75.

Ábrázolja a különböző erősségű negatív extern határköltség és negatív

extern határhaszon együttes hatását! /Rajzolja le az ábrát!/
TERMELÉS ÉS HAT.VESZTÉS MFC
MFSC
VMPL

NEGATÍV EXTERN MSB MFCS

MFSC= MFC'
TÉNYEZŐHATÁRKTG ÉS
NEGATÍV EX HATÁR HASZON
ESETÉN G F

C
B VMPLD
MSB
Q
0 QM QS

79.Ábrázolja az azonos erősségű negatív extern határköltség és negatív extern

határhaszon együttes hatását! /Rajzolja le az ábrát!/
ÁBRA FENTI!!!!!!!
A fgv által reprez helyzetben alultermelésből következő hatékonyságvesztés
valósulna meg – az ABC területnek megfelelő mértékben – a piaci erők
korlátozás nélküli érvényesülésekor. A gazdpol aktív eszközeinek
felhasználásával elérhető, hogy az output QM szintről a társadalmilag indokolt
QS kibocsátásig növekedjék, ami a hatékonyságvesztés csökkenéséhez, az
ábra szerint megszűnéséhez vezetne.
A megoldáshoz szükséges támogatás volumene: DFG nagyság.

48.Befolyásolja az IS-LM rendszerben az aggregát keresleti függvény helyzetét

a kamatláb változása?
Az árszínvonal növekedés nem lesz tartós. Az optimista hangulat hatására
nemcsak az egyensúlyi jöv nőtt, hanem az egyensúlyi kamatláb is.
Az árszínvonal növ csökkenti a reálpénzmennyiséget, és ezért tolódik felfelé az
LM(p0)-görbe. Az így keletkezett LM(p1)-görbe metszéspontja az I1S1-görbével a
régi reáljövedelem szintjén, de magasabb kamatláb mellett alakul ki. Ez
csökkenti a beruházási keresletet, ami a jövedelem-csökkenés irányába fog
hatni. Az I1S1-görbe lefelé tolódik, míg el nem éri a korábbi, az IS-görbe által
jelzett szintet. Megszűnik a túlkereslet és az árszínvonal is beáll a régi értékre.
Igen: alacsonyabb kamatláb – több beruházás – nagyobb aggregát kereslet –
nagyobb nemzeti jövedelem – így az aggregát keresleti függvény eltolódik.
63.Egyéni vagy társadalmi szinten magasabb extern hatások érvényesülése
esetén a kibocsátás növelésének költségkihatása?
ÁBRA Kibocsátásegyensúlya neg. extern tényezőhatktg, esetén:
Negatív externhatás esetén a VMP L
MFC

társadalmi szintű tényezőhatárktg. fv. MFSC

alacsonyabban van, mint az egyéni. A MFCS

társadalom számára alacsonyabb a

MFSC

termelés és a foglalkoztatás
D
C

növelésének ktg-e, mint a közvetlen A B

VMP LD

termelőé (vállalkozóé), emiatt 0 QM QS

Q

alultermelés alakul ki.

VMP L
MFC

ÁBRA –TERMELÉS EGYENSÚLYI NAGYS.

POZITÍV EXTERN HAT.KTG ESETÉN: Pozitív MFCS

externhatás esetén a harmadik F

MFC

személyeknél ktg.többlet jelentkezik a

MFC'
B
C
G

társadalmi szintű tényezőhatárktg. A

magasabban van, mint az egyéni

VMP LD
D

QS QM Q
0 Q'

szintű, túltermelés van.

64.Egyéni vagy társadalmi szinten magasabb extern hatások érvényesülése

esetén a kibocsátás növelésével elérhető bevétel
ÁBRA kibocsátás meghat. Negatív
MFSC
VMPL
MSB

externáliák esetén: Negatív MFSC=MFCS

MFSCLSL

externhatás esetén a társadalmi szintű

MFC'

hasznosságot mutató A
C
G

határtermékérték fv. az egyéni szintű F

VMPLD

határtermékbevételt, hasznosságot
B D
MSB

kifejező határtermékérték fv alatt van.

