Boda Eszter, Herpainé Lakó Judit

A rekreáció elmélete
és módszertana 4.
Az animáció szerepe a szabad-
idő-eltöltésben, az animáció te-
rületei

Eszterházy Károly Főiskola

1
 A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 4.

KÉSZÜLT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETÉ-

NEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

Szerzők
Herpainé Lakó Judit
Boda Eszter

Szerkesztő
Dr. Révész László, Dr. Bíró Melinda

Szakmai lektor
Dr. Mayer Krisztina

Anyanyelvi lektor
Vasné Varga Judit

Készült: a TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001
''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon projekt kereté-
ben

ISBN 978-615-5621-03-1

Az Eszterházy Károly Főiskola tankönyve

A kiadványért felelős
az Eszterházy Károly Főiskola rektora.

Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában.

2015

2
A kötet szerzői:

Herpainé Lakó Judit

Testnevelő tanár, okleveles művelődésszervező,
adjunktus (EKF)
Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett testnevelő tanár
és művelődésszervező diplomát. Tanulmányait a Pécsi
Tudományegyetemen folytatta tovább, ahol okleveles
művelődésszervezőként végzett. Emellett megtanulta a
fazekas mesterséget, számos kulturális célú civil szervezet
tagja, vezetője lett. Gyerekkora óta szervez kulturális,
közművelődési és sportprogramokat, rendezvényeket.
Tájfutás sportágban segédedzői végzettséggel rendelkezik,
jelenleg is aktív szenior versenyző és versenybíró,
versenyrendező. Főiskolai tanulmányai végeztével az egri
Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban
művelődésszervezői, kultúraközvetítői munkát kapott. Majd az Eszterházy Károly Főiskola
Közművelődési Tanszékére került, ahol 14 éven keresztül tanított. 2015 óta a Sporttudományi
Intézet adjunktusa. Több felsőoktatási szak akkreditációs munkáiban vett részt, akkreditált peda-
gógus-továbbképzések létrehozója és oktatója, Európai Uniós és hazai projektek megvalósítója,
projektmenedzsere. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Nevelés- és Sporttudományi Pro-
gramjának doktorandusza.

Boda Eszter
Sportmenedzser, főiskolai tanársegéd (EKF)
Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett sport-szervező
diplomát 2009-ben, eseményszervező és rekreáció-
turisztika specializációval kiegészítve. 2011-ben a Semmel-
weis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar és a
Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi
Karának közös mesterképzésének keretében sport-
menedzserként végzett. 2014-ben a Fitness Akadémián
szerzett aerobik sportedzői végzettséget. Jelenleg
doktoranduszhallgató a Debreceni Egyetem, Ihrig Károly
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Is-
kolájában. 2015 februárjától dolgozik az Eszterházy Károly
Főiskola Sporttudományi Intézetében. Főbb kutatási
területei közé tartozik a rekreáció, ill. a sport- és szabadidő gazdaság.

3
 Tartalom
1. Bevezető gondolatok.............................................................................................................. 6
2. Az animáció jelentése, jelentősége, területei ....................................................................... 7
2.1. Az animáció jelentése ..................................................................................................... 7
2.2. A turisztikai animáció ................................................................................................... 13
2.3. Az animáció kialakulása ............................................................................................... 19
2.4. Az animáció megjelenése Magyarországon ............................................................... 25
2.5. Az animátor (animateur, animatore, guest-relations-manager) .............................. 27
3. Szabadidős intézmények ...................................................................................................... 42
3.1. Kulturális intézmények: ............................................................................................... 42
3.2. Kulturális egyesületek, civil szervezetek: ................................................................... 43
3.3. Szórakoztató intézmények ........................................................................................... 43
3.4. Sportlétesítmények ....................................................................................................... 43
4. A pszichológia alkalmazása az animációban, különösen a turizmusban ....................... 44
5. Az illem, az erkölcs és a turizmus kapcsolata ................................................................... 49
5.1. A legelterjedtebb erkölcsi irányzatok: ........................................................................ 50
5.2. Az erkölcsi cselekedetek fő jellemzői: ........................................................................ 51
5.3. Az animátor szakmai etikája (Dankó, 2010): ............................................................ 52
6. Animációs (aktivizáló) módszerek...................................................................................... 53
6.1. Ösztönzés ...................................................................................................................... 54
6.2. A visszajelzés művészete: ............................................................................................ 54
6.3. A konfliktus és kezelése ............................................................................................... 59
7. Különféle képességű és életkorú csoportok animálása rekreációs helyszíneken és
turisztikai célállomásokon ................................................................................................... 62
7.1. A kisgyermekkor és a korai gyermekkor (3–7 év) animációja................................. 63
7.2. A gyermek- és serdülőkor (8–16 év) animációja....................................................... 63
7.3. Az ifjúkor (17-20/21 év) animációja .......................................................................... 65
7.4. A felnőttek animálása (21-65 év) ................................................................................ 65
7.5. Időskorúak animálása (66 fölött) ................................................................................ 67
7.6. Speciális képességűek/fogyatékkal élők animálása ................................................... 68
7.7. Sportanimáció és játékvezetés ..................................................................................... 69
8. Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 74
9. Animációs programszervezési ismeretek........................................................................... 76
9.1. Személyi és technikai feltételek ................................................................................... 76
9.2. A rendezvények szervezésének szakaszai .................................................................. 77
10. Gyermekanimáció ................................................................................................................. 82
10.1. Célcsoport specifikus animációs programok ............................................................ 82
10.2. 3-6 éves korosztály jellemzői, animációs programkínálata ...................................... 83
10.3. 7-11 éves korosztály jellemzői, animációja ................................................................ 86
10.4. Kézműves foglalkozás részletes forgatókönyve: ...................................................... 90

4
 10.5. Játékos szellemi vetélkedő forgatókönyve ................................................................. 95
10.6. 12-16 éves korosztály jellemzői, animációja .............................................................. 11
11. Felhasznált irodalom: ........................................................................................................... 26

5
 Boda Eszter

„Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni.”

(Csíkszentmihályi Mihály)

1. BEVEZETŐ GONDOLATOK
A rekreáció tantárgy keretén belül számos hasznos ismeretet szerezhetett már a hall-
gató, melyek igyekeznek életünket és életminőségünket jobbá tenni. A felgyorsult min-
dennapok, az állandó stressz és rohanás szépen lassan mérgezik az emberek testét és
lelkét. A rekreáció, mint azt már korábban tanultuk, kiváló lehetőség ezen folyamatok
megállítására és visszafordítására, hiszen, ha élménydúsan és minőségileg is megfelelően
töltjük a rendelkezésünkre álló szabad felhasználású időt, akkor élhetjük meg a leisure-t.
Emellett az ember társas lény, szeret társaságban tevékenykedni. A későbbiekben ezt a két
tényezőt ötvöző dologról fogunk tanulni, ami nem más, mint az animáció. Biztos sokan
láttak már különböző létesítményekben, különböző környezetben olyan embereket, akik
igyekeztek jó hangulatot teremteni és aktivizálni az embereket egy-egy érdekes, sokszor
mókás feladattal vagy tevékenységgel. A továbbiakban részletesen megismerkedünk ezzel
a területtel és foglalkozással.

„Szeretetteljes módszer arra, hogyan lehet az embereket szórakozás, sport-

vagy akár kulturális téren aktívvá tenni”
(Finger-Váczy, 2002)

6
 2. AZ ANIMÁCIÓ JELENTÉSE,
JELENTŐSÉGE, TERÜLETEI

2.1. Az animáció jelentése

Mint aki dolgozott ezen a területen, saját szavaimmal úgy tudnám összefoglalni a szó
jelentését, hogy az emberek szabadidő alatti élményeinek gazdagítása, a rekreatív idő növe-
lése, valami felejthetetlen nyújtása. A másik oldalról, vagyis az animátor szemszögéből
vizsgálva a dolgot, így összegezném: olyan munka, ahol lehetőségünk nyílik kreativitásunk
és rugalmasságunk megcsillogtatására. Természetesen ez személyes megfogalmazás, ezért
tekintsük át, mit írnak róla a szakirodalmak. Eredetét vizsgálva a francia-latin animare-
animo: éltet, feltüzel szótőre vezethető vissza. Kicsit bővebben azt jelenti, hogy valaki egy
közösséget valamilyen tevékenységre aktivizál, lelkesít, buzdít, bátorít, bíztat.

Újabban a szabadidő ipar egyik kulcsfogalma lett, a pihenés vagy az üdülés során
felkínált programok igénybevételére történő motiválás a fő mozgatója.

Az animáció közös cselekvésre történő ösztönzés, a szabadidőben átélt élményszerzés.

Az animáció azzal, hogy befolyásolja a szabadidő-eltöltés tartalmát és formáit, közvetlenül
vagy közvetve társadalmi funkciót lát el.

Szabadidő szervezés szempontjából megkülönböztethetjük, amikor a szabadidős pro-

gram választása az animációs kínálat köré csoportosul, más esetben csak kiegészíti, kí-
sérőelemként tartalmazza (Herpainé, 2015). Az animáció vagy a program tartópillére, vagy
kiegészítő eleme. Pl. tornázni indulunk, vagy a strandon pihenve kedvet kapunk a vízi tor-
nához, illetve azzal a szándékkal indulunk a kézműves vásárba, hogy kreatív foglalkozáson
vegyünk részt, esetleg a városban sétálva és fagyizva kedvet kapunk a kézművességhez, és
csatlakozunk a programhoz. Természetesen a kettő nem választható el egy határozott
vonallal egymástól.

Az animáció tehát szórakoztató tevékenységként terjedt el, mégpedig olyan tevéken-

ységként, amely pozitív töltetű, vagy a negatívból pozitív felé elmozdító, de nézzük mely
területeken használható még:

7
 1. kép: Rajzfilm animálási folyamata

 A turisztikai szakemberek számára hatékony eszköz arra, hogy az üdülők

magányosságának, letargiájának, passzivitásának erejét vegyék.
 A terapeuták anti-pszichiátriaként művelik.
 A pedagógiai szakemberek a csoportmunka módszertani alapelvévé fejlesztették
az ifjúsági munkában és a felnőttképzésben.
 A színházi emberek új kommunikációs médiának tekintik.

8
  Az UNESCO és az Európai Tanács a kulturális demokrácia felé vezető úton
haladó mindennapok kultúrájának szinonimájaként kezeli (Finger-Váczy, 2002).

A „felhasználási területek” sokszínűségéből is látszik, hogy összetett fogalomról van

szó. A szakirodalmakban négy nagy területen találkozhatunk vele:

1. Az egyik leggyakoribb használata a filmgyártásban, a számítástechnikában van,

amely során az élettelen rajzokból, tárgyakból képsorozatot készítenek, életre keltve ezáltal
őket. Vagyis élettelen dolgok „felélesztése”. Ide sorolhatók többek közt a rajzfilmek,
bábfilmek, gyurmafilmek, számítógépes animációk vagy az árnyékfilmek is (pl.: Magyar
népmesék, Mekk Elek az ezermester, Az erdő kapitánya, Vuk, Ludas Matyi, Vili a veréb,
Macskafogó, Simson család stb.).
2. A második nagy terület a szociokulturális-animáció, melynek célja a szociális
segítés, illetve a kultúraközvetítés és művelődés. Egy komplex egyén- és csoportfejlesztő
tevékenység, melynek segítségével az egyének, csoportok képessé válnak kulturális, tár-
sadalmi igényeik megfogalmazására, kibontakoztatására és gyakorlására (Pordány, 2002).
Théry és Lagrange szerint minden animáció, ami elősegíti az egyének vagy csoportok
közeledését egy aktívabb és kreatívabb életmódhoz, fokozza az alkalmazkodó képes-
ségüket, kommunikációs képességeiket, s ezzel segíti a közösség életében való részvételt,
hangsúlyozva a résztvevők egyéniségét és függetlenségét (Théry-Lagrange, 1966, idézi
Pordány 1997). Jelenti az ösztönzést, lelkesítést a nevelésben, szociális gondozásban,
közösségfejlesztésben (Harangi-Magyar, 1984, idézi Kraiciné, 2005). A szociokulturális
animáció lehetőséget és segítséget nyújt a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan
hátrányos helyzetűek számára, támogatja fejlesztésüket, stabilizációs törekvéseiket, ezáltal
az esélyegyenlőtlenséget próbálja csökkenteni, valamint a társadalomban megbúvó alapel-
lentéteket megpróbálja feloldani (Herpainé, 2015). A pedagógiában a gyermekek és fiata-
lok iskolán kívüli szabadidős foglalkoztatását értik rajta, a felnőttképzésben a résztvevők
öntevékenységén és együttműködésén alapuló módszerek jelzőjeként szokták alkalmazni.
Kulturális területen alkalmazva tehát: lelket önteni egy közösségbe, ezáltal aktivitást
előidézni. Hermann Geisecke a pedagógiai beavatkozásként történő felfogásból kiindulva
5 alapformát különböztet meg:

9
 a. Oktatás: az egyetlen pedagógiai megközelítés, ami a valódi élethelyzettől távol
valamifajta tanulást lehetővé tesz, a „tartalékok felhalmozása” típusú tanulás,
ami egy előre meg nem látható élethelyzet kezelésére való felkészülést jelenti.
b. Tájékozódás: ahhoz, hogy egy helyzetben megfelelően, odaillően és a kívánt
módon tudjunk viselkedni, információkra van szükség. Az információk annál
inkább fontosak, minél strukturáltabb a pedagógiai terület, minél kevésbé előre
szabályozott a tényleges helyzet (pl. a turizmus során előforduló számtalan
szituáció).
c. Tanácsadás: a tanácsadás kiindulópontja a tanácsot kérő embert foglalkoztató
konkrét probléma. Az ő dolga, hogy a tanácsot megfogadja-e vagy sem.
d. Előkészítés: szervezés, rendezés. Egy tanulási szituáció illetve az ehhez
szükséges körülmények kialakítása. Ez a szabadidő-pedagógia egyik leggyakrab-
ban használt eszköze.
e. Animálás: kezdeményezés, ráhangolás. Egy adott szituációban rejlő tanulási le-
hetőségeket kezdőállapotba hozni és a tanulási folyamatot újra elindítani. A
fogalom magában rejt valamit abból is, amit motiválásnak hívnak (Finger-Váczy,
2002).

Gesiecke szerint a szabadidő-pedagógia ebben az értelemben az egyetemes pedagógia

része. Véleménye szerint, amikor az ember szórakozik, azt azért teszi, mert nem akar
semmit tanulni, csak az adott pillanatot és annak jókedvű eltöltését tűzi ki célul. Eközben
azonban óhatatlanul is elkerülhetetlen, hogy „ragadjon rá” valamiféle új ismeret, csak ez
nem tervszerű, és végképp nem lehet előre kiszámítani (Finger-Váczy, 2002).

Más értelmezésben a szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a

különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, ame-
lynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása és
közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. Célja a szociális segítés, illetve a
kultúra közvetítése és a művelődés. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a
munkavállalók és munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsok és a jól
szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket
(esélytelenség) megpróbálja feloldani.

10
 Az animációs munka lehetőséget ad arra minden embernek, hogy a csoportban és a tár-
sadalomban elvégzett munkája által felfedezze önmagát. Ezzel segíti a csoportban, illetve a
társadalomban eltérő körülmények között élő emberekkel való kapcsolat kialakítását, val-
amint a kölcsönös tiszteletét mások felé. Általánosan elmondható, hogy ez a szabadidős,
vagyis munkaidőn kívüli aktív tevékenység, így szükségletünk és szórakozási igényünk
szerint változó, hogy ki mennyire vesz részt benne.

2. kép: Csoportfoglalkozás

3. A harmadik, manapság egyre jelentősebb terület a turisztikai animáció, mellyel

üdüléseink, utazásaink, szabadidős programjaink keretein belül találkozhatunk. Magyar
(2003) szerint a különböző kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-központokban,
sportcentrumokban és egyéb, az idegenforgalomban megjelenő helyszíneken megvalósuló
tevékenység, aminek célja közös az aktivitás, aktivizálás segítségével emlékezetes élményt
nyújtani a résztvevőknek.
Az alábbi megállapítások a turisztikai animáció fogalmának még teljesebb körű megis-
merésében segédkeznek (Finger-Váczy, 2002):
 az animáció ösztönzés, bíztatás, ráhangolás
 az animáció üdülésre, szabadságra vonatkozik
 az animáció az üdülés közben érvényesülő ösztönzés, bíztatás
 az animáció elsősorban csoportokra irányul
 az animáció elősegíti és javítja a kapcsolatteremtést, a kommunikációt
 az animáció válasz az emberek üdülés alatti szociál-kommunikatív igényeire
 az animáció szolgáltatás
 az animáció az animátorok munkaterülete
11
 Ezek alapján a fogalma az alábbiak szerint összegezhető: az animáció az üdülés és a
szabadidő alatti közös tevékenységre való ösztönzés, bíztatás, felhívás (Finger-Váczy,
2002). A turisztikai animációban a játékos, élményt központba állító tevékenységek
kerülnek előtérbe, melynek célja a szórakoztatás, a pihenés alatt megélt élmények gya-
rapítása. A foglalkozásokat az animátorok vezetik. Róluk később még részletesebben
írunk.

Az interneten az alábbi megfogalmazás a legelterjedtebb: „A turisztikai animáció a

világon egyre több szálláshelyen elérhető, élményközvetítő szolgáltatás. Az ilyen szál-
láshelyeken (legyen az szálloda, kemping, ifjúsági centrum, apartman stb.) legalább egy
hivatásos animátor, vagy legtöbb esetben egy egész animátorcsapat dolgozik azért, hogy
az ott szabadidejüket töltő vendégek a lehető legtöbb új élménnyel gazdagodjanak” (Wik-
ipédia).

A turisztikai animáció kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, sport-

létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szol-
gáltatás, amelynek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti
kapcsolatok kiépítésével és játékos programok lebonyolításával. Ennek érdekében a közös
tevékenységekre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges
feladatául.

A turisztikai animáció célja azonos érdeklődésű emberek számára megteremteni a le-

hetőséget arra, hogy a kikapcsolódás ne a megszokott szabadidős tevékenység legyen, fel-
oldani az emberek gátlásait. Aktív tevékenységet biztosítani családoknak, pároknak és
egyedülállóknak.

Itt megjegyeznénk, hogy az

animációs programok nagy része a
gyerekeken keresztül igyekszik eljutni a
családokhoz. A családos emberek túl-
nyomó többsége akárcsak napi szaba-
didejét, úgy az éves szabadságát is a
gyerekei, unokái köré szervezi. Az az
3. kép: Sportanimációs program
állítás, hogy „a felnőtt is jól érzi magát,

12
ha a gyerekek jól szórakoznak” mindenfajta programra igaz. A foglalkozások alatt –
csakúgy, mint az üdülőhelyi animáció idején – a felnőttek vagy bekapcsolódnak, vagy a
kapcsolódó kínálatból érdeklődésüknek megfelelőek felé fordulhatnak. A családokra is
közösségfejlesztő hatású a közös animáció. Olyan programokra látogatunk el együtt, vagy
olyan dolgokat csinálunk együtt, amelyeket szervezés hiányában egyedül nem tudnánk
megvalósítani.

Az animáció központi elemei tehát a játék, a közös élmény és a társas együttlét igénye.

Az Európai Tanács értelmezésében az animáció teljesen új tevékenységi kört jelöl a kö-

tetlen szituációkban történő indirekt motiválás, ráhangolás és segítségnyújtás terén,
mindemellett a szabadidő-kultúra kulcsfogalmának és fontos képzési területének tartják.

Az animáció lehetővé teszi a kommunikációt, felszabadítja a kreativitást, segíti a

csoportképződést, és megkönnyíti a kulturális életben való részvételt. Az új tevékenységi
kör fontos sajátossága, hogy nemcsak verbális eszközöket használ, hogy intellektuális, ér-
zelmi és szociális-kommunikatív területekre is kiterjed, és még ott is hatékony, ahol az
emberi beszéd már csődöt mond (Finger-Váczy, 2002).

2.2. A turisztikai animáció

Típusai:
 rekreációs animáció
 rekreációs témaparkok
 vízi parkok, aquaparkok, élményfürdők: szezonális turisztikai parkok, éves
élmény- vagy kalandparkok, ahol a hangsúly a vízi attrakciókon van
 animáció az egészségmegőrzés jegyében
 termálturizmus/gyógyturizmus animációja
 sporttevékenységek (sport-animáció) – aktív, passzív
 animáció a lelki kondicionálás jegyében: pl. a Magic Life klubokban (Shaolin papok)
 kulturális animáció
 múzeumok animációja – megismertetés, ismeretátadás, közös in-
formációfeldolgozás

13
  várak, kastélyok: egyre több válik kastélyszállóvá – története, lakói, híres
emberek
 egyéb kulturális animáció: fesztivál, falunap, természetjárás, natúrparki
öko-túrák
 egyéb helyszínek: nyelvtanulási lehetőségek, irodalmi utak, zenei művek,
színházi előadások
 „látvány-animáció” – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek
 gasztronómiai animáció
 bor-utak, sajt-utak, főzőtanfolyamok, gasztronómiai fesztiválok
 a tipikus szórakozások animációja
 presztízs jellegű animáció – vannak olyan helyek, ahová el kell mennie a
turistának élete során, vagy például egy olyan esemény, amit látnia kell
(pl. híres festőművész kiállítása)
 kaland-animáció – lakatlan szigetek, katasztrófaturizmus, kaland- és
túlélő túrák

4. kép: Kalandtúra

Tevékenységi területeit az alábbi kategóriába sorolhatjuk:

14
  Társas együttlét, melynek célja a kontaktusteremtés, barátok szerzése, az elma-
gányosodás kerülése, pl. ismerekedős estek, grillpartik, kártya partik, táncos es-
tek.
 Hobbisport, ami esetében a kikapcsolódáson, szórakozáson, csapatok
összehozásán, a jó közérzet biztosításán van a hangsúly. Lényeges, hogy nem
teljesítmény vagy verseny, hanem előképzettség nélküli szórakozásorientált
játék, ezért figyelni kell a terhelhetőségre.
 Kreatív tevékenységek, ezek célja a játékosság és az önmegvalósítás. Szál-
lodákban kizárólag gyermekeknek szervezett foglalkozások, de gyakran a szülő
is leül az asztalhoz és szívesen készít bármit.
 Játék és kaland, aminek célja a megszokott, mindennapi tevékenységtől való el-
szakadás, pl. kirándulás, rafting, hegymászás, szörf.

Bárhogyan is csoportosítjuk, az világosan látszik, hogy a turisztikai animáció minden

területe az élményen keresztül az emberek egymásra találásáról és ezáltal a kon-
taktusteremtésről szól, a szabadidő alatti közösen megélt tevékenységekről és élményekről.

Már 1973-ban megfogalmazásra kerültek az alábbi konkrét tartalmi jegyek, melyek még
teljesebbé tették az animáció fogalmát:

 kezdeményezés, serkentés, javaslat

 aktivitás, mozgás, sport
 társaságkedvelés, barátságosság, szórakozás
 kapcsolat
 öröm, élvezet, változatosság

Ez alapján már levezethető az animáció három minőségileg eltérő fokozata (Finger-

Váczy, 2002):

 az animáció folyamata (serkentés, kezdeményezés, javaslat)

 az animáció tartalma (társaság, mozgás, aktivitás)
 az animáció hatása (öröm, élvezet, kapcsolatteremtés, élmény)

Funkciói: (Finger-Váczy, 2002)

15
  fogadás, köszöntés
 tájékoztatás
 vendégekkel közösen csinálni valamit
 különlegesség szervezése
 segítségnyújtás a másokkal való megismeréshez
 jelenlét, megközelíthetőség, elérhetőség
 ellátás, kiszolgálás
 törődés, gondoskodás
 érdeklődés, érdeklődés bemutatás
 elbúcsúzás, elbúcsúztatni

Célja:

 a nyaralással eltöltött idő színesítése és gazdagítása (intenzívebb, változatosabb

nyaralási élmény)
 az egyéni aktivitások fokozása (olyan kipróbálása, amit otthon a hétköznapok-
ban nem tenne)
 kapcsolatteremtések fokozása
 a kommunikáció mélyítése és kiépítése
 több móka, öröm, élvezet
 esély adása arra, hogy az animáció alatt megszerzett élmények a vendégekben
tovább dolgozzanak
 az életminőség javítása az üdülés alatt
 új ismeretek szerzése (indirekt tanulás)

A turisztikai animáció legfőbb feladata, hogy a szálláshelyre érkező vendégek minél

elégedettebben, minél több új élménnyel gazdagodva utazzanak el a szálláshelyről. Nem
titkolt cél, hogy eközben minél többet költsenek a szállodában, valamint később is
térjenek vissza oda. Ehhez az animátoroknak rendkívül összetett elvárásoknak kell
megfelelniük, és igen szerteágazó feladatkörökben kell helytállniuk nap mint nap. Az
animáció ugyanis sokkal több, mint egyszerű programszervezés. Az animátor élményeket
ad a vendégeknek, miközben a szálláshelyen egyfajta sajátos házigazda szerepet is betölt,

16
hiszen személyes, akár bizalminak is tekinthető vendégkapcsolatai révén közvetítőként
léphet fel a személyzet és a vendégek között. Gyerekek, felnőttek, családok, baráti
társaságok, dolgozói kollektívák egyaránt részt vehetnek a programokon, a jó animátor
tudja, hogy az adott társasághoz melyek a legtesthezállóbb programok (Wikipédia).

