Lelki betegségek legitimizálódása – 09.21.

Mai csoportosítá s:
 elmebetegségek
o való sá g funkció sérü l
o erő s szorongá sok
o téveszmék, halluciná ció kban manifesztá ció
 színlelt/szorongá sos zavarok
o soká ig azt gondoltá k, hogy nem való diak
o pl katonasá g-> gyávasá g
o 19. szá zad, virá gkor
o személyiségzavarok
 alkalmazkodá si/beilleszkedési zavarok
o nem agyat érintő betegség, hanem erkö lcsi fogyatékossá g
o antiszociá lis személyiségzavar
o 20. szá zad elején felfedezték
o tá rsadalmi elvá rá sokkal tisztá ban vannak
 szomatizá ció s-szomatoform zavarok
o 20. szá zad, diagnosztizá lá s elterjedése
o testi tü netek
o nem ismerik el, hogy lelki eredetű a probléma
 + hangulatzavarok
o 20. szá zad utolsó harmada
 biokémiai elvá ltozá sok, rendellenességek
 gyó gyszeres megoldá s
o érzelmi élet jelentő s mértékű zavará n alapszik
o hosszú távon érvényesü l
o elmebetegség szintje: cirkulá ris elmezavarok (má nia is megjelenik)
 + szer és viselkedéses fü ggő ségek
o ö ngyó gyítá si tö rekvések
 o szorongá soktó l pró bá lnak megszabadulni
o nem ok, hanem tü net centrikus megoldá s
ECNP kutatá s eredmények
 szorongá sos zavar legelterjedtebb
 85 év felett exponenciá lisan nő demencia

Lelki betegségek az ó korban

 Hippokratész (melankolikus, kolerikus, szangvinikus, flegmatikus)
 Vá ndorló méh
o hysteria oka
 Platon, Galenosz, Szoranosz
o bizá nci, arab kö zvetítéssel
Lelki betegségek a kö zépkorban
 Amerika felfedezése kö rnyékén
o inkvizíció nevében embereket kínoztak
 keresztény miszticizmus
Reneszá nsz orvostudomá ny
 1600-as évek
 visszatértek tudomá nyos alapok
 Sydenham: részletes kó rtö rténet
 Burton: melankó lia anató miá ja
Cesare Lomborso
 bű nelkö vetés lélektana és tá rsadalomtana
 felszínes megkö zelítés nem jó
o okos emberek
o tá rsadalom alja
 zseni és ő rü lt kö zeli rokonsá gban vannak
 há tterü kben degenerá ció hú zó dik
Modern kor
 18. szá zad tudomá nyos orvoslá s megszü letése
 elmebetegek felszabadítá sa
 19. szá zad
 o eleje: nő gyó gyá szat
o kö zepe: pszichiá tria intézményesü lése
 1840-tő l nő gyó gyá szati mű tétek a reflexneuró zis és ő rü let kezelésére
 agypatoló giai irá nyzat megerő sö dése
Charcot
 Salpetriere
 neuroló gus
 1862-1893 1000 hy-s beteget vizsgá lt
 epilepsziá sokat vizsgá lt
o gö rcsrohamok
o mozgá s
o alkoholmegvoná s hatá sá ra is kialakul
 1880: megnyílt ö ná lló neuroló gia
 mó dszere
o klinikai obszervá ció
 orvosi forradalomban szerepet já tszott
 má nia és depresszió bizonyos esetei ö sszetartozá sá nak felismerése
o hipnó zis
o mű vészek rajzoltá k betegeket
o fényképezés ú ttö rő je
o színhá z jelleg
 hisztéria
o neuroló giai betegség
o semmi kö ze uterushoz
o nő , férfi, fiatal, ö reg lehet beteg
o való di, nem képzelt betegség
o nem esetleges tü netek véletlen halmaza
o semmi kö ze konvulzió khoz, szenzoros (an- és hiperesztéziá k) vagy
motoros (bénulá sok) sajá tos rendszere
o 1879: Grande hysteric mű ve
Agypatoló giai irá nyzat gyö kerei
 1822: felismerik cerebrá lis ká rosodá st
 szifiliszkó rok és kó rszá rmazá stani, etiopatogenetikai szerepének bizonyítá sa
 ma dementia paralyticá nak nevezett kó rkép így lett az agyi betegségegység
mintapéldá ja
o azonos formá ban visszatérő specifikus kó rszá rmazá s
o tü neti kép
o patogenezis
o kó rlefolyá s
o végá llapot
o agypatoló giai lelet betegségegysége
o de még ezek sem elegendő ek, vá ltozatossá gok mutatkoznak
Agypatoló gusok
 német nyelvterü let
o Griesinger
o Kraepelin
o Bleuler (schizophrenia)
o Kretschmer (testi-lelki alkat kapcsolata)
o zsenialitá s ő rü ltség kapcsolata
Karl Jaspers filozó fus, orvos, elmeorvos
 megértő beá llító dá s
 hermeneutikai gondolkodá s/mó dszertan
o szellemtudomá nyos
 pszichopatoló giai jelenségek individuum keresése
 biográ fiai analízis
o nagyzá sos téveszmék
20. szá zad kö zepe
 szociá lpszichiá triai irá nyzat
 endogén pszichó zisok
o bioló giai vagy szociá lpszichiá triai felfogá s
Freud
  szabad asszociá ció , pszichoanalízis
 korá bbi traumá k
 tudattalan
 1. vh pszichtraumá i
o szorongá sos zavarok nö vekednek
 Richard von Krafft-Ebing: tudomá nyos tü ndérmese
 pszichoszexuá lis eredetű
 tudattalanul motivá lt
 elhá rítá sok á ltal fenttartott
 konverzió s mechanizmusok
 á ttételi folyamatok a terá piá ban
 csá bítá s-elmélet