Q
0 QS QM Q’

(túltermelés)
ÁBRA POZITIV EXTERN HATÁRHASZON MSB
MFC

BEFOLY A TERM-RE: Pozitív externhatás

VMP L

MFSC=MFCS

esetén a termelés növekedése harmadik

MFSC LS L

személyeknél növeli a hesznosságot, C

ezért nő mind az egyéni, mind a B

társadalmi szintű hasznosság. A

D
támogatás
MSB

(alultermelés)
VMP LD

QM QS Q
0
44.Elemezze a fiskális politika lehetőségeit a nem-tökéletes munkapiacot
magában foglaló piacrendszerben! /Rajzolja le az ábrát!/
ÁBRA: A NEM-TÖKÉLETES PIACOK A NEM-TÖKÉLETES PIACOK RENDSZERE: A FISKÁLIS INTERVENIÁLÁS HATÁSA

RENDSZERE: A
i LM0 LM2

FISKÁLIS
LM1

INTERVENIÁLÁS HATÁSA
A piacrendszer teljesítménye IS0

elmarad a potenciálistól. Az árak Yr0 Yr2 Yr1

rugalmasan változnak, a reálbér

Yr

módosul. A nombér rögzített, a P3

változó árszint miatt a munkapiac AD3

kerülhet egyensúlyi pozícióba. pE

AS

AD1 – kicsi kereslet, P1 - alacsony p2

ADE

árak, W/P1 - reálbér magas, a wF/p

p0 AD1

rövidebbik oldal határozza meg a wF

p /h Yr3 Yr0 Yr2 Yr1 Yrpot
AD0

Yr

foglalkoztatás nagyságát. E0
E3

A munkások: jó helyzetben E2

vannak, az egyensúlyinál EF

magasabb reálbért kapnak. A

munkanélküliek szeretnének SL
DL
Yr=f(L/K0)

változtatni. Az egyensúlytalanság E

sokáig fennállhat, míg a kormány

beavatkozásáig. Ha nő a kereslet, nő az ár, a rögzített nombérek mellett
egyensúlyi reálbért eredményez, teljes foglalkoztatás jön létre. A reálbér
csökken, kevesen kínálják munkájukat, de még mindig kielégítő – növekedhet a
foglalkoztatás.
A kormányzatnak be kell avatkoznia: fiskális beavatkozással kimozdítja a
gazdaságot (beruházások).
IS0 –ból IS1 – be. A gazdaság teljesítménye Y1- nagyságra változik. Az
árszínvonal stabil. A keresleti függvény eltolódik Y1-jövedelemhez. Emelkednek
a költségek, az árak P 2-re emelkednek, az LM-görbe felfelé hajlik, az új
metszéspont Y2-kibocsátást határoz meg. A fiskális politikájának hatására nő a
kibocsátás Y0-ról Y2-re, de ez kisebb, mintha változatlan árak mellett maradt
volna. A nem-tökéletes munkapiaci rendszernél, vagy a keynesi munkapiaci
rendszerben a keresletnövekedés a reálszféra bővülését is eredményezni fogja.
A reálkibocsátás növekszik, de az árak nőnek, ezért az LM-görbe csak egy
kicsit hajlik feljebb. Az eredmény, hogy a beavatkozás növelte a
reálkibocsátást, de a beavatkozás hatását az infláció, az áremelkedés
korlátozta, tehát nem valósítható meg.
72.Ellensúlyozza-e egymást az azonos erősségű pozitív extern határköltség és
negatív extern határhaszon?
A gazdaságpolitikának koncentrálnia kell arra, hogy ilyen jellegű extern
hatásokkal bíró szférában semmi körülmények között ne gerjesszen expanzív
hatásokat, inkább restruktív, visszafogó intézkedéseket kell érvényesítenie.
Ez a termelés QS-hez közeli szintjét, a hatékonyságvesztésnek a piaci szinthez
képest bekövetkező redukcióját, esetleg megszűnését eredményezné.
A piac mechanizmusai már önmagukban is hatékonyságvesztést váltanak ki.

29.Emelhetik a vállalkozók a nominálbért a nem-tökéletes munkapiacon?

Nem, ilyen piacon a nominálbérek rögzítettek.

14.Értelmezze a LM görbét! AZ LM GÖRBE LEVEZETÉSE

ÁBRA: AZ LM-GÖRBE LEVEZETÉSE

i

LM

Végtelen sok jövedelem- i3

kamatláb kombináció együttesét i2

mutatja meg, amelyek biztosítják,

i1

i0

hogy a pénzkereslet egyenlő

Y0 Y1 Y2 Y3

legyen a rögzített pénzkínálattal

(pénzpiaci egyensúly). Y2
M=L1+L2

nemzeti jövedelem mellett akkora

a tranzakciós pénzkereslet, hogy L1

a spekulációs pénzkínálattal együtt felszívják a teljes pénzkínálatot.

