Centrális mutatók

STATISZTIKA I.

4. Előadás

Centrális mutatók

1/51 2/51

Középértékek Helyzeti középértékek

Helyzeti középértékek  Helyzetük révén jellemzik a statisztikai
 A meghatározása gyakoriság vagy sorszám sort
alapján
 Rangsorszám
 Számítás nélkül
 Az elemek nagyság szerint rendezett sorából  Legnagyobb gyakoriság centruma

Számított középértékek
 Számítás eredménye

3/51 4/51

Módusz, Mo Bimodális eloszlás, U

120 120

100 100

80 80
gyakoriság

60 60

40 40

20 20
0
0
szőke barna fekete vörös egyéb 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
rangszám
5/51 6/51

1
 A módusz meghatározása
Bimodális eloszlás, M
osztályközös gyakorisági sorból
120  Osztályközös gyakorisági sorok esetén meg kell
keresnünk a legnagyobb gyakoriságú osztályt, ez
100
lesz a modális köz. A modális köz arányos
80 osztásával határozhatjuk meg a móduszt:
gyakoriság

60 f m o  f m o1
Mo  mo x 0  i
40 ( fmo  f m o1)  ( f m o  f m o1)
20 mo x 0 a modális köz alsó határa
f mo a móduszt tartalmazó osztályköz gyakorisága
0
f mo 1 a modális közt megelőző osztály gyakorisága
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
f mo 1 a modális közt követő osztály gyakorisága
rangszám i az osztályközök nagysága
7/51 8/51

Medián, Me Medián meghatározása

120

100

80
N 1
rangszám

minimum maximum
60 2
40
50% 50%
20

0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 N = megfigyelések száma
9/51 10/51

Számtani átlag Számtani átlag tulajdonságai

n • Ha az átlaggal helyettesítjük az

x
alapadatokat, az értékösszeg nem
változik
i • Az alapadatok számtani átlagtól vett

X  i 1 eltéréseinek összege nulla

• A számtani átlagtól vett eltérések
n négyzetösszege a legkisebb

11/51 12/51

2
 Egyszerű számtani átlag Részátlagok
Időszak Mennyiség mm A lehullott csapadék
Átlag / Forgalom (kg/év)
Régió
Január 11 mennyisége Árucikk Dél-Alföld Dél-DunántúlÉszak-Alföld
Észak-Magyarország
Közép-Dunántúl
Közép-Magyarország
Nyugat-Dunántúl Végösszeg
Február 36 Debrecenben Banán 3 666 2 647 4 176 3 441 3 009 7 709 2 707 3 908
Március 27 Császár szalonna 10 075 7 267 11 471 9 452 8 261 21 168 7 439 10 733
(2002) Csirkemell 22 647 16 335 25 787 21 223 18 576 47 580 16 741 24 127
Április 24
Kaliforniai paprika 162 313 117 027 184 742 152 151 133 112 340 879 119 893 172 874
Május 59 Kenyér 183 538 132 329 208 898 172 041 150 513 385 453 135 577 195 478
Június 45 (11+36+27+24+5 Marhahús 10 698 7 712 12 174 10 005 8 757 22 424 7 882 11 379
Július 88 9+45+88+68+73 Őrölt kávé 185 127 225 184 146 400 130 199
Paradicsom 152 715 110 102 173 817 143 152 125 233 320 722 112 799 162 648
Augusztus 68 +39+38+25)/12= Sertéscomb 36 034 26 018 41 014 33 787 29 538 75 698 26 626 38 388
Szeptember 73 44,42 Szendvics sonka 12 979 9 359 14 793 12 179 10 647 27 275 9 597 13 833
Október 39 Trapista sajt 15 276 10 999 17 353 14 317 12 531 32 066 11 296 16 263
Végösszeg 55 466 39 993 63 132 51 994 45 484 116 488 40 972 59 075
November 38
December 25
Összesen 533
Átlag 44,42
13/51 14/51

