: szerszámtárba akár 30-50 szerszám is befogható • Jó a helykihasználás • Elférnek a nagyobb
méretű szerszámok is • Általában lóversenypálya alakú, de terelőkerekekkel s alak is lehet • Bonyolultabb a
szerszámváltó mechanizmus.
Végtelenített speciális tagokból felépített lánc ahol a tagokra egy-egy szerszámtartó elemet erősítenek. A lánc általában
két keréken van átvezetve, de létezik terelőkerékkel s alakú formában elhelyezett tár is.
Egyenes tár
A szerszámok egy vonalban helyezkednek el. • A szerszámok hengeres befogó részükkel kifelé állnak az orsó irányával
párhuzamosan. A egy léctestben, egy vonalban vannak. Több szerszám tárolása esetén több lécből összetett tárat
alkotnak, elhelyezkedésük többféle lehet.
Egyenes és lánctáras szerszámtartók előnye: • A technológiák váltása során a szerszámok a szerszámgép „raktárából”
cím szerint lehívhatóak • A szerszámváltási idő csökken, mivel a szerszámcserélő a soron következő szerszámot
előkészíti, parkoltatja.
Szerszámváltás:

3
a szerszámváltást a CNC programból indítjuk. A műveltelem befejezését követően az ott lévő szerszámot el kell
távolítani, a következő műveletelemhez szükséges szerszámot a munkatérbe kell helyezni. ettől kezdve új szerszám kerül
megmunkálási pozícióba.
Szerszámváltás revolverfejjel:
A revolverfejbe meghatározott számú szerszám fér el, a szerszámok helyükön maradnak, a tár fordul a megmunkáláshoz
szükséges pozícióba. CNC esztergáknál a szerszámváltás közvetlen végrehajtó eleme a revolverfej.
Szerszámváltás közvetlenül a főorsóba:
Forgó főmozgású szerszámokkal dolgozó szerszámgépekben, az a marócellákban és megmunkálóközpontokban mindig
van szerszámtár. Ezeknél a szerszámváltásra a legegyszerűbb megoldás a tárból közvetlenül a főorsóba helyezni a
szerszámot. Ilyenkor a főorsónak és a szerszámtárnak a szerszámváltási pozicionálásához meg kell közelíteni egymást,
majd végrehajtani a váltást. A szerszám kivétele és az új szerszám behelyezése külön mozgási ciklus, amit beépített
szerszámváltó ciklus valósít meg. Ez a megoldás ritka.
Szerszámváltó:
Szerszámtárral rendelkező gyártócelláknál elterjedt és jó megoldás, ha külön szerszámváltót építenek a főorsó és a
szerszámtár közé. Ezek a váltók különböző megoldásúak lehetnek.
A szerszámváltó előző megmunkálás alatt már kiemeli a tárból a következő szerszámot, és a csere pillanatában
ugyanazzal a mozdulattal fordítja be. Ilyen esetben a szerszámváltás több lépésből áll.
Paletta:(munkadarab hordozó asztal)
A paletta olyan felfogólap, ami alulról egységesített csatlakozófelülettel rendelkezik. Ez a felület a paletta kezelését
egyszerűsíti, a szerszámgépek munkaterében pedig biztosítja a pontos és stabil rögzítést. Felső része különböző
munkadarab felfogására alkalmas, a munkadarabot precízen és stabilan rögzíti. Bonyolultabb munkadarabok
különlegesen kiképzett befogási és elfordítási lehetőségekkel ellátott palettákat igényelnek, amelyek többoldali
megmunkálást is lehetővé tesznek. A palettával történő mozgatás a marócelláknál elengedhetetlen
Palettacserélő:
A palettacserélő a szerszámgép része. A megmunkálógép palettázó helyéről behelyezi az előkészített palettázott
előgyártmányt a gép munkaterébe, a megmunkált alkatrészt kiveszi, tehát két műveletet kell végrehajtania. Egy
lépésben forgó cserélő kiveszi az előző darabot, és befordul a következőnél
A palettázó alkalmazása egyedileg működtetett megmunkálóközpontoknál is gazdaságos, mivel az időigényes felfogás
alatt a szerszámgép dolgozhat egy másik munkadarabon, ami a szerszámgép kihasználtságát javítja.
Munkadarab cseréje ipari robottal:
Robotos munkadarab-kezelést főleg akkor alkalmaznak, amikor a gyártás jellege a paletta használatát nem teszi
lehetővé. Ilyenkor a különböző munkadarabok kezeléséhez összetett megfogórendszerek szükségesek. Másrészt a
félkész termékek alakja gyakran teljesen más a megmunkálás előtt, mint a késztermékeké, tehát alakjukban jelentősen
változó munkadarabokat kell megragadniuk az eszközöknek. Ilyenkor a robotoknak megfogószerkezetet is váltania kell.
Főleg esztergacelláknál alkalmazzák , ahol a munkadarabokat szállító-tároló raklapokon juttatják a robot munkaterébe.
Egy-egy raklapon több munkadarab is található. A robot a raklapról helyezi a munkadarabot a szerszámgép
munkaterébe.
Az ipari robotok az általuk kiszolgált rendszerek előtt vagy között helyezkednek el. a robotok az anyagmozgatásban
összetett feladatokat láthatnak el, pl.
a munkadarabok alakjának felismerése és megfelelő pozicionálás képfelismerő és képfeldolgozó rendszerekkel.
 a munkadarabok előkészítése a megmunkáláshoz
 adagolás a szerszámgépbe a raklapról
 több gép kiszolgálása és összekapcsolása