Neuró ziusok keletkezésének és csoportosítá sá nak revízió ja

Aktuá l neuró zis
 felnő ttkori életeseményekben kell keresni okokat
 szexuá lneuró zis, ö nmegtartó ztatá s, kielégü letlenség
 tü netei: bá gyadtsá g, fejfá já s, étvá gytalansá g, perceptuá lis érzékenység
Pszichoneuró zisok
 Hisztéria
 Fó bia
Elhá rítá sos neuropszichó zisok
 halluciná ció
 paranoia

vizsga: teszt és esszé

A lelki betegségek legitimizálódása
-19. szá zad végén kezdetek
Lelki betegségek mai csoportosítá sa:
»elmebetegségek -való sá gfunkció erő sen sérü lt, erő s szorongá sok, téveszmékben és
»halluciná ció kban manifesztá ló dnak -1%
»színlelt/szorongá sos zavarok- Freud való di és diagnosztizá lható vá tétel, soká ig azt
gondoltá k, hogy a szorongá sos zavarok nem való diak, és az érintett személyek csak
színlelik ő ket (pl. katonasá g- szorongá s=gyávasá g),
»alkalmazkodá si/beilleszkedési zavarok- 19.szá zad má sodik fele, ma:
személyiségzavarok, nem agyat érintő zavar, hanem valamilyen erkö lcsi fogyatékossá g -
pl. antiszociá lis személyiségzavar -tisztá ban vannak a tá rsadalmi elvá rá sokkal, mégsem
érvényesü lnek a viselkedésü kben?, testi tü netek formá já ban jelentkezik
»szomatizá ció s-szomatoform zavarok- 20.szá zad, testi tü netek- ehhez ragaszkodnak,
nem ismerik el, hogy való já ban lelki eredetű
+hangulatzavarok: 20.szá zad utolsó harmada, há tterü kben komoly biokémiai
elvá ltozá sok, rendellenességek vannak- azt hitték a gyó gyszeres megoldá s majd
mindenkinek segít- ez nem így van- érzelmi élet zavarai- ezek hosszabb távon
érvényesü lnek, vannak olyan hangulatzavarok, amelyek elérik az elmebetegség szintjét
pl. má nia a depresszió mellett
+szer- és viselkedéses fü ggő ségek: ugyanazokat a neurotranszmitter rendszereket
érintik, mint amelyek a klasszikus pszichopatoló gia terü letéhez tartoznak -
szerhaszná lat felfogható ö ngyó gyító tö rekvésnek is, sajá t rossz érzéseiktő l pró bá lnak
megszabadulni, tü net centrikus megoldá s