4. Az animáció negyedik részterülete a rendezvény animáció, mely a rendez-

vényszervezéshez kapcsolódó feladatokat fedi le (tervezés, szervezés, lebonyolítás és
utómunkálatok). Dankó (2010) szerint a rendezvény animáció fogalma hasonlít tar-
talmában a korábban bemutatott turisztikai animációhoz.

Magát a fogalmat Edouard Limbos, az animáció jeles francia professzora ültette át a

közösségi életre. A filmipari animációt leszámítva az összes többi megegyezik abban, hogy
az egyén, vagy egy/több csoport belülről fakadó aktivitását mozdítja elő, fejleszti, serkenti.
Közös bennük az is, hogy az aktivizáló foglalkozást, tevékenységet vezető személyt
mindegyik esetben animátornak hívják. Természetesen nemcsak a szakemberek által
szervezett és lebonyolított animációs programok léteznek. Beszélhetünk hétköznapi ke-
retek között megvalósuló, saját magunk által szervezett animációról is. Ilyenkor a hivatalos
animáció kifejezés helyett a játék megfogalmazást használjuk. Például amikor családi vagy
baráti összejöveteleket tervezünk, sokszor előkerülnek a legkülönfélébb társas-, kártya-,
vagy egyéb játékok, melyek az adott közösség összekovácsolását és a közös élmény szer-
zését hivatottak elősegíteni. Ez alapján tehát animációról beszélhetünk itt is (Herpainé,
2015.)

A Finger-Gaylor féle anagramma (1990) kreatívan összegzi az animation szó betűivel

az animációs tevékenység lényegét és főbb jellemzőit:

 Anregung = javaslattevés, kezdeményezés

 Neugierde = kíváncsiság
 Interesse = érdeklődés
 Motivation = indíték
 Aufforderung = felkérés, buzdítás
 Tatigkeit = tevékenység
 Impuls =ösztönzés
 Offenheit =nyitottság
17
  Nachwirkung =utóhatás

Animáció egy „európai” kifejezés az üdülés és a szabadidő területén, és ezzel együtt

állandó része a szolgáltatási kínálatoknak. Az „animáció” kifejezés és az ebből levezetett
fogalmak majdnem mindegyike az európai nyelvben, illetve a Földközi-tenger térségének
nyelveiben is megtalálhatók:

a francia nyelvben (hiszen alapjában véve francia találmányról van szó): Animation (fe-
lélesztés, felélénkítés), Animateur (játékmester egy szabadidőközpontban, ellentétben a
Monituer-rel, aki képzett sportoktató), Animatrice
 a francia nyelvben (hiszen alapjában véve francia találmányról van szó): Anima-
tion (felélesztés, felélénkítés), Animateur (játékmester egy szabadidőközpont-
ban, ellentétben a Monituer-rel, aki képzett sportoktató), Animatrice

 az olaszoknál: Animazione, Animatore, Animatrice

 spanyol nyelvterületen, ahol jelentése közelebb áll a szórakoztatáshoz: Ani-

mación, Animador, Animadora

 szerb-horvát nyelvterületen: Animacija, Animátore

Törökországban: Animasyion, Animatör, Animatörler

Csupán az angol nyelvterülten alakult másképpen a fejlődés, mivel ott más gazdasági
terület (film- és számítógépipar) idejében „lecsapott” a fogalomra, így az animáció jelen-
tése ott a trükkfilmek figuráinak mozgását jelenti. A turizmus területére alternatív
megnevezésre volt szükség, ami jelentésében és tartalmában visszaadja a fogalom lényegét,
de mégis más. Erre született meg a Guest Relations, illetve az Active Guest Relations.
Ebből levezetve Guest-Relations-Manager, Active-Guest-Relations-program, vagy akár
Activity-program szóhasználat az elfogadott és bevált az angoloknál.

Mivel az ösztönzés, a motiválás is szerepel a fogalmat körülíró szavak között, sokan

hajlamosat azt gondolni, hogy manipuláció is egyben. Ennek tisztázása végett tekintsük át
az alábbi táblázatot, és nézzük meg a két fogalom közötti különbségeket:

18
 ANIMÁCIÓ MANIPULÁCIÓ

Nyílt Észrevétlen, rejtett

Kötetlen Ellenőrizhetetlen

Önkéntes Nem önkéntesen veti alá magát valaki

Saját akaratból történik (a vendég Külső akaratból történik (külső cél: a

saját motivációja) manipulátor egyéni célja)

1. táblázat:

Sokat szóltunk már arról, hogy az animáció valamilyen közös tevékenységre bíztat,
ösztönöz, az üdülővendégek kívánságaira kínál választást. Ebben rejlik összetettsége és
nehézsége, hiszen nem mindenki vágyik a közösségi programokra, illetve a különböző
emberek különféle tevékenységek iránt érdeklődnek. Tehát komoly kihívás olyat kitalálni,
ami közel mindenkit érdekel és meg is mozgat. Szerencsére segítségünkre vannak olyan
fogalmak, mint az élmény (akár új ismeretek által) és a játék. Játszani – Huizinga óta
tudjuk, hogy – minden ember szeret, a minél több élmény átélése pedig emberi létünk
egyik célja, vagyis a tökéletes recept egy remekbe szabott animációs programhoz, ha öt-
vözzük a kettőt.

Összefoglalásképp nézzünk meg egy utolsó megfogalmazást az animáció másik jelentős

francia professzorától, Lucian Trichaudtól: ,,Az animáció segíthet mindannyiunkat abban,
hogy egy társadalmon, egy közösségen belül megtaláljuk hovatartozásunkat, megkönnyíti
számunkra az identifikáció, az azonosulás folyamatát, felébreszti és fejleszti bennünk a
találkozás, a párbeszéd, a megértés, a kölcsönösség, a társadalmi beilleszkedés szükségle-
tét. Az animáció megkönnyíti az egyének ill. csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti
az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.” (Trichaud, 1967,
idézte Juhász, 1997).

2.3. Az animáció kialakulása

Kialakulását különböző változások befolyásolták, főként az USA, Olaszország és a volt
Szovjetunió területén zajló átalakulások, azonban különösen a 30-as években folyó szo-

19
ciális csoportmunka fejlődése gyakorolt rá hatást. Ifjúsági közösségekben és ifjúsági
szervezetekben fedezték fel először, hogy mennyire fontos a fiatalság részvétele a szociális
és szabadidős területeken. Ezzel szoros összefüggésben van az „Ifjúság és kultúra házai”-
nak felbukkanása a 40-es években. Ennek köszönhetően már a II. világháború után kiala-
kult az államilag támogatott és elismert, minősített „animateur” képzés. Ennek egyenes
következménye volt, hogy a particitív (személyes részvételen alapuló), szociokulturális
animáció szellemiségét a szabadidő- és üdülési szférába is hamar átültették. Az 50-es
évekre a turisztikai animáció kezdeményei megjelentek a francia családi üdülőfalvakban,
amelyek kínálatukba kezdettől fogva integrálták a különféle animációs programokat. A
célok sokfélesége ellenére az összes animációs próbálkozás közös vonzása, hogy olyan
nyílt helyzeteket/szituációkat teremtenek, melyekben elkerülhetetlen, hogy az emberek a
környezetükben lévőkkel megismerkedjenek, bátorságot öntenek beléjük annak érdeké-
ben, hogy a kommunikációs gátakat, kapcsolatteremtési akadályokat, gátlásokat leküzdjék,
és akár az érzelmi védettség és szociális biztonság érzetét adják számukra.

A turisztikai animációról szóló nézeteket a szociokulturális animáció harcosai vehe-

mensen és sokszor félreértve vitatják. Abból indulnak ki, hogy a szabadidő-kulturális
munka kiindulási alapja az igény, hogy az emberek új kommunikációs formákat ismer-
jenek meg. Ennek okait elsősorban a kommunikációszegény munkahelyi környezetben és
a kapcsolatok kialakulása ellen ható lakókörnyezetben kereshetjük, amely révén az em-
berek természetes találkozóhelyeik többségét elvesztették. A szociális kapcsolatok
színterei korábban az alábbi helyszínek voltak a közösségek életében:

 három generációs család

 házon belüli és a ház előtti térség (városban)
 udvar (falun)
 a falu főtere
 a templom kijárata
 vásár
 kocsma, kávéház vagy szatócsbolt

Ezek a mai lakókörnyezetekben – a lakótelepeken és a peremvárosokban – már nem

adottak. Változás kellett. Kialakulását elősegítette, hogy a második világháború végét

20
követően beindult egyfajta gazdasági növekedés, valamint a sugárhajtású repülőgépek ter-
jedésével a világot átölelő tömegturizmus is jelentős fejlődésnek indult. Az egyre gyorsabb,
kényelmesebb és egyre megfizethetőbb utazási lehetőségekre válaszul gigantikus szál-
láshelykomplexumok jöttek létre, ahol egyszerre akár több ezer ember is üdülhetett. A
szállodák a strandokon, medencéken kívül nem tudtak egyéb programlehetőségeket aján-
lani vendégeiknek, akik így a szállodán kívül keresték az elfoglaltságot, és ott is költötték el
a nyaralásra szánt pénzük jelentős részét. Hamar felismerték a szállodatulajdonosok, hogy
ez így nem halad jó irányba. Ekkora merült fel a gondolat, hogy mi lenne, ha igyekeznének
a vendégeket a szálloda falain belül tartani valamivel, és hatni rájuk a programok által,
hogy jövőre is visszatérjenek.

Az 1960-as években az első animátorokat még GO-ként, vagyis „Gentle Organizer”-

ként emlegették. Feladatuk akkor még nem volt annyira összetett, programok szervezését
és a vendégekkel való kapcsolattartást jelentette. Mivel a szolgáltatás francia nyelvterületen
(elsősorban Észak-Afrikában, főleg Tunéziában) kezdett terjedni, így elnevezése is erről a
nyelvterületről származtatható.

Az animáció talán legismertebb megjelenése a Dirty Dancing című film, ahol Johnny
Castle (Patrick Swayze), a főhős nem más, mint a Kellerman Hegyi Tó Hotel mai ér-
telemben vett táncanimátora (Wikipédia).

5. kép: Johnny Castle (Patrick Swayze) esti szórakoztató műsoruk közben

21
 A 70-es évek óta az animáció nem kizárólag az exkluzív szabadidőklubok kiváltsága,
hanem a társadalom számos területén működő szakma lett, beágyazódott a társadalmi-
gazdasági trendekbe.

A turizmus területén az elmúlt évtizedekben megjelent lehetőségek tovább erősítették

létjogosultságát és kialakulásának szükségességét. (Finger-Váczy, 2002) De mik voltak az
animációt megalapozó változások a turizmusban? Ezt vegyük most sorra.

Egy új fogalom megjelenése (legyen szó bármilyen fogalomról az élet területén) minden
esetben valamiféle (társadalmi) változást feltételez. Ebben az esetben is így történt. A ki-
induló alap a városi, illetve a nagyvárosi orientációjú társadalom, melyet a személytelenség,
a médiafüggőség és az általános kapcsolatszegénység jellemzett. Jost Krippendorf, svájci
turizmuskutató az alábbi táblázatos formában foglalta össze a fejlődés lényeges elemeit:

A tudományos növekedés faktorai:

Indító szikra Tudományos-technikai haladás, tömegtermelés

Növekvő jólét: emelkedő jövedelmek, reáljövedelem

Következmények
növekedés

Városiasodás: egyhangú lakóövezetek és iparvidékek, a

városi népesség növekedése

Mobilitás: tömeges motorizáció, a közlekedési infra-

struktúra kiépülése

Szabadidő növekedése: a munkaidő csökkenése

„Eltársadalmasodás”: az élet szabályozottságának

Ár
növekedése, a hagyományos közösségek feloldódása

Individuális stressz: gépies és funkcionalizált munka és

életvitel, a környezet minősége romlik, a társadalmi
nyomás erősödik

Turizmus: mint felszabadító szabadidő-eltöltési forma,

Megoldás
a mindennapok világától távol pihenő, üdülő területeken.

2. táblázat:

22
 A társadalomban bekövetkezett átalakulások és a turisztikai kínálat szerkezetében tör-
tént változások kihatással voltak az üdülővendégek kapcsolati és információs lehetőségeire
is. A tömegturizmus kezdetleges megjelenési formái kevés interakcióra adtak lehetőséget.
A kisebb, családias hangulatú vendégházak házigazdái a több ezer férőhelyes szállodákban
nem tudták tovább ellátni ugyanazokat a feladatokat (1950-es évektől kezdődően). Nap-
jainkban divat lett újra kisebb vendégházakban ez a házigazda/vendégváró szerepkör. De
mi ez a házigazda szerep, és miért kapcsolódik az animátori munkához:

 Az üdülés közbeni kezdeményezés (vagyis mai értelemben vett animáció) korá-

bban a házigazda szereprésze volt minden hotelvezető és panziótulajdonos
számára.
 A házigazda minden vendég számára egyértelműen azonosítható felelős és
természetes személy volt, nem csak egy „funkcióhordozó”.
 A házigazda-vendég kapcsolat személyes kapcsolat volt, és az üdülők
tájékoztatására, motivációra és kapcsolatteremtésre vonatkozó igényeit jórészt
kielégítette.
 A gazda elbeszélget a vendégekkel és tanácsot ad, hova érdemes kirándulni, mi-
lyen cipőt vegyen fel hozzá, személyesen közreműködik az üdülőhelyen
működő vállalkozásokban, és esténként megkérdezi a vendégeket, hogy töltöt-
ték a napot, s hogy tetszett nekik a környék.

A panziók, szállodák viszonylag kicsik voltak, áttekinthető rendben várták a vendége-

ket, könnyen jött létre kapcsolat a vendégek között, hisz ugyanabban a házban töltötték
szabadságukat. Ezek a kis vendéglátóhelyek ma sem haltak ki teljesen, sok működik
közülük ma is az Alpokban és az Alpokalján, a középhegységekben és az európai
partvidékeken. A házigazda „kiesése” csupán egy a sok változás közül, szedjük ezeket is
csokorba.

A legfontosabbak turisztikában bekövetkező változások az animáció kialakulása szem-

pontjából (Finger-Váczy, 2002):

 az utazási intenzitás növekedése (195424%, 1970 41,6%, 1988 65%,

198967%)

23
  a vendégek számának növekedése
 szálláslehetőségek bővítése (nagy hotelek, üdülőközpontok)
 új szállásformák bevezetése (üdülőfalvak, klubok)
 nagyfokú racionalizálás és kevesebb személyzet
 a turizmus új szervezési formáinak bevezetése (apartmanok, time-sharing stb.)

Ezen tényezők teljes mértékben megváltoztatták a vendéglátó szerepét. A kapcsolat

közte és a vendég közt személytelenné, kialakulása olykor akár lehetetlenné is vált. A
nyaralók közti kapcsolatok felszínesebbek lettek vagy ki sem bontakoztak. Tovább ne-
hezítette a helyzetet a nyaralók és a helyi lakosok létszámának arányában bekövetkezett
jelentős mértékű eltolódás. Érdekességként nézzünk néhány adatot erre:

 Az 1970-es években csak a 4 legnagyobb német keleti-tengeri üdülőközpontban

19.000 pótvendégágyat telepítettek rövid idő alatt.
 A 3-5000 férőhelyes üdülőközpontok gyakran 1-2000 fős települések
szomszédságában találhatók meg.

A turizmus ezen irányba történő fejlődése redukálta azon kínálatot, melyet addig az
üdülőhelyi környezettől várt a turista, vagyis az útmutatást, serkentést, kapcsolatteremtést.
A kapcsolatteremtés csökkentett kínálata mellett pedig egyre nőtt a kevés utazási tapaszt-
alattal rendelkező üdülők száma, akiknek nagy szükségük lett volna a tanácsra, útmutatásra
és programötletekre.

Ez a két trend megjelenése világossá tette, hogy igény volt valami újra a szociál- kom-
munikatív szolgáltatások területén. A hagyományos szolgáltatások mellett (melyek többek
között a szállítás, maga a vendéglátás vagy a fizető-vendégszolgálat) megjelent az
üdülőhelyi szabadidő szervezés, az üdülőket aktivizáló kulturális és egyéb rendezvények
kínálata. Turizmus-kutatók szerint az egyik legfontosabb elvárás a szolgáltatókkal szem-
ben a vendégek teljes mértékű kiszolgálása szociális, tehát gyakorlatilag ennek is
köszönhető az animáció megszületése.

Az animátor tehát a kezdeti időkben a házigazda szerepét is átvette. A „jó házigazda”

funkcióiról a turisztikai animáció funkcióinál már olvashattunk, hiszen ezek nem választ-
hatók külön egymástól.

24
 A feladatokat nem szükséges egy embernek ellátnia, sőt a mai animációban bevált szo-
kás, hogy egész team dolgozik együtt a vendégek szórakoztatásáért. Az animációt gyakran
definiálják szolgáltatásként, mely a funkciókat olvasva nem meglepő. Napjainkban,
elsősorban külföldi szállodákban ugyanúgy elvárják az animátorok foglalkoztatását, mint a
recepciósét, londinerét vagy a bárpincérét.

A turisztikai animáció külföldön akkor vált népszerűvé, amikor fiatalok csoportja egy
újfajta üdülési formát hozott létre Mallorca szigetén. Ezeket a fiatalokat azért hívták a
vendégek mellé, hogy a nyaralásuk ideje alatt szórakoztassák őket. Tehát Franciaországban
jelentek meg az első úgynevezett turisztikai animátorok. Gerard Blitz és Gilbert Trigano
voltak azok, akik sikerre vitték a mai napig is létező és üdültetésben élen járó Club Medi-
terranée nevű utazási vállalkozást (1950), vagyis a Club Medet (1957). Tervük szerint egy
nagy turisztikai vállalkozást akartak indítani, azonban nem volt elég tőkéjük a kezdéshez.
Annyi pénzt gyűjtöttek össze, ami ahhoz volt elég, hogy egy kisebb
üdülőterületet béreljenek. Kezdetben ismerőseiket hívták meg, majd
egyetemistákat és fiatalokat. A Club Med ma a világ öt kontinensén 61
6. kép: Club
klubszállodát kínál egzotikus országokban és Európán belül, 23 Med logója

klubszálloda pedig a hegyekben várja a téli sportokat kedvelő vendégeket.

Külföldi országok esetében nem mindenhol terjedt el az animáció. Néhány ország,

amely az élen jár: Olaszország, Tunézia, Egyiptom, Törökország, Spanyolország,
Görögország (főként a szigetvilág). Tunéziában például külön szakmának számít.

2.4. Az animáció megjelenése Magyarországon

Magyarországon először 1931-ben a Pesti Hírlap Nyelvőre című zsebkönyvben jelenik
meg a szó Tolnai Vilmos magyarázata által, aki szerint az „animál, animiroz” jelentése:
„éleszt, elevenít, élénkít, kedvet kelt, jókedvre gerjeszt, felvidít, vidámít, biztat, buzdít,
lelkesít, sarkall, serkent, rábeszél.” (Gesztesi, 1991).

A 2000-es években jelentős beruházások kezdődtek az idegenforgalmi szálláshelyek

piacán. Az „életben maradás” sok új szálláshelyet arra kényszerített, hogy létrehozzon egy
olyan szolgáltatást, amivel valami újat nyújt, és ezáltal odavonzza a vendégeket. A
megoldás az animációban volt. Hatásos volt és olcsó, ezért egyre több hazai szállásadó

25
választotta ezt a megoldást. Természetesen az idegenforgalmi animációt tekintve teljesen
más szemszögből vizsgálhatjuk a hazai és a külföldi szállodákat. Magyarországon
leginkább a Balaton és egyéb tóparti, vízparti környéken találunk olyan szállodákat, ame-
lyek lehetőséget biztosítanak az animációra.

A nagyobb üdülőhelyeken, amelyek kívül esnek a balatoni régión, még elvétve (azon-
ban egyre növekvő számban) találunk olyan szállodákat, ahol ilyen ajánlatokkal próbálják
odacsábítani a vendégeket. Számokban kifejezve ez kb. 10%-ot jelent, ami meglehetősen
kevés. Számos 100-200 szobás szálloda ezek szerint semmiféle programlehetőséget nem
kínál az odaérkezők gyermekeinek vagy az aktív pihenésre vágyóknak, s ezzel el is veszíti
ezt a réteget. Nagy potenciál van tehát benne, érdemes kihasználni.

A Balatonon elsősorban a legfőbb cél, hogy a gyermekes családok szívesen látogassa-

nak el a magyar tengerhez. A Balaton vendégforgalmi adatai alapján szükség van a
versenyképesség javítására a térségben. A marketingtevékenység részeként a Balatoni Re-
gionális Idegenforgalmi Bizottság turisztikai animációs rendszer kiépítését szorgalmazta a
balatoni régióban. Igaz, a turisztikai animáció a Balaton kínálatában már jelen volt, és a
Magyar Szállodaszövetség balatoni régiójának 64 szállodája közül 21 példamutatónak
minősíthető. A Balatontourist Rt., a Siotour Rt. kempingjeiben, a Hotel Ezüstpart, a Club
Tihany és a Hotel Magistern szállodákban, a Kolping Hotelben mind-mind jól működő
animációval találkozhatunk.

A belföldi turizmus fellendülésével nagy kereslet mutatkozik olyan szállodákra, ahol a

családok minden tagja jól érezheti magát. A külföldi turisták is igénylik ezeket, hiszen
náluk elterjedt és népszerű ez a szolgáltatás (németek, lengyelek, olaszok, spanyolok stb.).
Éppen ezért nem csak a balatoni régióra jellemző már manapság az animáció alkalmazása,
hanem már más területeken is találkozhatunk ilyen szolgáltatásokkal akár egész évben
(például a Velencei-tónál a Velence Resort&Spa, vagy Noszvajon az Oxigén Hotel & Zen
Spa stb.).

26
 7. kép Ele-Fülöp és a gyerekek, animációs program a Velence Resort&Spa-ban

2.5. Az animátor (animateur, animatore, guest-relations-manager)

Animatőr, melynek több jelentése is használatban van:

1. Szabadidő-tanácsadó, modern foglalkozás az idegenforgalom területén. Kezdetben

csak az üdülőklubokban dolgoztak animatőrök, ma már a nagy szállodákban is.
Képzettség és komoly szakvizsga előzetes megszerzése manapság már nem követel-
mény, általában intenzív felkészítés előz meg egy-egy szezont. Az animátorok
szórakoztatják és foglalkoztatják a vendégeket, sport- és szabadidőprogramokat
szerveznek és előmozdítják a vendégek közötti kapcsolatokat (Finger-Váczy, 2002).
2. Franciaországban állami diplomával rendelkező, a Németországban működő szociális
munkásokhoz hasonló alkalmazottak, akik a szociális nevelésben és felnőttképzésben
dolgoznak (Finger-Váczy, 2002).

Az animátor aktív közreműködést biztosító programok, események kezdeményezője,

szervezője, irányítója, résztvevője, aki érdeklődést ébreszt és részvételi lehetőséget biztosít
az üdülővendégeknek.

27
Az animátornak rendelkeznie kell az alábbi alaptulajdonságokkal:
 jó kommunikációs képesség
 rugalmasság
 képesség a megváltozott helyzetre történő gyors reagálásra
 nyitottság a vendégek (gyermekanimáció esetében a gyerekek) felé
 hitelesség
 diszkréció

Szakmai kompetenciák:
 szakképzettség turizmusban, animációban
 műveltség, kreativitás
 nyelvismeret (legalább két nyelven)
 sportban való jártasság
 program- és rendezvények szervezése és lebonyolítása

8. kép: Aqua fitness

A megfelelő minőségű animációs szolgáltatás jelentős bevétel a szállodának. Animátori
munkáim során számos olyan esettel találkoztam, hogy a vendég kifejezetten az animátori
programok miatt fizetett be az adott szállodába (és volt hajlandó plusz felárat fizetni
ezért!). A szállodák bevételein keresztül a turizmus fejlődését és felvirágzását is elősegíti.
Egyre több ország számol ezzel a jelenséggel, így az animátorok oktatására is egyre
nagyobb hangsúlyt fektetnek.

28
 9. kép: Egy jó animátor ismérvei

Az animátor sokrétű feladatkört lát el a kiscsoportok létrehozása és fenntartása során,

valamint a lokális társadalom életében egyaránt.

Fő feladatai a következőek:
 betölti a házigazda szerepét, mindenkivel jó viszonyt igyekszik kialakítani
 példát mutat
 munkájával fejleszti a helyi társadalom kulturális igényeit
 serkenti a különböző csoportok önkifejezését
 társas együttlétre ösztönöz
 szorgalmazza a helyi kulturális szokások megőrzését és továbbadását
 összehangolja a csoportot és a csoportos munkát
 foglalkozik az egyénekkel és az egyéni problémákkal is
 biztosítja a kezdeményezés és az egyéni felelősség felébredését
 építi az egymás mellett élő csoportok közötti kapcsolatokat
 kezdeményezi a jó működéshez szükséges változtatásokat
 nem tör a csoport élére, hanem konszenzusra, megegyezésre törekszik

A sokrétű feladatkörből és a különféle működési területekből adódóan az animátori

munka során különböző animátorszerepek alakulhatnak ki sajátos csoportkörökben
tevékenykedve.

