Professional Documents
Culture Documents
Feladatok
Feladatok
1.1. Az alábbi idézetek1 közül melyek fejeznek ki állítást? Miért, illetve miért nem?
1.4. Vannak-e az alábbi mondatok között olyanok, amelyek ugyanazt az állítást fejezik ki?
1.5. Írjuk át a természetes nyelven megfogalmazott negációkat a ’¬’ jel használatával a következő mondatokban!
A negációjel argumentumát határoljuk zárójelekkel.
2
(a) „Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.”
(b) „Egy kálomista pap s Csokonai
3
Egymásnak voltak jóbarátai.”
(c) „Elment, nem látom többé már soha,
4
Elment, nem látom többé már soha.”
5
(d) „Tán csodállak, ámde nem szeretlek . . . ”
(e) „Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona sem ismerőse
nem vagyok senkinek.” 6
1.7. A köznyelvben a „vagy” kötőszót többféle értelemben használjuk: megengedő, kizáró és összeférhetetlen
értelemben. Az alábbi mondatokban döntsük el, milyen értelemben használtuk a kötőszót.
(a) Elutazhatunk a Balatonra vagy a Mátrába, de nem utazhatunk a Balatonra is és a Mátrába is.
(b) Anna elmegy és Bella itt marad, vagy mind a ketten elmennek, és Anna vissza sem jön, de Bella vagy
visszajön, vagy mégsem jön vissza.
(c) Kizárt, hogy nem vizsgázom le logikából vagy diszkrét matematikából elsőre, mégis izgulok.
1.11. „Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico.” – írta Merániai
János esztergomi érsek híres levelében dodonai kétértelműséggel. Magyarul: „A királynőt megölni nem
kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem.” Adjuk meg a lehetséges jelentéseket,
melyeket alább formalizáltunk:
2.1. Legyenek X, Y és Z ítéletváltozók. Döntsük el, hogy az alábbi jelsorozatok (teljesen zárójelezett) formulák-
e, azaz olyan formulák, melyek megadásakor nem használunk a zárójelek elhagyásával kapcsolatos megál-
lapodásokat és nem vezetünk be jelöléseket.
(A ≡ B) *
) ((A ⊃ B) ∧ (B ⊃ A))
(a) X ≡ Y (c) X ∨ Y ⊃ ¬Z ≡ X ∧ ¬Z
(b) X ⊃ Y ≡ ¬X ∨ Y (d) ¬ (X ≡ Y ) ⊃ Z ∨ ¬X
2.5. Jelentse E, hogy „esik az eső”, S, hogy „strandolok ”, N, hogy „napozok ”, O, hogy „otthon maradok ”. Mit
jelentenek természetes nyelven az alábbi formulák?
(a) (E ⊃ ¬(S ∨ N ))
(b) ((O ⊃ E) ∧ (E ⊃ O))
(c) (S ⊃ ¬E)
(d) ((E ∧ O) ∨ (¬E ∧ S))
(e) (¬O ⊃ ((N ∧ ¬E) ∨ S))
3.1. Adjuk meg az alábbi formulák közvetlen részformuláit, részformuláik halmazait és állapítsuk meg a logikai
összetettségüket.
(a) X ∨ Y ⊃ ¬Z ≡ X ∧ ¬Z
i. ¬Z ≡ X iii. Y ⊃ ¬Z
ii. ¬Z ≡ X ∧ ¬Z iv. X ∨ Y
(b) X ⊃ ¬Y ∧ Z ≡ Y ∨ ¬X
i. ¬Y ∧ Z iii. X ⊃ ¬Y
ii. Z ≡ Y iv. ¬Y ∧ Z ≡ Y
(c) X ⊃ Y ∧ ¬Z ≡ ¬X ⊃ ¬Y ∧ Z
i. X ⊃ Y iii. Y ∧ ¬Z
ii. ¬Z ≡ ¬X ⊃ ¬Y iv. Y ∧ Z
3.3. Adjuk meg a megjelölt logikai összekötőjel hatáskörét az alábbi formulákban, majd keressük meg a fő
logikai összekötő jelet!