ECNP kutatá sá nak eredményei szerint a leggyakoribb zavarok:

30 euró pai orszá g 514 millió lakosa kö zü l 38,2%- valamilyen mentá lis zavar
-szorongá sos zavarok a legelterjedtebbek
-hangulatzavar, szomatizá ció s- 10%
-85 év felett- exponenciá lisan emelkedik a demencia, idő skori elbutulá s

A lelki betegségek az ó korban

Hippokratész: minden betegség testi eredetű
Vá ndorló méh- folyadék pangá s- hysteria oka (és szorongá sos zavarok)
Plató n, Galénosz, Szoranosz- hasonló elvek (szexuá lis absztinencia vagy kú raszerű
alkalmazá s mint megoldá s)

Kö zépkor:
III. sz- keresztény miszticizmus
morá lis megítélés (ö rdö gö k)
1400- mó dszervá ltá s, szent inkvizíció nevében boszorká nysá g címszó val embereket
kínoznak, égetnek el, ‘tű zzel gyó gyítjá k a tü zet’

Reneszá nsz:
1600- visszatérnek a tudomá nyos megfigyelések
Sydenham: részletes kó rtö rténet mó dszertaná nak kidolgozó ja- anamnézis, szerinte a
hisztéria imitá ció s jellegű civilizá ció s betegség, és férfiakat is érinthet

Lombroso- a zseni és az ő rü lt kö zeli rokonsá gban vannak egymá ssal és a kriminalitá ssal
- mindegyik há tterében degenerá ció hú zó dik - zseniség kocká zatot jelent- kö ztü k tö bb a
má sképp mű kö dő lelkű ember

Modern kor:
18.sz vége: tudomá nyos orvoslá s megszü letése
19.sz kö zepe: pszichiá tria intézményesü lése
1840- nő gyó gyá szati mű tétek a reflexneuró zis és ő rü let kezelésére
1870-80: az agypatoló giai irá nyzat megerő sö dése

Charcot:
-a kor leghíresebb orvosa, neuroló gus
-a vilá g minden tá já ró l felkeresték
-1880: az első ö ná lló neuroló gia
-első sorban epilepsziá sokkal foglalkozott,
-mó dszere:
-klinikai obszervá ció : napokig visszatért az esetekhez, amíg ö sszeá llt benne a
megértés
-szuggesztív egyéniség- haszná l hipnó zist
-kliniká já n mű vészeket alkalmazott, akik lerajzoltá k a degenerá lt embereket -
fényképezés alkalmazá sá nak egyik ú ttö rő je
-ő csak egy epigon, a betegek magukat szuggerá ljá k a hipnó zisok sorá n
-színhá z
Charcot a hisztériá ró l:
-neuroló giai betegség, semmi kö ze az uterushoz
-bá rki bá rmilyen korban lehet beteg
-való di, nem képzelt betegség
-nincs kö ze a konvulzió khoz, szenzoros (an- és hiperesztéziá k) v. motoros (bénulá sok)
sajá tos rendszere

Charcot korlá tai:

-má sok á ltal kialakított kezelési mó dokat is haszná lt stb.

