Professional Documents
Culture Documents
szám
M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A
2023. december 18., hétfő
Tartalomjegyzék
569/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet A sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. melléklete
módosításának kihirdetéséről 10191
570/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet Kiberbiztonsággal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 10210
571/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról 10211
572/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról
szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításáról 10212
573/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és
megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról 10212
574/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez
kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható
bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági
feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 10213
575/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló
429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról 10214
576/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen
Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak
meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 10214
577/2023. (XII. 18.) Korm. rendelet A Károli Gáspár Református Egyetem beruházásával összefüggő
közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról 10215
66/2023. (XII. 18.) MNB rendelet A jognyilatkozatok továbbítására szolgáló informatikai rendszer
működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára,
valamint az e rendszer útján végzett adat továbbításra vonatkozó
részletes szabályokról 10218
5/2023. (XII. 18.) NMHH rendelet A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak
igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló
5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet módosításáról 10223
2/2023. (XII. 18.) EUM rendelet A Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére
tartós külszolgálatra kihelyezettek részére biztosítható
devizaárfolyam-kompenzáció megállapításának részletes szabályairól 10229
1570/2023. (XII. 18.) Korm. határozat A kórházban hagyott újszülött gyermekek helyzete rendezésének irányairól 10232
1573/2023. (XII. 18.) Korm. határozat A KEHOP-6.4.1-22-2023-00006 azonosító számú, „Árvízi biztonság
növelése a FETIVIZIG területén” című, a KEHOP-1.6.0-15-2016-00012
azonosító számú, „Tűzoltó laktanyák kialakítása – Kecskemét tűzoltóság”
című és a KEHOP-1.6.0-15-2022-00030 azonosító számú,
„Logisztikai raktárcsarnok építése – II.” című projektek támogatásának
növeléséről, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági
Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló
1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról 10235
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám 10191
III. Kormányrendeletek
1. §
A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló
99/2007. (V. 8.) Korm. rendelettel kihirdetett, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény (a továbbiakban:
Egyezmény) I. melléklete módosítása kötelező hatályának elismerésére.
2. §
A Kormány az Egyezmény I. melléklete módosítását e rendelettel kihirdeti.
3. § (1) Az Egyezmény I. melléklete módosításának hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az Egyezmény I. melléklete módosításának hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2–3. § és a 6. §, valamint az 1–2. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Egyezmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hiteles szövegének és annak hivatalos magyar nyelvű
fordításának közzétételéről a sportpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
5. §
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a sportpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
6. §
Hatályát veszti a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. és II. melléklete módosításának kihirdetéséről
szóló 542/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, 3. §-a, valamint 1. és 2. melléklete.
1. melléklet az 569/2023. (XII. 18.) Korm. rendelethez 1. melléklet a …/2023. (… …) Korm. rendelethez
Bevezetés
A mindenkor hatályos Tiltólista a Nemzetközi Doppingellenes Program részét képező, kötelezően alkalmazandó
nemzetközi követelmény.
A Tiltólista tartalmának aktualizálására évente kerül sor, amelyet a WADA által elősegített átfogó konzultációs
folyamat előz meg. A Tiltólista hatályba lépésének napja 2024. január 1.
A Tiltólista hivatalos szövegét a WADA gondozza, a szöveg angol és francia nyelven kerül közzétételre. Az angol
és a francia nyelvű változat közötti bármely eltérés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó. Az alábbi kifejezések
használatosak a Tiltólistában a tiltott anyagok és módszerek vonatkozásában.
Mindenkor tiltott
A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat által meghatározott, versenyidőszakon belül és azon kívül is tiltott
anyagok vagy módszerek.
TILTOTT ANYAGOK
Minden esetben tiltott bármely olyan farmakológiai szer, amely nem szerepel a Lista valamely következő
részében, és amely jelenleg nem rendelkezik valamely kormányzati szabályozó egészségügyi hatóság humán
terápiás használatra történő jóváhagyásával (például preklinikai fázisban lévő vegyületek vagy vizsgálati
készítmények, vagy olyan vizsgálati készítmények, amelyek vizsgálatát félbehagyták, új pszichoaktív anyagok,
kizárólag állatgyógyászati használatra jóváhagyott készítmények).
A csoport számos különböző anyagot magába foglal beleértve – de nem kizárólagosan – a BPC-157-et,
a 2,4-Dinitrophenolt (DNP) és a Troponin Aktivátorokat (pl. Reldesemtiv és Tirasemtiv).
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám 10193
illetve egyéb, hasonló kémiai szerkezetű vagy hasonló biológiai hatású szerek.
Az alábbi szerek, valamint a hasonló kémiai szerkezetű vagy hasonló biológiai hatású egyéb szerek tiltottak:
Az összes szelektív és nem szelektív béta-2 agonista, beleértve minden optikai izomert, tiltott.
A teljesség igénye nélkül:
Arformoterol; fenoterol; formoterol; higenamine; indacaterol; levosalbutamol; olodaterol; procaterol; reproterol;
salbutamol; salmeterol; terbutaline; tretoquinol (trimetoquinol); tulobuterol; vilanterol.
Kivételek:
- Inhalált salbutamol: 24 óra alatt legfeljebb 1600 mikrogramm, amelynek megosztott mennyisége
8 órán keresztül nem haladhatja meg a 600 mikrogrammot a dózis bármely adagjától kezdődően;
- Inhalált formoterol: maximális kiadagolt dózis 24 óra alatt legfeljebb 54 mikrogramm;
- Inhalált salmeterol: 24 óra alatt legfeljebb 200 mikrogramm;
- Inhalált vilanterol: 24 óra alatt legfeljebb 25 mikrogramm.
Megjegyzés:
Ha a salbutamol koncentrációja a vizeletben meghaladja a 1000 ng/ml értéket, vagy a formoterolé
a 40 ng/ml értéket, azt nem lehet a szer terápiás célú alkalmazásának tekinteni és pozitív vizsgálati
eredménynek (AAF) tekintendő, hacsak a Sportoló ellenőrzött farmakokinetikai vizsgálattal igazolni nem tudja,
hogy a normál értéktől eltérő mérési eredmény olyan terápiás célú (inhalált) dózisnak tudható be, amely
nem haladta meg a fent megjelölt maximális dózist.
Minden vízhajtó és maszkírozó szer, beleértve – ha értelmezhető – minden (pl. d- és l-) optikai izomert, tiltott.
A teljesség igénye nélkül:
- Vízhajtók, úgy mint:
Acetazolamide; amiloride; bumetanide; canrenone; chlortalidone; etakrinsav (etacrynic acid);
furosemide; indapamide; metolazone; spironolactone; thiazide-ek, pl. bendroflumethiazide,
chlorothiazide és hydrochlorothiazide; torasemide; triamterene;
- Vaptánok, pl. conivaptan, mozavaptan, tolvaptan;
- Plazmanövelők intravénás beadás útján, úgy mint:
Albumin, dextran, hydroxyethyl starch, mannitol;
- Desmopressin;
- Probenecid;
Illetve egyéb, hasonló kémiai szerkezetű vagy hasonló biológiai hatású szerek.
Kivételek:
- Drospirenone; pamabrom; és szénsav-anhidráz gátlók helyileg történő szemészeti alkalmazása
(pl. dorzolamide, brinzolamide).
- A felypressin helyi alkalmazása fogorvosi anesztézia keretében.