¬
¬X ∧ Z ⊃ Y ∨ ¬W
±
²
X ⊃¬ Y ⊃¬ (Y ⊃ Z)
®
¬ (X ∧ Z) ⊃ Y
¯ ° ³ ´ µ
X ⊃ Y ∨ ¬Z ∧ ¬Y ⊃ Z X ∨ Y ⊃ ¬Z ⊃ ¬Y ∧ Z
3.4. Legyenek X, Y , Z ítéletváltozók. Hányféleképpen lehet zárójelekkel ellátni az alábbi jelsorozatokat úgy,
hogy (teljesen zárójelezett) formulákat kapjunk?
(a) X ⊃ ¬Y ∨ Y ∧ Z
(b) X ⊃ Y ⊃ Z ⊃ ¬X ⊃ ¬Y
3.5. Bizonyítsuk be, hogy egy formulában a nyitó- és zárójelek száma megegyezik.
3.6. Legyen egy formulában n helyen logikai összekötőjel. Hány részformulája lehet maximum a formulának?
Az informatika logikai alapjai 8
3.7. Igazoljuk, hogy egy formula valamelyik részformuláját másik formulával helyettesítve ismét formulát ka-
punk.
I1
|X ∨ ¬X| I1 (X) = i
I2
|X ∨ ¬X| I2 (X) = h
I3
|X ∧ ¬X| I3 (X) = i
I4
|X ∧ ¬X| I4 (X) = h
I5
|X ⊃ ¬X| I5 (X) = i
I6
|X ⊃ ¬X| I6 (X) = h
I7
|X ∧ ¬Z ⊃ ¬Y | I7 (X) = h I7 (Y ) = h I7 (Z) = h
I8
|(¬ (X ∧ ¬Y ) ⊃ (Z ∨ ¬X))| I8 (X) = h I8 (Y ) = i I8 (Z) = i
I9
|¬ (X ⊃ Y ∨ ¬Z) ∧ ¬Y ⊃ Z| I9 (X) = i I9 (Y ) = i I9 (Z) = h
I10
|¬ (¬¬X ⊃ Y ∨ ¬¬Z)| I10 (X) = h I10 (Y ) = i I10 (Z) = h
I11
|¬X ∧ X ⊃ Y | I11 (X) = i I11 (Y ) = i I11 (Z) = i
I12
|X ⊃ (Y ⊃ X)| I12 (X) = h I12 (Y ) = i
I13
|¬(Y ⊃ X) ∧ (X ∨ ¬Y )| I13 (X) = i I13 (Y ) = h
I14
|¬(¬Y ∨ ¬X ⊃ ¬X ∧ Y )| I14 (X) = h I14 (Y ) = h
3.10. Tegyük fel, hogy egy formula igazságértékét ismerjük valamely interpretációban. Meg tudjuk-e határozni
ezen ismeret birtokában egy másik, alább megadott formula igazságértékét?
(a) X ≡ ¬Y , ha |X ≡ Y | = i
(b) X ≡ ¬Y , ha |X ≡ Y | = h
(c) (X ⊃ Y ) ⊃ Z, ha |Y | = i
(d) (X ⊃ Y ) ⊃ (¬Y ⊃ ¬X), ha |Y | = i
(e) X ∧ Y ⊃ X ∨ Z, ha |X| = i és |Z| = h
(f) ¬X ∧ Y ⊃ X ∨ Y , ha |X ⊃ Y | = i
(g) ¬X ∧ Y ≡ X ∨ Y , ha |X ⊃ Y | = i
Az informatika logikai alapjai 9
4.2. Milyen szemantikai tulajdonságokkal rendelkeznek az alábbi formulák, azaz melyik kielégíthető, törvény,
ellentmondás?
Döntsük el a kérdést igazságtáblával!
