Őskor, Ókor1.

Korszakok az ápolás-gyógyítás területén:

• Őskor • Ókor • Középkor • Újkor • XX. század • XXI. század

Leggyakoribb betegségek, halálokok:

• Baleset, sérülés (vadászat, időjárás)
• Csonttörések, gerinckopások (nehéz tárgyak mozgatása)
• Ízületi kopások
• Angolkór (rachitis)
• Hiánybetegségek
• Fertőzések

Élettartam általánosan:
• Éghajlattól, természeti tényezőktől, történeti korszakoktól, régióktól függően átlag 25-40 évet éltek.
• A férfiak tovább éltek

Kik gyógyítottak?
• Az asszonyok gyűjtötték a növényeket, ők figyelték meg a hatásukat, a hatásra vonatkozó ismeretek szájról-szájra
terjedtek.
• Voltak törzsi vezetők, sámánok (férfiak), akiknek varázserőt tulajdonítottak, feltehetően ők gyógyítottak,
trepanáltak.

Milyen módon gyógyítottak?

Mumifikált testekből lelt bizonyítékok alapján ismerte és alkalmazta az ősember számos növény és gyógyvíz
gyógyhatását.
 Cickafark: vérzéscsillapító, sebgyógyulást segítő
 Mályva: Vastagbél tisztító
 Nyírfa: Hashajtó
 Rozmaring: Görcsoldó, epehajtó, fájdalomcsillapító régiónként változó jótékony hatás

Koponyalékelés:
• a legrégebbi lelet (kb. 7000 éves) a mai Franciaország területéről származik
• a kb. 50 éves férfi túlélte a beavatkozást
• Valószínűleg agynyomás csökkentés céllal történt a beavatkozás sérülés vagy egyéb tünetek miatt.

Ebers papírusz:
Kb i.e 1500-ból származik, de tartalmaz 3400-ból származó anyagokat 20m hosszú tekercs, mely a legrégebbi
fennmaradt orvosi dokumentum

Ókori Egyiptom:
• i.e.3300-525 • Első civilizáció
• Orvosi iskola, orvosi szakma megjelenik
• A test működését a démonok, szellemek, istenek blokkolhatják különböző csatornákon keresztül
• A gyógyítás a természetes gyógymódok és az ima kombinációjával történt
• Leírták a tudást
• Számításokat alkalmaztak
• A társadalom stabilitása (törvények, szociális rendszer) biztosította a lehetőségét az orvosi kutatásoknak, a tudomány
fejlődésének

Gyógyítók Egyiptomban:
• Papi iskolákban oktatták a gyógytudományt
• A legjobb tanulók már Memfiszben (főváros) folytatták a hivatást
• Minden orvos papi kollégiumokhoz tartozott, de családjával saját otthonában élt
A gyógyítás helyszíne, módja:
• Templomokban keresték a betegek a gyógyítót
 Terápiás módok: Diéta, fürdő, testgyakorlatok Gyógynövények Balzsamozás Egyes sebészeti
beavatkozások (amputáció, vénaszekció, kasztráció)
Ismeretek:
• Boncolást nem végeztek
• Ismerték a pulzust, szív-, agy-, májműködést, csontok szerkezetét
• Kiváló kötszereket használtak
• Sebeket láttak el

Sérülés típusok osztályozása (triage?)

• Kezelhető – azonnali kezelés
• Vitatható – az orvos eldönti, hogy beavatkozzon-e, megfigyeli a beteget
• Nem gyógyítható – nem avatkozik közbe az orvos
 Sebészi eszközök: csipesz, szike, horog, kanál, fűrész

Specialista orvosok:
• Szemész
• Fogorvos
• Gastroenterológus
• Proctológus i.e. 2400 körül nő orvosokról is vannak dokumentumok

Ókori Görögország:
• i.e. 700 körül bontakozott ki a görög civilizáció
• Az ókori görög orvoslás a modern nyugati orvoslás alapja

Hippokratész:
• A modern orvostudomány atyja
• i.e.460-ban született Kos szigeten.
• Orvos apa, szülésznő anya
• Vándor orvosként városról városra járt, hogy gyógyító mesterségét gyakorolhassa és tapasztalatokat gyűjthessen.
• Egyiptomig eljutott, ahol állítólag három évet töltött, és behatóan ismerkedett az egyiptomi gyógyászattal.
• Visszatért Kos szigetére, szülőföldjén orvosként tevékenykedett, és megalapította saját, befolyásos orvosi iskoláját.
• Kr.e 380 és 370 között halt meg Larissza városában.

