Magyar Közlöny 2024. Évi 38. Szám Indokolás (Ok)

MAGYAR KÖZLÖNY 38.
szám
M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A
2024. március 28., csütörtök
Tartalomjegyzék
64/2024. (III. 28.) Korm. rendelet A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról 1946
65/2024. (III. 28.) Korm. rendelet A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló

260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet és a veszélyhelyzet idején a villamos
energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti
nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló
289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet módosításáról 1948
66/2024. (III. 28.) Korm. rendelet A 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló
Interreg programok végrehajtásáról szóló
241/2023 (VI. 20.) Korm. rendelet módosításáról 1949
67/2024. (III. 28.) Korm. rendelet A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
2004. évi XXXIV. törvény alapján nyújtható egyes támogatások
kötelezettségvállalási szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő
alkalmazásáról szóló 260/2023. (VI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül
helyezéséről 1957
68/2024. (III. 28.) Korm. rendelet A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú
önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatások szabályairól szóló
214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet módosításáról 1957
69/2024. (III. 28.) Korm. rendelet A honvédelmi és katonai, továbbá katonai nemzetbiztonsági célú
és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra,
valamint az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által
megvalósított védelmi ipari beruházásokra vonatkozó eltérő rendelkezésekről 1958
70/2024. (III. 28.) Korm. rendelet Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal
összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról
szóló kormányrendeletek módosításáról szóló
141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 1960
71/2024. (III. 28.) Korm. rendelet Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági
ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé
nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek
módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról 1963
72/2024. (III. 28.) Korm. rendelet Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű elsődlegesen földgáztüzelésű
erőművek olajkészlet-képzési kötelezettségének felülvizsgálatáról 1965
73/2024. (III. 28.) Korm. rendelet A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról
szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet módosításáról 1966
3/2024. (III. 28.) TNM rendelet A nemzetiségi és egyházi célú fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről
és felhasználásáról szóló 2/2019. (III. 19.) TNM rendelet módosításáról 1967
1944 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2024. évi 38. szám
12/2024. (III. 28.) AM rendelet A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló

26/2021. (VII. 29.) AM rendelet módosításáról 1968
3/2024. (III. 28.) EM rendelet Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás
és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint
az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló
67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról 1974
4/2024. (III. 28.) EM rendelet A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre

vonatkozó díjképzés átláthatóságának biztosítása érdekében
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó
koncessziós társaság által közérdekből közzéteendő adatok köréről
és a közzététel módjáról szóló 13/2023. (VI. 30.) EM rendelet módosításáról 1986
7/2024. (III. 28.) ÉKM rendelet A használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról,
autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló
45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet jogharmonizációs célú módosításáról 1988
8/2024. (III. 28.) ÉKM rendelet Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló
25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosításáról 1990
65/2024. (III. 28.) KE határozat Államtitkári kinevezés módosulásának megállapításáról és államtitkár

kinevezéséről 1991
66/2024. (III. 28.) KE határozat Egyetemi tanári kinevezésekről 1991
1073/2024. (III. 28.) Korm. határozat Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó ipar
és technológiai cselekvési tervéről 1992
1074/2024. (III. 28.) Korm. határozat Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájáról 1996
1075/2024. (III. 28.) Korm. határozat A büntetés-végrehajtási férőhelyek bővítésével összefüggő további
források biztosításáról 2000
1076/2024. (III. 28.) Korm. határozat A különleges földgázkészlet fenntartásához kapcsolódó

pénzügyi intézkedésről 2001
1077/2024. (III. 28.) Korm. határozat A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület felzárkóztatási
programjának támogatásához szükséges forrás biztosításáról 2002
1078/2024. (III. 28.) Korm. határozat A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési
keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat
módosításáról 2002
1079/2024. (III. 28.) Korm. határozat A Makovecz Imre Bástyája projekt keretében a piliscsabai Iosephinum
területén megvalósítandó további beruházásokról szóló
1415/2021. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról 2005
1080/2024. (III. 28.) Korm. határozat A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány egyes, a zöld mobilitáshoz
és járműipari innovációkhoz kapcsolódó, társadalmi tudatosságot és
szemléletformálást szolgáló közfeladatainak és közérdekű céljainak
megvalósításával kapcsolatos intézkedésekről 2006
1081/2024. (III. 28.) Korm. határozat A Yettel Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és a Kormány által kiadandó közös nyilatkozatról 2006
1082/2024. (III. 28.) Korm. határozat A közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó
intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési terv felülvizsgálatáról 2007
21/2024. (III. 28.) ME határozat A Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya
között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló
egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról 2048
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2024. évi 38. szám 1945
22/2024. (III. 28.) ME határozat A Magyarország Kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság

Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről
szóló egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról 2048
23/2024. (III. 28.) ME határozat Helyettes államtitkár kinevezéséről 2049
24/2024. (III. 28.) ME határozat Az Országos Statisztikai Tanács tagjának megbízatása megszűnésének
megállapításáról, tagjának felmentéséről és új tag megbízásáról 2049
III. Kormányrendeletek
A Kormány 64/2024. (III. 28.) Korm. rendelete

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.)
Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök
1. melléklet a 64/2024. (III. 28.) Korm. rendelethez

„2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez
A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok

2024. január 1-je és december 31-e közötti kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások
esetén
A B
1. Év Szorzószám
2. 1950. 600,013
3. 1951. 561,889
4. 1952. 442,182
5. 1953. 416,386
6. 1954. 380,195
7. 1955. 361,607
8. 1956. 334,273
9. 1957. 287,090
10. 1958. 280,752
11. 1959. 269,231
12. 1960. 262,966
13. 1961. 259,443
14. 1962. 253,147
15. 1963. 243,597
16. 1964. 235,833
17. 1965. 235,013
18. 1966. 223,889
19. 1967. 216,964
20. 1968. 212,433
21. 1969. 203,608

22. 1970. 191,081
23. 1971. 182,675
24. 1972. 173,319
25. 1973. 161,523
26. 1974. 149,978
27. 1975. 140,693
28. 1976. 134,248
29. 1977. 124,883
30. 1978. 115,631
31. 1979. 109,916
32. 1980. 103,989
33. 1981. 97,642
34. 1982. 91,683
35. 1983. 87,734
36. 1984. 78,266
37. 1985. 71,607
38. 1986. 66,423
39. 1987. 61,164
40. 1988. 55,706
41. 1989. 47,652
42. 1990. 39,188
43. 1991. 31,225
44. 1992. 25,740
45. 1993. 21,873
46. 1994. 17,183
47. 1995. 15,258
48. 1996. 12,996
49. 1997. 10,474
50. 1998. 8,846
51. 1999. 7,849
52. 2000. 7,045
53. 2001. 6,064
54. 2002. 5,068
55. 2003. 4,438
56. 2004. 4,195
57. 2005. 3,811
58. 2006. 3,542
59. 2007. 3,437
60. 2008. 3,215
61. 2009. 3,156
62. 2010. 2,954
63. 2011. 2,777
64. 2012. 2,721
65. 2013. 2,593
66. 2014. 2,517
67. 2015. 2,414
68. 2016. 2,241

69. 2017. 1,984
70. 2018. 1,782
71. 2019. 1,600
72. 2020. 1,458
73. 2021. 1,342
74. 2022. 1,142
”

a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet és a veszélyhelyzet
idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító
rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi
és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása
1. §
A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A különleges földgázkészlet fenntartásához szükséges tagi hozzájárulásra – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel –
egyebekben az Fbkt.-ban, különösen annak 8–9. §-ában foglaltak az irányadók.
(5) A különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához szükséges tagi hozzájárulással kapcsolatos
nyilatkozatbenyújtási és fizetési kötelezettség nem vonatkozik a villamosenergia-termelői engedéllyel rendelkező,
50 MW és annál nagyobb teljesítményű, elsődleges energiaforrásként földgázt használó erőművek által
villamosenergia-termelés céljára felhasznált földgáz mennyiségére.”
2. A veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek

szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet módosítása
2. §
A veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását
biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet
a) 5/C. § (2) bekezdésében a „2024” szövegrész helyébe a „2025” szöveg,
b) 5/D. § (2) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe a „több” szöveg
lép.
3. Záró rendelkezések
3. §
Ez a rendelet 2024. április 1-jén lép hatályba.

miniszterelnök

a 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok végrehajtásáról
szóló 241/2023 (VI. 20.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a–15d. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. § és az 1. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok végrehajtásáról szóló
241/2023. (VI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[E rendeletet kell alkalmazni a 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok
közül]
„g) az Interreg VI-A Magyarország–Horvátország Program”
[(a továbbiakban együtt: határon átnyúló Interreg programok) végrehajtására, valamint a határon átnyúló
Interreg programok uniós támogatása, hazai társfinanszírozása és a kapcsolódó megelőlegezés felhasználásának
lebonyolítására és ellenőrzésére.]
2. § (1) A Rendelet 3. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)
„7. dedikált infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti infrastruktúra,”
(2) A Rendelet 3. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,”
(3) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 9a. ponttal egészül ki:
„9a. egyedi támogatás: az Atr. 2. § 4. pontja szerinti támogatás,”
„13a. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított
energiamennyiség,”
„14a. halászati és akvakultúra-termékek: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről,
az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk
a) és b) pontjában meghatározott termékek,”
(6) A Rendelet 3. § (1) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. szabálytalanság: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában meghatározott
fogalom, az uniós támogatási szerződésben, a hazai társfinanszírozási támogatói okiratban, a nemzeti jogszabályok,
a programszabályok és nemzeti szintű szabályok által meghatározott, továbbá a hazai partner által vállalt
kötelezettségek megsértése abban az esetben, ha az érintett költséget az Európai Bizottságnak benyújtott kifizetési
kérelem már tartalmazza,”
„72a. TA forráskezelési támogatási szerződés: a nem központi költségvetési szerv hazai TA partnerrel kötött, a teljes
programozási időszakot lefedő, a programban részt vevő országok által külön megállapodásban elfogadott,
euróban meghatározott pénzügyi kereten alapuló euró devizanemű támogatási szerződés az 1. § (1) bekezdés
c) pontja szerinti programban, melynek keretében a hazai TA partner a külföldi TA partnerekre jutó uniós források
kezelését látja el.”
3. §
A Rendelet 12. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A megelőlegezés mértéke a hazai partner projektrészére az uniós támogatási szerződésben meghatározott
összes elszámolható költségének legfeljebb
a) 50%-a az 1. § (1) bekezdés a), d), e), f ) és g) pontja,
b) 40%-a az 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint
c) 30%-a az 1. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti program esetében.
(5) Ha a megelőlegezés mértékének megállapításáig a hazai partner már rendelkezik az irányító hatóság által
elfogadott jelentéssel, a megelőlegezés összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. A hazai partnernek
a megelőlegezési támogatási okirat kiállítását megelőzően, utófinanszírozásként kifizetett uniós támogatás
összegével csökkenteni kell a (4) bekezdés szerinti összes elszámolható költséget.”
4. §
A Rendelet 23. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabálytalanság-felelős)
„c) gondoskodik a szabálytalanságokkal és pénzügyi hibákkal kapcsolatos adatoknak a NAHU és az 1. § (1) bekezdés
a)–c) pontja szerinti programok esetén az INTERREG+ rendszerbe való feltöltéséről.”
5. §
A Rendelet 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén külföldi TA partnerek részére uniós előleg fizethető ki.
(2) A külföldi TA partnerekre jutó uniós források kezelésére az irányító hatóság TA forráskezelési támogatási
szerződést köt a közös titkársággal.
(3) A közös titkárság a TA forráskezelési támogatási szerződés alapján pénzügyi megállapodásokat köt a külföldi
TA partnerekkel, és gondoskodik a külföldi TA partnereket illető kifizetések végrehajtásáról.
(4) Ha a TA forráskezelési támogatási szerződés alapját képező külön megállapodás módosul, melynek
következtében változik a külföldi TA partnereke jutó uniós források együttes összege, a TA forráskezelési támogatási
szerződést is módosítani szükséges.”
6. § (1) A Rendelet 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem központi költségvetési szerv hazai TA partnerek a határon átnyúló Interreg programokkal kapcsolatos
költségeinek előfinanszírozása és megtérítése vonatkozásában az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti programok
esetén az irányító hatóság, az 1. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti programok esetén pedig a nemzeti hatóság
a nem központi költségvetési szerv hazai TA partnerrel TA támogatási szerződést köt.”
(2) A Rendelet 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tekintettel az (1) bekezdésben foglaltakra, az 57. § szerinti uniós források, valamint – ha az adott TA projekt
forrásösszetétele alapján releváns, akkor – a kapcsolódó partnerországi források hazai TA partnerekre eső részét
az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti program esetén az igazoló hatóság, az 1. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti
program esetén pedig a külföldi irányító hatóság a nemzeti hatóság tulajdonában lévő, elkülönített bankszámlára
utalja. A nemzeti hatóság gondoskodik a beérkezett források továbbutalásáról a központi költségvetés
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetébe.”
(3) A Rendelet 63. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Központi költségvetési szerv hazai TA partner az 57. § (2) bekezdésében foglalt költségvetését TA támogatási
szerződés megkötése nélkül, a programban részt vevő országok által aláírt külön megállapodásban foglalt
kötelezettségek mellett használhatja fel, jogszabályban, egyéb normatívákban, programszintű dokumentumokban
meghatározott és határon átnyúló Interreg programok végrehajtásához kapcsolódó közvetett és közvetlen feladatai
finanszírozására.
(5) Központi költségvetési szerv hazai TA partner esetén az 57. § szerinti uniós források, valamint – ha az adott
TA projekt forrásösszetétele alapján releváns, akkor – a kapcsolódó partnerországi források központi költségvetési
szerv hazai TA partnerekre eső részét az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti program esetén az igazoló
hatóság, az 1. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti program esetén pedig a külföldi irányító hatóság közvetlenül
utalja a központi költségvetési szerv hazai TA partner számára. Központi költségvetési szerv hazai TA partner
a (4) bekezdés szerinti forrásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 20. § (1) bekezdésével
összhangban és az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási
módjáról szóló rendeletben foglalt szabályok szerint kezeli.”
7. §
A Rendelet 77. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:
(Az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program előirányzatából nyújtható állami
támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:)
„6. a határátkelés igazgatása, valamint a mobilitás és a migráció kezelése területén végrehajtott tevékenységek,
ideértve a harmadik országbeli személyek védelmét, valamint gazdasági és társadalmi integrációját.”
8. §
A Rendelet a következő 31/A. alcímmel egészül ki:
„31/A. Az Interreg VI-A Magyarország–Horvátország Program
82/A. § Az Európai Területi Együttműködés (2021–2027) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő
jogcímek, támogatható tevékenységek:
1. a kis- és középvállalkozások fenntartható növekedésének és versenyképességének, valamint a kis- és
középvállalkozások körében való munkahelyteremtésnek a fokozása, többek között termelőberuházások révén,
2. az energiahatékonyság előmozdítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése,
3. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia
előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket,
4. fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és
helyi mobilitás fejlesztése és fokozása, ideértve a TEN-T hálózathoz való hozzáférés javítását és a határon átnyúló
mobilitást is,
5. a kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdaságfejlesztésben, a társadalmi befogadás és
a szociális innováció terén,
6. az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása az oktatás, a képzés és az egész életen
át tartó tanulás területén, a hozzáférhető infrastruktúrák kialakítása révén, többek között a táv- és az online oktatás
és képzés tekintetében a reziliencia növelésével,
7. a hatékony közigazgatás fokozása a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a polgárok, a civil társadalom
szereplői és az intézmények közötti együttműködés előmozdításával, különösen a jogi és egyéb akadályok feloldása
érdekében a határ menti régiókban, valamint
8. kölcsönös bizalom kiépítése, különösen az emberek közötti fellépések ösztönzésével.
82/B. § Ha az Interreg VI-A Magyarország–Horvátország Programból az egyes beavatkozási területek keretében
támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül,
a 82/A. §
1. 1–8. pontja alapján az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült
költségekhez nyújtott támogatásként,
2. 1–8. pontja alapján vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez
korlátozott összegű támogatásként,
3. 5., 7. és 8. pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként,
4. 5., 7. és 8. pontja alapján sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott
támogatásként,
5. 2., 3. és 5. pontja alapján helyi infrastruktúrára irányuló támogatásként, valamint
6. 1–8. pontja alapján csekély összegű támogatásként
nyújtható.”
9. §
„90. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi
támogatást, ha a támogatás összege
1. az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott
támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
2. a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott
összegű támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 94. § (2) bekezdésében
meghatározott összeget,
3. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja
a 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési
támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
4. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja
a 33 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 110 millió eurónak
megfelelő forintösszeget, sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetén létesítményenként évente

meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy
5. helyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió
eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget.”
10. §
A Rendelet 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet
9. cikke szerinti közzététel céljából a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, a 100 000 eurónak
megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.”
11. §
„93. § (1) Az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez
nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti
és tanácsi rendelet által meghatározott európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál
felmerült költségekhez nyújtható.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk
(1) bekezdésében meghatározott 80%-os társfinanszírozási arányt.
(3) A támogatás keretében az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39–44. cikkében szereplő
a) személyi jellegű költségek,
b) irodai és igazgatási költségek,
c) utazási és szállásköltségek,
d) külső szakértői és szolgáltatási költségek,
e) berendezések költségei, valamint
f ) az infrastruktúra és az építési beruházások költségei
számolhatók el, ha azok az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési projekthez kapcsolódnak.”
12. §
„94. § (1) A vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott
összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti
és tanácsi rendelet szerinti, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez
nyújtható.
(2) Az egy vállalkozásnak nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a huszonkétezer
eurónak megfelelő forintösszeget.”
13. §
A Rendelet 95. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás − a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével −
a következőkhöz nyújtható:)
„a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház,
koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és
egyéb, hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,”
14. §
„96. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei
számolhatók el:
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének
költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és
a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége,
különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából
fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen
a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával
kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével

kapcsolatos költség,
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége,
ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás
megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője
– a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.”
15. §
A Rendelet 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek
számolhatók el, különösen
a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,
b) a fordító díjazása,
c) a szerkesztő díjazása,
d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,
e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és
f ) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége.”
16. § (1) A Rendelet 100. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális
és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények
kivételével.
(3) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével,
korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és
megkülönböztetésmentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot alapul véve, a vonatkozó koncessziós és
közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.
(4) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára
átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban
finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket
nyilvánossá teszik.
(5) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos
használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr
sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi
igénybe, az időbeli kapacitáskihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.”
(2) A Rendelet 100. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási
feltételeket nyilvánossá kell tenni.”
17. §
„103. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi
infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) olyan infrastruktúra-fejlesztésre, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – a 651/2014/EU
bizottsági rendelet egyéb cikke alapján támogatás nyújtható,
b) dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.
(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és
megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy
eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.
(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és
megkülönböztetésmentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és
közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.”
18. §
„105. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére
az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély
összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem
haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet
3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott
meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás
odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások
támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével
összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély
összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.
(4) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű
támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső
határig halmozható.
(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés
vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik
túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott
legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.”
19. §
A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
20. §
A Rendelet
1. 3. § (1) bekezdés 3. pontjában az „átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat”
szövegrész helyébe az „átutalási kérelem és költségigazoló nyilatkozat” szöveg,
2. 3. § (1) bekezdés 15. pontjában a „társulás,” szövegrész helyébe a „társulás, ideértve a 31. pontban
meghatározott kisprojekt hazai partnerét is,” szöveg,
3. 3. § (1) bekezdés 28. pontjában az „a)–c) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–c) és g) pontjában” szöveg,
4. 3. § (1) bekezdés 65. és 66. pontjában, 10. § (3) bekezdés b) pontjában, 14. § a) és c) pontjában, 18. §
(2) bekezdés a) pontjában, 43. § (2) bekezdésében, valamint 68. § (2) bekezdésében a „d)–f ) pontja”
szövegrész helyébe a „d)–g) pontja” szöveg,
5. 3. § (1) bekezdés 72. pontjában az „a hazai” szövegrész helyébe az „a nem központi költségvetési szerv hazai”
szöveg,
6. 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában az „a) és e) pontja” szövegrész helyébe
az „a), e) és g) pontja” szöveg,
7. 8. § (1) bekezdés f ) pontjában, 10. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint 20. §-ában az „a partner” szövegrész
helyébe az „a hazai partner” szöveg,
8. 12. § (2) bekezdésében a „kisprojektek partnerei számára” szövegrész helyébe a „kisprojektek hazai partnerei
számára” szöveg,
9. 47. § (1) bekezdésében a „július 25-ig, valamint október” szövegrész helyébe a „valamint július” szöveg,
10. 47. § (2) bekezdésében a „január 25-ig, július 25-ig, valamint október 25-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig,
valamint július 31-ig” szöveg,
11. 65. § (1) bekezdésében a „hazai TA partnernek” szövegrész helyébe a „nem központi költségvetési szerv hazai
TA partnernek” szöveg,
12. 66. § (1) és (2) bekezdésében a „hazai TA partner” szövegrész helyébe a „nem központi költségvetési szerv
hazai TA partner” szöveg,
13. 72. § (2) bekezdésében, valamint 87. § (2) bekezdésében az „1407/2013/EU bizottsági rendelet” szövegrész
helyébe az „(EU) 2023/2831 bizottsági rendelet” szöveg,
14. 73. §-ában az „Interreg VI-A Magyarország–Szlovákia Program előirányzatából” szövegrész helyébe az „Európai
Területi Együttműködés (2021–2027) előirányzatból” szöveg,
15. 75. §-ában az „Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program előirányzatából” szövegrész helyébe
az „Európai Területi Együttműködés (2021–2027) előirányzatból” szöveg,
16. 77. §-ában az „Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program előirányzatából”
szövegrész helyébe az „Európai Területi Együttműködés (2021–2027) előirányzatból” szöveg,
17. 77. § 4. pontjában az „ösztönzésében, valamint” szövegrész helyébe az „ösztönzésében,” szöveg,
18. 77. § 5. pontjában a „céljából.” szövegrész helyébe a „céljából, valamint” szöveg,
19. 78. § 1., 2. és 6. pontjában az „1–5. pontja” szövegrész helyébe az „1–6. pontja” szöveg,
20. 78. § 5. pontjában a „3. és 4. pontja” szövegrész helyébe a „3., 4. és 6. pontja” szöveg,
21. 79. §-ában az „Interreg VI-A Ausztria–Magyarország Program előirányzatából” szövegrész helyébe az „Európai
22. 81. §-ában az „Interreg VI-A Románia–Magyarország Program előirányzatából” szövegrész helyébe az „Európai
23. 83. §-ában az „Interreg VI-A Szlovénia–Magyarország Program előirányzatából” szövegrész helyébe
az „Európai Területi Együttműködés (2021–2027) előirányzatból” szöveg,
24. 92. § a) pontjában a „2024. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2027. június 30-ig” szöveg,
25. 92. § b) pontjában a „2024. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2031. június 30-ig” szöveg,
26. 98. §-ában, valamint 101. § (6) bekezdésében a „2 000 000 eurónak” szövegrész helyébe a „2 200 000 eurónak”
szöveg,
27. 38. alcím címében az „infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási” szövegrész helyébe
az „infrastruktúrára irányuló” szöveg,
28. 108. § b) pontjában a „2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet” szövegrész helyébe
a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet” szöveg
lép.
21. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

miniszterelnök
1956
„1. melléklet a 241/2023. (VI. 20.) Korm. rendelethez
A 2021–2027-es időszakban a határon átnyúló Interreg programok végrehajtásában részt vevő hazai szervezetek kijelölése
A B C D E F G H I
Interreg VI-A
Interreg VI-A
Interreg VI-A NEXT Interreg VI-A Interreg VI-A Interreg VI-A Interreg VI-A
IPA
1. Végrehajtásban érintett szervezet Magyarország–Szlovákia Magyarország– Ausztria–Magyarország Románia–Magyarország Szlovénia–Magyarország Magyarország–Horvátország
Magyarország–Szerbia
Program Szlovákia–Románia– Program Program Program Program
Program
Ukrajna Program
Külgazdasági és Külgazdasági és Külgazdasági és

2. irányító hatóság – – – –
Külügyminisztérium Külügyminisztérium Külügyminisztérium
igazoló hatóság Magyar Magyar Külgazdasági és
3. – – – –
(elszámolási feladatkört ellátó szervezet) Államkincstár Államkincstár Külügyminisztérium
Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi
4. közös titkárság Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda – – Programiroda
Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft.
Széchenyi
5. közös titkárság magyar tagja – – – – – Programiroda –
Nonprofit Kft.
Külgazdasági és Külgazdasági és Külgazdasági és Külgazdasági és Külgazdasági és Külgazdasági és Külgazdasági
6. nemzeti hatóság
Külügyminisztérium Külügyminisztérium Külügyminisztérium Külügyminisztérium Külügyminisztérium Külügyminisztérium és Külügyminisztérium
Széchenyi Széchenyi
7. információs pont – – – – Programiroda Programiroda –
nemzeti kapcsolattartó Nonprofit Kft. Nonprofit Kft.
pont Széchenyi
8. regionális koordináció – – – Programiroda – – –
Nonprofit Kft.
Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2024. évi 38. szám

9. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda
Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft.
Széchenyi Széchenyi Széchenyi
irányító hatóság feladatainak végrehajtásában
10. Programiroda Programiroda Programiroda – – –
közreműködő szervezet
Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft.
Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi Széchenyi
nemzeti hatóság feladatainak végrehajtásában
11. Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda Programiroda
közreműködő szervezet
Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft. Nonprofit Kft.
”

a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján nyújtható
egyes támogatások kötelezettségvállalási szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról
szóló 260/2023. (VI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről
1. §
Hatályát veszti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján
nyújtható egyes támogatások kötelezettségvállalási szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról
szóló 260/2023. (VI. 28.) Korm. rendelet.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

miniszterelnök

a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak
nyújtott támogatások szabályairól szóló 214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak
nyújtott támogatások szabályairól szóló 214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 214/2013. (VI. 21.)
Korm. rendelet] a következő 7. és 8. §-sal egészül ki:
„7. § (1) E rendeletnek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati
társulásoknak nyújtott támogatások szabályairól szóló 214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló
68/2024. (III. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 1. mellékletében foglalt táblázat 1. sorát
a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő szerződéskötési eljárás során is alkalmazni kell.
(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti, a 2024. évre vonatkozó támogatási szerződést 2024. április 30-ig kell megkötni.
(3) A 3. § (2b) bekezdése szerinti terv miniszteri jóváhagyását a 2024. évre vonatkozóan 2024. április 15-ig kell
teljesíteni.
8. § Ez a rendelet a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló
közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.”
2. §
A 214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. §
4. §
Ez a rendelet a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló
közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.

miniszterelnök
A 214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt 1. táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(A B C)
1. A tárolt radioaktív anyag A jóváhagyott, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból 4

jellemzői és mennyisége (A) finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú tervében
a következő 10 évre beszállításra ütemezett kis és közepes aktivitású
radioaktív hulladék mennyiség a már átvett mennyiséggel együtt
nem haladja meg a 10 000 m3-t, vagy
A jóváhagyott, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból 12
finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú tervében
a következő 10 évre beszállításra ütemezett kis és közepes aktivitású
radioaktív hulladék mennyiség a már átvett mennyiséggel együtt
meghaladja a 10 000 m3-t, vagy
kiégett üzemanyag, vagy 5,6
tíz éven belül nem várható radioaktív hulladék elhelyezése 1

a honvédelmi és katonai, továbbá katonai nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami
építési beruházásokra, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által megvalósított
védelmi ipari beruházásokra vonatkozó eltérő rendelkezésekről
A Kormány az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden katonai célú beruházás megvalósítása érdekében a közbeszerzésekről szóló
2015. évi CXLIII. törvény, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban:
Vbt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vagy a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében
megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 109/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet szabályai
alapján indított beszerzési eljárásra.
(2) E rendelet hatálya a központi költségvetés XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet és az LI. Honvédelmi Alap fejezet
terhére megvalósított katonai célú beruházásokra terjed ki.
2. §
E rendelet alkalmazásában
1. építtető: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pontja szerinti
építtető;
2. katonai célú beruházás: az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban:
Ábtv.) 3. § (2) bekezdésében meghatározottak közül a honvédelmi és katonai, továbbá katonai
nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházás, valamint az állam
100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által megvalósított védelmi ipari beruházás;
3. katonai nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami beruházás: az az állami építési
beruházás, amelynek megvalósítója a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ).
3. §
A katonai célú beruházások vonatkozásában az építtetőnek alapelvként szükséges figyelembe venni
a) a honvédelmi ágazati hatóságra vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezésekben foglalt elveket,
b) a Magyar Honvédség és a funkcionalitás által támasztott követelményeket,
c) a résztvevőkkel szemben támasztandó speciális ismeret szükségességét,

d) a honvédelmi, katonai nemzetbiztonsági, valamint adatvédelmi szempontok
érvényesülését.
4. § (1) Az Ábtv. rendelkezéseitől eltérően a katonai célú beruházás a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciónak, ágazati
beruházási tervnek és az ezeken alapuló állami építési beruházási keretprogramnak nem része.
(2) Katonai célú beruházás esetén a beruházás megvalósításáról az ágazati gazdálkodásért felelős vezető
a gazdálkodására vonatkozó általános szabályozások alapján hozhat döntést.
(3) Az Ábtv. rendelkezéseitől eltérően – tekintettel az 1. § (2) bekezdésére – a katonai célú beruházás esetén nem kell
alkalmazni az Ábtv.-nek az állami beruházásokért felelős miniszter irányítása alatt álló önálló költségvetési fejezetre
vonatkozó rendelkezéseit.
5. § (1) Az Ábtv. 1. § (3) bekezdésétől eltérően a társadalmi konszenzus érdekében a javaslat- és véleménynyilvánítás
lehetőségét, továbbá az Ábtv. 1. § (4) bekezdésétől eltérően a végrehajtás során a nyilvánosság és a közösségi
ellenőrzés lehetőségének biztosítását csak a katonai és a védelmi ipari beruházással közvetlenül érintettek számára
kell biztosítani, oly módon, hogy az ne veszélyeztesse Magyarország szuverenitását és területi épségét.
(2) Az Ábtv. 1. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvánosság és közösségi ellenőrzés lehetőségét a beruházási
döntéseket megelőzően nem kell biztosítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti javaslat- és véleménynyilvánításhoz szükséges információk szolgáltatása az építtető
kötelessége. Amennyiben az építtető által szolgáltatandó információk átadhatóságával kapcsolatban döntést
igénylő kérdés merül fel, arról az építtető kezdeményezése alapján a honvédelemért felelős miniszter
előterjesztésére a Védelmi Tanács dönt.
6. § (1) Katonai célú beruházás esetében az építtető az Ábtv. 7. §-ának, 6., 7. és 9. alcímének, valamint III. és IV. Fejezetének
szabályaitól eltérően
a) a beruházás szakaszaira és szereplőire vonatkozó döntését,
b) a kormányzati döntéshozatal rendjét,
c) a tervező és a kivitelező kiválasztására irányuló eljárásrendet,
d) a tervezés és a kivitelezés folyamatát és az azok alapján készülő dokumentációk tartalmát,
e) a beszerzési eljárások feltételeit, az ajánlatok értékelésének szempontjait,
f) a kivitelezési szerződés tartalmát, a tartalékkeret mértékét
a tevékenységére vonatkozó, az ágazati jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben előírt
követelmények alapján határozza meg, figyelembe véve a 3. §-ban foglaltakat is.
(2) Az Ábtv. 10. § (3) bekezdése szerinti költséginformációs rendszer a katonai és a védelmi ipari beruházások
költségadataira vonatkozó információt és értékelést a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával
tartalmazhat.
(3) E rendelet hatálya alá tartozó beruházások tekintetében az Ábtv. 11. § (2) bekezdése szerinti monitoring bizottság
nem végez monitoring tevékenységet, a honvédelemért felelős miniszter az e rendelet hatálya alá tartozó
beruházások monitoringja céljából hat havonta jelentést készít az állami beruházásokért felelős miniszter számára
az állami beruházásokért felelős miniszterrel egyeztetett tartalommal és módon.
(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés tartalmának és módjának kialakításakor a KNBSZ szakmai álláspontjától eltérni
nem lehet.
(5) A katonai célú beruházás tervezőjének és kivitelezőjének kiválasztási folyamatában – a KNBSZ által elvégzett katonai
beruházás kivételével – az építtető az állami beruházásokért felelős miniszter által delegált személy részvételének
lehetőségét biztosítani köteles.
(6) Amennyiben a katonai célú beruházás építtetőjénél az Ábtv. 38. § (1) bekezdése szerinti építményinformációs
modell (BIM) alapú műszaki megvalósítás rendszere használatának infrastrukturális feltételei fennállnak,
az (1) bekezdéstől függetlenül az Ábtv. 38. §-át alkalmazni kell.
7. §
Az e rendelet hatálya alá tartozó beruházás esetén az Ábtv. 15. és 16. alcímében foglaltakat azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a minősített adatok felhasználására és a nemzetbiztonsági szempontokra vonatkozó szabályok
be nem tartása esetén az ellenőrzéshez és a minőségbiztosításhoz szükséges adatok kiadása megtagadható.
8. §
Az e rendelet hatálya alá tartozó beruházás esetén az Ábtv. 17. alcímétől eltérően a Vbt. alkalmazása során
a jogorvoslati fórum a Közbeszerzési Döntőbizottság.
9. §
Az e rendelet hatálya alá tartozó beruházások tekintetében a költségszakértői feladatok ellátásáról, amennyiben
költségszakértő alkalmazására sor kerül, az állami beruházásokért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagy az általa irányított költségvetési szerv vagy a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság útján
gondoskodik.
10. §
11. § (1) A rendelet 8. §-a a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és
szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési
eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. július 13-i
2009/81/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelet 9. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A rendelet 9. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

miniszterelnök

az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási
hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint
egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek
módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés a)–d) és g) pontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló
141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A 2. mellékletben foglalt táblázat 21. sora szerinti beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben
a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság
eljárása, a vízügyi és vízvédelmi, valamint iparbiztonsági szakhatósági eljárások, valamint a villamos energiáról szóló
2007. évi LXXXVI. törvény 132/B. §-a szerinti integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás kivételével,
illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – nyolc nap.”
2. §
Az R. 5/Q. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat 21. sora szerinti beruházás esetében a 2. mellékletben foglalt táblázat
B:21 mezőjében megjelölt ingatlanok által lefedett földrészlet az OTÉK szerinti ipari gazdasági terület, amelyre
vonatkozó sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%,
b) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,
c) a beépítési mód nem korlátozott,
d) előkertet, oldalkertet és hátsókertet nem kell tartani,
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke – a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével –

30 méter,
f ) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke a toronyépítmények és egyéb műtárgyak esetén 55 méter,
g) a kialakítható telek legkisebb területe 20 000 m2,
h) a telkeken elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma nem korlátozott,
i) a beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között – a tűzvédelmi előírások betartása mellett –
nem kell telepítési távolságot tartani, azok a telekhatárokon is csatlakozhatnak egymáshoz, illetve a szomszédos
vagy a már meglévő telephelyen lévő építményekhez,
j) magánút korlátozás nélkül létesíthető,
k) a hatályos településrendezési terv szerinti szabályozási vonalat nem kell alkalmazni,
l) a megengedett legkisebb zöldfelületi mértéket az ingatlanból a telekalakítási engedély szerinti ingatlanra kell
teljesíteni.”
3. §
Az R. 5/Q. §-a a következő (8)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 2. mellékletben foglalt táblázat 21. sora szerinti beruházás tekintetében az építési engedélyezési eljárás során
a 2. mellékletben foglalt táblázat B:21 mezőjében megjelölt telkeket rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is,
ha a telket érintő telekalakítás engedély még nem került kiadásra, azzal, hogy ilyen esetben a telkek tulajdonosának
hozzájárulása szükséges az építési engedély kiadásához, és a telekalakítással kialakítandó telket a használatbavételi
engedély kiadásáig be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
(9) A 2. mellékletben foglalt táblázat 21. sora szerinti beruházással kapcsolatban a parkolóhelyek kialakításánál
az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete
szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább 50%-ának elhelyezését kell biztosítani, azzal,
hogy az OTÉK 42. § (11) bekezdése ezen követelmények érvényesítése esetében is alkalmazható.
(10) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:21 mezőjében megjelölt beruházási helyszínek közül a Szeged külterületén
fekvő 01393/20 és 01393/25 helyrajzi számú ingatlanokon kizárólag véderdő, továbbá erdősített vagy fásított terület
létesíthető.
(11) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:21 mezőjében megjelölt ingatlanok területén a közcélú villamos hálózat
kiváltására irányuló munkát a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 200. § (3)–(8) bekezdésében foglaltak
alapján kell elvégezni és elszámolni.”
4. §
Az R. a következő 145. §-sal egészül ki:
„145. § E rendeletnek az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő
közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint
egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek
módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 70/2024. (III. 28.) Korm. rendelettel
(a továbbiakban: Módr137.) módosított 4. § (7) bekezdését, 5/Q. § (1) bekezdését, 2. mellékletében foglalt
táblázat 21. sorát, valamint megállapított 4. § (8a) bekezdését, 5/Q. § (2) és (8)–(11) bekezdését a Módr137.
hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
5. §
Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
6. §
Az R.
a) 4. § (7) bekezdésében a „115.” szövegrész helyébe a „21., 115.,” szöveg,
b) 5/Q. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „(2), (6) és (7) bekezdés” szövegrész helyébe
a „(2), (6)–(10) bekezdés” szöveg,
c) 5/Q. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „(2), (6) és (7) bekezdésben” szövegrész helyébe
a „(2), (6)–(10) bekezdésben” szöveg
lép.
7. §

miniszterelnök
Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat 21. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(A B C
1 A beruházás megnevezése A beruházás megvalósításának helyszíne Koordinációra kijelölt főispán)
01289/17, 01300/26, 01300/27, 01305/15,