(a) ¬X ∧ ¬Y ⊃ (X ∨ Y )
(b) ¬ (X ⊃ Y ) ⊃ ¬ (X ∧ ¬Y )
(c) ¬ (X ⊃ ¬Y ) ∧ (¬Z ⊃ Y )
(d) ¬ (X ∧ ¬ (Y ∧ ¬(Z ∨ ¬X)))
(e) X ⊃ (Y ⊃ (Z ⊃ ¬X))
4.3. Adjunk meg (amennyiben lehetséges) egy-egy olyan interpretáció, melyben az alábbi formulák igazak!
(a) (X ⊃ Y ∨ Z) ∧ ¬ (¬X ∨ Y ) ∧ (Z ⊃ W ∨ Y )
(b) ¬ (X ∧ Y ⊃ Z) ∧ (¬W ⊃ ¬Z) ∧ (Y ⊃ ¬W )
(c) (X ∨ Y ⊃ ¬Y ∧ Z) ∧ (Z ⊃ X) ∧ (Z ∨ Y )
(d) ¬ (X ∨ Y ⊃ Z) ∧ (Z ∨ Y ) ∧ (W ∨ X) ∧ (Y ∨ Z ⊃ ¬W )
4.4. Határozzuk meg a szemantikai definíciók mentén (igazságtábla nélkül), hogy az alábbi formulák közül
melyek törvények!
(a) ¬(X ⊃ Y ) ⊃ X ∧ ¬Y
(b) X ⊃ (¬Y ⊃ (Z ⊃ (¬U ⊃ (W ⊃ ¬X))))
(c) ((X ⊃ Y ) ∧ (X ⊃ ¬Y )) ⊃ ¬X
(d) ¬X ∨ (Y ∧ Z) ⊃ (¬X ∨ Y ) ∧ (¬X ∨ Z)
4.5. Határozzuk meg a szemantikai definíciók mentén (igazságtábla nélkül), hogy az alábbi formulák közül
melyek ellentmondások!
?
(a) (X ∨ Y ) ∧ X ∼0 X
?
(b) (X ∧ Y ) ∨ X ∼0 X
?
(c) X ∨ Y ⊃ Z ∼0 (¬X ∧ ¬Y ) ∨ Z
?
(d) (X ⊃ Y ) ⊃ Z ∼0 (Y ⊃ X) ⊃ Z
?
(e) X ⊃ (Y ⊃ Z) ∼0 X ⊃ (Z ⊃ Y )
?
(f) X ⊃ (Y ⊃ Z) ∼0 (X ⊃ Y ) ⊃ Z
?
(a) X ∨ Y ⊃ Z ∼0 Z ∨ Y ⊃ X
?
(b) (X ⊃ Y ) ∨ (Z ⊃ W ) ∼0 ¬(X ∧ Z) ∨ ¬(¬Y ∧ ¬W )
4.8. Létezik-e olyan interpretáció, melyben az alábbi formulahalmaz minden formulája igaz? Indokoljon!
{X ∨ Y ∨ Z, ¬X ⊃ ¬Z, X ∨ Y ⊃ ¬X ∧ Z}
Az informatika logikai alapjai 11
5.1. Legyenek P1 , P2 , valamint K egy következtetés premisszáit illetve konklúzióját leíró formulák. Mely
állítások igazak az alábbiak közül?
5.2. Található-e olyan interpretáció, mely az alábbi formulahalmazok valamelyikének minden formuláját kielé-
gíti?
(a) { X ⊃ Y ∨ Z, ¬ (¬X ∨ Y ) , Z ⊃ U ∨ Y }
(b) { ¬ (X ∧ Y ⊃ Z) , ¬U ⊃ ¬Z, Y ⊃ ¬U }
Premisszál:
P1 (X ∨ ¬Y ) ⊃ Z
P2 ¬X ∨ ¬Z
Következtetések:
a.) Y ∨Z
b.) ¬Y ⊃ ¬Z
5.4. Formalizáljuk az alábbi mondatokat! Döntsük el táblázat segítségével, hogy az alábbi következtetések
helyesek-e!