9.Értelmezze az IS görbét! AZ IS GÖRBE LEVEZETÉSE

IS azon nemzeti jövedelem és i

i0

kamatláb párosok által i1

IS

meghatározott mértani hely,

i2
i3

melyeknél a beruházás egyenlő

a megtakarítással, azaz ahol az Y0 Y1 Y2 Y3

árupiac egyensúlyban van. (Y ;

i) egyensúly nem csak a
potenciális kibocsátásnál áll S

fenn.
enes
S

Csak az árupiac egyensúlyát

mutatja az egyenes.

11.Felfogható függvényként a megtakarítás az IS rendszerben?

A megtakarítás formálisan tekinthető függvénynek. Azon összefüggésből
kiindulva, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem függvénye, a megtakarítás
pedig a fogyasztás függvénye.
Y=C+S (1-c)Y = S
Y = cY + S sY = S
42.Hogyan hat a monetáris politika a keynesi munkapiacot magában foglaló
piacrendszerben? /Rajzolja le az ábrát!/
ÁBRA: A KEYNESI TÍPUSÚ
A KEYNESI TÍPUSÚ PIACRENDSZER: A MONETÁRIS INTERVENIÁLÁS HATÁSA

i LM0
LM2

PIACRENDSZER: A MONETÁRIS
LM1

INTERVENIÁLÁS HATÁSA
IS0

Mivel a pénzkínálat nőtt, adott

árszínvonal és a kezdeti reál- Y r0 Y r2 Y r1
Yr

output mellett több pénz marad p

spekulációs célokra, mely w/h

AS

csökkenti a kamatlábat. Ez
növeli a beruházási keresletet és pE

p2
ADE

így a reál-outputot is. wF/h

wF/p
p0
AD1

A pénzmennyiség változásával AD0

operáló monetáris politika akkor w

p /h Yr0 Yr2 Yr1 Yrpot
Yr

a leghatásosabb, amikor az LM-

DL

E0

függvény kamatrugalmatlan. E2

A pénzkínálat változása
nemcsak a monetáris változókra
EE

hat, hanem a reálváltozókra is. A

keynesi elméletben a pénz nem Yr=f(L/K0)

semleges, hanem aktív

E

gazdaságpolitikai eszköz.
A monetáris politika képes a reál-output növekedését előidézni, de eközben az
árak is emelkednek és ez csökkenti a monetáris politika hatásosságát, annál
jobban, minél kevésbé reagál a kínálat az árváltozásokra.

2.Hogyan próbálta megoldani a hat egyenletből és hét ismeretlenből álló

modellt a keynesizmus?
A keynesi modellben a feltevés az, hogy az árak stabilak. Keynes mindig abból
indul ki, hogy a vállalkozók próbálják felmérni az aggregát keresletet.
Kínálatukat közvetlenül a kereslethez igazítják, így a piacon mindig egyensúly
lesz, az árak mindig a tényezőköltségeket tartalmazzák.
52.Hogyan változik az IS-LM rendszerben az aggregát kereslet nagysága, ha
az árszínvonal 20 %-kal csökken, az állam pedig 25 %-kal növeli a nominális
pénzmennyiséget?
Árszínvonal: 1/0,8= 1,25-szörösére, a pénzmennyiség ugyancsak 1,25-
szörösével változtatná, a kettő szorzata adja a változás mértékét.

50.Hogyan változik az IS-LM rendszerben az aggregát keresleti függvény

hajlásszöge, ha az árszínvonal 20 %-kal csökken, az állam pedig 25 %-kal
növeli a nominális pénzmennyiséget?
↓ ↓ Mind az árcsökkenés, mind a pénzmennyiség növekedése azt
eredményezné, hogy a keresleti függvény hajlásszöge csökken, lefelé hajlik,
tehát a két hatás összegződik.

65.Indokolt-e leállítani a termelést pozitív extern tényező-határköltség

felmerülésekor?
Indokolt leállítani, mert túltermelés van a piacon, ez hatékonyságvesztést okoz.
A társadalmi szinten jelentkező ktg. meghaladja a termelés eredményét, ezért
az állami beavatkozás célja a termelés és foglalkoztatottság visszaszorítása.

38.Ismertesse a nem-tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszert!