01306/25, 01306/27, 01306/30, 01306/33,
Csongrád-Csanád
Ipari terület bővítése, 01306/36, 01306/39, 01306/42, 01306/45,
Vármegyei
21. valamint Szeged külterületén 01306/48, 01306/51, 01306/54, 01306/57,
Kormányhivatalt vezető
megvalósítandó beruházások 01306/60, 01306/63, 01306/66, 01306/69,
főispán
01306/72, 01306/75, 01306/78, 01306/80,
01306/82, 01306/84, 01306/86, 01306/99,
01306/100, 01308/15, 01308/16, 01308/17,
01308/18, 01308/19, 01308/20, 01308/21,
01308/22, 01308/23, 01308/24, 01308/25,
01308/26, 01308/27, 01308/28, 01308/29,
01308/30, 01308/31, 01308/32, 01308/33,
01308/34, 01308/35, 01308/36, 01308/37,
01308/38, 01308/39, 01308/40, 01308/41,
01308/42, 01308/43, 01308/44, 01310/17,
01310/18, 01310/19, 01310/20, 01310/21,
01310/22, 01310/23, 01310/24, 01310/25,
01310/26, 01310/27, 01310/28, 01310/29,
01310/30, 01310/31, 01310/32, 01310/33,
01310/34, 01310/35, 01310/36, 01310/37,
01310/38, 01310/39, 01310/40, 01310/41,
01310/42, 01310/43, 01310/44, 01310/45,
01310/46, 01310/47, 01310/48, 01310/49,
01310/50, 01310/51, 01310/52, 01310/53,
01310/54, 01310/55, 01310/56, 01310/57,
01310/58, 01310/59, 01314/13, 01314/14,
01314/16, 01314/17, 01314/21, 01314/24,
01314/27, 01318/7, 01318/8, 01318/9,
01318/12, 01318/23, 01318/24, 01318/25,
01322/5, 01322/6, 01322/7, 01322/8, 01322/9,
01322/10, 01322/13, 01322/14, 01322/15,
01322/16, 01322/17, 01326/10, 01326/14,
01326/22, 01326/23, 01326/24, 01326/25,
01326/26, 01326/27, 01326/30, 01326/31,
01326/32, 01326/33, 01326/34, 01326/35,
01326/36, 01326/37, 01326/38, 01326/39,
01326/40, 01326/41, 01326/42, 01326/43,
01326/44, 01340/1, 01340/2, 01340/3,
01340/4, 01340/5, 01340/6, 01340/7, 01340/8,
01340/9, 01340/10, 01340/11, 01340/12,
01340/13, 01340/14, 01340/15, 01340/18,
01340/19, 01342/4, 01342/31, 01342/32,
01342/33, 01342/35, 01342/36, 01342/37,

01342/38, 01342/39, 01342/40, 01342/41,
01342/42, 01342/43, 01342/44, 01342/45,
01342/46, 01342/47, 01342/48, 01342/49,
01342/50, 01342/51, 01342/52, 01342/53,
01342/54, 01342/55, 01342/56, 01342/57,
01342/58, 01342/59, 01342/60, 01342/61,
01342/62, 01342/63, 01342/64, 01342/65,
01342/66, 01342/67, 01342/73, 01342/74,
01342/77, 01342/78, 01342/79, 01342/80,
01342/81, 01342/82, 01342/83, 01342/84,
01342/85, 01342/86, 01342/87, 01342/88,
01342/89, 01342/90, 01342/91, 01342/92,
01342/93, 01342/94, 01342/95, 01342/96,
01342/97, 01342/98, 01342/99, 01342/100,
01342/101, 01342/102, 01342/103, 01342/104,
01342/105, 01342/106, 01342/107, 01342/108,
01342/109, 01342/110, 01342/111, 01342/112,
01342/113, 01342/114, 01342/115, 01342/116,
01342/117, 01342/118, 01342/119, 01342/120,
01342/121, 01342/122, 01342/123, 01342/124,
01342/125, 01342/126, 01342/127, 01342/128,
01342/129, 01342/130, 01342/131, 01342/132,
01342/133, 01342/134, 01343, 01344/13,
01344/14, 01358/4, 01358/5, 01359/3,
01359/5, 01360/3, 01374/20, 01374/21,
01374/22, 01374/23, 01378, 01379/5, 01379/6,
01379/10, 01379/11, 01385/3, 01385/5,
01385/9, 01385/10, 01386, 01387/1, 01393/20
és 01393/25 helyrajzi számú ingatlanok.

az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet
módosításáról
A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés a)–e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 102. sora szerinti beruházás esetében a 2. mellékletben foglalt táblázat
B:102 mezőjében megjelölt ingatlanokon, illetve ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásokban hozott döntések
véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket
a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy
a) a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni, és
b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos
szabályaival ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és
az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.
(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat 102. sora szerinti beruházással érintett ingatlan tekintetében oktatási,
művelődési, egészségügyi, szociális, rekreációs, illetve sportlétesítmények és azokhoz kapcsolódó létesítmények
helyezhetők el, illetve közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési területek alakíthatók ki, az alábbi sajátos beépítési
szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:
a) a telkek beépítési módja szabadon álló,
b) a kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2, közút kialakítása esetén a telek legkisebb területe nem korlátozott,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%,
d) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 10%,
e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1 m2/m2,
f ) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%, közút kialakítása esetén a legkisebb zöldfelület mértéke
nem korlátozott,
g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12 méter,
h) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 12 métert,
i) az előkert mérete 0 méter,
j) az oldalkert és a hátsókert mérete 5 méter.”
2. §
Az R. a következő 70. §-sal egészül ki:
„70. § E rendeletnek az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.)
Korm. rendelet módosításáról szóló 71/2024. (III. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr62.) módosított 3. §
(2) és (3) bekezdését, valamint megállapított 5/B. §-át és 2. mellékletében foglalt táblázat 102. sorát a Módr62.
hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
3. §
Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
4. §
Az R.
a) 3. § (2) bekezdésében az „és 96.” szövegrész helyébe a „ , 96. és 102.” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében a „94–101.” szövegrész helyébe a „94–102.” szöveg
lép.
5. §

miniszterelnök
Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 102. sorral egészül ki:
(A B C
1. A beruházás megnevezése A beruházás megvalósításának helyszíne Koordinációra kijelölt főispán)
Új, négy csoportszobás Göd külterület 017, 018/52, 018/53, 018/55, 018/57, Pest Vármegyei
102. bölcsőde kialakítása 019 és belterület 9321, 5722 helyrajzi számú Kormányhivatalt vezető
Göd Város területén ingatlanok főispán

az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű elsődlegesen földgáztüzelésű erőművek olajkészlet-képzési
kötelezettségének felülvizsgálatáról
1. §
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek
magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes
veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a villamos
energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 6. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az 1. mellékletben szereplő,
elsődlegesen földgáztüzelésű erőművek az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-
készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti normatív
energiahordozó-készletet és biztonsági energiahordozó-készletet sem tartanak.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

miniszterelnök
Kötelező folyékony szénhidrogén készlet tartása alól mentesülő földgáztüzelésű erőművek
A B
1. Engedélyes neve Telephelye
Alpiq Csepel
2. Csepel II. Erőmű, 1211 Budapest, Hőerőmű utca 3.
Korlátolt felelősségű Társaság
Kelenföldi Erőmű, 1117 Budapest, Budafoki út 52.,
Budapesti Erőmű Zártkörűen
3. Észak-Pesti Erőmű Újpesti Erőműve, 1045 Budapest, Tó utca 7.,
Működő Részvénytársaság
Dél-Pesti Erőmű Kispesti Erőműve, 1183 Budapest, Nefelejcs utca 2.
MVM Balance Zártkörűen Működő
4. Bakonyi Gázturbinás Erőmű, 8400 Ajka, Gyártelep, 1961/1 hrsz.
Részvénytársaság
PANNONGREEN Megújuló Energia
Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű
5. Termelő és Szolgáltató
4030 Debrecen, Mikepércsi út 1.
Korlátolt Felelősségű Társaság
Dunamenti Erőmű
6. Zártkörűen Működő 2440 Százhalombatta, Erőmű út 2.
Részvénytársaság
Uniper Hungary Energetikai Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőmű,
7.
Korlátolt felelősségű Társaság 9071 Gönyű, Kossuth Lajos utca 2/A
ISD POWER Energiatermelő és
8. Szolgáltató 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1–3.
Korlátolt felelősségű Társaság
MVM Mátra Energia Zártkörűen
9. 3271 Visonta, Erőmű utca 11.
Működő Részvénytársaság
MVM Tisza Erőmű Korlátolt
10. 3580 Tiszaújváros, Debreceni út 2/A
Felelősségű Társaság

a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló
404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet módosításáról
1. §
Hatályát veszti a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.)
Korm. rendelet 4. §-a.
2. §

miniszterelnök
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A miniszterelnök általános helyettesének 3/2024. (III. 28.) TNM rendelete

a nemzetiségi és egyházi célú fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló
2/2019. (III. 19.) TNM rendelet módosításáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról
szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 11. alpont a) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. §
(1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket
rendelem el:
1. § (1) A nemzetiségi és egyházi célú fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 2/2019. (III. 19.)
TNM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem ítélhető meg támogatás
a) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még
nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás
visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
b) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
c) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK
tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez,
d) – amennyiben a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy
mennyisége alapján határozzák meg, a csekély összegű támogatás kivételével – az 1379/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,
e) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
f ) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha
fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen
termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
g) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat
kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó
kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
h) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
i) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
j) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról
szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat (HL L 336., 2010.12.24., 24. o.) hatálya alá tartozó
versenyképtelen szénbányák részére,
k) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – atomenergia-termeléshez.”
(2) Az R. 5. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Amennyiben a kedvezményezett a (2) bekezdés c)–f ) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől
eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 4. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható
a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel
– úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy a (2) bekezdés
c)–f ) pontjában említett kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 4. alcím szerinti
támogatásban.”
(3) Az R. 5. §-a a következő (8c) bekezdéssel egészül ki:
„(8c) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés
meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.”
2. §
Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére
az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély
összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem
haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet
3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott
meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás
odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások
támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével
összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély
összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.
(4) A támogatás más, csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű
támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső
határig halmozható.
(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés
vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik
túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott
legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.”
3. §
Az R.
a) 2. § e) pontjában az „1407/2013/EU” szövegrész helyébe az „(EU) 2023/2831” szöveg,
b) 4. § a) pontjában és 18. § a) pontjában a „2013. december 18-i 1407/2013/EU” szövegrész helyébe
a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831” szöveg,
c) 5. § (9) bekezdés b) pontjában a „2024” szövegrész helyébe a „2031” szöveg
lép.
4. §
5. §
Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való
alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,
b) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal
összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Dr. Semjén Zsolt s. k.,

a miniszterelnök általános helyettese
Az agrárminiszter 12/2024. (III. 28.) AM rendelete

a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet módosításáról
A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (3) bekezdés 4., 7., 8. és 13. pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 10. § (1) bekezdése és az 1. melléklet tekintetében a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 61. § (2) bekezdés
e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. § 5. és 6. pontja tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (4) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés
1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet [a továbbiakban: 26/2021. (VII. 29.)
AM rendelet] 1. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
„4a. kivágás: olyan tevékenység, amely során a szőlőtőkék föld feletti részeit és a föld alatti részeiből legalább
a gyökértörzset eltávolítják;”
2. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 19. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A borászati üzemengedély iránti kérelem az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza)
„m) a borászati üzemengedély iránti kérelemmel érintett ingatlanban tárolandó, adómentes fogyasztásra szánt
borászati terméktétel mennyiségét hektoliterben, két tizedesjegy pontossággal.”
3. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 16. alcíme a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Borászati üzemengedély alapján a borászati üzemben olyan adómentes fogyasztásra szánt borászati
terméktétel tárolható, amelyet a borászati üzemengedély kiadását megelőzően is a borászati üzemengedéllyel
érintett ingatlan területén tároltak.
(2) Borászati üzemengedély visszavonása esetén a borászati üzemengedéllyel érintett ingatlanban kizárólag
adómentes fogyasztásra szánt borászati termék maradhat.”
4. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet a következő 16a. alcímmel egészül ki:
„16a. A szőlővíz megsemmisítése
22/B. § A sűrített szőlőmust, valamint a finomított szőlőmustsűrítmény előállítása során keletkező szőlővíz
megsemmisítéséről a borászati üzem gondoskodik.”
5. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 19. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 119. cikk (1) bekezdés h) és i) pontja tekintetében
előállítottnak tekintendő az a borászati termék, amely megfelel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet VII. melléklet II. része szerinti meghatározásnak, és a forgalomba hozataláig termékkategóriája már
nem változik meg.”
6. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 22. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„22. A borászati kísérőokmányok”
7. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdéstől eltérően az Európai Unió területén először Magyarországon közfogyasztásra forgalomba
hozott borászati terméken nem kötelező a forgalombahozatali azonosító feltüntetése, ha a forgalombahozatali
azonosítóhoz tartozó tételszámot vagy tételszámokat a forgalomba hozó a közfogyasztásra történő forgalomba
hozatalt megelőzően bejelentette a NÉBIH részére.”
8. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2021. augusztus 1. előtt elkészített és hitelesített borkísérő okmányok a 2021/2022–2023/2024. borpiaci év
során is használhatóak, ha azokon vagy azokhoz mellékelve megadják a 11. mellékletben meghatározott adatokat.”
9. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 52. § (2) bekezdésétől eltérően 2024. július 31. előtt az Európai Unió területén először Magyarországon
közfogyasztásra forgalomba hozott borászati terméken a forgalombahozatali azonosító előtt az „FHE” vagy
az „FHA” megjelölés is feltüntethető.”
10. § (1) A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 11. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 14. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
11. §
A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet
1. 5. § (2) bekezdésében a „NÉBIH” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
(a továbbiakban: NÉBIH)” szöveg,
2. 9. § (1) bekezdés h) pontjában és 26. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe
a „vármegyei” szöveg,
3. 15. § (8) bekezdés d) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 23. § (2) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Btv.)” szöveg,
5. 30. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában és d) pont dj) alpontjában, 35. § (1) bekezdésében,
35. § (3) bekezdés b) pontjában és záró szövegrészében, 11. melléklet címében és 1. pontjában, 8.1.3. és
8.2.6. alpontjában a „kísérőokmány” szövegrész helyébe a „borászati kísérőokmány” szöveg,
6. 31. § (6) bekezdésében a „kísérőokmányt” szövegrészek helyébe a „borászati kísérőokmányt” szöveg,
7. 35. § (2) bekezdésében a „kísérőokmányhoz” szövegrész helyébe a „borászati kísérőokmányhoz” szöveg,
8. 35. § (2) bekezdésében a „kísérőokmányon” szövegrész helyébe a „borászati kísérőokmányon” szöveg,
9. 35. § (3) bekezdés a) pontjában a „kísérőokmányként” szövegrész helyébe a „borászati kísérőokmányként”
szöveg,
10. 39. § záró szövegrészében a „mérésére” szövegrész helyébe a „mérésére, továbbá a glicerintartalom
meghatározására” szöveg,
11. 44. § b) pontjában a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
12. 64. § (2) bekezdésében a „2021/2022. borpiaci év” szövegrész helyébe a „2021/2022. és 2022/2023. borpiaci
évek” szöveg,
13. 64/A. § nyitó szövegrészében és 65. § b) pontjában a „2023.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg,
14. 8. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat B:2 mezőjében az „Eger” szövegrész helyébe az „Eger, Egri Bikavér”
szöveg,
15. 8. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat A:4 mezőjében a „blanc de blanc” szövegrész helyébe
a „blanc de blanc vagy blanc de blancs” szöveg,
16. 8. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat A:5 mezőjében a „blanc de noir” szövegrész helyébe a „blanc de noir
vagy blanc de noirs” szöveg,
17. 8. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat C:4, D:4, C:5 és D:5 mezőjében a „minőségi pezsgő” szövegrész
helyébe a „pezsgő, minőségi pezsgő” szöveg,
18. 8. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat D:10 mezőjében a „Legalább 204,5 g/l” szövegrész helyébe
az „A 9. sorban felsorolt szőlőfajták esetében legalább 178,3 g/l, egyéb esetben legalább 204,5 g/l” szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti a 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet
a) 9. § (1) bekezdés h) pontjában az „ , egy évnél nem régebbi” szövegrész,
b) 19. § k) pontjában a „valamint” szövegrész.
13. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
14. §
Ez a rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK,
az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i
1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter
1. melléklet a 12/2024. (III. 28.) AM rendelethez
1. A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 1. melléklet 1. pont 1.5. alpontja helyébe a következő alpont lép:
„1.5. Soproni borvidék: a Kőszeg oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület”
fejezetében felsorolt települések és a Sopron/Ödenburg oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának
IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.”
2. A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 1. melléklet 6. pontja helyébe a következő pont lép:
„6. Tokaji borrégió:
6.1. Tokaji borvidék: a Btv. 17. § (1) bekezdésében felsorolt települések összessége.”
1. A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 11. melléklet címe helyébe a következő cím lép:
„A borászati kísérőokmány adattartalma”
„1. Borászati kísérőokmány hitelesítés, azonosító.”
„8. A szállítmány adatai
8.1. Bármely termék esetén (általános szabályok)
8.1.1. a tétel kiszerelésének vagy szállítóedényének típusa, amely kóddal is megadható [P: üvegpalack;
BIB: bag-in-box; MP: műanyag palack; K: műanyag kanna; EK: egyéb anyagú kanna; TO: erjesztőkád, hordó;
WB: fonatos palack; CK: hordó fából; BU: sörös/boros hordó (KEG); BM: tartály, EE: egyéb];
8.1.2. a kiszerelési egység űrtartalma (literben kifejezve vagy tartályos kiszerelés esetén a tartály névleges űrtartalma);
8.1.3. a mennyiség egysége, az alábbi mértékegységek használatával:
8.1.3.1. kiszerelt termékek esetében: „db”,
8.1.3.2. nem kiszerelt (60 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedényben tárolt) termékek esetében:
8.1.3.2.1. szőlőtörköly esetében: mázsa (q) (elégséges a becsült mennyiség feltüntetése),
8.1.3.2.2. szőlő esetében: mázsa (q),
8.1.3.2.3. minden más esetben: hektoliter (hl);
8.1.4. a tétel mennyisége
8.1.4.1. a kiszerelési egységek számának megadásával, ha kiszerelt tételekről van szó (például 6 db 0,75 literes
üvegpalack esetén: 6),
8.1.4.2. az adott sorban szereplő tételnek a „mennyiség egysége” rovatban jelzett mértékegységben kifejezett
mennyisége megadásával, ha lédig tételekről van szó;
8.1.5. a tétel nettó egységára (megadása nem kötelező a kísérőokmány azon példányán, amely a terméket fizikailag
is kíséri).
8.2. Nem borászati üzembe történő szállítás esetén
8.2.1. a tétel megnevezése, azonosítása
8.2.1.1. végső származási bizonyítvánnyal nem rendelkező borászati termék esetében a szakmai jövedéki
nyilvántartás szerinti megnevezés,
8.2.1.2. a végső származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati termék esetében legalább a forgalombahozatali
azonosító (annak hiányában a végső származási bizonyítvány száma).
8.3. Borászati termékek borászati üzemek közötti belföldi áttárolása, valamint szőlőtörköly, borseprő, szőlő,
zúzott cefre szállítása esetén
8.3.1. a tétel megnevezése, azonosítása:
8.3.1.1. végső származási bizonyítvánnyal nem rendelkező borászati termék esetében a szakmai jövedéki
nyilvántartás szerinti megnevezés,
8.3.1.2. borászati melléktermék esetében a melléktermék fajtájának (szőlőtörköly, borseprő) megjelölése,
8.3.1.3. szőlő esetében: szőlő,
8.3.1.4. zúzott cefre (zúzott szőlő) esetében: zúzott cefre,
8.3.1.5. végső származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati termék esetében legalább a forgalombahozatali
azonosító;
8.3.2. a tételen elvégzett borászati eljárások kódjai a 14. melléklet szerint;
8.3.3. a tétel előállításához felhasznált szüreti bejegyzés, must származási bizonyítvány, első származási bizonyítvány
vagy végső származási bizonyítvány száma és az azokból a tétel előállításakor felhasznált mennyiség;
8.3.4. a tétel előállítása során keletkezett veszteség térfogatszázalékban (%vol) megadva;
8.3.5. melléktermék szállítása esetén a melléktermék alkoholtartalma térfogatszázalékban (%vol) megadva,
ha az eltér az átalány alkoholtartalomtól.”
4. A 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 11. melléklet 9. pont 9.2. és 9.3. alpontja helyébe a következő alpontok lépnek:
[A szállítmány teljes mennyisége (több tétel szállítása esetén)]
„9.2. kiszerelt tételek esetében a hektoliterben kifejezett összes mennyiséget kell megadni,
9.3. lédig tételek esetében a 8.1.3. pontban megadott mértékegységben kifejezett összes mennyiséget
kell megadni.”

„14. melléklet a 26/2021. (VII. 29.) AM rendelethez
A származási bizonyítvány iránti kérelmen, a származási bizonyítványon, valamint borászati üzembe

való áttárolás esetén a borászati kísérőokmányon feltüntetendő borászati eljárások és adalékanyagok
listája
A származási bizonyítvány iránti kérelmen, a származási bizonyítványon, valamint a borászati üzembe való áttárolás
esetén a borászati kísérőokmányon a borászati eljárásokat, adalékanyagokat a következők szerint kell feltüntetni:
A B C D
1. Művelet Kódszám Adalékanyag típusa Jelölésköteles összetevőnek minősül-e?
a termék alkoholtartalmát sűrített igen, az összetevő

2. szőlőmusttal vagy finomított 1A egységesen megadható
szőlőmustsűrítménnyel növelték szőlőmustsűrítményként
igen, annak az összetevőnek
a termék alkoholtartalmát répacukorral
3. 1B a megnevezése, amivel ezt
növelték
a műveletet végrehajtották
önmagában nem keletkeztet
jelölési kötelezettséget,
4. a termék savtartalmát növelték 2 de kötelező megadni legalább
egyet a 35–39 kódszámmal
hivatkozott anyagok közül
5. a termék savtartalmát csökkentették 3 nem
igen, annak az összetevőnek
6. a terméket szőlőmusttal édesítették 4A a megnevezése, amivel ezt
a műveletet végrehajtották
a terméket sűrített szőlőmusttal vagy igen, az összetevő
7. finomított szőlőmustsűrítménnyel 4B egységesen megadható
édesítették szőlőmustsűrítményként
8. a termékhez boralkoholt adtak 5 igen
a terméket tölgyfadarabok felhasználásával
9. 6 igen
állították elő
a termék új borászati eljárás kísérleti célú
10. 7 nem
alkalmazásával készült
11. kezelés aktív szénnel 8 nem
12. kezelés kálium-ferrocianiddal 9 nem
tartósítószer és
13. dimetil-dikarbonát (DMDC) hozzáadása 10 igen
antioxidáns
oldottgáz-kezelés (argon) a borban
14. 11A nem
membránkontaktorok alkalmazásával
oldottgáz-kezelés (nitrogén) a borban
15. 11B nem
oldottgáz-kezelés (szén-dioxid) a borban

16. 11C nem
oldottgáz-kezelés (oxigén) a borban
17. 11D nem
polivinil-imidazol-polivinil-pirrolidon
18. 12 nem
kopolimerek felhasználása
kiszerelés (csak végső származási
19. bizonyítvánnyal nem rendelkező borászati 13 nem
terméktétel esetén)
20. levegőztetés vagy oxigén hozzáadása 14 nem
21. hőkezelés 15 nem
centrifugálás és szűrés semleges
22. 16 nem
szűrőközeggel vagy anélkül
23. semleges atmoszféra létrehozása 17 igen
24. kéntelenítés fizikai eljárásokkal 18 nem
25. ioncserélő gyanták 19 nem
26. buborékoltatás (argon) 20A nem
27. buborékoltatás (nitrogén) 20B nem
28. buborékoltatás (szén-dioxid) 20C nem
29. buborékoltatás (oxigén) 20D nem
30. flotáció 21 nem
tiszta paraffinból készült, allil-izotiocianáttal
31. 22 nem
átitatott tabletták alkalmazása
32. elektrodialízis 23 nem
33. borkőstabilitás biztosítása kationcserélőkkel 24 nem
membránművelet (bipoláris elektrodialízis)
34. 25 nem
útján történő kezelés
kezelés kationcserélőkkel a savtartalom
35. 26 nem
növelése céljából
36. membránszeparációs művelet 27 nem
37. membránkontaktorok alkalmazása 28 nem
membrántechnológia és aktív szén együttes
38. 29 nem
alkalmazása
39. a bor alkoholtartalmának kiigazítása 30 nem
a végtermékhez a termékleírásban
40. megadottól eltérő földrajzi egységről 31 nem
származó borászati terméket adtak hozzá
a végtermékhez a termékleírásban
41. megadottól eltérő szőlőfajtából nyert 32 nem
borászati terméket adtak hozzá
a végtermékhez a leírásban megadottól
42. eltérő évben szüretelt borászati terméket 33 nem
adtak hozzá
savasságot
43. borkősav (L(+)-) hozzáadása 34 igen
szabályozó anyag
savasságot
44. almasav (D,L-; L-) hozzáadása 35 igen
szabályozó anyag
savasságot
45. tejsav hozzáadása 36 igen
szabályozó anyag
savasságot
46. kalcium-szulfát hozzáadása 37 igen
szabályozó anyag
savasságot
47. citromsav hozzáadása 38 szabályozó anyag, igen
stabilizáló anyag
48. kén-dioxid hozzáadása 39 igen
antioxidáns
49. kálium-biszulfit hozzáadása 40 igen
antioxidáns
50. kálium-metabiszulfit hozzáadása 41 igen
antioxidáns
51. kálium-szorbát hozzáadása 42 igen
antioxidáns
tartósítószer és igen (ha adalékanyagként
52. lizozim hozzáadása 43
antioxidáns használták fel)
53. L-aszkorbinsav hozzáadása 44 igen
antioxidáns
54. metaborkősav hozzáadása 45 stabilizáló anyag igen
55. gumiarábikum hozzáadása 46 stabilizáló anyag igen
56. mannoprotein alapú élesztő hozzáadása 47 stabilizáló anyag igen
57. karboximetil-cellulóz hozzáadása 48 stabilizáló anyag igen
58. kálium-poliaszpartát hozzáadása 49 stabilizáló anyag igen
59. fumársav hozzáadása 50 stabilizáló anyag igen
gáz és
60. argon hozzáadása csomagológázként 51 igen
csomagológáz
gáz és
61. nitrogén hozzáadása csomagológázként 52 igen
csomagológáz
gáz és
62. szén-dioxid hozzáadása csomagológázként 53 igen
csomagológáz
63. karamell hozzáadása 54 egyéb eljárás igen
64. tirázslikőr hozzáadása 55 egyéb eljárás igen
65. expedíciós likőr hozzáadása 56 egyéb eljárás igen
66. részleges sűrítés 57 egyéb eljárás nem
”
Az energiaügyi miniszter 3/2024. (III. 28.) EM rendelete

az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz
mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló
67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 160. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a következőket rendelem el:
1. §
Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről
és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet
[a továbbiakban: 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet] 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 4. mellékletben meghatározott földgázmennyiségek adott gázévre vonatkozó összege kötelezően

átadandó, míg ezen összmennyiség felett maximum 3%-os rugalmasság alkalmazásával adható át, az átadott
földgázmennyiség tekintetében az adott negyedévben a 4. mellékletben meghatározott hatósági árat kell
alkalmazni.”
2. § (1) A 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(5) A 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet 9. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
3. §
A 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet
a) 1. § (4) bekezdésében az „a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: GET. Vhr.)” szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében az „a 2. § (5) bekezdés” szövegrész helyébe az „az 1. § (5) bekezdés, illetve a 2. §
(5) bekezdés” szöveg
lép.
4. §
Hatályát veszti a 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet 5. § (8) bekezdésében az „említett” szövegrész.
5. §
Lantos Lajos Csaba s. k.,

energiaügyi miniszter
1. melléklet a 3/2024. (III. 28.) EM rendelethez

„1. melléklet a 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelethez
Az 1. § szerinti földgázforrás ára és mennyisége 2024. második negyedévre, valamint a felek köre
Az MVM CEEnergy Zrt. mint egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által értékesítendő földgázforrás
legmagasabb hatósági ára és mennyisége:
A B C D E
nem földgáztárolóból földgáztárolóból
földgázforrás
származó földgázforrás származó földgázforrás
1. hónap szerződött egyetemes szolgáltató ára
mennyisége mennyisége
(forint/kWh)
(kWh) (kWh)
2. április MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2 073 991 783 0 6,584

3. május MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 615 683 965 0 6,584
4. június MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 470 392 998 0 6,584
”

1. Az MVM CEEnergy Zrt. mint az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által a 2. § (1) bekezdése szerint
értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége 2024. második negyedévre:
A B C D
földgázforrás
földgázforrás mennyisége
1. hónap szerződött egyetemes szolgáltató mennyiségarányos díja
(kWh)
(forint/kWh)
2. április MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 0 –

3. május MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 0 –
4. június MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 0 –
2. A 2. § szerinti földgázforrás átvételéhez kapcsolódóan felmerülő nem mennyiségarányos szállítási és tárolási

költségek:
A B
az árban érvényesíthető legmagasabb szállítási
1. szerződött egyetemes szolgáltató
és tárolási kapacitásdíjak [Ft/(kWh/h)/gázév]
2. MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. –

”

A felajánlási ár tekintetében a földgáz beszerzési költség indokolt mértékének meghatározásakor

figyelembe vett elismert fajlagos földgázár
1. Elismert ár meghatározása betárolási hónapban (kivéve szeptember hónapot):

1.1. Ha QTény >= (QDedikált forrás + QFedezett + QHazai termelés+ Qhiány), akkor
Elismert ár = (QDedikált forrás * PDedikált forrás ár + QFedezett * PFedezett import ár + QHazai termelés * PHazai termelés + (QTény – QDedikált forrás –
QFedezett – QHazai termelés – Qhiány) * PAktuális import ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány + CEGY ) / QTény
QTöbblet = 0, PTöbblet = 0
Qhiány = QHazai termelés_tervezett – QHazai termelés, de legalább 0
Phiány = PLikvid import ár+1
QHazai termelés = QHazai termelés tény + QTöbblet hazai–1, de legfeljebb QTény
QTöbblet hazai = QHazai termelés tény + QTöbblet hazai–1 – QTény, de legalább 0
1.2. Ha QTény < (QDedikált forrás + QFedezett + QHazai termelés+ Qhiány) és QTény > (QFedezett + QHazai termelés+ Qhiány), akkor
1.2.1. Elismert ár = (QFedezett * PFedezett import ár + QHazai termelés * PHazai termelés + (QTény – QFedezett – QHazai termelés – Qhiány) *
PDedikált forrás ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány + CEGY ) / QTény,
QTöbblet = 0, PTöbblet = 0
1.2.2. QTárolói fedezés = 0
1.2.3. QDedikált tárolás = QDedikált forrás + QFedezett + QHazai termelés + Qhiány – QTény, de legalább 0.
1.3. Ha QTény < (QFedezett + QHazai termelés+ Qhiány), akkor
1.3.1. Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + (QTény – QHazai termelés – Qhiány) * PFedezett import ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 –
PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány + CEGY ) / QTény,
QTöbblet = 0,
PTöbblet = 0,
Qhiány = QHazai termelés_tervezett – QHazai termelés, de legalább 0,
Phiány = PLikvid import ár+1,
QTöbblet hazai = QHazai termelés tény + QTöbblet hazai–1 – QTény, de legalább 0,
1.3.2. QTárolói fedezés = QFedezett + QHazai termelés + Qhiány – QTény, de legalább 0.
1.3.3. QDedikált tárolás = QDedikált forrás, de legalább 0.
2. Elismert ár meghatározása szeptember hónapban:
2.1. Ha QTény >= (QDedikált forrás + QFedezett + QHazai termelés+ Qhiány), akkor
Elismert ár = (QDedikált forrás * PDedikált forrás ár + QFedezett * PFedezett import ár + QHazai termelés * PHazai termelés + (QTény – QDedikált forrás –
QFedezett – QHazai termelés – Qhiány) * PAktuális import ár + QBiztonsági zárókészlet * (PAktuális_import_ár_téli_súlyozott_átlag – PFedezett tárolói ár) + Qhiány *
Phiány + CEGY ) / QTény
QTöbblet = QHidegre_elkülönített tárolói készlet + Σ(QTárolói fedezés)+ Σ1T (Qbeárazódott) + Σ(QDedikált tárolói forrás) + Σ(QDedikált tárolás) – QTárolói_
célkészlet
, de legalább 0
PTöbblet = PFedezett tárolói ár, ha QTöbblet > 0 egyébként 0
Qhiány tároló = QTárolói_célkészlet – (QHidegre_elkülönített tárolói készlet + Σ(Qtárolói fedezés)+ Σ1T (Qbeárazódott) + Σ(Qdedikált tárolói forrás) +
Σ(Qdedikált tárolás)), de legalább 0
2.2. Ha QTény < (QDedikált forrás + QFedezett + QHazai termelés+ Qhiány) és QTény > (QFedezett + QHazai termelés+ Qhiány), akkor
2.2.1. Elismert ár = (QFedezett * PFedezett import ár + QHazai termelés * PHazai termelés + (QTény – QFedezett – QHazai termelés – Qhiány) *
PDedikált forrás ár + QBiztonsági zárókészlet * (PAktuális_import_ár_téli_súlyozott_átlag – PFedezett tárolói ár) + Qhiány * Phiány + CEGY ) / QTény,
QTöbblet = QHidegre_elkülönített tárolói készlet + Σ(QTárolói fedezés) + Σ1T (Qbeárazódott) +Σ(QDedikált tárolói forrás) + Σ(QDedikált tárolás) –
QTárolói_célkészlet, de legalább 0
PTöbblet = PFedezett tárolói ár, ha QTöbblet > 0 egyébként 0
Qhiány tároló = QTárolói_célkészlet – (QHidegre_elkülönített tárolói készlet + Σ(Qtárolói fedezés)+ Σ1T (Qbeárazódott) + Σ(Qdedikált tárolói forrás)
+ Σ(Qdedikált tárolás)), de legalább 0
2.2.2. QTárolói fedezés = 0
2.2.3. QDedikált tárolás = QDedikált forrás + QFedezett + QHazai termelés + Qhiány – QTény, de legalább 0.
2.3. Ha QTény < (QFedezett + QHazai termelés+ Qhiány), akkor
2.3.1. Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + (QTény – QHazai termelés – Qhiány) * PFedezett import ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 –
PLikvid import ár) + QBiztonsági zárókészlet * (PAktuális_import_ár_téli_súlyozott_átlag – PFedezett tárolói ár) + Qhiány * Phiány + CEGY ) / QTény,
QTöbblet = QHidegre_elkülönített tárolói készlet + Σ(QTárolói fedezés) + Σ1T (Qbeárazódott) + Σ(QDedikált tárolói forrás) + Σ(QDedikált tárolás) –
QTárolói_célkészlet, de legalább 0,
PTöbblet = PFedezett tárolói ár, ha QTöbblet > 0 egyébként 0,
Qhiány = QHazai termelés_tervezett – QHazai termelés, de legalább 0,
Qhiány tároló = QTárolói_célkészlet – (QHidegre_elkülönített tárolói készlet + Σ(Qtárolói fedezés)+ Σ1T (Qbeárazódott) + Σ(Qdedikált tárolói forrás)
+ Σ(Qdedikált tárolás)), de legalább 0
Phiány = PLikvid import ár+1,
QHazai termelés = QHazai termelés tény + QTöbblet hazai–1, de legfeljebb QTény,
QTöbblet hazai = QHazai termelés tény + QTöbblet hazai–1 – QTény, de legalább 0,
2.3.2. QTárolói fedezés = QFedezett + QHazai termelés + Qhiány – QTény, de legalább 0.
2.3.3. QDedikált tárolás = QDedikált forrás, de legalább 0.
3. Elismert ár meghatározása kitárolási hónapban (kivéve december hónapot):
3.1. Ha QTény >= (QHazai termelés+ Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás + QTervezett import) és (QTény – QHazai termelés –
Qhiány – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás – QTervezett import) <= QHidegre elkülönített tárolói készlet, akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + QFedezett * PFedezett import ár + QDedikált forrás *
PDedikált forrás ár + QTervezett import * PAktuális import ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás – QTervezett
import
– Qhiány) * PFedezett tárolói ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = 0
PTöbblet = 0
QTöbblet hazai = QHazai termelés tény + QTöbblet hazai–1– QTény, de legalább 0
3.2. Ha QTény >= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás + QTervezett import) és QHidegre elkülönített tárolói készlet
= 0, akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + QFedezett * PFedezett import ár + QDedikált forrás
* PDedikált forrás ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás – Qhiány) * PAktuális import ár + QTöbblet–1 *
(PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = 0
PTöbblet = 0
3.3. Ha QTény >= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás + QTervezett import) és (QTény – QHazai termelés –
Qhiány – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás – QTervezett import) > QHidegre_elkülönített tárolói készlet, de QHidegre_elkülönített tárolói készlet
> 0, akkor
PDedikált forrás + QHidegre_elkülönített tárolói készlet * PFedezett tárolói ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás –
QHidegre_elkülönített tárolói készlet – Qhiány) * PAktuális import ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY
+ CHalasztott) / QTény,
QTöbblet = 0
PTöbblet = 0
Phiány- = PLikvid import ár+1
QHazai termelés- = QHazai termelés tény + QTöbblet hazai–1, de legfeljebb QTény
3.4. Ha QTény < (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás + QTervezett import) és QTény > (QHazai termelés +
Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás), akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + Qfedezett * PFedezett import ár + QDedikált forrás *
PDedikált forrás ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás) * Paktuális import ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 –
PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = QTervezett import – (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás), de legalább 0.
PTöbblet = PAktuális import ár
Qhiány = 0
QHazai termelés = QHazai termelés tény + Q Többlet hazai–1, de legfeljebb QTény
3.5. Ha QTény <= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás) és QTény > (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált
tárolói fedezés
+ QFedezett), akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + QFedezett * PFedezett import ár + (QTény – QHazai
termelés
– QAllokált tárolói fedezés – QFedezett) * PDedikált forrás ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú +
CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = (QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás – QTény) + QTervezett import
PTöbblet = ((QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás – QTény) * PDedikált forrás ár + QTervezett import * PAktuális import ár)/
QTöbblet, ha QTöbblet > 0 egyébként 0
Qhiány = 0