Premisszál:
P1 Ha Zoltán hazudik, akkor János csak akkor füllent, ha Imre igazat mond.
P2 János füllent, de ha Zoltán hazudik, akkor Imre nem mond igazat.
Következtetések:
a.) Ha Imre nem mond igazat, akkor János füllent.
b.) Ha János füllent, akkor Imre nem mond igazat.
5.5. Döntsük el a szemantikai definíciók segítségével, hogy az alábbi következtetések helyesek-e!
Premisszál:
P1 (X ∨ ¬Y ) ∧ (Z ⊃ W )
P2 ¬(Y ∨ Z ⊃ X ∨ U )
Következtetések:
a.) K⊃X
b.) ¬W ⊃ Z
Az informatika logikai alapjai 12
5.6. Formalizáljuk az alábbi mondatokat! Döntsük el a szemantikai definíciók segítségével, hogy az alábbi
következtetések helyesek-e!
Premisszál:
Következtetések:
a.) Csak abban az esetben megyek boltba, amennyiben liszt már nincs, de nem fo-
gyott el a tej.
b.) Ha nem fogy el a tej, akkor kevés a kenyér.
c.) Ha elmegyek a boltba, akkor liszt már nincs.
5.7. Formalizáljuk az alábbi mondatokat! Döntsük el a szemantikai definíciók segítségével, hogy az alábbi
következtetések helyesek-e!
Premisszál:
P1 Nem igaz az, hogy ha rossz időt jósoltak mára de süt a nap, akkor esik az eső.
P2 Ha nem fúj a szél, nem is esik az eső.
P3 Csak akkor süt a nap, ha a szél nem fúj.
Következtetések:
a.) Ha rossz időt jósoltak mára, akkor nem fúj a szél, és az eső sem esik.
b.) Csak akkor nem fúj a szél, ha nem jósoltak rossz időt mára.
Az informatika logikai alapjai 13
Pr ν1 interpretáció
Fn ν2 interpretáció
Cnst ν3 interpretáció
nulla (szt) 0
*0
) nulla
x=y *
) P (x, y)
*
sx ) f (x)
x+y *
) g(x, y)
x∗y *
) h(x, y)
5. Az x prím szám.
9. Minden nem negatív szám felírható négy nem negatív szám négyzetének összegeként!
Tekintsük az aritmetika (Ar) nyelvének olyan interpretációját, mely az előbbitől csak annyiban különbözik,
hogy az szt fajtához az egész számok halmazát rendeli! Hogyan formalizálhatók ekkor a fenti mondatok?
Az informatika logikai alapjai 14
Pr ν1 interpretáció
A=B *
) P (A, B)
A∈e *
) Q(A, e)
A∈a *
) R(A, a)
2. Az e és f egyenesek egybeesnek.
3. Az a és b síkok egybeesnek.
4. Az e és f egyenesek párhuzamosak.
5. Az e és f egyenesek kitérőek.
8. Az a és b síkok párhuzamosak.
10. Bármely ponton át pontosan egy, a pontot nem tartalmazó egyenessel párhuzamos egyenes húzható.
Az informatika logikai alapjai 15
• x, y, z, . . . változók π1 fajtájúak
• ν3 (c) = (π1 )
7.5. Legyenek az alábbi kifejezések valamely alkalmas elsőrendű nyelv elemei! (P, Q, R, . . . predikátum szim-
bólumok, f, g, h, . . . függvény szimbólumok, a, b, c, . . . konstansok szimbólumok és x, y, z, . . . változók.)
