Bibliai jelképek

a magyar református
egy házművészetben

TAKÁCS BÉLA
 Bibliai jelképek
a magyar református
egyházművészetben

Takács Béla

Kiadja
a M agyarországi R eform átus Egyház Sajtóosztálya
B udapest, 1986
Lektorálta Dr. Pásztor János

© Takács Béla, 1986

 Tartalomj egy zék

I. Mi a sz im b ó lu m ? ............................................................ 7
II. A színek és szám ok jelentése a B ib liá b a n .............. 17
III. K risztu s-m o n o g ram o k ................................................ 37
l . I N R I ....................................................................... 37
2. X P .......................................................................... 39
3. Alfa és Ó m e g a ..................................................... 41
4. I H S ......................................................................... 42
IV. Á llatsz im b ó lu m o k ...................................................... 45
1. H a l ......................................................................... 45
2. Isten B á rá n y a ...................................................... 48
3. P e lik á n .................................................................. 57
4. F ő n ix ..................................................................... 64
5. U n ic o rn is .............................................................. 68
6. S z a rv a s .................................................................. 72
7. G a la m b .................................................................. 76
8. Kakas .................................................................... 80
9. Kígyó .................................................................... 85
V. N ö v é n y sz im b ó lu m o k .................................................. 90
1. É le tfa ..................................................................... 90
2. Almafa .................................................................. 94
3. Pálmafa ................................................................ 98
4. R o z e tta .................................................................. 99
5. Kalász és s z ő lő ..................................................... 102
6. Szom orúfűz ......................................................... 106
VI. É g ite s te k ........................................................................ 110
1. N ap és h o l d .......................................................... 110
2. Csillag ................................................................... 117

5
VII. Egyéb jelk é p ek .......................................................... 121
1. Három szög, „Isten szem e" .............................. 121
2. Kereszt ................................................................. 123
3. H o r g o n y ............................................................... 130
4. S z ív ........................................................................ 132
5. K e h e ly ................................................................... 136
6. V erejték ............................................................... 139
7. K önyv ................................................................... 142
8. G y e r ty a ta r tó ....................................................... 144
9. Bárka és h a jó ....................................................... 146
10. Szivárvány .......................................................... 153
11. T e m p lo m .............................................................. 154
12. H om okóra ........................................................... 162
13. Vér és v í z .............................................................. 164
VIII. Az evangélisták s z im b ó lu m a i............................... 167
1. M áté: az em ber vagy angyal .......................... 172
2. M árk: az o ro s z lá n .............................................. 174
3. Lukács: a tu lo k vagy b i k a ............................... 176
4. János: a s a s .......................................................... 178
IX. A Jelenések k ö n y v é n e k sz im b ó lu m a i.................. 181
Z u sam m en fassu n g.............................................................. 223
S u m m a ry ............................................................................... 244
 I. Mi a szimbólum?

„Jelképek erdején visz az em ber

ú tja ..." (Baudelaire)

„Szüm bolon" - görög eredetű, de latin o síto tt szó; jelt,

jelk é p et fejez ki, azonban kettős értelm e van: elsősorban
m int hitvallási form ula bu k k an fel m ár az őskeresztyénség
korában (gondoljunk a „Sym bolum A postolicum "-ra, az
A postoli H itvallásra, vagyis a „ H isz e k e g y é re , am elynek
szövege a róm ai k ereszty én gy ü lek ezetb en Kr. u. a IV. szá­
zadban alak u lt ki). A különböző hitvallásokkal foglalkozó
teológiai tu d o m á n y t „szim bolikának" nevezik. Mi azon­
ban a szó m ásodik jelentéstartalm ával foglalkozunk, azok­
kal a jelek k el és képekkel, m elyek a Szentírásban, az isten-
tiszteleti ren d tartásb an , a reform átus egyházm űvészetben
előfordulnak, vagy ép p en a m agyar néprajzból ism erete­
sek.
A szim bólum ok az ókori népek életében fontos szerepet
tö ltö tte k be, nem véletlen tehát, hogy a jelk é p ek ered etét
k u tató szakem berek a szim bólum ok nyom ait a régi egyip­
tom i hieroglifre vagy képírásra vezetik vissza, m ely a zsi­
dók közvetítésével az őskeresztyéneknél is elterjedt. Az
ő skeresztyének főleg azért használtak ilyen jelk ép ek et,
hogy a m ások előtt ism eretlen jelek k el egym ással kapcso­
latba kerülhessenek. Ezeket a szim bólum okat egyrészt az
állat- és növényvilágból, m ásrészt az Ó- és Ú jszövetségből
m erítették. Például a bárán y jelk ép ezte Jézus K risztus ál­
dozati halálát, a kereszt ug y an erre utalt, a jó pásztor szin­
 tén Jézu st szim bolizálta; a szőlőtő a m eg váltottaknak szóló
ígéretet, a K risztushoz való tartozást, a pálm a a v é rta n ú k
győzelm ét jele n te tte . Az állatokra vonatkozó szim bólu­
m okról m ár a Kr. u. II. századból v a n n a k adataink, m ert
egy m agát Physiologosnak, term észetb ú v árn ak nevező
görög szerző az A lexandriában k eletk ezett bibliai és te r­
m észettudom ányos m u n k ák ra hiv atk o zv a részben létező,
részben képzeletbeli állatok - oroszlán, sas, pelikán, fő­
nix, egyszarvú - tulaj donságait és a v elü k kapcsolatos val­
lási szim bólum okat sorolja fel. Physiologos m ű v ét a Kr. u.
V. században „B estiarium " - állattan - címmel latinra,
m ajd ren d k ív ü li népszerűsége m iatt később számos keleti
és európai n y elv re lefo rd íto tták . Ezt a k ö n y v ecsk ét hasz­
n álták fel a szim bólum okkal foglalkozó k ereszty én szer­
zők, sőt a tém át L eonardo da Vinci is feldolgozta az 1500-as
évek elején. Physiologos —vagy latinosán Physiologus -
állatszim bolikájának hatása a középkori költészetben, fes­
tészetben és építészetben, a gótikus tem plom ok díszítm é­
n y e ib e n szintén m egm utatkozik.
Fontos szerepe volt a szim bólum oknak a heraldikában,
illetve a cím ertanban. A hajd an i császárok, királyok, feje­
delm ek által adom ányozott hercegi, grófi, bárói, nem esi
cím erek nagyon sokszor önm agukért beszélnek, annál is
in k áb b , m ert a cím erek adom ányozásánál az uralk o d ó k
m indig figyelem be v e tté k azt a fontos k övetelm ényt, hogy
a cím erkép valam ilyen form ában a tulajd o n o st szim boli­
zálja. T ehát joggal k é rh e tte T inódi Sebestyén 1553-ban I.
F erdinánd királytól, hogy cím erében lant is legyen. Hősi
te tte k é rt ren d sz e rin t oroszlán k e rü lt a cím erbe, a tö rök
hódoltság k o ráb an g yakori volt a k a rd o t tartó jo b b kéz,
rajta levágott, csim bókos em berfejjel, de például Bihari

8
M átyás nagy ari p réd ik á to rn a k —aki 1600. m árc. 21-én ka­
p o tt nem esi oklevelet R udolf császártól - a cím erében fe­
kete palástos, égszínkék ruhás, fekete kalapos, kezében
Bibliát tartó lelkipásztort látunk.
A bo n y o lu ltab b nem esi cím erképek értelm ezése, a
szim bólum ok m egfejtése sok száz év távlatából ma m ár
nehéz feladatnak tű n ik ; viszont a céhjelvényeken levő á b ­
rázolások nem okoznak g ondot, m ert a csizma, olló, lakat,
bárd, vakolókanál egyértelm űen a csizm adia, -szabó, -la­
katos, -hentes, -kőm űvesm esterséget jelképezte. Ugyanez
v o n atkozik a régi cégérekre. M in d en k i tu d ta , hogy a réz­
tán y é r a bo rb ély m ű h ely t, a faforgácsból készült, rú d ra
akasztott koszorú vendéglőt, fogadót jelképez.
M ár jócskán elvesztette tek in té ly é t a szim bólum okkal
foglalkozó régi és fontos világi-egyházi tudom ányág, am i­
kor a m últ század végén az irodalom , a festészet terü letén
E urópa-szerte újjáéledt - m int a főnix m a d á r - a szim boliz­
m us. A költészetben és a festészetben ez az irán y zat szem-
b efo rd u lt a korabeli naturalizm ussal és parnasszizm ussal.
T agadta a naturalizm us felfogását, m ely a valóság fény-
kép szerű ábrázolására tö rek ed ett, szem elől tév esztv e a
lényeget, vagy a parnasszizm us szem élytelen és szigorú
form ai fegyelem re tö rek v ő stílusát. A szim bolizm us sok
szállal k ö tő d ö tt a Szentíráshoz; gond o lju n k A dy biblikus
verseire. A szim bolizm us igyekezett feltárni a lélek sötét
m élységeit, am elyet az addigi költészet illendőnek vélt el­
tak arn i. V allotta ez az irodalm i és m űvészi irányzat, hogy
a k ö rü lö ttü n k és b e n n ü n k m eglevő jelenségek a túlvilág
jelképei, és ezek a különböző érzékietek egy közös rejtett
világ jelei, s ro k o n o k egym ással. A képzőm űvészet az el­
v o n t dolgokat a látható világ szim bolikus form áival pró-

9
bálta kifejezni. A szim bolisták szerint a term észetben a
tárgyak nem egyebek, m int jelek, „egy ro p p an t ábécé be­
tűi, am elyeket csak a zseni tu d elolvasni" - m ondotta A.
A urier francia író. (Komlós A ladár: A szim bolizm us. Bp.
1965.)
Ami pedig a k ereszty én szim bólum okat illeti, m egálla­
pítju k , hogy ezek az ism ertetőjelek az őskeresztyénség ko­
rai századaitól kezdve egyre jo b b a n elterjedtek, és sok
esetben az írástu d atlan em berek szám ára nélk ü lö zh etet­
len szem léltető és eszm éltető eszközökké váltak. A Jézus­
szim bólum okat m ennyiség és változatosság te k in te té b en
az idők folyam án felül m últa a Szűz M áriával kapcsolatos
jelk ép ren d szer, ehhez csatlakoztak az apostolok, a ta n ít­
ványok, a szentek, a különböző erén y ek szim bólum ai; a
k ö ztü k való eligazodáshoz kom oly teológiai szakképzett- .
ségre v olt szükség.
Közismert, hogy a reform áció gyökeresen szakított Szűz
M ária, a szentek tiszteletével, ebből következően a szim ­
bólum ok száma a protestáns egyházakban n agym érték­
ben csökkent, maga a szim bólum okkal foglalkozó tu d o ­
m ányág feleslegessé válva, elsorvadt. Dr. Pásztor János
hívta fel a figyelm ün ket arra a fontos tén y re, hogy a szim ­
bólum ok használatát a reform áció idején az is gátolta,
hogy m inden jelk é p gyanússá vált. A k o ráb b an tapasztalt
túlzások, visszaélések m iatt a p ro testán s teológusokban
m egvolt az az aggodalom , hogy a szim bólum oknak netán
m ágikus erőt tu la jd o n íth atn a k , rosszul értelm ezhetik.
A szim bólum ok túlzásba v itt alkalm azására jó példa, hogy
a k ö zépkorban még a dió (!) is K risztust jelképezte: az édes
mag az isteni term észetét, a zöld és húsos b u ro k az em ber-
voltát, a k ö z tü k levő fás héj a keresztet szim bolizálta. (J.

10
H uizinga: A középkor alkonya. Bp. é. n. 194. lap). A refor­
m áció által m eg tarto tt k ét sákram entum vagy szentség, a
keresztség és az úrvacsora jelképes cselekm énnyé lett,
majd jóval később, szinte a mi k o ru n k b a n alakult ki a m a­
gyar reform átus egyházban az ún. „szim bolikus istentisz­
teletek": a konfirm áció, a házasságkötés m egáldása, illetve
esketés, a tem etés, a lelkész- és püspökszentelés rendje.
A szim bólum ok a XVII. század elején kezdenek feltű n n i a
m agyar reform átus egyházm űvészetben; a Szentírásból
eredő, az őskeresztyénség korától vagy a középkortól is­
m ert jelk é p ek e t újra alkalm azzák, de m indig m érték ta r­
tással.
M ivel p ro testán s k u ta tó ju k nem volt a szim bólum ok­
nak, s ezekkel kapcsolatos k ö n y v e t tu d o m ásu n k szerint
nem ad ta k ki az 1961-ben m egjelent M ű v észettö rtén eti
ABC-n kívül, külföldi és róm ai kato lik u s szakirodalm at
h a szn á ltu n k fel m u n k án k során, elsőrenden a H erder,
freiburgi kiadó gondozásában m egjelent „Lexikon c h rist­
licher K unst", 1980. - K eresztény M űvészeti L exikon -
cím ű m űvet, pótolva azokkal a m agyar reform átus v o n at­
kozású adatokkal, m elyek a ny u g atn ém et kiadású lexi­
konból é rth ető okokból kim aradtak.
M ondottuk, hogy a reform átus szim bólum okról senki
nem írt külön szakk önyvet, azonban Bőd Péter erdélyi,
illetve olthévízi p réd ik áto r, Á rva B ethlen Kata u d v a ri p ap ­
ja, sok jelk é p et em lít a K olozsvárott 1746-ban k iad o tt m ű­
vében, am ely ilyen hosszú, barokkos cím et visel: „Szent
írás értelm ére vezérlő m agyar LEKSIKON, m ellyben a
Szent írásb an elő-forduló példázolások, (typusok) és áb rá­
zolások (em blém ák) lelki értelm ek szerént rö v id e n ki-vilá-
g osittatnak; sok dolgok a sido régiségekből ki-m agyaráz-

11
 tatnak: És igy a Szent írá st Isteni-félelem m el érteni kívánó
kegyes olvasok jó szándékjokban felsegittetnek, Bőd Pé­
te r a H évízi Reform ata Eklésiában, és M. U dvarban, a Kris-
tus E vangyéliom ának m éltatlan sáfára által."
Bőd P éter lexikonjában sok címszó alatt talá lu n k az „áb ­
rá z o lá s o k é ra vonatkozó szövegrészt; ugyanis a szerző a
szim bólum szót sehol nem használja, ezeket általában nem
m agyarázza, viszont az „ábrázolások" tú ln y o m ó tö b b sé­
gét K risztussal hozza kapcsolatba, elannyira, hogy a csil­
lagról meg sem em líti, hogy ez különleges reform átus je l­
kép vagy to ronydísz, m ert ezt írja: „A tsillagok ábrázol­
ják: I. Az anyaszentegyházban a tan ító k a t (értsd alatta a
lelkipásztorokat - T. B.) k ik a K ristusnál kissebbek, de
m indazonáltal világot szolgáltatnak. II. A H ajnaltsillag
más tsillagok felett igen szép fén y t m utat. Ez ábrázolja a
K ristust. III. Az angyalok is néha igy n e v e zte tn e k ."
Bőd P éter m ásik m űvének, am ely 1760-ban a nagysze­
beni tipográfiában „Szent H ilarius vagy szivet vidám itó,
elm ét élesítő, kegyességre serkentő, rö v id kérd ések b e és
feleletekbe foglalt dolgok, m ellyek m ind az hasznos idő
töltésre s m ind az épületes tanúságra egybe-szedegettet-
vén k ib o csáttattak B. P. által" címmel je le n t meg, szintén
v an n ak a szim bólum okkal kapcsolatos vonatkozásai, de
elenyésző szám ban, m ert az 507 kérdés-feleletből csak öt
foglalkozik a reform átus jelk ép ek k el, k ö z tü k a kakassal.
Érdekes, hogy Bőd P éter Szent H ilariusnak, a Kr. u.
300-371 kö zö tt élt rem etének a n ev ét választotta k ö n y v e
cím éül, de csak azért, m ert a „h ilaru s" latin szó vidám sá­
got jelent; és Bőd P étern ek - m int k ö n y v e előszavában írja
- az v olt a célja, hogy m űvével az olvasóban „nem tsak
elm ésséget szerezzen, hanem vidám ságra is serk en tse."