29
Ilyenek lehetnek:
 szervező
 leginkább a kezdeti stádiumban jellemző
 adminisztrációs tevékenység, összejövetelek szervezése
 szószóló
 a lehető legritkábban forduljon elő
 bizonyos helyzetekben azonban elengedhetetlen
 ügyelni kell arra, hogy ne képviselje senkinek sem az érdekeit a többiekénél
nagyobb mértékben
 kihívó
 leginkább a hátrányos helyzetű csoportok kapcsán érdemes ezt a szerepet
választani
 küzdenie kell az előítéletekkel és a diszkriminációval
 igen nehéz szerep
 fejlesztő
 bíztatnia kell a tagokat a szereplésre, öntevékenységre és érdekér-
vényesítésre
 támogató
 igen sokszínű szerep
 már létrejött és működő csoportok esetében érdemes ezt a szerepet választani

Limbos (1985) az alábbi animátorszerepeket és animátortípusokat különböztette meg:

1. technikus animátor: pl. fotókör, kerámiaműhely vezetője, turisztikai animációban a dj
2. sporttal foglalkozó animátor: pl. kajakozás, barlang-kutatás tanítója, sportos fo-
glalkozások lebonyolítója
3. kulturális animátor: pl. filmfórum, irodalmi klub irányítója, fakultatív programokon a
kísérő animátor
4. társadalmi-nevelő animátor: pl. ifjúsági otthon, iskola területén
5. intézmények animátora: pl. ifjúsági ház, alkotóműhely keretében
6. relációs (kapcsolati) animátor: pl. vitaest, véleménycsere koordinátora
7. lakókörzetek animátora: pl. a helyi lakosság szervezője
8. képző animátor: pl. animátorképzés, továbbképzés, szakosodás oktatója
30
Alapszabályok az animátor munkában:

 Minden olyan dolgot ajánljunk a vendégnek, amit ő otthon soha nem szokott
csinálni.
 Soha nem kényszerítjük a vendéget a részvételre (hiszen az
üdülését/szabadságát) tölti, de segíteni kell mindenkit abban, hogy ne maradjon
ki a játékból a kora, súlya vagy egyéb fogyatékossága miatt.
 Vonjuk be a törzsvendégeket, ha új programot kell kitalálni/megvalósítani, ér-
tékelni fogják.

10. kép: A turizmus heti ritmusa

Az animáció szervezésének folyamata (Dankó, 2010):

1. Előkészítés – tájékozódás:
 a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség, környezete stb.)
 résztvevők összetételéről
 az adott szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről, árszínvonaláról
 sport- és játéklétesítményeiről

31
  helyi vezetők, megbízók kérései
 a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az animáció terén
2. Animátori csapat kialakítása:
 külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat, vagy maguk to-
boroznak
 meg kell határozni a team nagyságát
 ki kell jelölni, ki az, aki alkalmas koordináló, vezető animátornak (játékvezető,
háziasszony)
 különböző területre specializálódott animátorok megkeresése
3. Programterv kidolgozása
 a vezető animátor az összegyűjtött információkat elemzi az animátorokkal
együtt
 ötletek cseréje
 részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét meghatározása, szétosztása
 előkészítési munka
4. Programok hirdetése
 fontos feladat a programok reklámozása, szórólapok, hangosbemondó,
mikrofon, szócső, személyes invitálás
 leghatásosabb a személyes érdeklődés felkeltése
 hatásos, ha különböző érzékelési területekre hatunk:
 látás – plakátok, szórólapok, meghívókártyák
 hallás – személyes invitálás, hangosbemondó stb.
 ízérzékelés és szaglás – látványkonyha, borkóstoló
 tapintás – agyag, gipsz, váratlan, hirtelen fellépő inger

Lássunk egy példát a programajánlatra:

Programajánlatuk olyan, mint a svédasztal, mindenki talál benne számára érdekeset:

 Sportlehetőségek, kirándulások, túrák, a környék adta lehetőségek kiaknázása,

csak gyalogosan átélhető élmények fókuszba állítása.

32
  Társasjátékok, vetélkedők, amelyekben mindenki győzhet, nem csak a
szakember.
 Ismerkedési estek, táncmulatság kollektív, a sarokban ülőket középre perdítő
játékokkal.
 Esténként musical, revü vagy kabaré előadás a vendégek közül napközben
felfedezett új tehetségek bevonásával stb.

Az animátorképzés külföldön és itthon

Mivel napjainkban külön szakmaként is emlegetik az animátorságot, ezért óhatatlanul is

szükségessé vált megfelelő színvonalú képezés létrehozása, ahol minden animátor kellő
pszichológiai, szociológiai, andragógiai, sportági, anatómiai és élettani ismereteket szerezhet.

Minden képzésnek az alábbi szakaszokra bontva kellene megvalósulnia:

 fogékonnyá tétel, informálás (előkészítő szakasz)
 ütemezett képzés
 továbbképzés (későbbi szakasz)
 szakosodás egyes szakterületre

A gyakorlati életben azonban meglehetősen kevés példát és alkalmat találunk ilyen

képzésekre, pedig az igény valós, ezt mutatta például a pár évvel ezelőtt Budapesten
megrendezett animátorképző tanfolyam iránti nagymértékű érdeklődés.

Külföldön, mivel elterjedtebb szakmáról van szó, a képzésre külön iskolák alapultak,
ahol komoly gyakorlati felkészítés folyik (ezek időtartama akár 1-2 év is lehet). A képzés
árát a jelentkező finanszírozza. Ismerkedjünk meg két animációban élen járó ország
képzési rendszerével.

„Franciaországban a 17. életévét betöltött jelentkezőnek el kell végeznie a BAFA nevű

animátori képzést. A képzés ideje alatt a kommunikációs és véleménynyilvánítási, illetve a
felelősségérzet és kezdeményezőképesség készségét sajátítják el a jelöltek. Rengeteg pluszt
ad a résztvevőnek, fejleszti önértékelését, segít kialakítani a leendő animátorban egy saját
pedagógiai irányvonalat. A képzés legfőbb célja, hogy a megszerzett tudást nem csak
elméletben, hanem gyakorlatban is hasznosítani tudják. Legyen képes animációs fo-
glalkozások tervezésére, végrehajtására és értékelésére. Tudjon csapatban dolgozni, képes

33
legyen kapcsolatot teremteni felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. A képzés rendszere
háromszintű. Először az elméleti alapok és a megfigyelés a fontos, majd a gyakorlat, végül
az értékelés. Tehát a BAFA elvégzése feljogosítja a képzést elvégző személyt az animációs
foglalkozások megtartására. A következő szint a BAFD, mely magasabb pozíció elérésére
ad lehetőséget. Elvégzőjét feljogosítja animátori központok vezetésére. Az elvégzéséhez
követelmény a betöltött 21. életév. Ennek a képzési rendszere négyszintű: elméleti alapok,
majd gyakorlat, végül az elméleti tudást egy önálló tanulmányban kell bizonyítani. A kur-
zus kéthetes gyakorlattal fejeződik be egy szabadidős központban. Az animátori
központok mellett játszóházak is működnek, amelynek célja, hogy helyet adjon az
animációs szolgáltatásoknak. Az animátor szerepe létfontosságú a játszóházban, hiszen ő
vezeti a játékokat, elmagyarázza a gyereknek és a felnőtteknek a játék szabályait.

Az Olaszországban dolgozó animátorok nem rendelkeztek államilag elismert bizonyí-

tvánnyal. A piemonti Vedogiovane 2002-ig animátorképzéssel foglalkozott, melynek során
az egészségügyről, a szociológiáról, a pszichológiáról, a gyermekek védelméről és az ok-
tatási módszertanokról tanulhattak a résztvevők. Az aktív foglalkozások keretein belül
elsajátíthatták a gyakorlati tudnivalókat. 2002-től az egyetemek belátták, hogy nagy igény
van az animátorokra, ezért az „Universitá degli Studi di Torino” pedagógiai tanszéke
elindította a „nevelés és képzés” nevű szakirányát, amely tökéletesen megfelelt az animát-
ori munkák követelményeinek. Később egyre több egyetem vette át a képzést, mely során
pedagógia, pszichológiai, egészségügyi, jogi és művészeti ismereteket szereztek”
(www.szallodamenedzsment.ektf.hu).

Magyarországon ez kicsit másképp alakult ki. „Az animátorok rendszerint szakirányú

főiskolai vagy egyetemi (pedagógiai, művészeti, idegenforgalmi, sport vagy gazdasági)
oklevéllel rendelkeznek, az animációhoz szükséges szakképzettséget és gyakorlatot pedig a
felsőoktatás posztgraduális képzésein, a nagy üdülőklub láncok (Robinson, Aldiana, Club
Mediterranée) belső tanfolyamain vagy munka közben, a gyakorlatban szerzik meg.

Több egyetem és főiskola a turizmus-vendéglátás alapszak, a sporttudományi szakok és

az idegenforgalmi szakmenedzser felsőfokú szakképzés keretein belül ad lehetőséget az
animációs tudás elsajátítására. Rekreáció szakirányon belül animáció című tantárgyként
vagy wellness-animáció szakirány formájában, illetve ezek kombinációiban. Képző in-
tézmények, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Heller Farkas Főiskola,
34
Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapesti Kommunikációs Főiskola, Szolnoki Főiskola,
Semmelweis Egyetem, Szent István Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pécsi
Tudományi Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományi Egyetem.

A turizmus szakok célja olyan szakemberek képzése, akik az általános közgazdasági is-
meretek elsajátításán kívül magas szinten ismerik a turisztikai szakma területeit, és legalább
két idegen nyelven beszélnek, továbbá kellő ismerettel rendelkeznek tanulmányaiknak a
felsőoktatási képzés második ciklusában, mesterszakon történő folytatásához.

A sporttudományi szakok jelenlegi célja olyan szakemberek képzése, akik BSc szinttel
már az idegenforgalom, a fizikai munkatevékenységet szolgáló személyi edző, a vállalkozói
létforma stb. területén is hasznos munkavégzésre képesek. A szakirányon végzettek ké-
pessé válnak a rekreációhoz, a sporthoz kapcsolódó egyéb területeken is szervezői, pro-
gramvezetői, animátori és egyéb instruktori feladatok betöltésére, így hozzájárulhatnak a
szabadidő kulturált eltöltéséhez, a jobb életminőség, az egészségtudatos magatartás kiala-
kításához. Az animáció tantárgy keretein belül olyan tudásra tehetnek szert, amely képessé
teszi őket animációs programok megtervezésére, előkészítésére és lebonyolítására. Az
elméleti tudás mellett fontos szerepe van a gyakorlatnak, hiszen ismerniük kell az
animációs programok jellemző eszközeit, sportokat, azok szabályait és játékokat”
(www.szallodamenedzsment.ektf.hu).

Természetesen nem csak felsőfokú képesítés szerzésére van lehetőség. Középszinten az

OKJ animátor szakképzés várja az érdeklődőket. Ez a fajta oktatási forma jobban koncen-
trál a jelentkezők kompetenciáinak fejlesztésére és gyakorlati tudására. Témakörök között
megtalálhatók például az önmenedzsment, turisztikai alapismeretek, szállodai és rendez-
vény animáció módszertana, szállodai és rendezvény animáció elmélete, programtervezési
ismeretek, animáció elmélet.

A mai felgyorsult világban nem ritkán fordulnak elő úgynevezett intenzív animát-
orképzések. „A képzés egy hete alatt a jelentkezők állandóan együtt vannak, közös pro-
gramokon vesznek részt, hogy jobban megismerjék egymást. A szervezők előre tudják,
hogy kik fognak együtt dolgozni és milyen munkakörben, ezért közös feladatokat kapnak,
így jobban megismerik a társukat, hiszen a munka során csak egymásra támaszkodhatnak.
A játszóházban alszanak, ezzel felkészítik őket arra, hogy nem minden szálloda biztosít

35
megfelelő szálláshelyet az animátoroknak. Maguk után kell elpakolni és takarítani, önál-
lóságra nevelik a jelentkezőket. Nem vendégként lesznek a nyaralóhelyen, hanem munka-
vállalóként. A szállodáknak gyermek és sport animátorokra van szükségük, ezért a képzés
ideje alatt mindkettőhöz szükséges tudást el kell sajátítaniuk. Előre lehet látni, hogy ki mi-
lyen animátor lesz, hiszen mindenki másban erősebb, ezért a képzés egyik napján csak
gyerek animációhoz szükséges dolgokat sajátítanak el, például arcfestés, gyerektorna,
gyermekmozgásos játék, csillámtetoválás készítése, különféle kézműves technikák, mini
diszkó. A másik napon sporttal kapcsolatos tevékenységet: aerobicot, strechinget, labda-
játékokat, vízi sportokat, különféle golyós játékokat illetve azok szabályait és levezetését
ismerik meg. Fontos, hogy át is tudják adni a megszerzett tudást. A képzés végén
vizsgáznak, annak alapján döntik el a szervezők, hogy ki melyik szállodába kerül. Az in-
tenzív képzés révén egy olyan szakmába kerülhetnek a jelöltek, amely iránt kereslet mutat-
kozik mind a hazai, mind a nemzetközi turisztikai piacon”

36
 11. és 12. kép: Animátor képzés Béres Alexandra vezetésével Zalakaroson

A turisztikai animáció klasszikus típusai:

Animáció

Sportanimáció Gyerekanimáció
Esti animáció

3. táblázat: A turisztikai animáció klasszikus felosztása

A sport és az idegenforgalom szoros kapcsolatban vannak egymással, hiszen a szállodai
szolgáltatások kiválóan bővíthetők a szabadidősport segítségével, széleskörű igényt
elégítenek ki és nem utolsó sorban hozzájárulnak a jó közérzet megvalósításához. A sport
animáció értelemszerűen a sport szervezésével foglalkozik, elsősorban a felnőtt koroszt-
ályt igyekszik megcélozni, de sok esetben az ifjabb vendégek is szívesen csatlakoznak a
fizikai aktivitást végző csoporthoz. Nagyobb szállodákban külön foglalkoztatnak
szárazföldi és vízi sportanimátort/sportanimátorokat. Mindkét esetben kiemelt szerepet
érdemel a balesetvédelem, erre fokozottan ügyelni kell! A programok összeállításánál

37
figyelembe veszik a hely adottságait (tárgyi feltételek, szabad területek/pályák, le-
hetőségek) és a vendégek igényeit. Szárazföldi sportok esetében rendkívül népszerűek
mindig és mindenhol a labdás sportok (foci, röplabda, kosárlabda és ezek tengerparti vál-
tozatai), az ütős és golyós sportok (tollas, tenisz, petanque/boccia, mini golf), illetve
népszerűnek számítanak a különböző táncos és aerobik irányzatok (alakformáló torna,
pilates, streching, zumba, step aerobik, hastánc, jóga stb.).

Jól frekventált szállodákban lehetőség nyílhat sokkal extrémebb programok lebonyolí-

tására is (pl. sziklamászás, lovaglás, siklóernyőzés), gyakorlatilag a kreativitás és a szálloda
adottságai szabnak határt az ötletek megvalósításában.

Vízi sportos animátorok legnépszerűbb foglalkozásai a vízi torna, vízi zumba, a labdás
sportok vizes változatai (vízilabda, vízi kosárlabda, vízi röplabda, vízi foci), valamint
ügyességi játékok a vízben (sorversenyek, vetélkedők).

13. kép: Vízi torna a Bogácsi strandon

A sportanimátortól elvárás az adott sport ismerete és megfelelő szintű előképzettsége

azon a területen, ahol dolgozik (szakmai, anatómiai, élettani), valamint a sport iránti
érdeklődés és a sportos megjelenés.

Egy tartalmas vakáció emléke a gyerekek fejében sokkal nehezebben halványul el, mint
a felnőttekében. A szülő pedig annál jobban ki tud kapcsolni az üdülés alatt, minél kev-
ésbé unatkozik gyermeke. A gyerek animáció értelemszerűen a kisgyermekeket igyekszik
foglalkoztatni egészen serdülőkorig, és nem egyenértékű a gyermekfelügyelettel. Az
animálás az úgynevezett mini klubban történik, ahol minden eszköz és kellék a rendel-
kezésre áll egy izgalmas program lebonyolításához. Kézműves foglalkozások, tematikus

38
napok, mozgásos játékok, családi vetélkedők, a lényeg, hogy minél több élményhez jut-
tassuk a gyermekeket. Nagy felelősség van tehát a gyerekanimátorok vállán, hiszen a
visszatérő vendégek száma nagyban függ munkájuktól.

14. kép: Gyermek animációs foglalkozás

A gyerekanimátortól elvárás a pedagógiai előképzettség és az érdeklődés, a kreativitás, a

gyerekek szeretete, az életkori sajátosságok ismerete, hiszen a gyerekek sokkal
érzékenyebbek, folyamatos fejlődésben vannak, emiatt fontos, hogy ismerjük milyen pro-
gramok és játékok érdeklik őket, mennyi ideig tudnak figyelni.

A gyermek animáció az utóbbi évtizedben lett az animáció kulcsfontosságú területe. A

sok munka mellett a szülőknek nincs elég idejük a gyerekekre, viszont a nyaralások alkal-
mával kompenzálni szeretnék ezt a hiányt. A felnőttek szeretnék kipihenni magukat a
nyaralás alatt. Ezt az igényt ismerték fel már jóval korábban a klubhotelekben, és nyújtot-
tak, nyújtanak ma is széleskörű gyermek animációs szolgáltatásokat. Nemcsak a szolgál-
tatás, hanem az is meghatározó az élmény szempontjából, hogy milyen az animátor. Nem
szabad azonban összetéveszteni a gyermek animátort a gyermekmegőrzővel!

Az esti műsor kiemelt fontosságú, hiszen akkor már a vendégek többsége befejezte a
fürdőzést, megvacsorázott és várja, hogy szórakoztassák, vagyis az esti animáció során a
foglalkoztatás mellett a szórakoztatás kerül előtérbe. Alapvető célja a társasági élmény le-
39
hetőségének megteremtése. Természetesen minden este van gyerek- és felnőtt program. A
gyerekek mini diszkóban vehetnek részt. Ez a 30-60 perces táncos mulatság a nap legjob-
ban várt eseménye a legkisebbeknél. Ismert dalokra (nemzetközi és helyi egyaránt), egy-
szerű koreográfia és a jó hangulat garantált. A mini diszkót követően kezdődik a felnőttek
showja. Turisztikai desztinációtól, illetve az adott turnus összetételétől függ, hogy mit
szerveznek az animátorok, de a leggyakrabban ismerkedős estek vagy zenés táncestek,
játékos vetélkedők, színpadi showk a vendégek bevonásával és különféle bemutatók for-
dulnak elő. Az esti animáció alatt folyamatosan zajlik az úgynevezett guest contact,
aminek célja a vendégek bárosítása és bevonása a műsorba.

Program Leírás Példa

Ismerkedős est Az érkezés napján lebonyolított Welcome ital, clubtánc
program ismerkedős játékokkal, a tanulás.
vendégek fogadására és informá-
lására.
Zenés táncest A kapcsolatteremtést előmozdító Beach party, animátorok
programok. táncprodukciója.
Játékos vetélkedő Tréfás ügyességi, akár logikai „Ki mit tud”, Superman
játékok, feladatok végrehajtatása a show, Miss Kleopátra
vendégekkel, népszerű játékok a show, vetélkedés a
kapcsolatteremtést szolgálva. legjobb pár címért, Men
vs. Women show,
bingó.
Színpadi show Rövid történetek, komédiák Talent show, animátor
megjelenítése a színpadon, ven- show, szépségverseny,
dégek fellépése rövid produkciók- táncverseny, jelmezbál.
kal, ezek igyekeznek a vendégeket
„marasztalni” és megfogni.
Bemutatók A helyi kultúra jeles képviselőinek Salsa est, folklór est,
fellépése, lehet táncos, énekes, Magic show.
bűvész, bohóc, sportoló.
4. táblázat: Esti animációs program bemutatása

40
15. kép: Családi animációs program

16. kép: Mini diszkó

41
 3. SZABADIDŐS INTÉZMÉNYEK
(készült: Herpainé Lakó Judit: Szellemi rekreáció könyve alapján)

Tanulmányaink során beszéltünk már a szabadidőben végezhető tevékenységekről, a

tevékenységeket vezető emberekről, de ezek helyszínéről és intézményeiről még nem esett
szó. Többféleképpen csoportosíthatjuk őket. Akár az animáció területei szerint is, hiszen
más jellegű létesítmények fognak például a szociokulturális animációhoz kapcsolódni,
mint a turisztikai animációhoz.

A szociokulturális terület intézményi rendszeréhez kapcsolhatók például a kulturális in-

tézmények. Ezek az intézmények a művelődésnek, a kulturális, szellemi élet egészének
vagy meghatározott részének irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését
ellátó szervezetek. Klasszikusan a kulturális intézményrendszerben dolgozó szakalkalma-
zottak szervezik és biztosítják a szellemi rekreációs alkalmakat, melyek az alábbi in-
tézményekben jöhetnek létre (Herpainé):

3.1. Kulturális intézmények:

 Közművelődési intézmények: művelődési otthon, ház, központ, szaba-

didőközpont, közösségi ház, ifjúsági illetve gyermekház, faluház; általános
művelődési központ; kulturális és sportlétesítmény; egyéb közművelődési szol-
gáltatást ellátó intézmény.
 Tudományos intézetek, intézmények: akadémiák, kutatóhelyek,
közgyűjtemények (múzeumok, levéltárak, műemlékvédelmi intézmények).
 Oktatási intézmények: köznevelési és felsőoktatási intézmények.
 Művészeti, szórakoztató intézmények: irodalmi társaságok, írószövetségek,
színházak, színházi jellegű intézmények, operaházak, filharmóniai társaságok,
hivatásos énekkarok és zenekarok, balett- és táncszínházak, képző- és ipar-
művészeti kiállítóhelyek, galériák.
 Tömegkommunikációs eszközök és intézmények: könyvkiadók, könyvterjesztő
cégek, sajtószerkesztőségek, kiadók, közszolgálati és kereskedelmi tévé- és
42
 rádióadók, közösségi rádiózás, filmszínházak, multiplex mozik, filmstúdiók
(Kormos, 1996).

3.2. Kulturális egyesületek, civil szervezetek:

 tudományos egyesületek: ismeretterjesztő társulatok, népfőiskolák

 művészeti egyesületek: népművészeti, film, zenei stb. egyesületek
 közművelődési egyesületek (Kormos, 1996)

3.3. Szórakoztató intézmények

Mára már erősen köthetőek a turisztikai animációhoz is. Lássuk, milyen intézmény-
típusokat különböztetnek meg:

 könnyűzenei szórakoztatás intézményei: zenei szervező központok, kon-

certszervezők
 vendéglátóipari szórakoztatás intézményei: diszkók, szabadidős komplexumok
 cirkuszművészet intézményei: cirkuszművészeti műsorok szervezői és
megvalósító vállalkozásai
 vidámparkok
 állat- és növénykertek
 arborétumok (Kormos, 1996)

3.4. Sportlétesítmények
Az aktív szabadidő-eltöltés, sportanimáció létesítményei, helyszínei:

 kondicionáló termek
 uszodák (fedett és nyitott): úszás és vízi sportok létesítménye
 stadionok: labdajáték vagy atlétika szabadtéri űzésére lelátóval és öltözőkkel
 torna- és játékcsarnok: gimnasztikai és labdajátéksportok fedett létesítményei, le-
látó nélkül
 sportcsarnok: egy vagy több sportág céljára szolgáló fedett létesítmény lelátóval,
közönségkényelmi és tájékozódási berendezésekkel ellátva

43
  multifunkcionális parkok/felnőtt játszóterek
 sporttelep: többféle sportág űzésére fölszerelt (főként labdajáték és atlétika), me-
ly általában idényjellegű működésű, jellemzi a labdajátékpályák nagy száma
(Kőrössi-Szalánczi, 1994)

Természetesen a speciálisabb, és ezáltal ezek közé nem besorolható létesítmények kate-

gorizálására az egyéb címszó alatt kerülhet sor.

17. kép: Felnőtt játszótér

4. A PSZICHOLÓGIA ALKALMAZÁSA
AZ ANIMÁCIÓBAN, KÜLÖNÖSEN A
TURIZMUSBAN
Az animáció sokrétű funkciójáról sokat beszéltünk már, most tekintsük át, hogy a
pszichológia hogyan hat rá. Számos jelentős területen befolyásolja az emberi személyiség
alakulását. Segít például megtalálni vagy kialakítani az egyén identitását, fejleszti képes-
ségeit, hozzásegíti vonatkozási csoportjának megtalálásához, ahol szükségleteire választ és
reakciót kaphat. Animációs módszerekkel az animált csoport esetében kibontakoztatható
az egyéni és csoportbeli aktivitás, valamint a csoportban és az egyénekben rejlő mo-
tivációk, lehetőségek. E tényezők alapján – s ezek mellett – a következők lehetnek az

44
animáció fő céljai, feladatai a csoportos és egyben az egyénre koncentráló munkában
(Juhász, 1997):

 Lehetőséget adni az önfelfedezésre, az egyéni motivációk és szükségletek felis-

merésére és kidolgozására.
 Alkalmat biztosítani önkifejezésre, önkitárulkozásra, a saját vonatkozási keretek
legteljesebb kiélésére.
 Megteremteni a csoportos és a társadalmi életben való részvétel feltételeit.
 Támogatni a szabadon kidolgozott problémák, szükségletek és törekvések
megfelelő célhoz való csatlakozását.
 Ösztönzést, segítséget adni a célok eléréséhez.
 Segíteni a különböző helyzetű emberek egymás mellett élését és kapcsolatát, a
másság megértését. Ezekkel az animációs célfeladatokkal megvalósítható egy
közös cél érdekében végzett csoportos tevékenység, melynek lehetséges menetét
az alábbi ábra szemlélteti:

5. táblázat: Egyéntől a csoport kialakulásáig

45
 E tevékenységmenet alapján már felvázolhatók a szociokulturális animálásnak a fő
jellemzői és hatásai (Juhász, 1997).