Megjegyzés:
Ha egy Sportoló Mintájában – helyzettől függően – bármikor vagy Versenyidőszakon belül a küszöbértékkel
rendelkező következő szerek: formoterol, salbutamol, cathine, ephedrine, methylephedrine és pseudoephedrine
bármilyen mennyisége kerül kimutatásra vízhajtóval vagy maszkírozó szerrel együtt (kivéve szénsav-anhidráz
gátlók helyileg történő szemészeti alkalmazása, vagy a felypressin helyi alkalmazása fogászati érzéstelenítés
keretében) az pozitív vizsgálati eredménynek tekintendő, hacsak a Sportoló a vízhajtóra és maszkírozó anyagra
vonatkozóan kiadott gyógyászati célú mentesség mellett nem rendelkezik jóváhagyott gyógyászati célú
mentességgel az adott anyagra vonatkozóan is.
TILTOTT MÓDSZEREK
Az alábbiak tiltottak:
M1.1. Bármilyen eredetű autológ, allogén (homológ) vagy heterológ vér-, illetve vörösvérsejt-készítmény
bármilyen mennyiségben történő beadása vagy visszajuttatása a keringési rendszerbe, kivéve a sportolók általi,
bejegyzett gyűjtőközpontban végzett plazma- vagy plazmakomponensek plazmaferezissel történő adását.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám 10197
M1.3. A vérbe vagy a vér alkotóelemeibe intravaszkuláris úton történő fizikai vagy kémiai beavatkozás bármely
formája.
Az alábbiak tiltottak:
M2.1. A manipulálás vagy manipulálás kísérlete, a doppingellenőrzés során levett minták integritásának vagy
érvényességének megváltoztatása céljából.
Ilyenek a teljesség igénye nélkül:
A minta helyettesítése és/vagy meghamisítása, pl. proteázok hozzáadása a mintához.
M2.2. A 12 órás időtartam alatt összesen 100 ml-t meghaladó intravénás infúziók és/vagy injekciók, kivéve
a kórházi kezelések, sebészeti eljárások vagy klinikai diagnosztikai vizsgálatok során indokoltan kapottakat.
TILTOTT ANYAGOK
S6. STIMULÁNSOK
Versenyidőszakon belül tiltott anyag.
A csoportba tartozó tiltott anyagok „meghatározott anyagnak” minősülnek, kivéve az S6.A alcsoportba tartozók,
amelyek „nem meghatározott anyagnak” minősülnek.
Ebben a részben függőséget okozó szernek minősül: kokain és methylenedioxymethamphetamine
(MDMA / “ecstasy”)
Minden stimuláns, beleértve – ha értelmezhető – minden (pl. d- és l-) optikai izomert, tiltott.
Stimulánsok, úgymint:
Kivételek:
- Clonidine
- A bőrgyógyászati, légúti, szemészeti vagy fülészeticélból alkalmazott imidazoline-származékok
(pl. brimonidine, clonazoline, fenoxazoline, indanazoline, naphazoline, oxymetazoline, tetryzolyne,
tramazoline, xylometazoline) és a 2024. évi monitoring programban* szereplő stimulánsok.
*
Bupropion, koffein (caffeine), nikotin (nicotine), phenylephrine, phenylpropanolamine, pipradrol és synephrine:
Ezek a szerek szerepelnek a 2024. évi monitoring programban, és nem tekinthetők Tiltott Szereknek.
**
Cathine (d-norpseudoephedrine) és annak l-izomere: Tiltott, ha koncentrációja a vizeletben meghaladja
a milliliterenkénti 5 mikrogrammot.
***
Ephedrine és a methylephedrine: Tiltott, ha bármelyik koncentrációja a vizeletben meghaladja a milliliterenkénti
10 mikrogrammot.
****
Epinephrine (adrenaline): Nem tiltott helyileg, pl. orrban, szemészeti céllal alkalmazva, vagy helyi érzéstelenítő
szerekkel együtt alkalmazva.
*****
Pseudoephedrine: Tiltott, ha koncentrációja a vizeletben meghaladja a milliliterenkénti 150 mikrogrammot.
S7. NARKOTIKUMOK
Versenyidőszakon belül tiltott anyag.
A csoportba tartozó tiltott anyagok „meghatározott anyagnak” minősülnek.
Ebben a részben függőséget okozó szernek minősül: diamorphine (heroin)
Az alábbi narkotikumok, beleértve – ha értelmezhető – minden (pl. d- és l-) optikai izomert, tiltottak:
Buprenorphine;
Dextromoramide;
Diamorphine (heroin);
Fentanyl és származékai;
Hydromorphone;
Methadone;
Morphine;
Nicomorphine;
Oxycodone;
Oxymorphone;
Pentazocine;
Pethidine;
Tramadol.
S8. KANNABINOIDOK
Versenyidőszakon belül tiltott anyag.
A csoportba tartozó tiltott anyagok „meghatározott anyagnak” minősülnek.
Ebben a részben függőséget okozó szernek minősül: tetrahydrocannabinol (THC)
Kivételek:
- Kannabidiol.
S9. GLÜKOKORTIKOIDOK
Versenyidőszakon belül tiltott anyag.
A csoportba tartozó tiltott anyagok „meghatározott anyagnak” minősülnek.
Minden glükokortikoid injektálható, orális [beleértve a szájnyálkahártyán keresztül (pl. bukkális módon, fogínyen
keresztül, nyelv alatti módon)], vagy rektális úton történő alkalmazása tiltott.
A teljesség igénye nélkül:
Beclometasone;
Betamethasone;
Budesonide;
Ciclesonide;
Cortisone;
Deflazacort;
Dexamethasone;
Flunisolide;
10200 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám
Fluocortolone;
Fluticasone;
Hydrocortisone;
Methylprednisolone;
Mometasone;
Prednisolone;
Prednisone;
Triamcinolone acetonide.
Megjegyzés:
Az egyéb beadási módok (beleértve a belélegzést és a következő helyi alkalmazást: fogászati-intrakanális,
dermális, intranazális, szemészeti, fülészeti és perianális) nem tiltottak, ha a gyártó engedélyezett dózis-
tartományán és terápiás javallatain belül alkalmazzák.
P1. BÉTA-BLOKKOLÓK
Bizonyos sportágban tiltott anyagok
A csoportba tartozó tiltott anyagok „meghatározott anyagnak” minősülnek.
Introduction
The Prohibited List is a mandatory International Standard as part of the World Anti-Doping Program.
The List is updated annually following an extensive consultation process facilitated by WADA. The effective date of
the List is 01 January 2024.
The official text of the Prohibited List shall be maintained by WADA and shall be published in English and French.
In the event of any conflict between the English and French versions, the English version shall prevail.
Below are some terms used in this List of Prohibited Substances and Prohibited Methods.
Prohibited In-Competition
Subject to a different period having been approved by WADA for a given sport, the In-Competition period shall in
principle be the period commencing just before midnight (at 11:59 p.m.) on the day before a Competition in which
the Athlete is scheduled to participate until the end of the Competition and the Sample collection process.
Substances of Abuse
Pursuant to Article 4.2.3 of the Code, Substances of Abuse are substances that are identified as such because they
are frequently abused in society outside of the context of sport. The following are designated Substances of Abuse:
cocaine, diamorphine (heroin), methylenedioxymethamphetamine (MDMA/”ecstasy”), tetrahydrocannabinol (THC).
PROHIBITED SUBSTANCES
Any pharmacological substance which is not addressed by any of the subsequent sections of the List and with
no current approval by any governmental regulatory health authority for human therapeutic use (e.g. drugs under
pre-clinical or clinical development or discontinued, designer drugs, substances approved only for veterinary use)
is prohibited at all times.
This class covers many different substances including but not limited to BPC-157, 2,4- Dinitrophenol (DNP) and
Troponin Activators (e.g. Reldesemtiv and Tirasemtiv).