7.6. Legyenek az alábbi kifejezések (a megelőző feladathoz hasonló módon) valamely alkalmas elsőrendű nyelv
formlái!
i. Kongruens-e (a) vagy (b) formulávak: P (y) ∨ Q(y, x) ⊃ P (f (y)) ∧ Q(f (y), x) ?
ii. Kongruens-e (c) vagy (d) formulávak: ∀y∃x(P (y) ∨ Q(y, x) ⊃ P (f (y))) ∧ Q(f (y), c) ?
iii. Kongruens-e (e) vagy (f) formulávak: ∀x(P (x) ⊃ ∃yQ(y, f (y))) ∨ Q(y, c) ?
iv. Kongruens-e (g) vagy (h) formulávak: P (x) ⊃ ∃yP (y) ∨ Q(y, x) ?
Az informatika logikai alapjai 18
8.1. Készítsünk interptetációt L2 elsőrendű logikai nyelvhez, amely eleget tesz az alábbiaknak!
8.2. Készítsünk olyan interpretációt az Ar nyelvhez, mely a természetes interperetációtól annyiban különbözik,
hogy univerzumát az egész számok adják!
8.3. Formalizáljuk alkalmas elsőrendű nyelven az alábbi mondatokat. Készítsük el a nyelvek egy-egy interpre-
tációját!
(b) • Minden olyan nap, amikor esik az eső, és hideg van, fáradt vagyok.
• Minden téli hónapra eső nap hideg van.
• Van olyan hideg nap, mely nem téli hónapra esik.
• x, y, z, . . . változók π fajtájúak
• ν3 (c) = (π)
I = hISrt , IP r , IF n , ICnst i
g I (α, β) = |α − β| + 1
I I
• IP r (P ) = P , IP r (Q) = Q (
I
i ha α = 1 vagy α = 4
P (α) =
h egyébként
• IF n (f ) = f I , IF n (g) = g I (
i ha α > β
QI (α, β) =
• ICnst (c) = 2 h egyébként
Az informatika logikai alapjai 19
8.4. Határozzuk meg az alábbi L3 nyelvű termek értékét I interpretációban a megadott változókiértékelés
mellett!
• κ(x) = 1, κ(y) = 3
• κ(x) = 2, κ(y) = 4
8.5. Határozzuk meg az alábbi L3 nyelvű formulák értékét I interpretációban κ változókiértékelés mellett!
κ(x) = 1, κ(y) = 3
9.1. Készítsünk olyan változókiértékeléseket L3 nyelv I interpretációjához, melyben az alábbi formulák igazak,
vagy igazoljuk, hogy nincs ilyen változókiértékelés!
9.2. Konstruáljuk meg (ha ez lehetséges) az L3 nyelv olyan interpretációit és ezekben olyan változókiértékelést,
melyen az alábbi formulák igazak!
9.3. Legyenek az alábbi kifejezések valamely alkalmas egy fajtájú elsőrendű nyelv formulái! (P, Q, R, . . . pre-
dikátum szimbólumok, f, g, h, . . . függvény szimbólumok, a, b, c, . . . konstansok szimbólumok és x, y, z, . . .
változók.) Mely formulák tautologikusan igazak az alábbiak közül?
9.4. Legyenek az alábbi kifejezések valamely alkalmas egy fajtájú elsőrendű nyelv formulái! (P, Q, R, . . . pre-
dikátum szimbólumok, f, g, h, . . . függvény szimbólumok, a, b, c, . . . konstansok szimbólumok és x, y, z, . . .
változók.) Mely szemantikai tulajdonságoknak tesznek eleget az alábbi formulák?
• logikai törvény,
• kielégíthető,
• ellentmondás.
10.1. Legyenek az alábbi kifejezések valamely alkalmas egy fajtájú elsőrendű nyelv formulái! (P, Q, R, . . . pre-
dikátum szimbólumok, f, g, h, . . . függvény szimbólumok, a, b, c, . . . konstansok szimbólumok és x, y, z, . . .
változók.) Mely formulák ekvivalensek az alábbi formulasorozatokban?
10.2. Formalizáljuk alkalmas elsőrendű logikai nyelven az alábbi kijelentéseket, és keressük meg az ekvivalens
állításokat!