Az animáció az a tevékenység, mely

 ösztönző, segítő jellegű

 nevel az iskolán/munkaidőn kívül
 megfelel az emberek kezdeményező kedvének, szükségleteinek, törekvéseinek,
szórakozási igényeinek
 önkéntes részvételen alapul
 nyitott: bárki, bármely korú, nemű stb. részt vehet benne
 nem támaszt előzetes követelményeket
 elősegíti a megvilágosodást, az objektivitást, az alkalmazkodóképességet és a
kreativitást
 általában csoportban valósul meg sokoldalú lehetőségeket kínáló intézmények-
ben, klubokban
 pozitív töltetű csoporthangulatot képes kialakítani, melyben az egyének jól érzik
magukat
 a különböző helyzetű, életmódú emberek egymás mellé kerülésével lehetőséget
ad szélesebb látókör kibontakozására

Az fent felsorolt jellemzők kialakulása természetesen nem megy egyik napról a másikra,
egy folyamat, melynek kibontakoztatása egy háromfázisos eljárási módszeren alapul
(Juhász, 1997):

1. fázis: a csoport megfogalmazza önmagát, céljait, törekvéseit

2. fázis: az egyének elhelyezik magukat ebben a csoportban, s ezen keresztül a tár-
sadalomban
3. fázis: a csoport közös erővel változtatásokat indít el egy jobb minőségű életért

Az animátori munkával kapcsolatban megállapítottuk korábban, hogy rendkívül össze-

tett, interdiszciplináris terület. Például sokszor találkoznak az animátorok különféle prob-
lémákkal, melyeket azonnal tudni kell kezelni. Gyakran előforduló problémaként je-
lentkezhetnek az alábbiak (Juhász, 1997):

46
1. A csoportszellem alakulásával kapcsolatos problémák: megelégedettség vagy csalódás
létrejötte, mely erősen befolyásolja a csoport létét.

Ez függ:

 a csoportmunka sikerességétől
 a csoport légkörétől, melyet meghatároznak:
 különféle tárgyi feltételektől (helyszín, dekoráció, komfort stb.)
 társas-érzelmi szempontoktól (bizalom, jókedv, lelkesedés stb.)
 a csoport értékeitől (ideológiai, vallás, politika stb.)
2. A strukturálódás, alcsoportosodás okozta gondok: amikor a csoportból egy kisebb
réteg maggá alakul, illetve az alcsoportok klikkekké alakulnak, szintén erősen be-
folyásolja a csoport létét, szétzilálhatja annak kialakult szerkezetét.
3. A szerepek problémái: melyek sztereotípiákat, beidegződéseket szülnek, és a csoport
egyes tagjait pozitív, másokat negatív jellemzőkkel ruháznak fel, mely által egyesek ki-
válhatnak a csoportból. Ilyen szerepek például a vezető, a mókázó, a segítőkész, a
lármázó, a magányos, a kétbalkezes stb.
4. Az agresszivitás megjelenése: különböző múltbeli vagy egyéb frusztrációk hatására –
erősen befolyásolja a csoportlégkört.
5. A változtatással szembeni ellenállás kibontakozásának problémái: nagy rizikófaktor,
de szerencsére elkerülhető, ha az animátor, a szakember csak javasol, nem utasít.
6. Egyéni célok megtalálása a csoportcélokban: fontos tényező, e révén érezhetik a
csoporttagok identitásukat, helyüket a csoportban.
7. A vezető stílusából és a csoport viszonyulásából adódó konfliktusok (Kurt Lewin
alapján felállított vezetési típusok):
a) autoriter vezető: aki a csoporttal saját álláspontját akarja követtetni a
csoportvéleményt figyelmen kívül hagyva. A csoport vagy lázad ez ellen, vagy
elfogadja, és aláveti magát. Ebben az esetben rendkívül sok múlik a vezető szemé-
lyiségén.

47
 b) laissez-faire vezetési módszer: ún. laza stílus, ahol a csoport vezet, a csoportvezető
nem szól bele a dolgok menetébe. Ez sok esetben anarchiát szül, a csoport
alcsoportokra bomlik, és megindul a harc a klikkek között.
c) asszociatív, demokrata vezető: egyenlőségre törekszik, együttműködik a csoporttal,
így a célok elérhetőkké válnak. Ennél a vezetési stílusnál akadályt jelent a nagy
létszámú illetve fejletlenebb csoport, a rövid rendelkezésre álló idő, a berögzült
szokások, hagyományok, sztereotípiák.

Végigolvasva a gyakoribb problémák listáját is láthatjuk, hogy az animátoroknak szám-

talan konfliktushelyzettel kell szembenézniük, melyekkel tapasztalatlanságuk vagy épp a
képzés és felkészítés hiánya miatt sokszor nem sikerül megküzdeniük. Egyre növekszik az
igény a szakmára, hirtelen lenne szükség nagy mennyiségű munkaerőre, így nincs le-
hetőség hosszas tréningekre. Az animátorok sokszor a terepen találkoznak először a prob-
lémák többségével, pedig megfelelő ismeretek hiányában fennáll a veszélye akár a csoport
felbomlásának is. Ezért fontos az animálási ismeretek minél szélesebb körben való
elfogadtatása és oktatása, hogy minél több spontán csoport alakulhasson, és kielégítően
működhessen együtt a társadalom többi csoportja között (Juhász, 1997).

Természetesen turisztikai animáció esetében nincs idő arra, hogy egységes és jól
működő csoport alakulhasson ki az üdülőkből, hiszen folyamatosan cserélődnek a ven-
dégek és 1, 2 vagy maximum 3 hetet töltenek az adott desztinációban. Ott még nagyobb
felelősség nehezedik az animátorokra, ezért is fontos, hogy kizárólag olyan emberek je-
lentkezzenek erre a munkára, akik képesek ezzel szembenézni. Csoportkovácsolásra 1-2
nap van, és minden turnus végén felbomlik a „közösség”, illetve nehezítő tényezőként
egy-egy turnus közben is csatlakozhatnak újabb és újabb tagok. A feladat tehát nem egy-
szerű, de annál szebb! 

„Amikor egy csoport tagjai vagyunk, az az elnyomhatatlan vágy olvasható le

az arcunkról, hogy igazán a csoport részei legyünk.” (Daniel Pennac)

48
 5. AZ ILLEM, AZ ERKÖLCS ÉS A TU-
RIZMUS KAPCSOLATA
Elsőre talán furcsa lehet ennek a három fogalomnak az összekapcsolása, de mivel a tur-
izmus jellegzetesen szolgáltatási terület, rögtön érthető, miért fontos mind az illem, mind
az erkölcsösség jelenléte és ismerete.

Az illem viselkedési szabályok összessége a társadalmi érintkezésre, a másokkal való

viselkedésre vonatkozóan. Ez biztosítja azt, hogy kellő tisztelettel bánjunk egymással, és
kellő fontosságot tulajdonítsunk egymásnak. Koronként kissé eltérhet, alapja és értelme
azonban változatlan, mert az emberi méltóság megőrzése érdekében létezik.

Alapszabályainak ismerete elvárás tehát és nem csak a turizmusban dolgozók, hanem

minden egyes ember számára.

A legalapvetőbb területek a köszönés, a kézfogás, a tegeződés-magázódás kérdésköre,

illetve az idegenforgalomban számos illemszabály van életben, melyek ismerete növelheti
a vendég-elégedettséget.

Animátorként talán az egyik legkritikusabb a tegeződés-magázódás helyes használata.

Sok animátor-közvetítéssel foglalkozó cég úgy véli, mivel az animátor a házigazdaként van
jelen az adott szállodában, így tegeződve szólítsa meg a vendégeket, mint régi jó is-
merősöket. Azonban ezt sokan tolakodásnak vehetik, és konfliktus alakulhat ki. Nézzük át
az illemszabályt erre vonatkozóan, ki kinek ajánlhatja fel a tegeződést:

 az idősebb a fiatalabbnak
 a nő a férfinak
 a vezető a beosztottnak
 a mester a tanulónak

A jó animátor pillanatok alatt, reálisan fel tudja mérni, ki az, akit tegezhet, és ki az, aki
ezt nem fogja jó néven venni. Mivel lazább környezetben történik a találkozás és az inter-
akció, így az emberek a mindennapitól eltérően, lazábban viselkednek. Főleg, ha külföldön

49
történik ez a szituáció, ott gyakoribb az azonnali tegező viszony kialakulása (mondván „mi
magyarok tartsunk össze egy idegen országban is”).

Az erkölcsösség már a középkor óta fontos szerepet tölt be a mindennapokban. A Kis-

lexikon meghatározása alapján a következőképpen foglalhatjuk össze:

„Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és

rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. A közösségi szinten elfogadott
úgynevezett közerkölcs szabályai társadalmi csoportonként, országonként, kultúránként,
régiónként változnak” (Kislexikon).

5.1. A legelterjedtebb erkölcsi irányzatok:

 A hedonista erkölcs: legfőbb feladatának azt tekinti, hogy megmutassa az utat

abban, hogy létünk teljességét a gyönyörre való törekvésben találjuk meg. A
klasszikus hedonizmust a kürénei ógörög iskola képviselte, melynek elindítója
Arisztipposz (kb. ie. 435-355) volt.
 Az eudaimonista erkölcs: hívei szerint az erkölcsi tevékenység kiindulópontja
nem a pillanatnyi gyönyör, hanem a tágabb értelemben vett boldogság jelenti.
Erkölcsi jónak tartják mindazon fizikai és szellemi értékeket, amelyek együttesen
az ember, mint biológiai és társadalmi lény boldogságát eredményezik.
Kiemelkedő eudaimonista gondolkodók: Demokritosz (ie. 460-370), Epikurosz
(ie. 341-270), Feuerbach (isz. 1804-1872), de hasonlót találhatunk számos keleti
tanításban is.
 Az utilitarista erkölcs: az etika alapját abban látja, ami az ember számára
hasznos.
 Naturalista kozmológiai erkölcs: ezt az erkölcsöt az egyetemes világtörvényben
találja meg. Ilyen felfogású a herakleitoszi „logosz”, a konfuciánus „mennyei
béke” és a pithagoreus „égi összhang” is.
 Evolúciós erkölcs (pl. Herbert Spencer), mely szerint az erkölcs a biológiai
evolúció terméke, fázisa, amely fajunk fennmaradását, létét szolgálja.

50
  Valláserkölcsi irányzatok nagy része az erkölcs abszolút forrásaként valamilyen
objektív természetfeletti szellemet jelöl meg. Ilyen meggondolások találhatók
Platónnál, az indiai brahmanizmusban, Hégelnél, de a monoteista vallásokban is.
 A racionalista erkölcs az emberi pszichikum ésszerűségét tekinti az erkölcs
forrásának (Kant), mások az emóciókban keresik (emocionális erkölcs: Shaftes-
bury és követői).

Az erkölcsi alaptörvény a következő: „Tedd a jót, és kerüld a rosszat!” Az erkölcsi

normák megismerésében és elfogadásában az emberi értelem és érzelem, míg végre-
hajtásában az akarat játszik fontos szerepet. Az erkölcsi törvények három területen
jelennek meg az emberi magatartás szabályozásában:

1. saját magunkkal kapcsolatos feladatok területén

2. én-te kapcsolat, vagyis a kisközösségek területén
3. a szociális kapcsolatok vonatkozásában

Azt, hogy az ember hogyan alkalmazkodik a normákhoz, moralitásnak (erkölcsi maga-

tartás) nevezzük. Jellemünk is ehhez kötött, szoros összefüggésben fejlődnek ki személyi-
ségünkben.

5.2. Az erkölcsi cselekedetek fő jellemzői:

 tudatosság és szándékosság
 lelkiismerettel való megegyezés
 kötelező, de mégis önként akarja az ember betartani
 a nevelés során belső értékké válnak (interiorizálódnak)
 befolyásolja a világnézet és az ebből eredő értékrend

Mivel emberekkel kerül kapcsolatba az, aki animátornak áll, mindenképpen

erkölcsös/etikus és illemtudó magatartást kell tanúsítania és feddhetetlennek kell lennie a
kellemetlenségek elkerülése végett. Nézzünk néhány gyakori szituációt, ki hogyan oldaná
meg?

51
 ® Az ötcsillagos szállodában gyerekanimátorok vagyunk. Az egyik tehetősebb szülőpár megkör-
nyékez bennünket, hogy plusz pénzért vállalnánk-e a gyermekeik felügyeletét a munkaidőnk le-
járta után is? Mi az etikus viselkedés?

® Sportanimátorként ideje nagy részét a felnőttek körében tölti az animátor. Az egyik ellentétes
nemű szülő egyértelműen az animátor tudtára hozza, hogy tetszik neki és szeretné meghívni egy
italra a munkaidő végén. Mit tegyen az animátor?

® Gyerekanimátorként megkörnyékez egy szülő bennünket, hogy jelentősebb összegért csak és kizá-
rólag az ő gyermekével foglalkozzunk. Mi tévők legyünk?

® Az esti animáció alkalmával az egyik vendég egy alkoholos koktéllal lep meg bennünket, mond-
ván fűzzük szorosabbra a kapcsolatot. Mit tegyünk?

Ilyen és ezekhez hasonló szituációk bármikor előfordulhatnak, fontos tehát, hogy

helyesen és a helyén tudjuk kezelni a helyzeteket.

5.3. Az animátor szakmai etikája (Dankó, 2010):

 Ne sértsd mások érdekeit!

 Minden embert tekints partnerednek!
 A félelmek és gátlások emberi dolgok!
 Fogadj el minden résztvevőt olyannak, amilyen!
 Hozd ki minden résztvevőből a legtöbbet!
 Feltétlenül bízzál a vendég tudásában, képességeiben!
 Segítsd őt, hogy felismerje igényeit és érdekeit, hogy ezeket önállóan is
megvalósíthassa!

52
 6. ANIMÁCIÓS (AKTIVIZÁLÓ) MÓD-
SZEREK
Az aktivizálás egyik leggyakrabban használt módszere az ösztönzés, bíztatás, öszt-
ökélés, bátorítás, más szóval barátságos felszólítás a tevékeny folyamatra. Ez történhet
irányítottan vagy öntudatlanul. Hatásosak, hiszen minden érzékszervvel érzékelhetőek.
Hogyan jelenik ez meg a gyakorlatban? Lássuk!

 Szemek: minden, ami írásos információ (plakátok, szórólapok, akár egy rajz), il-
letve ha látja a vendég magát a programot, sokszor kedvet kap a csatlakozáshoz.
 Fülek: közvetlen beszélgetések, a különféle programajánlók bemondása
mikrofonba, zene lejátszása.
 Orr: a kellemes illatok kellemes emlékeket ébresztenek bennünk, melyek
gyakran ösztönöznek cselekvésre, tevékenységre.
 Ízlelés: szokták mondani, hogy az ember gyomrán keresztül vezet az út a siker-
hez. Nem véletlen, hogy a kisgyermek mindent a szájába véve próbál is-
mereteket szerezni a dolgokról, tárgyakról. A felnőttek is szívesen kóstolnak,
ízlelnek.
 Tapintás: a bőrünk általi információ és benyomásszerzés is lényeges az életünk-
ben, merjük bátran használni ösztönzés eszközeként is.

53
 18. kép: Az öt érzékeszervünk

6.1. Ösztönzés
Magát az ösztönzést három nagyon egyszerű kérdés feltevésével célszerű leírni, ezek:

1. Hogyan történik az ösztönzés? Pl. közvetlenül vagy közvetetten, személyesen, mé-

dián keresztül, egy szituáció által, valamilyen eszköz segítségével stb.
2. Mi által kerül sor az ösztönzésre? Személy, tárgy, létesítmény, információ stb.
3. Mikor hat az ösztönzés? Még a tevékenység előtt, a tevékenység alatt vagy utána.

Ösztönzés területén nagy szerep jut manapság a médiának és a reklámoknak, de ne

felejtkezzünk el egy hatásos és ingyenes lehetőségről sem, mely az úgynevezett
„szájreklám”, vagyis amikor más emberek elmondják tapasztalataikat, benyomásaikat, s ezt
hallva kedvet kapunk az adott tevékenység kipróbálására. Animátori munkáim során talá-
lkoztam olyan vendégekkel, akik azért jöttek abba a desztinációba, mert ismerőseiktől hal-
lották, hogy nagyon jó animációs program van a szállodában. Őket tehát az ismerőseik
pozitív tapasztalatai ösztönözték az adott tevékenység/dolog kipróbálására. Ahhoz, hogy
jól és hatásosan tudjunk aktivizálni, fontos, hogy megnyerőek és népszerűek legyünk ab-
ban a közösségben, ahol ösztönözni szeretnénk, illetve folyamatosan adjunk visszajelzést
az emberek számára.

A népszerűségre számos módon szert tehetünk, lássunk a 6 leghatásosabb módot:

1. Mutass őszinte érdeklődést mások iránt.

2. Mosolyogj.
3. Jegyezd meg, hogy minden ember számára az anyanyelve a legédesebb és a legfon-
tosobb szava a saját neve, vagyis néhány kedves szó a vendég anyanyelvén és a név
szerinti megszólítás csodákra képes.
4. Hallgasd figyelmesen, és bátoríts másokat, hogy önmaguktól beszéljenek.
5. Beszélj olyan dolgokról, amelyek a másikat érdeklik.
6. Őszintén éreztesd a másikkal, hogy kettőtök közül ő a fontosabb.

6.2. A visszajelzés művészete:

 Tartsd szem előtt, hogy a visszajelzést a másikért adod.

54
  Ne akard a másikat megváltoztatni, de segíts neki, ha változni akar.
 Beszélj saját érzéseidről, gondolataidról, amelyek a másik ember meghallgatása-
kor jelennek meg benned.
 Ne értékelj.
 Ne hozz ítéleteket.
 Ne „címkézd” fel az embereket.
 Beszélj röviden és érthetően.
 Visszajelzést úgy adj, ahogy te is kapni szeretnél.

Az ösztönzés mellett az alábbi módszerek jelennek meg leggyakrabban az animációs

tevékenységek során, melyek jellemzőek a szociokulturális animációra, és részben
használhatók a turisztikai animáció során is (Herpainé, 2015):

 Vita: vagyis tájékoztatás, elemzés, döntés, gyakorlás, önképzés, értékelés, pihen-

és, lazítás.
 Szabad vita: A csoport tagjai az animátorral vagy nélküle, teljesen szabadon
vitáznak egymással.

Előnye: a csoporttagok arról beszélhetnek, amiről akarnak.

Hátránya: néha mindenki egyszerre beszél.

 Útkereszteződés: a csoport több alcsoportra oszlik, és megvizsgálják a témát.

Egy bizonyos idő elteltével plenáris ülésen hallgatják meg egymás jelentéseit.

Előnye: a témát alaposan elemzik, és könnyű a véleménycsere, mivel a tagok

száma kicsi.

Hátránya: nem minden téma megvitatására alkalmas a módszer.

 Szakaszos vita: több csoport a probléma/kérdéskör több szakaszát vitatja meg.

Előnye: nagy a motiváció; érdeklődési körre szabott.

Hátránya: „sok bába közt elvész a gyermek”, időben elhúzódó a széttagoltság

miatt.

55
 Ötletroham: mindenki megfogalmazza a témával kapcsolatos – akár
megvalósíthatatlannak tűnő – ötletét.

Előnye: mindent elfogadnak.

Hátránya: az ötletek rendszerezése sok munkát igényel.

 Esettanulmány: minden résztvevő kap egy dokumentumot, melyben egy prob-

lémahelyzetet fejtenek ki.

Előnye: tudatosítani lehet azt, hogy nézeteink különbözőek, és hogy egymást

különbözőeknek kell elfogadnunk.

Hátránya: előfordulhat, hogy az eset túlságosan idegen a csoport számára.

 Tanúvallomás: egy meghívott személy beszél az élményeiről, egy elvégzett ele-

mzésről, egy utazásról vagy valamilyen sajátos eseményről.

Előnye: a „tanúval” közvetlenül lehet kommunikálni.

Hátránya: témától való elkanyarodás, elkalandozás.

 Inaskodás vagy gyakorlás: a csoport tagjainak gyakorolniuk kell az animátor-

szerepet, meg kell tanulniuk véleményük jobb kifejezését, egy tevékenység be-
mutatását.

Előnye: konkrét szituáció megélése, gyakorlati tanulságok.

Hátránya: a résztvevők zavarba jöhetnek.

 Ülésrend: minden tag felszólalhat, elmondhatja a véleményét, javaslatait, min-

dezt azonban legfeljebb két percben.

Előnye: egyenjogú részvételt biztosít.

Hátránya: nagy létszámú csoportban kivitelezhetetlen; egyhangúság veszélye.

 Kerekasztal: néhány önként jelentkező körbeül és hangosan megvitatja a témát.

Ez idő alatt a többiek sem mondhatnak semmit, csak megfigyelnek és jegyzetelnek.

Előnye: a téma alapos kivesézése; olyan személyek vitatkoznak, akik maguk je-
lentkeztek, általában érintettek és jól ismerik a témát.

56
 Hátránya: csak néhány ember aktivizálódik.

 Panel: a javasolt témáról néhány tag (maximum 6 fő) a csoport előtt véleményt
cserél. A hallgatók bármely pillanatban cédulákat küldhetnek a beszélgetők val-
amelyikéhez, kérdést tehetnek fel, pontosítást kérhetnek, vagy vitába szállhatnak
egy gondolatával.

Előnye: a félénkebbek is kifejezhetik magukat (írásban).

Hátránya: előfordul, hogy amikor egy üzenetre válaszolnak, a feltett kérdés már
nem aktuális.

 Forgószínpad: több vitacsoport alakul, és ha lehet, külön helyiségekbe mennek.

(Pl. 4-5 fős csoport alakul, ahol a tagokból egy a titkár, a többiek 1-től 4-ig
számozzák magukat.) 10-15 perc elteltével az 1-es számot viselők átmennek a
szomszédos csoporthoz…

Előnye: a vitát mozgás, átalakulás jellemzi. A csoporteredmény nagyszámú ré-

sztvevő hozzászólásának terméke.

Hátránya: az újonnan érkezőknek néha bizonyos nehézségeket okoz a már

megkezdett beszélgetésbe, vitába való bekapcsolódás.

 Szerepjáték: a csoporttagok (vagy egy részük) egy javasolt helyzet szereplőinek

helyébe képzelik magukat, és megpróbálnak úgy reagálni, ahogyan szerintük az
elképzelt személyek tennék.

Előnye: az elképzelt személy gyakran elmond olyasmit is, amit az őt megjelenítő

tag nem merne kifejezésre juttatni.

Hátránya: egyesek számára nagyon nehéz mások helyzetébe képzelni magukat.

 6x6: a csoportot kis, 6 fős csoportokra kell osztani. A 6 fős csoportok 6 percen
keresztül közösen megvitatják a témát. Ezután valaki jelentést tesz…

Előnye: gyors és ösztönző hatású. Mindenki tudja, hogy az idő kevés, ezért a
lényegre törnek.

Hátránya: az erős személyiségek elnyomhatják a visszahúzódóbbakat.

57
  Sajtóelemzés: a csoport újságokat, folyóiratokat, cikkeket elemez, és az ered-
ményeket, a statisztikákat vizuális táblákon tünteti fel, ábrázolja.

Előnye: az objektív ítéletalkotás kitűnő technikája.

Hátránya: törekedni kell a valódi objektivitásra.

Minden aktivizáló folyamat fontos részét képezi az értékelés, ami vonatkozhat akár a
technikai feltételek, illetve a személyek közötti kapcsolatok elemzésére is. Turisztikai
animáció során legtöbbször nincs lehetőség komplett 3 szakaszos értékelés végig-
gondolására, de a szociokulturális terület gyakran alkalmazza. Az értékelés első szakasza a
visszacsatolás, amikor a múltbeli eseményeket vizsgáljuk meg. Ez jelenti az értékelés
alapelemét. Az elemzés történésekből indul ki, melyeket a csoport tagjai másként éltek át
és másként érzékeltek. A második szakaszt a jelen elemzése jelenti. Ez választ keres arra,
hogy mivel magyarázhatók a múlt történései, és mennyiben érintik a jelen céljait. A har-
madik fázis a jövőre vonatkozó álláspontok értékelését jelenti és vizsgálja, hogy a
megvalósításhoz szükség van-e új módszerek, technikák alkalmazására vagy sem (Dankó,
2010). Az értékelésnek különféle fajtái léteznek (Dankó, 2010):

 A spontán értékelés akkor jöhet létre, ha úgy ítélik meg, hogy a csoport vagy
annak egy tagja által megélt esemény, történés hatást gyakorolhat, gátolhatja
vagy feloldhatja a magatartást. Az értékelés nem előre tervezett ebben az eset-
ben, de a körülmények kedvezőek az értékeléshez.
 A pontos értékelés előre meghatározott időpontban történik. Az értékelési el-
járásmódok változhatnak, a séma azonban azonos marad, először a megállapítás
történik meg, aztán a tisztázás, végül pedig a helyesbítés. (Dankó, 2010)
 Egyéni értékelés (5-6 fő) csak kiscsoportok mellett lehetséges. Ilyen esetekben
minden tag elmondja vagy leírja véleményét, ehhez a társak hozzászólhatnak, a
vita összegzését, tartalmi ismertetését az animátor végzi.
 Alcsoportokban (7-8 fő) történő értékelésre akkor kerül sor, ha a csoport nagy
létszáma miatt az érdemi munka érdekében több-kisebb ún. alcsoportban ér-
tékelnek először, majd e vitákat tükröző jelentések alapján a nagy csoport össze-
gzi a véleményeket.