Prostanozol (17β-[(tetrahydropyran-2-yl)oxy]-1'H-pyrazolo[3,4:2,3]-5α-androstane);
Quinbolone;
Stanozolol;
Stenbolone;
Testosterone;
Tetrahydrogestrinone (17-hydroxy-18a-homo-19-nor-17α-pregna-4,9,11-trien-3-one);
Tibolone;
Trenbolone (17β-hydroxyestr-4,9,11-trien-3-one);
Trestolone (7ɑ-Methyl-19-nortestosterone, MENT)
and other substances with a similar chemical structure or similar biological effect(s).
The following substances, and other substances with similar chemical structure or similar biological effect(s),
are prohibited:
S2.1.Erythropoietins (EPO) and agents affecting erythropoiesis, including, but not limited to:
S2.1.1 Erythropoietin-Receptor Agonists, e.g.
Darbepoetins (dEPO); erythropoietins (EPO); EPO based constructs [e.g. EPO-Fc, methoxy
polyethylene glycol-epoetin beta (CERA)]; EPO-mimetic agents and their constructs (e.g. CNTO-530,
peginesatide).
S2.1.2 Hypoxia-inducible factor (HIF) activating agents, e.g. Cobalt; daprodustat (GSK1278863);
IOX2; molidustat (BAY 85-3934); roxadustat (FG-4592); vadadustat (AKB-6548); xenon.
S2.1.3 GATA inhibitors, e.g. K-11706.
S2.1.4 Transforming growth factor-beta (TGF-β) signalling inhibitors, e.g. Luspatercept; sotatercept.
S2.1.5 Innate repair receptor agonists, e.g. Asialo EPO; carbamylated EPO (CEPO).
All selective and non-selective beta-2 agonists, including all optical isomers, are prohibited;
Including, but not limited to:
Arformoterol, fenoterol; formoterol; higenamine; indacaterol; levosalbutamol; olodaterol; procaterol; reproterol;
salbutamol; salmeterol; terbutaline; tretoquinol (trimetoquinol); tulobuterol; vilanterol.
Exceptions:
- Inhaled salbutamol: maximum 1600 micrograms over 24 hours in divided doses not to exceed 600
micrograms over 8 hours starting from any dose;
- Inhaled formoterol: maximum delivered dose of 54 micrograms over 24 hours;
- Inhaled salmeterol: maximum 200 micrograms over 24 hours;
- Inhaled vilanterol_ maximum 25 microgramms over 24 hours.
Note:
The presence in urine of salbutamol in excess of 1000 ng/mL or formoterol in excess of 40 ng/mL is not consistent
with therapeutic use of the substance and will be considered as an Adverse Analytical Finding (AAF) unless
the Athlete proves, through a controlled pharmacokinetic study, that the abnormal result was the consequence
of a therapeutic dose (by inhalation) up to the maximum dose indicated above.
4.2. Anti-estrogenic substances [anti-estrogens and selective estrogen receptor modulators (SERMs)]
Including, but not limited to:
Bazedoxifene;
Clomifene;
Cyclofenil;
Fulvestrant,
Ospemifene;
Raloxifene;
Tamoxifen;
Toremifene.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám 10205
All diuretics and masking agents, including all optical isomers, e.g. d- and l- where relevant, are prohibited.
Including, but not limited to:
- Diuretics such as:
Acetazolamide; amiloride; bumetanide; canrenone; chlortalidone; etacrynic acid; furosemide; indapamide;
metolazone; spironolactone; thiazides, e.g. bendroflumethiazide, chlorothiazide and hydrochlorothiazide;
torasemide; triamterene;
- Vaptans, e.g. conivaptan, mozavaptan, tolvaptan;
- Plasma expanders by intravenous administration such as:
Albumin, dextran, hydroxyethyl starch, mannitol;
- Desmopressin;
- Probenecid,
and other substances with a similar chemical structure or similar biological effect(s).
Exceptions:
- Drospirenone; pamabrom; and topical ophthalmic administration of carbonic anhydrase inhibitors
(e.g. dorzolamide, brinzolamide).
- Local administration of felypressin in dental anaesthesia.
Note:
The detection in an Athlete’s Sample at all times or In-Competition, as applicable, of any quantity of the following
substances subject to threshold limits: formoterol, salbutamol, cathine, ephedrine, methylephedrine
and pseudoephedrine, in conjunction with a diuretic or masking agent (except topical ophthalmic administration
of a carbonic anhydrase inhibitor or local administration of felypressin in dental anaesthesia), will be considered
as an Adverse Analytical Finding (AAF) unless the Athlete has an approved Therapeutic Use Exemption (TUE)
for that substance in addition to the one granted for the diuretic or masking agent.
PROHIBITED METHODS
M1.1. The Administration or reintroduction of any quantity of autologous, allogenic (homologous) or heterologous
blood, or red blood cell products of any origin into the circulatory system except donation by Athletes of plasma
or plasma components by plasmapheresis performed in a registered collection center.
M1.3. Any form of intravascular manipulation of the blood or blood components by physical or chemical means.
M2.2. Intravenous infusions and/or injections of more than a total of 100 mL per 12-hour period except for those
legitimately received in the course of hospital treatments, surgical procedures or clinical diagnostic investigations.
The following, with the potential to enhance sport performance, are prohibited:
M3.1. The use of nucleic acids or nucleic acid analogues that may alter genome sequences and/or alter gene
expression by any mechanism. This includes but is not limited to gene editing, gene silencing and gene transfer
technologies.
S6. STIMULANTS
PROHIBITED IN-COMPETITION
All prohibited substances in this class are Specified Substances except those in S6.A, which are non-Specified
Substances.
Substances of Abuse in this section: cocaine and methylenedioxymethamphetamine (MDMA /“ecstasy”)
All stimulants, including all optical isomers, e.g. d- and l- where relevant, are prohibited.
Stimulants include:
Mesocarb;
Metamfetamine(d-);
p-Methylamfetamine ;
Modafinil;
Norfenfluramine;
Phendimetrazine;
Phentermine;
Prenylamine;
Prolintane.
Tenamfetamine (methylenedioxyamphetamine);
Tuaminoheptane;
and other substances with a similar chemical structure or similar biological effect(s).
Exceptions:
- Clonidine
- Imidazoline derivatives for dermatological, nasal, ophthalmic or otic use (e.g. brimonidine, clonazoline,
fenoxazoline, indanazoline, naphazoline, oxymetazoline, tetryzoline, tramazoline, xylometazoline) and those
stimulants included in the 2024 Monitoring Program*.
S7. NARCOTICS
PROHIBITED IN-COMPETITION
All prohibited substances in this class are Specified Substances.
Substance of Abuse in this section: diamorphine (heroin)
The following narcotics, including all optical isomers, e.g. d- and l- where relevant, are prohibited:
Buprenorphine;
Dextromoramide;
Diamorphine (heroin);
Fentanyl and its derivatives;
Hydromorphone;
Methadone;
Morphine;
Nicomorphine;
Oxycodone;
Oxymorphone;
Pentazocine;
Pethidine;
Tramadol.
S8. CANNABINOIDS
PROHIBITED IN-COMPETITION
All prohibited substances in this class are Specified Substances.
Substance of Abuse in this section: tetrahydrocannabinol (THC)
Exceptions:
- Cannabidiol.
S9. GLUCOCORTICOIDS
PROHIBITED IN-COMPETITION
All prohibited substances in this class are Specified Substances.
All glucocorticoids are prohibited when administered by any injectable, oral [including oromucosel (e.g. buccal,
gingival, sublingual)] or rectal routes.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám 10209
Note:
Other routes of administration (including inhaled, and topical: dental-intracanal, dermal, intranasal,
ophthalmological, otic and perianal) are not prohibited when used within the manufacturer’s licenced doses and
therapeutic indications.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet
módosítása
1. §
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §
(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A KIFÜ közfeladatként ellátja az (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a kiberbiztonsági
kompetenciaközösség számára kapcsolattartási pontként szolgáló nemzeti koordinációs központ feladatait.”