Charcot jelentő sége:

-Janet és Binet tanítvá nyai
-agykutató nak titulá lta magá t, lenézte az uteruskutató kat

Az agypatoló giai irá nyzat gyö kerei:

1822: cerebrá lis ká rosodá s felismerése
késő bb a szifilisz kó rok-és kó rszá rmazá stani, etipatogenetikai szerepének bizonyítá sa-
szifilisz má ra penicillinnel gyó gyítható (baktérium)
a ma dementia paralyticá nak nevezett kó rkép lett az agyi betegségegység mintapéldá ja

A dementia paralytica mintapéldá ja:

1. azonos formá ban visszatérő specifikus kó rszá rmazá s
2. tü neti kép
3. patogenezis
4. kó rlefolyá s
5. végá llapot
6. agypatoló giai lelet betegségegysége
ez sem volt tö kéletesen kielégítő a vizsgá latok sorá n, mert éppen pszichopatoló giai
szempontbó l dö ntő fontossá gú megjelenési formá i is tú l vá ltozatosnak mutatkoztak
ahhoz, hogy a teljes vagyis mint a 6 említett kritériumnak megfelelő betegségegységrő l
lehessen beszélni

Agypatoló gusok:
W. Griesinger- svá jci Burghö tzli klinika megalapítá sa
-végleg elterjesztette az agy betegségeit
Emil Kraepelin -részterü leteken nagy eredményeket produká l
Eugen Bleuler- skizophrenia - régebben: dementia praecox- funkcioná lis hasadá s
Ernst Kretschmer- testi és lelki alkat kapcsolata mellett
-zsenialitá s és ő rü ltség kapcsolata

Karl Jaspers- a filozó fus, elmeorvos

-20. szá zad elején a megértő beá llító dá s erő sö dö tt fel
-Á ltalá nos pszichopatoló gia c. kö nyv
-kauzá lis magyará zá s és szellemtudomá nyos megértés egymá st kiegészítő alkalmazá sa
-hermeneutika: az ember mindent értelmez és sajá t élményei, élettö rténete alapjá n
-orvosi munká ssá ga:
biográ fiai analízis: egyéni élettö rténetnek nagyon fontos szerepe van a
személyiség alakulá sá ban
paranoia vizsgá lata -életú t

A 20. szá zad kö zepe:

szociá lpszichiá triai irá nyzat - bioló giai pszichiá tria voná sá ban polarizá ló dik az endogén
pszichó zisok felfogá sa

Freud ú tja:
-nem volt jó hipnotiző r, ezért alternatív utat keresett, ebbő l lett a pszichoanalízis és a
szabad asszociá ció k
-első vh pszichotraumá i megdobtá k a szorongá sos betegségek szá má t-elő segítette, h
betegségként gondoljunk rá juk
-tudattalan lelki szféra leírá sa -konverzió s hisztériá t alakíthat ki
Richard von Kraft Ebing: tudomá nyos tü ndérmese
-pszichoszexuá lis eredetű
-tudattalanul motivá lt
-elhá rítá sok á ltal fenntartott
-konverzió s mechanizmusok
-á ttételi folyamatok a terá piá ban
-csá bítá s-elmélet

Neuró zisok- nincs meg

4. Testi vagy lelki?

pszichoszomatika: a lélek és a test egységérre utal, a megbetegedések keletkezésében,
lefolyá sá ban és kezelésében figyelembe veszi a lelki és tá rsadalmi kö lcsö nhatá sokat
-soká ig nincs a há ttérben testi elvá ltozá s
-keleti orvoslá sban a test és a lélek egysége nem ú jdonsá g

Csabai Má rta: 20% a nemzetkö zi adatok alapjá n a biomediká lis eredettel nem
magyará zható betegségek, Magyarorszá gon 30-40% , teljes népességben 1-5% attó l
fü ggő en, h. csak a hipohonderek v. a hisztériá sok is ide szá mítanak
-tü netek néha vá ndorolnak - idő nként ú jra feltű nnek
-való di, nem színlelt panaszok
-gyerekeknél má sképp jelentkezik pl. fejfá já s

Pszichoszomatikus betegségek:
-holisztikus szemlélet: szociá lis, tá rsadalmi hatá sokat is beveszi

Test és lélek kö zö tti interakció 2 szempontja: (zavarok megjelenéséhez já rul hozzá )

