39.Mutassa be a "keynesi" munkapiacot magában foglaló piacrendszert!

ÁBRA: A KEYNESI MUNKAPIACOT MAGÁBAN FOGLALÓ PIACRENDSZER

Keynesnél nagyjából A KEYNESI MUNKAPIACOT MAGÁBAN FOGLALÓ PIACRENDSZER

hasonló a helyzet, az
p
eltérés az, hogy a
vállalkozók kereslettúlsúly w /h
w2
AS

AS2
esetén növelik a h p2

nominálbéreket, ettől
AD2
ASE
pE

kezdve a teljes AS1

ADE

foglalkoztatás marad wF /h p1

fenn, és a kínálati
AD1
w2
p2 /h
w

függvény függőlegessé p /h
wF
p1 /h
wF
pE /h Yr1 Yr2 Yrpot

válik.
DL

- Ármozgások D1L
E1

folyamatosan
változtatják a reálbér D2L=DFL
EF=E2

nagyságát,
nominálbérek stabilak
- Gazdaság E
Yr=f(L/K0)

keresletkorlátos,
nominál bérek
növekedése nem követik az áremelkedést munka iránti kereslet csökken
P1: árszint csökken: Reálbér nagyobb az egyensúlyi szintnél, munkkeresleti
szinten a fogl. Kisebb agregát kin. Görbe is görbül
P2: árszint nö: Reálb csökken, magasabb a nominálbér ígérete, árszint nő, agr.
kinálat megtörik egyenessé válik
A Keynes-i munkanélküliek nem elégedettek, az alacsony munkabérek miatt ha
a nominálbér csökk, nem váltja ki a munkanélküliség növekedését
31.Mutassa be a "keynesi" munkapiacot!
ÁBRA: A KEYNESI MUNKAPIACOT MAGÁBAN FOGLALÓ RENDSZER FENT
Keynes nem tartotta fontosnak, szükségszerűnek a munka kínálati
függvényének értelmezését. Nem tagadta létét, de nem dolgozta ki. A
nominálbérek itt is rögzítettek, Keynes szerint így a gazdaság keresletkorlátos
(ezt tipikusnak tartja). Ebben az esetben az árak alacsonyak, a reálbér magas,
tehát a foglalkoztatottság szintjét a munka iránti kereslet határolja be.
A gazdaságban előfordulhat olyan eset, amikor ideális nagyságú az aggregát
kereslet, így olyan árak alakulnak ki, melyeknél éppen teljes foglalkoztatás lesz,
de ez Keynesnél csak véletlen jelenség lehet. FOLYT KÖV O
Ha az aggregát kereslet nagyobb az ideálisnál, akkor a nagy kereslet miatt az
árak nőnek, a reálbér csökken. Keynes itt bevezet egy további momentumot:
Ha túl nagy a kereslet az árupiacon, és csökken a reálbér, a vállalkozók attól
tartanak, hogy dolgozóik felmondanak, vagyis hiába lesz termékeik iránt
kereslet, nem tudnak majd eleget termelni. Így maguk ígérnek magasabb
nominálbért, de az a feltétel, hogy a vállalkozók az áremelkedés mértékében
növeljék a nominálbéreket.
13.Mutassa be a pénzpiac egyensúlyát! /Rajzolja le az ábrát!/
A pénzpiacon akkor van egyensúly, A PÉNZPIACOK EGYENSÚLYA

ha a rögzített pénzkínálat esetén i

minden jövedelemnagysághoz
tartozik egy egyensúlyi kamatláb. A B
i

jövedelem emelkedésével az M iA

egyensúlyi kamatlábak M M2B

emelkednek. M1A M2A

M1B
Ha Y0-hoz magasabb
kamatlábérték tartozik, akkor YA
YB
korlátozott a tranzakciós
pénzkereslet, mert az Y alacsony, a kamatláb azonban meghaladja az
egyensúlyit, ami az értékpapírpiacon kamatlábcsökkenésre vonatkozó
várakozásokat indít be, azaz spakulációs pénzkeresletük csökkentésére vezeti
a gazdasági szereplőket, ami miatt a teljes pénzkereslet elégtelen lesz, nem
alakul ki az egyensúly a pénzpiacon.
37.Mutassa be a tökéletes
munkapiacot magában foglaló A reálórabér, a foglalkoztatás és a termelés alakulása a tökéletes piacok
rendszerében