2. §
Az R. a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § A 4. § (5) bekezdése az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak
és a nemzeti koordinációs központok hálózatának a létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/887 európai
parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
2. A Kormányzati Adatközpont működéséről szóló 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
3. § (1) A Kormányzati Adatközpont működéséről szóló 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 467/2017. (XII. 28.)
Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E rendelet hatálya)
„c) a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a nemzeti
távközlési gerinchálózat igénybevételére jogosult és e rendelet alapján a kormányzati adatközponti szolgáltatások
igénybevételének vizsgálatára kötelezett felhasználónak nem minősülő szervekre (a továbbiakban: vizsgálatra
kötelezett felhasználónak nem minősülő felhasználó);”
(terjed ki.)
(2) A 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A vizsgálatra kötelezett felhasználónak nem minősülő felhasználó a 6. § (1) bekezdésében meghatározott
célokból veheti igénybe az adatközponti szolgáltatásokat, ha az általa fenntartott rendszer működése adatközponti
szolgáltatások igénybevételével biztosítható.
(2b) A (2) bekezdés szerinti szerv az adatközponti szolgáltatások igénybevételének kötelező vizsgálatát,
valamint a vizsgálatra kötelezett felhasználónak nem minősülő felhasználó az adatközponti szolgáltatások
igénybevételére irányuló szándékát az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon – az adatközponti szolgáltatások
igénybevételéhez szükséges dokumentumokkal együtt – jelenti be a DMÜ-nek.”
(3) A 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az elektronikus ügyintézési felügyelet vizsgálatra kötelezett felhasználónak nem minősülő felhasználó
által a (2a) bekezdés alapján benyújtott kérelem és az adatközponti szolgáltatások igénybevételéhez szükséges
dokumentumok alapján – a központi szolgáltató javaslatát is mérlegelve – dönt a csatlakozás engedélyezéséről és
annak legkorábbi időpontjáról, valamint a csatlakozással kapcsolatos finanszírozás módjáról.
(6b) Az elektronikus ügyintézési felügyelet a (3), (6) és (6a) bekezdés szerinti döntéséről értesíti a központi
szolgáltatót.”
(4) A 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9b) A vizsgálatra kötelezett felhasználónak nem minősülő felhasználó az adatközponti szolgáltatás
finanszírozásáról a kezdeményezése alapján a (9) vagy (9a) bekezdésben foglaltak szerint gondoskodik
a kezdeményezett finanszírozási formára e rendeletben előírt eljárási szabályok alkalmazásával.”
4. §
A 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében a „szervezet” szövegrészek helyébe a „(2) bekezdés
szerinti szervezet” szöveg lép.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám 10211
5. §
Hatályát veszti a 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés e) pontja.
6. §
Hatályát veszti a kiberbiztonsági kompetenciaközösség számára kapcsolattartási pontként szolgáló nemzeti
koordinációs központ feladatainak ellátásáról szóló 766/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet.
4. Záró rendelkezések
7. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. §
Ez a rendelet az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti
koordinációs központok hálózatának a létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/887 európai parlamenti és
tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása
során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított
egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre vonatkozó adatokat kell beszereznie, akkor
a kifizetőhelynek a székhelye szerinti illetékes kormányhivatalhoz kell megkereséssel fordulnia. A kormányhivatal
a kifizetőhely megkeresésére tekintettel az Ebtv. 79/B. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti adatszolgáltatást teljesít.”
2. §
Az R. 11. § (5) bekezdés d) pontjában a „16 éven felüli” szövegrész helyébe a „18 éven felüli” szöveg lép.
3. §
Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
A Kormány a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 11. §-a
a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem kell alapképesítési szaktanfolyamon részt vennie és alapképesítési vizsgát tennie annak
a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást nyújtó személygépkocsi vezetőjének, aki a díj ellenében végzett
közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási
és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról
szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 2. melléklet 1. pontjában meghatározott, érvényes autóbuszvezetői szakmai
alapképesítéssel vagy szakmai továbbképzési képesítéssel rendelkezik.”
2. §
Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) és d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes
szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a jövedelmi feltételek
nem teljesülnek, és az ügyfél a kérelméhez a háziorvosi igazolást nem csatolta, az eljáró hatóság a kérelmet
a háziorvosi igazolásra vonatkozó hiánypótlás nélkül visszautasítja.”
2. §
Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában, valamint
a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések
megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló
156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. §
Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat 2. sorában a „Saját számlás közúti áruszállítás,” szövegrész helyébe
az „Az” szöveg lép.
3. §
Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
[A B C D E
A súlyosság foka
(RSJ = rendkívül
súlyos jogsértés, A bírságolással érintett
NSJ = nagyon súlyos A bírság összege cselekmény, mulasztás
1 Sorszám Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások
jogsértés, forintban elkövetéséért felelőssé
SJ = súlyos jogsértés, tehető]
EJ = enyhébb
jogsértés)
A Kormány az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-a
a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az At. 14. § (3) bekezdése szerinti elháríthatatlan akadály különösen akkor áll fenn, ha
a) a diplomáciai felülhitelesítés beszerzése – a konzuli tisztviselő állásfoglalása szerint – lehetetlen vagy
bizonytalanul hosszú időt vesz igénybe, vagy
b) a diplomáciai felülhitelesítés beszerzése miatt a kérelmezőt súlyos joghátrány érhetné.”
2. §
Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont br) és bs) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és
egyes feladatainak meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) A 2023. január 1-jét követően megrendezésre kerülő sportesemények megszervezésével kapcsolatos
feladatokra 2022. december 31-ig létrejött és 2023. december 31. napján folyamatban lévő támogatási jogviszonyok
tekintetében a Nemzeti Sportügynökség az NRÜ Zrt. jogutódja, amelyhez harmadik fél hozzájárulása nem
szükséges, a jogutódlásról a szerződésben, megállapodásban részes feleket értesíteni kell.”
2. §
Ez a rendelet 2024. január 1. napján lép hatályba.
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítja a Károli Gáspár Református
Egyetem részére új, átfogó egyetemi campus létrehozásához szükséges, a Budapest IX. kerület belterület 36840/7,
36840/8 helyrajzi számú ingatlanokon megvalósuló beruházást (a továbbiakban: Beruházás), és kiemelt jelentőségű
üggyé nyilvánítja a Beruházással összefüggő, 1. mellékletben felsorolt hatósági ügyeket.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági
ügyeket, amelyek
a) a Beruházás előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához
szükségesek,
b) a Beruházás előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez, üzemeltetésének beindításához
közvetlenül kapcsolódó tömegközlekedéssel kapcsolatos védvonalakra, infrastruktúrára, útépítési,
létesítmény megközelítését, működését és városképi illeszkedését segítő – közterület- és zöldfelület-
rendezési, közlekedésfejlesztési, közműcsatlakozási és -fejlesztési – munkákra vonatkoznak,
c) az (1) bekezdésben a Beruházás megvalósításának helyszíneként megjelölt ingatlanokból telekalakítási
eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokat érintik.
2. §
A Beruházás során
a) az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozik a Budapest IX. kerület 36847,
36850/1, 36807/1, 36839 helyrajzi számú ingatlan,
b) az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül
szükséges időtartama 2024. január 1. – 2028. december 31.
3. § (1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként
a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.
(2) A Kormány az 1. melléklet 3. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként Budapest Főváros
Kormányhivatalát jelöli ki.