-pszichés tényező k hozzá já rulnak a megbetegedés kialakulá sá hoz, fennmaradá sá hoz,
kiú julá sá hoz
-bizonyos multifaktoriá lis testi betegségek kialakulá sá ban az érzelmi tényező knek
kiemelt szerepe van -(19. sz vége- gyomorfekély, 20.sz - szív- és érrendszeri problémá k,
vastagbél problémá k)
gyomorfekély inká bb a nyombél problémá ja

19.sz: gyomorfekély a nő k betegsége- I.vh a nő knél eltű nik a betegség, férfiakná l

tö megesen megjelenik- pszichoszociá lis stresszor a há ború
Heinroth haszná lta elő szö r a pszichoszomatika fogalmá t

Szomatoform zavarok: 4 diag. kategó ria

1.szomatizá ció s zavar- tö bb szervrendszert érintő tü netek
2.konverzió s zavar- testi tü netek a lelki tü netek kö vetkezményei- szorongá s pl.
mozgá sszervrendszeri, szenzoros szimptó má k, gö rcsö k
3.disszociatív zavar (amnézia, fuga, transzszerű tudatá llapot)
4.hisztrionikus szem.zavar- feszü ltségcsö kkentés

Az elmú lt évek vá ltozá sa:

a diagnosztiká nak má r nem a fő kritériuma a tü netek szá ma, hanem a zavar
pszicholó giai jellegzetességei
szomatizá ló betegek jellegzetességei:
tü netekkel való tú lzott foglalkozá s
folyamatos ö nmonitorozá s
ehhez kapcsoló dó érzelmi reakció k
viselkedéses jegyek

Egzotikus betegségek: Kö zép-Amerika- á tkokban hit- serkentettségi á llapot- szív

tú lterhelő dik

Kö zö s voná sok - az elő bb leírtaké

-tü netek teá trá lisak és tö bbnyire jelentéssel bírnak
-informatív értékü k van a kö rnyezet szá má ra
-tartalma egyénenként igen eltérő lehet
-folyamatban a konverzió , mint mechanizmus kiemelt szerepet kap, a tü netek pedig testi
betegségeket hozhatnak létre
-ezek hosszú betegségkarriert hozhatnak létre
-kö rnyezet szá má ra ezek igen megterhelő vé vá lhatnak- orvosok is tehetetlennek érzik
magukat
-projektív identifiká ció : félelmek kü lvilá gba vetítése- ez ennél csalafintá bb
-má sokbó l azt az érzést vá ltjá k ki, ami az ő belső érzésü k

4 fő kategó ria a tü netekben :’)

Az érintettek kö re:
-WHO- Latin-Ameriká ban fordulnak a legtö bbet ilyen problémával orvoshoz
-nő k magas szintet mutatnak, fiatal nő knél a leggyakoribb és legalá bb 2 évig tartanak
-szomat. betegségek: ritka és sú lyos betegségek- ritká n jutnak el terá piá ba
-alacsony tá rsadalmi osztá ly és alacsony iskolá zottsá g
-sclerosis multiplexesek 4/5-e nő

Zavar há tterében á lló pszichoszociá lis tényező k:

-traumá k pl. szeretetmegvoná s, sértés, testi bá ntalmazá s
-stresszel való megkü zdés korlá tozottsá ga
-kognitív tényező k, melyek a betegséghiedelmekhez kapcsoló dnak
-érintettekre á ltalá ban bizonytalan kö tő dési stílus jellemző , beteg és a kö rnyezete
kö zö tti interakció kra is kihat

Testi tü netekre irá nyult fó kuszá lt figyelem miatt

-életterü k szű kü l
-veszítenek aktivitá sukbó l életvezetés terén
-egyre kevesebb tevékenységben vesznek részt
-szociá lis kapcsoló dá si pontok korlá tozó dnak, melynek hatá sá ra izolá ló dnak
-ezzel pá rhuzamosan egyre tö bb idő t fordítanak a betegségü kre (informá ció gyű jtés,
orvoshoz já rá s)

Hipochondriá zis és a szomatizá ció elkü lö nítése

-má sodik veszélyesebb
-hipochonder: kibeszélés sorá n megszabadul a feszü ltségtő l
-hipochondria: fokozott szorongá s, megnyugtatá sért fordul orvoshoz
-szomatizá ló : problémá s, ö nmagá t ő rli ????