12
 G yakran alkalm azták a szim bólum okat p réd ik á to ra ­
ink az igehirdetésben a XVII—XVIII. század folyam án:
beszéltek az Isten Bárányáról, a pelikánról, a főnix m a­
dárról, te h á t a jelk é p kim o n d o tt vagy szöveges, nyom ­
ta to tt form ában is m egtalálható a régi egyházi élet te rü ­
letén.
V irágkorát élte a szim bólum ok használata 1830 után,
am ikor a H elytartótanács elrendelte, hogy m inden egy­
házközségnek állandó, hiteles, az illető eklézsia cím erével
ellátott, fém ből készült pecsétnyom ója legyen. Dr. H ör-
csik R ichárd tan ulm ányából tu d ju k (Ráday G yűjtem ény
É vkönyve. III. Bp. 1983.), hogy a cím erek kiválasztása a
lelkipásztorok fantáziájára volt bízva, eb b en szabad kezet
kaptak; ezzel m agyarázható, hogy az új pecséteken sok a
bibliai jelkép. A falusi eklézsiák a n ag yobb egyházközsé­
gek m ár k o ráb b an használt szim bólum ait v e tté k át.
A T iszántúl vonatkozásában D ebrecen volt a példa, m ert
csak a szatm ári egyházm egye 79 gyülekezetéből 75 a zász­
lós b á rá n y t vésette a pecsétjére, vagyis D ebrecen városa és
egyháza cím erét. V oltak persze eg y szerű b b m egoldások: a
szom széd eklézsia pecsétjét m ásolták le. A szabolcsi egy­
házm egyében tizenegy szom szédos gy ü lek ezetb en talál­
ható meg a karm aiban „négypecsétes" k ö n y v e t tartó, re­
pülő sas szim bólum ával d íszített címer; a pecsétnyom ók
m ind 1833-ban készültek. Szintén gyakori volt, hogy a
helység pecsétjét alkalm azták, különösen akkor, ha az ős­
k ereszty én szim bólum ot, a p elik án t ábrázolta.
A m agunk részéről hozzátesszük: a reform átus egyházi
pecsétnyom ókon néha tö b b szim bólum is előfordul. M e­
zőhegyes pecsétnyom óján k ét oldalt pálm afát, alm afát, fe­
lül sugárzó napot, középen g y e rty a ta rtó t és n y ito tt Bibliát

13
 látu n k . L ehetett a pecsétnyom ón tem plom , a to rn y á n ka­
kas és csillag, fölötte a nap rajza.
Reform átus h ív ein k teh á t lépten-nyom on találkoztak a
jelképekkel: az úrasztali felszereléseken, a festett m ennye­
zeten és karzaton, a szószékkoronán, a fejfákon egyaránt
m egtalálhatták a szim bólum okat, am elyeknek használata
szinte kivétel nélk ü l napjainkig to v áb b él a gy ü lek ezetek ­
ben azzal a különbséggel, hogy őseink m indig tu d tá k , m e­
lyik szim bólum m it jele n t, kire vagy m ire utal.
N apjainkról lévén szó, a szim bólum ok fokozott m érték ­
ben való elterjedését tapasztaljuk főleg a közlekedésben,
a tu d o m án y egyes ágaiban, a reklám ban. A Közlekedés-
rendészeti Szabályzat —a KRESZ - száztízféle (!) je lt hasz­
nál m anapság, am ely nem zetközileg elfogadott ábrákból,
b e tű k b ő l áll, vagyis a táb lán lévő á th ú z o tt P betű A lgériá­
ban ugyanazt jele n ti m int nálunk: parkolni tilos! A tu d o ­
m ányban, az e lek tro tech n ik áb an is nagyon sok jelk ép p el
találkozunk: az atom m agkutató intézetb en a sárga színű
négyszögben elhelyezett piros körből kiin d u ló hárm as pi­
ros nyaláb a sugárveszélyre figyelm eztet. M a m ár a refor­
m átus tem etők fejfam űvészetével úgy is foglalkoznak,
hogy a néprajzos a tem etőt kom m unikációs m odellbe il­
leszti, ahol a halo tt „adó", az élő hozzátartozó „vevő", a
fejfákból „közlem ény", a tem etőből „k ó d re n d sz e r" lehet,
am ely „vizuálisan d ekódolható"; így v áln ak a tem etőben
tapasztalható, időjárás okozta károk, a rongálódások „za­
jo k k á " , am elyeket a „jelcsatorna", vagyis a hagyom ány a
sírok gondozásával „k iszű r". A tem etők szem iotikáját (jel­
rendszerét) —ezt a szin k retik u s ü ze n etre n d sz e rt - a n é p ­
rajzos elhelyezheti egy tágabb értelem ben v e tt k o n te x tu s­
ba, a m agyar p araszti k u ltú ra változási folyam atainak

14
 kom plexum ába. Sietünk kijelenteni: ezt a kacifántos szö­
veget nem mi fogalm aztuk. A tém a részletes kifejtését
lásd : K unt Ernő „A m agyar népi tem etők szem iotikái elem ­
zése" cím ű tanulm ányát. (H erm an O ttó M úzeum É v köny­
ve. M iskolc. 1975). Á kereskedelem ben a pálcatagokból
alkotott, három szög alakú ábra a Kiváló Á ru k Fórum ának,
a különleges form ájú, k ív ü l zöld, belül fehér négyszög,
benne a piros kö r rajzával a Budapesti N em zetközi Vásár­
nak a szim bólum a lett.
Fokozatos elterjedését tapasztaljuk n ap jainban a p ik ­
tográfiának, a képírásnak, m ert b etűk, sőt m ondatok he­
ly ett egész fogalm akat kifejező jelek et használnak. Ma
m ár nem szükséges tö b b nyelven k iírn i valam ilyen h ely i­
ségben, hogy „Tilos a dohányzás!" - elég egy piktogram ;
égő cigaretta, pipa ábrája pirossal áthúzva, és a ku ltú rem -
ber ért a jelből. H asonló a helyzet a betűszókkal. Ezelőtt
40-50 évvel a tíz u jju n k o n m egszám olhattuk az effajta rö ­
vidítéseket: MÁV, OTI stb. Ma tö b b százra teh ető a nem ­
zetközi szervezetek, sportegyesületek rö v id íte tt neve,
am elyek között eligazodni legalább olyan nehéz, m int ko­
ráb b a n az egyházi szim bólum ok sokaságában volt.
D olgozatunkban teh át nem holm i avatag vagy ideje­
m últ tém ával foglalkozunk, hiszen a tárgyalandó jelek et
és jelk é p ek e t - bár kö zü lü k eg y n éh án y feledésbe m erült
- m a is használjuk reform átus szim bólum ként. M ivel ezek
közül jó n é h á n y m ár, főleg a fiatalabb nem zedék szám ára
é rth etetlen , nem lesz felesleges a m u n k án k , ha ezeket é rt­
hetővé tesszük, jele n té sü k e t m egm agyarázzuk.
Erre a feladatra k itű n ő bécsi evangélikus és reform átus
professzorok, lelkipásztorok m ár 1980-ban vállalkoztak:
prédikációs k ö tetet állítottak össze „Zeichen, Bilder und

15
Sym bole. W iener Predigten. Nr. 10. H erausgegeben Peter
K arner" —Jelek, képek, és szim bólum ok. Bécsi p réd ik áci­
ók. 10. szám. Kiadta Peter K arner - címmel. A lexander
A braham ow icz reform átus lelkipásztor a k ö tetb e n ír
M ózes csodájáról, am ikor a sziklából vizet fakasztott
(IV .M óz.20.rész.); a testrő l (M t.24:44-45); a kehelyről
(Zsolt. 116:13); az állatról (Jel.5:5). Dr. Eric H ultsch ev a n ­
gélikus teológiai professzor értekezik a Jónás jeléről
(Mt. 12:38-40). P eter K arner reform átus lelkipásztor ír az
apokalipszis lovasairól (Jel.6:2—8); tov áb b á a keresztről
(I.K or.1:18); a n ap ró l (M t.5:44-45); a K ain-bélyegről vagy
jelről (I.M óz.4:13-16). E rw in L eibert evangélikus teoló­
giai professzor a m ennyei Jeruzsálem ről (Jel.21:1-5). Né­
m eth Balázs, a Zwingli tem plom reform átus lelkipásztora
pedig a „ház"-ról, a Zsidókhoz írt levél 3:4-6 alapján.
Úgy véljük, ha n á lu n k is akadna követője a bécsi példá­
nak, ak k o r az ilyen tém ájú igehirdetésekhez k ö n y v ü n k e t
szintén fel lehet m ajd használni.

16
 II. A színek és számok jelentése
a Bibliában

Az em beriség k u ltú rá já n a k tö rté n eté b en m indig fontos

szerepük volt a színeknek. Spanyolországban, Santander
m ellett, a világhírű altam irai barlangban olyan színes fest­
m ényeket találtak a falon, am elyeket az ősem ber Kr. e.
9000 évvel készített. E gyiptom ban pedig olyan színes te x ­
tíliák k erü ltek elő a királysírokból, am elyeknek korát
7000 évesre becsülik a régészek. A ma élő em bertípus, a
„hom o sapiens" - a bölcs em ber - m ár évezredekkel ez­
előtt igyekezett kö rn y ezetét, ru h ázatát, használati eszkö­
zeit, ed ényeit a színek alkalm azásával szebbé tenni.
Különös jelen tő ség ü k volt a színeknek a m agyar nép
tö rté n eté b en a honfoglalás, illetve a nem esi társadalom ki­
alakulása idején. A k irály ain k és az erdélyi fejedelm ek
által adom ányozott nem esi cím ereket csak az alábbi szí­
nekkel leh etett díszíteni: vörös, kék, zöld, fekete, arany,
ezüst.
A k ereszty én egyházm üvészetben a közép k o r elején
alakult ki a színek jelképes, szim bolikus alkalm azása, első­
sorban a Szentírás alapján. A nagyobb ü n n e p e k n ek m eg­
volt az előírt színük, vagyis az o ltárt en n ek m egfelelő szí­
n ű takaróval kellett díszíteni. R eform átus eg y h ázu n k b an
a h itú jítá st k ö v etően is m egm aradt a színek jelentése: bár
az oltár k ik erü lt a tem plom ból, jól k é p z ett p réd ik á to ra in k
pontosan tu d tá k , m elyik szín m ire em lékeztet, m it je lk é ­

17
pez. V együk sorra a reform átus egyházm űvészetben, a
festett tem plom i berendezések, úrasztali térítők, ab ro ­
szok, cserépedények díszítésében, a m agyar reform átus
n éprajzban, az eg y h ázu n k cím erében előforduló színeket,
és vizsgáljuk meg, hogy m it fejez ki egy-egy szín!
Arany: a m ennyre, a m ennyei Jeruzsálem re em lékeztet,
m elynek az „utcája szín aran y " (Jel.21:21), de jele n ti Isten
igéjét is, „M int az aran y alma ezüst tán y éro n , olyan a he­
lyén m o n d o tt ige" (Péld.25:11).
Barna: a föld színe, az alázat, a szegénység jelképe. Re­
form átus p réd ik á to ra in k a fen n m arad t hiteles adatok sze­
rin t az 1500-1600-as év ek b en általában ilyen színű ru h á t
viseltek. K ivételt képez a m ár em lített Bihari M átyás p ré ­
d ik áto r égszínkék ruhája, de e n n ek az a m agyarázata,
hogy a h erald ik áb an b arna szín nincs; ilyen ru h á b a n teh át
nem á b rázo lh atták Bihari M átyást.
Bíbor: a róm ai császárok öltözékének színe; in n en vo­
n a tk o z ta ttá k Jézus K risztusra, m int király ra, a világ egye­
düli Urára. A róm ai k ato n ák bíb o rszín ű palástot b o ríto t­
tak Jézusra; ezért m ondták: „Ü dvözlégy, zsidók király a"
(M t.27:29-29). A Jelenések k ö n y v é n e k 17-19. részében
szereplő, b íb o rb a öltözött, nagy p arázna Babilon jelképezi
a sátán uralm át, am ely Jézus visszajövetelével m egszűnik.
A „ b íb o r" szó azonban a m agyar szóhasználatban finom
szövetet is jele n t, sőt a B ibliában is m egtaláljuk ezt a te x tí­
liát, m ert Salamon tem plom ában kék és piros „ b íb o r" füg­
göny v olt (II.K rón.3:14). Jézus példázatában a gazdag em ­
ber eleve nem öltö zh etett bíb o rszín ű ru h áb a , m ert ez —
m int em lítettü k - a róm ai császárok szám ára volt fe n n ta rt­
va, te h á t a „ b íb o r" szó igen finom , m uszlin anyagra utal.
Az úrasztali térítő k leírásában szintén előfordul a „ b íb o r"

18
megjelölés. Újcsanálos 1759-es leltára „égszín és veres bí­
bor" színű selyem fátyolt em lít. A D unántúlon és E rdély­
ben fehér színű „b íb o r k e n d ő t" viseltek a még g y erm ekte­
len fiatalasszonyok.
Fehér: a tisztaság, bűntelenség, ártatlanság, győzelem ,
tökéletesség, az isteni fény, a m ennyország színe. K risztus
m egdicsőülésekor U runk ru h ája „fehéren ragyogott, m int
a fén y " (M t.l7:2), a feltám adásakor az angyalok ruhája
„fehér volt, m int a hó" (Mt.28:3; M k .l6 :5 ; J n .20:12),
m ennybem enetelekor a „két férfi fehér ru h á b a n állt m eg"
a tan ítv á n y o k m ellett (Acs. 1:10). A Jelenések k ö n y v é b e n
ezt olvassuk: „Kik ezek a fehér ru h áb a öltözöttek, és h o n ­
nan jö tte k ? " (7:13); a Bárány m enyegzőjén az egyházat
szim bolizáló m enyasszonyt „fényes, fehér, tiszta gyolcs­
ba" öltözve írja le János a látom ásaiban (Jel. 19:8), fehér
kövecskéről o lv asu n k a pergam oni gyülekezethez íro tt le­
vélben m int a sérthetetlenség és erő szim bólum áról
(Jel.2:17). A „H ű és Igaz" K risztus fehér lovon tű n ik fel a
m en n y b en , és „m ennyei seregek k ö v e tté k őt fehér lova­
kon, tiszta fehér gyolcsba öltözve" (Jel. 19:11; 14). Fehér
színű a gyerm ekek, fiatalok fej fáj a Hajdúböszörményben.
Fekete: a szom orúság, a halál, a gyász, a világm egvetés,
az alázat, u g y an ak k o r a b ű n színe. A Jelenések k ö n y v é ­
ben a h ato d ik pecsét feltörésekor „nagy földrengés tá ­
m adt, és a nap olyan lett, m int egy fekete szőrcsuha"
(Jel.6:12). Reform átus tem plom ainkban n ag y p én tek en az
úrasztalára, a szószékre, a M ózes-székre fekete színű tak a ­
ró k erü lt. T öbb száz éves hagyom ányra te k in t vissza ez a
gyakorlat. Kishódoson 1703-ban, Hajdúböszörményben
1763-ban fekete színű, n y o m ta to tt tech n ik áv al készült
abroszokat, M ezőzomboron 1806-ban „fekete szőrrel v a r­

19
ró tt" abroszt találu n k a leltárakban. Tolcsván, de más he­
lyen is m egvan ez a szokás, teh át a h ú sv é t előtti két napon
fekete posztó fedi a szószéket, úrasztalát, M ózes-széket,
sőt az asszonyok n a g y p én tek en fekete ru h á t viselnek,
vagy legalább fekete k e n d ő t k ö tn ek a fejükre. O lyan vid é­
ken, ahol a gyász színe a fehér, m int például a D él-D unán-
túlon, az Orm ánságban, fehér ru h át, k e n d ő t vesznek fel az
asszonyok. (Takács Béla: N agypénteki gyász. R eform átu­
sok Lapja. 1983. 13. szám). M indig fekete volt a debreceni
cívisek csónak alakú fejfája. A városi tanács 1864-ben el­
határozta, hogy a tem etőket parkosítják, „hogy ne kelljen
p iru ln i az idegenek előtt, kik fekete fejfáinkkal b eü ltetett
tem etőinket egy törzsökig leégett erd ő n ek gondolják."
Kék: az ég, a levegő, a víz, a tisztaság, igazság és a hűség
színe. Sok reform átus tem plom m ennyezetét k ék re festet­
ték, aran y szín ű csillagokkal díszítették, ami a n y ito tt égre
utal, az ég felhőire, ah o n n an eljön Jézus K risztus ítélni
eleveneket és holtakat. Kék színű a boldogság szim bolikus
m adara, am elyet őrizni kell, hogy el ne rep ü ljö n . Régi szo­
kás volt, de faluhelyen még ma is gyakorolják, hogy a fiú ­
gyerm eket kék színű, a leánygyerm eket rózsaszínű tak a ­
róval viszik keresztelni. Kék színű koporsóba fektették,
k ék színű fejfát állíto ttak a kisg y erm ek n ek Nádudvaron.
Piros: a tűz, a m ennyei fényesség, a m eleg és a szeretet
színe, a véré és ezáltal K risztus áldozatáé. Sok gy ü lek ezet­
ben kialak u lt az a jó szokás, hogy vörös b ort használnak
úrvacsoraosztáskor, m ert ez jo b b a n em lékeztet Jézus é ret­
tü n k k io n to tt vérére. A piros az egészség színe is. D ávid
ifjú v olt és piros (I.Sám. 17:42). A népi babona szerint a
csecsemő arcát születése u tán azonnal piros alm ával kellett
m egsim ogatni, hogy a gyerm ek egészséges legyen. A piros

20
színnek rontáselhárító erőt is tu lajd o n íto ttak : a kisg y er­
m ek csuklójára piros szalagot, gyöngyöt k ö tö ttek szem-
m elverés ellen. A piros színűre festett fejfa azt je le n te tte a
Bihar m egyei reform átus tem etőkben, hogy az e lh u n y t
erőszakos halált halt.
Sárga: aran y p ó tló szín. A nap, az isteni fény, az örö k k é­
valóság, de rossz értelem ben az epe, az irigység színe. Az
áruló Jú d á st a középkori festőm űvészetben gyak ran sárga
színű ru h áb a n ábrázolták. A Jelenések k ö n y v é b e n a sár­
ga, illetve hullaszínű lovat a Halál és a Pokol k ö v ette
(Jel.6:8). A sárga színnek azonban a piroshoz hasonlóan
gyógyító hatása is leh e tett a népi gyógyászatban, ezért a
sárgaságban szenvedő beteggel tojássárgáját, sárgarépát
etettek , sárga színű ru h áv a l tak a rtá k le.
Zöld: a tavasz, a rem énység, a feltám adás és a h a lh a tat­
lanság színe, valam int a Paradicsom é, ahová Isten az első
e m b erp árt helyezte. A zöld színről Jerem iás próféta így ír:
„áldott az a férfi, aki az Ú rban bízik, ak in ek az Úr a bizo-
dalm a. M ert olyan lesz, m int a víz m ellé ü lte te tt fa, am ely
a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség,
lom bja ü d e zöld m arad. Száraz esztendőben sincs gondja,
szüntelen term i gyüm ölcsét" (Jer. 17:7-8). Reform átus né­
p ü n k ép p en a feltám adás rem énységébe v e te tt hitéből ere­
dően gyászszínként is használta a zöld színű ko p o rsó tak a­
rókat. Bagaméron 1809-ben, Á porkán és Pécelen 1819-ben
zöld színű szőnyegek voltak az eklézsiák b irto k áb an erre
a célra. Virágot, k o szorút eb b en a k o rb an m ég nem hasz­
náltak, a koporsó egyedüli dísze a zöld vagy fekete sző­
nyeg volt. M egjegyezzük azonban, hogy a zöld - m int a
földdel összekötött szín - a pokollal, az ördöggel és dém o­
naival kapcsolatban is értelm ezhető, m ert a sátán hatalm a