58
  Az egy csoportban (10-12 fő) történő értékelés mellett mindenki elmondhatja a
véleményét, de előfordul, hogy az erősebb érdekérvényesítő tulajdonságokkal
rendelkező tagok túlzottan határozott fellépése a szerényebbekre negatívan hat,
akik így nehezebben mondják el véleményüket.

6.3. A konfliktus és kezelése

Nem ösztönzési technika, de fontos terület. Mivel animáció során emberekkel találko-
zunk és dolgozunk együtt, így óhatatlanul is számos probléma létrejöhet. Ezek lehetnek
személyesek és munkahelyi konfliktusok. Létrejöhetnek például információhiány, érde-
kellentétek, különböző meggyőződés és érzelmi beállítottság, elítélő magatartás vagy egyet
nem értés miatt.

Kialakulásának folyamata az alábbi stációkon megy keresztül:

 lappangás
 észlelés
 átérzés-érzelmi reakciók
 kézzel fogható cselekvés
 megoldások keresése
 utóhatások

Kezelésének alapformái a következők:

 Elkerülés: nem nézünk szembe az adott konfliktussal, inkább a „szőnyeg alá

söpörjük”.
 Halogatás: későbbi időpontban tervezünk szembenézni a konfliktushelyzettel,
ezzel próbálunk időt nyerni arra, hogy átgondoljuk a helyzetet, s ezáltal megfele-
lően tudjuk kezelni. Közben pedig előfordulhat, hogy magától megoldódik a
probléma.
 Alkalmazkodás: teljes mértékig elfogadjuk a másik érveit és igazodunk hozzá.
 Kompromisszumkeresés: a közös megoldás keresése a cél, ezért mindkét fél
enged az álláspontjából.
 Versengés: nincs együttműködés, a saját érdek és érvek elfogadtatása a cél.

59
  Problémamegoldás: nyertes-nyertes állapot elérése, vagyis olyan megoldás
keresése, amelynél mindkét fél érdekei, nézetei helyet kapnak.

19. kép: Konfliktuskezelés lehetséges módszerei

Konfliktushelyzetben a megnyerésnek az alábbi 12 módját szokták emlegetni a

szakemberek:

1. Minden vitát megnyerhetsz, amit el sem kezdesz.

2. Hallgasd meg mások véleményét, és soha ne mond másoknak, hogy nincs igaza.
3. Gyorsan és határozottan valld be, ha tévedtél.
4. Barátságos hangon kezd a mondanivalódat.
5. Úgy kérdezz, hogy a partnered helyeseljen.
6. Hallgatni arany, beszéljen a partnered.
7. A dicsőség legyen a másiké.
8. A dolgokat főként a másik szempontjából nézd.
9. Értsd meg mások gondolatait és kívánságait.
10. Abból indulj ki, hogy mindenki becsületes.
11. A szemléltetés teljes siker.
12. Hívd ki versenyre a másikat.

Animátorként a nyertes-nyertes megoldásra kell törekedni, főleg ha két vendég közötti

konfliktus feloldásáról van szó. A továbbiakban nézzük meg ennek a gyakorlati lépéseit:

1. 1-2 mondatban fogalmazzuk meg a probléma okát (fontos a türelem és az indula-

tok megfelelő kezelése).

60
 2. Ezt követően megkérjük a másik felet, mondja el véleményét a problémáról (hall-
gassuk végig, ne reagáljunk indulatosan, maradjunk higgadtak és nyugodtak, ha
nem vállalja a konfrontációt a másik fél, próbáljuk kérdésekkel segíteni megnyí-
lását).
3. Mondjuk vissza az általa megfogalmazottakat saját szavainkkal – értő figyelem gya-
korlása – (törekedjünk arra, hogy megértsük teljes mértékig a másik felet, mert csak
így léphetünk tovább).
4. Elmondjuk saját véleményünket.
5. A probléma kimondása, egyetértés a probléma létezésében (fontos az egyetértés,
mert csak abban az esetben lehet közös megoldásra jutni, amennyiben a cél is
közös).
6. Megoldási javaslatok gyűjtése (minden lehetőséget vessünk papírra).
7. A megoldás kiválasztása (közösen, a mindkét fél számára elfogadhatót válasszuk).
8. Nyomon követés (időnként érdemes visszacsatolni, hogy valóban sikerült-e
megoldani a konfliktust, és a felek hogyan érzik magukat).

Lássunk néhány konfliktuskezelési alapszabályt:

 A problémát kizárólag négyszemközt, vagy az érintettek jelenlétében szabad

előhozni!
 Fegyverkezzünk fel kellő mennyiségű higgadtsággal, megértéssel és türelemmel!
 Törekedjünk a nyertes-nyertes problémamegoldásra!
 A vendégnek (még ha nincs is esetleg) mindig igaza van!
 Készüljünk kompenzációs ajánlattal végszükség esetére!

61
 7. KÜLÖNFÉLE KÉPESSÉGŰ ÉS
ÉLETKORÚ CSOPORTOK ANIMÁLÁSA
REKREÁCIÓS HELYSZÍNEKEN ÉS TU-
RISZTIKAI CÉLÁLLOMÁSOKON
Minden embert más érdekel, minden életszakaszban különbözik az aktivitási kedv,
ezért is fontos különbséget tenni. Erre az egyik legcélravezetőbb megoldás az életkor szer-
inti csoportosítás. Animációs programokon való részvételt 3 éves kortól javasolnak, de
természetesen szülővel együtt a kisebbek is csatlakozhatnak egy-egy foglalkozáshoz. Az
alábbi táblázat remekül összefoglalja a különféle életkorú emberek jellemzőit:

Életszakasz Életkor Legfontosabb jellemzők

Korai és kis- természetes mozgások, játékosság,

3–7 év
gyermekkor mozgásos játékok

Gyermek- és koordináció kialakulása, sportágválaszt-

8–16 év
serdülőkor ás, sportolás

Ifjúkor 17–20/21 év általános aktivitás, sportaktivitás

Felnőttkor 26–65 év teljesítmény, később kondicionálás

Időskor 66 évtől egészségmegőrzés

6. táblázat: Az életkori szakaszok az animációban

Rekreáció tantárgy keretén belül korábban már foglalkoztunk a különféle életkori

szakaszban lévő emberek élettani változásaival, életkori sajátosságaival, így erre építve
tekintsük át az animáció lehetőségeit korosztályonként.

62
 7.1. A kisgyermekkor és a korai gyermekkor (3–7 év)
animációja

 Motiváció: a szórakozás, játék, a

hasonló korú barátokkal való együttlét,
kreatív tevékenység az animátor irányí-
tásával.
 Jellemzőik: mozgékonyság, nincs
félelemérzetük, rövid ideig képesek
figyelni, hamar elunják a tevékenységet,
a példaképek szerepe nagyon erős,
igyekeznek imponálni a vezetőnek,
szeretik felkelteni a felnőttek
érdeklődését, az önállósodás kezdetének
időszaka, könnyen motiválhatók (főleg 20. kép: Mini diszkó
versenyhelyzet teremtésével).
 Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások vezetése során egyszerű in-
strukciókat adjunk, ne túl nehéz feladatokat tervezzünk, ezek legyenek változa-
tosak, melyekbe esetenként a szülőket is bevonhatjuk (Nádori-Gáspár-Rétsági-
Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).
 Néhány javasolt tevékenység: mozgásos játékok (fogó-, utánzós játékok),
mozgásos versenyek, egyszerűbb kreatív foglalkozások.
 Népszerű tematikák: hercegnők és lovagok, állatok, tündérek és manók,
mesenap.

7.2. A gyermek- és serdülőkor (8–16 év) animációja

A két korosztály sokban hasonlít egymásra, mégis érdemes animáció szempontjából to-
vábbi két részre osztani őket. Először nézzük a 8-12 éves korosztályt:

 Motiváció: hasonló korú barátokkal való együttlét, szórakozás.

 Jellemzőik: hosszabb ideig képesek figyelni, szeretnek tanulni és megérteni dol-
gokat, spontán érzelemkitöréseket produkálnak, érdeklődésük gyorsan változik,
63
 értékrendjük kezd kialakulni, a versenyhelyzeteket kedvelik, keresik önmagukat,
kezdik érzékelni a nemi különbségeket, felelősségtudatuk erősödik, de érzéseiket
gyakran elrejtik, a barátságok, személyes kapcsolatok kiépülése fontossá válik
számukra.
 Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások során az egyszerű versenyjátékok
mellett már bonyolultabb feladatot adhatunk. Biztosítsunk lehetőséget az önálló
szereplésre, de a csoportmunkára is. Szervezhetünk sportos programokat egy-
ségesen, de akár külön a lányoknak és a fiúknak, jutalmazzunk egyéni és csopor-
tos teljesítményt egyaránt (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-
Gáldi, 2011).
 Néhány javasolt tevékenység: kreatív kézműves foglalkozások, fejtörő játékok,
sportjátékok.
 Népszerű tematikák: kalóznap, indián nap, vizes nap, szuperhősök napja, bohóc
nap.

13-16/17 éves korosztály, serdülőkor:

 Motiváció: a családi kötelékből és az ellenőrzés alól való kiszakadás, kellemes lé-

gkörű összejövetelek, ahol mód van az önkifejezésre, lehet vitatkozni,
szórakozni, mozogni.
 Jellemzőik: szerepkeresés a csoportban, logikai érzékük fejlődik, erős szexuális
érdeklődés, az értékrend változása, a szülőktől való függetlenségre törekvés, az
általános aktivitás, sportaktivitás erős.
 Amire fokozottan figyeljünk: foglalkozásaik legyenek koedukáltak, de
szervezzünk nem koedukált programot is. Adjunk esélyt, hogy kifejezhessék
kreativitásukat, egyéniségüket. A programok összeállításánál, amennyire le-
hetséges, keltsük bennük a szabad választás érzését. Az élményszerző pro-
gramok tartalmazzanak ellenőrzött, de kicsit kockázatosabb tevékenységet is, je-
lentsenek egyidejűleg kihívást és sikerélményt, tudjuk kezelni az esetleges le-
blokkolásokat (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

64
  Néhány javasolt tevékenység: labdajátékok, táncos mozgásformák, vízi ve-
télkedők, személyiségfejlesztő játékok, műszaki-technikai feladatokkal teli,
művészeti, önkifejezést előtérbe helyező foglalkozások.
 Népszerű tematikák: fordított nap, tini sztárok, tehetségek napja, olimpiai nap.

7.3. Az ifjúkor (17-20/21 év) animációja

 Motiváció: újdonságok, krea-

tivitás kiélése, szabad akarat.
 Jellemzőik: a serdülőkort
követő megnyugvás időszaka,
újra nyitottá válnak a világ fe-
lé, fontossá válik a zene, a di-
vat, a politika, a kulturális
21. kép: Vízi vetélkedő
programok.
 Amire fokozottan figyeljünk: adjunk esélyt, hogy kifejezhessék kreativitásukat,
egyéniségüket, véleményüket. Az élményszerző programok tartalmazzanak ex-
trémebb tevékenységet is, melyek jelentsenek egyidejűleg kihívást és sikerélmé-
nyt (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).
 Néhány javasolt tevékenység: labdajátékok, táncos mozgásformák, vízi ve-
télkedők, személyiségfejlesztő játékok, műszaki-technikai feladatokkal teli,
művészeti, önkifejezést előtérbe helyező foglalkozások.

Népszerű tematikákat külön megemlíteni ettől a korcsoporttól kezdődően gyakorlatilag

felesleges, mert bármilyen kreatív vagy érdekes ötlet nyerő lehet.

7.4. A felnőttek animálása (21-65 év)

Mivel nagyon tág az életkor kategória, érdemes még tovább bontani.

Fiatal felnőttek (21-30/35 év)

 Motiváció: bekapcsolódni a csoportéletbe, felelősséget vállalni, véleményt

cserélni, hasznos mozgásos és kulturális tevékenységen részt venni.

65
  Jellemzőik: legjobb mozgatórendszeri állapot, kiegyensúlyozottság, kialakult
személyiségjegyek, karrierépítés és családalapítás.
 Amire fokozottan figyeljünk: ne csak a testet foglalkoztassuk, hiszen ez a
korosztály már fogékony a kultúrára is, sokan családalapítás kezdetén vannak,
így előtérbe kerülnek a kisgyermekes programok, azonban szervezzünk felnőtt
programokat is, ne csak közösöseket (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-
Woth-Gáldi, 2011).
 Néhány javasolt tevékenység: mozgásos tevékenységek, gasztronómiai pro-
gramok, kulturális művelődés lehetősége.

Középkorú felnőttek csoportja (31/36-45/50 év)

 Motiváció: családdal együtt lenni és közben feltöltődni.

 Jellemzőik: kialakult értékrend, felelősségtudat, heterogén érdeklődés, eltérő
egészségi és kondicionális állapot.
 Amire fokozottan figyeljünk: elsődleges cél, hogy foglalkozásaik irányuljanak a
mindennapi munka fáradalmainak kipihenésére, energiájuk újratermelésére.
Lényeges szempont a személyes kiteljesedés, a képességek kipróbálása, valamint
az ismeretek bővítése. A kikapcsolódás során fontos tényező lehet a családi
együttlét, ezért családi játékokat is szervezzünk, de önálló felnőtt foglalkozások
is szerepeljenek az aktív és passzív programokban. A sportos vagy kulturális
jellegű vetélkedők, versenyek szabadon választhatóak legyenek, a programokban
való részvételre ne erőltessünk túlzottan senkit. Fontos követelmény még az
animátor személyének hitelessége, pontossága és következetessége (Nádori-
Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).
 Néhány javasolt tevékenység: társasjátékok, kisebb intenzitású mozgásos
tevékenységek.

Érett felnőttek csoportja (46/51-60/65 év)

 Motiváció: családdal együtt kikapcsolódni és közben feltöltődni.

 Jellemzőik: eltérő egészségi és kondicionális állapot, stabil társadalmi tel-
jesítmények időszaka.

66
  Amire fokozottan figyeljünk: a változókor okozta egészségügyi változásokat
vegyük figyelembe minden mozgásos program szervezése során, hasonlóan a
középkorúakhoz a foglalkozásaik irányuljanak a mindennapi munka
fáradalmainak kipihenésére, a feszültségek és a stressz levezetésére, energiájuk
újratermelésére. Lényeges szempont a személyes kiteljesedés, a képességek
kipróbálása, valamint az ismeretek bővítése. A kikapcsolódás során fontos
tényező a családi együttlét, ezért családi játékokat is szervezzünk, de önálló
felnőtt foglalkozások is szerepeljenek az aktív és passzív programokban (a
passzív programok irányába kezd eltolódni a mérleg). A sportos vagy kulturális
jellegű vetélkedők, versenyek szabadon választhatóak legyenek, a programokban
való részvételre ne erőltessünk túlzottan senkit (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-
Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).
 Néhány javasolt tevékenység: társasjátékok, kisebb intenzitású mozgásos
tevékenységek, jóga, pilates, relaxálás, kirándulás, nordic walking-gal egybekötött
városnézés/környék bejárás.

7.5. Időskorúak animálása (66 fölött)

 Motiváció: értékesség és hasznosság bizonyítása, az elszigetelődés

kiküszöbölése, pihenés, unokákkal együtt töltött hasznos idő megélése, társasági
életben való aktív részvétel.
 Jellemzőik: eltérő egészségi állapot, hosszabb pihenési szakaszok igénye, erősen
kötődnek megszokott tevékenységeikhez, gyakran tartózkodás a közösségi
élettől.
 Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások alkalmával alakítsunk kisebb
csoportokat a különböző játékos tevékenységekre, tartsuk tiszteletben az egyéni
igényeket, és legyünk türelmesek. Erősítsük önbizalmukat, értékeljük speciális
ismereteiket. A programok során biztosítsunk lehetőséget a játékokba való al-
kalmi bekapcsolódásra is. Gyakorlatvezetéskor az idősekkel szemben ér-
vényesüljön az udvariasság és a kedvesség (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-
Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

67
  Néhány javasolt tevékenység: kirándulás, városnézés, táblás és kártyás játékok,
könnyed átmozgató foglalkozások, nordic walking, vízi torna, szellemet fo-
glalkoztató játékok.

7.6. Speciális képességűek/fogyatékkal élők animálása

 Motiváció: közösségben megélt élmény, integráció a csoportba.

 Jellemzőik: fogyatékosságuk eltérő típusú és mértékű lehet, különbözőképpen
kell velük bánni.
 Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások során fontos feladat a speciális fel-
tételek megteremtése, a résztvevők képességeinek és igényeinek felmérése, majd
egy közösen összeállított program elkészítése, melybe igyekezzünk a többi
egészséges résztvevőt is bevonni. A foglalkozások típusát, időtartamát, in-
tenzitását a csökkent képesség függvényében kell megválasztani. Amennyiben
szükséges, módosítsuk (könnyítsük) a játékszabályokat, a türelem és az in-
tegráció segítése a legfontosabb szempontok (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-
Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011). Rendkívül fontos szerep hárul az animátorra, aki
legyen képes az integrálásra és a motiválásra, ismerje a fogyatékossággal járó
problémákat.
 Néhány javasolt tevékenység: egyszerűbb mozgásos játékok, kézműves fo-
glalkozások, zenés programok.

22. kép: Aqua zumba

68
 23. kép: Arcfestés

7.7. Sportanimáció és játékvezetés

A sportanimációról röviden már szóltunk a könyv egy korábbi fejezetében, gyakorla-
tilag ide sorolható minden olyan ösztönző tevékenység, amely valamilyen sportági játékra
vagy mozgásra történik. Megkülönböztetünk szárazföldi és vízi sport animációt,
természetesen korosztály szerint is történhet a differenciálás, de számos más szempont
szerint is csoportosíthatjuk (pl. szabadban vagy zárt térben végzett, téli vagy nyári,
eszközzel vagy eszköz nélkül végrehajtható, sportjátékok vagy népi játékok stb.).

A sportanimátor tölti be a játékvezető vagy más néven a játékmester szerepét, ezért

fontos, hogy tisztában legyen a játékhoz kapcsolódó összes szabállyal, információval,
balesetvédelmi szempontból minden kockázattal, ezen kívül ismerje a célcsoport-
specifikus animáció élettani alapjait és motivációs tényezőit.

Feladatai közé tartozik többek között (Kovács, 2004):

 Előkészítés, tervezés (a játékok kiválasztása, a célcsoport előzetes feltérké-

pezése, a helyszín alapos bejárása és megismerése, a konkrét program kiala-
kítása, pontos, precíz előkészületek közvetlenül a játék előtt).
 Motiválás (már a megjelenéssel /öltözék, hajviselet, kiegészítők/ és az animátor
játékvezetési stílusával is /hanghordozás, előadásmód/, motiválás későbbi
játékokra).

69
  Az emberek „összehozása” (játék előtti tájékoztatás, csapatösszehozó játékok).
 A szabályok pontos és következetes betartatása (pártatlan bíráskodás).
 Kiemelt odafigyelés a játék alatt, maga a játékvezetés (feladatot ad, próbajátékot
vezet, ébren tartja az érdeklődést).
 Balesetmegelőző intézkedések (figyelemfelhívás, eszközök ellenőrzése).
 Szükség esetén elsősegély nyújtása.
 Visszajelzés, értékelés (bíztatás, részeredmények közlése).
 Eredményhirdetés (pontok/eredmények összesítése, jutalmak előkészítése, dí-
játadás, minden résztvevő teljesítményének elismerése szóban).

.
24. kép: Vízi aerobic

A sporttevékenységek esetében kiemelt fontosságot érdemel az életkor-specifikusság,

vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen programot szervezünk egy 7 éves kisfiúnak vagy
egy 65 éves nagymamának. Az animátornak tisztában kell lennie ezekkel a specifikumok-
kal, melyeket rekreációs tanulmányai alatt elsajátított. Ismételjük át az ide kapcsolódó leg-
fontosabb szabályokat:

 A legkisebbek kifogyhatatlan energiaforrással rendelkeznek. Lefárasztani szinte

lehetetlen őket, és a figyelmük is igen gyorsan lankadni kezd. Azonban imádnak
játszani, lételemük a játék. Figyeljünk arra, hogy számukra is érthető szabályok-
kal játszunk, és főként a természetes mozgásokat preferáló mozgásformák széles
tárházából válasszunk számukra játékokat. Mindig telitalálat a különböző fogók,
bújócska, olyan feladatok, ahol szerepjátékok vannak. Számukra még nagyon

70
 fontos, hogy legyen a játékhoz partner, így az a legszerencsésebb, ha össze-
gyűjtjük a hasonló korú gyerekeket, és együttesen foglalkoztatjuk őket.
 12 éves korig bármilyen szórakoztató tevékenységben benne vannak a gyerekek.
Nagyon fontos azonban a játékot vezető személyisége, ha az animátor megfogja
őket, onnantól kezdve nem lesz gond a motiválással és az aktivizálással. A
természetes mozgások mellett előtérbe kerülnek a labdás és ügyességi feladatok,
mozgásuk egyre ügyesebb és koordináltabb. Ezt a korosztályt legjobban a
versengéssel lehet motiválni.
 A serdülők esetében más a helyzet. Ők az eltávolodás időszakát élik, így
számukra az olyan tevékenységek az ösztönzők, ahol kifejezhetik önmagukat,
együtt lehetnek barátaikkal és a hasonló korú, különböző nemű kamaszokkal.
 Ifjúkorban az érdeklődés széles skálán mozog, minden résztvevőnél más és más.
Nagyra értékelik, ha szabadon választhatnak a változatos programkínálatból. Az
extrém és divatos dolgok népszerűnek számítanak náluk.
 Fiatal felnőtteknél szerencsés olyan programok szervezése, ahol véleményt
cserélhetnek, együtt lehetnek barátaikkal és párjukkal, szerepet vállalhatnak
valamilyen csoportmunkában. Kulturális és sporttevékenységek egyaránt szóba
jöhetnek.
 A középkorú embereknél a legfőbb motiváló erő, ha a családjukkal együtt
tevékenykedhetnek. A sporttevékenységeknél fokozottan figyelni kell a sérülés-
veszélyre és a terhelésre. Hosszabb, alaposabb bemelegítés indítsa, és laza, kel-
lemes levezetés zárja a foglalkozásokat.
 Az idős emberek többsége a pihenés alatt inkább passzívan szereti tölteni sza-
badidejét. Mozgásos program ajánlásakor inkább az alsóvégtagot megmozgató
tevékenységeket vegyük előre (városnézés, kirándulás, nordic walking stb.).

71
 25. kép: Nordic walking

A sportprogramok levezetésének szabályai:

 Még a sorversenyek előtt is melegítsük be a csapatot!

 Szabadtéri animációnál figyeljünk az alábbi dolgokra: az animátor álljon a nappal
szemben, Ha tehetjük, keressünk árnyékosabb helyet, ne a legnagyobb melegre
időzítsük a nagyobb terheléssel járó programokat.
 Ismertessük először szóban a gyakorlatot, majd mutassuk be!
 Törekedjünk a gimnasztika órán tanultak alkalmazására, vagyis kiinduló
helyzetet, gyakorlatot és ütemezést előre közöljünk a résztvevőkkel.
 Mozgás közben javítsuk a hibákat és dicsérjünk/bíztassunk!
 Ha strechinget tartunk, előzze meg legalább gimnasztikai jellegű bemelegítő
gyakorlatsor a nyújtást.

A baleset megelőzése érdekében az alábbi kérdéseket tegyük fel minden foglalkozás

előtt:

 Nem csúszós, forró a talaj?

 A röplabdaháló rögzítve van?

72
  Van-e a résztvevőkön ékszer?
 A pályán vannak-e sérülést okozó „akadályok” (pl. gödör, bucka, üvegszilánk,
szemét stb.)
Ami tilos!
 A sorversenyeket a fal megérintésével lebonyolítani.
 A kidobós játékokat kemény labdával játszani.
 Futkosni a medence körül.
 Nekifutásos beugrások a medencébe.
 Vízbe lökős játékok.