piacrendszert!
ÁBRA: A
p

TÖKÉLETES PIACOK
AS

RENDSZERE
A munkapiacon mindig egyensúly (w2/h)
p2
AS1

van, a reálbér-függvény függőleges, (w1/h) p1

AS2
AD2

aggregát függőleges, potenciális a w

p /h
w1
p1 /h
AD1

Yr

nemzeti jövedelem: vagyis minden

W Yrpot
p2 2/h
DL

ideális.
DFL=SFL
E1=E2=EF

SL

Yr=f(L/K0)
E
27.Mutassa be a tökéletes munkapiacot!
ÁBRA: A TÖKÉLETES PIACOK RENDSZERE ELŐZŐ OLD
A tökéletes munkapiac a neoklasszikusok munkapiaca. Mindkét függvény
rugalmas. Nincsenek szerződések, megállapodások, a piaci hatások
tökéletesen érvényesülnek. Ezenkívül feltételezik, hogy a reakciósebesség
végtelen nagy, tehát a munkapiac mindig az egyensúly állapotában található.

80.Mutassa be ábrán az azonos erősségű pozitív extern határköltség és pozitív

extern határhaszon együttes hatását! /Rajzolja le az ábrát!/

76.Mutassa be ábrán az eltérő erősségű pozitív extern határköltség és pozitív

extern határhaszon együttes hatását! /Rajzolja le az ábrát!/

78.Mutassa be az azonos erősségű negatív extern határköltség és pozitív

extern határhaszon együttes hatását! /Rajzolja le az ábrát!/
ÁBRA: 4.5. NEGATÍV EXTERN TÉNYEZŐHATÁRKÖLTSÉG ÉS POZITÍV EXTERN
HATÁRHASZON MFC
MSB
A negatív extern tényezőhatárköltség és a VMPL

pozitív extern határhaszon fokozza MFSC

egymás hatását. Együttes hatásuk

lényegesen meghaladja külön-külön
C

megjelenő hatásuk összegét. A B

gazdaságpolitika súlyos mulasztása lenne,

MSB
A

ha a szükséges nagyságrendű támogatás

VMPLD

0 QM QS Q

elmaradása miatt a termelés a piaci

mechanizmusoknak megfelelő QE szintű lenne, s ennek következtében ABC
nagyságú hatékonyságvesztés hatékonyságvesztés következne be.
74.Pozitív-e az extern tényező-határköltség, ha a termelés bővítésének
anyagigényét a szállító csak csökkenő skálahozadék esetén tudja kielégíteni?
Igen, ezáltal a szállítónál, mint harmadik személynél emelkednek a fajlagos
költségek.
68.Számíthatunk-e túltermelésből származó hatékonyságvesztésre, ha az
extern hatások eredője pozitív extern határköltség?
A gazdaság bizonyos szféráiban előfordulhat, hogy a túlcsorduló hatások
összességében pozitív előjelű extern határköltséget indukálnak, azaz a
harmadik személyeknél jelentkező hatások eredője költségtöbblet lesz.
Ennek megfelelően a társadalmi szintű tényezőhatárköltség-függvény
magasabban helyezkedik el a koordináta rendszerben, mint az egyéni szintű. A
metszéspontok alapján nyivánvaló, hogy a piac túltermelést, a munkapiac
túlfoglalkoztatást vezérel, és emiatt kövekezik be a hatékonyságvesztés.
36.Valóban fokozzák a hosszú-távú munkaszerződések a munkakínálat
rugalmasságát? Nem fokozzák, hanem csökkentik.
67.Valószínű-e túltermelésből származó hatékonyságvesztés, ha az extern
hatások eredője pozitív extern határhaszon?
Nem valószínű. Az extern határhasznok eredője pozitív, a termelés
kiterjesztése emeli a harmadik személy által realizált hasznosságot. Így
növekszik mind a társadalmi, mind az egyéni szintű hasznosság, ezért a
foglalkoztatáspolitikának ilyen helyzetben ösztönöznie kell a termelés bővítését
a vállalatoknál.
15.Vezesse le az LM görbét! /Rajzolja le az ábrát is!/
ÁBRA: AZ LM-GÖRBE LEVEZETÉSE
Y0 mellett kevés tranzakciós pénzkereslet
AZ LM GÖRBE LEVEZETÉSE