ÁBRA: A NEM-TÖKÉLETES A NEM-TÖKÉLETES MUNKAPIACOT MAGÁBAN FOGLALÓ
PIACRENDSZER

PIACOK RENDSZERE p

A nominálbérek rögzítettek, a AS

foglalkoztatás alacsony: vagy a p2

AS2

munkakínálat, vagy a munkakereslet

AD2

pE ASE ADE

határolja be. AS1

Az egyensúlyi reálórabérnél éri el a wF

p /h
p1 AD1

Yr

foglalkoztatás a teljes mértéket. Akár

wF wF wF Yr1 Yr2 Yrpot
p1 /h pE /h p2 /h

kisebb, akár nagyobb a reálórabér, a

D1L
E1

S2L E2

foglalkoztatás csökken, emiatt az U DFL=SFL

V EF

aggregát kínálat függvénye S1L D2L Yr=f(L/K0)

visszahajlik.
SL
DL

E
28.Ismertesse a nem-tökéletes munkapiacot!
ÁBRA:A NEM-TÖK.TES PIACOK RENDSZ.
A NEM-TÖKÉLETES MUNKAPIACOT MAGÁBAN FOGLALÓ
PIACRENDSZER

A nominálbéreket szerződésben
p

AS

rögzítik, de ez sem a pillanatnyi AS2

kereslet-kínálatot tükrözi, hanem egy p2

AD2

korábbi kereslet-kínálat relációnak

pE ASE ADE

megfelelő reálbért számítanak. Nincs p1

AS1

AD1

együttmozgás a kereslet, a kínálat és wF

p /h wF
p1 /h
wF
pE /h
wF
p2 /h
Yr1 Yr2 Yrpot
Yr

a munkabér között. Hiába alakul ki a D1L

E1

piacon túl alacsony munkabér, a bér

2
S L E2

U DFL=SFL
V EF

nem tud az egyensúlyi szintig S1L D2L Yr=f(L/K0)

emelkedni, és fordítva sem, hiszen a SL

DL

nominálbér rögzített. Éppen ezért a E

reálbér alakulása valójában a

fogyasztási cikkek és szolgáltatások áralakulásától függ. A gazdaságban
keresletkorlát érvényesül, a fogyasztási cikkek ára alacsony, a reálbér magas,
mely alacsony foglalkoztatottságot eredményez. A foglalkoztatás korlátja tehát
a munka keresleti függvényének felső szakasza.Fordítva: ha túl nagy a
kereslet, a fogyasztási cikkek árai az egyensúlyinál magasabbak, a reálbér
nagyon alacsony. A munka kínálati függvénye lesz a foglalkoztatás korlátja.
77.Ismertesse a pozitív extern határköltség és negatív extern határhaszon
együttes hatását! /Rajzolja le az ábrát!/ MFC
VMPL

ÁBRA:A
MSB
TERMELÉS EGYENSÚLYI NAGYSÁGA POZITÍV
EXTERN TÉNYEZŐHATÁRKÖLTSÉG ÉS NEGATÍV MFSC

EXTERN HATÁRHASZON F
MFCS

Ésszerűtlenül folyósított támogatás C MFC'

indokolatlanul növelné Q’-re a termelést, A

VMPLD

melynek hatására ADF nagyságú B

D MSB

hatékonyságvesztés keletkezne a 0
QS QM Q' Q

gazdaságban. Ez jelentős mértékben

meghaladná a piaci mechanizmusoknak tulajdonítható ABC mértéket, amely QM
kibocsátásnál következne be.
A gazd.pol.nak koncentrálnia kell arra, hogy ilyen jellegű extern hatásokkal bíró
szférában semmi körülmények között ne gerjesszen expanzív hatásokat, inkább
restruktív, visszafogó intézkedéseket kell érvényesítenie.
Ez a term. QS-hez közeli szintjét, a hatékonyságvesztésnek a piaci szinthez
képest bekövetkező redukcióját, esetleg megszűnését eredményezné.
A piac mechanizmusai már önmagukban is hatékonyságvesztést váltanak ki.
69.Keletkezhet-e alultermelésből származó hatékonyságvesztés, ha az extern
hatások eredője negatív extern határköltség?
Igen. A vállalkozók az őket terhelő egyéni szintű költségeket illetve azok
megtérülését tartják szem előtt, ezért EM foglalkoztatást valósítanak meg, és
ezáltal QM kibocsátást érnek el. A társadalom számára azonban ez esetben
alacsonyabb a termelés, a foglalkoztatás növelésének költsége, mint a
közvetlen termelőé. A QM termelési szint után soron következő pótlólagos
munkások nagyobb határtermékértéket termelnek ki, mint amekkora
foglalkoztatásuk társadalmi szintű határköltsége, azaz az általuk termelt
társadalmi határprofit pozitív előjelű.
Indokolt lenne ezért a termelést QS szintig emelni, amihez a foglalkoztatást E S
nívóra kellene emelni. Ez azonban a kizárólag intern hatásokat mérlegelő
szerződő felek érdekeit sértené, ezért a termelés, a foglalkoztatás növelése
nem valósul meg. Még a tökéletes munkapiaci mechanizmusok is csak piaci
optimumot eredményezhetnek, a makrogazdaság egészére értelmezhető
optimális állapot nem valósítható meg, a gazdaságban hatékonyságvesztés
következik be.
A társadalmilag indokoltnál kisebb kibocsátás az elérhetőnél csak alacsonyabb
életszínvonalat tesz lehetővé, tehát a hatékonyságvesztés más szempontból
jóléti veszteséget is jelent.
Az alulfoglalkoztatásból származó hatékonyságvesztés esetén kevesebb
munkatényezőt használnak fel, emiatt kevesebbet termelnek, mint amennyi a
társadalmi, makrogazdasági megítélés alapján ésszerű lenne.

