MONOPÓLIUM

JELLEMZŐI

Egy termelő
Ármeghatározó
Be/kilépési korlátok
természetes korlátok – az iparágban
használt technológiával függ össze →
természetes monopólium
mesterséges korlátok – a vállalat
hatalmának felhasználásával valósul meg
2
KIALAKULÁSÁNAK OKAI
Hatékonyság
- természetes monopólium
- optimális üzemméret nagysága a piaci
kereslethez képest;
Jogi korlátozás
- szerzői jogok, szabadalmak által;
Belépések korlátozása
A már piacon lévő vállalatok kiszorító magatartása,
stratégiai szövetség → megszűnik a verseny,
monopóliumként működhetnek.
3
A vállalat által érzékelt keresleti függvény
árelfogadó ármeghatározó
P P

P1
d = MR = AR
P
P2
MR d
Q Q
Q1 Q2
d: a vállalat által érzékelt keresleti
Döntés: olyan P, Q kombináció,
függvény, ami nem a piaci keresleti
ahol π maximális.
függvény!
d: egyidejűleg kell vizsgálni az
Az értékesítés korlátja technológiai
ár-mennyiség alakulását.
oldalról jelenik meg ⇒ a vállalat
kapacitása határozza meg.
P = a-b*Q
TR = P*Q = a*Q – b*Q2
MR = dTR/dQ = a – 2*b*Q
4
Ha a vállalat ármeghatározó ⇒ P>MR (ehhez piaci erő kell!!!)
CÉLJA: PROFITMAXIMALIZÁLÁS

Keresleti függvény: P = a - b*Q

Profitfüggvény: π = P*Q - TC(Q) =
= (a - b*Q)*Q – TC(Q)
= a*Q – b*Q2 – TC(Q)
Elsődleges feltétel:
dπ/dQ = 0, azaz MR = MC
Másodlagos feltétel:
dMR/dQ < dMC/dQ
5
Árrugalmasság és teljes bevétel
P
MR
TR = P*Q
P1 |ε| > 1
-ΔTR
P = a – b*Q
P2 MR = dTR/dQ
●|ε| =1 MR = a – 2bQ
P3
|ε| < 1
P4 D=AR Ha Q nő ⇒ P csökken →
+ΔTR a P*Q területeket kell összehasonlítani!
● Q
Q1 Q2 Q3 Q4
MR
TR

●
TR(P,Q) Q*-nál:
a bevétel maximális és nem a profit!!!
Q
Q* 6
Döntési tartomány a mennyiség szempontjából
Profitmaximum
P Profitmaximum elsődleges feltétele:
MR = MC → QM
költségek

MC
AC π = TR – TC
TRM = PM*QM
PM ● AVC
TCM = ACM*QM
π = TRM – TCM = (PM – ACM)*QM
Tπ
ACM ● ●
●
MR=MC
●
MR D
Q
QM

A keresleti függvény (D) helyzetétől függ a profitmaximumot

biztosító termelési mennyiség és ár. 7
Fedezeti állapot
AC Minden piaci
P
költségek szerkezetre igaz:
MC
TR = TC
F P = AC
ACM = PM
π=0
TR=TC

MR D
Q
QM

Monopol hatalommal bíró vállalatok esetén:

QM nem köthető fix termelési mennyiséghez, lehet, hogy nincs is!

D helyzetétől függ.
Ha kialakul (AC érinti D-t) ⇒ ACmin előtt lesz.
8
Üzemszüneti állapot– TR csak VC-t fedezi
AC
veszteség
AVC
MC
ACÜ
P
●
Piacszerkezettől
költségek

AFC független feltételek:

FC TR = VC
AVCÜ=PÜ ●Ü P = AVC
π<0
TR=VC
|π | = FC
MR D
Q
QÜ
Monopol hatalommal bíró vállalatok esetén:

QÜ nem köthető fix termelési mennyiséghez!

AVCmin előtt alakul ki. 9
Kínálati függvény – az ár és a piacra vitt mennyiség
közötti függvényszerű kapcsolat
P, költség Q1-hez különböző P-k
tartoznak, ha a keresleti
MC viszonyokban valamilyen
változás van. ⇒
Nem állapítható meg általános
P1 összefüggés P és Q között.
⇒
MR=MC
P2 Nem határozható meg
kínálati függvény. ⇒

Nem határozható meg
iparági kínálati függvény.
MR MR D D
Q
Q1

Minden konkrét esetben vizsgálni kell, hogyan alakul a vállalat egyedi

keresleti függvénye és ez milyen hatással van MR-re
⇒ P, Q meghatározása. 10
Termelői többlet:
– egy egységre vetítve a mindenkori piaci árnak a
kínálati árat, azaz a határköltséget meghaladó
része;
– a termelés egészét tekintve a teljes árbevételnek a
határköltségek összegét meghaladó része.

Holtteherveszteség:
Két állapot összehasonlításakor az eredeti
fogyasztói és termelői többletek összegében
mutatkozó csökkenést holtteher veszteségnek
nevezzük.

11
Holtteher-veszteség (a TV-hez viszonyítva határozzuk meg)

TÖKÉLETES VERSENY STATIKUS ELEMZÉS TISZTA MONOPÓLIUM

P P
n MCM
S ⇒ ΣMCi
i=1 Ft
Ft PM
PTV PTV HOLTTEHER-
Tt VESZTESÉG
Tt

D
D MR

QTV Q QM QTV Q
Több termék; Kevesebb termék: QTV-QM;
Alacsonyabb áron; Magasabb áron: PM-PTV;
Nincs HTV; Piaci kudarc: HTV;
Társadalmi jólét szempontjából kedvezőbb. Társadalmi jólét szempontjából
- a neoklasszikus közgazdaságtan egyik kedvezőtlenebb. 12
alapmegállapítása.
Állami szabályozás alakul ki.
Tökéletes verseny - Tiszta monopólium
iparági szint
azonos keresleti és költségviszonyok
a társadalmi jólét szempontjából vizsgáljuk (Ft és Tt alakulása)

Nagy a verseny; Nincs verseny;

Minden információ azonnal
rendelkezésre áll;
Nincs értelme a
fejlesztésnek;
Innováció szempontjából
nem szerencsés;
Társadalmi jólét
szempontjából kedvező.
Állami szabályozás (output-,
profit-, árszabályozás);
Alacsony motiváció az
innovációra;
DE: monopolhatalom nélkül nincs
pénz a fejlesztésre!
Hosszú távon, az innováció miatt
hasznos is lehet!
Az állami szabályozásnak
megtámadható piacokat kell13
létrehozni.
 A tananyag végére
értünk…

!!!!! FELADAT !!!!!

Felkészülni a
vizsgára!
Tanulni önállóan ÉS folyamatosan kell!!!
A tanulás alapja a KÖNYV!
Köszönöm a figyelmet!
14