Neuropszicholó giai megkö zelítés alapjá n:

szom: verbá lis kommuniká ció ban hiá nyossá gok, figyelmi és emlékezeti funkció kban
szintén
-percepció ban is
-gyengü l a testi tü netek habituá ló dá sá nak képessége is
Damasio szerint:
-perifériá ró l a kö zpontba mennek az ingerek
-nem csak a lentrő l felfelé tartó ható mechanizmusró l beszélhetü nk, amelyben a
cselekvéseknek az érzelmileg jelentő s kö vetkezménnyel bíró élmények kerü lnek kogn.
reprezentá ció k formá já ban rö gzítésre
-top-down hatá s is van
-generalizá ció
kö vetkezmény:
-testreprezentá ció zavara megjelenik
-ez má r magasabb szintű probléma
kró nikus betegmagatartá s:
-tá ppénz
-orvosi szolgá ltatá sok rendszeres igénybe vétele
-ö nmediká lá s
-iskolai hiá nyzá s

Szomatoform zavarok pszichodinamiká ja:

-dö ntő jelentő ssége van a személyiség struktú rá lis hiá nyossá gaibó l eredő
tü netepizó dképzésnek
-struktú rá lis hiá nyossá gok vannak a személyiségben pl. coping mechanizmusok,
érzelemszabá lyozá sok deficitesek

A pszichoszomatikus tü netek
-feszü ltség nem fokozó dhat a végtelenségig
-feszü ltségcsö kkentéssel já rnak
-ö nvédelmi mechanizmusok pl. kommuniká ció
-ha kevés az erő forrá s, mert a struktú ra fejletlen, akkor tü netképző dés tö rténik
-ná rcisztikus mechanizmus arra utal, melynek sorá n a beteg valamilyen ná rcisztikus
sérelmet kö vető en kró nikus fá jdalom ú tjá n éli meg a belső vilá ga problémá it

Fenichel- klasszikus analitikus

-autonó m idegrendszer megnevezése- pszichoszomatikus problémá k forrá sa
Schur
-deszomatizá ció
-reszomatizá ció

Fonagy- mentalizá ció s elélet

kö vetk.:
nem tudjá k szabá lyozni magukat, nem képesek az ö nmegnyugtatá sra
stresszel szemben védtelenek
érzelemfelismerési zavar
intrapszichés konfliktusok

Betegségelő nyö k:
-nem kell szembe nézni az érzelmi élettel
-tá mogatá s

Pszichoneuroimmunoló gia
-má sodik vh végén kerü lnek napvilá gra az első eredmények
-hormonok fontossá ga pl. kortizol
70-es évek vége: neuroendokrin rendszer

Citokén vihar:
covid-19:
I.szakasz: fertő zés korai idő szaka, vá ltozó légú ti vagy gyomor-bélrendszeri tü netekkel,
lá zzal
II.szakasz: tü dő fá zis, amikor tü dő gyulladá s alakul ki
III.szakasz: szisztémá s gyulladá s és a citokin vihar szakasza a kö vetkezményes klinikai
képpel