4. § (1) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség
védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi
hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt
kell készíteni.
5. §
A Beruházással összefüggésben
a) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,
b) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
c) településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt nem kell lefolytatni,
d) a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési
sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 55. §-a szerinti közterület-alakítási terv
készítésének és alkalmazásának nincs helye.
6. §
A Beruházás esetében az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletet azzal kell
alkalmazni, hogy a közműegyeztetés során a közművezeték-üzemeltetőnek öt napon belül nyilatkoznia
kell az érintettségéről. Amennyiben a közművezeték-üzemeltető úgy nyilatkozik, hogy érintett, a további
kérdésekről további tizenöt napon belül kell nyilatkoznia, az adott szakágra vonatkozó előírások szerint.
10216 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám
7. § (1) A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati
eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, a természetvédelmi hatósági eljárás, a vízügyi és vízvédelmi, valamint
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
szerinti veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó katasztrófavédelmi
engedélyezési eljárások kivételével, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – tizenöt nap.
(2) A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési
határidő – a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása, a vízügyi és vízvédelmi, valamint
iparbiztonsági szakhatósági eljárások kivételével, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – nyolc nap.
8. §
A Beruházás megvalósításának helyszíne és annak közvetlen környezete tekintetében a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerinti, a fás szárú növények védelmére
vonatkozó önkormányzati előírások helyett a magántulajdonban álló ingatlanokon lévő fás szárú növények
vonatkozásában is a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6–8. §-át kell
megfelelően alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy
csak részben teljesíthető, a pótlást a Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt, kivágással érintett ingatlan
vagyonkezelője vagyonkezelésében álló, Budapest ugyanazon kerületében elhelyezkedő másik ingatlanon kell
teljesíteni.
9. § (1) A Beruházással érintett ingatlanon hitéleti, oktatási célú épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el,
a (2) bekezdés szerinti sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával, azzal, hogy
a) a hatályos településrendezési terv vagy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni, továbbá
b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos
szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési
tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.
(2) A Beruházással érintett ingatlanokra vonatkozó sajátos építés szabályok és egyedi építési követelmények:
a) a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához
előírt, az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább
50%-ának elhelyezését kell biztosítani,
b) a zöldfelület a Beruházással érintett telkeken belül korlátozás nélkül bárhol kialakítható,
c) a Beruházással érintett telkeken a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 3%,
d) a Beruházással érintett telkeken az egybefüggő, legalább 10 m2-t elérő tetőkerteknél, 21–40 cm termőréteg,
egyszintes növényállományú, félintenzív zöldtető kialakítása esetén a tetőkert összterületéből 100%
beszámítható zöldfelületként,
e) a Beruházással érintett telkeken a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint felett 100%.
10. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
11. §
E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 173. § f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. §
E rendeletet kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 174/A. §-ában meghatározott
informatikai rendszer (a továbbiakban: rendszer) működtetésének minimum követelményeire, auditálásának
módjára, valamint az e rendszer útján végzett adat továbbításra vonatkozóan.
2. § (1) E rendelet hatálya a rendszerben részt vevő, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézetre és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti
biztosítóra terjed ki.
(2) A rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) is
alkalmazni kell.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában rendszernek minősül az MNB, a hitelintézetek és a biztosítók között létrejött rendszer-
megállapodás alapján fejlesztett, a lakásbiztosítások nyilvántartásával és ezek hitelbiztosítékként történő
felhasználásával összefüggő üzleti folyamatok támogatására szolgáló, osztott főkönyvi technológián alapuló
szoftveres informatikai megoldás.
(2) Az MNB, valamint a hitelintézetek és biztosítók a rendszer-megállapodásban rögzítik a rendszer résztvevői és
a rendszert működtető MNB közötti együttműködés kereteit, a rendszer kialakítására, üzemeltetésére, a rendszerhez
kapcsolódó költségek viselésére vonatkozó szabályokat.
(3) A rendszer használatára és az abban való részvételre az a hitelintézet, illetve biztosító jogosult, amely szerződő fél
a rendszer-megállapodásban.
4. § (1) A rendszer megfelelő működéséhez szükséges informatikai infrastruktúra (beleértve a hardver és szoftver
komponenseket) biztosítása a hitelintézet, a biztosító és az MNB feladata a saját informatikai infrastruktúrájukba
telepítendő rendszerkomponensek vonatkozásában. A rendszer műszaki kereteit, ennek részeként a telepítendő
rendszerkomponenseket a rendszer dokumentációja határozza meg, amelyet az MNB kérésre a hitelintézet, illetve
a biztosító rendelkezésére bocsát.
(2) A rendszer komponensei az MNB-nél, a biztosítóknál és hitelintézeteknél helyezkednek el, a biztosítók közvetlenül,
a hitelintézetek az MNB-n keresztül közvetetten kapcsolódnak a rendszerhez.
5. § (1) A biztosító és a hitelintézet az ügyfele kifejezett kérésére jogosult arra, hogy a lakásbiztosítási szerződéshez
vagy kötvényhez kapcsolódó, a biztosítónak címzett írásbeli jognyilatkozatok rendelkezésre állását (ideértve
a zálogjoghoz kapcsolódó nyilatkozatokat és a biztosítási titok átadására vonatkozó nyilatkozatot), valamint
az e rendelet 1. melléklet 1. és 2. pontjában szereplő adatokat rögzítse a rendszerben, amelyről a rendszer
értesítést küld hitelintézet esetében a biztosító felé, biztosító esetében a hitelintézet felé, és ezzel a nyilatkozatok
továbbítottnak minősülnek.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám 10219
(2) A biztosító és a hitelintézet az 1. melléklet 1. és 2. pontjában szereplő adatokat rögzítheti, illetve az ott
meghatározottak szerint köteles rögzíteni az ekként megjelölt adatok esetében, és az ott felsorolt műveleteket
hajthatja végre a rendszerben.
(3) A biztosító a rendszerben rögzíti
a) a szerződés létrejöttétől számított egy munkanapon belül, de legkorábban a kockázatviselés kezdetét követő
egy munkanapon belül a lakásbiztosítási szerződések és az ezekre bejegyzett hitelbiztosítéki záradékok
adatait,
b) a szerződés megszűnésétől számított egy munkanapon belül a lakásbiztosítási szerződés megszűnésére
vonatkozó értesítéseket és
c) havi rendszerességgel, az adott hónap utolsó napjáig a hitelbiztosítási záradékkal rendelkező lakásbiztosítási
szerződések díjrendezettségére vonatkozó információkat, ideértve az esetleges biztosítási díjhátralékot.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában szereplő lakásbiztosítási szerződések és záradékaik adatait a rendszer titkosítva tárolja.
A titkosított adatokat feloldani kizárólag az adott biztosítási szerződést és a záradékát a rendszerbe betöltő biztosító,
valamint az élő záradékon megadott hitelintézet tudja.
(5) A hitelintézet a rendszerben a jognyilatkozat rendelkezésére állását követő két munkanapon belül rögzíti
a hitelbiztosítéki záradék bejegyzésére vonatkozó kérelmét, a biztosítók által a rendszerben rögzített záradékoknak
a hitelintézet által megadandó adatait és a bejegyzett hitelbiztosítéki záradék törlésére vonatkozó hozzájárulását.
A hitelintézet jogosult továbbá a rendszerből való lekérdezéssel megismerni a záradékkal rendelkező
lakásbiztosítási szerződések díjrendezettségére (ideértve az esetleges díjhátralékot is) vonatkozó információkat,
valamint a lakásbiztosítási szerződés megszűnésére vonatkozó értesítéseket.
