Nevezetes azonosságok: mateksoft.

hu
2 2 2 2 2 2 2 2
( a + b) a + 2ab + b ( x + 3) x + 6⋅x + 9 ( 2x + 3y) 4x + 12xy + 9y
2 2 2 2 2 2 2 2
( a − b) a − 2ab + b ( x − 3) x − 6⋅x + 9 ( 2x − 3y) 4x − 12xy + 9y
2 2 2 2 2 2 2
( a + b + c) a + b + c + 2ab + 2ac + 2bc ( x + y + 2) x + y + 4 + 2xy + 4x + 4y
2 2 2
( 3x − y + 5) 9x + y + 25 − 6xy + 30x − 10y
3 3 2 2 3 3 3 2 2 3 3 2
( a + b) a + 3a b + 3ab + b ( x + 2) x + 3 ⋅x ⋅2 + 3 ⋅x⋅2 + 2 x + 6x + 12x + 8
3 3 2 2 3 3 3 2 2 3 3 2
( a − b) a − 3a b + 3ab − b ( x - 2) x − 3 ⋅x ⋅2 + 3 ⋅x⋅2 − 2 x − 6x + 12x − 8
2 2 2 2 2 2
a −b ( a + b) ( a − b) x −9 ( x + 3) ( x − 3 ) 4x − 36 ( 2x) − 6 ( 2x + 6) ( 2x − 6 )
3
a +b
3
(2
( a + b) a − ab + b
2
) x +2
3 3
( 2
( x + 2) x − 2x + 4 )
( a − b) ( a + ab + b ) ( x − 2) ( x + 2x + 4 )
3 3 2 2 3 3 2
a −b x −2

Hatványozás azonosságai
Azonos alapú hatványok:

n k n +k 4 6 10 x +3 x +4 x +3 +x +4 2x +7
a ⋅a a x ⋅x x 2 ⋅2 2 2
n 8 2x +4
a n −k x 3 2 2x +4 −( x +2 ) 2x +4 −x −2 x +2
a x 2 2 2
k 5 x +2
a x 2

( a n) k a
n ⋅k
( x 3) 5 x
15
( 2 x +2 ) 3 2
3 ⋅ ( x +2 )
2
3x +6

n 1 8
k 5
n k 2 8 5
a a x x x x

Azonos kitevőjű hatványok:

n n n 3 3 3 x +1 x +1 x +1 x +1
a ⋅b ( a ⋅ b) x ⋅y ( x ⋅ y) 2 ⋅9 ( 2 ⋅ 9) 18
visszafelé

( a ⋅ b)
n
a ⋅b
n n
( x ⋅ y)
5 5
x ⋅y
5 ( x 5 ⋅ y 7) 2 x
10
⋅y
14

n n 5 5 3 3
a a x x 3 3
     
b
n  b y
5 y 5
3 5
visszafelé
4
a
n n
2
3 3  x3  12
a 2 8   x
     5
 b b
n 5 5
3 125
y  y
20
Gyökvonás azonosságai mateksoft.hu
n n n 3 3 3 3 3 3
a⋅ b a⋅b x⋅ y x⋅y 2⋅ 4 8 2

visszafelé
n n n
a⋅b a⋅ b 25 ⋅ 3 25 ⋅ 3 5⋅ 3

n n 3 3
a a 16 16 3
8 2
n b 3 2
b 2

n 5
k n⋅k 3 15
a a x x

k 3 8
n 5 3
k n 3 5 8 3
a a x x 2 2

Logaritmus azonosságai

loga x + loga y loga( x ⋅ y) log2 5 + log2 3 log2 15 log3 ( x + 1) + log3 ( x − 2 ) log3 ( x + 1) ( x − 2)

x 5 x+ 1
loga x − loga y loga  log2 5 − log2 3 log2 log3( x + 1) − log3( x − 2) log3
y 3 x−2

n 3 8
n ⋅ loga x loga x 3 ⋅ log2 7 log2 7 visszafelé log5 x 8 ⋅ log5 x

átírás másik alapra:

loga x log3 9
logb x log4 9
loga b log3 4

Közepek:

Számtani közép
x1 + x2 + ... + xn 10 + 22 5 + 7 + 12
A A ( 10 , 22 ) 16 A ( 5 , 7 , 12 ) 8
n 2 3

Mértani közép
n
G x1 . x2 . ... . xn G ( 2 , 50 ) 2 ⋅ 50 100 10
3 3
G ( 5 , 10 , 20 ) 5 ⋅ 10 ⋅ 20 1000 10
Szögfüggvények derékszögű háromszögben mateksoft.hu
szemközti a 3
sinα
átfogó c 5

melletti b 4
cosα
átfogó c 5

szemközti a 3
tgα
melletti b 4

melletti b 4
ctgα
szemközti a 3

Szinusztétel Koszinusztétel

a b c 2 2 2
c a + b − 2 ⋅ a ⋅ b ⋅ cosα
sinα sinβ sinγ
2 2 2
a 6 c 5 + 6 − 2 ⋅ 5 ⋅ 6 ⋅ cos30°
sin40° sin30°

Nevezetes szögek szögfüggvényei

Síkidomok kerület, területe mateksoft.hu
Háromszög

K ( kerület) a+ b+ c
K
s ( félkerület)
2
a ⋅ ma Az egyik oldal szorozva a hozzátartozó
T ( terület) magassággal és osztva kettővel.
2
a ⋅ b ⋅ sinγ Két oldal szorozva a közbezárt szög
T
2 szinuszával és osztva kettővel.