73
 8. FELHASZNÁLT IRODALOM

Asztalos R.: Hostess tevékenység animáció, előadásanyag, www.turizmusmarketing.com

Finger C. – Váczy S. (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár
Pusztai G. – Váczy S. (2002): Esti animáció. KJF, Székesfehérvár
Barabás Zs. (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár
Herpainé L. J. (2015): Szociokulturális animáció, Tananyag – módszertani segédanyag
Dr. Juhász E. (1997): Az animáció mint művelődési – művelési tevékenység In:
Rubovszky K (szerk.) Művelődéstudományi tanulmányok. [Acta Andragogiae et
Culturae sorozat 16. szám.] Debrecen: KLTE, pp. 25-34.
Kovács T. A. (2004): A rekreáció elmélete a módszertana, Fitness Kft., Budapest
Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Turisztikai_anim%C3%A1ci%C3%B3 (lekér-
dezés: 2015. augusztus 13. 10 óra 12 perc)
Juhász E. (2000): A kiscsoportok lélektanának vázlata. In: Éles Cs. – Kálmán A. (szerk):
Kihívások és közvetítések. [Acta Andragogiae et Culturae sorozat 18 szám] Debrecen
Kislexikon: http://www.kislexikon.hu/erkolcs1.html (lekérdezés: 2015. augusztus 16. 14
óra 20 perc)
Dr. Dankó L. (2010): Animáció-programszervezés, oktatási segédlet, Miskolc
Dr. Nádori L., Dr. Gáspár M., Dr. Rétsági E., H. Dr. Ekler J., Szegnerné dr. Dancs H.,
Dr. Woth P., Dr. Gáldi G. (2011): Sportelméleti ismeretek, Pécsi Tudományegye-
tem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Ká-
roly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. internetes elérés:
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0025_Nadori-Dancs-Retsagi-
Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch05s02.html (lekérdezés: 2015. augusztus 5.
9 óra 1 perc)
Kormos S. (1996): Közművelődési intézmények és szervezetek. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest

74
Kőrössi É. – Szalánczi G. (1994): Épülettervezés- jegyzet, Főiskolai Nyomda, Győr; in-
ternetes elérés: http://arc.sze.hu/eptervea/jegyzet_Epulettervezes.pdf (lekérdezés:
2015. augusztus 25. 17 óra 43 perc)
Edouard L. (1985): Kulturális és szabadidős csoportok animálása, Népművelődési Intézet,
Budapest.
Gesztesi J. (1991): Az animáció elmélete és gyakorlata, (Szöveggyűjtemény hazai és kül-
földi szakirodalmakból). Kézirat, 1. kötet, Győr.
Pordány S. (2002): Felnőttkori tanulás, közművelődés; Microtoll Kiadó, Budapest
Pordány S. (1997): A szocio-kulturális animáció oktatása és gyakorlati alkalmazása Ma-
gyarországon. Szín, (1. évf.) 1-2. sz. 17–20. old. ISSN 1416-6925
Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum http://www.epa.oszk.hu (lekérde-
zés: 2015. augusztus 29. 16 óra 10 perc)
Théry, H. G. – Lagrange, M. (1966): Equiper et animer la vie sociale. Centurion, Paris 174.
Harangi – Magyar (1984) idézi Kraiciné Sz. M. (2005): Az ifjúságsegítők kulcskompetenci-
ái, Új Ifjúsági Szemle, 2005. 9. 22-35.
Magyar M. (2003): Turisztikai animáció. BGF-KVIFK jegyzet, Budapest.
Finger, C. – Gaylor, B. (1990): Animation im Urlaub. Starnberg: StfTe.V.
Trichaud, L.(1967): internetes elérés:
http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/page.php?127 (lekérdezés: 2015.
augusztus 28. 15 óra 56 perc)
Szállodamenedzsment.hu: internetes elérés:
http://www.szallodamenedzsment.ektf.hu/dvd/tananyagok/szabadido_menedzsm
ent.html

75
 Herpainé Lakó Judit

9. ANIMÁCIÓS PROGRAMSZERVEZÉ-
SI ISMERETEK
Ahhoz, hogy a korábban említett célkitűzések megvalósulhassanak, különböző típusú
rendezvények szükségesek. Ezen programok körültekintő megszervezésével
hozzásegíthetjük az egyéneket és a közösségeket a rekreálódáshoz, pihenéshez,
fejlődéshez.

A rendezvények megvalósulásához szükséges feltételeket két részre oszthatjuk, az egyik

tényező a humánerőforrás és a résztvevők csoportja, ők lesznek azok, akik a rendezvény
szervezésének, megvalósulásának személyi feltételeit biztosítják. A másik csoport pedig a
technikai, tárgyi feltételek csoportja, mely a tágabb-szűkebb infrastrukturális hátteret jelen-
ti. Nem minden esetben szükséges, hogy minden szereplő megjelenjen a rendezvényen, ez
mindig a rendezvény nagyságától, fontosságától, jelentőségétől függ.

9.1. Személyi és technikai feltételek

Személyi feltételek: (Sáskáné, 2005)

a. szakmai résztvevők (akik szakmai oldalról vezetik a rendezvényt, felelősek

szakmailag az adott témáért, célért – pl. előadók, házigazdák, ötletgazdák)
b. résztvevők (látogatók): akik érdeklődést mutatnak a rendezvény iránt
c. közreműködők (vagy alvállalkozók): az összes programgazda, helyszínfelelős és
valamennyi szolgáltató (szálloda, étterem, szállítócég, dekorációs cég, nyomda
stb.)
d. szervezői stáb: magában foglalja a szervezésben és a lebonyolításban aktívan ré-
sztvevő felelős személyeket. Őket irányítja egy rendezvény- vagy proto-
kollfőnök. A stáb nagyságát a rendezvény nagysága befolyásolja. További
jellemzők: egymással csapatmunkában dolgoznak = egymásra való utaltság, fol-

76
 yamatos kommunikáció, információcsere, ellenőrzés, segítségnyújtás (pl.: fo-
glalkozásvezetők, animátorok).
e. sajtó: akkor szükséges a sajtó, ha a rendezvény témáját vagy résztvevőit tekintve
sajtófigyelem középpontjába kerülhet a rendezvény. Egy sajtófőnök kinevezése
szükséges, az ő útmutatásai alapján helyi ill. országos, vagy nemzetközi szintű
sajtó szervezése szükséges.
f. VIP-vendég: lehet szakmai résztvevő és lehet egyszerű résztvevő (látogató) is.
Fogalma: az a személy, aki gazdasági, társadalmi, politikai életben, a közéletben
betöltött szerepe vagy tudományos munkássága, vagy a rendezvényen betöltött
szerepe miatt megkülönböztetett figyelemben részesül érkezéstől elutazásig.

Technikai háttér: (Sáskáné, 2005)

a. infrastruktúra: a rendezvény helyszíne és adottságai (termek, megközelíthetőség,

higiénia, parkolási lehetőségek stb.), a tágabb környezet (megye, város) infra-
struktúrája (a város infrastrukturális adottságai), több helyszín esetén a hely-
színek egymás közötti távolsága (elhelyezkedése) stb.
b. b) konkrét technikai eszközök (fizikai értelemben): szervezés alatti eszközök
(mobiltelefon, internet, fax, számítógépek stb.), lebonyolítás alatti technikai
eszközök (kivetítő, hangosítás, tolmácsberendezés stb.)
c. c) segédanyagok: szervezési segédanyagok (pl.: forgatókönyv), rendezvényes
segédanyagok (pl.: meghívó, kartonpapír, olló stb.)
d. d) pénzügyi forrás: saját tőke, szponzori tőke, mecenatúra, részvételi díjak,
pályázati források.

9.2. A rendezvények szervezésének szakaszai

A rendezvények szervezését négy fő szakaszra osztjuk, a tervezés, szervezés az előké-
születi munkálatokat jelenti, aztán a lebonyolítás következik, mely a programunk
megvalósítása, végül az utómunka feladatait kell elvégeznünk. A tervezés, szervezés az
összes munkatevékenység 60-80%-át, míg a lebonyolítás és az utómunka 20-40%-át teszi
ki a rendezvényszervezési feladatok során. A következőkben az egyes szakaszokhoz
kötődő legfontosabb feladatokat, szempontokat foglaljuk össze.

77
Tervezőmunka (előkészítés, tervezés): (Sáskáné, 2005)

A tervezőmunka során állítjuk össze a programunk, rendezvényünk alapparamétereit

(helyszín, időpont, létszám meghatározása, program, költségvetés, célcsoport).

 ötlet,
 az alapparaméterek meghatározása (helyszín, időpont, létszám meghatározása),
 előzetes programterv készítése,
 ajánlatkérés az alvállalkozóktól,
 előzetes költségvetés,
 forrás-meghatározás (miből valósítom meg a rendezvényt),
 helyszínbejárások,
 jogi felkészülés (szerződésminták előkészítése),
 meghívandó kör és a VIP-kör meghatározása (címlista), esetleg médiaterv elké-
szítése (olyan rendezvénynél, ahol sokakat akarok megmozgatni).

Szervezőmunka (szervezés):

 döntés az alvállalkozók között (pl. melyik nyomdával dolgozom),

 megrendelés,
 szerződéskötés,
 a program eldöntése,
 forgatókönyv-készítés,
 a költségvetés pontosítása,
 szponzori szerződések,
 a belső segédanyagok folyamatos készítése (részvételi lista naprakész frissítése),
 szervezői stábbal folyamatos munkamegbeszélés,
 a meghívottak felé a meghívólevelek (vagy jelentkezési lapok) kiküldése,
 médiaterv készítése (amennyiben szükséges).

Lebonyolító munka (lebonyolítás):

 utolsó helyszínbejárás,
 végső egyeztetés az alvállalkozókkal,

78
  forgatókönyvek véglegesítése és kiosztása a közreműködőknek,
 a szervezői stáb „kiköltözése” a helyszínre (mindig a szervezői stáb az első, és
nem az alvállalkozók),
 utolsó munkamegbeszélések,
 a résztvevők fogadása és ellátása,
 háttérirányítás.

Utómunka:

 köszönőlevelek alvállalkozóknak és résztvevőknek,

 belső értékelés (tanulságok levonása),
 teljesítésigazolások (teljesített az alvállalkozó) és számlaigazolások (kifizethető a
számla),
 a kifizetések intézése,
 referencia-dosszié (archiválás a rendezvény minden egyes anyagáról, kimenő és
bejövő levelezés, iratok rendszerezése, fényképek a rendezvényről).

A rendezvényszervezés sikeréhez mind a négy szakaszban összehangolt, jól előkészített

munka szükséges. Vannak azonban olyan preferált kérdések, melyekre különösen oda kell
figyelnünk munkánk során. Ilyenek az alvállalkozói kapcsolatok, amelyek akkor kerülnek
igazán előtérbe, ha sok külső szolgáltatást veszünk igénybe. Fontos terület a belső mun-
kaszervezés, a stábok felosztása, a megfelelő információáramlás, az együttműködés.
Ahhoz, hogy a fentebb leírtak jól működjenek, szükséges írnunk egy vagy több for-
gatókönyvet, melyek segítik a feladatok gyors áttekintését és gördülékeny megvalósítását.
A precíz, pontosan kidolgozott költségvetés pedig lehetőséget ad arra, hogy naprakészek
legyünk rendezvényünk kiadásaival és bevételeivel kapcsolatosan.

Megfelelő alvállalkozói kapcsolatok:

Szempontok az alvállalkozó kiválasztásakor:

 nem áll-e csődeljárás alatt,

 milyen referenciái vannak, a referenciák szúrópróbaszerű ellenőrzése; engedi-e
az élesben történő leellenőrzést

79
  milyen mértékű a rugalmassága és a kreativitása (mennyiben tud azonosulni a
rendezvénnyel),
 több oldalas ajánlatot ad-e le vagy csak egy oldalban ad ajánlatot (minél több
variáció van, annál sokrétűbb),
 mennyire tartja szem előtt a megbízó érdekeit,
 milyen a szakmai felkészültsége.

A kölcsönösen korrekt munkakapcsolat (folyamatos kommunikáció, egymás értesítése

a változásokról, írásban történő megerősítés és visszaigazolás, pontos előlegfizetések, fol-
yamatos ellenőrzés, határidőre történő kifizetés). Ehhez szükséges a rendszeres munka-
megbeszélés, egyeztetés.

Belső munkaszervezés:

A szervezők között kiváló legyen

 az összhang,
 az együttműködés,
 a folyamatos kommunikáció,
 a segítségnyújtás,
 az ellenőrzés.

Ez csak az állandóan, folyamatosan összehívott munkaértekezletekkel valósítható meg.

Forgatókönyvek készítése:

A forgatókönyvek az igények és körülmények változásai miatt állandóan változhatnak.

A forgatókönyvek típusai:

 komplex forgatókönyv: teljes egészében tartalmazza a rendezvényen szükséges

feladatok ellátását minden helyszínre vonatkozóan, megjelölve a felelőst és a
határidőt is.
 rész-forgatókönyv: egy feladatkörre vonatkozóan tartalmazza az összes elvég-
zendő tevékenységet (pl.: nyomda – meghívók, ültetőkártyák stb.).

80
  helyszíni forgatókönyv: az egy helyszínre vonatkozóan tartalmazza az összes el-
végzendő feladatot (pl. Szépművészeti Múzeum: fogadás, dekoráció, hangosítás,
hostess, vendéglátás feladatai).

A komplex forgatókönyv tartalmazza a rendezvényszervezés kezdő pillanatától az

utómunkálatok befejező mozzanatáig történő összes tevékenységet, feladatot, azok fele-
lőseit, tárgyi, technikai és humánerőforrás feltételeit és egyéb paramétereit. A következők-
ben felsoroljuk a legjellemzőbb átgondolandó feladatokat: helyszínek, szálloda, ven-
déglátás, programok, utaztatás, szállítás, biztonság, technikai eszközök, dekoráció, részt-
vevőkkel kapcsolatos teendők, közreműködő személyzet, nyomdai feladatok, ajándékozás
(reprezentáció), protokoll, szakmai előkészítés (pl. előadástémák kijelölése), dokumentá-
ciós anyagok, marketingtevékenység, sajtóval kapcsolatos teendők, jogi, pénzügyi háttér,
egyebek (pl. engedélyek beszerzése parkoláshoz vagy utcaszakasz lezárásához), utómunka.

Költségvetés:

Kiadási oldal (költségek):

 komplex forgatókönyv elemei számszerűsítve

 anyagköltség (rezsiköltség – saját iroda, posta, telefon, fax használata, fordítás
költsége)
 tartalék (10% – minden esetben kötelező a kalkulálása)
 szervezési jutalék (általánosságban 10% – minél nagyobb a rendezvény, annál
kisebb ez a jutalék).
 A költségoldal tervezésénél figyelni kell: amennyiben olyan szolgáltatás van, ahol
valutában van az ár, akkor az árfolyamváltozással is kalkulálni kell, vagy a szer-
ződéskötéskori árfolyamon kalkulálunk.
 Fontos még: nettó vagy bruttó költség (egy esküvő esetén bruttó összeg, cégek
megrendelésénél pedig általában nettó, de feltüntetjük, hogy + ÁFA).
Bevételi oldal:

 részvételi díjak stb.

 saját tőke
 szponzori támogatás
 pályázati pénzek
 egyéb pénzforrások
 hatályos jogszabályok, adótörvény figyelése.

81
 10. GYERMEKANIMÁCIÓ
(Várhelyi–Müller–Torday–Kovács 2009, Könyves–Müller–Ködmön 2013 irodalmak fel-
használásával)

A különböző generációk jellemzőit alaposan ismernünk kell ahhoz, hogy életkori

specifikációikat, elvárásaikat és a társadalomban elfoglalt helyüket figyelembe véve tudjunk
számukra megfelelő szabadidős, rekreációs programokat biztosítani.

A programok megválasztásához szükséges még tisztában lenni az animációs helyszín

(szálloda, közművelődési intézmény, iskola stb.) infrastrukturális és természeti adottságai-
val, melyek a programok hátterét adják.

Az animációs programok célja, hogy fejlesszék a képzelőerőt, a konstruktivitást és a

koncentrációt. A tevékenységek kreativitásra ösztönözzenek, törekedjünk a minél tel-
jesebb körű komplexitásra, és biztosítsunk minél több lehetőséget az együttdolgozásra,
munkálkodásra. A tevékenységek kapcsán az egyéni képességek különbségeinek ne legyen
meghatározó szerepe, hiszen az kudarcélményt okozhat, holott a cél a tét nélküli – kudarc
nélküli – részvétel. Sokszínű, kötetlen formában az alkotás, az önmegvalósítás élményének
átélése a legfontosabb célkitűzésünk. Nem érdemes a program témáját és tartalmát szűk
keretek közé szorítani, de egy pontos tervet azért mindenképpen készítenünk kell (ré-
szletes, komplex forgatókönyv), melytől szükség esetén el lehet térni.

A következőkben az egyes korosztályok igényeit mutatjuk be, illetve a kedvelt szaba-

didős tevékenységeiket és azokat a programokat, melyek alkalmasak a szabadidő hasznos
és aktív eltöltésére. Bemutatunk néhány forgatókönyvet, mely segítséget nyújthat a ter-
vezési munkában.

10.1. Célcsoport specifikus animációs programok

Gyerekanimáció

A gyerekek önállóan nem jelennek meg szabadidős, rekreációs programokon, hanem

általában a szülők vagy a család egyéb tagjának kíséretében érkeznek. Fontos, hogy a
gyerekek igényeit ki tudjuk elégíteni, mert egy megelégedett gyerekhez általában két me-
gelégedett szülő tartozik. A szülők csak akkor tudnak pihenni, kikapcsolódni és igénybe
82
venni a számukra kínált szabadidős szolgáltatásokat, amennyiben biztosan tudják, hogy a
gyerek(ek) jó helyen van(nak), animátor felügyeletével és kortárscsoportjaikkal játszanak.

A gyerek animáció célja, hogy a megszokott környezettől eltérő helyszínen játékos

formában, szórakoztatóan, szervezett keretek között tölthesse szabadidejét a gyermek. A
gátlásos gyerekek is megnyílnak, új dolgokat fedeznek fel, játszani látják a szüleiket, a
szülők is kilépnek a hétköznapi szabályok gyűrűjéből, boldog a család.

Egyre népszerűbb a szállodai, üdülőhelyen tartott animációs irányzat, mivel egyre

növekvő kereslettel találkozhatunk, hiszen a családok részvétele a hazai és külföldi
kereskedelmi és magánszálláshelyeken növekvő arányt mutat. Igen közkedveltek a
közművelődésben megjelenő animációs kínálatok is, melyek leggyakrabban játszóházak,
tematikus rendezvények vagy nagyrendezvények, fesztiválok részeként jelennek meg a
kínálatban. A köznevelés rendszerében a tanórán kívüli szabadidős tevékenységek keretein
belül is találkozhatunk animátorokkal, szabadidő-szervezőkkel, művelődésszervezőkkel.
Meg kell említenünk azokat a vállalkozásokat is, amelyek kifejezetten gyerekzsúrok és
egyéb gyerekrendezvények szervezésével foglalkoznak szigorúan üzleti alapon, hiszen az
itt dolgozók is animációs módszerekkel bonyolítják le a programokat.

Akármelyik színtéren is szervezünk gyermek animációs programot, mindegyiknek

legfőbb célja, hogy jó élménnyel térjen haza a gyermek és a szülők, kísérők is. Lehetőség
szerint mindannyian ki tudjanak kapcsolódni, szórakozni úgy, hogy eközben együtt vannak.

10.2. 3-6 éves korosztály jellemzői, animációs programkínálata

Ez a korosztály az óvodások csoportja, jellemző rájuk, hogy igen nagy a mozgási-
gényük, hiszen 3-6 éves kor között fejlődik ki az idegrendszer domináns mértékben. Egy 6
éves gyerek agya 80-90%-ban már kifejlődött. Az idegrendszer kifejlődése többlet oxigént
igényel, melyet a gyerekek mozgás által biztosítanak. Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy
szinte egész nap aktívak, mozgékonyak és fáradhatatlanok. Számukra nélkülözhetetlen a
sokféle mozgásos játék, hiszen ez az egészséges testi és értelmi fejlődést biztosítja. Ebben
a korosztályban a mozgásfejlődés is jelentős minőségi és mennyiségi változáson megy
keresztül. A 3 éves gyerek az ember természetes mozgásaiból a járást, futást, ugrást,
dobást már végre tudja hajtani, melyek mozgáspontossága, koordinációja az első

83
gyermekkorban (4-7 év) tovább folytatódnak. Ebben a korban a gyerekek már fent em-
lített, megtanult mozgásai tökéletesednek, vagyis pontosabbá és koordináltabbá válnak a
gyakorlás során. Az életkor előrehaladtával egyre inkább képessé válik a különböző
mozgásváltozatok és mozgáskombinációk reprodukciójára.

A gyerekeknek tehát elsősorban azok a sportjátékok javasolhatók, melyek az ember

természetes mozgásait (járás, futás, ugrás, dobás, cipelés, kúszás, mászás, hordás stb.) tar-
talmazzák. Fokozott mozgásvágyuk és versengési kedvük lehetővé teszi, hogy többféle
mozgásos játékot, versengéseket szervezzünk nekik.

A kreatív foglalkozásokat, a kézügyességet fejlesztő manuális tevékenységeket is

szívesen végzik. Ennél a korosztálynál a cél a kitartó figyelem fejlesztése. Ezek a
gyermekek az induktív következtetések megfogalmazásához tapasztalati, főleg játékos
úton jutnak el, de a játék önmagában nem elég.

A gyermekek rekreációs foglalkozásait a játékosság kell, hogy jellemezze. A játék kellő

motivációt jelent a gyerekeknek a tevékenység űzésére, és élményt nyújt. Szeretik az álla-
tokat, melyek felkeltik az érdeklődésüket. A gyermekek csak rövid ideig képesek a figye-
lem megtartására, a koncentrálásra, ezért a nekik tervezett játékos programok ne legyenek
hosszúak, 20-30 perces foglalkozás után iktassunk közbe rövid szüneteket, majd váltsunk
más tevékenységre, mert rövid ideig képesek figyelni, hamar megunják. A magyarázataink
rövidek legyenek, de érdeklődést keltőek.

Kevésbé önállóak, igénylik a rekreációs szakemberek, animátorok segítségét. A fo-

glalkozásvezető személyisége, rátermettsége, kreativitása szab határt a gyerekpro-
gramoknak. A feladatok jelentsenek a gyermekek számára olyan szintű kihívást, melyeket
sikerrel tudnak teljesíteni, azonban ezért a sikerért meg kelljen dolgozni, küzdeni.

A gyerekek felnéznek a rekreációs programok szervezőire, az animátorokra, az általuk

szervezett foglalkozásokon jól érzik magukat, a gyerekeket kell a foglalkozások
középpontjába helyezni, a foglalkozás vezetője a háttérből segítse, támogassa a gyerek
önmegvalósítási törekvéseit.

Javasolt beltéri, zárt térben űzhető (indoor) tevékenységek, játékok:

Kézügyességeket igénylő foglalkozások lehetnek például a festés, rajzolás, hűtőmágnes-

készítés, hajtogatás, könyvjelző készítése, só-liszt gyurma, dekorgumi figura készítése,
84
bábkészítés (ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb). A néphagyományra épülő tevékenységek közül a
tojásfestés, egyszerű csuhébaba készítés stb.

Zárt térben tartott programként érdemes olyan rekreációs tevékenységeket is választa-

nunk, mely a különböző élethelyzeteket, hétköznapi vagy ünnepi szituációkat, eseménye-
ket segítenek feldolgozni a kicsik számára, természetesen mindezt szórakoztató formában.
Ilyen lehet például a bábjáték, videózás (mesefilmek), szerepjátékok, bohóc-est.

Egyéb helyszíneken szervezhető foglalkozások: ovis úszás, gyerekvacsora, gyerek

diszkó, gyerekzsúr, gyerek játszóház, gyereksátor a fiatalabbaknak, ahol számukra
lenyűgöző mesevilágba kerülnek.

A fentebb felsorolt tevékenységeknél fontos szempont, hogy gyorsan, egyszerűen elké-

szíthetőek legyenek, és az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő
kihívást jelentsen a megvalósításuk.

A só-liszt gyurma régi jól ismert játék, só-liszt és víz keverékéből gyurmát készítünk,
majd a masszából kis sodrófa és formák segítségével figurákat alkothatunk, kiszárítjuk, és
akár ki lehet festeni vagy kisütni. A dekorgumi figura készítése is nagy örömet okozhat a
gyerekeknek, az animátor dekorgumi lapból egyszerű formát rajzol meg előre, amiket az-
tán a gyerekek kivágnak, összeillesztenek, szemet rajzolnak vagy ragasztanak rá, és máris
kész a bagoly maci, madár, kutyus, zsiráf stb., amit később otthon bárhová felakaszt-
hatnak, vagy ha mágnest teszünk a hátára, szépe emlék lehet a hűtőre rakva. A
dekupázsolással, más néven szalvéta technikával könnyen elkészíthető, mégis rendkívül
mutatós és esztétikus dolgokat csinálhatnak a gyerekek. Nem igényel különösebb
kézügyességet, mégis érdekes képeket, tárgyakat készíthetnek belőle úgy, hogy az
előzetesen lealapozott felületre a szalvéta felső, mintás rétegét ragasztják rá speciális ra-
gasztóval. Készíthetünk dekorációt fa, műanyag, papír alapra, de követ, gyertyát textilt stb.
is dekupázsolhatunk.

A filc anyag nagyon kedvelt a gyerekek körében, hiszen vidám színeivel, puha an-
yagának köszönhetően kedves dolgokat tudnak belőle a kicsik készíteni, például előké-
szített alapanyagokból ujjbábot.