(6) A hitelintézet és a biztosító által a rendszerben rögzített adatok alapján a rendszer kalkulált értékeket,
a munkafolyamat eseményeit és státuszváltásait, valamint a rendszer által biztosított időbélyegeket tárol.
(7) A rendszerben az MNB nem végez adatrögzítést, a rendszerben kizárólag az egyedi ügyfél-, illetve
szerződésazonosításra nem alkalmas, összesített jelentéshez fér hozzá, saját végfelhasználóinak hozzáférési
jogosultsági adatait kezeli, és a hitelintézetek és biztosítók adminisztrátor jogosultsági szerepkörre vonatkozó
felhasználói igényléseit bírálja el.
(8) A rendszerben
a) a hitelintézet kizárólag az általa rögzített adatokhoz, valamint az ügyfél jognyilatkozatának birtokában
a jognyilatkozat felhatalmazása szerinti, számára hozzáférhetővé tett biztosítási adatokhoz,
b) a biztosító kizárólag az általa rögzített adatokhoz, valamint az ügyfél jognyilatkozatának birtokában
a jognyilatkozat felhatalmazása szerinti, számára hozzáférhetővé tett hitelszerződés adataihoz
férhet hozzá.
6. §
A biztosító és a hitelintézet rendszerkomponense éles üzembe helyezésétől számított hat hónapon belül
a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei
szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 5/B. §-ában meghatározott
követelményeknek való megfelelést igazoló auditot végeztet, azzal, hogy az audit végzésére az e rendelet 7. §
(2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek jogosultak.
7. § (1) A hitelintézet, a biztosító és az MNB a rendszer vonatkozásában a saját érdekkörében gondoskodik arról, hogy
a felépített elektronikus átviteli csatornán keresztül folyó távadatátvitel megfelelően biztonságos, titkosított,
bizalmas, sértetlen és hiteles legyen.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében a hitelintézet, a biztosító és az MNB gondoskodik
róla, hogy
a) a 6. § szerinti audit eredményeként a rendszer az egyes résztvevők által üzemeltetett
rendszerkomponensekre és a kialakításra vonatkozóan olyan vizsgálati jelentéssel rendelkezzen, amely
igazolja, hogy ezek informatikai védelme a biztonsági kockázatokkal arányos, és megfelel az 5. §-ban foglalt
követelményeknek,
b) a jogi szabályozásban, az alkalmazott technológiában vagy az üzleti folyamatban történt releváns,
a működésre kiható változás esetén, de legalább éves gyakorisággal a vizsgálati jelentés megújításra kerül,
valamint
10220 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám
c) a vizsgálati jelentést olyan, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett szervezet
vagy a hitelintézetnél, biztosítónál független ellenőrzési feladatot ellátó szervezeti egység állítja ki, ahol
a vizsgálatban igazolhatóan részt vevő személy rendelkezik legalább
ca) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified Information
Systems Auditor (CISA),
cb) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified Information
Security Manager (CISM) vagy
cc) az International Information Systems Security Certification Consortium Inc. által kiadott Certified
Information Systems Security Professional (CISSP)
képesítéssel és minősítéssel.
8. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének 5/2023. (XII. 18.) NMHH rendelete
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés
módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet módosításáról
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 206. § (1) bekezdés c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. §
(5) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról
szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-át követő alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A reklámkataszter vezetésével összefüggő eljárásokért fizetendő díjak
14/A. § (1) Az Mttv. 109. § (9) bekezdése szerinti országos reklámkataszterbe történő felvétel érdekében
új reklámeszköz bejegyzésére irányuló eljárás díja 15 000 Ft reklámfelületenként.
(2) A reklámeszköz tulajdonosának személyében vagy adataiban bekövetkezett változás bejelentésére irányuló
eljárás díja 0 Ft.
(3) A reklámeszköz országos reklámkataszterből való törlésére irányuló eljárás díja 0 Ft.”
2. §
Az R.
a) 9. §-ában a „3000 Ft” szövegrész helyébe a „6000 Ft” szöveg,
b) 13. § (5) bekezdésében a „3000 Ft” szövegrész helyébe a „6000 Ft” szöveg
lép.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
341. § (1) bekezdés 3. pont a)–c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. §
E rendelet hatálya
a) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
b) az Információs Hivatal,
c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és
d) a Nemzeti Információs Központ
(a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálat) hivatásos állományának tagjára terjed ki.
2. §
E rendelet alkalmazásában ruházati termékek és felszerelési cikkek:
a) a formaruházat,
b) a munkaruházat, valamint
c) a védőruházat, illetve védőeszközök, védőfelszerelések (a továbbiakban együtt: egyéni védőfelszerelés).
5. § (1) A hivatásos állomány tagja objektumőri feladatait egységes megjelenést biztosító formaruházatban is elláthatja.
(2) Ha az objektumőri feladatok ellátása formaruházatban történik, a hivatásos állomány tagját a polgári
nemzetbiztonsági szolgálat formaruházattal látja el. Egyebekben a formaruházattal való ellátásra a munkaruházattal
való ellátás szabályait kell alkalmazni.
6. §
A hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója
a) ellenőrzi a ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint azt, hogy azok megfelelnek-e az adott
szolgálati követelményeknek, az öltözködési előírásoknak,
b) gondoskodik arról, hogy a hivatásos állomány tagja a ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel
kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje, valamint
c) szükség esetén intézkedik a ruházati termékek és felszerelési cikkek pótlásának elrendeléséről.
7. §
A hivatásos állomány tagja
a) felelős a ruházati termékek és felszerelési cikkek megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért,
állagmegóvásáért, karbantartásáért, valamint a természetbeni ellátás biztosítása érdekében elrendelt
feladatok végrehajtásáért,
b) köteles a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket mindenkor olyan állapotban tartani és úgy öltözködni,
hogy a szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tekintélyét
ne sértse,
c) a használatra kiadott, valamint a részére biztosított ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a testhez
igazítást kivéve – nem alakíthatja át,
d) a ruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését haladéktalanul
köteles írásban jelenteni a szolgálati elöljárójánál, valamint
e) a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése esetén köteles a részére biztosított ruházati termékekkel és
felszerelési cikkekkel elszámolni.
9. § (1) A munkaruházat kiadásakor a hivatásos állomány tagjával írásban közölni kell a munkaruházat viselési idejét,
valamint az utánpótlás várható időpontját. A munkaruházat a viselési idő lejártáig a polgári nemzetbiztonsági
szolgálat, ezt követően a használó tulajdonát képezi.
(2) A hivatásos állomány tagja részére kiadásra kerülő munkaruházat viselési idejének meghatározásakor mérlegelni
kell a munkaruházat viselésének rendszerességét és átlagos időtartamát.
(3) A munkaruházat tervezett viselési idejét a teljes szolgálatteljesítési idő figyelembevételével, egész hónapokra kell
meghatározni. A terhelés időpontja az igényjogosultság kezdő hónapjának első napja.
10226 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám
(4) A hivatásos állomány tagja hibájából eredő késedelem esetén a viselési idő a kiadás időpontjával veszi kezdetét.
(5) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be az oktatás – ha a munkaruházatot nem használják –, a szolgálati
beosztásból történő felfüggesztés, az egészségügyi szabadság, az illetmény nélküli szabadság, valamint a szülési
szabadság időtartama, ha azok megszakítás nélküli időtartama a harminc napot meghaladja.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetekben a viselési időt a távollét időtartamával meg kell hosszabbítani.
A meghosszabbítás időtartamát egész hónapokban kell számolni, azzal, hogy minden megkezdett hónap egész
hónapnak számít.
(7) A munkaruházat tisztítása, karbantartása a hivatásos állomány tagjának kötelessége.