3.6. Ha QTény <= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett) és QTény > (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés),
akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés) *
PFedezett import ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = (QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett – QTény) + QDedikált forrás + QTervezett import
PTöbblet = ((QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett – QTény) * PFedezett import ár + QDedikált forrás * PDedikált forrás ár + QTervezett import *
PAktuális import ár) / Qtöbblet, ha QTöbblet > 0 egyébként 0
Qhiány = 0
3.7. Ha QTény <= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés), akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + (QTény – QHazai termelés) * PFedezett tárolói ár + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) +
Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = (QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés – QTény) + QFedezett + QDedikált forrás+ QTervezett import
PTöbblet = ((QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés – QTény) * PFedezett tárolói ár + QFedezett * PFedezett import ár + QDedikált forrás * PDedikált forrás +
QTervezett import * PAktuális import ár) / Qtöbblet
Qhiány = 0
QHazai termelés = QHazai termelés tény+ QTöbblet hazai–1, de legfeljebb QTény
4. Elismert ár meghatározása december hónapban:
Qhiány – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás – QTervezett import) <= QHidegre elkülönített tárolói készlet, akkor
PDedikált forrás ár+ QTervezett import * PAktuális import ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás – QTervezett
import
– Qhiány) * PFedezett tárolói ár – (MtMt – MtMt–1) + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY
+ CHalasztott) / QTény
QTöbblet = 0
PTöbblet = 0
Qhiány– = QHazai termelés_tervezett – Q Hazai termelés, de legalább 0
Phiány– = PLikvid import ár+1
4.2. Ha QTény >= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás + QTervezett import) és QHidegre elkülönített tárolói készlet
0, akkor
PDedikált forrás ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás – Qhiány) * PAktuális import ár – (MtMt – MtMt–1)
+ QTöbblet–1 * (PTöbblet –1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = 0
PTöbblet = 0
Qhiány = Q Hazai termelés_tervezett – QHazai termelés, de legalább 0
Qhiány – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás – QTervezett import) > QHidegre elkülönített tárolói készlet, de QHidegre elkülönített tárolói készlet
> 0, akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + QFedezett * PFedezett import ár + QDedikált forrás*
PDedikált forrás ár + QHidegre elkülönített tárolói készlet * PFedezett tárolói ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált
forrás
– QHidegre elkülönített tárolói készlet – Qhiány) * PAktuális import ár – (MtMt – MtMt–1) + QTöbblet–1* (PTöbblet –1 – PLikvid import ár) + Qhiány *
Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = 0
PTöbblet = 0
QHazai termelés = Q Hazai termelés tény + QTöbblet hazai–1, de legfeljebb QTény
4.4. Ha QTény < (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás + QTervezett import) és QTény > (QHazai termelés +
Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás) akkor
PDedikált forrás ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás) * PAktuális import ár – (MtMt – MtMt–1) +
QTöbblet–1* (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = QTervezett import – (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés – QFedezett – QDedikált forrás), de legalább 0
PTöbblet = PAktuális import ár, ha QTöbblet > 0 egyébként 0
Qhiány = 0
Phiány– = PLikvid import ár+1
Q Hazai termelés– = QHazai termelés tény + QTöbblet hazai–1, de legfeljebb QTény
4.5. Ha QTény <= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás) és QTény > (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált
tárolói fedezés
+ QFedezett), akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + QFedezett * PFedezett import ár + (QTény – QHazai
termelés
– QAllokált tárolói fedezés – QFedezett) * PDedikált forrás ár – (MtMt – MtMt–1) + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány *
Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = (QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás – QTény) + QTervezett import
PTöbblet = ((QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett + QDedikált forrás – QTény) * PDedikált forrás ár + QTervezett import * PAktuális import ár) /
QTöbblet, ha QTöbblet > 0 egyébként 0
Qhiány = 0
QHazai termelés = QHazai termelés tény + Q Többlet hazai–1, de legfeljebb QTény
4.6. Ha QTény <= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett) és Q Tény > (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés),
akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + (QTény – QHazai termelés – QAllokált tárolói fedezés) *
PFedezett import ár– (MtMt – MtMt–1) + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1 – PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) /
QTény
QTöbblet = (QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett – QTény) + QDedikált forrás + QTervezett import
PTöbblet = ((QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés + QFedezett – QTény) * PFedezett import ár + QDedikált forrás * PDedikált forrás ár + QTervezett import *
PAktuális import ár) / Qtöbblet, ha
QTöbblet > 0 egyébként 0
Qhiány = 0
4.7. Ha QTény <= (QHazai termelés + Qhiány + QAllokált tárolói fedezés), akkor
Elismert ár = (QHazai termelés * PHazai termelés + (QTény – QHazai termelés) * PFedezett tárolói ár – (MtMt – MtMt–1) + QTöbblet–1 * (PTöbblet–1
– PLikvid import ár) + Qhiány * Phiány – ELakossági célú + CEGY + CHalasztott) / QTény
QTöbblet = (QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés – QTény) + QFedezett + QDedikált forrás + QTervezett import
PTöbblet = ((QHazai termelés + QAllokált tárolói fedezés – QTény) * PFedezett tárolói ár + QFedezett * PFedezett import ár + QDedikált forrás * PDedikált forrás ár
+ QTervezett import* PAktuális import ár) / Qtöbblet
Qhiány = 0
5. Kiegyensúlyozási költség számításának módszertana:
5.1. Napi kiegyensúlyozási költség számítása
5.1.1. Ha QALL – QNOM >= 0, akkor

CEGY_ESZ = min (QALL – QNOM – QLPFS, QAL L * 0,05) * (Pmv – PAktuális import ár + Pelszámoló forgalmi díja) +QLPFS * PLPFS
5.1.2. Ha QALL – QNOM < 0, akkor
CEGY_ESZ = min (QNOM – QALL, QALL * 0,05) * (PAktuális import ár – Pme + Pelszámoló forgalmi díja)
5.2. Havi kiegyensúlyozási költség számítása
5.3. A felajánlási ár tekintetében a földgáz beszerzési költség indokolt mértékének meghatározásakor figyelembe
vett elismert fajlagos földgázár számításának során a nem számított adatok tekintetében az alábbi kerekítési
szabályok alkalmazandóak:
5.3.1. Mennyiségek, 3 tizedesjegyre kerekítve MWh mértékegységben kifejezve, kivéve QFedezett mennyiség;
5.3.2. Árak, árfolyamok 6 tizedesjegyre kerekítve, mértékegységtől függetlenül, kivéve PFedezett ár;
5.3.3. Költségek és bevételek, forintra kerekítve.
6. E mellékletben alkalmazott rövidítések:
6.1. Betárolási hónap: minden olyan naptári hónap, amikor az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő
egyetemes szolgáltató ellátása céljából nettó betárolást végez;
6.2. Kitárolási hónap: minden olyan naptári hónap, amikor az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő
egyetemes szolgáltató ellátása céljából nettó kitárolást végez;
6.3. QTerv (tervezett értékesített mennyiség): az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által egyetemes
szolgáltatónak a tárgyhónapban értékesített földgáz tervezett mennyisége kWh-ban, mely az egyetemes
szolgáltatónak az adott tárgyhónapra vonatkozó 1. § (5) bekezdése, illetve 2. § (5) bekezdése szerinti éves
igénybejelentéseinek összegével egyezik meg;
6.4. QTerv_éves (tervezett éves értékesített mennyiség): az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő
által egyetemes szolgáltatónak a tárgyévben értékesített földgáz tervezett mennyisége kWh-ban, mely
az egyetemes szolgáltatónak az adott évre vonatkozó 1. § (5) bekezdése, illetve 2. § (5) bekezdése szerinti
éves igénybejelentéseinek összegével egyezik meg, ahol
QTerv_éves = ΣQTerv;
6.5. QTény (tény értékesített mennyiség): az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által egyetemes
szolgáltatónak a tárgyhónapban értékesített földgáz tény mennyisége kWh-ban;
6.6. QFedezett (fedezett mennyiség): az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által a tárgyhónapra
lefedezett mennyiség kWh-ban;
6.7. QTárolói fedezés (tárolói fedezett mennyiség): a betárolási időszak egyes hónapjaiban az egyetemes szolgáltatót
ellátó földgázkereskedő által fedezett mennyiség (QFedezett), tárolóra jutó része;
6.7.1. QRendelkezésre álló tárolói fedezés (tárolói fedezett mennyiség): a tárolói fedezett mennyiség (ΣQTárolói fedezés)
csökkentve az allokált tárolói fedezett mennyiség (Σ1M–1 (QAllokált tárolói fedezés) és a hidegre elkülönített
tárolói készlet (Σ1M–1 (QHidegre_elkülönített tároló_havi)) adott hónapban felhasznált részének, valamint
a szeptemberi QTöbblet mennyiségnél figyelembe vett résznek az összegével;
6.8. QNyitókészlet: 2018. április 1-jén az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által megadott, a tárolóban
fizikailag bennlevő földgázkészlet kWh-ban. A 2018-as naptári évet követő betárolási időszakok kezdetén
értéke megegyezik a hidegre elkülönített tárolói készlet mennyiségből a március 31-ére megmaradt
maradványkészlettel;
6.9. PNyitókészlet: 2018. április 1-jén értéke a betárolási időszakot megelőző kitárolási időszak hónapjaiban érvényes
import földgáz árak (PAktuális import ár) számtani átlaga, HUF/kWh-ban kifejezve; a 2018-as naptári évet követő
betárolási időszakok kezdetén értéke a betárolási időszak első napjára kiszámított tárolói földgáz fedezett ára
HUF/kWh-ban kifejezve (PFedezett tárolói ár);
6.10. QBiztonsági zárókészlet: a Hivatal által elismert, ellátásbiztonsági okokból egyetemes szolgáltatási célú ellátásra
betárolt QProfilozott tárolói összmennyiség készletből fel nem használt földgázkészlet kWh-ban megadott értéke az adott
év március 31-én;
6.11. QAllokált tárolói fedezés (allokált tárolói fedezett mennyiség): QProfilozott tárolói összmennyiség-nek a kitárolási időszak adott
hónapjára vonatkozó része, ahol az egyes hónapokra történő szétosztás a felhasználás tervezett havi
mennyisége és a kitárolási időszakra vonatkozó felhasználás tervezett mennyisége arányában történik
[QAllokált tárolói fedezés = QProfilozott tárolói összmennyiség * QTerv / ΣQTerv_tél, ahol ΣQTerv_tél a kitárolási időszak hónapjaira (október–
március) eső QTerv értékek összege];
6.12. QHazai termelés_tervezett (hazai termelésből beszerzett tervezett havi mennyiség): az egyetemes szolgáltatót ellátó
földgázkereskedő által hazai termelésből beszerezni kívánt, tervezett földgáz mennyisége tárgyhónapban,
kWh-ban, melyet a Hivatal határoz meg előre olyan módon, hogy a tervezett hazai termelés profilja meg kell,
hogy egyezzen az előre jelzett termelési profillal, az adott gázév tekintetében annak első napján (október 1.)
érvényes paraméterek alapján kerül rögzítésre;
6.13. QHazai termelés_negyedéves tervezett (hazai termelésből beszerzett egyenletes ütemezésű tervezett negyedéves
mennyiség): az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által hazai termelésből beszerezni kívánt,
tervezett földgáz mennyisége az adott naptári év negyedévében, kWh-ban, melyet a Hivatal a termelő
adatszolgáltatása alapján határoz meg az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő számára; az adott
gázév tekintetében annak első napján (október 1.) érvényes paraméterek alapján kerül rögzítésre;
6.14. QHazai termelés_negyedéves tény (hazai termelésből beszerzett negyedéves tény mennyiség): az egyetemes szolgáltatót
ellátó földgázkereskedő által hazai termelésből beszerzett földgáz tény mennyisége az adott naptári év
negyedévében, kWh-ban;
6.15. PAktuális import ár (import földgáz ára az adott hónapban, HUF/kWh-ban kifejezve): PAktuális import ár = (fgS + sp) *
EURHUF / 1000, ahol:
6.15.1. fgS: A szállítási hónapra vonatkozó Argus TTF FMI EUR/MWh ár az Argus European Natural
Gas kiadvány „Daily Natural Gas Market Prices” részében, a szállítási hónapot megelőző utolsó
munkanapon (Egyesült Királyság munkanapjai alapján) közzétett, szállítási hónapra vonatkozó
„Featured indexes” oszlopban található, TTF front month EUR/MWh ár;
6.15.2. sp: eltérés (spread), értéke 1,05 EUR/MWh;
6.15.3. EURHUF: Az EUR-ban megadott földgázforrás árak HUF-ra történő átváltásához tartozó árfolyam,
melynek meghatározása során az EURHUFFedezett árfolyam a földgázforrások igénybevételének
sorrendjében, annak elfogyásáig kerül hozzárendelésre a forrásokhoz; ezt követően a földgázforrás
HUF-ra történő átváltása az EURHUFAktuális árfolyamon történik;
6.15.4. EURHUFAktuális: a szállítási hónapot követő hónap 16. napjával kezdődő, és a szállítási hónapot követő
második hónap 15. napjával záródó időszakban a Bloomberg által a banki napokon közzétett
BFIX EURHUF jegyzés budapesti idő szerint 14 óra 30 perckor érvényes értékeinek számtani átlaga.
Banki napok alatt, a magyarországi munkaszüneti és a magyarországi munkarend áthelyezés
eredményeképpen áthelyezésre kerülő munkanapok figyelmen kívül hagyásával, a hétfőtől
péntekig terjedő napok értendők, beleértve a hétfői és pénteki napokat is;
6.15.5. EURHUFFedezett: az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által az adott hónapra kötött
EURHUF-ra vonatkozó fedezeti ügyletek mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamának 0,1 HUF-fal
növelt értéke, kizárólag tömegárura vonatkozó fedezeti ügyletek kötése esetén értéke megegyezik
a 6.15.3. pont szerinti EURHUF értékkel;
6.16. PAktuális import ár_negyedéves átlag (import földgáz átlagos ára az adott naptári év negyedévében, HUF/kWh-ban
kifejezve): az adott negyedév egyes hónapjaira vonatkozó PAktuális import ár mennyiséggel súlyozott átlaga, ahol
a mennyiségi súlyozás alapja az egyetemes szolgáltatók számára tervezett értékesítési profil; az adott gázév
tekintetében annak első napján (október 1.) érvényes paraméterek alapján kerül rögzítésre;
6.17. PFedezett import ár (import földgáz fedezett ára az adott hónapban, HUF/kWh-ban kifejezve): PFedezett import ár =
(fgSFedezett + sp) * EURHUF / 1000 + fk * EURHUFAktuális / 1000, ahol:
6.17.1. fgSFedezett: az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által az adott hónapra vonatkozó
fedezeti ügyletek mennyiséggel súlyozott átlagára EUR/MWh-ban;
6.17.1.1. Közvetlen fedezés esetén: a pénzügyi fedezés az alábbi termékre történik: Argus European
NaturalGas kiadvány „Complete European gasprices” részében közzétett, tárgyhónapra vonatkozó
„TTF Ask” napi árak számtani átlaga a tárgyhónapot megelőző hónapban), kizárólag EURHUF
árfolyamra vonatkozó fedezeti ügyletek kötése esetén értéke megegyezik a 6.15. pont szerinti
PAktuális import ár értékkel;
6.17.1.2. Természetes (nem pénzügyi) úton történő fedezés esetén:
a) a figyelembe veendő ár a természetes fedezéssel kapcsolatban felmerülő
rendszerhasználati és finanszírozási költségekkel növelt, de az sp értékkel csökkentett
és az fk értékének megfelelően korrigált, a beszerzés hónapjára mint szállítási hónapra
vonatkozó fgS ár;
b) a figyelembe veendő ár a különösen, de nem kizárólagosan költségmegtakarítást
biztosító természetes fedezéssel kapcsolatban felmerülő rendszerhasználati,
finanszírozási költségekkel növelt fix ár;
6.17.2. sp: eltérés (spread), értéke 1,05 EUR/MWh;
6.17.3. fk: tömegáru fedezési költség, értéke az fgSFedezett 0,25%-a + az fgSFedezett 0,075%-a;
6.18. PFedezett tárolói ár (tárolói földgáz fedezett ára az adott hónapban HUF/kWh-ban kifejezve) meghatározása:
6.18.1. A Fedezett tárolói ár három különböző forrás árából épül fel:
6.18.1.1. dedikált tárolói forrás QTároló dedikált: a 9. melléklet szerint az egyes hónapok során a tárolói ponton
átvett tárolói forrás
QDedikált tárolói forrás
6.18.1.2. tárolói fedezés QTároló fedezett: a fedezeti ügyletekkel kezelt tárolóra allokált forrás mennyiségek
QTárolói fedezés
6.18.1.3. egyéb tárolói források QEgyéb tároló: a nyitókészlet QNyitókészlet , a QDedikált tárolás és a nem fedezett tárolói
forrás
A PFedezett tárolói ár megállapításakor a releváns kitárolási időszakot közvetlenül megelőző betárolási
időszak mennyiségeit kell figyelembe venni.
QHavi kitárolás = QAllokált tárolói fedezés + QHidegre_elkülönített tároló_havi
QTároló dedikált = minimum (QRendelkezésre álló dedikált, QHavi kitárolás)
Ha QHavi kitárolás > QTároló dedikált, akkor
QTároló fedezett = QHavi kitárolás –– QTároló dedikált, de legfeljebb QRendelkezésre álló tárolói fedezés, egyébként 0.
Ha QHavi kitárolás > QTároló fedezett + QTároló dedikált, akkor
QEgyéb tároló = QHavi kitárolás – QTároló fedezett– QTároló dedikált, egyébként 0.
6.18.2. PFedezett tárolói ár = (QTároló dedikált * PTároló dedikált + QTároló fedezett * PTároló fedezett + QEgyéb tároló * PEgyéb tároló) / QHavi kitárolás
6.18.3. A 6.18.2. pontban az egyes tárolói forráselemek árai a következő módon számítódnak:
PTároló dedikált = (ΣQDedikált tárolói forrás * PDedikált tárolói forrás) / (ΣQDedikált tárolói forrás)
PTároló fedezett = (ΣQTárolói fedezés * (fgSFedezett tároló + sp) * EURHUF / 1000 + fk * Σ(QTárolói fedezés * EURHUFAktuális) /
1000) / (ΣQTárolói fedezés)
PEgyéb tároló = ((QTárolói_ténykészlet – ΣQDedikált tárolói forrás – ΣQTárolói fedezés – Σ1T (Qbeárazódott) – Qhiány tároló – QNyitókészlet)
* PNem_fedezett_tároló / 1000 + ΣQDedikált tárolás * PDedikált forrás ár + Qhiány tároló * Phiány(szeptember) + QNyitókészlet *
PNyitókészlet) / (QTárolói_ténykészlet – ΣQDedikált tárolói forrás – ΣQTárolói fedezés)
6.18.4. Ahol:
6.18.4.1. fgSFedezett tároló: az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által a betárolási időszakban
a QTárolói fedezés (tárolói fedezett mennyiség)-ek keretében kötött TTF-re vonatkozó fedezeti ügyletek
mennyiséggel súlyozott átlagára EUR/MWh-ban (a fedezés az alábbi termékre történik: Argus
European NaturalGas kiadvány „Complete European gasprices” részében közzétett, tárgyhónapra
vonatkozó „TTF Ask” napi árak számtani átlaga a tárgyhónapot megelőző hónapban), kizárólag
EURHUF árfolyamra vonatkozó fedezeti ügyletek kötése esetén értéke a 6.15. pont szerinti
PAktuális import ár alapján kerül meghatározásra;
6.18.4.2. sp: eltérés (spread), értéke 1,05 EUR/MWh;
6.18.4.3. fk: tömegáru fedezési költség, értéke az fgSFedezett tároló 0,25%-a + az fgSFedezett tároló 0,075%-a;
6.18.4.4. PNem_fedezett_tároló: az adott betárolási időszak egyes hónapjaira vonatkozó PAktuális import árak (Qbeárazódott)
mennyiségekkel súlyozott átlaga;
6.18.5. Commodity árazódási nap: a tárgyhónapot megelőző hónap első munkanapja;
6.18.6. Hátralévő nyári hónapok száma: a Commodity árazódási nap hónapját követő nyári hónapok száma,
ahol nyárnak tekintendő az április–szeptember időszak;
6.18.7. Tárolói fedezeti ügyletekhez tartozó kötési dátum: az adott nyári betárolandó mennyiségek
pénzügyi műveletekkel történő fedezéseihez tartozó kötési dátum az ügyletkötés dátumával
azonos. Az ESZ szegmens nyári többlet- vagy alulfogyasztásának következtében fellépő fedezett fix
tárolói pozícióváltozáshoz tartozó kötési dátum a mennyiségi változással érintett hónapot követő
hónap 15. napja;
6.18.8. Qbeárazódott (havi mennyiség kWh-ban): a Commodity árazódási napig megkötött tároló releváns
tárolói fedezeti mennyiségekkel, beárazódott mennyiségekkel, valamint más jogszabály alapján
átvett és tervezett QDedikált tárolói forrás teljes mennyisége alapján kiszámított Qbeárazódott képlettel azonos
a beárazódott mennyiség;
Qbeárazódott = (QTárolói_célkészlet – QHidegre_elkülönített tárolói készlet – Σ(QTárolói fedezés) – Σ(QDedikált tárolói forrás) – Σ(QDedikált tárolás)
– Σ1T–1 (Qbeárazódott)) / (hátralévő nyári hónapok száma)
A Qbeárazódott, a QTárolói fedezés, QDedikált tárolói forrás és a QHidegre_elkülönített tárolói készlet összege minden időpontban
egyenlő a QTárolói_célkészlettel;
6.19. PHazai termelés (hazai termelésből értékesített földgáz ára): a hazai termelésből beszerzett földgáz tárgyhónapra
vonatkozóan HUF/kWh-ban meghatározott értékesítési ára, mely a hazai termelésű földgáz e rendelet
szerint beszerzett, veszteség elszámolás nélkül számított árából kerül meghatározásra, figyelembe véve
az ezt megelőzően átvett, de tárgyhónapig fel nem használt hazai termelésű földgáz veszteség elszámolás
nélkül számított beszerzési árát is. A hazai termelésből értékesített földgáz árának mértékéről a Hivatal adatot
szolgáltat az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő számára;
6.20. PHazai termelés_negyedéves átlag (hazai termelésből beszerzett földgáz átlagos ára az adott naptári negyedévben):
a tárgy naptári évet megelőző naptári év negyedéveire vonatkozó PHazai termelés egyenletes ütemezésű tervezett
napi mennyiségekkel (QHazai termelés_negyedéves tervezett) súlyozott átlaga, az adott gázév tekintetében annak első
napján (október 1.) érvényes paraméterek alapján kerül rögzítésre;
6.21. PAktuális_import_ár_téli_súlyozott_átlag (import földgáz mennyiséggel súlyozott átlagos ár az adott szeptemberi
időpontot megelőző téli időszak alatt, HUF/kWh-ban kifejezve): az adott szeptembert közvetlen megelőző
téli időszak (október–március) egyes hónapjaira vonatkozó PAktuális_import_ár mennyiséggel súlyozott átlaga,
ahol a mennyiségi súlyozás alapja a profilos zárókészlettel növelt tényfogyasztásnak és az adott hónap
QTény tényfogyasztásának különbsége. A profilos zárókészlettel növelt tényfogyasztás az október–márciusi
hónapok QTény tényfogyasztásainak és a QBiztonsági zárókészlet összegének az október–március időszakra
az egyetemes szolgáltatók számára tervezett értékesítés profil arányában való allokációja;
6.22. MtM (nyitott fedezeti ügyletek aktuális piaci értéke): az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő
által kizárólag az egyetemes szolgáltatók ellátása érdekében kötött minden, a tárgyév utolsó napján nyitott,
az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő számviteli nyilvántartásában a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény 59/E. § alá nem tartozó fedezeti ügylet (beleértve a fedezett és tárolói fedezett mennyiségekre
kötött tömegáru- és devizaügyleteket is) aktuális piaci értékének összege, a tárgyév utolsó napjára
vonatkozóan meghatározva. Az MtM 2016. évi kezdeti értéke 0;
6.23. CEGY: az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által végzett kiegyensúlyozó tevékenység indokolt
havi költsége;
6.24. QNOM: a Get. 141/A. §-a és 141/J. §-a keretében földgázt vételező egyetemes szolgáltató számára (gáznapi
igénybejelentésére) az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által meghatározott napi nominált
mennyiség [kWh];
6.25. QALL: a Get. 141/A. §-a és 141/J. §-a keretében földgázt vételező egyetemes szolgáltató adott gáznapi
– a korrigált havi földgáz-forgalmi mérleg szerint – vételezett mennyisége [kWh];
6.26. Pelszámoló forgalmi díja: a kiegyensúlyozó földgáz-forgalmat elszámoló fél által felszámított forgalmi díj [Ft/kWh];
6.27. Pme: a szállítási rendszerüzemeltető által publikált gáznapi marginális eladási ár [Ft/kWh];
6.28. Pmv: a szállítási rendszerüzemeltető által publikált gáznapi marginális vételi ár [Ft/kWh];
6.29. n: az adott hónap napjainak száma;
6.30. QProfilozott tárolói összmennyiség (a kitárolási időszak hónapjaiban QTerv arányában felhasználandó – profilozott – tárolt
mennyiség): értéke 2018/19-es gázév során 17 632 664 MWh. A további időszakokra vonatkozó eltérő
értékről a Hivatal tájékoztatja az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőt;
6.31. QTárolói_ténykészlet: a betárolási időszak végi egyetemes szolgáltatási célú fizikai készlet;
6.31.1. QTárolói_célkészlet: a Hivatal által rendeletben meghatározott betárolási időszak végére elérendő
egyetemes szolgáltatási célú fizikai készlet;
6.32. QHidegre_elkülönített tárolói készlet (hidegre elkülönített tárolói készlet maradvány mennyisége): a betárolási időszak
végi egyetemes szolgáltatási célú fizikai készlet (QTárolói_ténykészlet), és a felprofilozott tárolói készlet (QProfilozott tárolói
összmennyiség
) pozitív különbségéből az adott hónapig fel nem használt mennyiség;
6.32.1. QHidegre_elkülönített tároló_havi: a 6.32. pont szerinti QHidegre_elkülönített tárolói készlet adott hónapban felhasznált
mennyiség;
6.33. QTervezett import (tervezett import mennyiség): a szállítási hónapokban az egyetemes szolgáltatót ellátó
földgázkereskedő által, az egyetemes szolgáltató ellátása céljából az adott tárgyhónapra a külön
jogszabályban meghatározott földgáz mennyiségeken (QDedikált forrás) felül importálni tervezett, a Commodity
árazódási napot megelőzően meghatározandó mennyiség; értéke a kitárolási tárgyhónapban:
QTervezett import = QTerv – QHazai termelés_tervezett – Qallokált tárolói fedezés – Qfedezett – QDedikált forrás, de legalább 0; értéke betárolási
tárgyhónapban: QTervezett import = QTerv – QFedezett – QHazai termelés_tervezett, de legalább 0;
6.34. ΣQTárolói fedezés: a havi tárolói fedezett mennyiségek összege;
6.35. ELakossági célú: A külön jogszabályban meghatározott, egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő lakossági
árak fenntarthatóságának céljából értékesített forrásainak eredménye, forintban kifejezve. A forrásokon
realizált eredmény számítását az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő köteles transzparensen
bemutatni a Hivatal részére ellenőrzés és szükség esetén felülvizsgálat céljára; [Ft]
6.36. QDedikált forrás: Külön jogszabályban meghatározott földgáz mennyiség, mely az egyetemes szolgáltatásban
vételező felhasználók ellátása érdekében kerül az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő részére
átadásra és a következő forrás elemekből épül fel, QTávhő dedikált, QEgyéb dedikált;
6.36.1. QTávhő dedikált: a távhőtermelők veszélyhelyzeti átmeneti földgázellátásának biztosításáról szóló
114/2023. (IV. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 114/2023. (IV. 5.) Korm. rendelet] 3. §-a alapján
ellátott felhasználók féléves szerződött mennyiségének 95%-át meghaladó, de 129%-ából
el nem fogyasztott mennyiség és további 509 592 MWh;
6.36.2. QEgyéb dedikált: külön jogszabályban meghatározott, az egyetemes szolgáltatásban vételező
felhasználók ellátása érdekében átvett földgáz mennyiség;
6.36.3. PEgyéb dedikált : A QEgyéb dedikált forrás ára;
6.37. PDedikált forrás ár (havi ára HUF/kWh): az EUR-ban és HUF-ban megadott dedikált források mennyiséggel súlyozott
átlagára, ahol az EUR/kWh-ról történő átváltás:
Pdedikált forrás ár EUR = (QTávhő dedikált * PTávhő dedikált + QEgyéb dedikált * PEgyéb dedikált) * EURHUF / (QTávhő dedikált + QEgyéb dedikált);
6.38. PTávhő dedikált: a 114/2023. (IV. 5.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti hirdetményben szereplő földgáz termékár;
6.39. PLikvid import ár (import likvid földgáz ára az adott hónapban, HUF/kWh-ban kifejezve): PLikvid import ár = (fgL + spL) *
EURHUFLikvid / 1000, ahol:
6.39.1. fgL: a szállítási hónapra vonatkozó, az Argus European Natural Gas kiadvány „Italy and Austria
market commentary and prices” részben publikált, az egyes szállítási napokat megelőző utolsó
munkanapon közzétett „Austria VTP – Day Ahead Bid” EUR/MWh napi árak számtani átlaga.
Munkaszüneti nap esetén a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon publikált
„Austria VTP – Weekend Bid” EUR/MWh árakat kell figyelembe venni. Munkanapnak a londoni banki
napokat kell tekinteni;
6.39.2. spL: eltérés (spread), értéke 0,0 EUR/MWh;
6.40. EURHUFLikvid: a szállítási hónapot követő hónap első 5 banki napjának a Bloomberg által közzétett
BFIX EURHUF jegyzés budapesti idő szerint 14 óra 30 perckor érvényes értékeinek számtani átlaga.
Banki napok alatt a magyarországi munkaszüneti napok és a magyarországi munkarend áthelyezés
eredményeképpen áthelyezésre kerülő munkanapok figyelmen kívül hagyásával, a hétfőtől péntekig terjedő
napok értendők beleértve a hétfői és pénteki napokat is;
6.41. QTöbblet: Az egyes földgáz források adott hónapra allokált részéből fogyasztásra fel nem használt mennyisége;
6.42. QTöbblet–1: Az egyes földgáz források tárgyhónapot megelőző hónapra allokált részéből fogyasztásra
fel nem használt mennyisége;
6.43. PTöbblet (HUF/kWh-ban kifejezve): a QTöbblet mennyiséggel súlyozott átlagára;
6.44. PTöbblet–1 (HUF/kWh-ban kifejezve): a QTöbblet–1 mennyiséggel súlyozott átlagára;
6.45. CHalasztott (HUF-ban kifejezve): a 7. mellékletben szereplő, az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő
beszerzési szerződésével összhangban megállapított tényező;
6.46. QDedikált tárolói forrás (havi mennyiség kWh-ban): más jogszabályban meghatározott földgáz mennyiség, mely
az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználók ellátása érdekében kerül az egyetemes szolgáltatót
ellátó földgázkereskedő részére átadásra tárolói ponton;
6.47. PDedikált tárolói forrás (HUF/kWh-ban kifejezve): más jogszabályban meghatározott földgázmennyiség ára, melynek
értékéről az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő tájékoztatja a Hivatalt;
6.48. QHazai termelés tény (hazai termelésből beszerzett havi tény mennyiség): az egyetemes szolgáltatót ellátó
földgázkereskedő által hazai termelésből beszerzett földgáz tény mennyisége az adott hónapban, kWh-ban;
6.49. QLPFS: az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által az egyetemes szolgáltató
földgázfogyasztásának napi kiegyensúlyozásához igénybe vett földgázszállítói rugalmassági szolgáltatás
szerinti napi mennyiség kWh-ban;
6.50. PLPFS: a földgázszállítói rugalmassági szolgáltatás napi ára HUF/kWh-ban;
6.51. QRendelkezésre álló dedikált: a tárolói dedikált mennyiség (QDedikált tárolói forrás), csökkentve az allokált tárolói fedezett
mennyiség (Σ1M–1 (QAllokált tárolói fedezés) és a hidegre elkülönített tárolói készlet (Σ1M–1 (QHidegre_elkülönített tároló_havi)
adott hónapban felhasznált részének, valamint a szeptemberi QTöbblet mennyiségnél figyelembe vett résznek
az összegével;
6.52. QDedikált tárolás: a QDedikált forrás mennyiségéből a betárolási időszak egyes hónapjaiban tárolóra jutó rész kWh-ban
kifejezve;
6.53. Qhiány tároló: az egyetemes szolgáltató által a GET. Vhr. 30. § (2) bekezdése alapján elvárt tárolói célkészlet elérése
érdekében a QHidegre_elkülönített tárolói készlet + Σ(QTárolói fedezés) + Σ(QDedikált tárolói forrás) + Σ(QDedikált tárolás) + Σ1T (Qbeárazódott)
tárolói készleten felül betárolt gázmennyiség, kWh-ban kifejezve.”

Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőre vonatkozó, a 4. § szerinti hazai termelésű földgáz

legmagasabb hatósági ára és mennyisége 2024. második negyedévre
A B C
egyetemes szolgáltatót ellátó földgázforrás mennyisége földgázforrás ára
1.
földgázkereskedő (kWh) (forint/kWh)
2. MVM CEEnergy Zrt. 571 000 000 3,222

”

Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználók ellátása

érdekében a következő földgázforrásokat a 2024. második negyedévben a 3. melléklet szerinti QDedikált tárolói forrás-ként
köteles kezelni, a 3. melléklet szerinti fedezett EURHUF felhasználásával (HUF/kWh): a 2024. második negyedév
tekintetében nem kerül QDedikált tárolói forrás kijelölésre.”
Az energiaügyi miniszter 4/2024. (III. 28.) EM rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre vonatkozó díjképzés átláthatóságának
biztosítása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós
társaság által közérdekből közzéteendő adatok köréről és a közzététel módjáról szóló
13/2023. (VI. 30.) EM rendelet módosításáról
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (2) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján és a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 160. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben
eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre vonatkozó díjképzés átláthatóságának biztosítása
érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság által közérdekből
közzéteendő adatok köréről és a közzététel módjáról szóló 13/2023. (VI. 30.) EM rendelet [a továbbiakban:
13/2023. (VI. 30.) EM rendelet] 1. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 26c. pontja szerinti
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre vonatkozó díjképzés átláthatóságának biztosítása érdekében
mindenki számára hozzáférhető módon a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós
társaság a honlapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint különös
közzétételi listaként közzéteszi az alábbi adatokat:]
„b) a közszolgáltatási résztevékenység keretében országos szinten gyűjtött hulladék hulladékkezelő létesítménybe,
ezen belül előkezelésre, anyagában történő, energetikai, egyéb hasznosításra és ártalmatlanító létesítménybe,
ezen belül lerakóba szállított mennyiségét
ba) vegyes hulladék,
bb) elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, fém-, üveghulladék,
bc) elkülönítetten gyűjtött bio- és zöldhulladék-mennyiségek együttesen,
bd) lomhulladék,
be) egyéb hulladék, valamint
bf ) összes gyűjtésre kerülő hulladék
bontásban,
c) a Ht. 47/A. § (1) bekezdése szerint megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat településenkénti
bontásban, valamint a közszolgáltatási díj díjalapját csökkentő, a Ht. 46. § (2) bekezdése szerinti tételkategóriákat,”
2. §
A 13/2023. (VI. 30.) EM rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) A tárgyévet megelőző évre vonatkozó, 1. §-ban meghatározott adatokat a koncessziós társaság legkésőbb
a Ht. 53/J. § (2) bekezdése szerinti beszámoló benyújtásával egyidejűleg honlapján közzéteszi.
(2) Ha az 1. §-ban meghatározott valamely adat még nem áll a koncessziós társaság rendelkezésére, a koncessziós
társaság ezt a tényt a honlapján feltünteti.
(3) A koncessziós társaság a honlapján megjelöli az 1. §-ban meghatározott adatok közzétételének időpontját.
(4) A honlapon korábban közzétett adatot a koncessziós társaság az archiválás időpontjának megjelölésével
archiválja (a továbbiakban: archivált adat), és az archivált adatot a honlap archív oldalán közzéteszi. Az archivált
adatot az archiválásától számított 5. év elteltével a koncessziós társaság törli a honlapjáról.”
3. §
A 13/2023. (VI. 30.) EM rendelet
a) 1. § e) pontjában a „bekezdése közzétett árképzési módszertani” szövegrész helyébe a „bekezdése alapján
közzétett módszertani” szöveg,
b) 1. § f ) pontjában a „költségeket, bevételeket és kiadásokat” szövegrész helyébe a „költség-, bevétel- és
kiadáskategóriákat” szöveg,
c) 1. § g) pontjában az „azok műszaki jellemzőit” szövegrész helyébe az „az azokkal kapcsolatos
hulladékgazdálkodási kapacitásadatokat” szöveg
lép.
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Lantos Lajos Csaba s. k.,

Az építési és közlekedési miniszter 7/2024. (III. 28.) ÉKM rendelete

a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról
szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet jogharmonizációs célú módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben
eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában
meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnöki
Kabinetirodát vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló
45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. mellékletben meghatározott díjköteles útszakaszokra úthasználati jogosultságot biztosító egyes
jogosultság a következő időtartamokra váltható meg:
a) napi jogosultság: amely a vásárló által megjelölt naptári napon 0 órától 24 óráig;
b) heti jogosultság: amely a vásárló által megjelölt kezdő napra és további egymást követő 9 napra, a 9. napon
24 óráig;
c) havi jogosultság: amely a vásárló által megjelölt kezdő naptól a következő hónapban számát tekintve a kezdő
nappal megegyező nap 24 óráig, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján 24 óráig;
d) éves jogosultság: amely a tárgyév első napjától a tárgyévet követő év január 31. napján 24 óráig
jogosít az úthasználatra.”
(2) A Díjrendelet 3. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultság tekintetében, amennyiben a jogosultság megváltása
és a jogosultság időtartamának a vásárló által megjelölt naptári napja ugyanarra a naptári napra esik, a jogosultság
a megváltás időpontjától gyakorolható. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogosultság tekintetében,
amennyiben a jogosultság megváltása és a jogosultság időtartamának a vásárló által megjelölt kezdő napja
ugyanarra a napra esik, a jogosultság a megváltás időpontjától gyakorolható. A (2) bekezdés d) pontjában
meghatározott jogosultság tekintetében a jogosultság évközi megváltása esetén a megváltás időpontjától biztosít
úthasználati jogosultságot, a 16. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével.”
(3) A Díjrendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az úthasználati díj mértéke a közúti forgalomban érvényes hatósági engedélyben szereplő bejegyzésben vagy
más, a gépjárműre kiadott egyéb hiteles okmányban foglaltak szerint a gépjármű fajtája és műszaki adatai alapján
a következőképpen meghatározott díjkategóriától függ:
a) D1 díjkategória: a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, a vezetővel együtt legfeljebb
7 személy szállítására alkalmas személygépkocsi és az általa vontatott pótkocsi;
b) D1M díjkategória: a motorkerékpár;
c) D2 díjkategória: valamennyi olyan gépkocsi, amely egyéb díjkategóriába nem tartozik, és jogszabály alapján nem
minősül útdíjköteles gépjárműnek;
d) U díjkategória: a D2 díjkategóriába tartozó gépjárművek által vontatott pótkocsi.”
(4) A Díjrendelet 8. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultság általános forgalmi
adóval terhelt, forintban meghatározott ára a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jogosultság mindenkori
árának 9%-a, – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – tízforintos kerekítési pontossággal, azzal, hogy
az a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jogosultság mindenkori árának 9%-át a kerekítés eredményeként
sem haladhatja meg. Az így megállapított árat a NÚSZ Zrt. a honlapján közzéteszi. A közzététel és a hatálybalépés
között legalább 30 napnak el kell telnie. A NÚSZ Zrt. a közzététel során az (5) és (6) bekezdés megfelelő
alkalmazásával jár el.
(4b) A (2)–(4a) bekezdéstől eltérően a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultság (1) bekezdés
b) pontjában meghatározott díjkategóriára érvényes, általános forgalmi adóval terhelt, forintban meghatározott
ára a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jogosultságnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
díjkategóriára érvényes mindenkori árának 4,5%-a, – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – tízforintos
kerekítési pontossággal, azzal, hogy az a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jogosultság mindenkori
árának 4,5%-át a kerekítés eredményeként sem haladhatja meg. Az így megállapított árat a NÚSZ Zrt. a honlapján
közzéteszi. A közzététel és a hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie. A NÚSZ Zrt. a közzététel során
az (5) és (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.”
(5) A Díjrendelet 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultság tekintetében az (1)–(6) bekezdés alkalmazásának
nincs helye.”
(6) A Díjrendelet 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
2. §
A Díjrendelet
a) 8. § (4) bekezdésében és 13. § (3) bekezdésében a „tízforintos” szövegrész helyébe az „– a matematikai
kerekítési szabályok alkalmazásával – tízforintos” szöveg,
b) 8. § (7) bekezdésében a „3. § (2) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „3. § (2) bekezdés d) pontjában”
szöveg,
c) 9. § (7) bekezdésében a „8. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „8. § (1) bekezdés c) pontja” szöveg,
d) 16. § (1) bekezdésében a „3. § (2) bekezdés c) pontja” szövegrészek helyébe a „3. § (2) bekezdés d) pontja”
szöveg,
e) 2. mellékletében foglalt táblázat A:3 mezőjében a „D1-motorkerékpár” szövegrész helyébe a „D1M” szöveg
lép.
3. §
4. §
Ez a rendelet
a) a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, 1999. június 17-i 1999/62/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák
használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló, 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
Lázár János s. k.,