Normalitás fogalma és az abnormalitás pszichológiai modelljei

szomatizációs zavarok kognitív modellje

 tü netek keltette szorongá s hatá sá ra olyan gondolatok kerü lnek a tudat felszínére,
melyek alapjá n az adott szimptó má k sú lyossá ga és megszégyenítő jellege
tú lértékelő dik
 o katasztrofizá lá shoz vezet
o katasztró fa képzés
 tü netek fenntartá sa
o kognitív tényező k (figyelmi fó kusz)
o fizioló giá s folyamatok
o viselkedéses folyamatok
o tá rsadalmi tényező k
 tényleges szomatizá ció
o fá jdalomtolerancia alacsony
o egészség=tü netmentesség
o aktuá lisan legyengü ltnek gondoljá k magukat -> kímélik magukat és
testü ket
o katasztrofizá ló kogníció k: bá rkinél fellépő kevéssé veszélyes tü netek
sú lyos betegségként értelmezése
normalitá s és patoló gia
 ha valaki má s mint a tö bbiek -> fura, kü lö nc
o vonzó
o vagy félelmet keltő
jelző lá mpa modell
 elmebetegek
 szorongá sos zavarok
 egészséges emberek
 deviá nsok
o alkalmazkodá s hiá nya (intimitá sra való képtelenség)
o felszínesen kapcsoló dik má s emberekhez
o nem képes vagy hajlandó realitá sokhoz alkalmazkodni
o egyá ltalá n nincs tekintettel má sikra (pszichopá tia triá sz)
pszichopá tia
o nem képesek szeretet érzésének megélésére
o nem szoronganak normasértéseik kö vetkezményei miatt (nincs
lelkiismeretfurdalá s, bű ntudat, freudi értelembe szuperegoja alulfejlett)
 o nem tanulnak tapasztalatokbó l
o megbízhatatlanok, manipulatívak (lá tszatra figyelnek)
 Hervey Clekley – pszichopata jellemző i
o felü letes bá j
o machiavellizmus
o idegeskedés hiá nya
o megbá ná s szégyenérzet hiá nya
o empá tia és má s pozitív érzelmek teljes hiá nya
o ...
 épelméjű ség mint á larc
o normá lis ember tö kéletes má solata
o á larc
 belső hiá nyossá gok elrejtése
 védekező mechanizmus
o intelligens
 de nem képes ő szinte érzelmeket mutatni
 Checkley szerint pszichopata
o nincs tá rgyszeretet
o nem tanul tapasztalatokbó l
o szemantikus demencia (má st mond és tesz)
o ö sztö nvezérelt
o anyagilag, egzisztenciá lisan sikeres emberek
o impulzívak
o nagyzá sos ö nértékelés
Szociopá tia
 nem éreznek empá tiá t
 rossz szociá lis beilleszkedés
 gyakran ellenségesek, agresszívak

szociopá tia és pszichopá tia

 pszichopá tia ö rö kö lt
  szociopá ta kö rü lmények kö vetkezménye
o elhanyagoló szü lő i magatartá s
o iskolai traumá k
o szegénység rossz tá rsasá g
 vagy szociopata az a pszichopata akinél a tö rvénnyel és tá rsadalmi szabá lyokkal
való szembehelyezkedés dominá l
normalitá s vagy patoló gia
 á tlagos kö rnyezethet való alkalmazkodá si képesség
 extravagá ns vagy deviá ns kö rnyezethez adaptá ló dá s
 extrém stresszhelyzetek PTSD

Normalitá s speciá lis kritériumai

 Allport: érett személyiség
 Erikson: identitá s
 Burnham: kompenzá lni képes fogyatékossá gait, gá tolja patoló giá s tendenciá it
 Hoffmann, Jahoda, Redlich: konvenció k, vá gyak, mindenki csak ö nmagá t adhatja
Normalitá s á ltalá nos kritériumai
 á ltalá nos alkalmazkodó képesség
 ö rö mképesség
 komptenens interperszoná lis viselkedés
 intellektuá lis képességek
 érzelmi és motivá ció s kontroll
 szociabilitá s
 produktivitá s
 integrá ltsá g
 autonó mia
 kedvező énkép

mentális viselkedészavarok alapvető jellemzői (4D)

egynek kell teljesü lnie
1. szenvedéssel tá rsul (distressz)
2. személyes mű kö désképességet akadá lyozza (diszfunkcionalitá s)
3. klinikailag felismerhető , szokvá nyosná l eltérő viselkedés, tü netek (deviancia)
 4. idő nként ö nmagá t vagy kö rnyezetét veszélyeztető magatartá s (danger)
Egyéni adaptá ció tá rsadalmi formá i (R. Merton)