Humorális tétel:
• Nagy jelentőséget tulajdonítottak a megelőzésnek
• Úgy vélték, egészséges táplálkozással és életmóddal elejét lehet venni a betegségek kialakulásának

Római orvoslás:
• A megelőzés, a közegészségügy nagyobb hangsúlyt kapott
• Hadi orvoslásé volt a főszerep, majd ebből nőtte ki magát a gyógyítás
• Kezdetben nem ismerték el a görög orvoslás tanait, de ahogy terjeszkedett a birodalom beszivárgott a görög
tudomány, elfogadták a humorális tételt is.

Galénosz Kr.u. 129-201(?)

• Görög származású római orvos-filozófus
• Szülőhely alapján Pergamoni Galénosz
• Nagyban hozzájárult egy sor orvosi tudományág kialakulásához, fejlődéséhez: anatómia, filozófia, patológia,
gyógyszertan, neurológia
• 16 éves korától a helyi, Aszklépiosz gyógyító intézményben tanult
• 19 éves korától sokat utazott, tanulmányokat folytatott nagy orvosi iskolában.
28 évesen visszatért Pergamonba, mint Kisázsia legbefolyásosabb személyisége, a főpap szolgálatában a gladiátorok
„sportorvosa” lett. Maga is sokat tanult az étkezés, a jó erőnlét, a higiénia és a megelőzés fontosságáról.
• Később Rómában telepedett le ahol több császár személyi orvosa volt.
• Hippokratész nyomán ő foglalta össze először a különböző vérmérsékletű emberek jellemzőit.
• Anatómiai tanulmányai majmok és disznók boncolására alapultak
• Az orvostanhallgatók egészen a XIX. Századig sok mindent Galénosz munkásságai alapján tanultak.
• 70 éves kort megérte

Ókor vége:
• Bábák tevékenysége
• Újszülött gondozás Kereszténység elterjedése:
• Dikonusok, diakonisszák (ápoló rend)
• Könyörületesség, fertőző betegek elkülönítése
• Szegények, betegek felkarolása

Római Birodalom vége:

• Kb. II-III.sz. • Népvándorlás, vallási irányzatok
• Ázsiában - keleti vallások – Első kórház – Indiában – Első állatkórház – Sri Lankán
• Európában - kereszténység terjedése – A gyógyítás, a betegség szorosan összefügg a hit körüli nézetekkel

Ókor vége- középkor kezdete:

Kereszténység elterjedésével megjelent a diakónia
• Dikónusok, diakonisszák (ápoló rend)
• Könyörületesség, fertőző betegek elkülönítése
• Szegények, betegek felkarolása

KÖZÉPKOR (476-1492)
• Később a diakonia intézményét fokozatosan felváltották új férfi és női rendek
• Foglalkoztak betegellátással is, melyet tanítottak, de alakultak világi ápolórendek is, akik házasodhattak és nem
tettek szegénységi fogadalmat, de egyenruhában jártak és a betegeket gyámolították és ápolták.

Kórházak
• Kolostorok mellett egyre több kórház épült
• Szerzetesek ápolták a betegeket
• A kórház igazgatói az anyagi javakért és az ápolók munkájának irányításáért feleltek
• Felettük a püspök diszponált

Szent Pál Apostol

• Sz: i.sz:4-10 között római polgárjogi zsidó családban (Saul/Paul)
• Gazdag családban nevelkedett, tanult, majd tanító lett
• Jézus halála után csatlakozott a farizeusokhoz, üldözte a keresztényeket

Nursiai Szent Benedek

• 480 Nursia- 543/547 Monte Cassino
• Bencés rend alapítója
• Európa védőszentje
• Megtanulta a hét szabad művészetet, majd Rómában jogot tanult

Árpádházi Szent Erzsébet 1207-1231

• II. Endre és merániai Gertrúd gyermeke
• 4 évesen eljegyezték neveltetés céljából a thüringiai őrgróf fiához
• Boldog feleségként 3 gyermeket szült, miközben gyámolította a szegényeket és az elesetteket.
• Férje keresztes hadjárat áldozata lett, majd elüldözték őt is.
• Marburgban telepedett le és kórházat alapított.
• Árva gyermekeket is gondozott
• A ferences rend tagjaként gyógyított és jótékonykodott.
• Csodatetteiről a nép már életében is beszélt.
• Gergely pápa avatta szentté halála után 1235-ben
• XV.sz.Achen: Szent Erzsébet betegápoló rend megalakult és 135 kórházat alapított; köztük a bécsi, pozsonyi és
budai kórházakat.