építési és közlekedési miniszter
1. melléklet a 7/2024. (III. 28.) ÉKM rendelethez

„3. melléklet a 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelethez
A jogosulatlan úthasználat után fizetendő pótdíj és pótdíjkülönbözet mértékének alapja
1. A pótdíj mértéke
A B C
60 napon belüli megfizetés 60 napon túli megfizetés esetén
1. Díjkategória
esetén (alap pótdíj) (emelt pótdíj)
2. D1, D1M, D2, U 14 875 forint 59 500 forint
2. A pótdíjkülönbözet mértéke
A B C D
A gépjárműre, vagy Pótdíjkülönbözet összege
Pótdíjkülönbözet összege
1. Megváltott díjkategória járműszerelvényre irányadó 60 napon belüli megfizetés
60 napon túli megfizetés esetén
díjkategória esetén
2. D1, U D2 7 500 forint 30 000 forint
3. D1M D1, U, D2 7 500 forint 30 000 forint
”
Az építési és közlekedési miniszter 8/2024. (III. 28.) ÉKM rendelete

az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosításáról
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. §
(2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.)
Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel,
valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 17. pontjában
meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket
rendelem el:
1. §
Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet (a továbbiakban: Útdíjrendelet)
1. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A Vhr. szerint M2 díjkategóriába tartozó gépjárművek kilométerenkénti, általános forgalmi adót magában
foglaló infrastruktúra díj mértéke:
a) gyorsforgalmi úton 32,96 forint,
b) főúton 13,12 forint.
(4c) A Vhr. szerint M3 díjkategóriába tartozó gépjárművek kilométerenkénti, általános forgalmi adót magában
foglaló infrastruktúra díj mértéke:
a) gyorsforgalmi úton 61,09 forint,
b) főúton 33,40 forint.
(4d) Az egyes útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő infrastruktúradíj mértékét az útdíjköteles elemi
útszakaszok 1. mellékletben meghatározott hosszának és az e §-ban meghatározott alapmérték szorzataként kell
meghatározni.”
2. §
Az Útdíjrendelet 1. § (5) bekezdésében a „(2)–(4a)” szövegrész helyébe a „(2)–(4c)” szöveg lép.
3. §
Hatályát veszti az Útdíjrendelet 2. § (3) bekezdésében a „ , két tizedesjegy pontossággal” szövegrész.
4. §
5. §
Ez a rendelet
a) a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, 1999. június 17-i 1999/62/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák
használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló, 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
Lázár János s. k.,

IX. Határozatok tára
A köztársasági elnök 65/2024. (III. 28.) KE határozata

államtitkári kinevezés módosulásának megállapításáról és államtitkár kinevezéséről
1. Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
202. § (2) bekezdése alapján – a miniszterelnök javaslatára – megállapítom, hogy dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna
2024. április 1. napjától a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyett a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.
2. Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
202. § (2) bekezdése alapján – a miniszterelnök javaslatára – Zsigó Róbert Vilmost 2024. április 1-jei hatállyal
a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárává kinevezem.
Budapest, 2024. március 27.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök
Ellenjegyzem:

miniszterelnök
SP ügyszám: SP/2313-2/2024
A köztársasági elnök 66/2024. (III. 28.) KE határozata

egyetemi tanári kinevezésekről
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés c) pontja, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
27. § (3) bekezdése alapján – a kultúráért és innovációért felelős miniszternek a fenntartóval egyetértésben
tett javaslatára –
Dr. Benke József Zoltánt és

Dr. Bíró Tibort
2024. március 31. napjával egyetemi tanárrá kinevezem.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök
Ellenjegyzem:
Csák János s. k.,

kultúráért és innovációért felelős miniszter
SP ügyszám: SP/1177-2/2024
A Kormány 1073/2024. (III. 28.) Korm. határozata

Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó ipar és technológiai cselekvési tervéről
A Kormány a Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájával összhangban a központi költségvetés
teherbíró képessége figyelembevételének szükségességével
1. egyetért azzal, hogy a hazai járműipar fejlesztéséhez kapcsolódó legfőbb stratégiai célok a hazai beszállítók
versenyképességének növelése, a járműipari technológiaváltás támogatása, a környezetvédelmi gondolkodásmód
térnyerése és a képzett munkaerő rendelkezésre állása;
2. az 1. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy
a külgazdasági és külügyminiszter bevonásával
a) hozza létre a Járműipari Transzformációs Klasztert, amelynek feladata a járműipar technológiaváltásához
szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudásközvetítés, a hazai járműipari ágazat irányainak
kijelölése, a kapcsolódó képzési-oktatási rendszer fejlesztése,
b) készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítására
vonatkozóan,
c) a kultúráért és innovációért felelős miniszterrel együttműködésben tegyen koncepcionális javaslatot
a járműipari technológiaváltáshoz kapcsolódó szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési képzések
megerősítése vonatkozásában,
d) ösztönözze az elektronikai alkatrész gyártás, gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési
tevékenységek támogatását;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
külgazdasági és külügyminiszter
a c) alpont tekintetében a kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: az a) alpont tekintetében 2024. április 30.
a b) és c) alpont tekintetében 2024. június 30.
a d) alpont tekintetében folyamatosan
3. egyetért azzal, hogy a hazai egészségipar fejlesztéséhez kapcsolódó legfőbb stratégiai célok az adatvezérelt
egészségügy kialakítása, a hazai innovációs potenciál kiaknázása, a hazai gyártók versenyképességének növelése;
4. a 3. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a belügyminisztert, hogy a nemzetgazdasági
miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, valamint
a pénzügyminiszter bevonásával
a) készítsen előterjesztést az adatalapú egészségügy üzleti modelljének továbbfejlesztésére, az Elektronikus
Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatvagyonának – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – kutatás-
fejlesztési, ipari célokra történő hasznosítására,
b) tegyen javaslatot a Magyarországon végzett klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának
egyszerűsítése, gyorsítása, egységesítése vonatkozásában, és szükség esetén készítsen előterjesztést
a Kormány részére a jogszabályok módosítására,
c) vizsgálja meg a gyógyszerágazatban megvalósítható diverzifikált értékkövetési mechanizmus kialakításának

lehetőségét a stratégiai gyógyszerlista rendszeréhez kapcsolva, valamint a gyógyszerbefogadási eljáráshoz
kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségét;
Felelős: belügyminiszter
nemzetgazdasági miniszter
Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: az a) alpont tekintetében 2024. szeptember 30.
a b) és c) alpont tekintetében 2024. június 30.
5. a 3. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy
a belügyminiszter bevonásával alakítson ki programot az orvostechnikai eszköztanúsítások hazai vállalatok által
történő megszerzésének támogatására;
belügyminiszter
Határidő: 2024. december 31.
6. a 3. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a belügyminisztert, hogy a nemzetgazdasági
miniszter és a közigazgatási és területfejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja felül az egészségügyi ágazat
közbeszerzési rendszerét a Magyarországon gyártott termékek versenyképességének növelése érdekében;
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Határidő: 2024. június 30.
7. egyetért azzal, hogy a hazai élelmiszeripar fejlesztésének fontos célja a hazai piaci pozíciók erősítése és
az exportképesség fokozása érdekében a technológiai fejlesztés és a digitalizáció erősítése, az élelmiszeriparhoz
kapcsolódó „kiszolgáló” ágazatok fejlesztése;
8. a 7. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja az agrárminisztert, hogy a nemzetgazdasági
miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter és az európai uniós ügyekért felelős miniszter bevonásával
az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló támogatási programokon keresztül támogassa a vállalkozások automatizációt,
digitalizációt és robotizációt szolgáló fejlesztéseit, kutatás-fejlesztési projektjeit, valamint a technológiai vállalatok és
élelmiszeripari vállalatok közös technológiai fejlesztéseit;
Felelős: agrárminiszter
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Határidő: folyamatosan
9. a 7. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja az agrárminisztert, hogy a külgazdasági és
külügyminiszter és az európai uniós ügyekért felelős miniszter bevonásával alakítson ki komplex élelmiszeripari
támogatási programot, amely megerősíti a magyar élelmiszeripari vállalkozások külpiaci megjelenését – kiállítási
megjelenés, üzleti kapcsolat fejlesztés – a közösségi agrármarketing eszközrendszerén keresztül;
Felelős: agrárminiszter
10. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy
a) az agrárminiszter bevonásával készítsen cselekvési tervet az élelmiszeripari gépgyártás fejlesztése érdekében,
b) az agrárminiszter bevonásával vizsgálja meg az élelmiszeripar ellátásához kapcsolódó csomagolóanyag
gyártás helyzetét, és
c) az agrárminiszter és az európai uniós ügyekért felelős miniszter bevonásával alakítson ki támogatási
programot a fejlesztésére;
agrárminiszter
a c) alpont tekintetében az európai uniós ügyekért felelős miniszter
11. egyetért azzal, hogy a hazai alapanyagipar fejlesztéséhez kapcsolódó legfőbb stratégiai célok a zöld átállás,
körforgásos gazdálkodás megvalósítása, a hazai vállalatok versenyképességének növelése, valamint a kutatás-
fejlesztés erősítése;
12. a 11. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja az energiaügyi minisztert, hogy
a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben, az európai uniós ügyekért felelős miniszter bevonásával
az európai uniós vagy központi költségvetési forrásokból megvalósított támogatási programok keretében kiemelten
támogassa az alapanyagipari vállalatok energiahatékonysági és megújuló energia használatára irányuló fejlesztéseit,
valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésre irányuló technológiák beszerzését és működtetését;
Felelős: energiaügyi miniszter
Határidő: folyamatosan
az energiaügyi miniszter és az európai uniós ügyekért felelős miniszter bevonásával alakítson ki támogatási
programot az újrafeldolgozott hulladék alapanyag felhasználásán alapuló gyártási tevékenység támogatására,
a hulladékfeldolgozó kapacitások kiépítésére, fejlesztésére;
14. a 11. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy
a nemzetgazdasági miniszter bevonásával tegyen javaslatot a Magyarországra érkező, valamint a Magyarországon
működő külföldi beruházások és a hazai alapanyag-előállító vállalatok gazdasági kapcsolatainak megerősítésére,
a hazai beszállítók versenyképességének növelése érdekében;
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
15. a 11. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja az energiaügyi minisztert, hogy
a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben valósítsa meg az energiahatékonysági ellenőrzések üzemi
szintre módosítását a jelentős energiaigényű vállalatok esetében annak érdekében, hogy a vállalatoknak
az egyes üzemek vagy részfolyamatok energiahatékonyságát legyen kötelező mérni az egyes berendezések
helyett, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közreműködésével készítse elő a szükséges
jogszabály-módosításokat;
16. a 11. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a kritikus
nyersanyagok rendelkezésre állása érdekében
a) kérje fel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy összesítse a Magyarország kritikus
nyersanyagairól szóló felméréseket és az összesítés alapján készítsen átfogó tervet a stratégiai fontosságú
nyersanyagok Magyarország számára ellátásbiztonsági és ellenállóképességi szempontokból optimális
felhasználása érdekében,
b) a külgazdasági és külügyminiszter bevonásával vizsgálja meg a kritikus nyersanyagvagyon gazdálkodáshoz
köthető regionális ipari kapcsolatok erősítésének, közös beruházások indításának lehetőségét, különösen
a Kelet-Közép-Európai és a Nyugat-Balkáni régiókban,
c) az energiaügyi miniszter, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága közreműködésével
vizsgálja meg az ásványvagyon-gazdálkodás jogszabályi környezetét és a klímapolitikai, iparpolitikai,
ellátásbiztonsági és ellenállóképességi szempontokat is figyelembe véve szükség esetén készítsen
előterjesztést a jogi környezet reformjára,
d) a kultúráért és innovációért felelős miniszter és az európai uniós ügyekért felelős miniszter bevonásával
alakítson ki olyan támogatási programot, amelynek részét képezi az alternatív anyagok kutatásfejlesztése,
a termelési (ipari) hulladékok újrafeldolgozása és a KKV-k körforgásos átállása átmeneti fázisának támogatása;
az a) alpont tekintetében a külgazdasági és külügyminiszter
a d) alpont tekintetében az európai uniós ügyekért felelős miniszter
Határidő: az a)–c) alpont tekintetében 2024. szeptember 30.
a d) alpont tekintetében 2024. december 31.
17. a 11. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert,
hogy készítsen felmérést a hazai felsőoktatási intézmények, a HUN-REN és a Bay Zoltán Kutatóintézet legújabb
anyagtudományi fejlesztéseiről és piacosítási lehetőségeiről, tegyen javaslatot az ezekhez szükséges optimális
szervezeti feltételekre vonatkozóan és alakítson ki olyan támogatási programot, amely a kiemelt gyártóágazatok
és az alapanyagipari ágazatok szereplőinek közös fejlesztéseit támogatja a hazai anyagtudományi fejlesztések
hasznosításával;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2024. szeptember 30.
18. egyetért azzal, hogy az információs és kommunikációs technológiák területén a legfőbb stratégiai célok a beszállítói
lánc megerősítése, az oktatás, képzés erősítése, az infrastruktúra fejlesztése;
19. a 18. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy
a) mérje fel azon infokommunikációs és telekommunikációs alágazatokat és azokhoz kapcsolódó beszállítói
láncokat, amelyek esetében Magyarország helyzeti előnnyel rendelkezik vagy az ellátásbiztonság
szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, és tegyen javaslatot ezen alágazatok célzott fejlesztésére,
b) a Nemzeti Technológiai Platformok bevonásával vizsgálja felül a modern technológiák ágazati stratégiáit, és
alakítson ki összehangolt célrendszert a modern technológiák hazai vállalkozások általi fokozott használata
és hatékony alkalmazása érdekében,
c) a kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint a pénzügyminiszter bevonásával vizsgálja felül
az 5G és önvezető technológiák, a felhő technológiák és nagy kapacitású számítási technológiák, az IPAR 4.0,
robotika és automatizáció átvételének és használatának támogatására irányuló támogatási rendszert és
amennyiben szükséges, az európai uniós ügyekért felelős miniszter bevonásával alakítson ki új támogatási
programot a hazai vállalatok támogatása érdekében,
d) az építési és közlekedési miniszter bevonásával készítsen javaslatot a hálózatépítés hatósági
engedélyezésének egyszerűsítése érdekében, különös tekintettel a telekommunikációs és közlekedési
vállalatok összehangolt fejlesztéseinek, valamint a közműfejlesztésekhez kapcsolódó épített infrastruktúra
megvalósítása tekintetében,
e) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával – figyelemmel a Nemzeti Digitalizációs
Stratégiában foglalt további frekvenciahasználati igényekre – vizsgálja meg az 5G technológia ipari
szereplőknek fenntartott dedikált frekvenciasávban történő használatának szükségességét, és a jogszabályi
környezet módosításának szükségessége esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint
a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közreműködésével készítsen előterjesztést a Kormány részére;
pénzügyminiszter
a d) alpont tekintetében az építési és közlekedési miniszter
az e) alpont tekintetében a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
20. a 18. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert,
hogy
a) készítsen előterjesztést az induló innovatív vállalkozások (startupok) nemzetközi összehasonlításban is
versenyképes működési környezetének megteremtéséhez szükséges jogszabály-módosításokról,
b) tegyen javaslatot az információs és kommunikációs technológiák oktatásának megerősítésére a felsőoktatás
és szakképzés rendszerében, valamint a felsőoktatási intézmények vállalati kapcsolatainak megerősítésére,
c) a belügyminiszter bevonásával készítsen javaslatot a digitális készségek, programozás, üzleti gondolkodás

fejlesztése, pénzügyi ismeretek domináns beépítésére a középszintű oktatás tananyagába;
a c) alpont tekintetében a belügyminiszter
21. egyetért azzal, hogy a kreatívipar területén a legfőbb stratégiai célok az ellátásbiztonság megteremtése, a hazai
vállalatok versenyképességének növelése és a zöld átállás támogatása;
22. a 21. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a közigazgatási és területfejlesztési minisztert,
hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával vizsgálja felül a kreatívipari ágazat közbeszerzési rendszerét
a Magyarországon gyártott termékek versenyképességének növelése érdekében;
Felelős: közigazgatási és területfejlesztési miniszter
a külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint a Magyar Divat & Design Ügynökséggel (a továbbiakban: MDDÜ)
együttműködésben
a) hozzon létre az MDDÜ irányítása alatt álló kreatívipari központot az induló vállalkozások inkubációja,
a gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése, valamint exportképes vállalatok segítése céljából,
b) készítsen koncepciót a hazai kreatívipari vállalkozások külpiacra lépésének ösztönzésére, egy olyan program
kialakítására, amelynek célja a hazai kreatívipari vállalatok nemzetközi piacra lépésének támogatása külföldi
kiállításokon történő részvétel támogatásán keresztül,
c) a nemzetközi jó gyakorlatok alapján készítsen előterjesztést az energiaügyi miniszter bevonásával
a kreatívipari szakmák szakmai presztízsét növelő, a márkaépítést támogató, az ágazat mérhetőségét
bemutató, valamint a szükséges környezetvédelmi tanúsítványok megszerzését segítő intézkedésekről,
d) az energiaügyi miniszter bevonásával készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy textil újrafeldolgozó
központ létrehozataláról;
a c) és d) alpont tekintetében az energiaügyi miniszter
24. felkéri a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét, hogy a szakterületét érintően működjön együtt
a felelős szervekkel a 16. pont a) és c) alpontja szerinti feladatok végrehajtásában.

miniszterelnök

Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájáról
A Kormány
1. egyetért Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájával (a továbbiakban: Iparstratégia)
és annak alapján a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével a kiemelt ágazatok
támogatásával, a technológiavezérelt hazai ipar fejlesztésével;
2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy
a) vizsgálja meg egy olyan szervezeti egység létrehozásának lehetőségét, amely a HIPA NZrt.-vel
együttműködésben partneralapú kapcsolattartási rendszert biztosít a komplex fejlesztési tervekkel
rendelkező vállalatok számára, kifejezetten a hazai beszállítók fejlődésének és a kutatás-fejlesztési projektek
ipari célú hasznosulásának támogatása érdekében, és készítsen megvalósíthatósági tanulmányt a szervezeti
egység létrehozásához szükséges személyi és anyagi feltételrendszerről,
b) az érintett miniszterek – szakmai szervezetek és vállalatok bevonásával – folyamatosan működtesse a kiemelt

ágazatok konzultációs fórumát, amely tárgyalja az ágazat aktuális kihívásait, eredményeit, és intézkedéseket
fogalmaz meg az iparstratégia célrendszere alapján,
c) hozza létre az iparstratégiai tanácsot, amelynek feladata az iparstratégiai célkitűzések érvényre juttatása
a jogalkotási és támogatási rendszerek összehangolásával, valamint a kiemelt ágazatokban 2017. január 1.
és 2022. december 31. között elfogadott stratégiák, cselekvési tervek és a kiemelt ágazatokhoz közvetlenül
kapcsolódó stratégiák, cselekvési tervek felülvizsgálata az érintett miniszterek bevonásával;
a b) és c) alpont tekintetében az érintett miniszterek
Határidő: 2024. április 30.
3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a külgazdasági és külügyminiszter, valamint az érintett miniszterek
bevonásával alakítsa ki
a) a kiemelt ágazatok teljes értékláncra vonatkozó részletes beszállítói adatbázisát és minősítési rendszerét,
b) az a) alpontban foglalt adatbázisok adatalapú elemzési rendszerét, amelynek célja az állami és vállalati
megrendelői igények és a potenciális beszállítók képességeinek összekapcsolása;
belügyminiszter
érintett miniszterek
Határidő: az a) alpont tekintetében 2024. június 30.
a b) alpont tekintetében 2024. december 31.
4. felhívja az európai uniós ügyekért felelős minisztert, hogy az érintett miniszterekkel együttműködésben az európai
uniós szabályozási mechanizmusok kialakítása során – különös tekintettel a zöld és digitális átállás megvalósítása és
az állami támogatások rendszerének alakítása tekintetében – érvényesítse a hazai iparstratégiai célokat;
Felelős: európai uniós ügyekért felelős miniszter
Határidő: folyamatos
5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az energiaügyi miniszter és a pénzügyminiszter, valamint az érintett
miniszterek bevonásával vizsgálja felül azokat az intézkedéseket, amelyek növelik az ipari termelő vállalatok
működéséhez kapcsolódó költségeket, és tegyen javaslatot az ipari termelő vállalatok alapvető működéséhez
szükséges költségek és adóterhek csökkentésére vonatkozóan a vállalkozások versenyképességének növelése
érdekében;
pénzügyminiszter
Határidő: 2024. április 30.
6. felhívja az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg az Iparstratégiában foglalt deregulációs javaslatokat, és
az érintett miniszterek bevonásával készítse elő a megalapozott javaslatok végrehajtását célzó jogszabályokat;
Felelős: igazságügyi miniszter
7. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a közigazgatási és
területfejlesztési miniszter, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter,
az agrárminiszter és a pénzügyminiszter bevonásával vizsgálja meg az ipari termelő és szolgáltató szektor
fejlesztésére irányuló, 2025. évtől kezdődően indítható olyan támogatási konstrukciók lehetőségét – ide nem
értve a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatásokat –, amelyek rendelkezésre
álló forrásokból nem támogathatóak, vagy a rendelkezésre álló források nem elégségesek, és tegyen javaslatot
a támogatási programok kialakítására;

Miniszterelnökséget vezető miniszter
agrárminiszter
pénzügyminiszter
8. felhívja az érintett minisztereket, hogy
a) a külföldi közvetlentőke-befektetések támogatására irányuló, valamint a közös agrárpolitika
keretrendszerébe tartozó előterjesztések kivételével gondoskodjanak az Iparstratégiában bemutatott
iparpolitikai megfelelőségi pontrendszer érvényesítéséről a közvetlenül vagy közvetett módon
iparfejlesztésre irányuló tevékenységet támogató európai uniós és hazai források odaítélése során, azzal,
hogy a már megtárgyalt, elfogadott és determinációval rendelkező, Magyarországnak járó uniós források
felhasználása során az iparfejlesztési célokat kiemelten figyelembe kell venni, valamint
b) a külföldi közvetlentőke-befektetések támogatására irányuló előterjesztések kivételével minden olyan
előterjesztés tekintetében, amely közvetlenül vagy közvetett módon érinti az ipari termelő vállalatok
tevékenységét, végezzék el az iparpolitikai megfelelőségi pontrendszer alapján az előzetes ipari
hatásvizsgálatot;
Felelős: érintett miniszterek
9. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel és az európai uniós
ügyekért felelős miniszterrel együttműködésben, az érintett miniszterek bevonásával készítsen előterjesztést
az Iparstratégiában kiemelt eszközként bemutatott összekapcsolt kutatás-fejlesztési és ipari támogatáspolitika
rendszeréről annak érdekében, hogy a támogatásra érdemes fejlesztések a kutatástól a piacra lépésig a teljes
értéklánc mentén támogathatók legyenek, és a piacképes fejlesztések magasabb hozzáadott értéket képviselő
lépései elsősorban Magyarországon valósuljanak meg;
10. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy az igazságügyi miniszter, a nemzetgazdasági miniszter,
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke és a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója bevonásával
alakítsa ki a szellemi vagyon üzleti értékét meghatározó értékelési módszert annak érdekében, hogy a szellemi
tőkeberuházások üzleti értéke meghatározható legyen;
igazságügyi miniszter
11. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint a külgazdasági
és külügyminiszter bevonásával alkossa meg a Kormány által létrehozott technológiai platformok és koalíciók
összehangolt stratégiáját, és készítse el a modern technológiák gyakorlati alkalmazásának cselekvési tervét annak
érdekében, hogy a hazai vállalkozások a gyakorlatban hasznosítsák az elérhető legjobb technológiát;
12. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy készítsen jelentést az induló vállalkozások
akcelerációját támogató programok eredményeiről a Magyarországon kibontakozó innováció hazai iparban történő
hasznosulásának nyomon követése érdekében;
13. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy

a) készítsen jelentést a felsőoktatás és ipar együttműködésének erősítését szolgáló programok eredményeiről,
különösen a kiemelt iparágakban megvalósuló felsőoktatási intézmény és vállalat közötti együttműködések
tekintetében, annak érdekében, hogy az innovációs eredmények nemzetgazdasági szinten érvényesüljenek,
b) tegyen javaslatot a szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés területén szükséges intézkedések megtételére
annak érdekében, hogy a képzett munkaerő hiányát orvosolni lehessen az ipari technológiaváltás
megvalósításával párhuzamosan,
c) a belügyminiszter bevonásával alakítsa ki egy olyan program koncepcióját, és készítsen előterjesztést
a Nemzeti Innovációs Ügynökség útján történő megvalósítás feltételeiről, amely általános és középiskolai
intézmények osztályai, csoportjai, továbbá a családok számára lehetővé teszi modern gyárak,
kutatóközpontok ismeretterjesztő célú látogatását annak érdekében, hogy az alapfokú oktatás szintjén
erősödjön a technológiai ismeretek, a nyelvtudás és a természettudományi ismeretek gyakorlati oktatása;
a c) alpont tekintetében a belügyminiszter
14. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az energiaügyi miniszter, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter,
a kultúráért és innovációért felelős miniszter, az építési és közlekedési miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter,
valamint a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős
kormánybiztos bevonásával
a) alakítson ki az ipari parkok, valamint a Tudományos és Innovációs Parkok (Science Parkok) adatbázisa
felhasználásával ipari infrastruktúra alaptervet, amely meghatározza különösen a közműhálózathoz,
az infokommunikációs hálózathoz, a munkaerőhöz, valamint a közlekedési és logisztikai rendszerhez
kapcsolódó összehangolt, területi alapú, ipari fejlettség szintjének megfelelő igényeket és az igények
teljesítésének végrehajtását,
b) az a) alpontban meghatározott feladat végrehajtására hozzon létre tárcaközi munkacsoportot;
a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős
kormánybiztos
15. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az európai uniós ügyekért felelős miniszter, a kultúráért és innovációért
felelős miniszter, az agrárminiszter, valamint a közigazgatási és területfejlesztési miniszter bevonásával készítsen
előterjesztést olyan támogatási program kialakításáról, amelynek célja, hogy hazai vállalatok egyedi termékeik és
szolgáltatásaik fejlesztésével képesek legyenek import kiváltására;
agrárminiszter
16. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával
a) készítsen előterjesztést azon támogatási programok folytatásáról (Külpiacrajutási Támogatás, Külpiaci
Növekedési Támogatási Program, Regionális Gazdaságfejlesztési Támogatási Program) és forrásbővítéséről,
amelyeknek célja a hazai vállalatok piacra lépésének támogatása és a hazai vállalatok külföldön történő
tőkeberuházásának elősegítése, kifektetésösztönzési célból,
b) törekedjen arra, hogy a kutatás-fejlesztési beruházások elsődleges, a beruházó részére kiajánlott

lokációjaként a beruházás fókuszába illeszkedő Tudományos és Innovációs Park kerüljön kiajánlásra;
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
17. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy a közigazgatási és területfejlesztési miniszter
bevonásával dolgozzon ki olyan módszertant, amely a közbeszerzési eljárásokban az innovatív közbeszerzések
szélesebb körű alkalmazásával lehetővé teszi a magyar innovatív vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs
képességeinek erősítését.

miniszterelnök

a büntetés-végrehajtási férőhelyek bővítésével összefüggő további források biztosításáról
A Kormány
1. egyetért a Csenger településen összesen 1500 fő fogvatartott befogadására alkalmas új büntetés-végrehajtási
intézet személyi és tárgyi feltételeihez, valamint a működéséhez szükséges központi költségvetési többletforrások
biztosításával;
2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter bevonásával – az 1. pontban foglaltak megvalósítása
érdekében egyszeri jelleggel gondoskodjon 4 056 847 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország
2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet
XIV. Belügyminisztérium fejezet, 5. Büntetés-végrehajtás cím javára;
Felelős: pénzügyminiszter
belügyminiszter
Határidő: a felmerülés ütemében
3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter bevonásával – a 2025. évtől kezdődően beépülő jelleggel
gondoskodjon 8 260 472 000 forint többletforrás rendelkezésre állásáról a 2025. évi költségvetési törvény
XIV. Belügyminisztérium fejezetében;
belügyminiszter
Határidő: a 2025. évi központi költségvetés tervezése során
4. egyetért azzal, hogy a 2. pontban biztosított többletforrásból – az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 39. §-ában foglaltak figyelembevételével –
3 304 107 000 forint a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 5. Büntetés-végrehajtás cím
2024. évi személyi juttatása eredeti költségvetési kiadási előirányzatának növelésére irányuljon.

miniszterelnök

a különleges földgázkészlet fenntartásához kapcsolódó pénzügyi intézkedésről
1. A Kormány – figyelemmel a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendeletben
foglaltakra és a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek
szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet] előírásaira –
1.1. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az energiaügyi miniszter kezdeményezésére – gondoskodjon
18 500 000 000 forint forrás biztosításáról a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban:
Szövetség) különleges földgázkészlet után fizetendő tagi hozzájárulással nem fedezett kiadásainak
ellentételezése céljából, a következő ütemezés szerint:
a) a 2024. évben a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény
1. melléklet XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok cím,
20. Rezsivédelmi készletezési szolgáltatás ellentételezése alcím, 1. Rezsivédelmi készletezési
szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások jogcímcsoport javára 14 000 000 000 forint,
b) a 2025. évben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény 1. melléklet
Energiaügyi Minisztérium fejezet rezsivédelmi készletezési szolgáltatás ellentételezésével
összefüggő kiadásokat finanszírozó előirányzata javára 4 500 000 000 forint;
Határidő: az a) pont tekintetében 2024. április 30.
a b) pont tekintetében 2025. január 5.
1.2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (4b) bekezdésében biztosított
jogkörében eljárva jóváhagyja, hogy az energiaügyi miniszter az 1.1. alpontban foglalt feladat végrehajtása
érdekében legfeljebb 49 500 000 000 forint összegben kötelezettséget vállaljon;
1.3. az Áht. 36. § (4c) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva az 1.1. alpontban foglalt
feladat végrehajtása érdekében az 1.1. alpont a) pontja szerinti jogcímcsoport terhére vállalható
kötelezettségvállalás felső korlátját a 2025. évben legfeljebb 4 500 000 000 forint összegben állapítja meg;
1.4. felhívja az energiaügyi minisztert, hogy az 1.1. alpont szerinti forrás terhére gondoskodjon a Szövetség
részére a 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet 5/C. § (3) bekezdése alapján megkötött szerződés szerinti
ellentételezés teljesítéséről, a következő ütemezés szerint:
a) 2024. május 15-ig 14 000 000 000 forint,
b) 2025. január 20-ig további 4 500 000 000 forint.
2. A Kormány visszavonja a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan
feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet szerinti
rezsivédelmi készletezési szolgáltatás ellentételezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1141/2023. (IV. 17.)
Korm. határozat 4. pontját, 5. pont d) alpontját és 6. pontját.

miniszterelnök

a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület felzárkóztatási programjának támogatásához szükséges forrás
biztosításáról
A Kormány
1. egyetért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) felzárkóztatási programjának
központi költségvetési támogatásával;
2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a miniszterelnök általános helyettese kezdeményezése alapján gondoskodjon
az 1. pontban foglalt cél megvalósulása érdekében 250 150 000 forint biztosításáról a Magyarország
2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti
kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások
jogcímcsoport, 4. Egyházi működési, program és fejlesztési támogatások jogcím javára;
a miniszterelnök általános helyettese
Határidő: a felmerülés ütemében
3. felhívja a miniszterelnök általános helyettesét, hogy az 1. pontban foglalt cél megvalósítása érdekében, a 2. pontban
meghatározott forrás terhére 250 000 000 forint támogatási összegben létesítsen támogatási jogviszonyt
az Egyesülettel.
Felelős: a miniszterelnök általános helyettese
Határidő: a 2. pont szerinti forrás rendelkezésre állását követően azonnal

miniszterelnök

a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló
1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról
1. A Kormány a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások
felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § c) pontjában foglalt jogkörében eljárva
egyetért a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló
1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat] módosításával.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. Az 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat 1. pontja a következő m) és n) alponttal egészül ki:
(A Kormány)
„m) egyetért azzal, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2. prioritása azon projektjei
esetében, ahol a támogatást igénylő (kedvezményezett) él a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
5/H. §-a szerinti lehetőségével, azon esetekben a támogatási szerződésben a projekt végső kedvezményezettjeként
a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság kerüljön feltüntetésre,
n) egyetért az m) alpont szerinti projektek támogatási szerződéseinek módosításával és azzal, hogy
a kedvezményezett személyében történő változás legkésőbb az éves fejlesztési keret 272/2014. (XI. 5.)
Korm. rendelet 44. § (3) bekezdése szerinti, soron következő módosításakor kerüljön átvezetésre.”
4. Az 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat 2. mellékletében foglalt táblázat
4.1. C:101. mezőjében a „Magyar” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és a Magyar” szöveg,
4.2. C:104. mezőjében a „Csáfordjánosfa” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Csáfordjánosfa” szöveg,
4.3. C:106. mezőjében a „Kisharsány” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Kisharsány” szöveg,
4.4. C:108. mezőjében a „Nagybánhegyes” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Nagybánhegyes” szöveg,
4.5. C:118. mezőjében a „Hantos” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Hantos” szöveg,
4.6. C:120. mezőjében az „Aba” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság és
Aba” szöveg,
4.7. C:123. mezőjében a „Szakony” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Szakony” szöveg,
4.8. C:125. mezőjében a „Honvédelmi” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Honvédelmi” szöveg,
4.9. C:136. mezőjében a „Bócsa” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Bócsa” szöveg,
4.10. C:138. mezőjében a „Mindszent” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Mindszent” szöveg,
4.11. C:141. mezőjében a „Káloz” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Káloz” szöveg,
4.12. C:142. mezőjében az „Igar” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság és
Igar” szöveg,
4.13. C:145. mezőjében a „Györköny” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Györköny” szöveg,
4.14. C:146. mezőjében a „Diósberény” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Diósberény” szöveg,
4.15. C:152. mezőjében a „Hidas” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Hidas” szöveg,
4.16. C:154. mezőjében a „Kislippó” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Kislippó” szöveg,
4.17. C:156. mezőjében a „Somogysárd” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Somogysárd” szöveg,
4.18. C:165. mezőjében a „Vértesacsa” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Vértesacsa” szöveg,
4.19. C:168. mezőjében a „Sárbogárd” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Sárbogárd” szöveg,
4.20. C:175. mezőjében a „Csonkamindszent” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Csonkamindszent” szöveg,
4.21. C:179. mezőjében a „Harc” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság és
Harc” szöveg,
4.22. C:180. mezőjében a „Miszla” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Miszla” szöveg,
4.23. C:182. mezőjében a „Kakasd” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Kakasd” szöveg,
4.24. C:187. mezőjében a „Zsujta” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Zsujta” szöveg,
4.25. C:196. mezőjében a „Mezőszilas” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Mezőszilas” szöveg,
4.26. C:197. mezőjében a „Tengelic” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Tengelic” szöveg,
4.27. C:202. mezőjében az „Enying” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Enying” szöveg,
4.28. C:217c. mezőjében a „Tamási” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Tamási” szöveg,
4.29. C:217d. mezőjében a „Gönc” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Gönc” szöveg,
4.30. C:217e. mezőjében a „Szentlőrinc” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Szentlőrinc” szöveg,
4.31. C:217h. mezőjében a „Gellénháza” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Gellénháza” szöveg,
4.32. C:218. mezőjében a „Borsod-Abaúj-Zemplén” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Borsod-Abaúj-Zemplén” szöveg,
4.33. C:221. mezőjében a „Szekszárd” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Szekszárd” szöveg,
4.34. C:222. mezőjében a „ ”Makó és Térsége” ” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Makó és Térsége” szöveg,
4.35. C:227. mezőjében a „Decs” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság és
Decs” szöveg,
4.36. C:231. mezőjében a „Komló” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Komló” szöveg,
4.37. C:234. mezőjében a „Gyúró” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Gyúró” szöveg,
4.38. C:238. mezőjében a „Bonyhád” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Bonyhád” szöveg,
4.39. C:247. mezőjében a „Madaras” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Madaras” szöveg,
4.40. C:256. mezőjében a „Kaszaper” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Kaszaper” szöveg,
4.41. C:257. mezőjében a „Kenézlő” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Kenézlő” szöveg,
4.42. C:261. mezőjében az „Öskü” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Öskü” szöveg,
4.43. C:267. mezőjében a „Tengelic” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Tengelic” szöveg,
4.44. C:269. mezőjében a „Kaposvár” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Kaposvár” szöveg,
4.45. C:271. mezőjében a „Pétfürdő” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Pétfürdő” szöveg,
4.46. C:272. mezőjében a „Királyszentistván” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Királyszentistván” szöveg,
4.47. C:273. mezőjében a „Várpalota” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Várpalota” szöveg,
4.48. C:277. mezőjében a „Beremend” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Beremend” szöveg,
4.49. C:281. mezőjében a „Zámoly” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Zámoly” szöveg,
4.50. C:288. mezőjében a „Nemesbikk” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Nemesbikk” szöveg,
4.51. C:294. mezőjében a „Dombegyház” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Dombegyház” szöveg,
4.52. C:297a. mezőjében a „Sátoraljaújhely” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Sátoraljaújhely” szöveg,
4.53. C:297b. mezőjében a „Mezőberény” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Mezőberény” szöveg,
4.54. C:297d. mezőjében a „Szerencs” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Szerencs” szöveg,
4.55. C:297e. mezőjében a „Békésszentandrás” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Békésszentandrás” szöveg,
4.56. C:297f. mezőjében a „Dévaványa” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Dévaványa” szöveg,
4.57. C:297h. mezőjében a „Csengőd” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Csengőd” szöveg,
4.58. C:298. mezőjében a „Mezőhegyes” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Mezőhegyes” szöveg,
4.59. C:301. mezőjében a „Dunapataj” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Dunapataj” szöveg,
4.60. C:303. mezőjében a „Prügy” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és Prügy” szöveg,
4.61. C:308. mezőjében a „Csongrád” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Csongrád” szöveg,
4.62. C:309. mezőjében a „Borsodnádasd” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Borsodnádasd” szöveg,
4.63. C:312. mezőjében a „Gávavencsellő” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Gávavencsellő” szöveg,
4.64. C:316. mezőjében a „Csanádapáca” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Csanádapáca” szöveg,
4.65. C:316i. mezőjében a „Csorvás” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Csorvás” szöveg,
4.66. C:316j. mezőjében a „Jászszentlászló” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és Jászszentlászló” szöveg,
4.67. C:318. mezőjében a „Bucsa Község Önkormányzata, Ecsegfalva Község Önkormányzata és Kertészsziget
Község Önkormányzata” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság és
Bucsa Község Önkormányzata” szöveg
lép.