73.Kompenzálja-e egymást az azonos erősségű negatív extern határköltség és

negatív extern határhaszon?
Elvileg lehetséges a két oldalon jelentkező extern hatás egyenlő erőssége, mely
esetben nem jelentkezne hatékonyságvesztés, legalábbis nem az eddig
tapasztalható közvetlen módon.
A termelés piac által vezérelt és társadalmilag indokolt szintje egybeesne, de
nem lenne egyenlő a termék piaci és társadalmi ára.

71.Kompenzálja-e egymást az azonos erősségű pozitív extern határköltség és

pozitív extern határhaszon?
Azonos előjelű externáliák hatása ellentétes irányú, részben kompanzálják
egymás hatását, így e társadalmilag ésszerű helyzethez képest csak eredőjük
mértékének megfelelően következik be elmozdulás, valósul meg
hatékonyságvesztés.
66.Lehetséges-e alultermelésből származó hatékonyságvesztés, ha az extern
hatások eredője pozitív extern határhaszon?
ÁBRA Poz extern határh befolyása a MSB
MFC

termelésre
VMPL

MFSC=MFCS
MFSCLSL

Lehetséges. A foglalkoztatáspolitikának ilyen

helyzetben ösztönöznie kell a termelés C

bővítését a vállalatoknál. A piac által B

meghatározott egyensúlyi kibocsátási szint

MSB
A támogatás
D

passzív tudomásulvétele alultermelésből,

VMPLD

QM QS Q
0

alulfoglalkoztatásból következő
hatékonységvesztést eredményezne.
70.Megsemmisíti-e egymást az azonos erősségű negatív extern határköltség és
pozitív extern határhaszon?
A negatív extern tényezőhatárköltség és a pozitív extern határhaszon fokozza
egymás hatását. Együttes hatásuk lényegesen meghaladja külön-külön
megjelenő hatásuk összességét. Célszerű a termelés bővítése.
49.Megváltoztatja az IS-LM rendszerben az aggregát keresleti függvény
hajlásszögét az árszínvonal módosulása?
P

- A pénzmennyiség és az árszínvonal változása YD(M2)

között szoros kapcsolat van, belőle származtatható YD(M1)

a pénz kereslete is.

MD = k · p · Y
YD(M0)
Y

Adott pénzmennyiség mellett az árszínvonal és a

reál nemzeti jövedelem között fordított arányosság áll fenn.
Magasabb árszínvonal esetén kevesebb termék vásárolható meg, mint
alacsonyabb árszínvonal esetén. Adott pénzmennyiség mellett az árszínvonal
függvényében ábrázolható a reál output iránti kereslet.– Az aggregát keresleti
függvény az árszínvonal változását tükrözi, ez az egyetlen független változó,
tehát nem határozza meg a hajlásszögét.
62.Mekkora bevételt eredményez extern hatások érvényesülése esetén a
vállalkozó számára egy új munkás felvétele?
Vállalkozások a ktg-ek megtérülését tartják szem előtt Em foglalkoztatást
valósítanak meg és Qm kibocsátást érnek el. Qm termelési szint után a
következő pótlólagos munkások nagyobb határtermékértéket termelnének ki,
mint foglalkoztatódik, társi szintű határköltsége, társadalmi határportfoliópozitív,
indokolt atremelés Qs szintre emelése, amihez Es foglalkoztatási szintre
emelés.