10. § (1) A hivatásos állomány tagja részére kiadott egyéni védőfelszerelés a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tulajdonát
képezi. Az egyéni védőfelszerelésnek viselési ideje nincs, azt mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű
használatra alkalmas. Ha az egyéni védőfelszerelés gyártója szavatossági időt határoz meg, a biztonságos és
rendeltetésszerű használatra alkalmas egyéni védőfelszerelést az ebben meghatározott időtartam lejártáig kell
viselni. A védőképességet a szolgálati elöljáró rendszeresen ellenőrzi, az egyéni védőfelszerelés cseréje iránt
szükség szerint soron kívül intézkedik. A hivatásos állomány egyéni védőfelszerelést használó tagja köteles azonnal
jelenteni, ha az egyéni védőfelszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása vagy védőképességének
csökkenése következik be.
(2) Az egyéni védőfelszerelések javítási és tisztítási költségei a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terhelik.
11. §
A ruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén – a kártérítési
felelősség megállapításától függetlenül – haladéktalanul intézkedni kell a ruházati termékek és felszerelési cikkek
javításáról, pótlásáról, amelynek a költségét a polgári nemzetbiztonsági szolgálat előlegezi meg.
12. § (1) A hivatásos állomány tagja a használatra kiadott valamennyi egyéni védőfelszerelést, valamint a viselési idő
50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – köteles
visszaszolgáltatni, vagy ha ez nem lehetséges, ellenértékét megfizetni
a) a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnésekor,
b) a más rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez vagy más szervezeti egységhez történő áthelyezésekor vagy
a három hónapot meghaladó tartamú átrendelésekor vagy vezénylésekor,
c) a három hónapnál hosszabb ideig tartó illetmény nélküli szabadság megkezdésekor, valamint
d) az olyan szolgálati beosztásba kerülésekor, amelyben az ellátás már nem illeti meg.
(2) Az egyéni védőfelszerelés ellenértékének megállapítása során, amennyiben a hivatásos állomány tagja az egyéni
védőfelszerelésbe tartozó eszközökkel nem tud elszámolni, köteles a hiányzó eszközök kiadáskori nyilvántartási
árának 100%-át megtéríteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenérték megállapításánál a munkaruházat kiadáskori nyilvántartási árát osztani kell
a normában megjelölt viselési idő hónapjának számával, majd az így kapott eredményt annyival kell megszorozni,
ahány teljes hónap a viselési idő 50%-ából még hátravan.
(4) A hivatásos szolgálati jogviszony nyugdíjazásra tekintettel történő megszűnése esetén a hivatásos állomány tagja
a használatában lévő, le nem járt viselési idejű munkaruházatot térítésmentesen megtarthatja.
(5) A hivatásos állomány elhalálozott tagja használatában volt egyéni védőfelszerelést be kell vonni, hiánya esetén
a kárt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat viseli.
(6) A hivatásos állomány elhalálozott tagjának munkaruházatát térítésmentesen a közeli hozzátartozó tulajdonába
kell adni, közeli hozzátartozó hiányában azt be kell vonni, a munkaruházat hiánya esetén a kárt a polgári
nemzetbiztonsági szolgálat viseli.
13. §
A használatra kiadott munkaruházatot, továbbá a kiadott egyéni védőfelszerelést mennyiségben és értékben kell
nyilvántartani. A nyilvántartás nyilvántartó lap, felszerelési lap vagy elektronikus nyilvántartás alkalmazásával
vezethető.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám 10227
4. Öltözködési szabályzat
14. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatainak ellátása során a szolgálati követelményeknek és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálat tekintélyének megfelelő tiszta és kulturált ruházatot visel.
(2) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati feladatai ellátása során egyenruhát és polgári ruhát is
viselhet.
(3) A hivatásos állomány főtiszti, tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozatú tagja szolgálati feladatait polgári ruhában
látja el.
16. § (1) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon, illetve a társasági kosztümkabáton, a baloldalon lévő
zsebfedő vagy ennek megfelelő hely felett közvetlenül, annak szélével párhuzamosan megengedett, úgy, hogy
a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhető.
(2) A hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvényt a társasági zubbony, illetve a női társasági kosztümkabát
jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzése felett középen, vagy ennek megfelelő helyen kell
elhelyezni.
(3) A köztársasági elnök, a Kormány, a miniszter, továbbá a jogszabályban feljogosított más szerv által alapított
kitüntetéseket – az egyes kitüntetések viselésére kiadott szabályozókban meghatározottaknak megfelelően –
eredeti formában a társasági zubbonyon, illetve a női társasági kosztümkabáton a bal zsebfedő alatt, vagy ennek
megfelelő helyen elhelyezve kell viselni.
17. § (1) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozatú tagja egyenruháján névkitűzőt visel.
(2) A névkitűzőt az egyenruha jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzésén, középen – a hivatásos
állománykategóriát kifejező hímzett jelvény alatt – vagy az ennek megfelelő helyen kell elhelyezni.
(3) A fém névkitűző ballonkabáton és felöltőn nem viselhető.
18. § (1) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tábornoki rendfokozatú tagja az egyenruháját megtarthatja.
(2) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tábornoki rendfokozatú tagja a miniszter nyugállományba
helyezést elrendelő határozatában foglaltak szerint viselhet egyenruhát.
(3) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tábornoki rendfokozatú tagja polgári foglalkozás vagy más
keresőtevékenység folytatása közben, valamint – a hivatalos kiküldetés kivételével – külföldi tartózkodása alatt
egyenruhát nem viselhet.
(4) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tábornoki rendfokozatú tagjának egyenruháján nem viselheti
a hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvényt.
5. Záró rendelkezések
19. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
20. §
Az e rendelet hatálybalépését megelőzően rendszeresített egyenruha 2024. december 31-ig viselhető.
21. §
Hatályát veszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tábornoki rendfokozatú tagjainak egyenruha viseléséről
szóló 4/2001. (XI. 14.) TNM rendelet.
22. §
Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának
ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti,
kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet
a) 1. § g) pontja,
b) 2. § 7., 12. pontjában az „az AH, az NBSZ, a TIBEK,” szövegrész,
c) 2. § 13. pontjában az „az AH, az NBSZ és a TIBEK hivatásos állománya kivételével” szövegrész,
10228 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 182. szám
A B C D
Tábornoki Tábornoki
1 Termék megnevezése Menny. egység alapellátási norma alapellátási norma
(férfi) (női)
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter 2/2023. (XII. 18.) EUM rendelete
a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére tartós külszolgálatra kihelyezettek részére
biztosítható devizaárfolyam-kompenzáció megállapításának részletes szabályairól
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás
alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 183/A. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
E rendelet hatálya a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) tartós
külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselőre terjed ki.
2. §
Az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter írásbeli döntése alapján az esetlegesen realizált
devizaárfolyam-emelkedés következtében az illetmény- és költségtérítés devizaértékében bekövetkezett
csökkenés hatásának mérséklésére – ha a szükséges költségvetési fedezet erre rendelkezésre áll – legfeljebb
a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény hatálya alá tartozó kihelyezettek,
külképviselet által foglalkoztatott házastársak és ösztöndíjas vendégoktatók részére biztosítható devizaárfolyam-
kompenzáció megállapításának részletes szabályairól szóló 13/2022. (XI. 18.) KKM rendelet 2. § (2) és
(4)–(8) bekezdése megfelelő alkalmazásával, a tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselőre vonatkozó
szabályok szerint devizaárfolyam-kompenzációt biztosíthat a döntésében meghatározott időpontban
az EU ÁK működőképességének fenntartása érdekében a tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselők
esetében.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
4. §
Hatályát veszti a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére tartós külszolgálatra kihelyezettek
részére biztosítható devizaárfolyam-kompenzáció megállapításának részletes szabályairól szóló 27/2022. (XII. 8.)