21
még nem é rt véget a földön - gond o lju n k a felindult, d ü ­
hös em berre, aki kék ü l-zö ld ü l haragjában.
M agyarországi reform átus eg y h ázu n k cím ere a színek
vonatkozásában csak részben kö v eti a heraldika szabálya­
it, m ert eb b en az előírt vörös, kék, zöld, fekete, aran y és
ezüst színeken k ív ü l m egtaláljuk a fehéret és a b a rn á t is.
Az ún. cím ersátor vagy palást a koronával, sisakkal, akan-
tuszlevelekkel arany, ezüst, vörös és k ék színű, így egybe­
vág a cím ertan m egállapításaival. A pajzs alapszíne kék.
A h á tté rb e n álló pálm afa zöld m ezőből nő ug y an ki, de a
törzse barna színű, levelei szintén zöldek, ami azt jelenti,
hogy a pálm afa előtt levő Isten Báránya a földön győzedel­
m eskedett a halál fölött, u g y an ak k o r a zöld szín utal a
feltám adásra is. A bárán y piros színű zászlót ta rt egyik
lábával: ez Jézus vérére em lékeztet, a zászlón levő ezüst­
k ereszt pedig az Ő halálára. Az ezüstszínű, aranyglóriás
b árán y k ét fehér színű, n y ito tt k ö n y v ö n áll, ami egyrészt
az Ó- és Ú jszövetséget, m ásrészt Jézus ártatlanságát, tisz­
taságát szim bolizálja. A k ét k ö n y v n e k tu lajd o n k ép p en
kék szín ű n ek kellene lennie, vagyis az igazságot jelk ép ez­
ni, ab b a n az értelem ben, ahogy Jézus im ádkozott ta n ítv á ­
nyaiért: „Szenteld meg őket igazsággal, a te Igéd igazság"
(Jn.l7:17), de m ert a k ét k ö n y v rajza határos, sőt á tn y ú lik
a kék színű cím erpajzs m ezőjébe, és a heraldika szabálya
szerint k ét azonos szín nem fo rd u lh at elő egym ás m ellett,
to v áb b á színre u g yanazt a színt festeni nem lehet, a k ö n y ­
v eknél a fehér színt alkalm azták, ami e g y éb k én t term észe­
tes, m ert a legtöbb n y o m ta tv á n y fehér pap íro n jelen ik
meg.
Az ezüst színű sisakdísz fölött aran y színű k o ro n át lá­
tu n k , ebből piros lán g n y elv ek ágaznak szét - a piros a tűz

22
színe - , a tű zb ő l életre kelő főnixm adár aran y és kék színű,
n y a k á n zöld b abérkoszorúval - ez utal az égre és a földre
- , a főnix, az aran y szín ű nap felé ágaskodik k iterjesztett
szárnyaival, ami az Istenhez való vágyakozást jelképezi.
Az eg y h ázu n k cím erében levő szim bolikus nö v én y - és
állatrajzokkal itt nem foglalkozunk, m ert ezekről külön
szólunk tan u lm á n y u n k során; a n n y it m indenesetre el kell
m o n d an u n k , hogy ez a cím er a tö b b m int 400 éves m úl­
tu n k h o z képest nagyon fiatal: használata 1909 u tán te r­
je d t el, és összefügg K álvin János születésének 400. évfor­
dulójával, am elyet G enfben ren d eztek a világ valam ennyi
reform átus egyháza képviselőinek részvételével. Az ü n ­
nepség fontos esem énye volt a reform áció em lékm űvének
alapkőletétele.
Aki G enfben já rt, és látta az em lékm űvet, az tudja, hogy
Kálvin, Béza, Faréi, Knox szobrán k ív ü l - a reform áció
nagy pártfogói szobrainak sorában - o tt áll Bocskai Istv án
erdélyi fejedelem é is. Ez ö rv en d etes té n y m ellett szom orú
viszont az, hogy amíg a reform átorok, pártfogók szobrai
alatt ném et, francia, holland, angol felirat olvasható, Bocs­
kai István szobra alatt - teljesen érth etetlen ü l, hiszen a
szobor 1909 u tán készült - a szöveg latin (!) n y e lv ű , m in t­
ha a történelm i M agyarországon a XX. század elején nem
beszélte volna „édes a n y a n y e lv ű n k e t" közel tízm illió em­
ber, ebből 2 600 000 reform átus egyháztag. Ez az a b szu r­
dum m ost m ellékes, hiszen e g y h ázu n k cím eréről beszé­
lü n k , vagyis arról: a reform áció em lékm űvét elv b en úgy
terv ezték , hogy a különböző p ro testán s egyházak cím erét
és jelm o n d atát is elhelyezik rajta. A genfiek te h á t levelet
in téztek a m agyarországi reform átus egyház ak k o ri veze­
tőségéhez, hogy k ü ld jék meg a cím errajzot és a jelm onda-

23
to t az em lékm ű építőjének. K iderült azonban, hogy 1909-
ben eg y h ázu n k n ak sem cím ere, sem jelm ondata nincs.
A Zsinat végrehajtó szerve, az Egyetem es K onvent úgy
d ö n tö tt, hogy D ebrecen városának, illetve a debreceni re ­
form átus egyháznak az elő bbiekben leírt cím erét k ü ld ik
Genfbe, jelm o n d atu l pedig B ethlen G ábor „Ha Isten ve­
lü n k , kicsoda ellen ü n k ?" (Rm.8:31) jelm o n d atát választ­
ják , m int később k id erü lt, feleslegesen, m ert a cím erek és
jelm ondatok - a ném et és svájci cím ereken k ív ü l - nem
k e rü ltek az em lékm űre, de ez u tó b b ia k is csak a nagy re ­
form átorok szobra előtti m ozaik padlóra színes kivitelben.
D ebrecen városának cím ere a zászlós báránnyal az
1300-as évekből ism eretes, arról azonban nincs tu d o m á­
sunk, hogy valam elyik k irálytól k ap ta volna a cím ert Deb­
recen, teh á t ez ősi, nem pedig adom ányozott cím er. 1598-
ban R udolf császár engedélyezte a cím er bővítését: a bá­
rán y k ét k ö n y v ö n álljon, a pajzs fölött főnixm adár legyen.
1693-ban D ebrecen szabad k irályi város lett, és a cím ere
ism ét bővült: a pajzs h á tteréb e pálm afa k erü lt, a főnix fölé
pedig egy a ran y szín ű ragyogó nap rajza. A cím er eszmei
m ondanivalóját Szerem lei Sámuel debreceni főbíró
(1695-1771) így írja le egyik versében:

Látod az Égen T zim erében

A ' N apot sugarozással
M elly Fénikset ham vas fészkében
Eleveníti ragyogással.
Zöld P álm afa en n ek közepe
Áll szelíd Bárány előtte,
A ' m ellyben n in tse n m érges epe
Lábait k ét k ö n y v re tette.

24
 E' B áránynak Tzim ere Kereszt
Mi is hát m ind azt felvegyük
Valamit Isten reán k ereszt
M in denekben k e d v é t tegyük.

Téged a N ap em lékeztessen
Jézusra, a' fényes N apra
Semmi T égedet el ne vessen,
Hogy ne néznél e' Fő Papra.

A város cím erének m ellékalakjai - akik a cím ert tartjá k -

két angyal; az egyik lángpallost - értsd rajta: kiűzetés a
Paradicsom ból (I.M óz.3 :2 4 )- ta rt a kezében, a bűnbeesést
szim bolizálva; a m ásik angyal keresztet - értsd rajta:
K risztus m eghalt b ű n e in k é rt. A város általánosan használt
cím erében az angyalokat nem ábrázolták régebben, de az
1900-ban m egjelent D ebreceni Képes K alendárium fedő­
lapján m ár látható a színes lenyom atuk, azonban a refo r­
m átus egyház 1750-es évekből való pecsétnyom óján az
angyalos cím er van. Ettől eltek in tv e a város és az eklézsia
pecsétnyom ója a reform ációtól kezdve azonos volt egé­
szen 1974-ig - ek k o r D ebrecen új cím ert k a p o tt - a ma­
gyarországi reform átus egyház cím ere viszont változatla­
nul a régi debreceni cím er m aradt. (1. kép)
R átérve m ost m ár a szám ok szim bolikájára, m egállapít­
ju k , hogy a legrégibb idők óta a világ n épeinek pogány
vagy keresztyén hite bizonyos szám oknak bűv ö s erőt, je ­
lentőséget, jó t vagy rosszat tu la jd o n íto tt, vagyis ezeket a
szám okat nem csak m ennyiség, távolság, m érték kifejezé­
sére használták, hanem a szám oknak különböző je le n té ­
sük is volt. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen még napja-

25
1. A M agyarországi Református Egyház címere, a debreceni
Református Kollégium díszterm ében. 1980.

26
in k b an is sokan szerencsétlen szám nak tartjá k a 13-ast,
különösen ha ez a n a p tá rb an a p én tek i nap o t jelzi. A 21-est
viszont sokan tartjá k szerencsésnek, főként k árty ajáték
közben, ha három 7-es, egy ász és egy 10-es lap k erü l a
játékos kezébe. A lottózók közül tö b b en csalhatatlanul
hisznek az általu k k ialak íto tt szám kom binációkban, ame­
lyek szerin tü k elő b b -u tó b b m eghozzák a várv a v á rt 5-ös
találatot.
M aga a szám szim bolika a zsidó „k abbala" - hagyom ány
- szóval kapcsolatos, am ely az indiai, perzsa, görög és más
filozófiai hatásokra keletkezett, és Kr. u. a VI. századtól
kezdve a XVIII. századig a zsidó m isztikus irán y zat elve
volt. A kabalisták vallották, hogy a b etű - és szám m isztika
segítségével felism ert isteni ak arat m egm ent a szenvedé­
sektől, esetleg egyes tárgyak, a kabalák segítenek, szeren­
csét hoznak.
A Bibliában előforduló szám oknak ilyen értelm ezést a
keresztyénség tö rté n eté b en a reform ációtól kezdve soha
nem tu lajd o n íto ttak , m indenesetre a S zentírásban is talá­
lu n k olyan szám okat, am elyek kiem elt szerepet játszanak,
vagy ún. „szent szám ok". Lássuk teh á t a Bibliában előfor­
duló szám ok jelentését:
Egy: Izrael népe egyistenhívő. A nagy engesztelő ü n n e ­
pen a főpap egy bikát és egy bak o t áldozott fel a nép b ű n ei­
ért (III.M óz. 16:3). Isten n ek egyszülött Fia Jézus Krisztus.
„Én és az A tya egy v a g y u n k " - m ondja Jézus (Jn. 10:30).
Az anyaszentegyház egy és egyetem es. Jézus példázatá­
ban a jó pásztor otthagyja a kilencvenkilenc ju h o t, hogy az
elveszett egyet m egkeresse (Mt. 18:12).
Kettő: Isten k ét em bert terem tett, Á dám ot és Évát. M ó­
zes tö rv é n y e szerint a gyerm ek bem utatásakor k ét gerlicét

27
vagy galam bot kellett v in n i áldozatként a tem plom ba. Jé­
zus kettesével k ü ld te ki a ta n ítv á n y a it (M k.6:7). Jézus a
visszajövetelével kapcsolatban kijelenti: „ k e tten lesznek
egy ágyban, az egyik felvétetik, a m ásik pedig otthagya-
tik " (L k.17:34). A bibliai és a világi jogszolgálatban leg­
alább k é t ta n ú vallom ására v olt szükség az ítélethozatal­
hoz (IV.M óz.35:30). Két angyal állt meg a tan ítv á n y o k
m ellett K risztus m ennybem enetelekor.
Három: az isteni tökéletesség száma, a Szenthárom ság
szem élyeire, az A tya, Fiú, Szentlélekre utal. Az „Isten sze­
m e" három szögletű form ában jelen ik meg a k eresztyén
szim bolikában. K risztusnak hárm as tiszte van: főpróféta,
főpap, király. A gyerm ek Jézu st három k irály, vagy bölcs
kereste fel B ethlehem ben. A három k irály az a k k o r ism ert
három világrészt: E urópát, Á zsiát és A frikát, u g y an ak k o r
a három életk o rt is jelképezte, vagyis a gyerm ek-, a fel­
nőtt-, és az öregkort. Péter három szor tagadta meg Jézust.
Á brahám ot Isten három angyal szem élyében látogatta
meg (I.M óz. 18:2). A főpap a nagy engesztelési ü n n ep en
három szor m ent be a szentek szentjébe. Dániel k ö n y v éb en
három ifjú - Sadrak, M ésak, A bédnego - szabadult ki a
tüzes kem encéből Isten angyalának segítségével. A Gol­
gotán három kereszt állt nag y p én tek en . Jézus harm ad ­
nap ra tám ad t fel. A népm esékben általában három nehéz
feladatot kell m egoldani vagy három k érdésre kell felelni;
a népi gyógyászatban három szor kell m egism ételni
ug yanazt a gyógym ódot, hogy hatásos legyen, ren d szerin t
reggel, d élb en és este. A legtöbb gyógyszert ma is három ­
szor kell bevenni.
Négy: az égtájak, az évszakok, a régi felfogás szerint a
főelem ek —víz, tűz, levegő, föld —száma. N égyen v an n ak

28
a nagy próféták: Ézsaiás, Jerem iás, Ezékiel, Dániel.
A „szent sátor" oltárának tetején négy, szarvhoz hasonló
kiképzés volt (II.M óz.27:2). N égy az evangélisták száma:
M áté, M árk, Lukács, János. Lukács négy boldogságot em­
lít az általa leírt Hegyi Beszédben (Lk.6:20-23). A Jelené­
sek k ö n y v éb en négy angyal állt a föld négy sarkán, akik
féken ta rto ttá k a föld négy szelét (Jel.7:1). A m ennyei Je­
ruzsálem et négyszögletes form ájúnak írja le János
(Jel.21:16).
Öt: az em beri tökéletesség száma. Az evangélisták sze­
rin t Jézus öt k en y érrel és két hallal vendégelt meg 5000
férfit, ezenkívül az asszonyokat és gyerm ekeket. Jézus a
példázatában öt okos és öt balga szűzről beszél
(M t.25:1-13). A róm ai k atolikus egyházm űvészetben, il­
letve szim bolikában az öt rózsa Jézus öt sebére utal. A Bib­
liában M ózesről öt k ö n y v e t n eveztek el.
Hat: Isten a világot h at n ap alatt terem tette. H atágú a
zsidók csillaga, am elyet két, egyenlőszárú három szög al­
kot. A kánai m enyegzőn Jézus h a tv e d e rn y i vizet v álto zta­
to tt borrá. A hatos szám nak rossz jelentése is van: a Jelené­
sek k ö n y v é n e k fenevadja a 666-os szám ot viseli
(Je l.13:18).
Hét: szent szám, a teljesség száma. Értelm ezik úgy is,
m int a 3 + 4 = Isten és a világ összege. A h at terem tési nap
u tán a h e te d ik nap o n Isten m egnyugodott. H ét nap b ó l áll
egy hét. A zsidóknál csak a h eted ik napnak, a szom batnak
v olt neve, a tö b b it a zsidó ábécé első h at betűjével jelölték.
M inden h e te d ik esztendő ún. szom batév v olt Izraelben, és
m in d en 7 X 7 = 49-dik esztendő u tán ún. öröm év k ö v e tk e ­
zett (III.M óz.25:8). A nagy engesztelő ü n n e p e n hétszer
k ellett az áldozati állat vérével m eghinteni az o ltárt (III.