a⋅ b⋅ c Három oldal szorzatát osztjuk, a köré írható kör Praktikus képlet, ha ismerünk egy
T
4R sugarának a négyszeresével. oldalt és a szemközti szöget. Mert
könnyen meghatározható az R!
T s⋅r A félkerület szorozva a beleírható kör sugarával.
a 2 ⋅ R ⋅ sinα

Héron − képlet b 2 ⋅ R ⋅ sinβ

T s ( s − a) ( s − b) ( s − c) c 2 ⋅ R ⋅ sinγ

Négyzet Téglalap Paralelogramma Rombusz

a
a

b
a a m b a a
γ

a a
b
a
K 4a K 2a + 2b K 2a + 2b K 4a
2
T a T a⋅b T a ⋅ ma T a ⋅ ma

T a ⋅ b ⋅ sinγ T a ⋅ a ⋅ sinγ
f
T e⋅
Trapéz Deltoid 2
d
K 2a + 2b
b
e⋅f
T
2
a
K a+ b+ c+ d

a+ c
T ⋅m
2
 Kör Körcikk Körszelet

π 1
K 2⋅π ⋅r i ⋅r⋅α (π 3 , 14...) T ⋅ ( r ⋅ i − h ( r − m) )
180° 2
2 r⋅i π 2
T r ⋅π T vagy T ⋅r ⋅α
2 360°

Felszín, térfogat
Hasábok (lehet négyzet, téglalap, ötszög, tízszög alapú is)

V ( térfogat) Ta ⋅ M
Alapterület szorozva a magassággal. A fenti ábrák szépen szemléltetik, hogy az alapterület igen sokféle lehet.

A ( felszín) 2 ⋅ Ta + Tp
Két darab alapja van (alul, felül) és palástja (körbe). A palást = oldallapok összterülete.

Henger (kör alapú hasáb)

2
V ( térfogat) Ta ⋅ M r ⋅π ⋅M Mert az alapterülete kör!

2
A ( felszín) 2 ⋅ Ta + Tp 2 ⋅ r π + 2 ⋅ r ⋅ π ⋅ M (A kör kerülete szorozva a magassággal!)
Ta Tp

mateksoft.hu
 mateksoft.hu
Gömb Kockába gömb: Gömbbe kocka:

a
A 4⋅π ⋅r
2 r R = a testátló fele
2
3
4⋅π ⋅r
V
3

Trigonometria

2 2
sin α + cos α 1

sinα sin30° sinα cos ( 90° − α ) sin30° cos ( 90° − 30° )

tgα tg30°
cosα cos30°
cosα sin ( 90° − α ) cos30° sin ( 90° − 30° )
cosα cos30°
ctgα ctg30°
sinα sin30° sin2α 2 ⋅ sinα ⋅ cosα sin2x 2 ⋅ six ⋅ cosx
2 2 2 2
1 1 cos2α cos α − sin α cos2x cos x − sin x
tgα tg30°
ctgα ctg30°

1 1
ctgα ctgα
tgα tg30°

sin ( α + β ) sinα ⋅ cosβ + cosα ⋅ sinβ sin ( x + 30° ) sinx ⋅ cos30° + cosx ⋅ sin30°

sin ( α − β ) sinα ⋅ cosβ − cosα ⋅ sinβ sin ( x − 30° ) sinx ⋅ cos30° − cosx ⋅ sin30°

cos ( α + β ) cosα ⋅ cosβ − sinα ⋅ sinβ cos ( x + 30° ) cosx ⋅ cos30° − sinx ⋅ sin30°

cos ( α − β ) cosα ⋅ cosβ + sinα ⋅ sinβ cos ( x − 30° ) cosx ⋅ cos30° + sinx ⋅ sin30°
Függvények mateksoft.hu
Elsőfokú lineáris függvény: Abszolútérték-függvény

y mx + b y a⋅ x + b + c
m = meredekség a = nyújtás/zsugorítás függőlegesen
b = hol metszi az y-tengelyt b = x-tengelyen mozgatás ellenkező irányba
c = y-tengelyen mozgatás "normális" irányba

y 2x − 3 y 2⋅ x − 3 − 2

Másodfokú függvény: Négyzetgyökfüggvény

2
y a ⋅ ( x + b) + c y a⋅ x+ b+ c
a = nyújtás/zsugorítás függőlegesen a = nyújtás/zsugorítás függőlegesen
b = x-tengelyen mozgatás ellenkező irányba b = x-tengelyen mozgatás ellenkező irányba
c = y-tengelyen mozgatás "normális" irányba c = y-tengelyen mozgatás "normális" irányba
2
y 2 ⋅ ( x − 3) − 2 y 2⋅ x−3 −2
Logaritmusfüggvény Exponenciális függvény

x +b
y a ⋅ log2( x + b) + c y a⋅2 +c
a = nyújtás/zsugorítás függőlegesen a = nyújtás/zsugorítás függőlegesen
b = x-tengelyen mozgatás ellenkező irányba b = x-tengelyen mozgatás ellenkező irányba
c = y-tengelyen mozgatás "normális" irányba c = y-tengelyen mozgatás "normális" irányba
x −3
y 2 ⋅ log2( x − 3) − 2 y 2 −2

Szinuszfüggvény

y sinx

periódus: 2π

Koszinuszfüggvény

y cosx

periódus: 2π

mateksoft.hu