Javasolt szabadtéri (outdoor) tevékenységek, játékok:

85
 A szabad levegőn nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi programokból
válogathatunk: homokvár építés, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés, gyerek aerobic,
játszótér, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, homokvárépítés, piknik. A temat-
ikus napok közül igen népszerű a Kalóz nap, Boszorkány nap. Fontos esemény minden
óvodáskorban lévő gyermek számára a Mikulás látogatása, ehhez kötődően Mikulás-partit
szervezhetünk. Különösen élvezik az állatok közelében vagy állatokkal együtt végre-
hajtható tevékenységeket, mint például a lovaskocsizást, a lovasszánon utazást, az állatsi-
mogatást, a kutyás ügyességi bemutatókat, az állatkerti látogatásokat.

A mozgásos játékok közül a fogójátékok a legegyszerűbb játékok, melyek könnyen

elsajátíthatóak. A gyors megindulás, megállás révén kiválóan fejleszti a gyorsaságot, a kon-
dicionális és koordinációs képességeket.

Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, illetve

küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás). A sor- és váltóversenyek jó alkalmat adnak a
játékos keretek közötti versengésekre, melyeket tréfás mozgásos feladatokkal tehetünk
érdekesebbé. Nagyon fontos szempont, hogy az értékelésnél mindenkit dicsérjünk meg.

A vízben is sokféle játékos motiváló program lehet: medencés játékok, fröcskölőcsata,

halacska horgászat: kis felfújható medencéből kell kifogni a halakat. Ha pontot érő halat
fognak, felajánlott jutalmat kapnak érte. Játszótéri programok, vadaspark, meseszínház,
bűvész, kézműves műhely is érdekli ezt a korosztályt.

Téli programként kiváló szabadidő-eltöltési lehetőség a hóemberépítés, szánkózás, il-

letve a sízés, korcsolyázás alapjainak megtanulása is ebben az életkori szakaszban
kezdhető el.

10.3. 7-11 éves korosztály jellemzői, animációja

Ezek a gyerekek az iskoláskorú, alsó tagozatosak vagy a felső tagozat elején járnak. Ez a
célcsoport sem jelenik meg önállóan a szabadidős, rekreációs programokon, hanem a csa-
láddal, esetleg az osztályközösséggel, barátokkal érkeznek a rendezvényekre.

Mozgásfejlődésüket a nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek

határozzák meg. Javul a motorikus tanulási képesség, melynek eredményeként rengeteg új
mozgást képes a gyerek elsajátítani, viszonylag megfelelő színvonalon. Javul a

86
mozgásainak ritmusa, csökken a mellékmozgások száma, javul a mozgás gazdaságossága,
pontossága, koordináltsága. A mozgás technikai tökéletesedésével, a képességek fejlődésé-
vel a teljesítmény javulása is megfigyelhető. Az iskolaérettség kritériuma a motorikus
érettségen és céltudatos mozgásvégrehajtáson túl az akaratlagos figyelem, az emlékezőké-
pesség, a feladattudat kialakulása, az analitikus gondolkodás, az akarat elemi érettsége, az
elemi rajzkészség, stb., mely alkalmassá teszi ezt a korosztályt sokféle szabadidős tevéken-
ység űzésére.

Ezek a gyermekek már tovább képesek figyelni és koncentrálni egy-egy feladatra,

tevékenységre, ezért a nekik tervezett játékos programok már hosszabbak is lehetnek, de
ne legyenek 45 perc – 1 óránál hosszabbak, a foglalkozás után célszerű szünetek közbeik-
tatása.

A játékos programok és versengések ennél a korosztálynál is motiváló hatásúak.

Igénylik a foglalkozásvezető, az animátor jelenlétét, szívesen játszanak az irányításukkal.
Sokkal önállóbbak, mint a 3-6 éves korosztály.

Javasolt indoor tevékenységek, játékok:

Rossz idő esetében is nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi pro-
gramokból válogathatunk: festés, rajzolás, barkácsolás, társasjáték, gipszfestés, origami,
szárazvirág kompozíció készítése, levélpréselés, falikép készítés, játékkészítés, ajándékké-
szítés, gyurmázás, üvegfestés, adventi koszorú készítése, puzzle, csokoládé bonbon ké-
szítése, vetélkedő a kultúra témaköréből. Motiváló programok még az alábbiak:
tánctanulás, mozgásos társasjáték, táblás társasjáték, tésztaékszer készítés, üvegmatrica
festés, magkép készítés, papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell formákból dísztárgy vagy
figurák készítése, fakanálbáb készítés, ékszer és ékszerdoboz készítés. A hagyományos
népi mesterségek közül a csuhé, a gyertyamártás, a fazekasság, a tojásfestés, a
gyöngyfűzés, a nemezelés, a szövés, a fonás, a hímzés, a szalmadísz készítés, a mézeska-
lács, a bőrözés, a vesszőfonásgyékény igen népszerű tevékenysége a célcsoportnak.

Tésztaékszer készítés: tésztából fonal segítségével gyönyörű ékszerek készíthetőek, amit

a gyerekek azonnal elkezdhetnek viselni.

87
 Üvegmatrica festés: a jól ismert üvegmatrica motívumok készítése. A kontúrok már
előre el vannak készítve, így a kézműves asztalnál már csak festeni kell. A kész műveket
elviszik a gyerekek, hogy otthon feltehessék az ablakra.

Magkép készítés: magokból és különböző formájú tésztákból fonallal és krepp papírral

kiegészítve csodaszép képek készíthetőek.

Papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell: a kavicson túl a másik legegyszerűbb

alapanyag a papír. Nagyon sok színben, formában biztosítják a gyerekeknek az alkotás
örömét. Bátran készíthetnek belőle tárgyakat, vagy akár origamit is hajtogathatnak. A fa-
kanálból remek bábokat készíthetnek, segítségével megeleveníthetik a meséket. A gyere-
kek nagyon szeretnek vele dolgozni, hiszen alkothatnak, és minden, amit készíthetnek,
nagy kincs számukra, emellett kedves meglepetés a felnőtteknek. A hungarocell szintén jól
megmunkálható, ajándékokat, tárgyakat, kedves díszeket, ötletes, vidám dolgokat ké-
szíthetne belőle.

Ékszer és ékszerdoboz készítés: a rendelkezésre álló anyagokból sokféle ékszer ké-

szíthető, a gyerekek ügyessége és kreativitása animátorok segítségével ékszerek egész gar-
madát eredményezi. Legyen szó gyöngyről, tollról, fagyöngyről vagy akár rézdrótról, és az
ezeket tartó egyedi díszítésű dobozokról.

Mézeskalács készítés és díszítés (fenyőfa): az adventi időszak egyik legfinomabb

süteménye a mézeskalács. A fűszerek fahéjas, szegfűszeges, ánizsos illata, a méz édessége
a mézeskalács készítésekor betölti a helyszín levegőjét. Mézeskalács tészta receptje: 40 dkg
finomliszt, 15 dkg (3 evőkanálnyi) méz felmelegítve, 15 dkg porcukor, 10 dkg olvasztott
vaj, 2 db tojás, 1 kiskanálnyi szódabikarbóna, 1 citrom reszelt héja, mézeskalács
fűszerkeverék. A porcukrot a tojásokkal kikeverjük. A lisztet összekeverjük a fűszerekkel
és a szódabikarbónával, majd hozzáadjuk a vajat, a mézet és a kikevert tojásokat. Össze-
gyúrjuk az egészet, majd egy napig hűvös helyen pihentetjük. Másnap lisztezett deszkán
vékonyra nyújtjuk a tésztát, és különböző méretű csillag alakú formákat szaggatunk. A
szaggatás után a legnagyobb csillag kivételével a többi csillag közepét szívószállal
kilyukasztjuk.

A formákat kivajazott tepsibe rakjuk, tojásfehérjével a tetejüket megkenjük, díszítjük,

majd előmelegített sütőben világosra sütjük (kb. 190 fokon néhány percig). Vigyázzunk,

88
meg ne égjen! Ha a mézeskalács megsült és kihűlt, a legnagyobb csillag közepébe fog-
piszkálót szúrunk, s ráfűzzük a különböző méretű csillagokat csökkenő méretsorrendben.
A tetejére a legkisebb csillag vagy dísz kerülhet.

Papír szőlődísz: a színes papírokat 2,5 cm-eként becsíkozzák a gyerekek, majd

felvágják. A csíkokat elfelezik vagy 3 részre vágják, mivel a szőlőszemek sem egyformák,
nem kell pontosan mérni a csíkok méretét. A darabokból különböző méretű gurigákat
ragasztanak. Az asztalon rendezzék szőlőfürt formájúra a gurigákat. Ha elégedettek az
eredménnyel, szép sorban ragasszák őket egymáshoz. A merített papírból kivágják a
szőlőlevelet. A drótból formáznak szőlőindát, az indát ragasszák a levélhez, majd a levelet
a szőlőfürthöz. Így elkészült a szőlőfürt, ami nagyon szépen mutat ajtó- vagy
ablakdíszként.

Fonalpolip: a pamutfonalat tekerjük egy könyv köré körbe, a könyvről vágjuk le a fona-
lat az egyik oldalán, majd kössük össze jó szorosan a fonalakat az el nem vágott végétől
körülbelül 5 cm távolságban, majd ez alatt 4-5 cm-re, ez lesz a feje. A többi pamutból 8
részre osztva készítjük el fonással a lábakat. Az arcát (szem, száj) papírból vágjuk ki és
ragasztjuk fel a fonalra.

Dióhéj állatok készítése (katicabogár, teknősbéka, béka, bálna): az animátor rögzíti ra-
gasztópisztollyal a teknős, bálna vagy béka uszonyait, lábait. Ezután a gyerekek lefestik a
dióhéjat, így a festék eltakarja a ragasztópöttyöket. Ha megvan az alapszín, megfestjük az
ettől eltérő részleteket, foltokat és arcokat. Hagyjuk megszáradni a dióhéjakat.

Levél girland: a merített papírra rárakják a gyerekek a falevelet és körberajzolják, majd

kivágják. Ezt többször megismétlik (különböző formájú leveleket rajzolnak körbe).
Veszünk egy rafia szálat, és sorba felragasztjuk rá a kivágott papírleveleket egymás alá. A
rafia aljára egy darab tobozt kötünk. Készen van az őszi ajtó- és ablakdíszünk.

Levél lenyomatos kép készítése zsírkrétával: kartonpapírból kivágott levélformákat

adunk a gyerekeknek. A papírleveleket különböző formában egymás mellé teszik a gyere-
kek, erre ráraknak egy színes papírt. A zsírkrétával besatírozzák a papírt, így előtűnnek a
levélformák. Az elkészült képet felragasztjuk egy kartonpapírra. A kartonpapír széleit, fa-
levél mintát lyukasztóval körbedíszítjük. Rafiából akasztót készítünk a képnek.

89
 A fenti példákon kívül számtalan lehetőséget, kreatív szabadeltöltési módot tartogatnak
a kézműves tevékenységek, melynek dokumentálására álljon itt egy forgatókönyv minta.

10.4. Kézműves foglalkozás részletes forgatókönyve:

Kézműves foglalkozás

A rendezvény neve: Kézműves foglalkozás – Papírgömb szarvas

Időpont, időtartam: 60 perc

Helyszín: Művelődési Ház

Célkitűzés: Kézműves foglalkozás szervezése 7-9 éves gyerekeknek

Személyi háttér, foglalkozás szervezői: 1 fő szervező + 2 fő animátor

Célcsoport: 7-9 éves gyerekek

Várható létszám: kb. 20 fő

Tervezési, szervezési feladatok:

A feladat megnevezése Határidő Felelősök

A szükséges eszközök feltérképezése okt. 20. főszervező

Ötletelés a kézműves foglalkozás témá-

okt. 24. főszervező, animátorok
járól, az elkészítendő tárgyakról

Alapanyagok összeírása és megvásárlása nov. 10. főszervező

Mintapéldányok elkészítése nov. 14. főszervező, animátorok

A kézműves foglalkozás plakátjának

nov. 21. főszervező
megtervezése, nyomtatása

Játszóház előkészítése a foglalkozáshoz. dec. 19. főszervező, animátorok

Foglalkozás lebonyolítása dec. 21. főszervező, animátorok

90
 Lebonyolítási forgatókönyv:
Idő- Szükséges Művelet/
Segítség Fázisfotó
pont eszközök műveletek
15:00 szükséges az animá- Szükséges eszközök
eszközök torok se- előkészítése: sablo-
előkésztése: gítenek a nok elkészítése: elő-
olló, grafit gyerekek- re elkészített min-
ceruza, szí- nek a ták, körberajzolása,
nes karton- szükséges majd kivágása pl.:
papírok eszközök szarv, orr, paták, fej,
előkészí- száj
tésében

15:10 barna színű az animá- A szarvas gömb

kartonpapí- torok se- alakú testének elké-
rok, grafit- gítik a szítéséhez szükséges
ceruza, vo- gyereket a 5 db 1 cm széles
nalzó mérések- papírcsíkok meg-
ben szerkesztése és ki-
vágása

91
15:20 vonalzó, A papírcsíkokat
ceruza megjelöljük közé-
pen és a két végén,
hogy hol fogjuk
kilyukasztani

15:30 tű, papír- az animá- kilyukasztjuk az

csík torok se- adott pontokat
gítenek a
gyereknek
a lyukasz-
tásban

15.35 0,8 mm, 15 az animá- előkészítés

cm hosszú torok elő-
drót,7 db készítik a
arany fa- szükséges
gyöngy, eszközö-
kúpfogó ket

15.40 drót, fa- az animá- a drótra felfűzünk

gyöngyök, torok se- egy fagyöngyöt,
kúpfogó gítenek a majd meghajlítjuk
gyereknek
a drót
hajlításá-
nál

92
15:45 drót, fa- az animáto- Az adott dró-
gyöngyök, rok segíte- tunkra felfűz-
kúpfogó nek a gye- zük a papír-
reknek a csíkokat, így
fogásokban egy tízágú csil-
lagot kapunk

15.50 6 db fa- az animáto- A papírcsíko-

gyöngy, rok segíte- kat, a végük-
papírcsíkok nek a gye- nél fogva, az
rekeknek a utolsó szem
fogásoknál fagyöngyöt,
felfűzzük a
drótra, majd
hurkot kötünk
rá, hogy fel
tudjuk akasz-
tani

93
15.55 sablonok, az animáto- a papírgömbre
elkészült rok segíte- felhelyezzük a
papírgömb, nek a ra- fejet, szarvat,
ragasztó, gasztásnál patákat
előre meg-
vásárolt
műanyag
szemek

A fotókat Kisné Szabó Orsolya készítette.

Utómunkálatok:

Feladatok Tárgyi
Időpont Feladat/feladatok Helyszín felelőse feltételek

Dokumentáció a foglalkozáson
Művelődési
dec. 19. (fotók, ütemterv főszervező készített képek,
Ház
archiválása) dokumentációk

Beszámoló készíté-
asztali számító-
se az intézmény Művelődési
dec. 20. animátorok gép, fényképe-
internetes oldalára, Ház
zőgép
képek feltöltése

Foglalkozás értéke-
Művelődési főszervező, ani-
dec. 22. lése, tanulságok dokumentációk
Ház mátorok
feljegyzése

94
 Beszámoló készíté-
Művelődési dokumentációk,
dec. 23. se, pénzügyi és főszervező
Ház képek
szakmai elszámolás

Költségvetés:
KIADÁSOK BEVÉTELEK
Az intézmény rendelkezik A gyerekek pályázati forrás
Plakátok készítése a szükséges eszközökkel, bevonásával ingyenesen
feltételekkel. vesznek részt a programon.
A foglalkozáshoz kartonpapírok 700 Ft
szükséges eszközök ragasztók 1200 Ft
1 db 25m-es drót 600Ft
5 cs. gyöngy 1250 Ft
ÖSSZESEN 2750 Ft ÖSSZESEN 0 Ft

Egyéb helyszíneken számos színes programot szervezhetünk, ilyen például a

gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek activity parti, néptánc, vetélkedő szerve-
zhető ennek a korosztálynak.

10.5. Játékos szellemi vetélkedő forgatókönyve

Résztvevők: 80-100 fő, harmadik évfolyamos tanulók

Ötlettől a célig

A játékos vetélkedő a „Kihívás Napja” országos rendezvénysorozathoz kapcsolódik. A

mozgalom 1982-ben Kanadából indult, ahol is két szomszédos város vezetői elhatározták,
hogy egy egész napos verseny keretében döntik el, melyikük városa a sportosabb. A meg-
mozdulás szerte a világban, így Európában is meghonosodott. 1991-ben Magyarországon
is megrendezésre került. Eddig 1590 település vett részt a vetélkedésben. Iskolánk is
lelkesen csatlakozott a sportot kedvelők csapatához, és évek óta különböző rendez-
vényekkel, sportolási lehetőségekkel hívják fel a figyelmet a mozgás fontosságára. A meg-
mozdulás célja az, hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz. A

95
sport művelése mellett idén fontosnak tartottam azt is, hogy a gyerekek elméletben me-
gismerkedjenek a sport történelmével, a különböző sportágakkal, híres sportolóinkkal.

A rendezvény neve: Sportoljunk elméletben!

Időpontja, időtartama: 2014. november 12. szerda 14-16 óra (2 órás program)

Helyszíne: iskola

Célkitűzései: A sport, ezen belül az olimpia történelmének megismertetése. Neves

olimpikonok, sportolók életének, munkásságának bemutatása. Különböző sportágak be-
mutatása, extrém sportokkal való ismerkedés. Kellemes, játékos vetélkedő keretein belül a
sport megszerettetése, az egészséges életmódra nevelés.

Célközönség: Az iskola harmadik évfolyamos tanulói

Várható létszám: 80-100 fő

1. Az előkészítés részletes forgatókönyve

Előzetes feladat megnevezése Határidő Felelősök
A program megnevezése, az ötlet bemutatása,
egyeztetés. Az iskolai rendezvénynaptárba beil- 2014. szeptember 10. főszervező
leszteni a programot.
A feladatok kiválasztása, a vetélkedő összeállítása. 2014. szeptember főszervező
Plakát tervezése. 2014. szeptember szervezők
Iskolarádióban a vetélkedő meghirdetése. 2014. szeptember 21. főszervező
Projektfeladatok kiadása az osztályoknak. 2014. szeptember 21. főszervező
Egyeztetés az osztályfőnökökkel, az ebédlő lefog-
2014. október 10. főszervező
lalása a meghirdetett időpontra.
Oklevelek, jutalmak elkészítése, beszerzése. 2014. október 17. szervezők
Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes meghívása a
2014. október 20. főszervező
versenyre.
Dekoráció tervezése, elkészítése. 2014. október 30. főszervező
Kivetítő, laptop, projektor igénylése a titkárságtól. 2014. október 20. Jánosi Eszter
Egyeztetés a takarító személyzettel az ebédlő ki- 2014. november 3. főszervező

96
takarításáról.
Iskolarádióban ismételten a verseny hirdetése. 2014. november 3. főszervező
Az osztályfőnökökkel folyamatos egyeztetés a
2014. október-
projektfeladatokról, esetleges igények jelzése, ami főszervező
november
a bemutatáshoz szükséges.
Az ebédlő kitakarításának felügyelete, asztalok,
székek elrendezése. Szükséges eszközök elhelye- főszervező
2014. november 12.
zése. A vetítéshez szükséges eszközök beállítása, szervezők
kipróbálása. Dekoráció felrakása.
Oklevelek, jutalmak előkészítése. 2014. november 12. szervezők
főszervező
A rendezvény lebonyolítása. 2014. november 12.
szervezők

97
 2. Szervezési és lebonyolítási forgatókönyv

Kifizetési
Műszaki felté- Személyi Tárgyi felté- Egyéb rende-
Időpont Határidő Feladat Helyszín módok, Felelős
telek feltételek telek zői feladatok
összegek
A program megnevezése, ötlet
tanári
2014. szept. 2014.szept. 10. bemutatása, rendezvénynaptár- tantestület főszervező
szoba
ban elhelyezése.
A vetélkedő összeállítása, a fel- internet,
2014. szept. 2014. szept. vége otthon főszervező főszervező
adatok kiválasztása. nyomtató
számítógép,
2014. szept. 2014. szept. vége Plakát tervezése. otthon főszervező
nyomtató
A plakát elhe-
2014. szept. stúdiószoba, a stúdió teljes
2014. szept. 21. A vetélkedő meghirdetése. főszervező lyezése az iskolai főszervező
21. aula felszerelése
faliújságon.
A feladatok
Projektfeladatok kiadása az osz- osztályfőnö- szétosztása,
2014. szept. 2014. szept. 21. iskola nyomtató géppapírok főszervező
tályoknak. kök határidők meg-
beszélése.
konyhai
Az ebédlő lefoglalása a kitűzött
személyzet,
2014. okt. 2014. okt. 10. időpontra, folyamatos egyezte- iskola főszervező
ebédeltetős
tés az osztályfőnökökkel.
kollégák,

98
 iskolavezetés
számítógép,
2014. okt. 2014. okt. 17. Oklevelek tervezése. tanári szoba szervező szervező
nyomtató
készpénz
Számlára vásár-
1240,-
lás! A számlák
2014. okt. 2014. okt. 17. Jutalmak megvásárlása. áruház személykocsi szervező 800,- szervező
átadása a DÖK-
3600,-
nek.
15.000,-
Az alsós igazgatóhelyettes meg- helyettesi
2014. okt. 20. főszervező
hívása a versenyre. iroda
Laptop, kivetítő igénylése a
2014. okt. 2014. okt. 20. titkárság iskola titkár szervező
titkárságról.
Az ebédelési
Az ebédlő kitakarításának meg- takarító rend figyelése,
2014. nov. 2014. nov. 3. főszervező
beszélése a takarító nénikkel. személyzet időpont egyezte-
tése
Ismételt hirdetés az iskolarádió- a stúdió teljes
2014. 2014. nov. 3. stúdió főszervező
ban. felszerelése
Folyamatos egyeztetés a pro-
2014. okt.- osztályfőnö-
2014. nov. jektfeladatokról, esetleges igé- iskola főszervező
nov. kök
nyek összegyűjtése a bemuta-

99
 táshoz.
Az ebédlő kitakarításának fel-
2014. nov. 2014. nov. 12. 13. takarító elegendő főszervező,
ügyelete, az asztalok, székek ebédlő
12. óra személyzet asztal, szék szervező
elrendezése.
laptop, vetítő,
A vetítéshez szükséges műszaki fényképező
2014. nov. 2014. nov. 12. szervező,
berendezések beállítása, kipró- ebédlő Konnektorhoz szervező
12. 13.30 főszervező
bálása. Dekoráció elhelyezése. gyerek nem
nyúlhat!
feltöltött
Oklevelek, jutalmak előkészíté- egészségügyi
2014. nov. 2014. nov. 12. szervező,
se. ebédlő szervező láda, elkészített
12. 13.30 főszervező
Egészségügyi láda elhelyezése. oklevelek,
ajándékok
4 csapat,
2014. nov. 2014. november igazgató szervezők,
A rendezvény lebonyolítása. ebédlő
12. 12. 14. óra helyettes, főszervező
szervezők

100
 3. Utómunkálatok lebonyolítási forgatókönyve

Kifizetési
Műszaki Személyi Tárgyi feltéte- Egyéb rende- A feladat
Időpont Határidő Feladatok Helyszín módok,
feltételek feltételek lek zői feladatok felelőse
összegek
Köszönet a
2014. nov. 2014. nov. Az ebédlő vissza-
ebédlő takarító nénik- főszervező
12. 30. 12. 18. óra rendezése, takarítása.
nek.
hiánytalan és
2014. nov. 2014. nov. A műszaki berende- Köszönet az
titkárság iskolatitkár működőképes szervező
12. 12. 18. óra zések visszahordása. iskolatitkárnak.
berendezések
Az eredmények köz-
2014. nov. 2014. nov. számítógép, Fényképek csa-
zététele a honlapun- tanári szervező szervező
13. 13. internet tolása.
kon.
2014. nov. Beszámoló írása az
2014. nov. számítógép főszervező
vége iskolavezetésnek.
Köszönet a
2014. nov. Elszámolás a szám-
2014. nov. számlák DÖK vezető- főszervező
vége lákkal a DÖK felé.
jének.
2014. nov. Kiállítás a projektfel- aula,
2014. nov. gombostű főszervező
vége adatokból. faliújság

101
 4. Költségvetés

Kiadások Bevételek

4 db ugrókötél 1240,- Diákönkormányzat támogatása 20.640,-

4 db labda 800,-

4 db tollas szett 3600,-

5 db gimnasztikai labda 15.000,-

Összesen: 20.640,- 20.640,-

A játékos vetélkedő menete, feladatai:

1. Előzetes feladat: mind a négy osztály egyéni projektfeladatot kapott. A felkészülésre

közel két hónap volt. A munkában részt vehetett az egész osztály, de mindenhol volt egy
felelős, aki összefogta, irányította a felkészülést. Ezt a tanulót az osztályfőnök választotta
ki. A feladatok a következők voltak:

 Az olimpia története.
 A téli olimpiák története és versenyszámai.
 A labdajátékok története, fajtái.
 Extrém sportok.

A csapatoknak 10 perc állt rendelkezésükre, hogy bemutassák a kapott feladatot. A be-

mutatás egyéni módon, minden kikötés nélkül történhet.