miniszterelnök

a Makovecz Imre Bástyája projekt keretében a piliscsabai Iosephinum területén megvalósítandó további
beruházásokról szóló 1415/2021. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról
A Makovecz Imre Bástyája projekt keretében a piliscsabai Iosephinum területén megvalósítandó további
beruházásokról szóló 1415/2021. (VI. 30.) Korm. határozat 1. pontja a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A Kormány)
„h) a b) pont megvalósítása érdekében felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a kultúráért és innovációért felelős
miniszter és az építési és közlekedési miniszter kezdeményezése alapján – a központi energiaellátó épület
befejezéséhez gondoskodjon 254 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország 2024. évi központi
költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet,
20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 11. Kulturális feladatok és szervezetek támogatása alcím, 5. Közgyűjteményi,
közművelődési szakmai feladatok jogcímcsoport javára;
Határidő: azonnal
i) az e) pont megvalósítása érdekében felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az építési és közlekedési miniszter és
a kultúráért és innovációért felelős miniszter kezdeményezése alapján – a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítvány
közfeladat ellátásával összefüggő kéthavi költségeinek biztosítása érdekében, központi költségvetési támogatás
keretében gondoskodjon 70 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország 2024. évi központi
költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet,
20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 11. Kulturális feladatok és szervezetek támogatása alcím, 5. Közgyűjteményi,
közművelődési szakmai feladatok jogcímcsoport javára.
Határidő: azonnal”

miniszterelnök

a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány egyes, a zöld mobilitáshoz és járműipari innovációkhoz
kapcsolódó, társadalmi tudatosságot és szemléletformálást szolgáló közfeladatainak és közérdekű céljainak
megvalósításával kapcsolatos intézkedésekről
A Kormány
1. egyetért a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány által a Zöld Életre Valók komplex e-mobilitási roadshow
és technológiai bemutató, valamint ennek keretében országos e-mobilitás és „zöld energia” roadshow
megvalósításával;
2. felhívja
a) a pénzügyminisztert, hogy az energiaügyi miniszter kezdeményezésére – az 1. pont szerinti feladat
megvalósítása céljából – gondoskodjon 1 270 000 000 forint biztosításáról a Magyarország 2024. évi
központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet,
20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 36. Ágazati szakmai és társadalmi szervezetek feladatai alcím,
2. Állami többletfeladatok jogcímcsoport javára,
Határidő: azonnal
b) az energiaügyi minisztert, hogy gondoskodjon a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány részére
az 1. pontban foglalt cél megvalósítása érdekében szükséges forrásjuttatásról.
Határidő: a forrás rendelkezésre állását követően azonnal

miniszterelnök

a Yettel Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a CETIN Hungary Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és a Kormány által kiadandó közös nyilatkozatról
A Kormány felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert, hogy Magyarország Kormánya és a Yettel Magyarország

Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2045 Törökbálint, Pannon út 1., cégjegyzékszám: 13-10-040409),
valamint a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2045 Törökbálint, Pannon út 1.,
cégjegyzékszám: 13-10-042052) által a digitalizáció terén való együttműködésük kereteiről kiadandó közös
nyilatkozatot a Kormány nevében aláírja.
Határidő: azonnal

miniszterelnök

a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési terv
felülvizsgálatáról
A Kormány
1. elfogadja a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló felülvizsgált
cselekvési tervet (a továbbiakban: felülvizsgált Cselekvési terv);
2. felhívja a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy
a) gondoskodjon a felülvizsgált Cselekvési terv Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapján
történő nyilvánosságra hozataláról,
Határidő: soron kívül
b) dolgozzon ki az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017 (XII. 19.) Korm. rendelet
módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek eredményeképp az ajánlatok benyújtása és a bontás
közötti kétórás várakozási idő jelentősen csökken, és gondoskodjon e szabály végrehajtása érdekében
az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) szükséges fejlesztéséről,
Határidő: a jogszabály-módosítási javaslat elkészítése tekintetében 2024. október 31.
az EKR fejlesztése tekintetében 2025. június 30.
c) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. §-a szerinti, öt ajánlattevő
közvetlen meghívásával induló eljáráshoz kapcsolódóan vizsgálja meg az ajánlattételre felhívott gazdasági
szereplők kiválasztásának, illetve változtatásának (kötelező rotáció) gyakorlati tapasztalatait, és a vizsgálat
eredményétől függően, annak figyelembevételével tegyen javaslatot a Kbt. módosítására, illetve az eljárásra
vonatkozó útmutató felülvizsgálatára,
Határidő: 2025. március 14.
d) az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzési tapasztalatai alapján a közbeszerzési eljárásokban
a részajánlattétel lehetőségének megfelelő esetekben történő biztosítása érdekében készítsen és tegyen
közzé módszertani iránymutatást,
e) a meglévő, előzetes piaci konzultációkról szóló útmutató kiegészítésével dolgozzon ki és tegyen közzé
iránymutatást az ajánlatkérők részére a közbeszerzéshez kapcsolódó piacismeret megszerzése és a piaccal
való kapcsolattartás eszközeiről;
Határidő: 2024. november 30.
3. felhívja a belügyminisztert, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, az ajánlatkérők és a gazdasági
szereplőket tömörítő releváns szakmai érdekképviseleti szervezetek bevonásával
a) hozzon létre közbeszerzési szakmai munkacsoportot az egészségügyi ágazatban az egyajánlatos
közbeszerzések magas száma okainak feltárása és az egyes tárgykörökben alkalmazott beszerzési
gyakorlatok megvitatása érdekében,
b) az a) alpont szerinti munkacsoport tagjainak bevonásával dolgozzon ki és tegyen közzé javaslatokat
az egészségügyi ágazatban az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítása érdekében,
c) tegyen közzé beszámolót a b) alpont szerinti javaslatok végrehajtásának állásáról;
Határidő: az a) alpont szerinti feladat tekintetében 2024. május 31.
a b) alpont szerinti feladat tekintetében 2025. január 31.
a c) alpont szerinti feladat tekintetében 2026. június 30.
4. felhívja a pénzügyminisztert és a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy az általuk felügyelt központi
beszerző szervek bevonásával
a) vizsgálják meg a központosított közbeszerzési rendszerekben alkalmazott keretszámokat és részajánlattétel-
biztosítási gyakorlatokat azon keretmegállapodások vonatkozásában, amelyekből európai uniós forrásból
történő beszerzés megvalósítására van lehetőség, és tegyenek közzé jelentést a vizsgálatok eredményéről,
b) gondoskodjanak a keretmegállapodáson és dinamikus beszerzési rendszeren alapuló egyedi szerződések
gazdasági szereplők közötti megoszlására vonatkozó adatok közzétételéről, a központi beszerző szervek
által teljesítendő adatszolgáltatásokhoz kialakított egységes sablon szerint, azon keretmegállapodások és
dinamikus beszerzési rendszerek vonatkozásában, amelyekből európai uniós forrásból történő beszerzés
megvalósítására van lehetőség;
Határidő: a 2023. évi adatok tekintetében 2024. június 30., ezt követően minden év január 31. napjáig
5. felkéri a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, hogy
a) gondoskodjon három olyan közbeszerzési tárgy kiválasztásáról, amelyek piacán ágazati vizsgálat lefolytatása
indokolt az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárása érdekében, és ezekről adjon tájékoztatást
a honlapján,
b) folytasson le az a) alpont szerinti három közbeszerzési tárgy piacán a tisztességtelen piaci magatartás
és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény VIII. Fejezete szerinti ágazati vizsgálatot, és
az ezekről szóló jelentéseket tegye közzé a honlapján;
Határidő: az a) alpont szerinti feladat tekintetében 2024. augusztus 31.
a b) alpont szerinti feladat tekintetében 2025. február 28., 2025. június 30. és 2025. december 31.
6. felkéri a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, hogy a jogorvoslatok kezdeményezhetőségének javítása érdekében
vizsgálja meg a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti ügyfélképesség gyakorlatát, amelynek alapján készítsen
tájékoztatót az érintettek számára;
7. felkéri a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy
a) a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útján gondoskodjon az aránytalanul alacsony ár
vizsgálatának rendeltetésszerű alkalmazását segítő útmutató elkészítéséről és közzétételéről,
b) gondoskodjon a kisebb ajánlatkérők közötti együttműködést elősegítő program tervezetének összeállításáról
és közzétételéről és a program végrehajtásáról,
Határidő: a tervezet összeállítása tekintetében 2024. október 31.
a program végrehajtása tekintetében a felmerülés ütemében
c) az egyes kiválasztott ajánlatkérők megkeresése és a releváns adatok elemzése útján vizsgálja meg
az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022 (II. 28.)
Korm. rendelet 5. §-a alapján elkészített intézkedési tervek egyajánlatos közbeszerzésekre gyakorolt hatásait,
a honlapján tegye közzé a vizsgálat eredményéről szóló jelentést, és biztosítson az intézkedési tervek
összeállításához kapcsolódó módszertani segítséget;
Határidő: a jelentés elkészítése tekintetében 2024. december 31.
a módszertani segítség biztosítása tekintetében 2025. január 1. napját követően folyamatosan
8. felkéri a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatóját és a Nemzeti
Kommunikációs Hivatal elnökét, hogy a nemzetközi együttműködés erősítése és a jó gyakorlatok megismerése
és megosztása érdekében nyújtsák be kérelmüket az Európai Bizottság által létrehozott Ajánlatkérők Közössége
keretében működő Európai Központi Beszerző Szervek Hálózatához való csatlakozáshoz.

miniszterelnök
1. melléklet az 1082/2024. (III. 28.) Korm. határozathoz
Cselekvési terv
A közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedések (2023–2026)
Felülvizsgált változat (egységes szerkezetben)
2024. március
1. Bevezetés
Az Európai Bizottság 2022. április 27-én az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről
szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti
ún. kondicionalitási eljárást indított Magyarországgal szemben, amelynek keretében a Kormány számos
korrekciós intézkedés végrehajtását vállalta. A vállalások között szerepel, hogy a Kormány 2023. március 31-ig
átfogó cselekvési tervet fogad el a közbeszerzési verseny fokozása céljából. Ezt a vállalást Magyarország
Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (a továbbiakban: HET) is tartalmazza, amelyet 2022. november 30-án
jóváhagyásra javasolt a Bizottság és 2022 decemberében fogadta el a Tanács.
Jelen dokumentum célja a fentiekben foglalt vállalás teljesítése, egyértelmű és ambiciózus határidők
meghatározásával az egyes intézkedések 2023-2026 közötti időszakban történő végrehajtására.
A cselekvési terv időhorizontjának meghatározására a HET időtartamának figyelembevételével került sor,
amely összesen 2300 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze a 2026. augusztus 31-ig tartó
időszak vonatkozásában.
A cselekvési terv tartalmának kialakításakor a Kormány figyelembe vette a közbeszerzési versenyt elősegítő
hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, a 2022 decemberében működésbe lépett teljesítménymérési
keretrendszer (a továbbiakban: Keretrendszer) első eredményeit és a Keretrendszerben készült,
2023. február 28. napján közzétett elemzés megállapításait, valamint az Integritás Hatóság által
a Korrupcióellenes Munkacsoport keretében a közbeszerzési területet érintő, a verseny szintjének fokozása
szempontjából releváns megállapításokat és ajánlásokat.
A cselekvési terv szervesen kapcsolódik más, a kondicionalitási eljárásban vállalt kötelezettségekhez is,
amelyeknek hatékony végrehajtását elő kell segíteni a cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések által.
Ilyen vállalás, és a közbeszerzési verseny fokozása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír
az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése, melynek értelmében az egyajánlatos
közbeszerzések arányát 2024-ig 15%-osnál alacsonyabb mértékűre kell csökkentetni mind az EU forrásból
megvalósuló, mind pedig a tisztán hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések tekintetében.
A 2022. február 28-i, az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló
63/2022. Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) útján elfogadott intézkedések már működnek
a verseny fokozása és az egyajánlatos közbeszerzései eljárások előfordulásának csökkentése érdekében.
A versenyt elősegítő jó gyakorlatok körében értékelésre kerültek a Korm. rendelet gyakorlati alkalmazásával
összefüggő tapasztalatok is az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR) elérhető adatok
alapján. Továbbá a közbeszerzésekért felelős minisztérium megkeresést intézett a Közbeszerzési Szakértői
Csoport (EXPP) európai uniós tagállamok által delegált képviselőihez, valamint a Külgazdasági és
Külügyminisztérium közbenjárásával, Magyarország külképviseleteihez, kérve őket a közbeszerzési verseny
növelése érdekében bevezetett általuk ismert intézkedések, illetve a közbeszerzési verseny terén fennálló
tapasztalataik és esetleges jó gyakorlatok megosztására. A megkeresésekre beérkezett tájékoztatásokat
a Kormány szintén felhasználta jelen cselekvési terv elkészítésekor.
A cselekvési terv minden évre konkrét és mérhető célokat határoz meg az intézkedések tekintetében,
tartalmazza a releváns célok és mutatók elérésére kialakított intézkedéseket – a végrehajtásukra vonatkozó
konkrét határidőkkel –, megjelöli az intézkedések tekintetében a felelős intézményeket vagy hatóságokat és
bemutatja a célok elérése nyomonkövetésének módját.
A verseny intenzitásának fokozása érdekében kiemelten fontos területet képez az egyajánlatos közbeszerzések
okainak feltárása, amely további, mélyreható vizsgálatot igényel. Ennek érdekében tovább vizsgálható
különösen az egyes piaci szektorokban fennálló versenyhelyzet, a különböző típusú ajánlatkérők közbeszerzési
gyakorlata, valamint a már bevezetett intézkedések, jogszabályi változások és egyéb külső körülmények hatása
a közbeszerzésekben tapasztalható versenyhelyzetre. A közbeszerzésekért felelős miniszter (a továbbiakban:
Miniszter) ezen a téren együttműködik nemzetközi szervezetekkel, különösen igénybe veszi a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) módszertani és szakmai támogatását.
A Kormány vállalta a cselekvési terv évenkénti felülvizsgálatát, melynek eredményeként a meglévő

intézkedések módosíthatók és új intézkedések vezethetőek be. A cselekvési terv első felülvizsgálatát
a Kormány 2024. március 31-ig elvégezte. A felülvizsgált és kiegészített Cselekvési terv intézkedéseit az
1. melléklet tartalmazza. Az éves felülvizsgálat keretében közzé kell tenni a cselekvési tervben szereplő
intézkedések végrehajtásának állására vonatkozó beszámolót, amelyet a 2. melléklet tartalmaz. Az
intézkedések előrehaladását a Miniszter rendszeres időközönként monitorozza, amelynek érdekében
információt kér be a végrehajtásért felelős szervezetektől. Szükség esetén a Miniszter év közben is
kezdeményezheti a cselekvési terv felülvizsgálatát.
2. A magyarországi közbeszerzésekben tapasztalható versenyhelyzet és az ahhoz kapcsolódó
célkitűzések
Az egyajánlatos közbeszerzések aránya az Egységes Piaci Eredménytábla 2021. évre vonatkozó összesítése
alapján Magyarországon 40% volt, míg ez az arány 2022. évben 33 %-ra csökkent. A Kormány ugyanakkor
elkötelezett a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése iránt, így már a 1027/2021. (II. 5.)
Korm. határozatban is célként határozta meg a verseny fokozását és az egyajánlatos közbeszerzések Európai
Unió módszertana szerinti arányának 15 %-nál alacsonyabb mértékűre történő csökkentését.
Az Eredménytábla csupán az Európai Unió Tenders Electronic Daily portálján (a továbbiakban: TED adatbázis)
megjelenő hirdetményeket veszi alapul, azonban az adatok kiegészíthetők az uniós értékhatárokat el nem érő
értékű közbeszerzések adataival is, amelyek az EKR-ben érhetők el.
Az egyajánlatos közbeszerzések aránya darabszám tekintetében, eljárásrendek szerint a következőképp
alakult1:
Forrás: EKR
1
Az EKR adatok összesítéséhez használt egyajánlatos eljárások arányának megállapítására vonatkozó módszertannal kapcsolatban
az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) megállapította, hogy az alkalmazott módszertan megfelel
az Egységes Piaci Eredménytábla módszertanának.
Külön vizsgálva az uniós és a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseket, az egyajánlatos közbeszerzésekkel

kapcsolatos adatok 2019–2023 között a következőképpen alakultak az EKR-ben szereplő adatok alapján:
Eredménytájékoztató EU finanszírozott Hazai finanszírozott
közzétételének éve (%) (%)
2019 21,3 34,0
2020 17,2 35,5
2021 15,9 35,9
2022 13,3 31,3
2023 5,5 29,0
Forrás: EKR
A kondicionalitási eljárásban és a HET-ben a Kormány az alábbi ütemezés szerint vállalta az egyajánlatos

közbeszerzések arányának csökkentését:
Eredménytájékoztató EU finanszírozott cél Hazai finanszírozott cél
közzétételének éve (%) (%)
2022 15 32
2023 15 24
2024 15 15
2025 15 15
2026 (január – március)2 15 15
A Kormány a Cselekvési terv előzményeként a 2022. év során már hozott intézkedéseket az egyajánlatos
közbeszerzések számának csökkentése érdekében, amelyek az alábbiak szerint foglalhatók össze.
2021 februárjában a Kormány a 1027/2021. (II. 5.) Korm. határozatban vállalta, hogy az egyajánlatos
közbeszerzések arányát 15%-nál alacsonyabb mértékűre csökkenti, az Európai Unió által használt
módszertannal számolva (Egységes Piaci Eredménytábla módszertana).
2022. február 28-án konkrét intézkedések léptek életbe a közbeszerzési eljárásokban a verseny javítása
érdekében a Korm. rendelet elfogadásával és kihirdetésével. A rendelet 2022. március 15-én lépett hatályba.
Magyarország a kondicionalitási eljárásban és a HET-ben a 2022. évre vállalt célkitűzéseit teljesítette. Az uniós
forrásból megvalósuló közbeszerzések vonatkozásában Magyarország a 2023. évben is teljesítette az
egyajánlatos közbeszerzések arányára vonatkozó elvárást (ezek aránya mindössze 5,5% volt), azonban a tisztán
hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések aránya (29%) jelentősen elmaradt a kitűzött 24%-os célértéktől.
Így megállapítható, hogy a HET-ben meghatározott célok teljesítéséhez további intézkedésekre is szükség van.
Jelen felülvizsgált cselekvési terv célja további olyan intézkedések bevezetése, amelyek alkalmasak arra, hogy
a közbeszerzésekben a versenyt tovább növeljék, többek között az elektronikus közbeszerzésben rejlő
lehetőségek szélesebb kiaknázásával, az adminisztratív terhek és költségek csökkentésével, az egyajánlatos
közbeszerzések mögöttes okairól további információk gyűjtésével, valamint ezek által a gazdasági szereplők
közbeszerzésekhez való jobb hozzáférésének és részvételi képességének támogatásával.
3. A Cselekvési terv felülvizsgálata (2024)
A Közigazgatási és Területfejlesztési Miniszter a 1118/2023. (III. 31.) Korm. határozat 3. pontja, valamint
a kondicionalitási eljárásban és a HET-ben vállaltak alapján 2024 márciusáig elvégezte a Cselekvési Terv
felülvizsgálatát. A felülvizsgálat keretében megállapításra került, hogy a Cselekvési terv 2023. évre vonatkozó
vállalásai (10 db intézkedés) maradéktalanul teljesültek (lásd a 2. mellékletben), valamint a 2024. évre
eredetileg meghatározott vállalások (4 db intézkedés) teljesítése is megfelelő ütemben halad.
A Teljesítménymérési keretrendszer keretében kitöltött kérdőívre adott válaszok alapján összességében
a válaszadók hasznosnak találták a már bevezetett intézkedéseket.
Az egy ajánlattal záruló közbeszerzések terén azonban a tisztán hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések
esetén azok további jelentős csökkentésére van szükség. Ehhez a Cselekvési Tervet további, a közbeszerzési
versenyt közvetlenül vagy közvetett módon elősegíteni képes intézkedésekkel kell kiegészíteni.
2
HET vállalás utolsóként a 2026 Q1-es adatokra terjed ki.
A Cselekvési Terv felülvizsgálatakor a Kormány az intézkedések kialakítása tekintetében támaszkodott

a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer
eredményeire, amelyek közzétételére a 2023. év vonatkozásában 2024. február 28-án került sor. A Cselekvési
Terv intézkedéseinek meghatározásához a Kormány figyelembe vette az Integritás Hatóság 2022. évre
vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentésében foglalt megállapításokat és ajánlásokat, amelyek közül számos,
a közbeszerzési rendszert, illetve a közbeszerzések gyakorlatát érintő ajánlás került megfogalmazásra.
A Kormány az ajánlásokra adott válaszában számos ajánlással kapcsolatban fejezte ki egyetértését. Ezek közül
több olyan ajánlás volt azonosítható, amelyek szorosan kapcsolódnak jelen Cselekvési Terv tárgyköréhez, így
ezeket indokolt változatlan, vagy esetenként módosított formában, a Cselekvési Tervben is szerepeltetni.
Az Integritás Hatóság által vezetett Korrupcióellenes Munkacsoport szintén tett ajánlásokat a közbeszerzés
terén, amelyek szintén megfontolásra kerültek a felülvizsgálat keretében.
A közbeszerzésekben az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárása és a magyarországi közbeszerzésekben

a verseny intenzitásának növelése céljából a KTM és az OECD együttműködést alakított ki. Az együttműködés
keretében az OECD szintén megvizsgálta a hazai közbeszerzések helyzetét és jelentést készít a magyarországi
közbeszerzésekben tapasztalható versenyhelyzetről, különös figyelemmel az egyajánlatos közbeszerzésekre
(OECD Report on the state of competition in public procurement in Hungary, with special focus on single-bids –
a felülvizsgált cselekvési terv megjelenésekor még tervezet). Az OECD a jelentésében – nemzetközi
tapasztalatokra és jó gyakorlatra hivatkozva – számos intézkedésre tett javaslatot, amelyek a rövid-, közép-,
illetve hosszútávon alkalmasak lehetnek a közbeszerzési versenyhelyzet javítására. Az OECD javaslatai
a jelentés tervezete alapján szintén figyelembe vételre kerültek a Cselekvési terv újabb intézkedéseinek
kidolgozása során.
A Cselekvési Tervben szereplő intézkedések meghatározását megelőzően a KTM áttekintette továbbá

a Korm. rendelet szerint elkészített intézkedési tervek tartalmát, a rendelkezésére álló nemzetközi jó
gyakorlatokat, valamint a KTM közbeszerzési szakterületének közbeszerzési szabályok alkalmazásával
kapcsolatos tapasztalatait, amelyek szintén alapul szolgáltak egyes intézkedések kidolgozásához.
A fentieken túl a Cselekvési Terv felülvizsgálata keretében az intézkedéseket bemutató táblázat (lásd az
1. mellékletben) átdolgozásra került, tekintettel az Európai Bizottság által ezen a területen tett észrevételekre
és a Bizottság részéről a táblázat struktúrája kapcsán megküldött javaslatokra. Az intézkedések
végrehajtásának monitoringját a KTM végzi, más szervezet felelősségébe tartozó intézkedéseknél
a végrehajtásért felelős szervektől történő információkérés útján. Ennek keretében a KFF HÁT a végrehajtás
éves céljainak megvalósulását az év során folyamatosan, valamint az egyes intézkedések megvalósulását az
azokra irányadó határidőkkel összhangban nyomon követi.
4. A verseny szintjének növelését célzó intézkedések és azok indokai
I. Horizontális intézkedések
A verseny szintjének értékelését, valamint a verseny intenzitásának növelését támogató elemzések és kutatások
elvégzése (Keretrendszer továbbfejlesztése) az OECD bevonásával (1. intézkedés)
Az OECD közbeszerzésekkel kapcsolatos nemzetközi tapasztalataira és szakértelmére tekintettel szakmai

együttműködés kerül kialakításra az OECD szakértői és a Miniszter munkaszervezete között. Az együttműködés
célja egyrészt az OECD szakmai támogatásának igénybevétele a magyarországi közbeszerzési piacon a verseny
szintjének további értékelésére és az egyajánlatos közbeszerzések lehetséges okainak mélyreható feltárására,
másrészt pedig az OECD segítséget nyújt a közbeszerzésre vonatkozó adatok elemzésében és a közbeszerzési
rendszer teljesítményének mérésére szolgáló további releváns mutatók meghatározásában.
Az egyajánlatos közbeszerzések problematikája a különböző áruk, szolgáltatások és építési beruházások

beszerzését nem ugyanolyan mértékben érinti, bizonyos szektorok esetében az ilyen közbeszerzések aránya
magasabb. A Miniszter által a Korm. rendelet 8. §-a alapján elkészített és közzétett legfrissebb elemzés alapján
megállapítható például, hogy a 2019–2022 közötti időszakban az egyajánlatos közbeszerzések közül
darabszám szerinti mennyiségüket tekintve kiemelkednek a 33000000-0 Orvosi felszerelések, gyógyszerek és
testápolási termékek főcsoportba tartozó beszerzések. A szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek
(pl. gépjárművek beszerzése), a laboratóriumi, optikai és precíziós felszerelések, valamint a javítási és
karbantartási szolgáltatások esetében más beszerzési tárgyakhoz képest szintén magasabb volt az
egyajánlatos közbeszerzések aránya.
Az OECD szakmai tapasztalatának és tudásának igénybevétele nagymértékben hozzá tud járulni a Kormány
által kitűzött célhoz, miszerint az egyajánlatos közbeszerzések az Európai Unió módszertana szerinti arányát
15%-nál alacsonyabb mértékűre kell csökkenteni. Az együttműködés keretében az OECD vállalja, hogy
– a Miniszterrel együttműködésben – az egyajánlatos közbeszerzésekkel leginkább érintett szektorok
vonatkozásában kutatást végez és konkrét intézkedéseket is tartalmazó, a nemzetközi jó gyakorlatok
felmérésén is alapuló, a verseny fokozására irányuló javaslatokat fogalmaz meg az akcióterv 2024. évi
felülvizsgálatához. Az OECD egy, a magyarországi egyajánlatos közbeszerzések lehetséges okairól szóló
jelentést készít. Az együttműködés kiterjed továbbá a Keretrendszer továbbfejlesztésének szakmai
támogatására is, melynek keretében az OECD javaslatokat fogalmaz meg az indikátorok felülvizsgálata,
valamint az adatgyűjtés és elemzés módszertanának fejlesztése vonatkozásában.
A verseny szintjének elemzése során részletes vizsgálat elvégzése szükséges a szektorspecifikus jellemzők
mellett különösen az ajánlatkérő szervezetek közbeszerzési gyakorlata, valamint a jogszabályi változások
hatásának (pl. előzetes piaci konzultációk) értékelése tekintetében is. Ezen kutatási területek esetében
az OECD által készített jelentés ugyancsak hozzájárul majd a megfelelő következtetések levonásához, illetve
a vonatkozó intézkedések előkészítéséhez.
Az OECD-vel való együttműködés 2023 márciusában létrejött és annak végrehajtása folyamatos.
Ágazati vizsgálat az egyajánlatos közbeszerzésekkel leginkább érintett gazdasági szektorokban (15. intézkedés)
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből kinyert

adatok alapján az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések vonatkozásában Magyarország a 2023. évben
már teljesítette az egyajánlatos közbeszerzések arányára vonatkozó elvárást (ezek aránya mindössze 5,5% míg
a célérték 15% volt), azonban a tisztán hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések aránya (29%) elmaradt
a kitűzött 24%-os célértéktől. A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő
teljesítménymérési keretrendszer adatai szerint az egyajánlatos közbeszerzések darabszámában és arányaiban
is jelentős különbségek mutatkoznak egyes beszerzési tárgyak között. Bár a 63/2022 (II. 28.) Korm. rendeletben
az előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazására vonatkozó kötelezettség az egyajánlatos
közbeszerzésekkel leginkább érintett beszerzési tárgyak figyelembevételével került kialakításra, egyes
beszerzési tárgyak tekintetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya a 2023. évben továbbra is magas
maradt. Ennek fényében egyrészt szükségessé vált az előzetes piaci konzultációra vonatkozó szabályok
szigorítása (ld. 19. intézkedés), másrészt pedig szükségesnek mutatkozik az egyajánlatos közbeszerzésekkel
leginkább érintett beszerzési tárgyak piacán fennálló piaci viszonyok mélyreható vizsgálata.
A közbeszerzési eljárásokban a verseny élénkítésének egyik eszköze a versenyhatóságok aktivitásának

növelése, amely magában foglalhatja a verseny hiányával leginkább érintett közbeszerzési szektorok verseny
szempontú elemzését, valamint a versenyellenes magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépést. A hazai,
a közbeszerzési verseny terén hatáskörrel rendelkező szervezetek tevékenységének összehangolása és ehhez
kapcsolódóan a versenyhatóság tevékenységének fokozása az OECD közbeszerzési verseny javítása
érdekében tett javaslatai között is szerepel, amely keretében az OECD szakértői kifejezetten javasolták
mélyreható szektorális elemzések elkészítését. Továbbá, nemzetközi szinten is jó gyakorlatnak számít
a versenyhatóságok bevonása a közbeszerzésekben a versenyhelyzet elemzésébe és a versenyjogi
jogsértésekkel szembeni fellépés erősítésébe.
A közbeszerzésekben tapasztalható versenyhelyzet javítása érdekében a Kormány – a Gazdasági

Versenyhivatallal folytatott előzetes egyeztetést követően – felkéri a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy az
egyajánlatos közbeszerzések szektorális eloszlására vonatkozó adatok figyelembevételével válassza ki azokat
a közbeszerzési piacokat (szektorokat), amelyek esetén a leginkább szükségesnek tartja a versenyhelyzet
vizsgálatát. Ezt követően pedig folytasson le a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) VIII. Fejezete szerinti 3 db ágazati vizsgálatot a kiválasztott
szektorokban. A vizsgálatok célja egyrészt az érintett szektorokban a verseny alacsony szintje okainak
vizsgálata, a szektorokban fennálló esetleges versenyellenes magatartások azonosítása, valamint a verseny
javítása érdekében megvalósítandó további intézkedések megalapozása (pl. versenykorlátozó

magatartásokkal szembeni fellépés, egyéb versenyt élénkítő kormányzati intézkedések).
Közbeszerzési szakmai munkacsoport létrehozása az egészségügyi ágazatban (16. intézkedés)
A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer adatai

szerint az egyajánlatos közbeszerzések darabszámában és arányaiban is jelentős különbségek mutatkoznak
egyes beszerzési tárgyak között, amelyek keretében jelentős részt képvisel az egészségügyi ágazat.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egyajánlatos közbeszerzések alakulásáról szóló 2023. évre
vonatkozó jelentése alapján az orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek körében az
egyajánlatos közbeszerzések darabszáma 1105 volt (az összes 2903 egyajánlatos eljárás részből), aránya pedig
az ilyen tárgyú beszerzések 42,1%-át tette ki 2023-ban. Az egészségügyi ágazat jelentős érintettségét az OECD
egyajánlatos közbeszerzések körében készített kutatása is megerősítette. A 2023. évben az 63/2022 (II. 28.)
Korm. rendelet szerint intézkedési terv készítésére kötelezett ajánlatkérők között is az egyajánlatos
közbeszerzések legmagasabb száma jellemzően az egészségügyi intézmények beszerzéseihez kapcsolódóan
figyelhető meg. Ennek nyomán indokolt az egészségügyi ágazatban az egyajánlatos közbeszerzések magas
száma okainak és az ágazatban végbemenő folyamatok, illetve beszerzési gyakorlatok részletesebb vizsgálata.
Ennek hasznos eszköze az ágazatban érintett szereplőkkel való párbeszéd kialakítása és a tapasztalatok
megosztása, amely révén akár további célzott intézkedések fogalmazhatók meg ezen a területen.
A fentiek nyomán – a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárával folytatott előzetes egyeztetést

követően – az egészségügyi ágazatban közbeszerzési szakmai munkacsoport alakul a Belügyminisztérium
egészségügyért felelős szakterületének vezetésével, valamint a KTM közbeszerzési szakterülete, az ágazatba
tartozó ajánlatkérők és gazdasági szereplőket tömörítő szakmai érdekképviseleti szervezetek részvételével.
A munkacsoport feladata az egészségügyi ágazatban az egyajánlatos közbeszerzések magas számának, illetve
ezek csökkentése lehetőségeinek feltárása, az egyes tárgykörökben alkalmazott konkrét beszerzési
gyakorlatok vizsgálata, valamint releváns javaslatok megfogalmazása.
Ajánlatkérők által készített intézkedési tervek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok és azok egyajánlatos
közbeszerzésekre gyakorolt hatásainak értékelése (17. intézkedés)
Az egyajánlatos közbeszerzésekkel kapcsolatos fellépés egyik fontos eszköze a Kormány részéről

a 63/2022 (II. 28.) Korm. rendelettel bevezetett azon szabály, amely szerint az egyajánlatos közbeszerzésekkel
leginkább érintett ajánlatkérőknek intézkedési tervet kell készíteniük, amelyben bemutatják az általuk
megvalósított egyajánlatos közbeszerzések lehetséges okait, valamint a tervezett intézkedéseket annak
érdekében, hogy az ilyen eljárások a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek. 2023-ban összesen
137 ajánlatkérő volt köteles intézkedési tervet készíteni. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által
elvégzett előzetes vizsgálat alapján megállapítható, hogy az intézkedési tervek minőségében jelentős
különbségek azonosíthatók. Továbbá, jelenleg nem biztosított az intézkedései tervek megvalósításának
nyomon követése, illetve azok hatásainak felmérése. Ennek nyomán az OECD az egyajánlatos közbeszerzések
visszaszorítása érdekében létrejött együttműködés keretében javaslatot fogalmazott meg az ajánlatkérői
intézkedési tervek részletesebb vizsgálatára, illetve ezek megvalósulásának nyomon követésére.
A Kbt. 187. § (1) bekezdése nyomán a Közbeszerzési Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az
ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában,
a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és
átlátható módon történő elköltését. A Kormány az intézkedés keretében – a Közbeszerzési Hatósággal
folytatott előzetes egyeztetést követően – felkéri a Hatóságot az egyajánlatos intézkedési tervek hatásainak
vizsgálatára egyes ajánlatkérőknél – a terv készítésére köteles ajánlatkérők köréből vett mintán – az intézkedési
tervet készítő ajánlatkérők egy részének megkeresése, illetve a releváns adatok vizsgálata útján. A vizsgálat
elvégzésének módszerét, a kiválasztott minta nagyságát és a jelentés elkészítésének módszertanát a Hatóság
határozza meg. A Hatóság egy jelentésben összegzi a megállapításait, amelyet a honlapján közzétesz.
A Hatóság ezt követően módszertani segítséget nyújt a jövőben az érintett ajánlatkérők számára az intézkedési
tervük elkészítéséhez, illetve azok megvalósításához.
II. A közbeszerzési eljárások adminisztratív terheinek csökkentése
Kizáró okok hiánya igazolására szolgáló adatbázisok automatizált lekérdezése (2. intézkedés)
A jelenlegi közbeszerzési folyamatban adminisztrációs terhet jelent az ajánlattevők számára – amely

különösen jelentős a legkisebb vállalkozások esetében –, hogy egyes kizáró okok hiányának igazolására
hivatalos dokumentumokat kell benyújtaniuk, valamint külön meg kell jelölniük azokat az adatbázisokat, ahol
a feltételek teljesülése ellenőrizhető. Ajánlatkérői oldalról pedig sok időt vesz igénybe a benyújtott igazolások,
illetve a rendelkezésre álló különböző adatbázisok ellenőrzése. A közbeszerzési folyamat megkönnyítése
érdekében az EKR fejlesztése nyomán lehetővé válik a Közbeszerzési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal
által vezetett, kizáró okok hiánya igazolására szolgáló nyilvántartások adattartalmának automatikus
megjelenítése egy-egy gazdasági szereplő vonatkozásában. Ezáltal az ajánlatkérők számára nem lesz
szükséges ezeket az adatbázisokat minden egyes gazdasági szereplőre vonatkozóan külön-külön lekérdezni,
amellyel gyorsulhat a bírálati folyamat, így rövidülhet a közbeszerzési eljárások időtartama3. Az automatizált
lekérdezési funkció az ajánlattevők számára is elérhetővé válik, amely jelentősen megkönnyíti az adott
ajánlattevő vonatkozásában az egyes adatbázisokban szereplő információk az ajánlat benyújtását megelőző
ellenőrzését.
A fejlesztés bevezetésével csökkennek a közbeszerzési eljárásban mind az ajánlatkérők, mind pedig az

ajánlattevők adminisztratív terhei. Ezáltal rövidülhet a közbeszerzési eljárások időtartama is, amely az
adminisztráció egyszerűsödésével együtt alkalmas arra, hogy ösztönözze a közbeszerzésekben a szélesebb
körű ajánlattételt. Ezt megerősítik a Keretrendszer keretében, a 2022. évre vonatkozóan végzett kérdőíves
felmérés eredményei is, amelyek alapján a kitöltők döntő többsége szerint ösztönzőleg hatna a versenyre az
EKR-ben további automatizációk bevezetése (a 485 válaszadó közel 90 százaléka), illetve a bírálat és az
értékelés időtartamának csökkentése (a 485 válaszadó kétharmada). A nemzetközi kutatásból kiderült, hogy
például Szlovákiában is sor került az elektronikus közbeszerzési eszközökben végzett változtatásokra a verseny
növelése érdekében.
A bontáshoz kapcsolódó várakozási idő csökkentése (18. intézkedés)
Az Integritás Hatóság 2022. évre vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentésében a közbeszerzések iránti
bizalom növelése és a közbeszerzések hatékonyságának fokozása érdekében javasolta – az EKR megbízható,
kiszámítható működésére is tekintettel – az ajánlattételi határidő lejárta és a bontás közé beiktatott két órányi
időtartamú várakozási idő kiiktatását.
Az Integritás Hatóság javaslatára adott válaszában a Kormány egyetértett a javaslattal, azzal a kikötéssel, hogy
meg kell vizsgálni műszaki szempontból annak lehetőségét, hogy a szóban forgó várakozási idő milyen
mértékben csökkenthető le, amellett, hogy az ajánlattétellel és a bontással kapcsolatos műveletek üzembiztos
elvégzéséhez technikailag szükséges időtartam biztosított maradjon. Ennek nyomán a Kormány
a közbeszerzésekért felelős miniszter útján elvégzi a szükséges műszaki szempontú vizsgálatot, javaslatot tesz
a szükséges jogszabály-módosításokra és elvégzi az EKR vonatkozó fejlesztését.
III. A közbeszerzési eljárásokhoz történő hozzáférés, illetve a részvétel támogatása
Automatikus értesítések beállításának lehetősége az EKR-ben (3. intézkedés)
Az EKR jelenleg is számos különböző szempont alapján teszi lehetővé a hirdetmények közötti keresést az
érdeklődők számára. Ehhez két külön felület is rendelkezésre áll, nevezetesen a „Megindított eljárások” és
a „Közbeszerzési hirdetmények” menüpont. Emellett külön keresési felületen kereshetők a „Megindított
előzetes piaci konzultációk”, valamint a „Keretmegállapodás alapján indított beszerzések”. A közbeszerzési
eljárások nyújtotta üzleti lehetőségek feltérképezéséhez azonban a gazdasági szereplőknek minden esetben
fel kell menniük az EKR honlapjára és a megfelelő keresési paraméterek beállításával (vagy akár anélkül)
keresést kell indítaniuk a rendszerben. Jelenleg azonban az őket potenciálisan érdeklő eljárásokról nem kapnak
3
Megjegyzendő, hogy a Keretrendszer keretében végzett kérdőíves felmérés eredményei szerint a 485 válaszadó 43,3 százaléka vélte úgy,
hogy a közbeszerzési verseny intenzitását korlátozza a közbeszerzési eljárások jelenleg várható időtartama.
külön értesítést a rendszerből, amellyel a számukra releváns hirdetmények felkutatása időigényes folyamat
lehet.
A releváns közbeszerzési eljárások könnyebb azonosítása érdekében az EKR fejlesztésére kerül sor oly módon,
hogy a gazdasági szereplők vagy akár bármely érdeklődő személy vagy szervezet automatikus, e-mail útján
történő értesítéseket kérhet az EKR-ben megjelenő hirdetményekről. A fejlesztést követően a felhasználók
kérhetik majd, hogy bármely megjelenő hirdetményről kapjanak értesítést vagy beállíthatnak preferenciákat
(pl. beszerzés tárgya, CPV kód, teljesítés helye, eljárásrend), amely által csak a számukra potenciálisan releváns
hirdetményekről kapnak értesítést. Az értesítések beállítására lehetőség lesz a közbeszerzési eljárásokhoz
kapcsolódó hirdetmények és az előzetes piaci konzultációkra vonatkozó hirdetmények esetén is. A funkció
ingyenesen elérhető lesz (az EKR-ben való külön regisztráció nélkül).
Az értesítések beállításával a gazdasági szereplők hamarabb értesülhetnek a számukra releváns közbeszerzési