Súlyozott számtani átlag Súlyozott számtani átlag

Az átlagolandó értékek gyakorisága különböző.
Terület Termés- Termés
ha átlag t/ha (t)

fi xi fixi
n

fx
A1 tábla 25 3,6 90 n

A2 tábla 32 4,4 140,8

fx i i
506
i i X i 1
n
  4,11
123
A3 tábla 14 5,1 71,4 f
X  i 1 i
i 1
B1 tábla 19 4,3 81,7
n


C tábla 33 3,7 122,1
fi Összesen 123 506

i 1
15/51 16/51

Súlyozott számtani részátlagok Az árbevétellel bővített „adatbázis”

Számítsuk ki az áruházlánc eladott AZ Év Régió Árucikk Forgalom (kg/év) Ár (Ft/kg) Önköltség (Ft/kg) Terv_Forgalom (kg/év) Árbevétel (Ft)
élelmiszereinek átlagárait évenként 1
2
2000
2000
Dél-Alföld Kenyér
Dél-Alföld Paradicsom
142 088
138 054
103
183
124
190
158 849
123 771
14 635 064
25 263 882
3 2000 Dél-Alföld Csirkemell 26 247 960 823 25 106 25 197 120
4 2000 Dél-Alföld Sertéscomb 39 867 1132 998 41 399 45 129 444
5 2000 Dél-Alföld Marhahús 13 018 1247 987 13 349 16 233 446
6 2000 Dél-Alföld Trapista sajt 13 786 1059 866 12 294 14 599 374

Buktatók!!!
7 2000 Dél-Alföld Császár szalonna 12 872 497 491 12 123 6 397 384
8 2000 Dél-Alföld Szendvics sonka 11 138 817 625 12 273 9 099 746
9 2000 Dél-Alföld Őrölt kávé 195 770 631 167 150 150
10 2000 Dél-Alföld Kaliforniai paprika 139 411 412 285 135 508 57 437 332
11 2000 Dél-Alföld Banán 2 825 237 190 2 459 669 525
12 2000 Dél-DunántúlKenyér 102 441 138 145 91 610 14 136 858
13 2000 Dél-DunántúlParadicsom 99 530 157 156 107 229 15 626 210
14 2000 Dél-DunántúlCsirkemell 18 914 980 823 16 980 18 535 720

17/51 18/51

3
 Kimutatásrészlet Év
Súlyozott számtani átlag
Árucikk Adatok 2000 2001 2002
Banán Összeg / Árbevétel (Ft) 4923384 5465746 5859194 Év
Összeg / Forgalom (kg/év) 21168 22245 23385 Árucikk Adatok 2000 2001 2002 2003
Császár szalonna Összeg / Árbevétel (Ft) 50805029 47908319 47531028
Összeg / Forgalom (kg/év) 95897 91081 86565 Banán Összeg / Árbevétel (Ft) 4923384 5465746 5859194 6623101
Csirkemell Összeg / Árbevétel (Ft) 189177408 191073410 190082426 Összeg / Forgalom (kg/év)2 1168 22245 23385 24508
Összeg / Forgalom (kg/év) 195684 189891 184370
Kaliforniai paprika Összeg / Árbevétel (Ft) 427920191 470940278 516941504
Összeg / Átlagár 233 246 251 270
Összeg / Forgalom (kg/év) 1039318 1070486 1102646 Császár szalonna Összeg / Árbevétel (Ft)5 0805029 47908319 47531028 45857433
Kenyér Összeg / Árbevétel (Ft) 129212341 146047139 158597691 Összeg / Forgalom (kg/év)9 5897 91081 86565 82150
Összeg / Forgalom (kg/év) 1059454 1112457 1168083
Marhahús Összeg / Árbevétel (Ft) 119221164 120738845 118498837 Összeg / Átlagár 530 526 549 558
Összeg / Forgalom (kg/év) 96918 93047 89310 Csirkemell Összeg / Árbevétel (Ft)1,89E+08 191073410 190082426 185225087
Őrölt kávé Összeg / Árbevétel (Ft) 803081 992391 1072895
Összeg / Forgalom (kg/év)195684 189891 184370 178777
Összeg / Forgalom (kg/év) 1081 1282 1317
Paradicsom Összeg / Árbevétel (Ft) 168057763 172279229 203458876 Összeg / Átlagár 967 1 006 1 031 1 036
Összeg / Forgalom (kg/év) 1029215 1049772 1070768 Kaliforniai paprika Összeg / Árbevétel (Ft)4,28E+08 470940278 516941504 564656601
Sertéscomb Összeg / Árbevétel (Ft) 327623998 318748880 319100286
Összeg / Forgalom (kg/év) 296690 290681 284939 Összeg / Forgalom (kg/év)
1039318 1070486 1102646 1135720
Szendvics sonka Összeg / Árbevétel (Ft) 61889844 66949464 68695803 Összeg / Átlagár 412 440 469 497
Összeg / Forgalom (kg/év) 83204 85627 88081
Trapista sajt Összeg / Árbevétel (Ft) 105004992 110206043 122484460
Összeg / Forgalom (kg/év) 103089 105027 106973
Összes Összeg / Árbevétel (Ft) 1584639195 1651349744 1752323000
19/51 20/51
Összes Összeg / Forgalom (kg/év) 4021718 4111596 4206437