29
Móz. 16:19). H ét bő és h ét szűk esztendőről o lvasunk Jó­
zsef tö rté n eté b en (I.M óz.41:47—53). A szent sátorban és a
jeruzsálem i tem plom ban, általában a zsinagógákban előbb
hétágú m écseseket, m ajd g y e rty a ta rtó k a t használtak.
A tiz e n k ét ta n ítv á n y közül h e te n halászok voltak, a M i­
a ty á n k b a n h ét kérés van. Jézus h ét k en y érrel és h ét hallal
vendégelte meg a sokaságot, és h ét kosárral szedték össze
a m aradékot (Mt. 15:36-37). K risztus a M agdalai M áriából
h ét ördögöt ű zö tt ki (Lk.8:2); valószínűleg in n en szárm a­
zik az ism ert közm ondás: „H eten v an n ak , m int a gono­
szok." Péter kérdésére, hogy meg lehet-e h étszer bocsáta­
ni, Jézus azt feleli, nem csak hétszer, de m ég 77-szer is
(Mt. 18:21). P éter levelében olvassuk, hogy ak ik az isteni
term észet részesei lettek, azoknak ezt be kell bizonyítani
hétféle m ódon: hittel, em berséggel, ism erettel, önuralom ­
mal, állhatatossággal, kegyességgel, szeretettel (II.Pét.
1:5-7). G yakran előfordul a hetes szám a Jelenések k ö n y ­
vében. János hét kisázsiai gyü lek ezetn ek írt levelet; láto­
m ásaiban az E m berfiához hasonló alak h ét aran y g y e rty a ­
tartó kö zö tt állt, jo b b kezében h é t csillagot ta rto tt. (2. kép)
Isten k irályi széke előtt h ét lám pás égett; a király i széken
ülő Isten h étpecsétes k ö n y v e t ta rto tt a kezében; a k irályi
szék előtt álló B áránynak h ét szeme és h é t szarva volt; a
h eted ik pecsét feltörésekor hét angyal h ét trom bitával állt
Isten tró n ja előtt; az angyal földreszállásakor h ét m en n y ­
dörgés hallatszott; a tengerből feljövő fen ev ad n ak tíz szar­
va és hét feje volt; a négy élőlény h ét an gyalnak h ét a ra n y ­
p o h arat ad o tt át; az angyalok k iö n tö tté k a harag po h ará­
nak tartalm át, és ezt h ét csapás k ö v ette a földön. A heted ik
n a p n a k a m egszentelésével kapcsolatban Kassa város
1570-es je g y z ő k ö n y v é b e n ezt olvassuk: „a h é t tökéletest,

30
2. A m ikepércsi egyházközség pecsétnyomója
a hét csillaggal és a hét gyertyatartóval. 1826.

31
befejezettet jelen t, felh ív u n k te h á t m inden szenátort,
hogy va sárn ap o n k én t legyenek ott Isten szolgáinak p réd i­
kációjánál és erre m ásokat is hívogassanak." Vincze
G yörgy debreceni nyom dász az 1700-ra k iad o tt k alendá­
rium ában ezt írja: „A szent hetes szám ot, am elly száz esz­
tendeig egym ás u tán a C hristus esztendeje szám ában meg
m arad, n é k ü n k , és gyerm ek ein k n ek eszébe ju tta sd , tu d n i­
illik a h e te d ik napot, k it Isten n ek szentelni tarto zu n k ,
hogy azt jo b b a n b etsü lly ü k , m int eddig tse le k ed tü k ."
N ép ü n k tö rté n eté b en a hetes szám három szor fordul
elő: a XI. századi Gesta U ngarorum h ét vezérről vagy m a­
gyarról tesz em lítést: Á rpád, Szabolcs, Gyula, K ünd, Lél,
V érbulcs és Ürs. A nonym us szerint: Álmos, Előd, K ünd,
Kond, Tas, H uba és T étény voltak a honfoglaló törzsfők.
Görög források szerint h ét k ap itány: N yék, M egyer, K ürt-
gyerm at, Tarján, Jenő, Kara és Kaza volt a h ét vezér. M ese­
kezdő form ula a „h e te d h é t országon tú l" kifejezés, ami
arra utal, hogy a m esebeli esem ények valahol nagyon
messze tö rté n n ek . A házasságot h ét tél, hét n y á r próbálja
ki - tartja a régi közm ondás.
Nyolc: az őskeresztyén teológiában K risztus feltám adá­
sa a nyolcadik terem tési n a p n a k szám ított, to v áb b á a földi
h étnapos h etek u tán a n y o lcadik nap o t a világítélet és az
örökélet k ezd etén ek n a p ja k é n t ta rto ttá k szám on. A kö­
zépkori e re d e tű nyolcszögletű keresztelőkápolnák és me­
dencék a K risztus n evébe tö rté n t m egkereszteltetés u tán i
új élet érzékeltetését jelképezték. A k ereszty én szó azt je ­
lenti: K risztushoz tartozó, krisztusi, ezért nyolcágú a ma­
gyar reform átusok egyik szim bólum a, a csillag. (3. kép)
Kilenc: M áté evangélium ában kilenc boldogságról be­
szél Jézus K risztus. A Lélek gyüm ölcseinek száma kilenc:

32
3. Nyolcágú toronycsillag. Jászkisér. XVIII. sz.

33
szeretet, öröm , békesség, türelem , szívesség, jóság, hűség,
szelídség, önm egtartóztatás (Gál.5:22-23).
Tíz: Á brahám Sodom áért úgy k önyörög az Ú rnak, hogy
ha csak tíz igaz em bert talál a városban, ne pusztítsa el
(I. Móz. 18:32). Tíz csapás érte E gyiptom ot Izrael népe ki-
szabadulása előtt. Isten tíz parancsolatot a d o tt a választott
népnek. Jézus tíz lep rást g y ó g y íto tt meg, de csak egy m ent
vissza hozzá hálát ad n i (L k.17:11-19).
Tizenegy: az áruló Jú d ás trag ik u s halálától az első áldo­
zócsütörtökig, Jézus m ennybem eneteléig tizenegy volt a
tan ítv á n y o k száma. E zután választották M átyást „a test­
v érek k ö réb e n " tiz e n k etted ik ta n ítv á n n y á (Acs. 1:11-26).
(4. kép)
Tizenkettő: szent szám. T izenkét törzse volt Izraelnek;
tizen k ettő a k ispróféták száma. A szent sátorban és a je ru -
zsálemi tem plom ban tizen k ét k en y eret, illetve lep én y t
kellett szom batonként az asztalra ten n i (III.M óz.24:5). Jé­
zus bem utatása u tá n tiz e n k ét éves ko ráb an v itté k fel szü­
lei először a jeruzsálem i tem plom ba (Lk.2:41). A ta n ítv á ­
n y o k száma tizen k ettő . T izenkét kosár v olt a m aradék Jé ­
zus vendégségén (M k.6:34; Lk.9:17; Jn.6:13). Pál apostol
tizen k ét k e re sz ty é n t talált E fézusban (Acs. 19:7). János lá­
tom ásaiban a m ennyei Jeruzsálem nek tiz e n k ét alapköve
volt tizenkétféle drágakővel díszítve; a v árosnak tizen k ét
k ap u ja v olt gyöngyből (Jel.21:11-21). A m agyar nép rajz­
ban a karácsony és vízkereszt (jan. 6.) k özött levő n ap o k at
„ tiz e n k e tte d n e k " nevezték.
A Biblia számai s ezeknek pontos jelentései m ég nincse­
nek m inden v o n atkozásban feltárva, teh á t a szám ok, k ü lö ­
nösen a Jelenések k ö n y v é b e n előforduló nag y o b b szám ok
értelm ezésében nagy óvatossággal kell eljárn u n k , m ert

34
 4. Úrasztali terítő a tizenegy tanítvánnyal.
Az áruló Júdás az asztal alatt kuporog. Tahitótfalu. 1824.

35
ezeknek m isztikus és kabalisztikus, sokszor k o n tár mó­
don való m agyarázása ó h atatlanul a bibliai szám okkal
m esterkedő szekták irán y áb a terelné a hívő reform átus
egyháztagok figyelm ét. É ppen ezért tan u lm á n y u n k végén
külön fejezetben foglalkozunk a Jelenések k ö n y v én ek
szim bolikájával.

36
 III. Krisztus-monogramok

1. INRI
M inden bibliaolvasó em ber előtt ism ert, hogy Jézus ke­
resztfájára feliratot szögeztek, am elynek János apostol
szerint ez v olt a szövege: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK
KIRÁLYA. Lukács és János evangélista azt is m egjegyzi,
hogy ezt a gúnyos szöveget Pilátus három : görög, latin és
h éb er n y elv en íratta fel, de az őskeresztyén m űvészetben
en n ek a szövegnek csak a latin n y e lv ű m onogram ját, a
m ondat rö v id íte tt változatát, az INRI-t alkalm azták,
am ely azt jelenti: Iesus N azarenus Rex Iudeorum , m agya­
ru l - m int m ár em lítettü k - „A názáreti Jézus, a zsidók
k irály a."
K risztus halálának a világ m egváltásában kifejezhetet-
len értéke van, hiszen ha Isten nem áldozza fel egyszülött
Fiát, nem lenne bűnbocsánat, nem lenne örökélet, aligha
beszélhetnénk k ereszty én szim bólum okról. Pál ezért
hangsúlyozza az úrvacsora szereztetési igéiben „az Ú rnak
halálát", u g y an ak k o r az „eljövendő" K risztusról beszél,
m ert ez a m eghalt K risztus nem m aradt a sírban, feltám a­
dott! Ma is él, N éki ad ato tt m inden hatalom m ennyen és
földön.
Mi, reform átusok az INRI rö v id ítését úgyszólván csak
a róm ai katolikus egyházm űvészetből ism erjük, a tem plo­
m ok oltárképeiről, esetleg a falu h atáráb an álló olyan ke­
resztekről, am elyeken fém ből vagy valam ilyen más

37
5. Korpuszos kereszt. N yírbátor, római katolikus templom,
Krucsay oltár. 1731.

38
anyagból készült ún. „corpus"-ok, vagyis ábrázolt Krisz­
tu s-testek is vannak. (A corpus latin szó = test.)
M indezektől függetlenül, az INRI K risztus-m onogram a
reform átus tem plom ok úrasztali felszerelésein is m egtalál­
ható. A szigetmonostori eklézsiában volt „egy fejér falú (az
az fehér színű - T. B.) kis keszkenő, m ellyen I.N.R.I. b etű k
és 1626 esztendő szám látszik" - olvassuk az 1819-ben
felvett leltárban. A nagyrévi egyházközség 1863-as össze­
írása egy ez ü sttán y é rt em lít „INRI írással". Szívesen be­
m u ta ttu k volna a ritkaságnak szám ító terítő csk ét és az IN-
RI-s tá n y é rt, de m ivel a k ét tárg y m ár nincs az egyházköz­
ségek birto k áb an , korpuszos keresztet lá tu n k INRI fel­
irattal az 5. képen. Egészen bizonyos, hogy a terítő és tá ­
n y é r róm ai katolikus használatból k e rü lt az úrasztalára.

2. XP
A k ét görög b etű K risztus n evének rövidítése: X = Ch,
P = R, vagyis Chr(isztosz). K risztus neve ilyen XP, esetleg
IX form ában b u k k a n fel az őskeresztyén m űvészetben,
m égpedig a X és a P b e tű k összevont alakjában úgy, hogy
a X a P b etű ho sszab b íto tt szárán h ely ezk ed ik el. Az I a
„Ieszousz", a X a „C hrisztosz" n év első betűje. Á brázolták
úgy is, hogy a X b etű az I szárára kerü lt. A hagyom ány
szerint, am ikor N agy K onstantin róm ai császár h ad at in d í­
to tt a kegyetlen és erkölcstelen uralkodótársa, M axentius
ellen, a döntő csata előtti éjszakán álm ában K risztust látta,
aki a X és P b e tű t m utatta, és ezt m ondotta: „É jeib en győz­
ni fogsz! " N agy K onstantin - bár csak a halálos ágyán vette
fel a k ereszty én h ite t —a K risztus-m onogram ot alkalm azta
a császári zászlón, k a to n áin ak pajzsán és felszerelésén, ké-

39
6. Krisztus-monogram, a debreceni Református Kollégium
díszterm ében. 1980.

40
sőbb az általa v ere tett pénzeken is. A zóta a K risztus­
m onogram ot, am elyet „C hristogram "-nak is neveznek,
védő, ü d v ö t adó je lk é n t használták a tem plom okban, a
róm ai katolikus k egytárgyakon.
A régi reform átus egyházm űvészetben semmi nyom át
nem találjuk a XP K risztus-m onogram nak, csak az u tó b b i
év tized ek b en k ezd ték alkalm azni, például a debreceni Kol­
légium díszterm ének szószéktakarójára hím ezve, de ott
látju k a gyúrói tem plom ban a kovácsoltvas falikaron. A XP
K risztus-m onogram győzelm i koszorúval övezve a kereszt
jelével em lékeztet K risztus feltám adására, az alfa és ómega
b e tű k k e l e g y ü tt lehet az A tya Istennel való lényegi egysé­
gének a szim bólum a. (6. kép)

3. Alfa és ómega
Az „alpha" az első, az „óm ega" az utolsó b e tű a görög
ábécében. Egyes b e tű k n e k , m int például az alfának és
óm egának a Földközi-tenger keleti térségében m ár a ke-
resztyénség előtti id ő b en szerencsétlenséget elűző, táv o l­
tartó erőt tu lajd o n íto ttak . A k ereszty én szim bolika fo rrá­
sa a Jelenések k ö n y v e 1:8 verse: „Én vagyok az Alfa és az
Ómega, így szól az Úr, aki van, és aki volt, és aki eljövendő:
a M in d en h ató ." A Jelenések k ö n y v é b e n még kétszer for­
dul elő az Alfa és az Ómega, a 21:6-ban és a 22:13-ban. Isten
m agát a k ezd etn ek és a végnek nevezi az utolsó ítéletben,
de az őskeresztyén egyházm űvészet az alfát és óm egát
K risztusra von atk o ztatta, és a K risztus - XP - m onogram ­
mal és a k e re sz tje ié v e l e g y ü tt ábrázolta. U gyanezt tapasz­
talju k a k özépkorban. Az alfát és óm egát a tró n o n ülő
K risztussal jele n ítik meg, nagyon g y ak ran az utolsó ítélet­

41
tel kapcsolatban. Itt ezek m int b e tű k a K risztus kezében
levő életk ö n y v éb e is be leh etn ek írv a (Jel.20:12).
Csak érdekességként em lítjük, hogy az őskeresztyén
sírem lékek dom borm űvein felcserélve is lá th a tju k a ko­
szorúról aláfüggő k ét b etű t, ezáltal az ju t kifejezésre, hogy
a földi vég, a halál u tán K risztus áldozata által kezdetét
veszi az örökélet, az üdvösség.
Az alfa és óm ega - a K risztus XP m onogram hoz hasonló­
an - ú jab b kori díszítm én y ü k a reform átus tem plom ok­
nak, bár a kajászói gy ü lek ezetn ek v an egy olyan ezüst
kenyérosztó tán y érja az 1700-as évek végéről, am elyen
pelikánt, alfa és óm ega b e tű k e t látu n k . Á ltalában a szó­
széktakarókra hím ezték a k ét b etű t, de például Bábonyme-
gyeren a szim bólum ot a tem plom m ennyezetére festették
1949-ben.

4. IHS
IHS és JHS form ában Jézus egyik latin n y elv en kifeje­
zett tisztségének a rö vidítése a három betű: „Iesus Hom i­
num S alvator" - Jézus az em berek M egváltója - vagy m int
a m ár em lített „In Hoc Signo" - „E je lb e n ..." rö vidítése­
k é n t értelm ezték; ez u tó b b i K onstantinnak a K risztus jelé ­
ben való győzelm ére utal. A késői kö zép k o rb an ez a Krisz­
tus-m onogram a dom inikánus és a franciskánus ren d k ü ­
lönösen k e d v e lt szim bólum a lett, m ajd 1534-től, a Loyolai
Szt. Ignác által a lap íto tt jezsu ita ren d , a „Societas Je su ", a
Jézus Társaság sajátította ki m agának az IHS b etű k et, de
más értelem m el: nálu k ugyanis a „Iesus H abem us Socius"
- Jézus a mi szövetségesünk - jelm o n d at rö v id ítése lett.
A ren d tagjai az IHS, JHS b e tű k e t a m ellükön viselték

42
olyan form ában, hogy a H b etű vízszintes szárára a kereszt
jele k erü lt, a b e tű k alá pedig három szeg rajza. A szegek
Jézus szenvedésének jelképei.
Ism erve a jezsu iták ellenreform ációs tev ék en y ség ét -
g ond o lju n k a gyászévtizedre (1671-1681), a gályarabokra
- azonnal é rth ető v é válik, hogy kálvinista n é p ü n k ide­
g e n k ed ett az IHS betű k tő l, jó lleh et vallotta és vallja: Jézus
az em berek M egváltója. A jezsu ita értelm ezés m iatt azon­
ban ezt a K risztus-m onogram ot nem kedvelte. U gyanak­
ko r m inden aggályoskodás nélkül használta az olyan
úrasztali térítő k é t, am elyeket a jezsu ita ren d jelv én y év el
díszítettek. A sajókazai eklézsiának 1646-ban olyan fehér
p a ty o la tte rítő t ajándékoztak, am elynek közepére színes
selyem fonállal, skófium m al a zászlós b á rá n y t hím ezték, a
zászlón IHS betűkkel; a bárán y vére egy k ehelybe csurog.
IHS betűs, színes selyem m el hím zett térítője v an a szeren­
csi egyházközségnek, am ely az 1806-os leltár szerint
„apácza m unkával k észü lt" az 1600-as években. A debre­
ceni N agytem plom térítő i kö zö tt csontszínű selyem terítőt
találu n k , am elynek a közepén a b árán y zászlóján az IHS
b e tű k k ereszttel és szegekkel v a n n a k ábrázolva. Bizo­
nyosra vehető azonban, hogy a három , jezsuita jelv én y es
terítő eredetileg róm ai k atolikus tem plom szám ára ké­
szült, az oltáron levő m isekehely letakarására szolgált, és
aján d ék k ép p en , m on d h atn án k : véletlenül k e rü lt az
úrasztalára. (7. kép)

43
7. IHS monogram úrasztali térítőn. Debrecen, Nagytemplom. XVIII. sz.