IM rendelet.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés e) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. §
1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.)
Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 6. és 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető
miniszterrel egyetértésben,
a 2. alcím tekintetében a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 25. §
(3) bekezdésében, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 68. §-ában, a védjegyek és a földrajzi
árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (2) bekezdésében és a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi
XXXVIII. törvény 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 1. melléklet
H) pontjában foglalt táblázat 4. sorában meghatározott feladatkörében eljáró kultúráért és innovációért felelős miniszterrel
egyetértésben és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. §
Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet
a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A cégiratok, valamint cégbíróság által lefolytatandó nemperes eljárások és egyéb ügyek elbírálása során
keletkezett iratok elektronikus úton történő megismerése során az informatikai rendszer biztosítja az iratjegyzék
tartalmának megismerését, egyes cégiratok közvetlen letölthetőségét.”
3. §
Nem lép hatályba az iparjogvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogszabályváltozásokkal összefüggő
módosításáról szóló 16/2023. (X. 30.) IM rendelet 6. §-a.
3. Záró rendelkezések
4. §
Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról,
valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 17. §-a és 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök
előterjesztésére –
a MAGYAR ÉRDEMREND
parancsnoki keresztje a csillaggal
polgári tagozat
kitüntetést adományozom.
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról,
valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 17. §-a és 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök
előterjesztésére –
Beke Viliam alezredes, a Cseh Köztársaság Védelmi Minisztériuma Katonai Középiskolájának és Felsőfokú
Szakiskolájának törzsfőnöke részére,
a magyar–cseh honvédelmi kapcsolatok fejlesztésében, különösen a katonai középiskolák közötti együttműködés
kialakítása érdekében végzett elkötelezett munkája elismeréseként
a MAGYAR ÉRDEMREND
lovagkeresztje
katonai tagozat
kitüntetést adományozom.
Ellenjegyzem:
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi
CLXII. törvény 89. § c) pontja, 90. § a) pontja és 97. § (1) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnöke és
a honvédelmi miniszter együttes javaslatára – lemondására tekintettel dr. Kálmánczi Antal Jánost 2024. január 13-ai
hatállyal katonai bírói tisztségéből felmentem.
A Kormány
1. elkötelezett a gyermekközpontú és családbarát értékrend és szemlélet mellett, ennek megfelelően támogatja, hogy
a kórházban hagyott újszülött gyermekek helyzete rendezésének érdekében a gyermek anyja kérhesse adatainak
titkos kezelését a gyermek születésekor;
2. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy – együttműködve a belügyminiszterrel, az anyakönyvi
ügyekért felelős miniszterrel és az igazságügyi miniszterrel – dolgozzon ki részletes szabályozási javaslatot arra
vonatkozóan, hogy az anya kérhesse adatainak titkos kezelését a gyermek születésekor, a következők szerint:
a) feltételek meghatározása nélkül kérheti bármely anya a gyermek születésekor az egészségügyi
intézményben, a kórház szülészeti osztályán – az inkubátorba helyezéshez hasonlóan – adatainak titkos
kezelését,
b) az adatainak titkos kezelését kérő anya gyermeke ismeretlen szülőktől származó gyermeknek minősül,
c) ha az anya a gyermek hatodik hetes életkorának betöltéséig nem vonja vissza a kérelmét, illetve az apa sem
jelentkezik a gyermekért, akkor a gyermek örökbefogadhatóvá válik,
d) a gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő joga csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni
kívánt céllal arányosan korlátozható,
e) a szabályozás kialakításakor az apa alapvető jogainak korlátozására az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően kerülhet sor,
f) a szabályozás kialakítása során kerüljenek meghatározásra
fa) az egészségügyi szolgáltató feladatai, finanszírozási helyzete,
fb) az anonimitás kezelése az anya és a gyermek további betegútjában és
fc) az elektronikus anyakönyv, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a Gyermekeink
védelmében elnevezésű informatikai rendszer örökbefogadási alrendszere fejlesztésének
megvalósítására vonatkozó feladatok.
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
belügyminiszter
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter
igazságügyi miniszter
Határidő: 2024. május 31.
1. A Kormány
a) egyetért a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások
felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) és f ) pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva a GINOP-2.3.1-20-2020-00004 azonosító számú, „Nemzeti
Gyártó-Kutató-Oktató középüzem létrehozása és Gyógyszertudományi Kar építés (High-Tech)” című projekt
(a továbbiakban: projekt) támogatásának 1. melléklet szerinti növelésével;
b) egyetért a projekt 1. melléklet szerinti többlettámogatásának a 2014–2020 programozási időszakra
vonatkozó indikatív támogatási keretösszegekről, valamint a kötelezettségvállalási szükségletről szóló
1207/2021. (IV. 29.) Korm. határozat 2. mellékletében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
Európai Regionális Fejlesztési Alapra meghatározott maximális kötelezettségvállalási szintjén belüli szabad
forrás terhére történő finanszírozásával;
c) felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a projekt támogatási szerződésének 1. melléklet
szerinti módosításáról.
Felelős: területfejlesztési miniszter
Határidő: 2023. december 31.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló
1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat 1. melléklet 2. „A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció című
2. prioritás” pontjában foglalt táblázat
a) C:2b. mezőjében a „44,87” szövegrész helyébe a „42,67” szöveg,
b) C:9 mezőjében a „32,57” szövegrész helyébe a „34,77” szöveg
lép.
10234
A B C D E F G H
Megnövelt
Eredeti Hatályos Többlettámogatás
Projekt azonosító Kedvezményezett támogatás
1. Projekt megnevezése támogatás támogatás legfeljebb Projekt rövid bemutatása
száma neve legfeljebb
(forint) (forint) (forint)
(forint)
1. A Kormány
a) egyetért, a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások
felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) és f ) pontjában
meghatározott jogkörében eljárva, a projektek támogatásának 1. melléklet szerinti növelésével;
b) egyetért a KEHOP-6.4.1-22-2023-00006 azonosító számú, „Árvízi biztonság növelése a FETIVIZIG területén”
című projekt 1. melléklet szerinti többlettámogatásának a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív
Program 6. prioritása maximális kötelezettségvállalási szintjén belül történő finanszírozásával;
c) egyetért a KEHOP-1.6.0-15-2016-00012 azonosító számú, „Tűzoltó laktanyák kialakítása – Kecskemét
tűzoltóság” című és a KEHOP-1.6.0-15-2022-00030 azonosító számú, „Logisztikai raktárcsarnok építése – II.”
című projektek 1. melléklet szerinti többlettámogatásának a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív
Program 1. prioritása maximális kötelezettségvállalási szintjén felül történő finanszírozásával;
d) felhívja a területfejlesztésért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a projektek támogatási szerződésének
1. melléklet szerinti módosításáról.
Felelős: területfejlesztésért felelős miniszter
Határidő: 2023. december 22.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló
1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat 2. mellékletében foglalt táblázat
a) D:674 mezőjében a „3,91” szövegrész helyébe a „4,11” szöveg,
b) D:87 mezőjében az „5,40” szövegrész helyébe az „5,69” szöveg,
c) D:99e. mezőjében a „0,42” szövegrész helyébe a „0,46” szöveg
lép.
10236
A B C D E F G
Többlettámogatás Megnövelt
Projekt azonosító Hatályos támogatás
1. Projekt megnevezése Kedvezményezett neve legfeljebb támogatás legfeljebb Projekt rövid bemutatása
száma (forint)
(forint) (forint)