A változók mérési szintjei

A változók az alábbi típusba

tartozhatnak:
STATISZTIKA I. Nominális (kategorikus és diszkrét)
Ordinális
3. Előadás Intervallum skála
Arányskála
Az adatok mérési szintjei,
Viszonyszámok

Alacsony és magas mérési szint Nominális változók

Az alacsony mérési szintű változók:
 nominális (középértéke a módusz, a
leggyakrabban előforduló adat)
?
 ordinális (középértéke a medián, a középen
elhelyezkedő adat)
Magas mérési szintű változók:
 intervallum
 arányskála

Nominális változó jellemzői Nominális változó ábrázolása

 Megszámlálható 120
 Gyakoriság 100

 Jellemző értéke: módusz 80

60
 Távolság és arány nem értelmezett a
40
kategóriák között.
20
 Számítások a gyakorisági értékekkel. 0
 Mit lehet kiszámítani belőlük? szőke barna fekete vörös egyéb

 Milyen kérdéseket lehet megfogalmazni?

1
 Ordinális skála Intervallumskála
 Sorrenden alapuló skála Az egyes kategóriák
kvantitatív alapon sorba
 Az egyes kategóriák kvantitatív alapon
rendezhetők
sorba rendezhetők
Az objektumok közötti
 Az objektumok közötti eltérés mértéke eltérés mértéke ismert
nem ismert Nincs abszolút nulla
 Jellemző értéke: medián pont
Jellemző értéke:
átlag

Arányskála Elfogadná házastársnak?

Az intervallumskála
jellemzőivel
rendelkezik
Abszolút nullaponttal
rendelkezik
Jellemző értéke:
átlag

Mekkora?

VISZONYSZÁMOK

2
 Viszonyszámok Viszonyszám
Két statisztikai adat arányát kifejező
számok,
Az ún. leszármaztatott számok egyik
fő csoportját alkotják, viszonyíto tt adat
A statisztikai elemzések
Viszonyszá m 
viszonyítá si alap
legegyszerűbb, legáltalánosabban
használt eszköze,
Formájukra nézve mindig
hányadosok

Viszonyszámok csoportosítása 1. Viszonyszámok csoportosítása 2.

Egynemű adatok viszonyítása, Különböző adatok viszonyítása:

Aszerint hogy mi a viszonyítási alap:  Intenzitási viszonyszámok
 megoszlási viszonyszám
 koordinációs viszonyszám
 összehasonlító viszonyszám
 teljesítmény viszonyszám

Egynemű adatokból számított

Megoszlási viszonyszám
viszonyszámok jellemzői
Egynemű (azonos mértékegységű) adatokat A statisztikai sokaság részeinek az egészhez
hasonlítanak össze viszonyított arányát fejezi ki. A vizsgált sokaság
összetételének, belső szerkezeteinek feltárását
Az eredmény mértékegység nélküli tiszta segíti elő.
szám Xi
Vm  n ahol
Kifejezési formájuk százalékos (%) X i 1
i

Vm  megoszlási viszonyszá m
viszonyíto tt adat
Viszonyszá m  100 % X i  részsokasá g
viszonyítá si alap n

X
i 1
i  teljes sokaság

3
 Élelmiszer-forgalom Megoszlási viszonyszám
16
14 Nyugat-
12 Dunántúl Dél-Alföld
millió kg

10 10% 13%
8 Dél-Dunántúl
6 10%
4
Közép-
Magyarország
2
28% Észak-Alföld
0
15%

l
g

g
l

ld

úl
ld

tú
tú

zá

zá
lfö

nt
l fö

án
án

rs

rs
ná
-A
l-A

un
un

ro

ro
Du
k

-D
Dé

ya

Közép-
l-D

ya
za

Észak-
p-

at
ag

ag
És
Dé

zé

ug
M

Dunántúl Magyarország
Kö

Ny
k-

p-
za

zé

11% 13%
És

Kö

Koordinációs viszonyszám Kenyér és sonka forgalom

4 500 000

Ugyanazon sokasághoz tartozó két 4 000 000

részsokaság egymáshoz viszonyított 3 500 000

arányaként számítjuk. 3 000 000

2 500 000

X
2 000 000

Vk  1
1 500 000

1 000 000

Ahol
X2 500 000

0
Kenyér

Kenyér

Kenyér

Kenyér

Kenyér

Kenyér

Kenyér
Szendvics

Szendvics

Szendvics

Szendvics

Szendvics

Szendvics

Szendvics
sonka

sonka

sonka

sonka

sonka

sonka

sonka
X1 = viszonyított részsokaság
X2 = viszonyítás alapjául szolgáló részsokaság Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-
Magyarország
Közép-Dunántúl Közép-
Magyarország
Nyugat-Dunántúl

A kenyérre jutó sonka fogyasztás Összehasonlító viszonyszámok

7,07%

7,07% Dinamikus viszonyszámok (idősor)

