1. SZÓRÁS: Az átlagtól számított eltérések négyzetének átlaga.

2. VARIANCIA: a számtani átlagtól számított eltérések négyzetének átlaga.

3. Lehet-e egy sokaságnak több számtani átlaga? – NEM, mert a számítás mindig egy értéket ad.
4. Lehet-e egy sokaságnak több mediánja? – NEM, mert csak egy középső értéket lehet
meghatározni.
5. A statisztikai sor leggyakoribb értéke: MÓDUSZ
6. IGAZ/HAMIS A módusz mindig a medián és a számtani átlag közé esik. – HAMIS
7. Mi lesz, ha a szignifikancia-szintet 1%-ról 10%-ra emeljük? – Nő az elsőfajú hiba elkövetésének
valószínűsége és a statisztikai próba ereje.
8. Mi történik, ha a szignifikancia-szintet 5%-ról 10%-ra emeljük? – Nő az elsőfajú és csökken a
másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége.
9. Melyik NEM viszonyszám fajta? – ordinális
10. Melyik ordinális típusú változó? – Likert-skála
11. Az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége 10%: - A hamis munkahipotézist 10%-s tévedési
valószínűséggel elvetjük.
12. Mit mutat a volumindex? – Termékek, szolgáltatások értékében kifejezett együttes átlagos
változását, változatlan árak mellett.
13. Mit mutatnak az indexek? – termékek, szolgáltatások együttes értékének átlagos változását.
14. A relatív variációs koefficiens mértékegysége: nincs, leggyakrabban százalékos formában adjuk
meg.
15. Mit mutat az árindex? – Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett együttes átlagos
változását, változó mennyiségek mellett.
16. Az árindex mértékegysége? – nincs, leggyakrabban százalékos formában adjuk meg.
17. Hogy lehet kiszámolni az ár-és volumenindexből az értékindexet? – A kettő mértani átlagából.
18. Az értékindexet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyidőszaki súlyozású volumindexet
megszorozzuk a bázisidőszaki súlyozású árindexxel.
19. Amennyiben az értékindex 110%, az azt jelenti, hogy a termékek és szolgáltatások együttes
átlagos termelési értéke 10%-kal növekedett, folyóárakon számítva.
20. REPREZENTATÍV MINTA – A sokaság jellemző adatait tartalmazó minta.
21. ELSŐFAJÚ HIBA: az igaz nullhipotézis téves elvetése.
22. IGAZ/HAMIS? Az értékekhez ugyanazt a számot hozzáadva vagy levonva a szórás is megváltozik.
– HAMIS
23. NÉGYZETES ÁTLAG: kiugró értékekre érzékeny, az átlagolandó értékek helyébe helyettesítve
azok négyzetösszege változatlan marad.
24. VISZONYSZÁM: 2 statisztikai adat arányát kifejező szám.
25. MEGOSZLÁSI VISZONYSZÁM: A statisztikai sokaság részeinek az egészhez viszonyított arányát
fejezi ki.
26. KOORDINÁCIÓS VISZONYSZÁM: Ugyanazon sokasághoz tartozó két részsokaság egymáshoz
viszonyított arányaként számoljuk.
27. BÁZISVISZONYSZÁM:Az idősor vaalmennyi adatát egy közös alappal osztjuk el.
28. Mit mutat a normális eloszlás eloszlásfüggvénye? – Adott x-értékeknél kisebb értékek
előfordulási valószínűségét.
29. A mintából becsült szórás jele? – s
30. Ha 1 kiló párizsi Párizsban legalább 5 euróba kerül, akkor: az 5 euró a minimális érték.
31. Lehet-e egy sokaságnak több módusza? -IGEN
32. Melyik viszonyszám mutatja, hogy a bolt 2010. évi forgalma 5%-kal nagyobb, mint az előző évi?
– 105%-os láncviszonyszám
33. Mit jelent a 105%-os bázis viszonyszám? – A növekedés mértéke 5%-os volt a bázis időszakhoz
viszonyítva.