44
 IV. Állatszimbólumok

1. Hal
Az őskeresztyénség egyik legrégibb jelk ép e a hal. Jézus
az első ta n ítv á n y a it, akik k o ráb b a n halászok voltak, azért
h ív ta el, hogy „em berhalászok" legyenek, ezért a m egke­
resztelt h ív ek et a halakhoz haso n líto tták . Jézus a k aper-
naum i zsinagóga szám ára olyan ezüstpénzzel fizette a
tem plom adót, am elyet P éterrel egy hal szájából v é te te tt ki
(Mt. 17:27); ugyancsak Ő a sokaságot tö b b alkalom m al k e­
n y érrel és hallal vendégelte meg. K risztus feltám adása
u tán a ta n ítv á n y o k olyan sü lt halat e tte k a csodálatos hal­
fogás után , am elyet Jézus előre k észített a szám ukra
(Jn .2 1:9). A görög ich th ü sz = hal szó a korai keresztyénség
k ö réb en K risztust szim bolizálta, illetve en n ek a m o n d at­
n ak első betűiből az ich th ü sz szó alak u lt ki: Jézúsz Chrisz-
tosz Theou H üiosz Szótér = Jézus Krisztus, Isten Fia, M eg­
váltó. Az ősgyülekezet tagjai titk o s je lk é n t használták a
hal figuráját, ezt lerajzolva ism erték fel egym ást az üldözé­
sek idején, am ikor még titk o ln i kellett a K risztushoz való
tartozást. A „k ív ü lálló k " szám ára sem m it sem je le n te tt a
hal rajza, a k ereszty én ek azonban rö gtön tu d tá k , hogy
testv érrel találkoztak. A hal alakja előbb az őskeresztyé­
nek sírkövein, kőkop o rsó in jele n t meg, később a tem plo­
m ok falán, festett és m ozaikdíszeken.
Sok ad at u tal arra, hogy a szeretetvendégségeken (görö­
gül: agapé) a résztv ev ő k k e n y e re t és halat fogyasztottak.

45
8. Hal figurák a gyügyei templom m ennyezetén. 1767.

46
9. A szamoskéri templom. 1973.

47
B izonyítják ezt a k atakom bákban, az ősgyülekezet isten-
tiszteleti helyein, a sírk am rák b an fen n m arad t falfestm é­
nyek. Az eg y h ázaty ák tanítása szerint a keresztséget is
jelk ép ezte a hal, m ert en n ek az életelem e a víz.
A hal m int szim bólum , ritk á n fordul elő a reform átus
egyházm űvészetben. N éhány, az 1700-as év ek b en festett
tem plom m ennyezet kazettáján találju k meg ezt a K risztus­
szim bólum ot. Az ú jab b an ép ü lt tem plom ok díszei között
felb u k k an a hal alakja, például a debreceni Kossuth utcai
tem plom 1938-ban k észült falfestm ényén, a budakeszi és a
fó ti tem plom csillárján, sőt a szam oskéri tem plom m odern
form ája is a hal alakját utánozza. (8-9. kép)

2. Isten Báránya
Nem sokkal az E gyiptom ból való kivonulás előtt Isten
M ózes által azt parancsolta Izrael népének, hogy m inden
család vágjon le egy b á rá n y t vagy kecskét, a vérével h in t­
sék m eg az ajtó szem öldökfáját, hogy abba a házba az öl­
döklő angyal, aki elpusztítja az egyiptom beli elsőszülötte­
ket, ne m enjen be. A h ú st süssék meg, és m ind fogyasszák
el (II.M óz.12). Izrael tö rté n eté b en ettől k ezdve az em léke­
zés napja lett a „páska vacsora", a bárán y feláldozásának,
a szabadulásnak ü n n ep e. Az Ú jszövetségben az Isten előtti
áldozat jelk é p év é vált Jézus K risztus, akire Keresztelő Já ­
nos így m u ta to tt rá: „ím e, az Isten Báránya, aki hordozza
a világ b ű n ét!" (Jn .l:2 9 ). É rth ető tehát, hogy a keresztyén
m űvészet leg k edveltebb, leggyakrabban használt szim ­
bólum a lett az Isten Báránya, latinul: A gnus Dei (agnus =
b árány, Deus = Isten). A b árán y jelen ik m eg János látom á­
saiban. Isten tró n u sá n egy bárány állt, „m int ha m eg lenne

48
ölve" (Jel.5:6). A zonban Jézus, a Jó Pásztor, a ta n ítv á n y o ­
kat is ju h o k k é n t vagy b árá n y o k k é n t k ü ld i ki a világba,
m égpedig a farkasok közé (Mt. 10:16), sőt az Őt követőket,
a k ereszty én egyház tagjait is „ b á rá n y "-n a k nevezi, am i­
kor azt m ondja Péternek: „Legeltesd az én b árányaim at."
(Jn.21:15). Az utolsó ítéletk o r az eljövendő „E m berfia",
Jézus K risztus - m int igazi bíró - az ü d v ö z ü lte k et a bárá­
nyok, illetve ju h o k , az elk árh o zo ttak at a kecskék közé
sorolja (M t.25:32-33).
A m int m o n d o ttu k , az őskeresztyén m űvészetben az Is­
te n B áránya általánosan k e d v e lt jelk é p p é vált, é p p en ezért
m eghökkentő a 692. év b en ta rto tt k o n stan tin áp o ly i zsinat
végzése, am ely eltiltotta K risztusnak m int b á rá n y n a k az
ábrázolását. Ez a szim bólum te h á t ritk á n fo rd u l elő a keleti
egyházban. A k o n sta n tin á p o ly i zsinat határozatával szin­
te azonos időben I. Sergius pápa viszont azt a ren d eletet
adta ki, hogy az ostya kiszolgáltatása alatt m inden tem p ­
lom ban, káp o ln áb an ezt a latin szöveget énekeljék: „A g­
n u s Dei, qui tollis peccata m undi, m iserere n o b is" - „Is­
ten n e k Báránya, aki elveszed a világ b ű n eit, k ö nyörülj
ra jtu n k ." Ez a pápai utasítás sokban hozzájárult ahhoz,
hogy a keresztyénség n y u g ati ágában a b á rá n y t m int szim ­
bólum ot m eg tartották, és g y ak ran alkalm azták.
A m indig lépegető form ában ábrázolt bárán y keresztes
zászlót ta rt a lábával; ez k é p e k b en érzékelteti a feláldozott
és Isten által feltám asztott, a halálon győzedelm eskedő
K risztust. A lépegető, te h á t nem álló bárán y arra utal,
hogy m indig előbbre kell halad n i a h itb e n , K risztus m egis­
m erésében: „k ö v etn i a B árányt ahová m egy" (Jel. 14:4).
A b á rá n y t úgy is ábrázolták, hogy a vére keh ely b e öm lik
- lásd a sajóecsegi úrasztali terítő em lített m intáját —, de

49
úgy is, hogy a zászló rú d ja kereszt alakú, és az egész jel-
k ép re n d sz e rt koszorú övezi. A kereszt Jézus szenvedésé­
re, halálára utal, a koszorú pedig a győzelem re. A koszorú
évezredek óta a győzelem szim bólum a. N éha ez a koszorú
- négy részre osztva - kalászokból, szőlőfürtökből, v irá­
gokból és olajágakból áll, vagyis a négy évszakot jelk é p e ­
zi.
Bőd Péter lex ik o n áb an ír a „B árány"-ról; szerinte: „A
Bárány ábrázolja I. A K risztust", aki „Isten n ek a mi b ű n e ­
in k é rt m eg-áldoztatott". II. „A szelíd jám b o r term észetű
Istenfélő E m bert."
A zászlós b árán y a reform ációtól kezdve állandó szim ­
b ólu m k én t szerepel a reform átus eg y h ázm ű v észetü n k ­
ben. Fam etszetes k iv itelb e n m egtaláljuk az 1561 óta m ű­
ködő d ebreceni nyom da k iad v án y ain ak cím lapján. M éli-
usz Ju h ász Péter „M agiar p raed ik atio k ", 1563-ban m egje­
len t m ű v én a b árán y fejét jo b b felől látjuk. (10. kép) A zon­
ban egy 1577-ben k iad o tt szám tankönyvön a b árán y feje
bal oldalra k e rü lt. A nyom dászok a későbbi k ö n y v e k e n
saját tetszésü k szerint alkalm azták a város cím erét (mel­
lőzték a herald ik a szigorú szabályát, am ely szerint ön k é­
n yes v áltoztatásokat nem leh e tett eszközölni), vagyis a
b á rá n y t hol jo b b , hol bal felé, de m indig hátranéző és gló-
riás fejjel, keresztes zászlóval ábrázolták. Vajon m iért néz
h á tra a bárány? A h erald ik áv al foglalkozó szakem berek
ezt a té n y t nem v e tté k figyelem be. Mi ú g y véljük: Jézus
K risztus a b árán y o n k ív ü l a „Jó P ászto r"-t is jelképezi, és
a keleti pásztor nem a ju h o k után , hanem elő ttü k m ent, így
vezette ő k et a „füves leg e lő k ö n ... csendes v izekhez", ak ­
ko r érth ető , hogy a „P ásztor" sokszor h á tra fo rd u lt a ju h ai
m iatt: biztonságban vannak-e?

50
10. Méliusz Juhász Péter: M agyar prédikációk c. m űvének címlapja.
Debrecen. 1563.

51
 Persze m egtaláljuk az A gnus Dei-t, ugyancsak jo b b
vagy bal felé néző fejjel az úrasztali ed ényeken, térítő k ö n ,
abroszokon, a harangok dom borm űvein, a pecsétnyom ó­
kon; ezek felsorolása azonban m eghaladja tan u lm á n y u n k
keretét, így csak n é h á n y különleges p éld át em lítünk: az
orth o d o x vagy görögkeleti, görög katolikus k ettő s ke­
reszttel és zászló n élk ü l vésték a b árán y alakját a rásonyi
eklézsia XVII. századi ónkannájára; ugyancsak zászlós bá­
rán y áll a nagykőrösiek. 1727-ben k észült aran y o zo tt ezüst­
k an n áján ak tetején, a zászló azonban valam ikor letö rt a
kannáról. (11. kép)
Az Isten B áránya szim bólum a m agyar n épm űvészetben
is helyet k apott. E lőfordul a XVIII-XIX. századi hím zése­
ken, fafaragásokon, o lykor m ódosított alakban: a b á rá n y t
oroszlán vagy ló helyettesíti. U gyanilyen ábrázolást lá­
tu n k egy XVII. századi vörösréz k enyérosztó tálon. (12.
kép) A zászlós b árán y m ind a négy lábával „lép" a b u k o v i­
nai székelyek fonatos öltéssel k észült hím zésein, a párna-
és lepedővégeken.
E gy éb k én t a b árán y szinte kiv étel nélk ü l három lábon
„m egy" - az egyik mellső lábával a zászlót tartja —, de van
olyan ábrázolás is, am elyen a bárán y fekszik. így látju k a
hajdúbagosi egyházközség 1663-ból való ó nkannájának
fedelén, és így tű n ik fel a tiszaszentim rei eklézsia 1869-ből
való ibolyaszínű b ársonyabroszán ezüsttel hím ezve, zász­
ló nélkül. N éha csak az úrasztali térítő re hím zett szöveg
utal az Isten Bárányára. A debreceni K istem plom nak
1749-ben egy ism eretlen özvegyasszony zöld b á rso n y ab ­
roszt ajándékozott, az 1762-es leltár szerint „ezen g y ö n ­
gyökkel k i ra k o tt b e tű k k el":

52
11. A nagykőrösi egyházközség keresztelő kannája. 1727.

53
12. Kenyérosztó tál. Kecskemét, Református M úzeum. XVII. sz.

54
 Jézus Bárány vére,
Lelkem drága bére,
Más érdem , ály félre.

A túrkevei tem plom egyik térítőjére Bézi Kata az 1700-as

években ezt hím ezte: „Isten Báránya, Úr Jézus K risztus, ki
elvészed e világ bűneit, irgalm a/ mi n e k ü n k ". Kétszer (!)
hím ezték ugyanezt a szöveget az ajkai tem plom szám ára
1647-ben ajándékozott úrasztali térítő re és három szor (!)
hangzik az „Isten n ek Báránya, Ki b ű n ü n k e t elveszed: Ir-
galm azz N ékünk!" szöveg a 183. d icséretü n k b en . A latin
n y e lv ű „A gnus Dei" k ezdetű éneket L uther M árton W it-
ten b e rg b en m ár 1523-tól én ek eltette ném et nyelven, ná­
lu n k azonban ez a n ag y h eti dicséret csak az új énekes­
k ö n y v b e n k a p o tt helyet. (13. kép)
T eg y ü n k egy kis k ité rő t az Isten Báránya jelk ép p el k a p ­
csolatban. 1705-ben m egalakult D ebrecenben a k ö n y v k ö ­
tő k céhe. A m esterek a kassai k ö n y v k ö tő k 1699-ből való
szabályzatát k é rté k kölcsön, am elynek 17. artik u lu sa k i­
m ondja: „Valaki com pactor - k ö n y v k ö tő - m esterséget
valam elly chében nem tan u lta, an n ak ne légyen szabad
sohult az országban se k ö n y v et, pap y ro st, kalendárium ot,
képecskéket, A gnus D ei-ket hordozni, annál in k áb b el ad ­
n i." A kassai k ö n y v k ö tő k kiváltsága volt, hogy a vásáro­
kon csak ők á ru síth a ttá k a szentképeket, az A gnus D ei-ket
a k ö n y v ek en , n ap táro k o n , egyéb, a k o m p ak to ro k at illető
á ru cik k ek en k ív ü l. A debreceni reform átus vallású
k ö n y v k ö tő k aligha áru ltak „k ép ecsk ék et", ezt ugyanis a
h itv allásu k tilto tta. Az A gnus Dei, Isten B áránya benne
v olt ug y an a város cím erében, nem valószínű azonban,
hogy az ilyen díszítésű viaszam ulettet, am elynek rontás-

55
13. A gnus Dei-s pásztorjelvény. Debrecen. 1774.

56
elhárító tulajdonsága volt a babonában, a debreceni
k ö n y v k ö tő k á ru síto ttá k volna. A középkortól kezdődően
m agát a viaszam ulettet és az ezt tartalm azó to k o t egyaránt
A gnus D ei-nek n evezték (Takács Béla: A debreceni
könyvkötőm űvészet. Db. 1980. 29-31. lap).
Az Isten B áránya szim bólum a XX. század elejére h á tté r­
be szorult a reform átus egyházm űvészetben. 1974-ben
D ebrecen cím eréből is „ k ilé p te tté k ". Ma m ár csak ú g y ­
szólván a M agyarországi R eform átus Egyház cím ere őrzi
ezt a nagyon régi, eszm éltető és nagyon tartalm as jelk ép et.

3. Pelikán
Legendás m adár a pelikán - régi n ev én „p u b lik á n " - ,
m agyarul: gödény, m ert évszázadokkal ezelőtt azt h itték
róla, hogy saját vérével táplálja fiókáit. E vélekedés bizo­
nyára abból a m egfigyelésből adódott, hogy a pelikánfió-
lcák an y ju k csőrének tág ulékony bőrhártyazacskójából
eszik ki a félig m egem észtett és a begyből visszaöklende-
zett m arad v án y o k at vagy az ép p en csak lenyelt halakat.
Ez tév eszth ette m eg a hajdani „term észetvizsgálókat", h i­
szen a pelikán - m adártársaihoz hasonlóan - valójában
egyetlen csepp v é rt sem áldoz fiókáinak.
A M argitai Péter debreceni reform átus p ü sp ö k 1632-ben
m egjelent tem etési beszédében található legenda szerint
„Az p u b lican m adar felöl azt olvassuk, hogy ö neki term e­
szei szerént való ellenkezese vagyon az kigyoval. M ikor
azért az pu b lican m adar el m egyen, hogy eleseget keressen
az ö apró fiainak, az kigyo fel masz az ö feszkebe, es az ö
apró fiait m eg öli. H azajő v én az pu b lican m adar, az ö meg
holt fiait harm ad napig sirattya, an n ak u tan n a az ö sajat

57
m ellyet, görbe es hegyes orrával meg sebesitven, v eret ki
bocsattya es az ö meg holt fiait meg eleveniti."
S zentgyörgyi József, az énekszerző debreceni orvos v i­
szont „A legnevezetesebb term észeti dolgok esm éreti"
(Debrecen, 1803) cím ű k ö n y v é b e n ezt írja a pelikánról:
„m ivel pedig néha megesik, hogy az apró halakat fogdosás
k ö zbenn az orra felső része szélivel m egsértvén, ezeknek
kiszivárgó v érek az em litett zsatskóbeli vizet m egpirosit-
ja, ném elly ahoz nem értők szem lélvén, m int éteti belőle
fijait, elhirelték azt a pellikánról való régi költem ényt,
hogy az a maga m ellyit felvágván, a fijait tulajd o n vérivel
itatja."
M iskolczi Gáspár erdélyi reform átus esperes az „Egy
jeles v a d -k e rt" (Lőcse, 1702) cím ű m unkájában, am elyet
F. W olf w itten b erg i teológus latin n y e lv ű m űvéből fo rd í­
to tt m agyarra, azt olvassuk, hogy van folyók, tav ak m el­
lett és pu sztáb an élő pelikán, am ely kígyókkal, gyíkokkal
táplálkozik. A 102. zsoltár 7. versében a n yo m o ru lt em ber
így im ádkozik: „A pusztai pelikánhoz h asonlítok."
A középkori k ereszty én szim bolikában vált a fiait saját
vérével tápláló pelikán Jézus K risztus jelk ép év é, bár P hy-
siologus m ár jó v al előbb azt írja a pelikánról, hogy „telje­
sen feláldozza m agát g yerm ekeiért".
R eform átus őseink gy ak ran alkalm azták K risztusnak
ezt a jelk é p ét az úrasztali felszereléseken. Az á ltalu n k is­
m ert ilyen legrégibb pelikánábrázolás a cégénydányádi ek ­
lézsia re n d k ív ü l szép aran y o zo tt ezüst úrasztali k annáján
m aradt fenn 1604-ből. P lasztikus form ában látju k a peli­
k á n t a biharnagybajomi egyházközség ónkannáján, az
uszódi eklézsia k é t cserépkancsóján, p o n to sab b an „or-
ros"-án, m elyre az ism eretlen fazekas 1801-ben a pelikán