7,07%
 Bázisviszonyszám
7,07%
 Láncviszonyszám
7,07%

7,07%

7,07%
Területi összehasonlító viszonyszám
g

l
l
ld
l

tú
tú
ld

tú

zá

zá
fö

án
l fö

án
án

rs

rs
Al
-A

un
un
un

ro

ro
k-
él

t-D
ya

ya
D
-D

za
D

p-
ag

ag
él

ga
És

zé
D

yu
Kö
k-

p-

N
za

zé
És

Kö

4
 A forgalom változásának mértéke a
Bázisviszonyszám
2000. évhez viszonyítva
140%
Állandó bázisú viszonyszám:
A sor valamennyi adatát egy közös alappal osztjuk 120%

el (a bázis állandó). Megmutatja: hogy, milyen 100%

mértékű volt a jelenség változása - fontos a bázis
80%
adat helyes megválasztása.
60%

Xi 40%

VBi  i  1,2,...n 20%

Xb 0%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Láncviszonyszám A forgalom változásának üteme

Ha az idősor egyes adatait a közvetlenül 103%

megelőző időszak adataival osztjuk, 103%

láncviszonyszámot kapunk. A láncviszonyszám 103%

megmutatja a változás ütemét 103%

103%
102%

Xi 102%

VLi  i  2,3,...n 102%

X i 1 102%
102%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Összefüggések a bázis és Összefüggések a bázis és

láncviszonyszámok között 1.
 Ugyanazon idősor adatainál számított bázis és
láncviszonyszámok közvetlenül egymásból kölcsönösen
meghatározhatók. Bázis viszonyszámokból
láncviszonyszámot úgy számíthatunk, mintha abszolút
számok lennének.
láncviszonyszámok között 2.
 Láncviszonyszámokból bázisviszonyszámot
úgy számíthatunk adott tárgyidőszakra, hogy a
tárgyidőszakig számított láncviszonyszámokat
összeszorozzuk.

VBi
VLi  i  2,3,...n VBi  VL 2 VL 3 ... VLi
VBi 1

5
 Területi összehasonlító Területi összehasonlító
viszonyszám viszonyszám
200%
180%
160%
140%
Ugyanúgy számítandó, mint a bázis 120%
100%
viszonyszám. Bázis megválasztására nagy 80%
figyelmet kell fordítani. 60%
40%
20%
0%

g
ld

ág
úl
ld

úl
tú

zá
l fö

t
lfö

t
z
án
n

án
s

rs
ná

-A
-A

or

un

un
ro
ak
u
él

ar

ya

t-D
-D
D

y
z

p-
ag

ag
És
él

ga
zé
D

yu
Kö
k-

p-

N
za

zé
És

Kö
Feladat és teljesítmény
viszonyszámok Tervfeladat viszonyszám (Vtf)
Bázis időszak (2009) Tárgy időszak (2010) 2009 2010
Terv Tény Terv Tény
4 941 595 5 019 203 5 160 664 5 159 218
Terv Tény Terv Tény
A tárgyidőszak tervfeladata/bázis időszak tényadata
Vtf Vtt
5 160 664
Vd 100  103%
Tervfeladat viszonyszám (Vtf)
5 019 203
 A tárgyidőszak tervfeladata/bázis időszak tényadata
Tervteljesítési viszonyszám (Vtt)
 A tárgyidőszak tényadata/tárgyidőszak tervadata
Dinamikus viszonyszám (Vd)
 Tárgyidőszak tényadata/bázisidőszak tényadata

Tervteljesítési viszonyszám (Vtt) Dinamikus viszonyszám (Vd)

2009 2010
2009 2010
Terv Tény Terv Tény
Terv Tény Terv Tény
4 941 595 5 019 203 5 160 664 5 159 218
4 941 595 5 019 203 5 160 664 5 159 218

A tárgyidőszak tényadata/tárgyidőszak tervadata Tárgyidőszak tényadata/bázisidőszak tényadata

5159218
5 159 218 100  102,8%
100  99,97% 5019203
5 160 664

6
 Különnemű adatokból számított
Sűrűség mutatók
(intenzitási) viszonyszámok
különnemű adatokat hasonlítunk össze, Sűrűséget, ellátottságot kifejező mutatók
kifejezési formájuk együtthatós,
 népsűrűség, fő/km2 vagy fő/ha
a viszonyszámoknak mértékegységük van!
 gépsűrűség, db/km2 vagy db/ha vagy
 Megmutatja, hogy az egyik jelenség db/gazdaság
milyen gyakran, milyen sűrűn fordul elő a
 stb.
másikhoz képest. Azzal az adattal
osztunk, amelynek az egységére
vonatkoztatjuk a másik adat mennyiségét.

Átlagos értéket kifejező A gazdálkodás hatékonyságát jelző

mutatószámok mutatószámok
 termésátlagok, t/ha termelékenység, munkatermelékenység
 átlagkereset Ft/fő, Ft/vállalat, Ft/régió ráfordítások hatékonysága:
 átlagos tejhozam l/tehén, l/gazdaság
 stb.
hozam
ráfordítás

Fordított intenzitási viszonyszámok

Igényességi mutatók

ráfordítás
hozam

Fordított teljesítmény mutatók

önköltség Ft/db, Ft/kg, Ft/szolgáltatás
stb.
Fordított sebesség mutatók
stb.