• literál
• elemi konjunkció
• elemi diszjunkció
• konjunktív normál forma
• diszjunktív normál forma
11.2. Készítsen az alábbi formulával ekvivalens ugyanakkor kisebb logikai összetettségű formulát (alkalmazza
az egyszerűsítési szabályokat)!
11.3. Határozza meg a következő ítéletlogikai formulák diszjunktív normál formáját (alkalmazza a disztributi-
vitási szabályokat)!
(a) X ∧ (Y ∨ Z)
(b) (X ∨ ¬Y ∨ ¬Z) ∧ (U ∨ ¬W )
(c) (X ∨ ¬Y ) ∧ (¬Z ∨ ¬U ∨ W ) ∧ (S ∨ ¬T )
11.4. Határozza meg a következő ítéletlogikai formulák konjunktív normál formáját (alkalmazza a disztributi-
vitási szabályokat)!
11.5. Határozza meg a következő ítéletlogikai formulák konjunktív és diszjunktív normál formáját! Egyszerű-
sítsen ahol ez lehetséges!
(a) X ⊃ (Y ⊃ (Z ⊃ U ))
(b) ((X ⊃ Y ) ⊃ Z) ⊃ U
(c) ¬(X ∨ Y ) ⊃ ¬(X ∧ ¬Z)
Az informatika logikai alapjai 23
11.6. Legyenek az alábbi kifejezések valamely alkalmas egy fajtájú elsőrendű nyelv formulái! (P, Q, R, . . . pre-
dikátum szimbólumok és x, y, z, . . . változók.)! Adja meg a formulák prenex alakját!
(a) Léteznek nem 0 nyugalmi tömegű részecskék és nem minden részecske bozon.
(b) Nem igaz az, hogy minden részecske 0 nyugalmi tömegű és bozon.
• Nem igaz az, hogy ha van, aki nem kelt korán, akkor van olyan is, aki nem tanult.
• Mindenki, aki hamar nyugovóra tért, korán kelt.
(a) Nem igaz az, hogy ha mindenki tanult, akkor mindenki hamar nyugovóra is tért.
(b) Nem mindenki tért hamar nyugovóra.
Az informatika logikai alapjai 25
13.1. Adjon meg az alábbi szekventekkel ekvivalens formulákat! Egyszerűsítsen, ahol ez lehetséges!
(a) → (X ⊃ Y ) (d) (X ⊃ Y ) →
(b) X → Y (e) X ∨ Y → Y ∨ Z
(c) X ∧ Y → Y ∧ Z (f) X, Y → Y, Z
13.2. Bizonyítsuk be Gentzen-kalkulus segítségével hogy az alábbi ítéletlogikai formulák logikai törvények!
i. (X ⊃ Y ) ⊃ ¬X ∨ Y iii. ¬(X ⊃ Y ) ⊃ X ∧ ¬Y
ii. ¬X ∨ Y ⊃ (X ⊃ Y ) iv. X ∧ ¬Y ⊃ ¬(X ⊃ Y )
(X ⊃ (Y ⊃ Z)) ⊃ (Y ⊃ (X ⊃ Z))
(i) Kontrapozíció
i. (X ⊃ Y ) ⊃ (¬Y ⊃ ¬X)
ii. (¬Y ⊃ ¬X) ⊃ (X ⊃ Y )
(j) Konjunkció disztributivitás
i. (X ∨ Y ) ∧ Z ⊃ (X ∧ Z) ∨ (Y ∧ Z)
ii. (X ∧ Z) ∨ (Y ∧ Z) ⊃ (X ∨ Y ) ∧ Z
(k) Diszjunkció disztributivitás
i. (X ∧ Y ) ∨ Z ⊃ (X ∨ Z) ∧ (Y ∨ Z)
ii. (X ∨ Z) ∧ (Y ∨ Z) ⊃ (X ∧ Y ) ∨ Z
Az informatika logikai alapjai 26
13.3. Bizonyítsuk be Gentzen-kalkulus segítségével hogy az alábbi elsőrendű formulák logikai törvények!