58
figuráját form álta k ét fiólcájával, valam int a noszvaji tem p ­
lom m ennyezetén. (14-17. kép)
O lykor a szószékkorona csúcsán jelen ik meg a pelikán,
de legg yakrabban az úrasztali térítő re hím ezve, az egy­
házközség pecsétnyom ójába vésve találkozunk ezzel a
K risztus-szim bólum m al.
A pelik án t általában három fiólcával szokták ábrázolni,
előfordul azonban, hogy a fiókák száma csak kettő, m int
az em lített uszódi kancsókon, sőt az is, hogy a pelikán -
általában az úrasztali té rítő k ö n - m agában áll, csőrét m in­
dig a begyéhez hajtva. É rdekes m egfigyelni, hogy a sza-
bolcs-szatm ári egyházm egyében m ik én t te rje d t el a peli­
kán m agános ábrázolása. Csengerújfaluban 1730-ból van
egy pelikános terítő fiókák nélkül, ugyanígy látju k a m á­
tészalkai térítő n 1743-ból, Doboz, Szam ossályi, Nyírlövő,
Gebe XVIII. századi térítő ire a p elik án t szintén fiókái nél­
k ül hím ezték. G riffm adárként em líti a p elik án t a solti eklé-
zsia 1819-es leltára: „vagyon kam uka - azaz dam aszt -
abrosz, közepin egy g rif m adár három tsirkéivel, aran y
ezüst varrással, 1728 esztendő szám m al".
Az Isten B árányához hasonlóan a pelikánra is találu n k
szöveges utalást. A m isztótfalusi eklézsia úrasztali „kesz­
k enőjére" 1650-ben ezt hím ezték: „Az ú r Jesus K ristus az
igaz pellikán, ki m egeleveniti a m i lelk ü n k e t az örök élet­
re. Á m en."
A pelikán te h á t - fiókáival vagy ezek nélk ü l - gyakran
előfordul a reform átus egyházm űvészetben; ezzel m agya­
rázható, hogy ez a kifejezetten egyházi jelk é p h ely et ka­
p o tt és to v áb b élt a nép m ű v észetb en is. Az 1700-as év e k ­
től rá k e rü lt a takács- és a népi szőttesekre, valam int a szá-
lá n v a rro tt hím zésekre. A p elikánm otívum ot többszörö-

59
14. A cégénydányádi egyházközség úrasztali kannájának
pelikános dísze. 1604.

60
15. Pelikán a noszvaji tem plom m ennyezetén. 1734.

61
16. Pelikán a biharnagybajom i egyházközség ón kannáján. 1742.

62
17. Pelikán az uszódi egyházközség cserépkancsóján. 1801.

63
sen ism ételve, sorosm intaként alkalm azták a p árna- és le­
pedővégeken k ét ellen tett sorban hím ezve. A pelik án ­
m inta egykori közkedveltségét m utatja, hogy a m ézeska­
lács-ütőfákra is rák e rü lt. Az A lföldön régebben olyan cse­
rép kom aszilkéket k észítettek, am elyeknek fedelére m a­
dárból és fiókáiból álló csoport figuráját alakította ki a
fazekasm ester. A kom aszilkében v itté k a gyerm ekágyas
asszonynak a nőrokonok, k ö z tü k a k eresztan y a az ételt. Ez
az ábrázolás szintén a pelikánra vezethető vissza, de olyan
értelem ben, hogy a legendás m adár saját vérével táplálja
kicsinyeit, az édesanya pedig saját tejével táplálja a csecse­
m őjét. N aivan bájos ábrázolását látju k a pelik án n ak egy
beregi keresztszem es hím zésen, am elyen a fiókák száma
négyre szaporodott: k ettő k ö zü lü k a fészekben van, kettő
kiesett vagy kim ászott belőle. N yilvánvaló, hogy a hím ző­
asszonyra valam elyik úrasztali terítő m intája volt hatás­
sal, ezt m ásolta le, és m ert m in d en m ásolásnál változtatás
tö rté n t, ez esetben a variáció a b b an n y ilv á n u lt meg, hogy
a fiókák száma lett eggyel tö bb, bár ilyen ábrázolás az egy­
házm űvészetben sehol sem fo rd u l elő (Kocsisné Szirmai
Fóris M ária: Keresztszem es kézim unkák. Bp. 1955. 205.
ábra).

4. Főnix
M agyarországi R eform átus E gyházunk cím erében,
D ebrecen város régi és új cím erében látju k a n y a k á n győ­
zelmi b ab érk o szo rú t viselő főnix alakját. Erről a kü lö n le­
ges m adárról M iskolczi G áspár k ö n y v é b e n ezt olvassuk:
„A fénix m adár az égi m adarak között legtsudálatosabb-
n ak tartatik . Ez A rabiaban terem a m int irják, ném ellyek

64
m ásutt is m ondják, és a maga ham vából újjá lészen azt
állatják ( - ti. vélik, T. B.). Élete ren d sz e rin t ta rt hatszáz
h atv an esztendeig, ném elly tu d ó sak szerint továbbis. Azt
állatják felőle, hogy az egész föld kerekségén tsak egyet-
len-egy m adár légyen illyen, ritk á n láttatik, nagyságára
an n y i m int a saskeselyü, a n y ak a k ö rü l ara n y szinü fé­
nyes, a fark áb an pedig rosa szinü tollai vannak, artzulatja
pofás, feje tetején pedig búbja, vagy bóbitája vagyon. Két
jeles dologról m agasztaltatik pedig m indenek felett ez a
m adár: I. Hogy e széles világon tsak egyedül légyen, és
ritk án -is láttassék. In n é t szárm azott az e közbeszéd: 'A
Fénixnél is ritk á b b '. Szólván a k ö z jó ra szü letett vagy igen
tudós, vagy igen vitéz, vagy istenfélő em ber felől, a ki igen
ritk a szokott lenni. A m int a boldog em lékezetű Filep Mé-
lancton-is az ő idejében N ém et ország Fénix M adarának
h iv attaték . II. H ogy m inden egyéb m adarak term észeti
ellen m inden gunározás nélk ü l terem jen. Illyen form án,
hogy jó eleve m egérezvén az ő halálának közelítését, igen
m eleg füszerszám okból, úg y m in t kásiából, m irhából, alo-
esből (quassia, m irha, aloe tró p u si n ö v én y - T. B.) s tö b b
efféle ritk a nem ű drága tsem etékből, a m ellyek k ö n n y e n
m eg-gyúladhatnak, m agának fészket készit, an n a k u tá n n a
bé-ül a fészekben, s úgy várja hogy m eggyűljön, és meg-
g y u lad v án m aga-is fészkével eg y ü tt po rrá ég. És m inek-
u tán n a m eg-ég a fénix, a ham vából terem elsőben egy n é­
m inem ű férgetske, a férgetslcéből n ev ek ed ik osztán az
elébbenihez hasonló uj m adár, to v áb b á ez az uj m adár az
e lsőbbnek tsu d álato s h alotti pom pát tészen. M ert a m eg­
égett fészkét bé-hordja H eliopolis n e v ű igen hires város­
ba, és o ttan az óltárra h e ly h e z te ti... H erodotos azt irja,
hogy m ind azok m ellyeket ő a H eliopolisbéliektől a fénix-

65
ről hallott, néki nem tetszik hitelesnek lenni. Azt is irja,
hogy ő soha fénixet nem látott, hanem tsak iro tt k é p é t...
A ristoteles és tö b b hiteles term észetvisgálók-is ezen m a­
d á rn a k még tsak a n ev ét sem em litik, m ivelhogy tsak köl­
tö tt dolognak lenni ta r to ttá k ... Á m bár ném ellyek azt
m ondják, hogy fénix zúzát ettek. E llenben pedig az ekklé-
siai h istó riát iró régi atyák, igen jelesen em lekeznek ezen
m adár felől; m ellyről Lactantius k iv áltk ép en való verse-
ket-is irt. N ázianzenus pedig igen szépen em lékezik felőle
az ő verseiben. A m brosius a 118. Sóltárnak m a g y a rá z a tá ­
ban, és a fel-tám adás hiteles voltáról íro tt O ratiojában azt
m ondja, hogy m eg-esm érte ezt a m adarat az íráso k n ak hi­
teles voltokból, és gyakorta-is ditséretesen való em legeté­
sekből. Egy szóval: hitelesebb értelm e ez, hogy soha n in ts
a földnek kerekségén ollyan m adár, m elly maga m agát
m eg-égesse, s u jo b b an a maga ham vából terem jen. Ellen­
kezik pedig elsőben-is a terem tésnek históriájával, m elly-
ben m egáldván Isten a m ad arak n ak nem ét, illyen m ódon
bizonyos tö rv é n y t szabott eleikbe, hogy a m adarak m ada­
rak tó l szaporodjatok. (I.M ós.l:22.) Ellenkezik ez a dolog a
V izözönnek H istoriájával-is, m ellyben Isten m indenféle
m adarak közül k e ttő t-k e ttő t, még pedig egy-egy p árt pa-
ran tso lt volt a bárkába bé-vinni; hogyhogy lehetne tehát
a Fénix eleitől fogva ez egész földön tsak egy? Ism ét, más
egyéb m adarak az ő tsirk éje k n ek ki-költések, fel-nevelé­
sek vég ett rak n a k fészket; ez pedig m aga halála végett.
M ás egyéb m adarak a N ap által m egörvendeztetnek, és
m inden reggelenként an n ak fényétől ug y an m eg-élednek;
ez pedig a N apnak hévségétől fészkével eg y ü tt fel-gyuj-
ta tv á n m egégettetik. Ez légyen elég e k ö ltö tt mese form a
m adárról."

66
 A szövegben en n ek ellenére tö b b utalás tö rté n ik arra —
bibliai idézetekkel b izo nyítva - , hogy a főnix sok form á­
ban jelképezi Jézus K risztust. A L exikon christlicher
K unst szerint a főnixről szóló m onda Egyiptom ból szárm a­
zik; Physiologus szerint viszont Indiából, és m inden 500.
év b en L ibanon c é d ru sa it keresi fel fészekrakás végett;
sorsa az elő bbiekben leírt m ódon alakul, azzal a k ü lö n b -
séggel, hogy az újjáéledt főnix H eliopolisból - E gyiptom ­
ból - visszatér hazájába. Ezt a h ag yom ányt Physiologus
kapcsolatba hozza Jézus K risztus szavaival: „A zért szeret
engem az A tya, m ert én odaadom az életem et, hogy aztán
újra visszavegyem " (Jn.l0:17). A főnix teh á t K risztus ha­
lálának és feltám adásának jelk ép e lett. A főnix az erén y e­
k et is szim bolizálja: az állhatatosságot, a rem énységet, a
szüzességet, ebből következően ez a m adár M ária je lv é ­
n y e k é n t is szerepel.
M egjegyezzük még, hogy az indiai hitrege szerint a fő­
n ix m inden 1461. é v b en égeti el m agát, m ajd születik újjá.
Az egyiptom i m ondavilágban a főnix m egelevenedését
kapcsolatba hozták a N ílus folyó ism étlődő áradásával,
am elyet a term észet m egújulása k ö v etett. U gyanilyen
kapcsolata volt a fő n ix n ek a tavaszi napéjegyenlőséggel.
V égeredm ényben te h á t ez a képzeletbeli m adár m indig az
új élet szim bólum a volt.
A keleti kereszty én bizánci birodalom je lv é n y ü l válasz­
to tta a főnixm adarat. A róm ai k atolikus egyházm űvészet­
ben főleg a közép k o rb an g y ak ran ábrázolták a főnixet, a
reform átus szim bólum ok kö zö tt viszont alig fo rd u l elő.
D ebrecen cím erében a főnix utal a váro st oly sokszor el­
p u sztító tűzvészekre, am elyek u tán azonban D ebrecen
m indig ú jjáépült. E gyházunk cím erében a főnix jele n ti

67
m ú ltu n k sok m egpróbáltatással járó korszakait, am elyek
u tá n Isten kegyelm éből m indig m egújulás következett.
A főnixm adár alakját a polgári egyházközség pecsétnyo­
m ójára 1889-ben vésették rá, m ert az eklézsiát 1718-ban az
ellenreform áció elsodorta, és csak 1888-ban „éledt újjá" a
gyülekezet.
A főnixm adár az irodalom ban is előfordul. G yöngyösi
István „Poraiból m egelevenedett P h o e n ix ..." címmel írta
meg 1693-ban Kem ény János - rö v id ideig Erdély fejedel­
me - tatá r rabságból való szabadulásának tö rtén etét. Bőd
Péter pedig T ótfalusi Kis M iklóst, a legnagyobb m agyar
nyom dászt, a XVII. századi m agyar m űveltség h á n y a to tt
sorsú ú ttö rő jé t nevezte „E rdélyi Fém ks"-nek.

5. U nicornis
M esebeli állat az unicornis, m agyarul: egyszarvú, de
ettől függetlenül ezt a lóhoz hasonló, hom lokán egy sima
vagy spirális szarvat viselő kecses testű állatot Physiolo-
gus a n n y ira létezőnek tarto tta, hogy leírta az unicornis
befogásának m ódját. Ehhez nem volt szükség semmiféle
csapdára, vadászfortélyra, m ert csupán egy szüzet kel­
lett szépen kiöltöztetve arra az útszélre ü ltetn i, ahol az
unico rn is já rn i szokott. Az állat a szűz ölébe u g ro tt, és ettől
kezdve csak neki engedelm eskedett, k ö v ette m in d en h o ­
vá, de leginkább a k irály u d v aráb a. Az an tik szerzők sze­
rin t az u nicornis In d iáb an él.
A bból következően, hogy a B ibliában is m egtaláljuk az
egyszarvút, a 92. zsoltár 11. verséb en olvassuk: „m agasra
növeszted az én szarvam at, m int az eg y szarv ú ét", a kései
közép k o rb an h itte k a létezésében, így lett az unicornis

68
Jézus Krisztus, Szűz M ária, vagyis az ártatlanság, a szűzi­
esség szim bólum a. Az unicornis szarvából készült por ala­
kú orvosságot még az 1700-as év ek b en is á ru lták , sőt Zei-
ninger A ntal az 1772-ben a lap íto tt és máig m űködő d e b re ­
ceni patikáját az „A rany E g y sz a rv ú d ró l nevezte el, s ott
csodaszerként á ru síto tta a korabeli patik u so k h o z hason­
lóan az unicornis szarvából előállított, keletről im portált
orvosságot, am elynek értéke azonos volt az arannyal. J.
W . M üller ném et fiziológus még 1826-ban is bizonygatta,
hogy létezett egyszarvú, m ert A frikában olyan sziklaraj­
zokat talált, am elyeken u n ico rn ist ábrázoltak. Ma m ár
tu d ju k , hogy anatóm iai okokból lehetetlen, hogy olyan
állat létezzék, am elynek csak egyetlen és valódi szarva
van; az afrikai ábrázolások n y ilv án az antilo p o t után o z­
ták, esetleg az o rrsz a rv ú t ak arták m egörökíteni.
Ami pedig a Zsoltárok k ö n y v é b e n szereplő egyszarvút
illeti, az itt em lített állat helyesen „ b iv a ly ", ahogy a leg­
újabb b ibliafordításban olvassuk.
Az egyszarvú m int szim bólum a zászlós bárányhoz, a
pelikánhoz k épest sokkal ritk á b b a n fo rd u l elő a m agyar
reform átus egyházm űvészetben, de a jelk ép a XVII-XIX.
század folyam án m indig felb u k k an az úrasztali ed én y e­
ken, térítő k ö n . L egrégibb és legszebb em léke az u nicornis
ábrázolásának a nagyvarsányi egyházközség 1600-as évek
közepéről fen n m arad t nagym éretű, színes selyem mel,
skófium m al hím zett abrosza, am elynek közepén v irágko­
szorúban, fák kö zö tt lá tu n k u n ico rn ist és más állatokat.
(18. kép)
Egerlövő 1736-os leltára em lít egy aranyozott ezüst tal­
pas poharat, am elynek oldalát „ u n ik o rn is" díszíti, A. I.
b etűkkel. A m onogram az adom ányozó n ev én ek rö v id íté-

69
18. U nicornis a nagyvarsányi egyházközség úrasztali abroszán. 1656.
19. U nicornis a járm i egyházközség úrasztali térítőjén. 1699.

71
se, az egyszarvú itt a család cím erére utal, m ert az unik o r-
nis a nem esi cím erekben is előfordul. A nglia cím erét egy
koronás oroszlán és egy u n ik o rn is tartja. A derceni eklé-
zsiának 1808-ban olyan térítője volt, am ely „ u n ik k o rn is
és virág form ákkal ék esített". A já rm i tem plom skófium -
mal hím zett térítő i közül az egyiket 1699-ben m adárral és
egyszarvúval díszítették. (19. kép) Végül m int különle­
gességet em lítjük a panyolai gyülekezet vörösréz bo rtartó
kannáját, am elyet valam elyik debreceni m ester készített
1809-ben, az oldalára pedig eg y szarv ú t vésett.

