 →→ A PROGRAMKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI

. .::
Informatika
munkaközöss
ég ::. .
… Kaposvári SzC Eötvös Loránd
Műszaki Szakgimnáziuma,
Szakközépiskolája és Kollégiuma…

A programkészítés
lépései

Egyszerű esetben lehet úgy is programot írni,

hogy egy-két mondatos feladat megfogalmazás
után azonnal a számítógép elé ülünk, majd a
feladatnak megfelelően begépeljük a
szükséges utasításokat. Jobb esetben elindítjuk
a programot, és ha hibát találunk, javítunk,
majd valamilyen formában tároljuk.

Ez mindaddig megy is, amíg egyszerűbb

feladatról van szó, és csak saját magunknak
dolgozunk, de ha bonyolult, összetett feladatról
van szó, akkor egy idő után megakadunk. Ha a
program végre futni is fog és abban esetleg
valamilyen változtatásra van szükség, akkor
viszont vége, nincs tovább, újra kell írni.

Ebben a részben olyan ismereteket fogunk

tanulni, amelyek segítenek az ilyen buktatók
kikerülésén és hatékonyan segítik a
számítógépes munkánkat.

A helyes programkészítés lépései:

1. a feladat megfogalmazása
2. a feladat modellezése
3. az algoritmus meghatározása
4. a szükséges hardver és szoftver környezet
megállapítása
5. az algoritmus kódolása
6. a program tesztelése, hibakeresése, javítása
7. a hatékonyság növelése, optimalizálás
8. a dokumentációk elkészítése
9. a működő program karbantartása,
felügyelete

1. A feladat megfogalmazása

A feladat megfogalmazása a megoldás első

lépése, amelynek során egyértelműen rögzíteni
kell (lehetőleg írásban) az elérendő célt a
lehetséges pontossággal, a figyelembe vehető
feltételekkel, különböző korlátok megadásával.
Itt lehet elkövetni az első hibákat. Ha ugyanis a
megfogalmazás nem világos, nem egyértelmű,
akkor lehet, hogy a kész program nem egészen
úgy és azt tudja, amit a feladat kitűzője gondolt.

Feladat: Írassuk ki azon tanulók nevét, akik 4-

esnél jobb tanulmányi eredményt értek el!

Felmerülő kérdések:

Hol tároljuk a neveket és a tanulmányi

eredményeket, a program elején kell
beolvasni, vagy esetleg állományban, vagy
valahol máshol tároljuk?
Maximum hány tanuló lehet?
Hova kell kiírni (képernyő, nyomtató) és
hogyan írjuk ki, egymás mellé, egymás alá,
egy oldalra egyet, vagy többet?
Rendezett-e a névsor a tanulmányi
eredmény szerint, vagy sem?

Ezeket a kérdéseket mindenképpen tisztázni

kell, hogy a programot el tudjuk készíteni.

2. A feladat modellezése

Annak ellenére, hogy a számítógép

felhasználásával megoldott feladatok nagy
része nem matematikai problémaként
fogalmazódik meg, az eredmény előállításához
legtöbbször matematikai és logikai eljárások
sorozatos alkalmazására van szükség. A
megfogalmazott feladatokhoz ezért általában
matematikai modellt kell keresni.

Ezek a modellek – mint az egyéb modellek – a

valóság többé-kevésbé hű másai, esetünkben
matematikai eszközökkel megvalósított
másolatok.

A modell alkotásának van egy olyan előnye is,

hogy a különbözőnek látszó problémák
ugyanazzal a módszerrel megoldhatók. Így
előfordulhat, hogy már meglévő eljárásokat
használhatunk fel, nem kell újra munkát
befektetni.

3. Az algoritmus meghatározása

Az algoritmus egy feladat megoldására szolgáló

egyértelmûen elõírt módon és sorrendben
végrehajtandó véges tevékenységsorozat, mely
véges idõ alatt befejezõdik. A tevékenység
matematikai mûvelettõl kezdve tetszõleges
számítási, gyártási vagy technológiai mûvelet
lehet.

Az algoritmusokkal szemben támasztott

követelmények

Lépésekből áll. Végrehajtása lépésenként

történik (folyamat).
Minden lépésnek egyértelmûen
végrehajthatónak kell lennie.
Részletezés, dekompozíció.
A végrehajtás tárgya az adat.
A végrehajtandó instrukciónak valamilyen
célja van.
Vannak bemenõ adatai, melyeket felhasznál.
Legalább egy kimenõ adatot produkálnia kell.
Véges számú lépésben megoldhatónak kell
lennie.
Legyen hatékony és elronthatatlan!
Legyen az algoritmus felhasználóbarát!

Az algoritmus meghatározása, a megoldási

folyamatnak az eredmény előállításáig vezető
logikai felépítése igen fontos lépése a
problémamegoldásnak.

Az algoritmusoknak feltétlenül rendelkezniük

kell néhány alapvető tulajdonsággal. Ezek:

Általánosság

A megadott algoritmus nem csak a szóban

forgó speciális feladat esetén vezessen a
probléma megoldására, hanem a hasonló
jellegű feladatok széles körére szolgáltasson
helyes eredményt.