Kronologikus átlag Kronologikus átlag képlete

Állapot idősor adataiból számított speciális
x1  x2 x2  x3 x x
számtani átlag     n 1 n
Xk  2 2 2 
Az adatok időben egyenlő távolságra n 1
helyezkednek el x1 xn n 1
   xi
2 2 i 2
Feltételezzük, hogy egy időszak záró adata a 
következő időszak nyitóadata. n 1

21/51 22/51

Módusz, medián és számtani átlag

Raktárkészlet
elhelyezkedése
Dátum Készlet (kg)
2010.01.01 4000 Módusz
2010.02.01 3500 Minimum Medián Maximum
2010.03.01 3000 Sz. átlag
2010.04.01 2000
2010.05.01 1500
Módusz Sz. átlag
2010.06.01 1000 Minimum Medián Maximum
2010.07.01 500
2010.08.01 500
2010.09.01 1200
Sz. átlag Módusz
2010.10.01 1500 Minimum Medián Maximum
2010.11.01 2500
2010.12.01 3000
2010.12.31 4500 23/51 24/51

4
 Harmonikus átlag Harmonikus átlag képlete
Viszonyszámok átlagolása esetén akkor, ha
a számlálót tekintjük súlynak. 1 n
Csak azonos súlyú adatok átlagolhatók! Xh  n  n
1 1
számláló1
nevező1
számláló2 számláló3
nevező 2 nevező 3

i 1 xi

i 1 xi
n
25/51 26/51

Példa harmonikus közép

Példa harmonikus átlagokra
számítására 1.
 Átlagsebesség azonos útszakaszok
Sebesség
esetén (km/h) 30 60 80 60 120

 Átlagsűrűség azonos tömegek esetén Úthossz

20 20 20 20 20
(km)
 Átlagos területteljesítmény azonos
területek esetén Mennyi az átlagos sebesség?
 Fordított teljesítménymutatók átlaga XH 
n
1
azonos időtartam esetén x
 Stb. XH 
5
 57,14 km / h
1 1 1 1 1
   
30 60 80 60 120
27/51 28/51

Példa harmonikus közép

Súlyozott harmonikus átlag
számítására 2.
A piros fűnyíró 8 óra n
alatt, a kék 18 óra alatt
vágja le a golfpálya f i
1
gyepét. Együtt dolgozva Xh  n
i 1
vagy Xh  n
1 1
hány óra alatt végeznek,
ha egyszerre kezdenek? f i 1
i
xi
g
i 1
i
xi
 
abszolút súlyokkal relatív súlyokkal
29/51 30/51

5
 Súlyozott harmonikus átlag, ha a
Súlyozott harmonikus átlag
számláló a súly n

Viszonyszámok esetén fontos! f i

Tábla Összes Átlagtermés Xh  n

i 1
1
jele termés (t) (fi) (t/ha) (xi) f
i 1
i
xi
K1 120 6
120  160  800 1080 t
Xh    7.7
B8 160 4 1 1 1 140 ha
120  160  800
6 4 10
C16 800 10
31/51 32/51