eljárásokról és előzetes piaci konzultációkról, amellyel időt takaríthatnak meg, hiszen nem kell folyamatosan
böngészni az EKR oldalát, a Közbeszerzési Értesítőt, illetve a TED adatbázist, amely által nagyobb eséllyel
tudnak időben értesülni és ajánlatot tenni vagy részt venni előzetes piaci konzultációban. A cselekvési terv
elkészítése során végzett nemzetközi kutatás eredményei alapján Németországban például javasolják
a potenciálisan alkalmas ajánlattevők értesítését a TED-en megjelenő hirdetményekről a verseny növelése
érdekében. A Keretrendszer keretében végzett kérdőíves felmérés eredménye alapján szintén ösztönzőleg
hatna a versenyre az EKR értesítési funkcióinak bővítése: az összesen 485 válaszadó közel 90 százaléka vélte
úgy, hogy az EKR értesítési funkcióinak továbbfejlesztése és további automatizációk bevezetése elősegítené
a verseny intenzitását és a közbeszerzésekben való ajánlattételi hajlandóságot.
CPV kód szerinti keresési funkció további fejlesztése és bővítése az EKR-ben (4. intézkedés)
Az EKR-ben a „Közbeszerzési hirdetmények” menüpontban jelenleg is van lehetőség CPV kód szerinti
keresésre, azonban tetszőleges CPV kód megadása nem lehetséges, a CPV kódoknak csupán egy része
választható ki egy legördülő menüből. Bár szabad szöveges keresési funkció is rendelkezésre áll, ez a beszerzési
tárgyak különféle, ajánlatkérők általi elnevezése miatt nem minden esetben alkalmas kellően pontos keresési
eredmények megjelenítésére. Ez megnehezíti a gazdasági szereplők számára az őket érdeklő hirdetmények
közti gyors és hatékony keresést. Ennek megoldásaként az EKR fejlesztésére kerül sor, amelynek
eredményeként egy differenciáltabb keresést lehetővé tevő keresési funkció fog a felhasználók rendelkezésére
állni. Ennek segítségével a felhasználók jóval pontosabb eredményeket kaphatnak majd a keresések során,
ha konkrét beszerzési tárgyra szeretnének rákeresni.
Jelen pontban leírt fejlesztés szorosan kapcsolódik a 3. pontban leírt fejlesztéshez, hiszen a CPV kód szerinti
keresési funkciók további fejlesztésével és bővítésével egyúttal lehetővé válik a CPV kód szerinti automatikus
értesítések bevezetése is. A Keretrendszer keretében végzett kérdőíves felmérés az előző pontban már
hivatkozott eredményei is azt támasztják alá, hogy az EKR értesítési funkcióinak továbbfejlesztése és további
automatizációk bevezetése elősegítené a verseny intenzitását és ösztönözné a közbeszerzési eljárásokban való
részvételt.
Közbeszerzési dokumentumok anonim módon történő elérhetőségének biztosítása az EKR-ben (5. intézkedés)
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 39. § (1) bekezdése szerint az
ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton,
– a regisztrálási adatok megkérésének kivételével – közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen
hozzáférhetővé tenni. A gyakorlatban egy potenciális ajánlattevő jellemzően csak akkor fér hozzá a részletes
közbeszerzési dokumentumokhoz, ha a közbeszerzési eljárásra már jelezte az érdeklődését.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testületével folytatott egyeztetés szerint már az is
elrettenthet egyes ajánlattevőket az érdeklődés jelzésétől és a későbbi ajánlattételtől, hogy az érdeklődés
jelzése nem történhet anonim módon, tehát az ajánlatkérő számára már az ajánlattételi szakaszban láthatóvá
válik, hogy mely gazdasági szereplők érték el az adott közbeszerzési eljárás dokumentumait. E mellett
a Korrupcióellenes Munkacsoport is javasolta a közbeszerzési dokumentumok anonimizált elérése
biztosításának megteremtését, mind a kormányzati szereplők, mind pedig a nem kormányzati szervek
támogatása mellett.
A fentiek megoldása érdekében lehetővé válik az EKR-ben, hogy a közbeszerzési dokumentumokat anélkül
tekinthessék meg, illetve tölthessék le a regisztrált felhasználók, hogy külön jelezniük kellene az
érdeklődésüket egy-egy közbeszerzési eljárásban. Ez a lehetőség a közbeszerzési dokumentumok
elérhetőségét szabályozó jogszabályok módosításával biztosítható, amire a Miniszter tesz javaslatot.
Az ajánlatérők így nem fognak értesülni arról, hogy mely felhasználók töltötték le a dokumentumokat, tehát
lényegében azok anonim módon elérhetők lesznek. Ezzel javulhat a közbeszerzési eljárásokba vetett bizalom,
valamint a dokumentumok könnyebb elérhetősége önmagában is ösztönző hatással lehet az eddiginél
szélesebb körű ajánlattételre a közbeszerzési eljárásokban.
A jogorvoslati díjakra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata (6. intézkedés)
A közbeszerzési eljárásokban a jogorvoslat lehetősége Magyarországon széles körben biztosított, azonban

a kérelemre induló jogorvoslati eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: jogorvoslati díj) kell
fizetni. Ennek mértéke a közbeszerzési eljárás értékétől, illetve a kérelmi elemek számától függően akár
50 millió forint is lehet. Bár a jogorvoslati díj mértéke hivatott garantálni, hogy csak indokolt esetben
kezdeményezzen valaki jogorvoslati eljárást, a Keretrendszer keretében elvégzett kérdőíves kutatás
eredményei alapján látható, hogy egyrészt indokolt könnyíteni a versenyt korlátozó ajánlatkérői
gyakorlatokkal szembeni fellépést, másrészt a jogorvoslati díjak mértéke a jogorvoslathoz való hozzáférés
megnehezítése útján közvetve az ajánlattételtől is visszatarthat potenciális ajánlattevőket. Ki kell emelni
továbbá, hogy az ajánlattétellel járó költségeket is jelentősen megemelhetik egy esetleges jogorvoslati eljárás
költségei.
A kérdőíves felmérés adatai szerint a válaszadók jelentős hányada vélte úgy, hogy egy közbeszerzési
jogorvoslati eljárás igénybevétele vonatkozásában visszatartó hatása van az igazgatási szolgáltatási díj
mértékének (a válaszadók több, mint 80 százaléka). A verseny mértékét tovább fokozhatná, amennyiben
a közbeszerzési dokumentumokkal, a bírálattal és az értékeléssel kapcsolatos jogorvoslat igénybevételének
feltételeit könnyítené a jogalkotó.
A nemzetközi kutatás alapján például Szlovákiában is az ajánlattételre ösztönző hatásúnak látják a jogorvoslati
díjak csökkentését.
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt indított jogorvoslati eljárásért fizetendő díjak a jogorvoslathoz való
hozzáférésre és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásokban való részvételére gyakorolt hatását mind
a Keretrendszer, mind a Korrupcióellenes Munkacsoport közbeszerzési almunkacsoportja részletesen
vizsgálta. A Korrupcióellenes Munkacsoportban a kormányzati tagok és a nem kormányzati szereplők is
egyetértettek abban, hogy a jogorvoslati díjakat felül kell vizsgálni a piaci szereplők (különösen a KKV-k)
jogorvoslatokhoz való jobb hozzáférése érdekében, biztosítva azonban, hogy a jogorvoslati díjak változása
ne teremtsen lehetőséget a jogorvoslati kérelmek benyújtási jogának visszaélésszerű alkalmazására. A fentiek
ismeretében a Miniszter a jogorvoslati díjak mértékét felülvizsgálja és javaslatot tesz azok módosítására oly
módon, hogy az jobban ösztönözze a közbeszerzési eljárásokban való szélesebb körű részvételt. Ennek
keretében a közbeszerzési eljárást megindító felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok
versenykorlátozó jellege miatt indított jogorvoslati eljárások díjainak jelentős csökkentésének lehetősége is
külön vizsgálat tárgyát fogja képezni. A fentiek alapján a Miniszter javaslatot nyújt be a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárásáért fizetendő díjat szabályozó jogszabályok módosítására.
Az intézkedés megvalósult: a Kbt. vonatkozó módosítása 2024. február 1-jén hatályba lépett.
Az előzetes piaci konzultáció kötelező adattartalmának bővítése a tervezett alkalmassági követelményekkel és

értékelési szempontokkal (7. intézkedés)
Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése és a verseny fokozása érdekében a Korm. rendeletben

a Kormány meghatározta, hogy a közbeszerzési eljárást megelőző, független szakértőkkel, hatóságokkal,
illetve piaci résztvevőkkel lefolytatott előzetes piaci konzultáció alkalmazása mely esetekben és milyen
feltételek mellett kötelező. Ennek megfelelően, a Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés a) és b) pontjai alapján az
előzetes piaci konzultáció során az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyát, a műszaki leírás tervezetét és
a szerződéstervezetet vagy a főbb szerződéses feltételeket a konzultáció meghirdetésekor közzétenni és
a közzétett dokumentumok véleményezésének lehetőségét bármely potenciális ajánlattevő vagy egyéb

érdekelt szervezet részére biztosítani.
A Keretrendszerben készített elemzés és a kérdőíves adatfelmérés eredményei rámutattak arra, hogy

a versenyt aránytalanul korlátozó alkalmassági követelmények alkalmazása és az értékelési szempontok
diszkriminatív alkalmazási gyakorlata a verseny intenzitására is negatív hatással van. Az ajánlattevő szervezetek
több, mint 60 százaléka nevezte legalább gyakori problémának az alkalmassági követelmények a versenyt
aránytalanul korlátozó alkalmazását, míg az értékelési szempontok diszkriminatív alkalmazását legalább
gyakori problémának tartók aránya közel 40 százalék volt. A kérdőívet független tanácsadóként kitöltők is
hasonlóan magas arányban értékelték a verseny intenzitását érintő, legalább gyakori problémának az
aránytalan alkalmassági követelmények alkalmazását (válaszadók valamivel több, mint 40 százaléka) és az
értékelési szempontok diszkriminatív alkalmazását (válaszadók közel fele). Az előzetes piaci konzultációk
hatékonyságának növelését a Korrupcióellenes Munkacsoport is szorgalmazta.
Ugyan a közbeszerzési dokumentumok jogsértő voltának orvoslása érdekében már az ajánlattételi szakaszban
is több jogintézmény áll az ajánlattevők rendelkezésére (előzetes vitarendezés, jogorvoslat), a fenti probléma
megoldása érdekében, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt, az előzetes piaci konzultáció keretében
kötelezően közzéteendő adatok és dokumentumok köre a Korm. rendelet módosításával kibővítésre kerül az
alkalmassági követelményekkel és az értékelési szempontokkal annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők
még a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően megismerhessék és véleményezhessék ezen, a verseny
és a szerződés odaítélésének szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró feltételeket. Ez elősegíti egyfelől
a közbeszerzési eljárások még alaposabb előkészítését, másrészt visszaszorítja az aránytalan alkalmassági
követelmények és az értékelési szempontok diszkriminatív módon történő alkalmazását, fokozva ezzel
a potenciális ajánlattevők részvételét a közbeszerzési eljárásokban.
Az intézkedés megvalósult: a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet vonatkozó módosítása

2023. szeptember 1-jén hatályba lépett.
Előzetes piaci konzultációk kötelező alkalmazására vonatkozó szabályozás felülvizsgálata (19. intézkedés)
A verseny ösztönzésével kapcsolatos nemzetközi jó gyakorlatok áttekintése, valamint az egyajánlatos

közbeszerzések EKR-ből kinyert adatai alapján a 63/2022. (II.28.) Korm. rendelet szerinti intézkedések
alkalmazása pozitív hatással van az egyajánlatos közbeszerzések megelőzésére. Továbbá a konzultációk
előírása általánosságban is kedvező hatással lehet a vállalkozások közbeszerzésekben való részvételére, illetve
a közbeszerzési dokumentumok minőségére, valamint lehetőséget biztosít a versenykorlátozó előírások
kiszűrésére már a közbeszerzési eljárások hivatalos megindítását megelőzően. Az előzetes piaci konzultáció
kötelező alkalmazását a 63/2022 (II.28.) Korm. rendelet meghatározott beszerzési tárgyak, illetve ajánlatkérők
esetén már bevezette az uniós eljárásrendben lefolytatott nyílt és meghívásos eljárások tekintetében.
A nemzeti forrásból finanszírozott eljárások körében az egyajánlatos közbeszerzésekre vonatkozó célértéktől
való elmaradásra tekintettel azonban indokolt az előzetes piaci konzultációk kötelező alkalmazása körének
jelentős kiterjesztése. Az előzetes piaci konzultációkra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatának
szükségességét az Integritás Hatóság is megfogalmazta a 2022. évre vonatkozó Éves Elemző
Integritásjelentésében.
A 63/2022 (II. 28.) Korm. rendelet módosítása révén általánosan kötelezővé válik uniós és nemzeti
eljárásrendben a közbeszerzési eljárások előtt az előzetes piaci konzultáció alkalmazása, amennyiben az
ajánlatkérő nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Ez alól mindössze
a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások, Kbt. 115. §-a szerinti eljárások (amelyekre a 20. intézkedés
értelmében a Kormány speciális szabályozásra tesz javaslatot), keretmegállapodásos eljárások, dinamikus
beszerzési rendszerek, valamint a koncessziós beszerzési eljárások fognak kivételt képezni.
A Kbt. 115. §-a szerinti, öt ajánlattevő közvetlen meghívásával induló eljárás gyakorlatának vizsgálata
(20. intézkedés)
A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás olyan, kizárólag a 300 millió forintot el nem érő építési beruházások esetén
alkalmazható közbeszerzési eljárásfajta, amelyet az ajánlatkérő nyilvános meghirdetés nélkül, öt, általa
alkalmasnak tartott gazdasági szereplő közvetlen felhívásával indíthat meg. Az Integritás Hatóság 2022. évre
vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentésében kritikákat fogalmazott meg az eljárásfajta kapcsán és javasolta
ennek megszüntetését vagy hirdetményes eljárásfajtává történő átalakítását. A Korrupcióellenes
Munkacsoport 2022. évi jelentésében szintén szerepelt az arra vonatkozó vizsgálat szükségessége, hogy a Kbt.
115. § szerinti közbeszerzések korrupciós kockázatait hogyan lehetne úgy csökkenteni, hogy megmaradjon
annak a kkv-k számára előnyös tartalma. Az OECD az egyajánlatos közbeszerzésekre vonatkozóan készített
felmérésében szintén az eljárásfajta megszüntetésére vagy átalakítására tett javaslatot.
A Kormány álláspontja szerint az eljárásfajta fenntartása célszerű az adminisztratív terhek növelésének

elkerülése érdekében, illetve a megszüntetése amiatt sem indokolt, mivel ezen eljárásfajta útján megvalósított
beszerzések csupán töredékét (2023-ban 2%-át) teszik ki a közbeszerzések összértékének.
A teljesítménymérési keretrendszer eredményei alapján az eljárási hatékonyság szempontjából vizsgálva
a Kbt. 115. §-a szerinti eljárások lényegesen rövidebb idő alatt folytathatóak le, mint a nemzeti nyílt eljárások
és a lefolytatás költségei is alacsonyabbak. A Kormány ezért a figyelembe veendő szempontok mérlegelésével
a Cselekvési terv kiegészítése keretében az eljáráshoz kapcsolódóan megvizsgálja az ajánlattételre felhívott
gazdasági szereplők kiválasztásának, illetve változtatásának (kötelező rotáció) gyakorlati tapasztalatait és erről
beszámol a Korrupcióellenes Munkacsoportnak. A Kormány vállalja, hogy amennyiben a vizsgálat eredménye
alapján az szükséges, a közbeszerzésekért felelős miniszter útján kidolgozza a Kbt. ezen eljárásfajtára
vonatkozó szabályainak a vizsgálat által feltárt problémák orvoslását szolgáló módosítását, és benyújtja azt az
Országgyűlés részére és/vagy javaslatot tesz az eljárásra vonatkozó útmutató felülvizsgálatára.
A központi közbeszerzési rendszerekben alkalmazott keretszámok és rész-ajánlattétel biztosítási gyakorlatok

vizsgálata az európai uniós forrásfelhasználással érintett keretmegállapodások tekintetében (21. intézkedés)
Az Integritás Hatóság 2022. évre vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentésében megállapította, hogy mivel
a központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzően nagyértékűek, eleve korlátozottabb az
eljárásokon részvételre képes ajánlattevők köre. Továbbá felhívta arra a figyelmet, hogy
a keretmegállapodások tipikusan 2–4 évre bezárják a közbeszerzési piacot, amely a versenyhelyzetre is
jelentős hatással van. Ehhez kapcsolódóan az Integritás Hatóság javaslatot tett annak vizsgálatára, a központi
beszerző szervek sajátosságaihoz igazodóan, hogy milyen optimális keretszámmal célszerű
a keretmegállapodások megkötése. Javasolta megvizsgálni annak lehetőségét is, hogy akár rész-ajánlattétel
biztosításával több keretmegállapodás fedje le a központi beszerzési tárgyakat, ezzel is szélesítve a versenyt,
és az abban való részvétel lehetőségét.
Az Integritás Hatóság javaslatára adott válaszában a Kormány – a központi beszerző szervekkel folytatott
egyeztetés eredményeként – egyetértett a javaslattal és vállalta, hogy a közbeszerzésekért felelős miniszter
megkeresi a központi beszerző szerveket felügyelő minisztereket annak érdekében, hogy kerüljön
megvizsgálásra a központi közbeszerzési rendszerekben alkalmazott keretmegállapodásos keretszámok, rész-
ajánlattételi körök alkalmazási gyakorlata. Az intézkedés közbeszerzési versenyhez való szoros kapcsolata
révén a Cselekvési Terv is kiegészül ezen intézkedéssel azon keretmegállapodások vonatkozásában,
amelyekből európai uniós forrásból történő beszerzés megvalósítására van lehetőség, és ennek
eredményeként a központi beszerző szervek jelentést tesznek közzé a vizsgálat eredményéről.
A keretmegállapodáson és dinamikus beszerzési rendszeren alapuló egyedi szerződések gazdasági szereplők

közötti megoszlására vonatkozó adatok közzététele, a központi beszerző szervek által teljesítendő
adatszolgáltatásokhoz kialakított egységes sablon szerint, azon keretmegállapodások és dinamikus beszerzési
rendszerek vonatkozásában, amelyekből európai uniós forrásból történő beszerzés megvalósítására van lehetőség
(22. intézkedés)
Az Integritás Hatóság 2022. évre vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentésében a fenti 21. intézkedés nyomán
említett kihívások mellett utalt arra, hogy azok piacra gyakorolt hatása miatt a központosított beszerzések
működésének hatékonysága kulcsfontosságú a közbeszerzések megfelelő működése szempontjából.
Az Integritás Hatóság a nyilvánosság és az átláthatóság erősítése érdekében javasolta megismerhetővé tenni
a központi beszerző szervek által kötött keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek alapján
kötött egyedi szerződések odaítélésének gazdasági szereplők közötti megoszlásával kapcsolatos adatokat.
Az említett adatok megismerhetősége a transzparencia biztosítása révén a közbeszerzésekben tapasztalható
versenyre is pozitív hatással lehet.
Az Integritás Hatóság javaslatára adott válaszában a Kormány – a központi beszerző szervekkel folytatott
egyeztetés eredményeként – egyetértett a javaslattal, és a központi beszerző szervek által teljesítendő
adatszolgáltatásokhoz egységes sablon kerül kialakításra. Az adatok megismerhetőségének biztosítása
érdekében a Cselekvési terv kiegészül az adatok éves közzétételére vonatkozó kötelezettséggel azon
keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszereken alapuló egyedi szerződésekre vonatkozóan,
amelyek alapján európai uniós forrásból finanszírozott egyedi szerződés megkötésére van lehetőség.
Ügyfélképességre vonatkozó felmérés elkészítése és tájékoztató anyag készítése (23. intézkedés)
Az Integritás Hatóság 2022. évre vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentésében megállapította, hogy indokolt
az ügyfélképességgel kapcsolatos gyakorlat vizsgálata, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az aktuális
gyakorlat alkalmas a jogorvoslati joghoz való jog korlátozására. Ehhez kapcsolódóan az Integritás Hatóság
javasolta többek között egy útmutató kiadását.
Az Integritás Hatóság javaslatára adott válaszában a Kormány – a Közbeszerzési Hatósággal és a Közbeszerzési

Döntőbizottsággal folytatott egyeztetés eredményeként – vállalta, hogy a közbeszerzésekért felelős miniszter
útján felkéri a Közbeszerzési Döntőbizottságot az ügyfélképességre vonatkozó felmérés elvégzésére és
tájékoztató anyag elkészítésére. A vállalt intézkedéssel jelen Cselekvése terv is kiegészül.
IV. A közbeszerzésekhez kapcsolódó képességek fejlesztése a közbeszerzések szereplői körében
Az egyajánlatos közbeszerzések elkerülését segítő módszerekről és gyakorlatokról szóló útmutató frissítése és

kiegészítése újabb jó gyakorlatokkal (8. intézkedés)
A Korm. rendelet 5. §-a értelmében az egyajánlatos közbeszerzésekkel legnagyobb arányban érintett

ajánlatkérőknek intézkedési tervet kell közzétenniük az ilyen közbeszerzéseik csökkentése érdekében.
A Korm. rendelet 6. §-a értelmében a Miniszter útmutatót tett közzé az egyajánlatos közbeszerzések
elkerülését segítő legjobb módszerekről, illetve gyakorlatokról. Az útmutató segítségül szolgált
a Korm. rendelet alapján intézkedési terv elkészítésére kötelezett ajánlatkérők számára az első intézkedési
tervek elkészítéséhez. A tervekben az ajánlatkérőknek be kellett mutatniuk egyrészt az egyajánlatos
közbeszerzések magas számának lehetséges okait, valamint a közbeszerzési eljárásaikban a verseny növelése
és az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése érdekében meghozni tervezett intézkedéseiket. Számos
ajánlatkérő az útmutatóban javasolt intézkedések bevezetéséről nyilatkozott, azonban a közzétett intézkedési
tervekben többen olyan intézkedést is megjelöltek, amelyek jó gyakorlatként szolgálhatnak a jövőben más
ajánlatkérők számára is. Második alkalommal az érintett ajánlatkérőknek 2023. március 31-ig kell intézkedési
tervet közzétenniük, amelyben a korábbihoz képest új intézkedéseket is szerepeltethetnek, valamint
lehetőségük van a korábbi intézkedések hasznosságát is értékelni.
A fentiek fényében a Miniszter összesíti az intézkedési tervekben bemutatott, azonban az útmutatóban nem
szereplő jó gyakorlatokat, valamint megvizsgálja a verseny hiányának intézkedési tervekben szereplő
lehetséges indokait és ezeket alapul véve kiegészíti a meglévő útmutató szövegét. Az útmutatóban szereplő
intézkedések alapjául szolgálhatnak továbbá a nemzetközi szinten feltárt, a verseny szintjére pozitív hatással
járó jó gyakorlatok is. Az aktualizált útmutató segítségül szolgálhat az ajánlatkérők számára a jövőbeli
intézkedési terveik elkészítéséhez, valamint bármely ajánlatkérő segítségül hívhatja az útmutatót, annak
érdekében, hogy növelni tudja a verseny szintjét az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásokban.
Az intézkedés megvalósult: a kiegészített útmutató a palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
Közbeszerzési képzés KKV-k számára (9. intézkedés)
A közbeszerzési rendszer bonyolultsága és a vonatkozó szabályrendszer megfelelő ismeretének hiánya,

valamint az EKR használatával kapcsolatos gyakorlati tudás hiánya számos vállalkozást visszatarthat
a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, különös tekintettel a KKV-kra. Egy közbeszerzési ismereteket
tartalmazó, kifejezetten az ajánlattevőket célzó képzési rendszer azonban alkalmas lehet arra, hogy olyan
vállalkozásokat is ösztönözzön a közbeszerzési eljárásokban való részvételre, akik eddig nem, vagy csak kevés
alkalommal tettek ajánlatot közbeszerzésben. A közbeszerzésekben a verseny elősegítésének egyik fontos
eszköze a KKV-k segítése és ösztönzése a közbeszerzési eljárásokban való részvételre, amit a nemzetközi
kutatás során kapott tagállami válaszok is alátámasztanak; pl. Dániában és Litvániában is KKV-k segítését és
ösztönzését tekintik a verseny növelése egyik legfontosabb eszközének.
A Keretrendszer eredményei is alátámasztják a közbeszerzési képzés szükségességét. A kérdőíves felmérés

adatai alapján megállapítható volt, hogy a válaszadók több mint fele legalább gyakori problémának tartja
a verseny intenzitása szempontjából az ajánlattevő szervezetek hiányos közbeszerzési ismereteit. A válaszadók
hasonló aránya, közel fele tartotta problémának a verseny mértéke szempontjából, hogy az ajánlattevők az
EKR-rel kapcsolatos ismeretei hiányosak. A képzési program szükségességét indokolja továbbá, hogy
a kérdőíves felmérés adatai szerint a válaszadók több mint 40 százaléka szerint korlátozza a verseny
intenzitását és az ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban való részvételét, hogy egy közbeszerzési eljárás
a versenypiaci folyamatokhoz képest átláthatatlan, bonyolult, a szabályozást és a jogalkalmazási gyakorlatot
érintő gyakori változások miatt nehezen tervezhető folyamat. A fenti eredményekkel egybevágnak a kérdőíves
felmérés arra vonatkozó adatai, miszerint a válaszadók jelentős hányada, több mint 90 százaléka szerint
fokozná a verseny intenzitását és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásokban való részvételét az
ajánlattevők a közbeszerzésekkel és az EKR-rel kapcsolatos általános ismereteinek bővítése.
A fentiek érdekében egy kifejezetten az ajánlattevői oldal számára kifejlesztett képzési rendszer kerül
felállításra, amely magában foglalja a releváns tananyagok kidolgozását. A képzési rendszer mikro-, kis- és
középvállalkozások számára lesz ingyenesen elérhető. A képzés elsősorban e-learning tananyagok önálló
feldolgozásán és online oktatás során történik majd, azonban esetenként személyes oktatásra is sor kerülhet.
A képzések a legfontosabb elméleti és gyakorlati információkat nyújtják arról, hogy a mikro-, kis- és
középvállalkozások hogyan tudnak sikeresen felkészülni és részt venni a közbeszerzési eljárásokban. A képzési
anyagok különösen a jogorvoslatok igénybevételére, az ajánlattétel kérdéseire, az EKR használatára és
a közbeszerzési szerződések teljesítése során felmerülő sajátosságokra fognak kiterjedni. A Korrupcióellenes
Munkacsoport javaslatára a képzés tartalma kiterjed az integritással és a korrupció elkerülésével kapcsolatos
témákra is. Az online oktatásokon és jelenléti képzéseken egy vállalkozásból csak korlátozott számú résztvevő
vehet majd részt annak érdekében, hogy minél több vállalkozás képviselői számára nyíljon lehetőség az
oktatásokon való részvételre.
A képzésekhez és az e-learning tanfolyamokhoz való hozzáféréshez online regisztrációs mechanizmus kerül

létrehozásra. Biztosítva lesz, hogy a képzéseken való részvételt az online rendszer bejelentkezési adatai és
a foglalkozások során megválaszolandó tesztkérdések segítségével a képzés megvalósításáért felelős szerv
ellenőrizni tudja. A Miniszter gondoskodik arról is, hogy az érdeklődő mikro-, kis- és középvállalkozások is
regisztrálhassanak a közelgő képzésekről szóló e-mail értesítésekre, amelyek tartalmazzák a tanfolyam
tartalmának és a regisztrációs folyamatnak a részleteit.
A képzések lebonyolítását és a tananyagok kidolgozását az Európai Unió finanszírozza a Helyreállítási és

Ellenállóképességi Eszközön (RRF) keresztül.
Az első online képzések 2023 júniusában elindultak.
Támogatási program KKV-k számára (10. intézkedés)
A közbeszerzésekben történő részvételt illetően további visszatartó erő lehet a gazdasági szereplők számára
az ajánlattétel költsége. Egy KKV, aki nem rendelkezik megfelelő belső erőforrással és szaktudással tipikusan
külsős tanácsadó bevonásával tud ajánlatot tenni egy-egy közbeszerzési eljárásban. Ezt azonban nem minden
potenciális ajánlattevő – különösen a KKV-k – tudja vagy hajlandó megfizetni, különös tekintettel arra, hogy
bizonytalan, hogy végül ők kerülnek-e nyertesként kihirdetésre az eljárásban. A 9. pontban említettek alapján
a KKV-k részvételének támogatása nemzetközi szinten is jó gyakorlatnak tekinthető a közbeszerzésekben
a verseny fokozásának eszközeként.
A mikro-, kis- és középvállalkozások (különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozásokra) közbeszerzési

eljárásokban való részvételének támogatása érdekében kapcsolatos költségeikért közvetlenül kifizetendő
átalánykompenzációt biztosító támogatási rendszer kerül felállításra a közbeszerzési eljárásokban való
részvételük megkönnyítése és a belépési akadályok csökkentése céljából. A támogatási rendszer keretében
nyújtott pénzügyi támogatás különösen a közbeszerzési tanácsadó igénybevételének költségeit fedezi,
de nem fedezi a közbeszerzési eljárásban való részvételnek az adott vállalkozás által viselt összes költségét.
A támogatás kedvezményezettjei objektív, megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási kritériumok

alapján kerülnek kiválasztásra.
A támogatásra csak azok a mikro-, kis- és középvállalkozások lesznek jogosultak, amelyek érvényes ajánlatot
nyújtottak be egy közbeszerzési eljárásban (vagy azt a közbeszerzési eljárás szabályai szerint az ajánlatkérőnek
nem kellett elbírálnia és bírálat hiányában az ajánlatot nem nyilvánította érvénytelennek), és amelyek
a közbeszerzési eljárásban való ajánlat benyújtását megelőző tizenkét hónapban nem vettek részt más
közbeszerzési eljárásban. Az egy vállalkozás által benyújtott támogatási kérelmek száma korlátozott lesz.
A támogatási programot az Európai Unió finanszírozza a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközön (RRF)

keresztül.
A támogatási Program 2023 március 31-én elindult.
Az összeférhetetlenségről szóló új útmutató kiadása (11. intézkedés)
Az összeférhetetlenség jogintézménye megfelelő alkalmazásának és az ilyen helyzetek elkerülésének,

feltárásának és orvoslásának kiemelt jelentősége van a verseny tisztasága és átláthatósága szempontjából.
A Kbt. 2022 őszi módosítása jelentős mértékben módosította a Kbt. 25. §-ában szabályozott
összeférhetetlenségi szabályt az uniós jognak – különösen az (EU, Euratom) 2018/1046 Rendelet 61. cikkének –
való maradéktalan megfelelés érdekében. Ennek megfelelően 2022. október 11. napjától a Kbt. 25. §
(4) bekezdése értelmében összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy
annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes
személy – ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy
közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy
tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását.
Figyelemmel arra, hogy az összeférhetetlenség fennállása sok esetben nem egy mérlegelés nélkül megítélhető
kérdés, a jogalkalmazóknak kiemelt figyelmet kell fordítani és különös körültekintéssel kell eljárni annak
érdekében, hogy az összeférhetetlenségi helyzet felmerülése esetén a jogszabálynak megfelelő döntést meg
tudják hozni és a szükséges megfelelő intézkedéseket meg tudják tenni az ilyen helyzetek megelőzése,
feltárása és orvoslása érdekében.
A Keretrendszerben elvégzett kérdőíves felmérés eredményei alapján a válaszadók közel fele szerint legalább
gyakran előforduló probléma a közbeszerzési verseny intenzitása szempontjából, hogy a szabályozást és
a jogalkalmazási gyakorlatot érintő gyakori változások miatt a közbeszerzési eljárásban való részvétel nehezen
tervezhető folyamat. Megjegyzendő, hogy a fenti problémát gyakorinak nevező válaszadók közül a mind az
ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalra rálátó független tanácsadók több, mint 60 százalékos aránya volt
a legmagasabb. Ki kell emelni, hogy a Keretrendszer eredményei rámutattak arra is, hogy a közbeszerzési
verseny intenzitását korlátozó gyakori probléma a közbeszerzési eljárás összetettsége a versenypiaci
folyamatokhoz képest (összességében a válaszadók több, mint 40 százaléka, ezen belül a független
tanácsadók több, mint fele válaszolt így). A jogalkalmazók támogatásának szükségességét támasztják alá
továbbá a kérdőíves felmérés arra vonatkozó adatai, miszerint a válaszadók jelentős hányada, több mint
90 százaléka szerint fokozná a verseny intenzitását és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásokban való
részvételét az ajánlattevők a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános ismereteinek bővítése.
Az összeférhetetlenségről szóló útmutató kidolgozását a Korrupcióellenes Munkacsoport is javasolta, mind
a kormányzati szereplők, mind pedig a nem kormányzati szervek támogatása mellett.
A fentiek orvoslásaként a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács a Kbt. 183. § c) pontjában foglalt
feladatkörében eljárva a törvény összeférhetetlenséggel kapcsolatos előírásai gyakorlati alkalmazásának
támogatása, továbbá az összeférhetetlenség megelőzésére, észlelésére, kezelésére vonatkozóan, valamint az
összeférhetetlenség jelensége elleni fellépés elősegítése céljából új útmutatót dolgoz ki és tesz közzé
a jogalkalmazók támogatása érdekében.
Az intézkedés megvalósult: az útmutató a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető.

A közbeszerzési verseny tisztaságát érintő korrupciós kockázatokkal kapcsolatos szakmai iránymutatás kiadása
(12. intézkedés)
A Keretrendszer eredményei rávilágítottak arra, hogy a közbeszerzésekben ajánlattevőként és független

tanácsadóként részt vevő szereplők többsége szerint a közbeszerzési verseny intenzitását korlátozó gyakori
probléma a közbeszerzésekbe vetett ajánlattevői bizalom hiánya.
A Korrupcióellenes Munkacsoport közbeszerzési almunkacsoportja számos javaslatot megvitatott és a nem

kormányzati szereplőket képviselő tagok, valamint az állami szerveket képviselő tagok által egyaránt
támogatott (konszenzusos) javaslatok között rögzítette, hogy a verseny tisztaságának növelése szempontjából
szükséges egy új, a korrupciós kockázatok és kartellmagatartások felismerésére és megelőzésére vonatkozó
útmutató kidolgozása.
A közbeszerzési verseny átláthatóságának és tisztaságának javítása ösztönzőleg hathat a potenciális

ajánlattevők ajánlattételi hajlandóságára, így – figyelembe véve a Korrupcióellenes Munkacsoport vonatkozó
javaslatát is – a Közbeszerzési Hatóság a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködve új szakmai iránymutatást
dolgoz ki és tesz közzé a korrupciós kockázatok és kartellmegállapodások felismerése és megelőzése
tárgyában.
A közszférában foglalkoztatottak és a közbeszerzés más szereplői számára a szervezeti integritás elősegítését

támogató konferenciák, tájékoztató rendezvények megszervezése (13. intézkedés)
A 11. és 12. pontokban ismertetett intézkedésekkel szorosan összefügg a közbeszerzési eljárásokban

ajánlatkérőként részt vevő szervezeteknél foglalkoztatottak, valamint a közbeszerzés más szereplői az
összeférhetetlenség jogintézményével, az ilyen helyzetek felismerésével, feltárásával és orvoslásával, valamint
a korrupciós kockázatokkal kapcsolatos képzésének szükségessége.
A közbeszerzésekbe vetett bizalom hiánya, mint a közbeszerzési verseny intenzitását korlátozó gyakori
probléma megoldása érdekében a jogalkalmazói oldal valamennyi szereplőjének, így mind az ajánlattevők,
mind az ajánlatkérő szervezetek képzésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Az ajánlatkérői oldal szereplői
a korrupciós kockázatokkal és az összeférhetetlenség jogintézményével kapcsolatos ismereteinek bővítése
javítja a verseny tisztaságát és átláthatóságát, amely a potenciális ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban való
aktívabb részvételét is pozitívan befolyásolhatja.
A Korrupcióellenes Munkacsoport közbeszerzési almunkacsoportja számos javaslatot megvitatott, és a nem

kormányzati szereplőket képviselő tagok, valamint az állami szerveket képviselő tagok által egyaránt
támogatott (konszenzusos) javaslatok között rögzítette a közszféra munkatársai számára a szervezeti integritás
elősegítése érdekében az esetleges korrupt befolyásból eredő összeférhetetlen helyzetek felismerését, és
annak jelentését segítő konferenciák, tájékoztató rendezvények Nemzeti Közszolgálati Egyetem
szervezésében történő megtartásának szükségességét. E mellett az intézkedés megvalósításába
a belügyminiszter (Nemzeti Védelmi Szolgálat) bevonása is indokolt az integritás és korrupciómegelőzés terén
fennálló szakértelmére és feladataira tekintettel.
A fentiek alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – a belügyminiszter (Nemzeti Védelmi Szolgálat)

bevonásával – összeállítja, a szervezeti integritást elősegítő, a korrupciós kockázatokkal és az
összeférhetetlenséggel kapcsolatos konferenciák és tájékoztató rendezvények programtervét, valamint ezt
követően megszervezi azokat a közszféra munkatársai, illetve a közbeszerzés más szereplői számára. A feladat
végrehajtásához a Miniszter a közbeszerzési szakmai kérdésekben támogatást nyújt.
A programterv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján elérhető.