Teljesség

A választott algoritmus a feladatkör minden

lehetséges megoldását szolgáltassa. Ehhez az
szükséges, hogy a bemenő adatok minden
szóba jöhető értékére (értelmezési tartomány)
felkészült legyen az algoritmus. A teljesség és
az általánosság követelménye egymásnak
ellentmondó ezért célszerű a két
tulajdonságnak a megoldás szempontjából
optimális kielégítését kitűzni.

Végesség

Az eredmény véges számú lépésben elérhető

legyen.

Egyértelműség

Azonos körülmények között (ugyanolyan

bemenő adatokkal) az eljárást megismételve
azonos eredményeket kapjunk.

Értelmezettség

Legyen pontosan körülhatárolt az a bemenő

adathalmaz, amelyre az algoritmus megoldást
szolgáltat.

4. A szükséges hardver és szoftver

környezet megállapítása

Hardver környezet: meghatározza, hogy milyen

típusú számítógép, minimálisan milyen
részegységekből (pl. memória, háttértár
kapacitás) épüljön fel, esetleg milyen speciális
kiegészítőkre van szükség a program
futtatásához.

Szoftver környezet: az adott hardveren milyen

egyéb programok futtatását igényli. A
legfontosabb, hogy milyen operációs rendszer
(és milyen verziójú) szükséges a futtatáshoz.

5. Az algoritmus kódolása

Kódolás: az algoritmus alapján a kiválasztott

programozási nyelv szimbólumainak
felhasználásával a program elkészítése. A
programozási nyelvet célszerűen az adott
feladathoz illeszkedően ´illik´ kiválasztani. Ma
már az a gyakoribb, hogy olyan
programnyelven készül el a program, amelyet
ismer a fejlesztő. Ez nem mindig a
legoptimálisabb megoldáshoz vezet. Minden
programozási nyelvnek megvannak a
sajátosságai, amelyek bizonyos mértékig
behatárolják, hogy hol és milyen feladatokat
célszerű az adott nyelven megvalósítani.

6. A program tesztelése, hibakeresése,

javítása

Ez a fázis a programtermék elkészítése során

talán a legtöbb figyelmet igényli. Ugyanis ha a
programozó nem járja végig az összes
lehetséges végrehajtási utat, amit a
programfutás során el lehet képzelni, akkor az
esetleges hiba csak a program használata
során derül ki. Ez viszont adatvesztéshez, akár
anyagi kárhoz is vezethet. Először meg kell
vizsgálni, hogy a program az elvárt funkcióknak
eleget tesz-e. Ez a tesztelés folyamata.

Ha ennek során hibajelzést kapunk, akkor azt

meg kell keresnünk. Ez a hibakeresés.

Ha megtaláltuk a hibát, akkor azt javítanunk

kell, ez a hibajavítás.

Ezután ismételten meg kell győződnünk a

program működésének helyességéről, s
mindaddig folytatni az előbbiekben leírtakat,
míg tökéletesen nem fut a programunk.

7. A hatékonyság növelése, optimalizálás

A programozási tételek, algoritmusok csupán a

program előkészítésének lehetőségét
biztosítják, a program eredményessége mindig
a programozótól függ. A hatékonyságot
befolyásolja a végrehajtási idő, a program és
adatainak helyfoglalása, valamint a
bonyolultsága.

8. A dokumentációk elkészítése

Kétféle dokumentáció létezik, egyik a

felhasználó számára készül, míg a másik a
programozónak.

8.1. Felhasználói dokumentáció

Ez a felhasználó számára készül. Önálló, a

kész programmal együtt átadandó szöveg, mely
megad minden a program használatához
szükséges információt.

Tartalmazza:

a feladat megfogalmazását
a programnyelv meghatározását
a futtatáshoz szükséges géptípust,
konfigurációt – hardver feltételek
a program installálását, betöltését, indítását
a program használatát, kezelését
az esetleges hibajelzéseket és annak javítási
lehetőségeit
egy tipikus futtatás teljes leírását
a program fejlesztési lehetőségét, annak
feltételeit

8.2. Fejlesztői dokumentáció

A programozóknak szól és a program

fejlesztésével párhuzamosan készül. Részei:

a feladat megfogalmazása, pontosítása,

általánosítása
az algoritmus részletes leírása
hardver és szoftver feltételek
változók meghatározása
az eljárások hierarchiáját (szerkezetét)
megadó táblázat
az eljárások nevei és feladatai
a program fejlesztési lehetőségei, feltételei
a program teljes listája, valamint egy
háttértáron őrzött példánya

9. A működő program karbantartása,

felügyelete

A felhasználónak éreznie kell, hogy nem

hagyták magára a mély vízben az új
programmal az első számítógépén. Tudnia kell,
hogy ha gondja, problémája van, mindig van
valaki, aki segít. Ezt túlzásba sem szabad vinni,
mindig az igényekhez kell alkalmazkodni.