Elérhető pontszám: 10 pont

2. Olimpiai kvíz játék:

Egy 15 kérdésből álló kvízjátékot állítottunk össze a csapatoknak. A feladatsor előre ki-
nyomtatva, összetűzve várta a versenyzőket az asztalokon. A megoldásokat karikázással
kellett jelölni. A feladatra 10 percet kaptak a csapatok.

Elérhető pontszámok: 15 pont

Amíg a zsűri javította a 4 feladatlapot, addig a verseny lebonyolítója megbeszélte a helyes

válaszokat a csapatokkal. A mellékletben a részletesen kifejtett válaszok megtalálhatóak.
Válaszok megbeszélése, javítása: 15 perc

3. Olimpiai kabalafigurák:

A következő feladatban pároztatni kellett az olimpiai helyszíneket a megfelelő kabalafigu-

rákkal. A feladat előre kinyomtatott cédulákon, egy borítékban volt elhelyezve az aszt-
alokon.

Los Angeles Smokey, skót terrier

München Charlie von Birkenhof, a csíkos bajor tacskó

Montreal Amik, a kanadai hód

Moszkva Misa, a medvebocs

Los Angeles Sam, a rétisas

Szöul Hodori, a szibériai tigris

Barcelona Cobi, a katalán pásztorkutya

Atlanta Izzy, az animációs figura

Sydney Olly, a kokabura

Athén Athéna és Févosz emberi alakok

Peking 5 Fu Wa baba

London Wenlock, az egyszemű mágikus lény

Megoldási idő: 5 perc

Értékelés a kivetítő segítségével. Bemutatni a kabalafigurákat, megbeszélni, hogy melyik

országhoz melyik figura társul. A csapatok önállóan pontozzák a jó megoldásokat.

Elérhető: 12 pont

Értékelés, megbeszélés: 5 perc

4. feladat: Soroljatok fel minél több magyar olimpiai érmet szerzett sportolót!
Legfeljebb 10-et. Írjátok mellé a sportágat is, amelyben az érmét szerezte!

1
Elérhető pontszám: 20 pont

Játékidő: 5 perc

A feladatot az előre kikészített lapon írták a tanulók.

Értékelés: a zsűri felolvassa a megoldásokat, megbeszélik a helyes és helytelen válaszokat,

így a csapatok megismerhetik az általuk nem ismert olimpikonokat is.

Értékelés:

Minden csapat kapott 1 labdát, 1 tollas szettet és egy ugrókötelet. Az első helyezett csapat
nyert 5 db gimnasztikai labdát.

2
Olimpiai kvíz

3
4
A kvízjáték megfejtései

5
6
7
8
9
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok:

A szabad levegőn szervezhető programok a számukra: aszfaltrajz, karnevál, gyerek

show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, bocsa, strandfoci, gyerek tenisz, frizbi,
tollaslabda, mozaikkészítés, növényültetés, gyerek olimpia, homokvárépítés, piknik, Kalóz
nap, Boszorkány nap, Indián nap, lovas kocsizás, lovas szán. Fogójátékok, az egyéni
versengések, párokban versengések is népszerű programelemek.

Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó-, célbarúgó versenyeket, illetve

küzdőjátékokat, (kakasviadal, kötélhúzás), különböző labdás játékokat: kidobó, szabadulás
a labdától, pontszerző. Izgalmas feladatok még a sor- és váltóversenyek tréfás mozgásos
feladatokkal, vagy a vízben: medencés játékok, és banánozás.

Télen amennyiben elég hó van a hógolyó csata, hóember építés, szánkózás nagyszerű
program és a friss szabad levegőn való tartózkodás idejét növeli a gyerekeknél.

Kedvelt szabadidős tevékenységeik még: gyalog- és kerékpártúra, lovas oktatás, foci,

vízifoci, tekerős gokart, felfújható ugrálóvárak, óriás fajátékok, logikai és ügyességi
játékok, melyeknél nem is a méret az igazán óriási, hanem a találmány. Ezek azok a
játékok, melyek nem csak a gyermekek fantáziáját mozgatják meg. Hat éves kortól,
elsősorban gyerekeknek ajánlott, de felnőttek is kipróbálhatják. A nagy táblás játékok
között megtalálhatók a golyós és az egyéb ügyességi játékok. Készségfejlesztő hatással
bírnak. Fejlesztik az ügyességet, kreativitást, logikai képességet, toleranciát.

A hordólovaglás is népszerű: A két "bakon" fekvő fára húzott "hordót" kell úgy megü-
lni, hogy miközben egyensúlyozunk rajta, az ellenkező oldalra kell áthúzni magunkat az
oda rögzített kötél segítségével.

Igazi élmény-centrikus program a gólyalábon járás, a mászófal, a kötélhúzás vagy a

kalózkaland. A kalózkaland egy akadályverseny, amiben a gyerekek különböző izgalmas
kalandokba keverednek, miközben állomásról állomásra haladva a kincset keresik, amelyet
a végén egy kincsesládában találnak meg. Szervezhetünk gyerekolimpiát sportos játékokkal
gyerekeknek, ahol kipróbálhatják ügyességüket, kedvükre játszhatnak, versenyezhetnek
(ping-pong labda egyensúlyozás, karikadobás, futóverseny, felfújható csúszda…)

10
 10.6. 12-16 éves korosztály jellemzői, animációja
Ezek a fiatalok a szabadidős tevékenységekben is aktívabbak, és szívesen vannak
felnőtt kíséret nélkül, hiszen megfigyelhető az önállósulás iránti igény és szívesen töltik
szabadidejüket a kortárs csoport társaságában. Maguk akarják ellátni a tevékenységük
irányítását. A serdülők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni,
szórakozni, sportolni lehet, családi kötöttség és ellenőrzés nélkül. A felelősségérzetük
azonban még elmarad a fiatal felnőttekhez képest.

A korosztály mozgásfejlődésére igen jelentős hatást gyakorol a serdülési növekedés,

amelynek eredményeként megváltoznak a testméretek, a testarányok, illetve a mozgás
biomechanikai feltételei. Ennek a testalkati-alaki változásnak eredménye a teljesítmények-
ben jelentkező átmeneti visszaesés, stagnálás. Az erő és állóképesség terén azonban je-
lentős a fejlődés. Igen jellemző ebben a korban a mozgásteljesítmények nemek közti
nagyfokú differenciálódása. A fiúknál ugyanis a fejlődés gyorsulását, míg a lányoknál a
lassulását figyelhetjük meg. Ebben a korszakban a sportolás, a sporthoz való pozitív at-
titűd mindenképp kedvező irányba fordítja a mozgásfejlődés és mozgásteljesítmény ala-
kulását, ugyanis az edzés ezt az átalakulást tovább módosítja.

Ezt a korosztályt a testi képességek, a versenyzési kedv, a mozgásműveltség magasabb

színvonala jellemzi. Mindenük a mozgás, szeretik a sportos szabadidő eltöltési formákat.
A foglalkozások időtartama már másfél, két óra lehet, mivel jobban bírják a terhelést, ké-
pesek figyelni. Az ennél hosszabb programoknál csökken a figyelem intenzitása, illetve a
fáradtság növekedésével a sérülés veszélye is nő. Az ennél hosszabb foglalkozást csupán
kupák, bajnokságok esetében érdemes rendezni, vagy az egész napos túráknál, lovaglásnál,
azonban ott is pihenőt célszerű közbeiktatni. A foglalkozások formájukat tekintve a
versenyektől a vidám családi vetélkedőkig egyaránt választhatóak.

A formabontás időszaka. Ez a korosztály mindenre kíváncsi, nyit az új, ki nem próbált

dolgok felé és szeretne minél többet tudni a körülötte zajló dolgokról. A serdülők bon-
takozó személyiségére, egyéniségére való tekintettel az egyéni igényeket jobban figyelembe
kell venni. A fiatalok ebben az életszakaszban előnyben részesítik a labdajátékokat, a
természeti és a küzdő sportokat.

11
Javasolt indoor tevékenységek, játékok:

A célcsoport számára kedvelt szabadidős aktivitások: modellezés, barkácsolás,

növényfestés, mozaikkésztés, kollázs-montázs készítés, üvegfestés, kerámiázás, fazekasság,
hímzés, varrás, linóleummetszet készítés, dekupázs technikák, ajándékkésztés, Tini Olim-
pia, Dj foglalkozás, Tini Party, részvétel a gyerek show-ban, karnevál. Sakk és
malomversenyek, activity parti, szellemi vetélkedők, scrabble, jenga, marokkó.

Karácsonyi dísz készítése

Szükséges alapanyagok és eszközök:

 filclap
 sablon (kartonlapból)
 hímző fonal, cérna
 gyöngyök
 tű (egy kisebb és egy nagyobb lukú var-
rótű)
 vatta
 olló

Idő A készítés mozzanatai

1. lépés

A szükséges eszközök és
kellékek előkészítése:

5 perc

2. lépés

Vágjuk ki a sablonokat. Én szívformát választottam, de bármilyen forma jó.

5 perc
A sablon segítségével megrajzoljuk a filcre a formákat, majd olló segítségével
kivágjuk.

12
 3. lépés

Varrjuk fel az egyik filc da-

rabra a gyöngyöket tetszőle-
15 perc ges formában.

4. lépés

Pelenkaöltéssel varrjuk ösz-

sze a két filcdarabot.
15 perc

13
 5. lépés

Közben az akasztót is bevarr-

juk a szív felső részébe.
3 perc

6. lépés

Majd tovább folytatjuk a pe-

lenkaöltést.
10 perc

7. lépés

Mikor már csak egy kis részt

van hátra a varrásból, akkor
3 perc vattával kitömjük a szívfor-
mát.

8. lépés

A végén szépen eldolgozzuk a

hímzőfonalat.
5 perc

14
 Fotók: Nagy-Kapusi Kata

Szervezhetünk nekik Utazás a Föld körül játékot, mely egy kb. 2,5 órás csapatépítő,
szórakoztató, show-jellegű játék, amelyben a játékosok csapatokat alkotva világ körüli
úton vesznek részt. 10 állomás teljesítésével bejárják a földrészeket és a különböző or-
szágokhoz tartozó játékos feladatok megoldásával teszik meg a „világ körüli utat”, ame-
lynek végén ünnepélyes eredményhirdetés keretein belül a győztes csapatot jutalom várja.
A játék a szállodában vagy egyéb beltéri helyszínen lebonyolítható. Hangulatos,
szórakoztató, tréfás, csapatépítő. Minden állomáson felkészült animátorok vezetik a
játékokat. A csapatok kalandlapot kapnak, amelyre folyamatosan vezetjük a pontjaikat, az
egyes állomásokon elért eredményeik alapján.

Ugyancsak érdekes program lehet még a „Kastélyshow”, mely – kaland, kockázat,

szerencse, rejtély egyben. A Kastélyshow egy 1,5-2 órás játékos, csapatmunkára ösztönző
vetélkedő. A programvezetők állomásonként ismertetik a rejtélyekkel teli kastély feladatait.
Az utazás során a játékosok a kastély hőseivel, régmúlt lakóival találkoznak és közben
keresik a boldogság kelyhét. A játékprogram feladatai: minden feladatot csapatépítésre
alkalmas egyedi játékmodulokból állítottuk össze. Ezeket a kastélyhoz illő szerepbe illeszt-
jük bele, hogy a játék élménye minél hatásosabb legyen. A játék indoor-ootdoor kompati-
bilis és érdekes és szórakoztató hangeffektek és jelmezek kísérik.

Szórakoztató vetélkedők, (csapatpuzzle, activity) vagy a társasjátékok is kedvelt

rekreációs programelemek ennél a célcsoportnál. A lentebb bemutatott halloween party
igen népszerű a tárgyalt célcsoport körében:

Halloween Party forgatókönyve

Halloween Party, avagy Boszorkányok és Vámpírok estje szellemes játékokkal

Ideje: 2013. 10. 25. 16.00-20.00 óráig

Helyszín: X.Y

A program célja: egy szórakoztató, játékos mulatság, mely az összetartozás, élményét

erősíti, miközben a gyerekek megismerkednek a Halloweenhez kapcsolódó szokásokkal és
játékokkal. Közösségépítés, egymás megismerése, együttműködési képesség fejlesztése,
helyes magatartásformák alkalmazása, toleranciafejlesztés, ügyesség fejlesztése

15
A rendezvény szervezői: 6 fő szervező, animátor

Segítő személyek:, technikus - műszaki eszközök, fényképezés, szülők- büfé, diákok-

dekoráció, berendezés

Résztvevők: 11-14 éves gyerekek kb. 80 fő

I. ELŐKÉSZÜLETEK

 program igényének felmérése a gyerekek körében

 program jellegének meghatározása
 helyszín kiválasztása
 feladatok összeállítása, értékelés/jutalmazás megbeszélése
 időterv készítése a feladatokhoz
 határidők, felelősök beosztása
 költségvetés készítése
 rendszeres munkaértekezlet, a szervezési feladatok előmenetele szempontjából
 napi szintű kommunikáció a szervezési időszakban
 gyermekek motiválása: beszélgetés a Halloweenről
 segítők felkérése
 műszaki eszközök ellenőrzése: erősítő, fényképezőgép
 dokumentáció vezetése

A program több mozzanatból áll: jelmezverseny, szellemes játékok, tombola, diszkó, büfé

16
Plakátterv

17
II. A PARTY

A program időtartama: 4 óra

Kezdés 16.00 órakor a rendezvényteremben

1. Gyülekezés, köszöntés, programismertetés:

Előzetes feladat: ruhatár, öltöző biztosítása fsz.2 és 3-as terem

Előzetes feladat:

 ebédlő berendezése, hangosításnak, eszközöknek, zsűrinek asztal , technikusnak,

zsűrinek, szervezőknek szék (9db), tanulóknak tornapadok (8db), ablakokra,
lámpákra, falra Halloweenes dekoráció, hangulatvilágítás (töklámpás, LED
fények) 5.-es diákok segítségével
Idő: 15 órától kb. 50 perc
Felelős: szervező

 1-es teremben fehér papír szellemek elrejtése (50 db), terem besötétítése, UV-s
zseblámpák biztosítása (5 db)
Idő: 15 órától kb. 20 perc
Felelős: szervező

 Aula berendezése (az aula az ebédlő előtt található) büfé asztalok, tombolavál-
táshoz külön asztal.
Előzetes feladat: tombolajegy beszerzése, kikészítése, árusító megszervezése (szülő), büfé
berendezése (minden osztály maga hozza az enni-innivalókat)

18
Idő: 15 órától kb. 50 perc
Felelős: szervező

16.00: A programfelelős köszönti a gyerekeket, ismerteti a programokat:

Szeretettel köszöntünk benneteket ezen a szellemes bulin, látom sokan jelmezben je-
lentek meg, aminek nagyon örülünk. Ma délután egy jelmezversennyel kezdünk, aki
szeretne elindulni a megmérettetésen az a programismertetés után jöjjön majd ehhez az
asztalhoz a sorszámért. A zsűri 2 gyermekből és 1 szülőből és 1 animátor-
ból/tanárból/rekreációs szakemberből/szabadidő-szervezőből áll. Az első három
helyezett jutalomban részesül.

Ezután játékos vetélkedőkre nevezhettek be, melyért kuponokat kaptok, amit a büfé-
ben válthattok be, tehát érdemes próbára tenni az ügyességeteket. A program végén
tartjuk a diszkót, itt az ebédlőben, közben lesz majd a tombola sorsolása.

Tombolát, melynek ára 100 Ft az aulában tudtok vásárolni. Ugyanitt működik a rémes-
en finom enni-innivalókat árusító büfé, melyet az egész este folyamán igénybe vehettek. A
diszkó este 8 óráig tart, és azzal együtt ér végét a Halloween Party.

Reméljük szellemes bulink lesz, és tök jól érzitek majd magatokat!

Idő: 5 perc

Felelős: animátor

2. Jelmezverseny
Előzetes feladat: zsűri kiválasztása, értékelő lap kiosztása, résztvevők számainak elkészítése,
kiosztása

19
Idő: 10 perc

Felelős: szervező

Kérjük, hogy a jelmezversenyen résztvevők az ebédlő előtt gyülekezzenek! A bevonulás

után gyertek a zsűri elé és mutatkozzatok be, a sorszámotokat is mutassátok meg. Ezután
leülhettek a többiek közé. A verseny eredményét a zsűri értékelése után egy kicsit később
közöljük.

A verseny levezetése
Előzetes feladat: halk aláfestő zene

Felelős: szervező
Idő: kb.30 perc
Feladat ellenőrzése, értékelése: rémesen vicces jelmezeket láthattunk, nagyon kíváncsi vagyok a
zsűri döntésére, akiknek nincs könnyű dolguk. Addig is, míg meghozzák döntésüket
játsszunk tovább!

3. Szellemes játékok

A következő szellemes játékokon vehettek részt, amin ha eredményesek lesztek a büfé-

ben beváltható kuponokat kaptok. A következők közül választhattok:

 itt az ebédlőben Rémes tapogatás, A vérszívó vámpírok, Alma halászat, és Szellemes

étkezés lesz. Az ebédlő 4 sarkában lesz 1-1 játék, melyet pár perc múlva fel is ál-
lítunk.
 a fsz.1-ben Szellemvadászaton vehettek részt,
 az előtérben pedig Tök jó dobós játék vár titeket.

Mindezek alatt lehet tombolát is venni, és büfézni. A diszkót fél7-kor kezdjük, addig is
jó játékot mindenkinek!
Előzetes feladat: termek berendezése (fsz1, előtér előzetesen), ebédlő 4 sarkánál a 4 féle
játék, eszközök kihelyezése (kb. 10 perc), jutalom kuponok kikészítése
Játék idő: kb. 60 perc
Felelős:
fsz.1. – Szellemvadászat szervező 1.
előtér: – Tök jó dobós játék szervező 2.

20
ebédlő: Rémes tapogatás szervező 3.
A vérszívó vámpírok szervező 4.
Alma halászat szervező 5.
Szellemes vacsora szervező 6.
Játékok leírása: TEVÉKENYSÉG
Mit rejt a doboz? rémes tárgyak
felismerése tapogatással
Szellemvadászat: 4-5 fő egyszerre.
A besötétített teremben kis papír-
szellemek vannak elrejtve, ezeket kell Ft-os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely
megkeresni 2 perc alatt.
Vérszívó vámpírok: ivóverseny,
málnaszörp műanyag pohárból, lyu-
kas szívószállal 4-5 fő egyszerre,
több fordulós játék
Szellemes vacsora: madzagon
(pókháló) lelógó pókok megevése
bekötött szemmel (társak irányíthat-
nak) 5 fő, többfordulós játék
Tök jó dobás: célba dobás dióval 3
különböző méretű tökbe, 5 dióval
3 papírdoboz egymáson, felfelé szű-
külő nyílások
Almahalászat: nagy tálban vízben
ESZKÖZÖK IDŐ
papírdoboz, plüss macska, denevér,
műanyag pókok, rovarok, gumicukor
hernyók, békák stb. 5 perc
értékelés: felismert tárgyakként 10
Ft-os kupon
papírszellemek, 1-1 UV-s zseblámpa
értékelés: legtöbb szellemet találó 50
6 perc
10 Ft-os kupon
műanyag pohár, szörp, szívószál ér-
tékelés: fordulónként a nyertes 50 Ft- 3 perc/
os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely 10 forduló
Ft-os kupon
gumicukor vagy mézeskalács pókok,
hernyók vagy Pombear szellemek,
zsineg, szembekötő. Nyertes 50 Ft- 10 perc
os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely 10
Ft-os kupon
3 papírdoboz egymáson , dió értéke-
lés: legnagyobb tök 1 pont, közepes
2 pont legkisebb 3 pont
10 perc
összpontszám alapján: 2-5 pont 10
Ft-os kupon, 6-10 pont 20 Ft-os ku-
pon 11-15 pont 50 Ft-os kupon
2 nagy tál, víz, almák, papírtörlő ér- 5 perc
21
 almák, az almát csak szájjal szabad tékelés: almánként 10 Ft-os kupon
kivenni 2 perc alatt

Utómunkálatok: az ebédlőből 18.00 körül eszközök összeszedése, az eredeti rend

visszaállítása a diszkóhoz, a többi helyszínen elég később, ha igény van a játékokra, akkor
19 óráig tovább lehet játszani, utána történik az eszközök elrakása.

4. Jelmezverseny értékelése:
A diszkó kezdése előtt a zsűri elnöke értékeli a jelmezversenyt, jutalmak kiosztása
Előzetes feladat: jutalmak beszerzése
Felelős: szervező és a zsűri elnöke
Idő: 10 perc
Gratulálunk a nyerteseknek, igazán szellemes öltözékben jelentek meg! Most kezdődhet a
diszkó, ezalatt fogjuk majd a tombolát is kihúzni.

5. Diszkó
Előzetes feladat: hangtechnikai eszközök, diszkófények, zenék biztosítása
Felelős: szervező + technikus
Időtartam: 90 perc

6. Tombola sorsolás kb. 19 órakor

Előzetes feladat: nyeremények beszerzése (15 db), kikészítése
Felelős: 6-os osztályfőnökök
Időtartam: 15 perc

7. Program zárása 20 órakor

Előzetes feladat: 19.45-kor jelzés a diákságnak, hogy még 15 perc van hátra a buliból
22
Felelős: Molnár Fritsch László
20.00 Zene lehalkításával, a lámpák felkapcsolásával jelezzük a buli végét.

Búcsúzás: Az idei Halloween Party ezzel véget ért, reméljük, hogy mindenki nagyon jól
érezte magát, több játékon is részt vett, esetleg még a tombolán is nyert!
Köszönjük, hogy eljöttetek, kérjük, hogy a 6-osok segítsenek a termek rendjét visszaál-
lítani. További szép estét és jó pihenést kívánunk az őszi szünetre!

III. UTÓMUNKA

 Köszönet a segítő szervezőknek.

 Köszönet a segítő gyerekeknek, szülőknek.
 Elszámolás a számlákkal, tombolával, büfé bevételével. A bevételek befizetése a
pénztárba.
 A gyerekek véleményének feltérképezése beszélgetés útján.
 A dekorációk, egyéb eszközök elraktározása.
 Fényképes és rövid szöveges beszámoló a szervező honlapjára.
 Munkaértekezlet a szervező kollégákkal: a program sikerességének értékelése, jó
tapasztalatok megosztása, az esetleges hibák megbeszélése, szervezési munkák,
határidők, költségvetés értékelése.
 Szükség esetén a dokumentáció pontosítása.

23
Költségvetés

24
 Forgatókönyv táblázatok:

Fotók: Siket Judit

Kedveltek a célcsoport körében, és eredményesen tudják játszani a különböző sza-

bályjátékokat, természeti sportokat: tenisz, asztalitenisz, kosárlabda, strandröplabda,
strandfoci, banánozás, szörf, vízisí, kenu, íjászat, hegyikerékpározás, lovaglás, gyalog- és
kerékpártúrák, kajak-kenuzás, aerobic jellegű tréningek. Buggy Trophy: egy extrém veze-

25
téstechnikai program, melyben ügyességi pályán teszik próbára rátermettségüket a
versenyzők.

Népszerű szabadidős aktivitásaik lehetnek még: terepgokartozás, vidám, tréfás

sportversenyek, mászófal, sziklamászás, paintball, disco, hegyi túrák vagy a búvároktatás.

11. FELHASZNÁLT IRODALOM:

Könyves, E. – Müller, A. – Ködmön, J. (2013): Az egészségturizmus fókuszai. Debreceni

Egyetemi Kiadó. Debrecen, 199-221.

Sáskáné Nádas, Á. (2005): Rendezvényszervezési alapismeretek I. ZSKF, Budapest

Várhelyi, T. – Müller, A. – Torday, J. – Kovács, B. (2009): Világtrendek a turizmus iparban.

Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnoki Főiskola

Képek

1. kép: http://jmmk.eu/rajzfilmunnep-majus-12-en/

2. kép: (http://www.integrativ.hu/kepzesekrol/integrativ-csoportterapia.html)

3. kép: saját kép

4. kép: http://www.origo.hu/utazas/20110514-a-canopytol-a-helisiig-a-legjobb-
kalandturak.html

5. kép: http://pyxurz.blogspot.hu/2014/04/dirty-dancing-page-7-of-7.html

6. kép: http://logok.org/club-med-logo/

7. kép: http://www.csaladiudules.hu/hu/blog-hirek/ne-halogasd-a-szallasfoglalast-az-
oszi-szunetre_2015-10-11

9. kép: Dankó, 2010

10. kép: Asztalos

26
11-12. kép: http://zalakaros.info.hu/animatorok-hada-zalakaroson-beres-alexandra-
vezetesevel

13-16. kép: saját kép

17. kép: http://www.newjsag.hu/2014/04/01/a-felnottek-is-szeretnenek-jatszoteret/

18. kép:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0011_2A_7_modul/486/inde
x.html

19. kép: http://karrieriroda.nyme.hu/index.php/19289/?&L=1

20-21. kép: saját kép

22. kép: http://isztranauta.blog.hu/

23. kép (http://www.gajdapeter.hu/index.php?page=hirek&cid=799)

24. kép: saját kép

25. kép: http://www.hochzeiger.com/en/sommerferien-tirol/hiking-resort/nordic-

walking-strecken-tirol.html

Táblázatok

1. táblázat: Finger-Váczy, 2002

2. táblázat: Finger-Váczy, 2002

3. táblázat: saját szerkesztés

4. táblázat: Finger-Váczy, 2002

5. táblázat: Juhász, 1997

6. táblázat: Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011

27