Vulnerabilitási modell
prediszpozíció modell (/=stressz diatézis modell)
ö rö klö tt/korai életkori traumá k -> sérü lékenység
tá rsadalmi beilleszkedési zavar

Komplikáció modell
scar modell
megbetegedések ö ngyó gyítá si tö rekvések szerhaszná lat
egyre tö bb kompliká ció t okoznak
szorongá sos zavar -> depresszív szö vő dmény
szerhaszná lat -> á ltalá nos egészségi á llapot

spektrum modell
sú lyossá gi fokozatok
normalitá s- szubklinikai voná s- patoló gia
enyhe-kö zepes-sú lyos

patoplaszticitás modell
sú lyosbodá si modell
genetikai megalapozottsá g sérü lékenységre
egy ideig kompenzá ció

biológiai organikus modellek

bioló giai folyamatok
genetika
hormonok
neurotranszmitterek
pszicho-neuro-immunoló gia
pszichochiurgia (pszichosebészet)
korai/késő bbi pszichodinamikus modell

;
A pszichés tevékenység egészét érintő kó ros tü netek- Tudat- és figyelemzavarok
Az á ltalá nos pszichopatoló gia alapjai:
Szimptó ma (tü net) vs. szindró ma:
-szimptó ma: tü netek - normá l mű kö déshez képest eltérő problémá s mű kö dések
eredményei pl. téveszme, halluciná ció (legsú lyosabbak)
a mű kö dések reflektív sémá ja:
-centripetá lis folyamatok: a kü lső és a belső kö rnyezet ingerét fogadjá k és kö zvetítik a
kö zpontba
-centrifugá lis folyamatok: a szervezet vá laszainak kivitelezését szolgá ljá k
Centrá lis folyamatok: viselkedés dö ntő en ezek fü ggvénye (minél fejlettebb az élő lény,
anná l inká bb dominá lnak, regresszió esetében há ttérbe szorulnak)

Pszichés mű kö dések normá lis és kó ros szervező dése

 normá l szint: eu
 alul: hipo
 tú l: hiper
 nem mennyiség: para
Magatartá s sematikus felépítése
Holisztikus lét alkotó elemei (létmó dok)
 Pá tikus létmó d
o Maslow piramis alapjá t képező mű kö désekkel van kapcsolatban
o szociá lis tényező k is befolyá soljá k
o Normálisan háttérben, szinte észrevétlen, de hiányállapotok (éhség stb.)
aktiválják
o Életút során változik (gyerekkorban az autonómia hiánya, öregen a
betegségek miatt kerül előtérbe)
o Felnőtteknél tudatosan alakítható választásokkal (lakhely, életmód, barátok)
o Túlreagálható: gourmanságtól a lucullusi lakomákon át a függőségekig
(beleértve ma már az ortorexiát is)
o Zavarai: a maslow-i magasabb szintekig el sem jut a személy vagy regresszió
történik az alapokhoz
 Kritikus létmó d
o Én & a külvilág megkülönböztetése a privát / társas szféra & a motivációk /
kötelezettségek szintjén
o Társadalmi beilleszkedés = szerepek
o Éntudat: létezéstudat, aktivitástudat, adott pillanat előszöriségének tudata
(vö. déjà vu), külső hatásokra reagálás a saját motiváció és társadalmi normák
figyelembevételével, éntudat és énélmények kontinuitása
 Személyes létformá k = identitá s
o Tapasztalatok, élmények tudatos belső élettörténetté szervezése (önéletrajzi
narratíva) = identitás (időnkénti újradefiniálás szükségletével, l. rsz.)
 Önkép, önértékelés, önismeret
 Egzisztenciális élmény = élet értelme
 Világkép (siralomvölgy, küzdőtér, színjáték)
 Transzperszonális, transzcendens élmények
o Súlyos zavara az identitásdiffúzió
o Torzulása a hamis szelf