kell, ezért a spekulációs pénzkereslet

LM

i3

nagyobb lesz, a kamatláb alacsony. i2

A nemzeti jövedelem emelkedésével a

i1

i0

Y0 Y1 Y2 Y3

tranzakciós pénzkereslet is emelkedik, a

spekulációs célú pénzkereslet csökken, a M=L1+L2

kamatláb emelkedik.
Y növekedésével párhuzamosan L1

emelkedik a kamatláb, ami a spekulációs

pénzkínálaton érezteti hatását. Kamatláb csökkenésére számítanak, ezért az
értékpapír piacon árfolyamemelkedésre számítanak, tehát pénzüket
értékpapírban szeretnék tartani, ezért az L2 csökkenni fog.
46.Vezesse le az aggregát keresleti függvényt az IS -LM rendszerben?
/Rajzolja le az ábrát!/ ÁBRA: AZ AGGREGÁT KERESLETI FÜGGVÉNY LEVEZETÉSE
Kiindulási pont: az IS és LM Az aggregát keresleti függvény levezetése

függvények metszéspontja, az
árupiaci egyensúly, ahol az LM(p )
2 LM(p )0

aggregát kereslet és kínálat i

egyenlő. Yr0: az áru- és LM(p )

1

pénzpiac egyensúlyát fejezi ki.

Ez a szituáció egy adott
pénzmennyiségnél, adott IS

árszínvonalnál (p0 -árszintnél)

értelmezhető.
r
Y
r r r
Y 2 Y 0 Y
1

Ha a kormányzat növelné a
nominális pénzmennyiséget
(változatlan árak esetében), P 2

akkor az LM-görbe lefelé P 0

hajlana: LM(p0) – LM(p1). p 1

AD
Ugyanezt eredményezi, ha
változatlan pénzmennyiségnél Q
csökken az árszínvonal.
Feltételezzük, hogy ez p1 árszint, és ennél is értelmezhető egy aggregát
keresleti szint.
Csökkent p1-árszint mellett nagyobb az aggregát kereslet.
Ha nő az árszint (p2), a metszéspont kisebb nemzeti jövedelemnél (Y 2), az
aggregát kereslet visszaesett.
10.Vezesse le az IS görbét! /Rajzolja le az ábrát is!/
ÁBRA: AZ IS-GÖRBE LEVEZETÉSE (4 NEGYEDES ÁBRA!)
Y=C+S Y · (1-c) = S
Y=cY+S 1-c = s ·Y = S

A beruházási függvénynél a független változó a kamatláb (megtakarított

árumennyiség = a beruházásra szánt mennyiséggel). Minden egyes
kamatlábhoz tartozik egy egyensúly, ahol a megtakarítás és a beruházás
egyezik (a megtakarítás reálnagyságként értelmezhető).
A jövedelem emelkedésével egyre nagyobb összeget takarítanak meg, illetve
igényelnek beruházásra, ezért alacsonyabb kamatlábak esetén valósul meg az
árupiaci egyensúly.
A kamatláb és a nemzeti jövedelem változásán alapul az IS-görbe.
 AZ IS GÖRBE LEVEZETÉSE

i0

IS

i1
i2
i3

Y0 Y1 Y2 Y3

enes
S
TESZTEK:
1. Miket tekint helyesnek az alábbi állításokból az IS-görbe viszonylatában?
a.Az IS-görbe alatti pont az árupiac kereslettúlsúlyát jelzi. Igen
b.Az IS-görbe a kamatláb változása következtében eltolódik. Igen
c. Az IS-görbe a beruházások határhatékonyságára vonatkozó várakozások
módosulása miatt eltolódik. Igen
d.Az IS-görbe alatti pont esetén a megtak meghaladja a beruházásokat. Igen
e.A kormányzat autonóm beruh-i következtében az IS-görbe lefelé hajlik. Nem
f. Az IS-görbe alatto pont esetén mind a beruházás, mind a megtakarítás
elmarad egyensúlyi értékétől. Igen
g.A kamatláb változás nem hat az IS-görbe helyzetére. Nem
h.Az IS-görbe alatti pont az árupiac kínálattúlsúlyára utal. Nem
2. Válassza ki az alábbi állításokból azokat, melyeket valósnak tart az LM-görbe
viszonylatában!
a.Az LM-görbe alatti pont a pénzpiac kereslettúlsúlyát jelzi. Igen
b.Az LM-görbe a kamatláb változása következtében eltolódik. Nem
c. Az LM-görbe a beruházások határhatékonyságára vonatkozó várakozások
miatt elmozdul. Nem
d.Az LM-görbe alatti pont esetén alacsony a spekulációs pénzkereslet. Igen (?)
e.A kormányzat mon-is beavatkozása következtében az LM-görbe elhajlik. Igen
f. A likviditási csapda miatt az LM-görbe emelkedő szára kvázi függőleges. Nm
g.Egy adott LM-görbénél feltételezzük a reálpénzmennyiség konstans
nagyságát. Igen
h.Az árszínvonal változása hat az LM-görbe helyzetére. Igen (?)