Iránymutatások kidolgozása a kiszámíthatatlan piaci körülmények hatékony kezelése, valamint a nyertes

ajánlattevőt terhelő üzleti kockázatok arányosabbá tétele körében a közbeszerzési szerződések előkészítéséhez
kapcsolódóan (14. intézkedés)
Az utóbbi években a piacot érintő rendkívüli események, így a COVID–19 világjárvány és az orosz–ukrán
háború következtében az ellátási láncokban keletkezett zavarok a közbeszerzési piacon is éreztették
a hatásukat. Az eredménytelen közbeszerzési eljárások aránya mind uniós, mind nemzeti eljárásrendben
emelkedő tendenciát mutatott 2021-ről 2022-re, míg a szerződések teljesítésének hatékonysága terén végzett
vizsgálat alapján – a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítése mellett – ezen rendkívüli körülmények
elsősorban a teljesítési késedelem terén voltak tetten érhetők.
A Keretrendszer eredményei közül ki kell emelni azt is, hogy az ajánlattevők több, mint 60 százaléka és
a független tanácsadók több, mint fele szerint a közbeszerzési verseny intenzitását korlátozó gyakori tényező
a szerződési feltételek a piaci feltételekkel össze nem egyeztethető volta vagy, hogy azok túlzó mértékű
kockázatot hárítanak a nyertes gazdasági szereplőre.
A Keretrendszer keretében elvégzett kérdőíves felmérés adatai arra is rámutattak, hogy a válaszadók többsége
szerint a verseny mértékét korlátozó gyakori tényezőnek kell tekinteni a kiszámíthatatlan piaci körülményeket
(válaszadók 53 százaléka), illetve 45 százalékuk az ajánlatkérők releváns piaci ismereteinek hiányát is ilyen
tényezőként jellemezte.
Figyelemmel arra, hogy a Kbt. csak meghatározott eljárásfajták esetében teszi lehetővé az ajánlatkérő és az
ajánlattevők közti tárgyalások lefolytatását, a szerződéses feltételek megfelelő előkészítésének kiemelt
jelentősége van mind a megfelelő ajánlattétel és a széleskörű verseny, mind a szerződés szerződésszerű
teljesítésének, teljesíthetőségének biztosítása szempontjából.
A szerződéstervezetek megfelelő, az utóbbi évek rendkívüli eseményeit és a nyertes ajánlattevő által vállalt
ésszerű kockázatot figyelembe vevő előkészítése nagymértékben javítaná a potenciális ajánlattevők
ajánlattételi hajlandóságát és a közbeszerzési verseny intenzitását, így a Közbeszerzési Hatóság
– a területfejlesztési miniszterrel egyeztetve – szakmai iránymutatás kiadásával támogatja a jogalkalmazókat
a szerződések előkészítésével összefüggésben. Az iránymutatás a kiszámíthatatlan piaci körülmények
hatékony kezelése, valamint a nyertes ajánlattevőt terhelő üzleti kockázatok arányosabbá tétele érdekében
a közbeszerzési szerződéses feltételek megfelelő kidolgozását támogatja, és beépítésre kerülnek
a közbeszerzési eljárások ellenőrzését végző szervezetek ellenőrzési tapasztalatai is.
Részajánlat-tétel biztosításával kapcsolatos módszertani anyag elkészítése (24. intézkedés)
Az Integritás Hatóság 2022. évre vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentésében megállapította, hogy
a részajánlattétel lehetőségének biztosítása szorosan összefügg a verseny szélesítésével, fokozásával, és
ezáltal akár az egyajánlatos eljárások visszaszorításával is. Álláspontja szerint ez különösen akkor jelent
problémát, ha az ajánlatkérő több fajta beszerzési tárgyat kíván beszerezni egy eljáráson belül, és ezáltal csak
együttes teljesítésükre ad lehetőséget. Az Integritás Hatóság külön vizsgálandónak tartja, hogy a központi
beszerző szervezetek megfelelően élnek-e a részajánlat-tétel biztosításának kötelezettségével, ami
keretmegállapodások esetén különösen fontos lehet. Az OECD egyajánlatos közbeszerzések körében készített
kutatásában is megállapításra került, hogy a részajánlattétel biztosítása kedvező hatással lehet a gazdasági
szereplők – különösen a KKV-k – eljárásokban való részvételére.
Az Integritás Hatóság javaslatára adott válaszában a Kormány vállalta, hogy (a 21. intézkedésen felül)
a közbeszerzésekért felelős miniszter útján gondoskodik részajánlat-tétel biztosításával kapcsolatos
módszertani anyag előkészítéséről és az anyag tervezetének egyeztetéséről az érintett hatáskörökkel
rendelkező szervezetekkel. A vállalt intézkedéssel jelen Cselekvése terv is kiegészül.
Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának rendeltetésszerű alkalmazását segítő tanácsi útmutató kidolgozása

(25. intézkedés)
Az Integritás Hatóság 2022. évre vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentése alapján a kérelemre induló
közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban az egyik leggyakrabban vitatott ajánlatkérői döntés az aránytalanul
alacsony ár miatti érvénytelenné nyilvánítás. A jogorvoslati eljárásokban a kérelmezők gyakran hivatkoznak
arra, hogy álláspontjuk szerint az ajánlatkérő nem vagy nem megfelelően vizsgálta az aránytalanul alacsony
árat, és emiatt jogsértően fogadta el érvényesnek és nyertesnek az ajánlattevőt. Az aránytalanul alacsony ár
kérdése sokszor rendkívül összetett, amelyre vonatkozó szabályok alkalmazása nehézséget okoz az
ajánlatkérőknek és a gazdasági szereplőknek egyaránt, amely a közbeszerzésekben a verseny szintjére is
hatással lehet. Az Integritás Hatóság javaslatot fogalmazott meg többek között a vonatkozó joggyakorlat
elemzésére, árindokolás-kérési mintaanyagok kidolgozására és útmutató kiadására. A közbeszerzések
hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer keretében végzett
kérdőíves kutatás alapján is az aránytalanul alacsony árak szabályaira vonatkozó iránymutatások kiadása
a válaszadók jelentős része szerint elősegítené a verseny növelését és az ajánlattételi hajlandóságot
a közbeszerzési eljárásokban.
Az Integritás Hatóság javaslatára adott válaszában a Kormány – a Közbeszerzési Hatósággal folytatott

egyeztetés eredményeként – vállalta, hogy a közbeszerzésekért felelős miniszter a Közbeszerzési Hatóság
keretében működő Tanácsban javaslatot tesz a tárgybeli útmutató elkészítésére, valamint ehhez
kapcsolódóan a szükséges elemzési és szöveg-kidolgozási feladatok ütemezésére. Ennek nyomán a Cselekvési
Terv kiegészül az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának rendeltetésszerű alkalmazását segítő útmutató
kidolgozásával.
Piaci ismeretek megszerzésére vonatkozó iránymutatások elkészítése (26. intézkedés)
Az OECD egyajánlatos közbeszerzések körében készített kutatása alapján a közbeszerzésekben a piaci

szereplőkkel való kapcsolattartás és a piac megismerése kulcsfontosságú lehet a sikeres közbeszerzési
eljárások lefolytatásában, különösen a stratégiai fontosságú és a komplex eljárások esetén. Az ilyen
tevékenység alkalmas arra is, hogy felhívja a piaci szereplők figyelmét a közbeszerzésekben rejlő üzleti
lehetőségekre, illetve ezáltal növelje a hajlandóságukat az eljárásokban való részvételre. Az előzetes piaci
konzultációkról, beleértve azok 63/2022 (II. 28.) Korm. rendelet szerinti kötelező alkalmazását, már
rendelkezésre állnak útmutatók, azonban a piackutatás és a piaccal való kapcsolattartás lehetséges formái
kapcsán további iránymutatás szükséges az ajánlatkérők részére. Ennek megfelelően az előzetes piaci
konzultációról szóló útmutató kiegészül a piacismeret megszerzésére vonatkozó iránymutatásokkal, amely
közzétételre kerül az EKR honlapján.
Program kidolgozása és végrehajtása a kisebb ajánlatkérők együttműködésének ösztönzése érdekében

(27. intézkedés)
A közbeszerzési eljárásokban a verseny szintjére hatással lehet az egyes ajánlatkérők esetén tapasztalható
adminisztratív kapacitások szintje. Az OECD felmérése szerint egyes ajánlatkérők a földrajzi helyzetüket is
fontos szempontnak tartják az egyajánlatos közbeszerzések okainak vizsgálata szempontjából (pl. egyes
helyekre történő kiszállítás többletköltségekkel járhat a gazdasági szereplők számára). Ennek megfelelően az
OECD javasolta többek között az ajánlatkérők közötti együttműködés erősítését, valamint a „kisebb”
ajánlatkérők részére történő segítségnyújtást.
Jelen intézkedés keretében a Kormány – a Közbeszerzési Hatósággal folytatott előzetes egyeztetést

követően – felkéri a Közbeszerzési Hatóságot egy program kidolgozására és végrehajtására az ajánlatkérők
részére annak érdekében, hogy segítse az ajánlatkérők közötti együttműködést (pl. a közbeszerzések
előkészítése, lebonyolítása terén, a közös közbeszerzési eljárásokat is beleértve). A program célcsoportját
a Hatóság határozza meg, figyelembe véve többek között az ajánlatkérők adminisztratív kapacitásait,
a földrajzi és egyéb adottságokból fakadó kihívásokat, illetve az egyajánlatos közbeszerzések arányait.
A program irányulhat különösen tájékoztató anyagok elkészítésére, előadások, konzultációk tartására,
gyakorlati tanácsadásra a más ajánlatkérőkkel való együttműködés és általánosságban a közbeszerzési
eljárások terén. A Hatóság első körben elkészíti a program tervezetét, amely tartalmazza a tervezett
tevékenységeket és azok határidejét. A végrehajtásról évente összefoglalót készít és tesz közzé a honlapján.
A DKÜ és NKOH csatlakozása az Európai Központi Beszerző Szervek Hálózatához (28. intézkedés)
Az Európai Bizottság által létrehozott Ajánlatkérők Közössége (Public Buyers Community) keretében működik
az Európai Központi Beszerző Szervek Hálózata [Central Purchasing Bodies (CPB) Network], amelynek célja,
hogy összehozza az Európai Unió tagállamaiban működő központi beszerző szerveket az általuk tapasztalt
közbeszerzési problémák, tapasztalatok, valamint legjobb gyakorlatok megvitatására. A Hálózat célja továbbá
a központi beszerző szervek hatékony működésének segítése a tudásmegosztás révén. Az Európai Központi
Beszerző Szervek Hálózata nem önálló szervezet, hanem egy szakmai együttműködés európai központi
beszerző szervek között.
Az OECD megállapította, hogy hasznos lenne a hazai központi beszerző szervek aktív részvétele a hálózatban,
amely során megismerhetnék más uniós országokban működő hasonló szervezetek gyakorlatait. Ennek
nyomán javaslatot tett a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal
(NKOH) csatlakozására. Továbbá az OECD javasolta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) – aki már
tagja a hálózatnak – aktívabb részvételét a hálózat munkájában. A fentiek nyomán a Cselekvési terv keretében
a Kormány felkéri a DKÜ-t és az NKOH-t az Európai Központi Beszerző Szervek Hálózatához való csatlakozási
kérelmük benyújtására.
1. melléklet
A közbeszerzésekben a verseny szintjének növelésére irányuló intézkedési terv (egységes szerkezetben)
2024. március
Intézkedések Felelős Nyomon- Végrehajtási

Célkitűzés Intézkedés célja Végrehajtás éves céljai Határidők
és indikátorok szerv követési mód intézkedés leírása
1. Versenyhely- A verseny szintjének 2023: Az OECD-vel való i) Az OECD-vel való i) 2023.03.31 KTM KFF A KTM KFF HÁT A közbeszerzésekben
zet felmérése értékelését, valamint formális együttműködés formális együttműködés ii) 2023.12.31. HÁT nyilvántartja az fennálló versenyhelyzet
(horizontális a verseny elindul. A Keretrendszer kereteinek meghatározása. iii) (az OECD- OECD által felmérése, az
intézkedések) intenzitásának felülvizsgálatára és az Indikátor: Az OECD-vel való 2024.08.31. vel együtt- elkészített egyajánlatos
növelését támogató egyajánlatos együttműködés kereteit iv) működés- dokumentu- közbeszerzések okainak
elemzések és közbeszerzésekre adó hivatalos 2025.03.31. ben) mokat. Elkészíti elemzése és további
kutatások elvégzése vonatkozó OECD jelentés dokumentumok v) 2026.03.31. a beszámolót intézkedések kidolgozása
(Keretrendszer elkészítése megkezdődik. elkészülnek. az intézkedések érdekében a
továbbfejlesztése) 2024: A Keretrendszer ii) Az OECD-vel való végrehajtá- közbeszerzésekért felelős
a Gazdasági felülvizsgálatára és az formális együttműködés sának állásáról. miniszter
Együttműködési és egyajánlatos megkezdése. együttműködést alakít ki
Fejlesztési Szervezet közbeszerzésekre Indikátor: Szakmai az OECD-vel, amelynek
(OECD) bevonásával vonatkozó OECD egyeztetésekre kerül sor alapján az OECD szakmai
jelentések elkészítése. a Keretrendszer támogatást nyújt a
2025: Az OECD felülvizsgálatára és az közbeszerzésekért felelős
jelentésein alapuló, egyajánlatos miniszter részére. Ennek
a Kormány által közbeszerzésekre keretében az OECD
elfogadott vonatkozó jelentések vállalja a közbeszer-
intézkedéseket az előkészítéséhez. zésekért felelős
illetékes szervek iii) Az OECD jelentések miniszterrel
végrehajtják. elkészítése. együttműködésben egy
2026: Az OECD Indikátor: Az OECD által szektorspecifikus kutatás
jelentésein alapuló, elkészített jelentések elkészítését,
a Kormány által végleges változata a KTM a magyarországi
elfogadott részére megküldésre kerül. egyajánlatos
intézkedéseket az iv) A jelentéseken alapuló, közbeszerzések
illetékes szervek a Kormány által elfogadott lehetséges okairól szóló
végrehajtják. intézkedések végrehajtása jelentés összeállítását és
és beszámolás a a Cselekvési terv
végrehajtás állásáról. 2024. évi
Indikátor: A Cselekvési terv felülvizsgálatának,
felülvizsgálatának 2025. évi valamint a Keretrendszer
elfogadásakor beszámoló továbbfejlesztésének
szakmai támogatását.
2027
2028
készül az intézkedések
végrehajtásának állásáról.
v) A jelentéseken alapuló,
a Kormány által elfogadott
intézkedések végrehajtása
és beszámolás
a végrehajtás állásáról.
Indikátor: A Cselekvési terv
felülvizsgálatának 2026. évi
elfogadásakor beszámoló
készül az intézkedések
végrehajtásának állásáról.
2. A közbeszer- Kizáró okok hiánya 2023: Az EKR fejlesztés i) Az EKR fejlesztésszakmai i) 2023.11.30. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az EKR-ben a
zési eljárások igazolására szolgáló előkészítése tartalmának előkészítése és ii) 2023.12.31. HÁT ellenőrzi és Közbeszerzési Hatóság és
adminisztra- adatbázisok megkezdődik. Az EKR megrendelése. iii) nyilvántartja a Gazdasági
tív terheinek automatizált fejlesztés specifikáció Indikátor: A fejlesztés 2024.06.30. a fejlesztés Versenyhivatal által
csökkentése lekérdezése elkészül és a fejlesztés megrendelésre kerül az iv) dokumentu- vezetett, kizáró okok
megrendelésre kerül. EKR fejlesztőjétől. 2024.06.30- mait. Ellenőrzi hiánya igazolására
2024: Az EKR funkció ii) A fejlesztés elkészítése. tól folyama- a funkció szolgáló nyilvántartások
tesztelésre majd Indikátor: Az EKR új tosan folyamatos adattartalmának a
élesítésre kerül. Ezt funkciói átadásra kerülnek megfelelő közbeszerzési eljárások
követően a funkció az a megrendelő részére. működését. folyamatába épített
EKR-ben folyamatosan iii) Az EKR funkció lekérdezhetősége
működik. tesztelése, élesítése. megvalósul.
2025: Az EKR funkció Indikátor: A funkció az EKR-
folyamatosan működik. ben elérhető.
2026: Az EKR funkció iv) Az EKR funkció
folyamatosan működik. működése biztosított.
Indikátor: A funkció az EKR-
ben folyamatosan
használatban van.

3. A köz- Automatikus 2023: Az EKR fejlesztés i) EKR fejlesztés szakmai i) 2023.12.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az EKR-ben a meglévő
beszerzési értesítések előkészítése tartalmának előkészítése. ii) 2024.03.31. HÁT ellenőrzi és keresési funkciók mellett
eljárásokhoz beállításának megkezdődik, a fejlesztés Indikátor: A fejlesztés iii) nyilvántartja bárki automatikus
történő lehetősége szakmai tartalma szakmai tartalma az EKR 2024.06.30. a fejlesztés értesítéseket kérhet
hozzáférés, az EKR-ben elkészül. 2024. évi iv) dokumentu- a rendszerben megjelenő
illetve a 2024: Az EKR funkció továbbfejlesztésére 2024.06.30- mait. Ellenőrzi közbeszerzési
részvétel kifejlesztése vonatkozó műszaki tól a funkció eljárásokhoz és előzetes
támogatása megtörténik, a funkció tartalom részét képezi. folyamatosan folyamatos piaci konzultációkhoz
tesztelésre majd ii) Az EKR 2024. évi megfelelő kapcsolódó
élesítésre kerül. Ezt továbbfejlesztésére működését. hirdetményekről
követően a funkció az irányuló szerződés e-mailben. Az
EKR honlapján megkötése. értesítésekre való
folyamatosan működik. Indikátor: A fejlesztésre felirathozáshoz EKR
2025: Az EKR funkció irányuló szerződés felhasználói fiók nem
folyamatosan működik. rendelkezésre áll. feltétlenül szükséges.
2026: Az EKR funkció iii) Az EKR funkció A feliratkozók maguk
folyamatosan működik. fejlesztése, tesztelése, állíthatják be az EKR
élesítése. kereső mezői alapján,
Indikátor: A funkció az EKR hogy mely
honlapján elérhető. hirdetményekről kérnek
iv) Az EKR honlapján a értesítést.
funkció működése
biztosított.
Indikátor: A funkció az EKR
honlapján folyamatosan
használatban van.
4. A köz- CPV kód szerinti 2023: Az EKR fejlesztés i) EKR fejlesztés szakmai i) 2023.12.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az EKR jelenlegi CPV kód
beszerzési keresési funkció előkészítése tartalmának előkészítése. ii) 2024.03.31. HÁT ellenőrzi és alapján történő keresési
eljárásokhoz további fejlesztése és megkezdődik, a fejlesztés Indikátor: A fejlesztés iii) nyilvántartja funkciói
történő bővítése az EKR-ben szakmai tartalma szakmai tartalma az EKR 2024.06.30. a fejlesztés továbbfejlesztésre és
hozzáférés, elkészül. 2024. évi iv) dokumentu- bővítésre kerülnek,
illetve 2024: Az EKR funkció továbbfejlesztésére 2024.06.30- mait. Ellenőrzi amely keretében a
a részvétel kifejlesztése vonatkozó műszaki tól a funkció felhasználó CPV kód
támogatása megtörténik, a funkció tartalom részét képezi. folyamatosan folyamatos alapján hatékonyabban
tesztelésre majd ii) Az EKR 2024. évi megfelelő kereshet rá
élesítésre kerül. Ezt továbbfejlesztésére működését. hirdetményekre
követően a funkció az irányuló szerződés az EKR-ben.
EKR honlapján megkötése.
folyamatosan működik. Indikátor: A fejlesztésre
2025: Az EKR funkció irányuló szerződés
folyamatosan működik. rendelkezésre áll.
2026: Az EKR funkció iii) Az EKR funkció
folyamatosan működik. fejlesztése, tesztelése,
élesítése.
honlapján elérhető.
iv) Az EKR honlapján
a funkció működése
biztosított.
2029
2030
honlapján folyamatosan
használatban van.
5. A köz- Közbeszerzési 2023: A dokumentumok i) A jogszabály módosítás i) 2023.12.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az EKR biztosítja annak
beszerzési dokumentumok anonim elérhetőségét tervezet előkészítése. ii) 2024.03.15. HÁT nyomon követi lehetőségét, hogy
eljárásokhoz anonim módon szabályozó jogszabály EKR fejlesztés szakmai iii) a jogszabály- valamennyi regisztrált
történő történő módosítás tervezete tartalmának előkészítése. 2024.03.31. módosítás felhasználó számára
hozzáférés, elérhetőségének elkészül. Az EKR fejlesztés Indikátor: A módosító iv) Magyar bármely közbeszerzési
illetve biztosítása előkészítése jogszabályszöveg első 2024.12.31. Közlönyben eljárás valamennyi
a részvétel az EKR-ben megkezdődik, a fejlesztés tervezete rendelkezésre áll. v) 2024.12.31- történő feltöltött dokumentuma
támogatása szakmai tartalma A fejlesztés szakmai től kihirdetését. elérhető legyen az
elkészül. tartalma az EKR 2024. évi folyamatosan A KTM KFF HÁT eljárásban való
2024: A szükséges továbbfejlesztésére ellenőrzi és részvételre történő
jogszabály módosítást vonatkozó műszaki nyilvántartja érdeklődés jelzése nélkül.
a Kormány elfogadja, tartalom részét képezi. a fejlesztés
megjelenik a Magyar ii) A jogszabály módosítás dokumentu-
Közlönyben és hatályba Kormány általi elfogadása, mait. Ellenőrzi
lép. Az EKR funkció kihirdetése. a funkció
kifejlesztése Indikátor: A kihirdetett folyamatos
megtörténik, a funkció jogszabály módosítás megfelelő
tesztelésre majd a Magyar Közlönyben működését.
élesítésre kerül. Ezt elérhető.
követően a funkció az iii) Az EKR 2024. évi
EKR-ben folyamatosan továbbfejlesztésére
működik. irányuló szerződés
2025: Az EKR funkció megkötése.
folyamatosan működik. Indikátor: A fejlesztésre
2026: Az EKR funkció irányuló szerződés
folyamatosan működik. rendelkezésre áll.
iv) A jogszabály módosítás
hatályba lépése. Az EKR

funkció fejlesztése,
tesztelése, élesítése.
Indikátor: A módosított
szabályozás elérhető a
Nemzeti Jogszabálytárban
a hatályos jogszabályok
között. A funkció az EKR-
ben elérhető.
v) Az EKR funkció
működése biztosított.
ben folyamatosan
használatban van.
6. A köz- A jogorvoslati díjakra 2023: A szükséges i) A jogszabály módosítás i) 2023.10.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT A Közbeszerzési
beszerzési vonatkozó jogszabály módosítás tervezet előkészítése. ii) 2023.11.30. HÁT nyomon követi Döntőbizottság előtt
eljárásokhoz szabályozás tervezete elkészül, és azt Indikátor: A módosító iii) a jogszabály- indított jogorvoslati
történő felülvizsgálata a Kormány benyújtja az jogszabályszöveg első 2023.12.31. módosítás eljárásért fizetendő díjak
hozzáférés, Országgyűlés részére, azt tervezete rendelkezésre áll. iv) Magyar esetében a
illetve az Országgyűlés ii) A jogszabály módosítás 2024.02.01. Közlönyben közbeszerzésekért felelős
a részvétel elfogadja és megjelenik tervezetének benyújtása az v) 2025.02.28. történő miniszter megvizsgálja,
támogatása a Magyar Közlönyben. Országgyűlés részére. 2026.02.28. kihirdetését. hogy az azok mértékére
2024: A módosított Indikátor: A módosító A KTM KFF HÁT vonatkozó szabályozás
szabályozás hatályba lép. javaslat az Országgyűlés összegyűjti és milyen befolyással van a
A jogorvoslatokra honlapján elérhető. közzéteszi a jogorvoslatokhoz való
gyakorolt hatás nyomon iii) A módosítás jogorvoslatokra hozzáférésre és a
követése megkezdődik Országgyűlés általi vonatkozó gazdasági szereplők
a teljesítménymérési elfogadása és kihirdetése. adatokat a közbeszerzésekben való
keretrendszer keretében. Indikátor: A jogszabály teljesítmény- részvételére. A vizsgálat
2025: A jogorvoslatokra módosítás a Magyar mérési eredményének
gyakorolt hatás nyomon Közlönyben elérhető. keretrendszer ismeretében a
követése megvalósul iv) A módosított keretében. közbeszerzésekért felelős
a teljesítménymérési szabályozás hatályba miniszter felülvizsgálja a
keretrendszer keretében. lépése. jogorvoslati díjakra
2026: A jogorvoslatokra Indikátor: A módosított vonatkozó szabályozást,
gyakorolt hatás nyomon szabályozás elérhető a és olyan szabályozásra
követése megvalósul Nemzeti Jogszabálytárban tesz javaslatot, amely
a teljesítménymérési a hatályos jogszabályok ösztönzi a közbeszerzési
keretrendszer keretében. között. eljárásokban való
v) A szabályozás hatásának szélesebb körű
nyomon követése a részvételt.
teljesítménymérési
keretrendszer keretében.
Indikátor: A jogorvoslatra
vonatkozó adatok a
teljesítménymérési keret
éves jelentésének
részeként elérhetők.
2031
2032
7. A köz- Az előzetes piaci 2023: Az előzetes piaci i) A jogszabály módosítás i) 2023.10.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az előzetes piaci
beszerzési konzultáció kötelező konzultáció kötelező tervezet előkészítése. ii) 2023.12.31. HÁT nyomon követi konzultáció során
eljárásokhoz adattartalmának adattartalmának Indikátor: A módosító iii) a jogszabály- kötelezően közzéteendő
történő bővítése a tervezett bővítését szabályozó jogszabályszöveg első 2025.02.28. módosítás adatok és
hozzáférés, alkalmassági jogszabály módosítás tervezete rendelkezésre áll. 2026.02.28. Magyar dokumentumok köre a
illetve követelményekkel és tervezete elkészül, azt a ii) A jogszabály módosítás Közlönyben 63/2022. (II. 28.) Korm.
a részvétel értékelési Kormány elfogadja, Kormány általi elfogadása, történő rendelet módosítása
támogatása szempontokkal megjelenik a Magyar kihirdetése és hatályba kihirdetését. révén bővül az
Közlönyben és hatályba lépése. A KTM KFF HÁT alkalmassági
lép. Indikátor: A kihirdetett összegyűjti és követelményekre és az
2024: A versenyre jogszabály módosítás a közzéteszi a értékelési szempontokra
gyakorolt hatás nyomon Magyar Közlönyben jogorvoslatokra vonatkozó
követése megkezdődik a elérhető és a módosított vonatkozó információkkal.
teljesítménymérési szabályozás elérhető a adatokat a
keretrendszer keretében. Nemzeti Jogszabálytárban teljesítmény-
2025: A versenyre a hatályos jogszabályok mérési
gyakorolt hatás nyomon között. keretrendszer
követése megvalósul a iii) A versenyre gyakorolt keretében.
teljesítménymérési hatás nyomon követése a
keretrendszer keretében. teljesítménymérési
2026: A versenyre keretrendszer keretében.
gyakorolt hatás nyomon Indikátor: A versenyre
követése megvalósul a vonatkozó adatok és a
teljesítménymérési 63/2022. (II. 28.) Korm.
keretrendszer keretében. rendelet hatásaira
vonatkozó következtetések
a teljesítménymérési keret
8. A köz- Az egyajánlatos 2023: A jó gyakorlatok i) A jó gyakorlatok i) 2023.10.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az elkészített intézkedési
beszerzések- közbeszerzések összegyűjtésre és összegyűjtése, és a ii) 2023.10.31- HÁT nyomonköveti tervek tartalma és a

hez elkerülését segítő megvizsgálásra kerülnek kiegészített útmutató től a kiegészített nemzetközi jó
kapcsolódó módszerekről és a 63/2022. (II. 28.) Korm. elkészítése és közzététele. folyamatosan útmutató gyakorlatok felmérése
képességek gyakorlatokról szóló rendelet szerint közzétett Indikátor: A kiegészített közzétételét és alapján a
fejlesztése a útmutató frissítése és intézkedési tervek útmutató a folyamatos közbeszerzésekért felelős
közbeszer- kiegészítése újabb jó alapján. A kiegészített palyazat.gov.hu oldalon elérhetőségét. miniszter frissíti az
zések gyakorlatokkal útmutató elkészül és megjelenik. útmutatót és kiegészíti
szereplői közzétételre kerül a ii) A kiegészített útmutató azt az útmutatóban még
körében palyazat.gov.hu oldalon. folyamatos elérhetősége. nem szereplő hazai és
2024: Az útmutató Indikátor: A kiegészített nemzetközi szinten
folyamatos elérhetősége útmutató a
biztosított a palyazat.gov.hu oldalon alkalmazott jó
palyazat.gov.hu oldalon. folyamatosan elérhető. gyakorlatokkal.
2025: Az útmutató
folyamatos elérhetősége
biztosított a
palyazat.gov.hu oldalon.
2026: Az útmutató
biztosított a
palyazat.gov.hu oldalon.
9. A közbeszer- Közbeszerzési 2023: A képzések i) A képzések i) 2023.06.30- KTM KFF A KTM KFF HÁT KKV-k számára
zésekhez képzési program meghirdetésre kerülnek tananyagának elkészítése tól HÁT ellenőrzi a kifejlesztésre kerülnek
kapcsolódó megvalósítása KKV-k és folyamatosan és a képzések elindítása. 2026.06.30-ig képzések és önállóan elvégezhető,
képességek számára elérhetők a KKV-k munkatársai folyamatosan Új Világ tananyagok illetve online vagy
fejlesztése a kkvkepzes.gov.hu részvételének biztosítása a ii) 2024.03.31. Nonprofit elérhetőségét. személyes képzések és
közbeszer- oldalon. képzésekben. iii) Kft. Az Új Világ e-tananyagok, amelyek a
zések 2024: A képzések Indikátor: A képzések a 2026.06.30. Nonprofit Kft. legfontosabb elméleti és
szereplői folyamatosan elérhetők a kkvkepzes.gov.hu oldalon iv) képzésen gyakorlati információkat
körében kkvkepzes.gov.hu elérhetők és elvégezhetők. 2026.06.30. résztvevők tartalmazzák arról,
oldalon. ii) KKV-k munkatársai számáról hogyan tudnak sikeresen
2025: A képzések részvételének biztosítása a rendszeres részt venni a
folyamatosan elérhetők a képzésekben. beszámolókat közbeszerzési
kkvkepzes.gov.hu Indikátor: A képzéseken küld a KTM KFF eljárásokban. A képzési
oldalon. részt vett KKV-k HÁT részére. anyagok többek között a
2026: A képzések darabszáma eléri az közbeszerzési eljárások
folyamatosan elérhetők a 1000 db-ot. előkészítése és az
kkvkepzes.gov.hu iii) KKV-k munkatársai ajánlattétel kérdéseit, a
oldalon. A képzések részvételének biztosítása a jogorvoslatok hatékony
tapasztalatairól végső képzésekben. alkalmazását és a
értékelő jelentés készül. Indikátor: A képzéseken közbeszerzési szerződés
részt vett KKV-k teljesítése során
darabszáma összesen eléri felmerülő sajátosságokat
az 2200 db-ot. fogják tartalmazni. A
iv) A végső értékelő kifejlesztett tananyagok
jelentés elkészítése. alapján képzések
Indikátor: A végső indulnak KKV-k részére.
értékelési jelentés a
palyazat.gov.hu oldalon
elérhető.
2033
2034
10. A közbeszer- Támogatási program 2023: A pályázati felhívás i) A pályázati felhívás i) 2023.03.31- KTM KFF A KTM KFF HÁT A mikro-, kis- és
zésekhez megvalósítása KKV-k elkészítésre kerül és megjelenése és a től HÁT ellenőrzi a középvállalkozásoknak
kapcsolódó számára megjelenik a támogatási program 2026.06.30-ig támogatási (különös tekintettel
képességek palyazat.gov.hu oldalon. elindítása és folyamatos folyamatosan Új Világ program a mikro- és
fejlesztése a A támogatási program működtetése. ii) 2024.09.30. Nonprofit elérhetőségét. kisvállalkozásokra)
közbeszer- elindul és a támogatási Indikátor: A pályázati iii) Kft. Az Új Világ a közbeszerzési
zések kérelmek folyamatos felhívás a palyazat.gov.hu 2026.06.30. Nonprofit Kft. a eljárásokban való
szereplői benyújthatósága oldalon elérhető és a iv) támogatásban részvételükkel
körében biztosított (a keret támogatási kérelem 2026.06.30. részesülők kapcsolatos költségeikért
kimerüléséig). benyújtható (a keret számáról – objektív,
2024: A támogatási kimerüléséig). rendszeres megkülönböztetéstől
kérelmek folyamatos ii) A félidei értékelő beszámolókat mentes és átlátható
benyújthatósága jelentés elkészítése. küld a KTM KFF kiválasztási kritériumok
biztosított (a keret Indikátor: A félidei értékelő HÁT részére. alapján - közvetlenül
kimerüléséig). A jelentés a palyazat.gov.hu kifizetendő
támogatási program oldalon elérhető. átalánykompenzációt
félidei tapasztalatairól iii) KKV-k közbeszerzési biztosító támogatási
jelentés készül. eljárásokban való rendszer indul a
2025: A támogatási részvételének támogatása közbeszerzési
kérelmek folyamatos a program keretében. eljárásokban való
benyújthatósága Indikátor: A támogatásban részvételük
biztosított (a keret részesülő KKV-k megkönnyítése és a
kimerüléséig). darabszáma eléri az 1800 belépési akadályok
2026: A támogatási db-ot. csökkentése céljából.
kérelmek folyamatos iv) A végső értékelő A támogatási rendszer
benyújthatósága jelentés elkészítése. keretében nyújtott
biztosított (a keret Indikátor: A végső pénzügyi támogatás
kimerüléséig). A értékelési jelentés a különösen a
támogatási program palyazat.gov.hu oldalon közbeszerzési tanácsadó
tapasztalatairól végső elérhető. igénybevételének
értékelő jelentés készül. költségeit fedezi, de nem

fedezi a közbeszerzési
eljárásban való
részvételnek az adott
vállalkozás által viselt
összes költségét.
11. A közbeszer- Az összeférhetet- 2023: Az útmutató i) Az útmutató i) 2023.10.31. Közbeszer- A KTM KFF HÁT A Közbeszerzési Hatóság
zésekhez lenségről szóló új tervezete elkészül, tervezetének elkészítése és ii) 2023.12.31. zési ellenőrzi az keretében működő
kapcsolódó útmutató kiadása szakmai egyeztetése szakmai egyeztetése. és ezt Hatóság útmutató Tanács a Kbt. 183. § c)
képességek megvalósul, Indikátor: Az útmutató követően keretében elérhetőségét. pontjában foglalt
fejlesztése véglegesítésre és tervezete megküldésre folyamatosan működő feladatkörében eljárva a
a közbeszer- közzétételre kerül. kerül véleményezésre a Tanács Kbt.
zések 2024: Az útmutató Közbeszerzési Hatóság összeférhetetlenséggel
szereplői folyamatos elérhetősége keretében működő Tanács kapcsolatos előírásai
körében biztosított. tagjai részére. gyakorlati
2025: Az útmutató ii) Az útmutató elkészítése alkalmazásának
folyamatos elérhetősége és közzététele. támogatása céljából új
biztosított. Indikátor: az útmutató a útmutatót dolgoz ki és
2026: Az útmutató Közbeszerzési Hatóság tesz közzé.
folyamatos elérhetősége honlapján elérhető.
biztosított.
12. A közbeszer- A közbeszerzési 2023: A szakmai i) A szakmai iránymutatás i) 2023.10.31. Közbeszer- A KTM KFF HÁT A Közbeszerzési Hatóság
zésekhez verseny tisztaságát iránymutatás tervezete tervezetének elkészítése és ii) 2023.12.31. zési ellenőrzi a Gazdasági
kapcsolódó érintő korrupciós elkészül, szakmai szakmai egyeztetése. és ezt Hatóság szakmai Versenyhivatallal
képességek kockázatokkal egyeztetése megvalósul, Indikátor: A szakmai követően (a Gazda- iránymutatás együttműködve szakmai
fejlesztése a kapcsolatos szakmai véglegesítésre és iránymutatás tervezete folyamatosan sági elérhetőségét. iránymutatást dolgoz ki
közbeszer- iránymutatás kiadása közzétételre kerül. megküldésre kerül Verseny- és tesz közzé a
zések 2024: A szakmai véleményezésre a hivatallal korrupciós kockázatok és
szereplői iránymutatás folyamatos szakmailag érintett együtt- kartellmegállapodások
körében elérhetősége biztosított. szervezetek részére. működés- felismerése és
2025: A szakmai ii) A szakmai iránymutatás ben) megelőzése tárgyában.
iránymutatás folyamatos elkészítése és közzététele.
elérhetősége biztosított. Indikátor: A szakmai
2026: A szakmai iránymutatás a
iránymutatás folyamatos Közbeszerzési Hatóság
elérhetősége biztosított. honlapján elérhető.
13. A közbeszer- A közszférában 2023: Az NKE elkészíti i) A programterv és i) 2023.12.31. Nemzeti A KTM KFF HÁT A Nemzeti Közszolgálati
zésekhez foglalkoztatottak, konferenciák, tájékoztató szakmai program ii) 2024.12.31. Közszol- ellenőrzi a Egyetem a
kapcsolódó valamint a rendezvények szakmai elkészítése és közzététele. 2025.12.31. gálati programterv belügyminiszter
képességek közbeszerzés más programjának Indikátor: 2026.12.31. Egyetem elérhetőségét (Nemzeti Védelmi
fejlesztése a szereplői számára a programtervét és azt A programterv és szakmai (a Nemzeti és a Szolgálat) bevonásával a
közbeszer- szervezeti integritás közzéteszi. program az NKE honlapján Védelmi konferenciák és szervezeti integritást
zések elősegítését 2024: A programterv és elérhető. Szolgálattal tájékoztató elősegítő, a korrupciós
szereplői támogató szakmai program ii) A programtervben együtt- rendezvények kockázatokkal és az
körében konferenciák, folyamatos elérhetősége szereplő konferenciák és működés- megvalósulá- összeférhetetlenséggel
tájékoztató biztosított. A 2024. évre rendezvények ben) sát. kapcsolatos
tervezett konferenciák és konferenciákat és
2035
2036
rendezvények rendezvények megszervezése, tájékoztató
megszervezése megvalósításra kerülnek. lebonyolítása. rendezvényeket szervez
2025: A programterv és Indikátor: Az adott évre a közszféra munkatársai,
szakmai program tervezett konferenciák és valamint a közbeszerzés
folyamatos elérhetősége rendezvények más szereplői számára. A
biztosított. A 2025. évre megvalósulnak. feladat végrehajtásához
tervezett konferenciák és a közbeszerzésekért
rendezvények felelős miniszter
megvalósításra kerülnek. közbeszerzési szakmai
2026: A programterv és kérdésekben támogatást
szakmai program nyújt.
biztosított. A 2026. évre
tervezett konferenciák és
rendezvények
megvalósításra kerülnek.
14. A közbeszer- Iránymutatások 2023: Az iránymutatás i) Az iránymutatás i) 2023.10.31. Közbeszer- A KTM KFF HÁT A Közbeszerzési Hatóság
zésekhez kidolgozása a tervezete elkészül, tervezetének elkészítése és ii) 2023.12.31. zési ellenőrzi az – a közbeszerzésekért
kapcsolódó kiszámíthatatlan szakmai egyeztetése szakmai egyeztetése. és ezt Hatóság iránymutatás felelős miniszterrel
képességek piaci körülmények megvalósul, Indikátor: Az iránymutatás követően elérhetőségét. egyeztetett – szakmai
fejlesztése a hatékony kezelése, véglegesítésre és tervezete megküldésre folyamatosan iránymutatást dolgoz ki
közbeszer- valamint a nyertes közzétételre kerül. kerül véleményezésre a és tesz közzé a
zések ajánlattevőt terhelő 2024: Az iránymutatás szakmailag érintett kiszámíthatatlan piaci
szereplői üzleti kockázatok folyamatos elérhetősége szervezetek részére. körülmények hatékony
körében arányosabbá tétele biztosított. ii) Az iránymutatás kezelése, valamint a
körében a 2025: Az iránymutatás elkészítése és közzététele. nyertes ajánlattevőt
közbeszerzési folyamatos elérhetősége Indikátor: Az iránymutatás terhelő üzleti kockázatok
szerződések biztosított. a Közbeszerzési Hatóság arányosabbá tétele
előkészítéséhez 2026: Az iránymutatás honlapján elérhető. érdekében.
kapcsolódóan folyamatos elérhetősége
biztosított.