6. Szarvas
„A hogyan a szarvas k ív án k o zik a folyóvízhez, úgy k í­
vánkozik hozzád a lelkem , Istenem " - a 42. zsoltár idézett
szövegét m ár az őskeresztyénség idején a keresztségre vo­
n atk o ztatták , és része volt a keresztség liturgiájának.
A szarvas a m egkeresztelendő, vagy általában a h ív ő k lel­
k ét szim bolizálta. A VI. századból O laszországban m arad­
tak fenn olyan m ozaikdíszítm ények a keresztelőkápolnák
falán, am elyeken a szarvasok „az élet forrásánál" jele n n ek
meg, vagy a XII. századból olyan m ozaikok, m elyeken a
szarvasok galam bokkal e g y ü tt jö n n e k a paradicsom i fo­
lyóhoz, hogy felfrissítsék m agukat. Később más értelm et
is k a p o tt a szarvas, m ivel jelk ép ezte Jézus K risztust, aki a
kíg y ó t - a sátán t - m egsem m isíti. A világi szim bolikában
a reneszánsz és b aro k k m űvészet a szarvast a szerelem , az
érzékek, elsősorban a hallás ábrázolására használta.
A szárnyas szarvas a gyors cselekvés jelk é p e volt a késő
reneszánsz korában.
R itkán ugyan, de a szarvasszim bólum ot m egtaláljuk az

72
úrasztali felszerelések díszítm ényein. A m ár em lített nagy­
varsányi abroszon az u n ik o rn is m ellett k ét szarvas áll; kis
szarvasfigurát lá tu n k a nagy káliói és a bárándi eklézsia ara­
n y o zo tt ezüst b o rtartó k an n áján ak tetején. A káliói egy­
házközség leltárában ezt olvassuk: „vagyon egy kisded
ezüst aranyas k an n a virágos oszlopokkal az oldalán, a fe­
delén egy szarvas n y a k á t feltartv a a fészkébe hev erv e
szem léltetik, 1782-ik esztendőben Kolozsvári fő biró né­
hai tek in tetes P ataki Istv án u r özvegye néhai Babotsai Er-
sébet aszony, N agy Kállai születésű hagyta testam en tu m ­
ba." F elbukkan a szarvas alakja a nábrádiak 1652-ben
ajándékba k a p o tt ónk an n áján ak oldalára vésve, a tornaká­
polnai eklézsia késő hab án kancsójának oldalára festve,
sőt a kovácsvágási tem plom szószékkoronájának tetején
fából kifaragva. (20-21. kép)
A ma is élő hagyom ány szerint azonban a kovácsvágási
tem plom szószékkoronájára érdekes m ódon k e rü lt fel a
szarvas figurája. Élt a falu b an egy gazdag nem esem ber,
ak in ek szenvedélye volt a vadászat, ennélfogva ritk á n já rt
tem plom ba, m ert vasárn ap is főleg szarvasokra vadászott.
A felesége hiába kérlelte, hogy látogassa az Isten házát, a
férj azt felelte: m inek m enjen oda, o tt nem láth at szarvast.
1814-ben a kovácsvágási tem plom ot újjáép ítették , és a ne­
m esasszony kívánságára a szószékkoronát a szarvas figu­
rájával d íszítették. A m ikor kész lett a tem plom , azt m ond­
ta az asszony a férjének: m ost m ár jö h e t a tem plom ba, ott
is láth at szarvast. A férj ettől k ezdve m inden vasárnap
részt v e tt az istentiszteleten. (Bárdos Zoltán kovácsvágási
lelkipásztor közlése.)
N agy m ú ltra te k in t vissza a m agyar nép h ag y o m án y b an
és nép k ö ltészetb en szereplő „csodaszarvas"-nak nev ezett

73
20. A kovácsvágási templom szószékkoronájának szarvasos dísze.
1814.

74
21. A tornakápolnai egyházközség keresztelő kancsója. XIX. sz. eleje.

75
legendás állat. A „csodafiúszarvas"-ként is em legetett ál­
lat ezer szarván ezer g y erty a ég, k ét veséjén k é t kereszt
van. M ásik változat szerint a hom lokán fényes nap, olda­
lán fényes hold, jo b b veséjén csillagok vannak. A XIII.
századból fen n m arad t Kézai Simon Gesta H ungarorum c.
k ró nikájában M enroth és E neth fiait, H u n o rt és M agort
egy szarvas v ezette M eótisz m ocsaraiba, ahol az alánok
fejedelm ének k ét lányát elrabolták. T őlük szárm aznak a
h u n o k , illetve m agyarok. A rany János a csodaszarvas le­
gendáját a Buda halála c. eposzában dolgozta fel. A csoda-
szarvas úgy is szerepel a m agyar és lengyel m ondákban,
hogy ez m utatja m eg Szt. G ellértnek, Szt. Lászlónak, hogy
hová építsenek székesegyházat, a m agyar Szt. Im rének pe-
dig ugyancsak a szarvas m u tatja meg, hogy a lengyelek hol
építsenek kolostort.
Szt. E ustachius, a volt róm ai katona - Kr. u. 2. század -
vadászat közben olyan szarvassal találkozott, am elynek
agancsai között a k e re sz tje ié t látta. Ezt égi jeln e k te k in te t­
te és családjával eg y ü tt k ereszty én h itre tért. H asonló le­
genda m arad t fenn Szt. H u b e rtu sró l - Kr. u. 3. század - ,
aki a vadászok védőszentje lett. Ez a m agyarázata, hogy a
keresztyén szim bólum okban a szarvas Jézus K risztust is
jelképezi.

7. Galamb
Bőd Péter a „leksilcon"-ában ezt írja: „A galam b szelíd,
tiszta, társához hűséges, tsalárdságot nem tu d ó állat,
m elylyet m eg-is áldoztak régen Istennek. Á brázolja I. a
K ristust, a m en n y ib en az Istennek b é m u ta tta to tt b ű n é rt
való és hála áldozatul. II. Az eklesiát, m in th o g y tsalárdsá-

76
got nem tu d ó állat. III. M inthogy a galam b az ablakok kö­
rü l repeső állat, jegyzi a m eg-térö pogányokat, k ik nagy
serénységgel m ennek az eklésiába (Ésa.60:8). IV. Példája a
szelidségnek, és jám borságnak-is (M át. 10:16)."
A m int látjuk, a jeles szerző egy szóval sem em líti, hogy
a K risztus m egkeresztelésekor Isten Szentlelke „galam b
form ájában" szállt alá az A tyától a Fiúra (Mt.3:16), pedig
a Szentleiket g y a k ra n galam b k ép éb en ábrázolták. H ét ga­
lam b a Szentlélek hét gyüm ölcsét szim bolizálja. Egy ga­
lam b, olajággal a csőrében hozta h írü l N oénak a bárkába
az özönvíz végét, és így lett az a m adár általában a kien-
gesztelődés és a béke jelképe. R im aszom bati Kazai János a
h á n y a to tt sorsú reform átus p réd ik á to r a m ár öt éve tartó
Rákóczi-féle szabadságharc idején ezért adta a Bártfán,
1708-ban m egjelent im ádságoskönyvének ezt a címet:
„Zöld olajfa ágat szájában hordozó Noé galam bja." A ga­
lam bok, am elyek a korai kereszty én sírem lékeken egy ko­
szorún vagy az élet fáján, esetleg a kereszten van n ak , az
élet forrásából vizet isznak, vagy egy hajón ü lnek, a m eg­
h alt h ív ek lelkét jelképezik, ak ik bem ennek m ajd az Isten
országába. T izenkét galam b a tiz e n k ét apostolt szim boli­
zálta K risztus szavai szerint, m ert azt m ondta nékik: „Le­
gyetek. .. szelídek, m int a galam bok" (M t.l0:16).
Nem tú l g y ak ran fo rd u lt elő rég eb b en a galam b szim bo­
likus ábrázolása, m indenesetre ism eretes az egyházm űvé­
szetben akár a béke, akár a Szentlélek jelk é p ek é n t. M egje­
lenik a pecsétnyom ókon olajággal, ugyancsak e b b en a for­
m ában az úrasztali tex tíliákon. A solti eklézsia 1772-ből
való térítő jén ek közepén „egy galam b vagyon, szájjában
olaj ágat ta rt" - olvassuk a leltárban. A cégénydányádi egy­
házközség térítő jén ek közepére négy galam bot hím eztek

77
22. A cserépfalui templom galambos szószékkoronája. 1810.

78
23. Galambdíszes padvég a tákosi templomból. 1766.

79
színes selyem fonállal. Fából faragva díszíti a Szentlélek
galam bja a cserépfalui tem plom szószékkoronáját, am ely­
nek tetején a p e lik á n t is ábrázolták. A tákosi tem plom
m ennyezetét, berendezését 1766-ban k észítette és festette
A sztalos Sándor. Az első p adsor végére bóbitás galam bot
fűrészelt a m ester. A bóbita tu lip án alakú a galam b fején.
(22-23. kép)
Az 1800-as év ek b en a biederm eier stílus hatására te r­
je d t el a galam bábrázolás a Szentlélek jelk ép ek én t; főleg a
b á rso n y terítő k re hím ezték előbb kézzel, m ajd géppel,
csaknem m indig sugárkoszorúval k örülvéve. A h áb o rú el­
lenes mozgalom világszerte ism ert szim bólum ává lett Pab­
lo Picasso spanyol festő békegalam bja, te h á t ez a jelk é p ma
is él, azonban nem csak a m űvészetben, a keresztyén szim ­
bolikában, hanem m ásutt is. G ondolunk itt a falusi és vá­
rosi tem etők hatalm as m éretű sírköveire, am elyeken
szám talanszor feltű n n ek a gipszből, cem entből készült,
legtöbbször csókolózó galam bok. Jóérzésű reform átus
em ber ilyen giccses, ízléstelen díszt nem helyez h ozzátar­
tozói sírkövére, m ert a galam b alakjában csak a Szentlélek
és a béke szim bólum át látja, és hiszi, hogy gipszgalam bok
nélkül is békében nyugszik az e lh u n y t férj, feleség, édes­
anya, édesapa, gyerm ek vagy rokon - A.B.F.R.A., vagyis
a boldog feltám adás rem énye alatt.

8. Kakas
„M ire való a tem plom ok tetején a k akas?" - teszi fel a
k érd ést Bőd Péter „Szent H ilarius" cím ű m űvében: „H ogy
m időn látják a b ű nösök em lékezzenek-m eg arról, hogy a

80
kakas szóra a K ristust m eg-tagadó P éter m eg-tért; ők-is
térjen ek m eg s kegyelm et n y ern ek . A p ró féták és aposto­
lok Írásokban gyönyörűséges kakas-szó ez: Serkenj-fel te
ki aluszol és kelj-fel az halálból, és m eg-világosodik néked
a K ristus." Szenczi M olnár A lbert, a nagy reform átor
1625-ben lefordította és Kassán kin y o m atta A braham
Scultetus (1566-1624) ném et teológus „Consecratio tem pli
n o v i" - Az új tem plom m egszentelése - cím ű m űvét,
am elyben ezt olvassuk: „T udásra m éltó dolog, hogy az
tem plom ok to rn y a in ak tetejére rézből csinált kakasokat
szoktanak h ely h eztetn i, m ert m in ek u tán a Péter Idvezitő-
jé t m egtagadta volna az kakaszszóra serk en t fel. Illik tehát
penitencia (b ü n b án at, T. B.) által is v ig y á z n u n k ... Na­
g y o b b oka vagyon, hogy az tem plom ok to rn y a in ak tete ­
jé n m ost kakasok hely h eztetn ek , m ert valam ennyiszer ka­
kasszót h allunk, avagy a tem plom tetején kakast látu n k ,
m indannyiszor Péter esetiről és keserves sírásáról meg
kellenék em lékeznünk. M éltó a tu d ásra am it m ond Ber-
nardus: Lacrym ae p o en iten tiu m su n t vin u m angelorum !
- A z m egtérő bű n ö sö k n ek k ö n n y hulla tási az angyaloknak
bor g y an án t v a g y o n ." (Szt. B ernardin ferencesrendi szer­
zetes, 1380-1444 között élt O laszországban.)
Szenczi M olnár A lbert fordításából k itű n ik , hogy a ka­
kas nem csak hazánkban, és nem csak a reform átusoknál
v olt a hűség, a b ű n b á n a tra való felhívás, a h it- és erkölcs­
beli éberség, az igazhitűség szim bólum a, hanem szerte Eu­
rópában. M ár a IX. században fém ből k észült kakasokat
h elyeztek a tem plom okra. M int a visszatérő reggeli fény
szim bólum aként is szerepelt a kakas K risztus feltám adásá­
ra utalva, e g y ú ttal az ítéletre való visszatérését jelk ép ez­
ve. M on d o ttu k , hogy a reform áció előtt a középkori tem p­

81
lom okon szintén m egtalálható v olt a kakas, később azon­
ban ez a szim bólum kifejezetten reform átus jelk ép lett, és
csak reform átus tem plom okon alkalm azták, o lykor a csil­
laggal e g y ü tt. Kakas d íszítette a debreceni Szt. A ndrás-
tem plom to rn y á t 1564-ig. A város ez év b en tö rté n t leégé­
séről a tanácsi jeg y z ő k ö n y v így em lékezik meg: „a legki­
válóbb Szent A ndrás-tem plom nak és to rn y á n a k a teteje is
m egégett, a to ro n y csúcsán az érckakas is, am ely sok éven
át a m elegtől, hidegtől és igen erős szelektől, vad v ih aro k ­
tól m egőrződött, n appal és éjszaka álm atlanul állva m in­
denfelé vigyázott, a tű z lángját elviselni nem tu d v á n , el-
rom lani, lehullani és szokott h ely ét elhagyni k én yszerült.
A m ely kakas ily veszedelem től szánakozva és szerfölötti
fájdalom m al a tem plom csúcsáról leugrott, ny ak a tö rt, így
z u h a n t le a földre, nem kím élvén az életét, hűséges lelkét
szerencsétlenül kilehelte és életét be végezte." A kálv in is­
ta D ebrecen jegyzője 1564-ben teh á t úgy vélte, hogy a
kakas, m int valam i élőlény a tem plom to rn y á n „vigyá­
z o tt" a városra, de m ivel ez nem sik erü lt neki, bánatában
szinte „öngyilkos" m ódra lev etette m agát a to ro n y tetejé­
ről és hűséges lelkét kilehelte.
A kakas, illetve a k akaskukorékolás g y ak ran előfordul
a népm esékben és b ab o n ák b an , m int a „gonosz szellem e­
k e t" elűző hang. A „boszorkányok, gonosz szellem ek" a
babona szerint csak éjféltől az első kakasszóig tartó zk o d ­
tak a földön, csak eddig volt hatalm uk. Ezért helyezték
5 -600 évvel ezelőtt a rézből vagy bádogból készült kakast
a paloták, k astélyok to rn y á ra, hogy a rossz szellem eket
távol tartsa. A ran y János V. László cím ű költem ényében
ezt olvassuk:

82
 Sűrű setét az éj,
D ühöng a déli szél,
Jó B udavár magas
T ornyán az érckakas,
Csikorog élesen.

A kakas a tűzvész jelk ép e is. Régen azt ta rto tták : ha

valam elyik ház, ép ü let k ig y ulladt, a „vörös kakas" szállt
rá; ez a kakas v itte to v áb b a lángokat. A Szamos m enti
falvakban feljegyzett babona szerint az elásott kincset
„tüzes kakas" őrizte, és az avatatlan kincskeresőket m eg­
égette. A nagy francia forradalom - m int a harag kifejezé­
s é t - a k akast választotta hadijelvényéül. T em plom ainkon
a kakasnak semmi köze a babonákhoz, a haraghoz, egye­
düli jelentése: hűség az egyházhoz és an n ak Urához, Jézus
K risztushoz. (24. kép)
Bár a kakas kifejezetten to ronydísz, 1730-ban Both Mi-
hály felsőbányái egyháztagnak az az ötlete tám adt, hogy az
általa ajándékozott úrasztali abroszra kakasos tem plom -
to rn y o t hím eztessen. Az abrosz fényképe m egvan a d e b ­
receni Kollégium m úzeum ában és u g y a n itt található a fel­
sőbányái eklézsia 1809-es összeírásának m ásolata is. E b­
ben ez olvasható: „vagyon egy három szélben lévő fejér
gyolcs, aran y és ezüst fonallal ki v a rro tt abrosz, m ellynek
k e rü le tin fejér kötés, közepén kősziklán álló galam b, m el­
lette egy felől pohár, m ásfelől kan n a vagyon 1730 eszten­
dő számmal és illyen k ö rü l Írással: In gloriam Dei curav it
haec m appam M ichael B oth." (Isten dicsőségére ajándé­
kozta ezt az abroszt Both M ihály.) Ha jo b b a n m egvizsgál­
ju k a fén y k ép et, kid erü l, hogy a kőszikla valójában zsin-
delyes tem plom torony, a galam b: kakas, a pohár pedig

83
24. Toronykakas a bánhorváti templomról. XVII. sz.