3. Mely összefüggéseket minősít helyesnek az aggregát keresleti függvény

(ADF) tekintetében?
a.Az ADF az IS-görbe tekintetében határozható meg. Nem
b.Az ADF független változói az IS-LM rendszerben az árszínvonal, a nemzeti
jövedelem, valamint a jóléti transzferek nagysága. Nem
c. Az ADF eltolódik az árszínvonal változásának hatására. Nem
d.A nemzeti jöv. módosulása az ADF mentén történő elmozdulást vált ki. Nem
e.Az ADF egyes pontjai az árszintváltozás miatt elhajló LM és az IS-görbe
metszéspontjaiból származtathatók. Igen
f. Az ADF egyedüli független változója az IS-LM rendszerben az árszínt. Igen
g.A nemzeti jövedelem változásának hatására az ADF eltolódik. Igen
h.Az árszínvonal módosulása az ADF mentén történő elmozdulást vált ki. Igen
4. Válassza ki az áru- és pénzpiac kereslettúlsúlya esetén érvényes
megállapításokat az alábbiak közül!
a.Mindkét piac a konjunktúra irányába hat. Nem
b.A két piac ellentétes irányban befolyásolja a termelést. Igen
c. Mindig a pénzpiac hatása a meghatározó. Nem
d.A két piac erősíti egymás hatását. Nem
e.A két piac közül annak a hatása erősebb, amelyiken nagyobb az
egyensúlytalanság. Igen
f. A vállalkozók a két piac hatása mellett számolnak a kormányzat várható
beavatkozásával is. Igen
g.Az árupiac, azaz a reálszféra hatása domináns. Nem
h.Bár mindkét piac kereslettúlsúlyos, a kibocsátás mégis csökkenhet. Igen
5. Mely állítások helyesek az áru- és pénzpiac kínálattúlsúlya esetén?
a.A két piac erősíti egymás hatását. Nem
b.A két piac közül annak a hatása erősebb, amelyiken nagyobb az
egyensúlytalanság. Igen
c. A vállalkozók a két piac hatása mellett számolnak a kormányzat várható
beavatkozásával is. Igen
d.Az árupiac, azaz a reálszféra hatása domináns. Nem
e.Bár mindkét piac kínálattúlsúlyos, a kibocsátás mégis növekedhet. Igen
f. Mindkét piac a konjunktúra irányába hat. Nem
g.A két piac ellentétes irányban befolyásolja a termelést. Igen
h.Mindig a pénzpiac hatása a meghatározó. Nem
6. Válassza ki az árupiac kínálat- és a pénzpiac kereslettúlsúlya esetén
érvényes megállapításokat!
a.Mindkét piac a konjunktúra irányába hat. Nem
b.A két piac ellentétes irányban befolyásolja a termelést. Nem
c. Mindig a pénzpiac hatása a meghatározó. Nem
d.A két piac erősíti egymás hatását. Igen
e.A két piac közül annak a hatása erősebb, amelyiken nagyobb az
egyensúlytalanság. Igen
f. A vállalkozók a két piac hatása mellett számolnak a kormányzat várható
beavatkozásával is. Igen
g.Az árupiac, azaz a reálszféra hatása domináns. Nem
h.Mindkét piac kedvezőtlenül hat az outputra. Igen
7. Válassza ki az pénzpiac kínálat- és az árupiac kereslettúlsúlya esetén
érvényes megállapításokat!
a.A két piac erősíti egymás hatását. Igen
b.A két piac közül annak a hatása erősebb, amelyiken nagyobb az
egyensúlytalanság. Igen
c. A vállalkozók a két piac hatása mellett számolnak a kormányzat várható
beavatkozásával is. Igen
d.Az árupiac, azaz a reálszféra hatása domináns. Nem
e.Mindkét piac kedvezőtlenül hat az outputra. Igen
f. Mindkét piac a konjunktúra irányába hat. Igen
g.A két piac ellentétes irányban befolyásolja a termelést. Nem