Súlyozott számtani vagy

Átlagtermés
harmonikus átlag?
Viszonyszámok esetén fontos! Intenzitási viszonyszám
Tábla Tábla mérete Összes Átlagtermés
jele (ha) termés (t) (t/ha)
K1 20 120 6 összes termés  t 
B8 40 160 4 terület  ha 
C16 80 800 10

33/51 34/51

Súlyozott számtani átlag, ha a Súlyozott számtani átlag

nevező a súly n

fx i i
Tábla Tábla mérete Átlagtermés X  i 1
n

f
jele (ha) (fi) (t/ha) (xi)
i
K1 20 6 i 1

B8 40 4 20  6  40  4  80  10 1080 t
X    7.7
20  40  80 140 ha
C16 80 10

35/51 36/51

6
 Súlyozott harmonikus átlag, ha a
Súlyozott harmonikus átlag
számláló a súly n
Viszonyszámok esetén fontos! f i

Tábla Összes Átlagtermés Xh  n

i 1
1
jele termés (t) (fi) (t/ha) (xi) f
i 1
i
xi
K1 120 6
120  160  800 1080 t
Xh    7.7
B8 160 4 1 1 1 140 ha
120  160  800
6 4 10
C16 800 10
37/51 38/51

Mértani közép Mértani közép képlete

Átlagos növekedési ráta

xG  n x1 x2 ...xn

39/51 40/51

Példa mértani közép

Mértani átlag a gyakorlatban
számítására
Idősorok elemzésénél, átlagos fejlődési  Az Aral-tó
szennyezettsége az első
ütem vizsgálata. hónapban duplájára, a
második hónapban
xG  n x1 x2 ...xn
Egy folyamat átlagos változásának a nyolcszorosára, a
mérése. harmadik hónapban
szintén nyolcszorosára és xG  4
2 88 2
A változás átlagát leggyakrabban a negyedik hónapban
dinamikus viszonyszámokból határozzuk ismét duplájára nő.

meg.  Mennyi az átlagos havi

xG  4
Számolhatjuk súlyozatlan (egyszerű) és és szennyezettség
növekedési üteme a
súlyozott formában. vizsgált időszakban?
41/51 42/51

7
 Dinamikus viszonyszámok mértani
Súlyozott mértani átlag
átlaga

Láncviszonyszámból: n  Akkor számoljuk, ha az időközök nem

V L  n 1 VL 2 VL 3   VLn  n 1  VLi egyenletesek, az adatok eltérő
i 2 gyakoriságúak

Bázis viszonyszámból:
V B  n 1 VBn

43/51 44/51

Súlyozott mértani átlag képlete Példa súlyozott mértani átlagra

Az alkalmazottak bére az év első két hónapjában
n havi 2%-os, majd az év többi hónapjában havi

 fi n 6%-os növekedést mutat. Mennyi az átlagos havi

Xg   i
x fi növekedés üteme?
i 1

i 1 X g  12 1,022  1,0610  1,053

45/51 46/51

Négyzetes átlag Négyzetes átlag képlete

n
 Periodikus jelenségek
átlagolása x 2
i

 Távolságok átlagolása Xq  i 1
n
 Változékonyság és
összefüggés Súlyozott
vizsgálatok k

 f i xi2
Xq  i 1
k

f
i 1
i

47/51 48/51

8
 Négyzetes átlagok 1. Négyzetes átlagok 2.
Váltóáram
40,0
400

300
30,0
200
feszültség (V)

100
20,0

T_max
0

-100
10,0
-200

-300
0,0
-400
idő
-10,0

-20,0 -10,0 0,0 10,0 20,0

49/51 T_min 50/51

Az átlagok nagyságrendje

Xh  Xg  X  Xq

51/51