34. Kinek a nevéhez fűződnek a bázis időszaki súlyozású indexek? – Laspeyres
35. Kinek a nevéhez fűződik a normális eloszlás? – GAUSS
36. Kinek a nevéhez fűződnek a tárgyidőszaki súlyozású indexek? - Paasche
37. SZÁMTANI ÁTLAG: az adatok olyan középértéke, melyet az adatok helyébe helyettesítve az
adatsor összege változatlan marad.
38. KRONOLOGIKUS ÁTLAG: állapot idősor átlagolására használjuk, ahol az adatok egyenlő
idöközökben állnak rendelkezésre, és az adatsor tartalmaz nyitó értéket is.
39. HARMONIKUS ÁTLAG: az átlagolandó értékek reciprok értéke átlagának a reciproka.
40. Súlyozott harmonikus átlag: intenzitású viszonyszámokat átlagolunk és súlyként a
viszonyszámok számlálója van megadva.
41. Amennyiben a bázisidőszaki/tárgyidőszaki súlyozású volumenindex 95%, az azt jelenti, hogy a
termékek és szolgáltatások együttes értéke átlagos 5%-kal csökkent a
bázisidőszaki/tárgyidőszaki változatlan árak mellett.
42. IGAZ/HAMIS: A négyzetes átlag kisebb, mint a számtani. HAMIS
43. STANDARD HIBA: a számtani átlag szórása
44. KONCENTRÁCIÓ: egy sokaságot mennyiségi ismérv szerint vizsgálva az értékösszeg mennyire
összpontosul a sokaság egységeire.
45. Mi a relatív koncentrácíó fogalma? – Az értékösszeg egyenetlenül oszlik el a sokaság egységeire,
jelentős része a sokaság kis hányadához tartozik.
46. Mikor koncentrált egy jelenség? – Amikor az értékösszeg jelentős része a sokaság kevés/relatíve
kevés egységére összpontosul.
47. Egy ZH eredményének átlaga 50 pont, szórása 5 pont, akkor a variációs koefficiense 10%.
48. Egy tó átlagos mélysége 1,4 m, akkor ez azt jelenti, hogy lehet olyan pontja a tónak, ahol
mélyebb, mint 1,4 m.
49. Milyen viszonyszám számítható csoportosítható sorokból? – koordinációs viszonyszám
50. Mit mutat a Lorenz-görbén az átló? – Az egyenletes eloszlás vonalát.
51. Mit jelent a Lorenz-görbén az átlagpont y-tengely vetülete? – A sokaság hány százaléka
rendelkezik az értékösszeg átlagánál nagyobb értékkel.
52. Ha a Lorenz-görbe minél távolabb van az átlótól, - annál nagyobb a koncentrácíó mértéke.
53. Intenzitási viszonyszámok jellemzője: különböző mértékegységű adatokat hasonlítanak össze.
54. Lehet-e egy sokaságnak több módusza? – IGEN
55. Bruttó kereslet: mennyiségi ismérv.
56. Egy jelenség akkor homogén, ha a variációs koefficiens értéke 0-10% között van.
57. Egy jelenség akkor közepesen változékony, ha a variációs koefficiens értéke 10-20% között van.
58. Egy jelenség akkor erősen változékony, ha a variációs koefficiens értéke 20-30% között van.
59. A relatív variációs koefficiens értéke 0-100% lehet.
60. STATISZTIKAI SOKASÁG: A megfigyelési egység.
61. A szórás mértékegységerfe: Az alapadatok mértékegysége.
62. A csapadék mennyisége mm-ben kifejezve statisztikai adat, és nem viszonyszám.
63. Az adatsor legnagyobb ingadozását a terjedelem mutatja.
64. ADATBÁZIS: Egy témakör vagy cél köré csoportosuló információ.
65. Melyik NEM a jó adatbázis kritériuma? – a sorok és oszlopok sorrendje kötött
66. A jó adatbázis kritériumai: Nem lehet két egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje
tetszőleges.
67. Milyen mutatószámmal jellemezné a leggyakrabban mért nyári hőmérsékletet? – MÓDUSZ
68. Milyen átlagot számítunk, ha intenzitási viszonyszámot átlagolunk és súlyként a viszonyszámok
számlálója van megadva? – Súlyozott harmonikus átlagot
69. Hogyan kell kiszámítani a területi összehasonlító viszonyszámokat? – Egy kiválasztott terület
adatához viszonyítjuk a többi területhez tartozó adatot.