h.Mindig a pénzpiac hatása a meghatározó. Nem
8. Az alábbiak közül melyek a „tökéletes” piacrendszer jellemzői?
a.Végtelen gyors reagálás. Igen
b.A munkapiac egyedül is be tud állni az egyensúlyi helyzetbe. Igen
c. A tőke-munka arány mindig optimális. Igen
d.Mindig megvalósul a teljes foglalkoztatás. Igen
e.Jellemző az önkéntes (akarati) munkanélküliség. Igen
f. Konjunktúrában a tényleges kibocsátás megfelel a potenciálisnak, egyébként
jelentős az elmaradás. Nem
g.Az erőforrás-korlát az effektív. Nem
h.Az aggregát kínálat függvénye pozitív hajlásszögű. Nem
9. Melyek jellemzik az alábbiak közül a tökéletes piacrendszert?
a.A munkahelyek egy részét a vállalkozók nem tudják betölteni. Nem
b.A keresleti korlát mindig effektív. Nem
c. Jellemző a munkanélküliség egyensúlyi rátája. Nem
d.A nominál-órabér változatlan. Nem
e.A reálórabér mindig egyensúlyi. Igen
f. Az aggregát kínálat függvénye függőleges. Igen
g.A kibocsátás jellemzően elmarad a potenciálistól. Nem
h.Az állami interveniáláis képes növelni a reálkibocsátást. Nem
10. Az alábbiak közül melyek a keynesi munkapiacot magában foglaló
piacrendszer jellemzői?
a.Végtelen gyors reagálás. Nem
b.A munkapiac egyedül is be tud állni az egyensúlyi helyzetbe. Nem
c. A tőke-munka arány mindig optimális. Nem
d.Mindig megvalósul a teljes foglalkoztatás. Nem
e.Jellemző a kényszerű munkanélküliség. Igen
f. Konjunktúrában a tényleges kibocsátás megfelel a potenciálisnak, egyébként
jelentős az elmaradás. Igen
g.Az erőforrás-korlát mindig effektív. Nem
h.Az aggregát kínálat függvénye pozitív hajlásszögű. Nem
11. Melyek jellemzik az alábbiak közül a keynesi munkapiacot magában foglaló
piacrendszert?
a.A munkahelyek egy részét a vállalkozók nem tudják betölteni. Igen
b.A keresleti korlát mindig effektív. Igen
c. Jellemző a munkanélküliség egyensúlyi rátája. Igen
d.A nominál-órabér változatlan. Igen
e.A reálórabér mindig egyensúlyi. Nem
f. Az aggregát kínálat függvénye függőleges. Nem
g.A kibocsátás jellemzően elmarad a potenciálistól. Igen (?)
h.Az állami interveniáláis képes növelni a reálkibocsátást. Igen
12. Az alábbiak közül melyek a nem-tökéletes piacrendszer jellemzői?
a.Végtelen gyors reagálás. Nem
b.A munkapiac egyedül is be tud állni az egyensúlyi helyzetbe. Nem
c. A tőke-munka arány mindig optimális. Nem
d.Mindig megvalósul a teljes foglalkoztatás. Nem
e.Jellemző az önkéntes (akarati) munkanélküliség. Igen
f. Konjunktúrában a tényleges kibocsátás megfelel a potenciálisnak, egyébként
jelentős az elmaradás. Igen
g.Az erőforrás-korlát mindig effektív. Nem
h.Az aggregát kínálat függvénye pozitív hajlásszögű. Nem
13. Melyek jellemzik az alábbiak közül a nem-tökéletes piacrendszert?
a.A munkahelyek egy részét a vállalkozók nem tudják betölteni. Igen
b.A keresleti korlát mindig effektív. Igen
c. Jellemző a munkanélküliség egyensúlyi rátája. Igen
d.A nominál-órabér változatlan. Igen
e.A reálórabér mindig egyensúlyi. Nem
f. Az aggregát kínálat függvénye függőleges. Nem
g.A kibocsátás jellemzően elmarad a potenciálistól. Igen
h.Az állami interveniáláis képes növelni a reálkibocsátást. Igen