15. Versenyhely- Ágazati vizsgálat az 2024: A Gazdasági i) Az ágazati vizsgálattal i) 2024.08.31. Gazdasági A KTM KFF HÁT A GVH ágazati vizsgálatot
zet felmérése egyajánlatos Versenyhivatal (GVH) érintett beszerzési tárgyak ii) 2025.02.28. Verseny- ellenőrzi a folytat le, amelyben
(horizontális közbeszerzésekkel kiválasztja az ágazati kiválasztása és közzététele. iii) hivatal kiválasztott megvizsgálja a 2023-ban
intézkedések) leginkább érintett vizsgálattal érintett Indikátor: Az ágazati 2025.06.30. beszerzési egyajánlatos
gazdasági beszerzési tárgyakat és vizsgálatra kiválasztott iv) tárgyak és az közbeszerzésekkel
szektorokban közzéteszi ezek listáját. beszerzési tárgyak listája a 2025.12.31. elkészített különösen érintett
2025: Az ágazati GVH honlapján elérhető. jelentések három beszerzési tárgy
vizsgálatok lefolytatásra ii) Az első ágazati vizsgálat elérhetőségét. piacán fennálló piaci
kerülnek és az ezekről GVH általi lefolytatása és az folyamatokat és erről
jelentést készít.
szóló jelentések erről szóló jelentések
elérhetővé válnak. közzététele.
2026: A jelentések Indikátor: Az első ágazati
folyamatos elérhetősége vizsgálatról szóló jelentés a
biztosított. GVH honlapján elérhető.
iii) A második ágazati
vizsgálat GVH általi
lefolytatása és az erről
szóló jelentés közzététele.
Indikátor: A második
ágazati vizsgálatról szóló
jelentés a GVH honlapján
elérhető.
iv) A harmadik ágazati
vizsgálat GVH általi
lefolytatása és az erről
szóló jelentés közzététele.
Indikátor: A harmadik
ágazati vizsgálatról szóló
jelentés a GVH honlapján
elérhető.
16. Versenyhely- Közbeszerzési 2024: A i) A közbeszerzési szakmai i) 2024.05.31. BM EÜÁT A KTM KFF HÁT A Belügyminisztérium
zet felmérése szakmai Belügyminisztérium (BM) munkacsoport felállítása. ii) 2024.12.31. (KTM KFF részt vesz a egészségügyért felelős
(horizontális munkacsoport létrehozza a Indikátor: A munkacsoport iii) HÁT, munkacsoport szakterülete
intézkedések) létrehozása az közbeszerzési szakmai alakuló ülésére sor kerül. 2025.01.31. ajánlat- felállításában és munkacsoportot hoz
egészségügyi munkacsoportot a ii) Munkacsoport ülések iv) kérők és munkájában, létre a közbeszerzésekért
ágazatban közbeszerzésekért felelős megtartása 2026.06.30. gazdasági nyilvántartja az felelős minisztérium,
minisztérium, Indikátor: Legalább 2 db szereplőket üléseket ajánlatkérők és a
ajánlatkérők és a munkacsoport ülés tömörítő dokumentáló gazdasági szereplőket
gazdasági szereplőket megtartására sor kerül. szakmai emlékezte- tömörítő releváns
tömörítő releváns iii) A munkacsoport által a érdekkép- tőket, valamint szakmai érdekképviseleti
szakmai érdekképviseleti javaslatok kidolgozása és viseleti gondoskodik a szervezetek bevonásával
szervezetek bevonásával. azok közzététele. szervezetek javaslatok EKR az egyajánlatos
2025: A munkacsoport Indikátor: A javaslatok az bevoná- honlapján közbeszerzések magas
javaslatokat dolgoz ki és EKR honlapján elérhetők. sával) történő száma okainak feltárása
tesz közzé az iv) A javaslatok közzétételéről és az egyes
egészségügyi ágazatban végrehajtásának és ellenőrzi tárgykörökben
az egyajánlatos Belügyminisztérium általi azok alkalmazott beszerzési
közbeszerzések magas nyomon követése. elérhetőségét. gyakorlatok megvitatása
száma csökkentése Indikátor: A A KTM KFF HÁT érdekében.
céljából. belügyminisztérium nyomon követi
2037
2038
2026: A javaslatok tájékoztatása a javaslatok a BM javaslatok
folyamatos elérhetősége végrehajtásának állásáról végrehajtásá-
biztosított. A javaslatok az EKR honlapján elérhető. hoz kapcsolódó
végrehajtását a BM tájékoztatását.
nyomon követi.
17. Verseny- Ajánlatkérők által 2024: A Közbeszerzési i) A Közbeszerzési Hatóság i) 2024.09.30. Közbe- A KTM KFF HÁT A Közbeszerzési Hatóság
helyzet készített intézkedési Hatóság összegyűjti és részéről az által kidolgozott ii) 2024.12.31. szerzési ellenőrzi a a 63/2022. (II. 28.)
felmérése tervek megvizsgálja az általa módszertan alapján vett iii) Hatóság jelentés és a Korm. rendelet alapján
(horizontális végrehajtásával kidolgozott módszertan minta szerint az 2025.01.01- módszertani intézkedési terv
intézkedések) kapcsolatos alapján vett minta szerint intézkedési tervek től segítségnyújtás készítésére köteles
tapasztalatok és azok az intézkedési terveket és vizsgálata és a releváns 2026.03.31-ig igénybevéte- ajánlatkérőket minta-
egyajánlatos a releváns adatokat, adatok összegyűjtése, folyamatosan léről szóló vételesen ellenőrzi,
közbeszerzésekre megkeresést küld a ajánlatkérők megkeresése. tájékoztatás melynek célja egyrészt az
gyakorolt hatásainak mintavételes úton Indikátor: A Közbeszerzési elérhetőségét. „egyajánlatos intézkedési
értékelése kiválasztott ajánlatkérők Hatóság részéről tervekben” foglalt
részére, és elkészíti a mintavételes úton ajánlatkérői vállalások
vizsgálat eredményeiről kiválasztott ajánlatkérők teljesülésének
szóló jelentést. megkeresése megvalósul. – utólagos – ellenőrzése,
2025: A Hatóság ii) A vizsgálat valamint az intézkedési
módszertani segítséget eredményeiről szóló tervek hatásainak
nyújt az azt igénylő jelentés elkészítése és vizsgálata. Ezzel össze-
ajánlatkérők részére az közzététele. függésben a Hatóság egy
intézkedési tervek Indikátor: A vizsgálat belső módszertant
elkészítéséhez, amelyről eredményeit és a Hatóság dolgoz ki a mintavételes
szóló tájékoztatás megállapításait tartalmazó ellenőrzéssel érintett
elérhetőségét a jelentés a Hatóság ajánlatkérők kiválasz-
honlapján biztosítja. honlapján elérhető. tásának szempontjaira.
2026: A Hatóság iii) Módszertani A vizsgálat ered-
módszertani segítséget segítségnyújtás ményeiről a Hatóság
nyújt az azt igénylő igénybevételének jelentést készít.
ajánlatkérők részére az lehetősége. A tapasztalatok

intézkedési tervek Indikátor: A módszertani levonását és a jelentés
elkészítéséhez, amelyről segítségnyújtásról szóló elkészítését követően
szóló tájékoztatás tájékoztatás a Hatóság a Hatóság az „egy-
elérhetőségét a honlapján elérhető. ajánlatos intézkedési
honlapján biztosítja. tervek” összeállításához
kapcsolódó – az érintett
ajánlatkérőket
támogató – módszertani
segítséget (irány-
mutatást) nyújt.
18. A közbe- A bontáshoz 2024: A bontáshoz i) A jogszabály módosítás i) 2024.10.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az EKR megbízható
szerzési kapcsolódó kapcsolódó várakozási tervezet előkészítése. ii) 2024.12.31. HÁT nyomonköveti működésére tekintettel
eljárások várakozási idő idő csökkentését Indikátor: A módosító iii) a jogszabály- az ajánlatok benyújtása
adminisztra- csökkentése szabályozó jogszabály jogszabályszöveg első 2025.02.28. módosítás és azok bontás közötti
tív terheinek módosítás tervezete tervezete rendelkezésre áll. iv) Magyar két órás várakozási idő
csökkentése elkészül. A módosítást a ii) A jogszabály módosítás 2025.06.30. Közlönyben jelentősen csökkentésre
Kormány elfogadja, Kormány általi elfogadása, v) 2025.06.30- történő kerül a 424/2017 (XII. 19.)
megjelenik a Magyar kihirdetése. tól folyama- kihirdetését. Korm. rendelet
Közlönyben. Indikátor: A kihirdetett tosan A KTM KFF HÁT módosítása és az EKR
2025: A fejlesztés jogszabály módosítás a ellenőrzi és fejlesztése révén.
megrendelésre kerül, az Magyar Közlönyben nyilvántartja a
EKR funkció kifejlesztése elérhető. fejlesztés
megtörténik, a fejlesztők iii) EKR fejlesztés dokumen-
tesztelik annak előkészítése és tumait.
működését és élesítik a megrendelése. Ellenőrzi a
funkciót. Ezt követően az Indikátor: A fejlesztés funkció
EKR funkció megrendelésre kerül. megfelelő
folyamatosan működik. iv) A módosított működését.
2026: Az EKR funkció szabályozás hatályba
folyamatosan működik. lépése. Az EKR funkció
fejlesztése, tesztelése,
élesítése.
között. A funkció az EKR-
ben elérhető.
v) Az EKR funkció
működése biztosított.
ben folyamatosan
használatban van.
19. A közbeszer- Előzetes piaci 2024: Az előzetes piaci i) A jogszabály módosítás i) 2024.01.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az egyajánlatos
zési konzultációk konzultáció kötelező tervezet előkészítése. ii) 2024.03.31. HÁT nyomonköveti közbeszerzések további
eljárásokhoz kötelező alkalmazásának Indikátor: A módosító iii) a jogszabály- csökkentése érdekében
történő alkalmazására bővítését szabályozó jogszabályszöveg első 2025.02.28. módosítás kiszélesítésre kerül azon
hozzáférés, vonatkozó jogszabály módosítás tervezete rendelkezésre áll. 2026.02.28. Magyar közbeszerzési eljárások
illetve a szabályozás tervezete elkészül, azt a ii) A jogszabály módosítás Közlönyben köre, amelyekben a Kbt.
részvétel felülvizsgálata Kormány elfogadja, Kormány általi elfogadása, történő 75. § (2) bekezdés
támogatása megjelenik a Magyar kihirdetését. e) pontja szerinti
2039
2040
Közlönyben és hatályba kihirdetése és hatályba A KTM KFF HÁT eredménytelenségi ok
lép. lépése. összegyűjti és hiányában kötelező az
2025: A versenyre Indikátor: A kihirdetett közzéteszi a előzetes piaci
gyakorolt hatás nyomon jogszabály módosítás a verseny konzultáció alkalmazása.
követése megvalósul a Magyar Közlönyben szintjére
teljesítménymérési elérhető és a módosított vonatkozó
keretrendszer keretében. szabályozás elérhető a adatokat és a
2026: A versenyre Nemzeti Jogszabálytárban 63/2022. (II. 28.)
gyakorolt hatás nyomon a hatályos jogszabályok Korm. rendelet
követése megvalósul a között. hatásaira
teljesítménymérési iii) A versenyre gyakorolt vonatkozó
keretrendszer keretében. hatás nyomon követése a következte-
teljesítménymérési téseket a
keretrendszer keretében. teljesítmény-
Indikátor: A versenyre mérési
vonatkozó adatok a keretrendszer
teljesítménymérési keret keretében.
20. A közbeszer- A Kbt. 115. §-a 2024: A Kbt. 115. §-a i) A Kbt. 115. §-a szerinti i) 2024.12.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT A Kbt. 115. §-a szerinti
zési szerinti, öt szerinti eljáráshoz eljáráshoz kapcsolódó ii) 2025.03.14. HÁT nyomonköveti eljáráshoz kapcsolódóan
eljárásokhoz ajánlattevő közvetlen kapcsolódó gyakorlati gyakorlati tapasztalatok iii) a jogszabály- a KFF HÁT megvizsgálja
történő meghívásával induló tapasztalatokat a KFF vizsgálata. 2025.04.15. módosítás az ajánlattételre felhívott
hozzáférés, eljárás gyakorlatának HÁT megvizsgálja és Indikátor: A vizsgálat iv) Magyar gazdasági szereplők
illetve a vizsgálata megküldi az erről szóló eredményeiről szóló 2025.06.15. Közlönyben kiválasztásának, illetve
részvétel beszámolót a beszámoló a v) 2025.09.01. történő változtatásának (kötelező
támogatása Korrupcióellenes Korrupcióellenes vi) kihirdetését rotáció) gyakorlati
Munkacsoport részére. Munkacsoport részére 2026.02.28. és/vagy tapasztalatait és erről
2025: Amennyiben a megküldésre kerül. útmutató beszámol a
vizsgálat eredményeiből ii) A vizsgálat közzétételét. Korrupcióellenes
ez következik, a eredményétől függően, A KTM KFF HÁT Munkacsoportnak. A

szükséges jogszabály jogszabály módosítás összegyűjti és vizsgálat eredményeitől
módosítás tervezete tervezet és/vagy útmutató közzéteszi a függően a Kormány a
és/vagy útmutató felülvizsgálatára vonatkozó Kbt. 115. § közbeszerzésekért felelős
felülvizsgálatára javaslat előkészítése. szerinti eljárás miniszter útján
vonatkozó javaslat Indikátor: A módosító alkalmazására kidolgozza a Kbt.
elkészül. Jogszabály jogszabályszöveg első és a verseny vonatkozó módosítását
módosító javaslat esetén, tervezete és/vagy szintjére és benyújtja azt az
azt a Kormány benyújtja útmutató felülvizsgálatára vonatkozó Országgyűlés részére
az Országgyűlés részére, vonatkozó javaslat adatokat a és/vagy javaslatot tesz a
azt az Országgyűlés rendelkezésre áll. teljesítmény-
elfogadja és megjelenik a iii) Jogszabály módosítás mérési vonatkozó útmutató
Magyar Közlönyben. A esetén, a jogszabály keretrendszer felülvizsgálatára.
módosított szabályozás módosítás tervezetének keretében.
hatályba lép. Útmutató benyújtása az
estén, annak módosított Országgyűlés részére.
változata közzétételre Indikátor: A módosító
kerül. javaslat az Országgyűlés
2026: A versenyre honlapján elérhető.
gyakorolt hatás nyomon iv) Jogszabály módosítás
követése megvalósul a esetén, a módosítás
teljesítménymérési Országgyűlés általi
keretrendszer keretében. elfogadása és kihirdetése.
Útmutató esetén, annak
közzététele.
Indikátor: A jogszabály
módosítás a Magyar
Közlönyben elérhető.
Útmutató esetén, az a
Közbeszerzési Hatóság
v) Jogszabály módosítás
esetén, a módosított
szabályozás hatályba
lépése.
között.
vi) A szabályozás és/vagy
útmutató hatásának
nyomon követése a
teljesítménymérési
keretrendszer keretében.
Indikátor: A Kbt. 115. §
szerinti eljárás
alkalmazására és a verseny
szintjének mérésére
vonatkozó adatok a
teljesítménymérési keret
2041
2042
21. A közbe- A központi 2024: A központi i) A központi közbeszerzési i) 2024.12.31. PM, MK A KTM KFF HÁT A központi beszerző
szerzési közbeszerzési közbeszerzési rendszerekben alkalmazott ii) 2024.12.31- (KEF, DKÜ, nyomonköveti szerveket felügyelő
eljárásokhoz rendszerekben rendszerekben keretszámok és rész- től NKOH a jelentés miniszterek – a központi
történő alkalmazott alkalmazott keretszámok ajánlattétel biztosítási folyamatosan bevoná- közzétételét és beszerző szervek
hozzáférés, keretszámok és rész- és rész-ajánlattétel gyakorlatok vizsgálatáról sával) folyamatos bevonásával – elvégzik a
illetve a ajánlattétel biztosítási gyakorlatok szóló jelentés elkészítése elérhetőségét. vonatkozó gyakorlatok
részvétel biztosítási vizsgálatáról szóló és közzététele. alkalmazásának
támogatása gyakorlatok jelentés elkészül és Indikátor: A jelentés a vizsgálatát azon
vizsgálata, az európai közzétételre kerül. központi beszerző szervek keretmegállapodások
uniós 2025: A központi és az EKR honlapján vonatkozásában,
forrásfelhasználással közbeszerzési megjelenik. amelyekből uniós
érintett rendszerekben ii) A jelentés folyamatos forrásból történő
keretmegállapo- alkalmazott keretszámok elérhetősége. beszerzés
dások tekintetében és rész-ajánlattétel Indikátor: A jelentés a megvalósítására van
biztosítási gyakorlatok központi beszerző szervek lehetőség és szükség
vizsgálatáról szóló és az EKR honlapján szerint javaslatokat
jelentés folyamatos folyamatosan elérhető. fogalmaznak meg a
elérhetősége biztosított. gyakorlatok versenyt
2026: A központi segítő
közbeszerzési megváltoztatására.
rendszerekben
alkalmazott keretszámok
és rész-ajánlattétel
biztosítási gyakorlatok
vizsgálatáról szóló
jelentés folyamatos
elérhetősége biztosított.
22. A közbeszer- A keret- 2024: Az egyedi i) A 2023. évre vonatkozó i) 2024.06.30. PM, MK A KTM KFF HÁT A központi beszerző
zési megállapodáson és szerződések gazdasági adatok közzététele. ii) (KEF, DKÜ, nyomonköveti szervek által teljesítendő

eljárásokhoz dinamikus beszerzési szereplők közötti Indikátor: A 2023. évre 2025.01.31. NKOH az adatok adatszolgáltatásokhoz
történő rendszeren alapuló megoszlására vonatkozó vonatkozó adatok a iii) bevoná- közzétételét és egységes sablon került
hozzáférés, egyedi szerződések 2023. évi adatok központi beszerző szervek 2026.01.31. sával) folyamatos kialakításra, amelynek
illetve a gazdasági szereplők közzétételre kerülnek az honlapján elérhetők. elérhetőségét. segítségével a központi
részvétel közötti megoszlására adatszolgáltatásra ii) A 2024. évre vonatkozó beszerző szervek
támogatása vonatkozó adatok vonatkozó sablon szerint. adatok közzététele. teljesíteni tudják a
közzététele a 2025: Az egyedi Indikátor: A 2024. évre keretmegállapodásokon
központi beszerző szerződések gazdasági vonatkozó adatok a és dinamikus beszerzési
szervek által szereplők közötti központi beszerző szervek rendszereken alapuló
teljesítendő megoszlására vonatkozó honlapján elérhetők. európai uniós forrásból
adatszolgáltatások- 2024. évi adatok iii) A 2025. évre vonatkozó megvalósuló egyedi
hoz kialakított közzétételre kerülnek az adatok közzététele. szerződések
egységes sablon adatszolgáltatásra Indikátor: A 2025. évre odaítélésének egyes
szerint, azon keret- vonatkozó sablon szerint. vonatkozó adatok a gazdasági szereplők
megállapodások és 2026: Az egyedi központi beszerző szervek közötti megoszlására
dinamikus beszerzési szerződések gazdasági honlapján elérhetők. vonatkozó
rendszerek szereplők közötti adatszolgáltatást, azon
vonatkozásában, megoszlására vonatkozó keretmegállapodások és
amelyekből európai 2025. évi adatok dinamikus beszerzési
uniós forrásból közzétételre kerülnek az rendszerek esetén,
történő beszerzés adatszolgáltatásra amelyekből európai
megvalósítására van vonatkozó sablon szerint. uniós forrásból történő
lehetőség beszerzés
megvalósítására van
lehetőség.
23. A közbeszer- Ügyfélképességre 2024: Az i) A tájékoztató elkészítése i) 2024.12.31. Közbe- A KTM KFF HÁT A jogorvoslatok
zési vonatkozó felmérés ügyfélképességre és közzététele. ii) 2024.12.31- szerzési ellenőrzi a kezdeményezhetősé-
eljárásokhoz elkészítése és vonatkozó gyakorlat Indikátor: A tájékoztató től folyama- Döntő- tájékoztató gének javítása
történő tájékoztató anyag felmérésének a Közbeszerzési Hatóság tosan bizottság elérhetőségét. érdekében felmérésre
hozzáférés, készítése eredményeit is honlapján elérhető. kerül a Közbeszerzési
illetve a tartalmazó tájékoztatót a ii) A tájékoztató folyamatos Döntőbizottság előtti
részvétel Közbeszerzési elérhetősége. ügyfélképesség
támogatása Döntőbizottság elkészíti, Indikátor: A tájékoztató gyakorlata, amely alapján
és az közzétételre kerül. a Közbeszerzési Hatóság tájékoztató készül az
2025: A tájékoztató honlapján folyamatosan érintettek számára.
folyamatos elérhetősége elérhető.
biztosított.
2026: A tájékoztató
biztosított.
24. A közbeszer- Részajánlat-tétel 2024: A részajánlat-tétel i) A módszertani anyag i) 2024.10.31. KTM KFF A KTM KFF HÁT Az uniós forrásból
zésekhez biztosításával biztosításával tervezetének elkészítése és ii) 2024.12.31. HÁT ellenőrzi a megvalósuló
kapcsolódó kapcsolatos kapcsolatos módszertani szakmai egyeztetése. és ezt módszertani közbeszerzések
képességek módszertani anyag anyagot a KFF HÁT Indikátor: A módszertani követően anyag ellenőrzési tapasztalatai
fejlesztése a elkészítése elkészíti, és az anyag tervezete folyamatosan elérhetőségét. alapján a részajánlattétel
közbeszer- közzétételre kerül a megküldésre kerül lehetőségének megfelelő
zések palyazat.gov.hu véleményezésre a esetekben történő
szereplői honlapon. szakmailag érintett biztosítása érdekében
körében 2025: A módszertani szervezetek részére. módszertani
anyag folyamatos ii) A módszertani anyag iránymutatás készül.
elérhetősége biztosított. elkészítése és közzététele.
2043
2044
2026: A módszertani Indikátor: A módszertani
anyag folyamatos anyag a palyazat.gov.hu
elérhetősége biztosított. honlapon elérhető.
25. A közbeszer- Az aránytalanul 2024: Az útmutató i) Az útmutató i) 2024.10.31. Közbeszer- A KTM KFF HÁT Az aránytalanul alacsony
zésekhez alacsony ár tervezete elkészül, tervezetének elkészítése és ii) 2024.12.31. zési részt vesz a ár vizsgálatának
kapcsolódó vizsgálatának szakmai egyeztetése szakmai egyeztetése. és ezt Hatóság véleményezés- rendeltetésszerű
képességek rendeltetésszerű megvalósul, végleges Indikátor: Az útmutató követően keretében ben és ellenőrzi alkalmazása érdekében a
fejlesztése a alkalmazását segítő változata elkészül és tervezetét a Közbeszerzési folyamatosan működő az útmutató joggyakorlat
közbeszer- útmutató közzétételre kerül. Hatóság megküldi Tanács elérhetőségét. megvizsgálására és
zések kidolgozása 2025: Az útmutató véleményezésre a útmutató közzétételére
szereplői folyamatos elérhetősége Közbeszerzési Hatóság kerül sor.
körében biztosított. keretében működő Tanács
2026: Az útmutató tagjai részére.
folyamatos elérhetősége ii) Az útmutató elkészítése
biztosított. és közzététele.
Indikátor: Az útmutató a
Közbeszerzési Hatóság
26. A közbeszer- Piaci ismeretek 2024: Az előzetes piaci i) A kiegészített útmutató i) 2024.09.30. KTM KFF A KTM KFF HÁT A KFF HÁT a meglévő,
zésekhez megszerzésére konzultációról szóló tervezetének elkészítése és ii) 2024.11.30. HÁT ellenőrzi az előzetes piaci
kapcsolódó vonatkozó kiegészített útmutató szakmai egyeztetése. és ezt útmutató konzultációkról szóló
képességek iránymutatások tervezete elkészül, Indikátor: A kiegészített követően elérhetőségét. útmutató kiegészítésével
fejlesztése a elkészítése szakmai egyeztetése útmutató tervezete folyamatosan iránymutatást dolgoz ki
közbeszer- megvalósul, végleges megküldésre kerül az ajánlatkérők részére az
zések változata elkészül és véleményezésre a előzetes piaci
szereplői közzétételre kerül a szakmailag érintett konzultációk
körében palyazat.gov.hu oldalon. szervezetek részére. lefolytatásán felül
2025: A kiegészített ii) A kiegészített útmutató elvégezhető, piacismeret
útmutató folyamatos elkészítése és közzététele. megszerzésére
elérhetősége biztosított. Indikátor: A kiegészített vonatkozó
2026: A kiegészített útmutató a lehetőségekről.

útmutató folyamatos palyazat.gov.hu oldalon
elérhetősége biztosított. elérhető.
27. A közbeszer- Program kidolgozása 2024: A Közbeszerzési i) A programterv i) 2024.10.31. Közbeszer- A KTM KFF HÁT A Közbeszerzési Hatóság
zésekhez és végrehajtása a Hatóság elkészíti és elkészítése és közzététele. ii) 2024.10.31- zési ellenőrzi a programot dolgoz ki és
kapcsolódó kisebb ajánlatkérők közzéteszi a kisebb Indikátor: A programterv a től Hatóság programterv hajt végre egyes
képességek együttműködésének ajánlatkérők Közbeszerzési Hatóság folyamatosan elérhetőségét ajánlatkérők (pl. kisebb
fejlesztése a ösztönzése együttműködésének honlapján elérhető. iii) és nyomon- önkormányzatok) részére
közbeszer- érdekében ösztönzése érdekében ii) A programterv és a 2025.12.31. követi a annak érdekében, hogy
zések kidolgozott programmal kapcsolatos (1. össze- programok segítse közöttük a
programtervet. foglaló) végrehajtását, gyakorlati
szereplői 2025: A programterv és a információk folyamatos 2026.07.31. valamint együttműködést és a
körében programmal kapcsolatos elérhetősége. (2. össze- ellenőrzi a szakmai kapacitások
információk folyamatos Indikátor: A programterv és foglaló) végrehajtásról fejlesztését.
elérhetősége biztosított. a programmal kapcsolatos szóló
A Hatóság gondoskodik információk a információk
a program Közbeszerzési Hatóság elérhetőségét.
végrehajtásáról és a Honlapján folyamatosan
program végrehajtásával elérhetők.
kapcsolatos információk iii) A program végrehajtása
közzétételéről. és összefoglaló a program
2026: A programterv és a végrehajtásáról.
programmal kapcsolatos Indikátor: A program
információk folyamatos végrehajtásáról szóló
elérhetősége biztosított. információk a Hatóság
A Hatóság gondoskodik honlapján elérhetők.
a program
végrehajtásáról és a
program végrehajtásával
kapcsolatos információk
közzétételéről.
28. A közbeszer- A DKÜ és az NKOH 2024: A DKÜ és az NKOH i) A DKÜ és az NKOH i) 2024.06.30. MK, DKÜ, A KTM KFF HÁT A DKÜ és az NKOH a
zésekhez csatlakozása az benyújtja csatlakozási csatlakozási kérelmének ii) 2025.12.31. NKOH nyomon követi nemzetközi
kapcsolódó Európai Központi kérelmét az Európai benyújtása és csatlakozása 2026.07.30. a DKÜ és az együttműködés erősítése
képességek Beszerző Szervek Központi Beszerző az Európai Központi NKOH és a jó gyakorlatok
fejlesztése a Hálózatához Szervek Hálózatához. Beszerző Szervek csatlakozását és megismerése és
közbeszer- Sikeres felvételi kérelem Hálózatához. információt kér megosztása érdekében
zések esetén csatlakoznak a Indikátor: A csatlakozási a központi csatlakoznak az Európai
szereplői Hálózathoz. kérelem benyújtása beszerző Bizottság által
körében 2025: A DKÜ és az NKOH megtörtént. szervektől az létrehozott Ajánlatkérők
részt vesznek a Hálózat ii) Részvétel a Hálózat ennek Közössége (Public Buyers
munkájában. munkájában. keretében Community) keretében
2026: A DKÜ és az NKOH Indikátor: A Hálózat által folytatott működő Európai
részt vesznek a Hálózat szervezett konferencián tevékenységről. Központi Beszerző
munkájában. vagy más szakmai Szervek Hálózatához
rendezvényen történő [Central Purchasing
részvétel (amennyiben Bodies (CPB) Network] és
ilyen megrendezésre részt vesznek a Hálózat
kerül). munkájában.
2045
2. melléklet
A 2023. évben elfogadott Cselekvési Tervben meghatározott intézkedések státusza
2024. március
Intézkedés Határidő Előrehaladás státusza

1. A verseny szintjének 2023.03.31. Az OECD-vel való együttműködés a határidő lejártáig létrejött.
értékelését, valamint (együttmű- A teljesítménymérési keretrendszer átdolgozásával
a verseny intenzitásának ködés kapcsolatban az OECD jelentést állított ki, amelynek javaslatait
növelését támogató kialakítása) a KTM figyelembe vette a keretrendszer átalakításakor.
elemzések és kutatások Az egyajánlatos közbeszerzésekhez kapcsolódó elemzést
elvégzése (Keretrendszer az OECD elvégezte és egy jelentés-tervezetet bocsátott
továbbfejlesztése) a KTM részére, amely megállapításait a KTM figyelembe vette
a Gazdasági a Cselekvési terv kiegészítésekor.
Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet
(OECD) bevonásával
2. Kizáró okok hiánya 2024.06.30. A szükséges informatikai fejlesztésekhez szükséges fejlesztések
igazolására szolgáló előkészítése folyamatban van.
adatbázisok automatizált
lekérdezése
3. Automatikus értesítések 2024.06.30. A szükséges informatikai fejlesztésekhez szükséges fejlesztések
beállításának lehetősége előkészítése folyamatban van.
az EKR-ben
4. CPV kód szerinti keresési 2024.06.30. A szükséges informatikai fejlesztésekhez szükséges fejlesztések
funkció további előkészítése folyamatban van.
fejlesztése és bővítése az
EKR-ben
5. Közbeszerzési 2024.12.31. A szükséges informatikai fejlesztésekhez szükséges fejlesztések
dokumentumok anonim előkészítése folyamatban van.
módon történő
elérhetőségének
biztosítása az EKR-ben
6. A jogorvoslati díjakra 2023.11.30. Az intézkedés megvalósult. A Kbt. vonatkozó módosítása
vonatkozó szabályozás 2024. február 1-jén hatályba lépett.
felülvizsgálata https://njt.hu/jogszabaly/2015-143-00-00.65#CI
7. Az előzetes piaci 2023.12.31. Az intézkedés megvalósult. A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet
konzultáció kötelező vonatkozó módosítása 2023. szeptember 1-jén hatályba lépett.
adattartalmának https://njt.hu/jogszabaly/2023-411-20-22.0#CI
bővítése a tervezett
alkalmassági
követelményekkel és
értékelési
szempontokkal
8. Az egyajánlatos 2023.10.31. Az ajánlatkérők intézkedési terveinek vizsgálata megtörtént.
közbeszerzések A kiegészített útmutató közzétételre került.
elkerülését segítő https://www.palyazat.gov.hu/informacio/kozbeszerzes
módszerekről és
gyakorlatokról szóló
útmutató frissítése és
kiegészítése újabb jó
gyakorlatokkal
9. Közbeszerzési képzés 2023.06.30. Az első online képzések az e-learning platformon keresztül
KKV-k számára az első az előírt határidőben elindultak.
képzések https://kkvkepzes.gov.hu/?sesskey=0bwMuZfEmC
tananyagának
kidolgozására,
valamint a
képzések
meghirdetésére
10. Támogatási program 2023.03.31. A támogatási program az előírt határidőben elindult.
KKV-k számára https://www.palyazat.gov.hu/RRF_951_23
11. Az összeférhetet- 2023.12.31. Az összeférhetetlenségről szóló új útmutató 2023. május 25-én

lenségről szóló új közzétételre került.
útmutató kiadása https://kozbeszerzes.hu/kozbeszerzesek-az/magyar-jogi-
hatter/a-kozbeszerzesi-hatosag-utmutatoi/a-kozbeszerzesi-
hatosag-kereteben-mukodo-tanacs-utmutatoja-az-
osszeferhetetlenseggel-kapcsolatban/
12. A közbeszerzési verseny 2023.12.31. A szakmai iránymutatás közzétételre került.
tisztaságát érintő https://kozbeszerzes.hu/media/documents/A_GVH_%C3%A9s
korrupciós __KH_szakmai_ir%C3%A1nymutat%C3%A1sa_2023.11.15..pdf
kockázatokkal
kapcsolatos szakmai
iránymutatás kiadása
13. A közszférában 2023.12.31. A programterv elkészítése megvalósult és közzétételre került.
foglalkoztatottak, (konferenciák https://www.uni-nke.hu/egyetem/palyazatok/kondicionalitasi-
valamint a közbeszerzés és rendez- eljaras-cselekvesi-terv
más szereplői számára a vények
szervezeti integritás programter-
elősegítését támogató vének, illetve
konferenciák, szakmai
tájékoztató programjának
rendezvények összeállítására)
megszervezése
14. Iránymutatások 2023.12.31. Az iránymutatások elkészültek és közzétételre kerültek.
kidolgozása a kiszámít- https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/a-
hatatlan piaci szerzodeses-feltetelek-megfelelo-kidolgozasat-elosegito-
körülmények hatékony szakmai-iranymutatas-1127.pdf
kezelése, valamint a
nyertes ajánlattevőt
terhelő üzleti kockázatok
arányosabbá tétele
körében a közbeszerzési
szerződések
előkészítéséhez
kapcsolódóan
A miniszterelnök 21/2024. (III. 28.) ME határozata

a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a minősített adatok cseréjéről
és kölcsönös védelméről szóló egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva,
a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján
1. egyetértek a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a minősített adatok cseréjéről
és kölcsönös védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) létrehozásával;
2. felhatalmazom a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben –
a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje;
3. felhatalmazom a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások
eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el;
4. felhívom a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az Egyezmény létrehozásához szükséges meghatalmazási
okiratot adja ki;
5. felhívom a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert és a külgazdasági és külügyminisztert, valamint
az igazságügyi minisztert, hogy az Egyezmény létrehozását követően az Egyezmény szövegének végleges
megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé.

miniszterelnök

a Magyarország Kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság Kormánya között a minősített adatok
cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva,
a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján
1. egyetértek a Magyarország Kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság Kormánya között a minősített adatok
cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) létrehozásával;
2. felhatalmazom a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben –
a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje;
3. felhatalmazom a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások
eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el;
4. felhívom a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az Egyezmény létrehozásához szükséges meghatalmazási
okiratot adja ki;
5. felhívom a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert és a külgazdasági és külügyminisztert, valamint
az igazságügyi minisztert, hogy az Egyezmény létrehozását követően az Egyezmény szövegének végleges
megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé.

miniszterelnök

helyettes államtitkár kinevezéséről
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (1) bekezdése alapján, az igazságügyi miniszter
javaslatára
dr. Jakubovich Nóra Tamarát
– 2024. április 1-jei hatállyal –
az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárává
kinevezem.

miniszterelnök

az Országos Statisztikai Tanács tagjának megbízatása megszűnésének megállapításáról, tagjának
felmentéséről és új tag megbízásáról
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 21. § (12) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörömben eljárva
megállapítom, hogy
dr. Sölch Gellért Boldizsárnak, a Belügyminisztérium jelöltjének az Országos Statisztikai Tanácsban betöltött tagsági
megbízatása lemondására tekintettel
– 2024. január 31-ei hatállyal – megszűnt, egyidejűleg
a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 21. § (6) bekezdése alapján a Központi Statisztikai Hivatal
elnökének javaslatára
Molnár Karolinát, a Belügyminisztérium jelöltjét
– a 2024. április 2-ától 2024. július 31-éig terjedő időtartamra –
a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 21. § (6) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva
– a Központi Statisztikai Hivatal elnökének javaslatára –
dr. Zandler Katalint, az Építési és Közlekedési Minisztérium jelöltjét
az Országos Statisztikai Tanács tagsági teendőinek ellátása alól – a kijelölés visszavonása miatt – felmentem,
egyidejűleg
dr. Bói Lorándot, az Építési és Közlekedési Minisztérium jelöltjét
– a 2024. április 2-ától 2025. szeptember 14-éig terjedő időtartamra –
Csépe Zsuzsannát, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium jelöltjét
– a 2024. április 2-ától 2027. április 1-jéig terjedő időtartamra –
az Országos Statisztikai Tanács tagsági teendőinek ellátásával megbízom, továbbá
a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva,
valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendelkezésekről szóló 599/2023. (XII. 22.)
Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az Országos Statisztikai Tanács tagjának
megbízatása megszűnésének megállapításáról és új tagjainak megbízásáról szóló 87/2023. (X. 4.) ME határozatot
– 2024. január 1-jei hatállyal – akként módosítom, hogy a határozatban Gerlaki Bence tekintetében
a „Gazdaságfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe a „Nemzetgazdasági Minisztérium” szöveg lép.

miniszterelnök
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.

Magyar Közlöny 2024. Évi 38. Szám Indokolás (Ok)

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Magyar Közlöny 2024. Évi 38. Szám Indokolás (Ok)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MAGYAR KÖZLÖNY 38.

65/2024. (III. 28.) Korm. rendelet A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló

12/2024. (III. 28.) AM rendelet A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló

4/2024. (III. 28.) EM rendelet A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre

65/2024. (III. 28.) KE határozat Államtitkári kinevezés módosulásának megállapításáról és államtitkár

66/2024. (III. 28.) KE határozat Egyetemi tanári kinevezésekről 1991

1076/2024. (III. 28.) Korm. határozat A különleges földgázkészlet fenntartásához kapcsolódó

22/2024. (III. 28.) ME határozat A Magyarország Kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság

23/2024. (III. 28.) ME határozat Helyettes államtitkár kinevezéséről 2049

A Kormány 64/2024. (III. 28.) Korm. rendelete

Orbán Viktor s. k.,

1. melléklet a 64/2024. (III. 28.) Korm. rendelethez

A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok

21. 1969. 203,608

68. 2016. 2,241

A Kormány 65/2024. (III. 28.) Korm. rendelete

2. A veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 66/2024. (III. 28.) Korm. rendelete

2. § (1) A Rendelet 3. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § (1) A Rendelet 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

megfelelő forintösszeget, sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetén létesítményenként évente

kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével

Orbán Viktor s. k.,

Külgazdasági és Külgazdasági és Külgazdasági és