70. A vizsgán megfeleltek aránya: megoszlási viszonyszám
71. Van-e összefüggés a variációs együttható és a Herfindahl-Hirschman index között? – IGEN, az
egyik a másikból kiszámítható, de az összefüggés nem lineáris.
72. KIUGRÓ ÉRTÉK: Az átlagtól 3 szórásnál távolabb eső adat.
73. 2005-ben Magyarországon 1000 szőke nőre 2000 szőke férfi jutott. Ez a mutató: koordinációs
viszonyszám.
74. Alacsony mérési szintű változó: NOMINÁLIS
75. KÍSÉRLET: Hipotézis helyességének ellenőrzése mérésekkel.
76. STATISZTIKAI BECSLÉS: Ismeretlen paraméter tényleges értékének közelítő megadása egy
statisztikai függvénnyel.
77. A jó becslés kritériumai? – torzítatlan, hatásos, konzisztens
78. Mit jelent, ha Gini-index értéke 1? – Egyetlen egység rendelkezik az értékösszeggel.
79. Mit jelent a véletlen mintavétel? – Minden elem egymástól függetlenül és azonos
valószínűséggel kerül a mintába.
80. Miért jó a véletlen mintavétel? – A belőle származtatott statisztikai mutatók csak a véletlen
eltérést mutatják az alapsokaság mutatójához képest.
81. IGAZ/HAMIS – A minta középértéke megegyezik az alapsokaság középértékével. – HAMIS
82. Mit szémítunk ki a mediántól számított eltérések abszolút értékeinek számtani átlagaként? –
KÖZÉPELTÉRÉS
83. Milyen mutatószámmal jellemezné a leggyakrabban mért nyári hőmérsékletet? – MÓDUSZ
84. A statisztika nyelvezete: Kijelentéseit egy adott intervallumra vonatkoztatva, valószínűségi
állítás formájában fogalmazza meg.
85. Melyik statisztikai mutatószám számítására igaz, hogy páros tagszámú értéksor esetén a két
középső tag számtani átlaga? – MEDIÁN
86. IGAZ/HAMIS – Az interkvartilis terjedelem az adatok középső 75%-át jelöli.
87. Melyik nem szórástulajdonság? – A szórás a számtani átlag ingadozását méri.
88. Fisher a volumenindexet úgy határozta meg, hogy a kétféle időszaki súlyozással meghatározott
volumenindexből mértani átlagot számolt.
89. Viszonyszámok csoportosítása: egynemű és különnemű adatok viszonyítása
90. IGAZ/HAMIS – A harmadik kvartilis egyben a medián is. – HAMIS
91. Hogyan határozzuk meg a HHI indexet? – A megoszlási viszonyszámok négyzetösszegeként.
92. Mit jelent, ha a HHI index értéke 1/n? – A koncentráció teljes hiányát.
93. Melyik nem a szórás tulajdonsága? – A szórás a számtani átlag ingadozását méri.
94. Melyik nem minőségi ismérv? – Ingatlan szobaszáma.
 95. Hogyan standardizáljuk az adatokat? – minden adatból kivonjuk a számtani átlagot, és a
különbséget elosztjuk a szórással.
96. Mi a variancia mértékegysége? – Az alapadatok mértékegységének a négyzete.
97. Egynemű adatokból számított viszonyszámok jellemzője? – Kifejezési formájuk százalékos.
98. Az első fajú hiba elkövetésének valószínűsége 10%. – A hamis munkahipotézist 10%-s tévedési
valószínűséggel elvetjük.

ÓRAI:

99. Mennyi az esélye, hogy a medián egybeesik az átlaggal? – kevés (csak ha 2 db szám van)
100. A leggyakrabban használt szóródási mutató? – SZÓRÁS
101. Milyen részei vannak egy dobozábrának? – 5 rész: min.,max., alsó-középső- és felső
kvartilis
102. Mi a becslése a normál eloszlásnak? – átlag és szórás
103. SZABADSÁGFOK: azt mutatja meg, hogy milyen módon tudunk n darab egymástól
független mintát képezni
104. A sokaság várható értéke=a minta átlag + standard hiba
105.