84
kehely. A kőszikla-galam b társítást nem tu d ju k elhelyez­
ni a reform átus szim bolikában, a to ro n y -k ak as vo n atk o z­
tatás a helyes, a leltározást végző p réd ik á to ro k te h á t té ­
vedtek. A mohai eklézsia 1820-as leltára szerint v olt a g y ü ­
lekezetnek „egy szárnyas fejeket m utató lábakon álló, a
fedelén kuk o rik o ló kakassal ékeskedő egy itzés ón k an n á­
ja, élőiről m etzve van rajta I. K. b e tű k az alatt egy ló k ö r­
m ét tisztogató kováts eszköz, egy ló p atk ó és egy kalapáts
egy sorba, a h arm adik sorba P. K. b etű k , ezek alatt az
1664-dik esztendő számja, de ez az ő kitsinysége és av u lt-
sága m iatt többé, sőt m ár régtől fogva nem használható."
Nem tu d ju k , hogy a m ohai kakasos ón k an n án ak , am ely
eredetileg a kovácscéh kannája volt, mi lett a sorsa, de azt
öröm m el láth a tju k m inden ü n n e p i k ö n y v h é te n , hogy a
Reform átus Sajtóosztály pavilonján o tt pom pázik a köz­
k ed v elt szim bólum unk: a kakas, M adarassy Istv án ip ar­
m űvész rem ekm űve.

9. Kígyó
A b ű n történ etéb ő l eredően a kígyó a csábítás, a gonosz,
az ördög szim bólum a. A róm ai k atolikus felfogás Istennek
a kígyó m egátkozásakor elhangzó, s az asszonyra utaló
szavait (I.M óz.3:15) Szűz M áriára v onatkoztatja, hogy ti.
ő győzedelm eskedik a kígyó fölött, a B ibliában azonban
kifejezetten az „asszony u tó d já"-ró l v an szó, vagyis Jézus
K risztusról; teh á t Ő tapos a kígyó fejére, hogy m egsem m i­
sítse azt és vele e g y ü tt az általa felidézett b ű n á tk á t és a
halál hatalm át.
Az üdvösség és a keresztrefeszítés elő k ép ek én t jelen ik
meg a kígyó a M ózes által készített „rézkígyó" alakjában

85
(IV .M óz.21:1-9). A ki Izrael népe közül h ittel te k in te tt a
rézkígyóra, az m eggyógyult a kígyócsípésekből, vagyis a
fára szögezett kígyó azt jelképezte, hogy a halált okozó
kígyó legyőzve, teh etetlen állapotban van. A m ikor Jézus
a rézkígyót em legette, (Jn.3:14-15), a saját keresztrefeszí-
tésére gondolt, és itt persze nem a kígyó alakja és Jézus
szem élye von an d ó párhuzam ba, hanem az a tény: Jézus a
mi b ű n e in k e t v itte fel a fára (I.P ét.2:24), hogy azok odasze­
gezve, ne vihessenek b e n n ü n k e t a kárhozatba.
A kígyó pozitív értelem ben jele n ik meg Jézus szavai­
ban, am ikor a ta n ítv á n y o k n a k nem csak azt m ondja, hogy
„legyetek szelídek, m int a galam b", hanem azt is, hogy
„okosok, m int a kíg y ó ." K risztus teh á t figyelm ezteti a ta ­
n ítv á n y a it, hogy n é p ü k kö réb en teljes kiszolgáltatottság­
ban járn a k . Isten Lelke azonban nem hagyja őket m aguk­
ra, ezért okosak és rom latlanok tu d n a k lenni a k ü ld etés­
ben, az új em ber létéből folyóan olyan ösztönösen, aho­
gyan a term észeti létb en az állat tu d . A kígyó feletti hatal­
m at látju k Pál apostol esetében (Csel.28:5) vagy az an tik
legendában, m ely szerint János evangélistát m éreggel
ak arták elpusztítani, de ő keresztet v e te tt a kehelyre, és
ebből a m éreg kígyó, m ásik változat szerint m adár alakjá­
ban távozott. Az a kígyóábrázolás, am elyen az állat a saját
farkát harapja, az idő körforgását, az örökkévalóságot
szim bolizálja.
N agyon sok hiedelem , babona kapcsolódik a m agyar
nép rajzb an a kígyóhoz, am ely lehet ro sszin d u latú és ve­
szedelm es em berre, állatra egyaránt, azonban a „fehér kí­
gyó" jó in d u la tú , és Balassa Iván szerint 1805-ben ezt írták
róla: „A ki a fejér kíg yónak h ú sát megeszi, vagy legalább
an n ak csontjait szopogathatja, an n ak m in d en állatok, va-

86
25. A berettyószentm ártoni egyházközség pecsétnyomója. 1805.

87
26. Az újlőrincfalvai egyházközség úrasztali „m iska-kancsója".
XIX. sz. közepe.

88
dak, m adarak, füvek, fák m egszólalnak; a fejér kígyó pe­
dig an n ak a m ogyorófának a tö v éb en lakik, am elynek te ­
tején g yöngyvirág találtatik ." Ism ert volt az a babona: a
fehér kígyó h ú sát elfogyasztó em ber olyan tulajdonság
birto k áb a ju t, hogy meglátja a földbe ásott k incset (Balassa
Iv á n -O rtu ta y Gyula: M agyar néprajz. Bp. 1979. 647. lap).
A reform átus egyházm űvészetben a kígyó alakja általá­
ban a kísértés szim bólum aként jelen ik meg, például a döm-
södi eklézsia 1747-tel kezdődő an y a k ö n y v én e k cím olda­
lán a paradicsom i alm afára tekergőzve, Á dám m al és Évá­
val eg y ü tt. így látjuk a berettyószentm ártoni egyházközség
1805-ből való pecsétnyom óján a kígyót azzal a kü lönbség­
gel, hogy a paradicsom i fára tekergőző kígyó fölött ott
lebeg a szájában olajágat tartó galam b. (25. kép) A saját
farkába harapó kígyó figurája tű n ik fel a nagymarosi eklé­
zsia pecsétnyom óján, de a galam b itt is a kígyó fölött lebeg.
Az újlőrincfalvi gyülekezet ún. „m iskakancsó"-ján, am e­
lyet az úrasztalára egy m ezőcsáti fazekas készített, rajta
van a kígyó figurája (26. kép), ugyancsak kígyót lá tu n k a
bulcsui tem plom 1819-ből való úrasztali cserépkorsóján.
A világi szim bolikában a gyógyítás istenét, A szklepioszt,
botra csavarodó kígyóval ábrázolták. A gyógyszertárak
jelv é n y e az üveg k eh ely re csavarodó kígyó.

89
 V. Növényszimbólumok

1. Életfa
„Ü ltetett az Úr Isten egy k e rte t É denben, keleten, és ott
helyezte el az em bert, ak it form ált. Sarjasztott az Úr Isten
a term őföldből m indenféle fát, szem re kív án ato st és ele­
delre jó t; az élet fáját is a k e rt közepén, meg a jó és rossz
tu d ásán ak fáját" (I.M óz.2:8-9). Az életfát a bibliai terem ­
té stö rté n et itt em líti először, azonban a fa, legyen az b ár­
m ilyen, a k e reszty én valláson k ív ü l széles k ö rb en elter­
je d t szim bólum : az é v e n k én t m egújuló levelek a halálra és
az újjászületésre utaln ak . A fa alakja a földbe lenyúló gyö­
k erek k el és az ég felé n y ú ló koronával jelképe lehet a föld
és az ég kapcsolatának. A vallástörténeti, ókorból szárm a­
zó m ű v ek a fatiszteletben feltűnő fákat „életfá"-nak n ev e­
zik, am elyeknek sorsa szim bolikusan összefügg egy-egy
em ber életével, m int a tenyérjóslásból ism ert „életvonal".
Az éd e n k erti életfát és a „tu d ás fájá"-t jelk ép esen kell
é rte n ü n k . Ez előbbi azt a lehetőséget n y ú jto tta Á dám nak
és É vának, hogy gyüm ölcsétől az em ber életereje, ifjúsága
m egújuljon. Ilyen értelem ben b u k k a n fel az életfa a Jele­
nések kö n y v éb en : „A ki győz, an n ak m egadom , hogy
egyék az élet fájáról, am ely az Isten paradicsom ában v an "
(Jel.2:7). János evangélista m ég három szor em líti az élet­
fát: a m ennyei Jeruzsálem u tcájának „közepén van az élet
fája, am ely tizen k étszer hoz term ést, és a fa levelei gyógyí­
tásra való k " (Jel.22:2). Az élet fájához csak azoknak lesz

90
jo guk, ak ik m egm osattak a Jézus vére által (Jel.22:14). A ki
a Jelenések k ö nyvéből, „e prófétai k ö n y v igéiből" valam it
elvesz, „attól Isten elveszi osztályrészét az élet fájából"
(Jel.22:19). Ezékiel látom ásaiban a m ennyei Jeruzsálem
p atak ján ak p a rtján „m indenféle gyüm ölcsfa nő m ajd. Le­
v elü k nem h erv ad el, gyüm ölcsük nem fogy el: h av o n k é n t
új terem , m ert a szentélyből folyik oda a víz. G yüm ölcsük
eledel, levelük pedig orvosság lesz" (Ez.47:12), vagyis ez
a fa szintén az életfát jelképezi. A „tudás fája" nem a „m in­
d en tu d ással" azonos, hanem a „jó és rossz" szavak az er­
kölcsi tu d ásra vonatkoznak, és azt tételezik fel, hogy em ­
b erő sü n k e te k in te tb e n nem ism erte a tu d ato s különbség-
tételt, azaz „szent együg y ü ség b en " élt, nem tu d v a, hogy
a term észet és az em ber szám ára Isten által ad o tt jav a k a t
hogyan lehet felhasználni a term észet és az em ber m egron­
tására. N yilvánvaló, hogy Isten nem az értelm et, a tu d ást,
a term észet m egism erését tilto tta el az em bertől, hanem azt
k ívánta, hogy az em ber m aradjon meg ártatlanságában.
A b ű n eset en n ek ellenére b ekövetkezett, Á dám és Éva k i­
ű z e te tt a Paradicsom ból, és az élet fájához vezető u ta t láng-
pallosos k e ru b o k őrizték az Éden k ertje előtt (I.M óz.3:22).
Az életfa a korai k ereszty én m űvészetben legtöbbször
fügefaként jele n t meg, de előfordul a pálm a, sőt a szőlőtő
is. A középkori teológia kapcsolatot terem tett az élet fája
és a K risztus keresztje között: az élet fája a K risztus ke­
resztjének a képe, az élet tu la jd o n k é p p e n i fája, m ert Krisz­
tu s halála által, am elyet a k ereszten szen v ed ett el, k a p tu k
az örökéletet. A reform áció u tán lett ism eretessé a fának
olyan m ódon való ábrázolása, hogy a fa koronájának egyik
oldala lom bos, ami a hit által való m egigazulást, az elszá­
ra d t oldal pedig a tö rv é n y erejének elvesztését szim boli-

91
27. Életfa-dísz a noszvaji templom m ennyezetén. 1734.

92
28. A nyírm eggyesi egyházközség pecsétnyomója. 1830.

93
zálta. Az 1659-ben ép ü lt iskei tem plom m ennyezetét egé­
szen 1904-ig olyan színes-virágos kazetták díszítették,
am elyek között bibliai jelk é p ek sorakoztak: pelikán, al­
mafa Á dám m al és Évával, az igazságot szim bolizáló, bekö­
tö tt szem ű női alak kezében m érleggel, és végül életfa,
ezzel a felirattal: „Á rn y ék áb an felette igen kívánkozom
ülni, és gyüm ölcse gyönyörűséges az én Ínyem nek. Éne­
k ek éneke. 2:3." A volt pápai reform átus főiskola cím eré­
ben egy fát látu n k , am ely a Kollégium első ép ü letén ek u d ­
varán álló terebélyes fára em lékeztet, de az iskola pecsétjé­
be csak 1843-ban k e rü lt a fa rajza a jelm o n d attal együtt:
„Szabadon ten y észik ." A hagyom ány szerint a fa eperfa,
am ely alatt az Adásztevelre m enekült pápai diákok
1752-1783 között hallgatták az előadásokat. A fa teh á t
szim bolizálja a védelm et, a tu d o m án y továbbadását, m int
ahogyan a szabadon tenyésző eperfa gyüm ölcséből b árki
eh et (Kis Jenő: A d u n á n tú li ev. ref. egyházkerület pápai
főiskolájának tö rtén ete. 1896. 52. lap; Bodolay Géza: Sza­
badon tenyészik. Kortárs. XXVI. évf. 10. sz. Kövy Zsolt
szíves közlése).
G yakran előfordul az életfa-ábrázolás az egyházközsé­
gek pecsétnyom óin, a reform átus tem etők fejfáin, a hím ­
zéseken, szőtteseken a noszvaji tem plom m ennyezetén.
A nytrmeggyesi eklézsia 1830-ból való pecsétjén k ét életfát
látu n k . (27-28. kép)

2. Almafa
Sok fejtörést okozott az írásm agyarázóknak, hogy a
„ tu d ás fája" m iféle fa lehetett. A korai keresztyénségben
sokan a fügefára gondoltak, m ert Ádám és Éva a bűneset

94
u tán fügefalevelekből összefűzött „ ru h á t" készített m agá­
n ak (I.M óz.3:7), azonban később az alm afa-elképzelés ke­
rü lt előtérbe. M olnár János neves jezsuita író egyik 1760-
ban m egjelent m ű v éb en a fügefát szintén kétségbe vonja,
m ert szerinte „an n ak a fának, m elly m iatt m eg-esett sze­
gény aty á n k - ti. Á dám T. B. - m ég a levelétől is irtó zo tt a
b ű n után. M ások alma fának mon dják, de heába, erre bizo­
nyoson sem m it sem m o n d h a tu n k ."
Valóban, a Biblia nem tájékoztat a tu d ás fájának m iné-
m űségéről, tén y viszont, hogy a k ereszty én egyházm űvé­
szet általában az alm afa alatt ábrázolja Á dám ot és Évát, sőt
az „ádám csutka", a férfi gégefője kifejezés is erre utal, h i­
szen a fügének nines csutkája. Az alm afáról Bőd Péter a
„L eksikon"-jában ezeket írja: „A gyüm ölcs term ő k e rtb e n
a fák között igen jó s k edves gyüm ölcsöt term ő élő-fa. Ha­
sonlatosság szerént je le n ti a K ristust, É nekek Éneke 2:3;
M int az alm a-fa az erd ő n ek fái között, ollyan az én szerel­
mesem az ifjak között, az-az, m int az alm a-fa m inden fák
között kíván ato sab b gyüm öltsel illatoz; úgy a K ristus m int
É letnek Fája, és a h ív ek n e k fejek, drága tselekedetekkel
illatoz. Énekek É neke 8:5. Az alma-fa alatt lcöltöttelek-fel
tégedet, o tt fogadott téged a te anyád, o tt fogadott tégedet
a ki szült, az-az, a Szent Lélek a K ristus segítsége s neve
által serk en tett-fel téged: ott fogadott téged az Elclésia a ki
en n ek oltalm ában ó ltalm aztatott."
Az alm afaszim bólum eléggé ritk a a m agyar reform átus
egyházm űvészetben, ezért különlegességnek szám ít a me­
zőkeresztesi tem plom 1728-ban k észült karzatdísze, am e­
lyen Á dám ot és Évát a paradicsom i alm afa alatt festette
meg egy ism eretlen asztalosm ester. (29. kép) A tahitótfalui
eklézsia fekete selyem úrasztali térítőjére Szente E rzsébet

95
29. Almafa a mezőkeresztesi templom karzatán. 1728.

96
30. A tahitótfalui egyházközség úrasztali térítőjének almafás dísze.
1824.

97
1824-ben ugyancsak ráhím ezte a bűneset jelenetét: Ádám
és Éva a paradicsom i fa bal oldalán áll, term észetesen mez­
telenül, ám bár „szem érm etes" pózban. Éva a jo b b kezével
egy piros alm át szakít le a fáról, a m ásik alm át bal kézzel
n y ú jtja Á dám nak. A tu d ás fájára halványzöld színű, p ik ­
kelyes kígyó tekergőzik m int a kísértés jelképe. Jo b b o l­
dalt szintén alm afa áll, de ezen a gyüm ölcsök fehér színű­
ek. Ádám és Éva, valam int a fák között, három nagym ére­
tű gyöngyvirág hely ezk ed ik el. (30. kép) L ehetetlen volna
kid eríten i, hogy Szente E rzsébet az alm afára tek ered ő k í­
gyó m ellett m iért ép p en a gyöngy v irág o t hím ezte az alm a­
fa alá, de ö n k én telen ü l eszünkbe ju t az em lített népi hie­
delem: a fehér kígyó olyan m ogyorófának a tö v éb en lakik,
am elynek a tetején gyöng y v irág van.

3. Pálmafa
M áig élő szim bólum a pálm a vagy pálm aág m int diadal­
mi jelv é n y , lásd: Kisfaludi Strobl Zsigmond 1945-ben ké­
szített Felszabadulási em lékm űvét a G ellért-hegy tetején.
A pálm afát a F öldközi-tenger térségében sok ezer éve
használták a győzelem jelek én t. Az ókori építészetből is­
m eretes a „pálm aoszlop", ez a tip ik u s egyiptom i oszlopfaj­
ta, am elynek törzse hengeres, kehely alakú fejezetét sza­
laggal összefogott, felül széthajtó pálm alevelek díszítik.
Ezékiel látom ásaiban a m ennyei Jeruzsálem tem plom ának
m in d en pillére pálm adíszekkel van ábrázolva (Ez.40.
rész). Jézu st pálm aágakkal fogadták a jeruzsálem i bevo­
n ulásakor (Jn.l2:12). M egjelenik a pálm a m int az élet fája
a Paradicsom ban, K risztus és a v é rta n ú k örök győzelm é-

98
nek jelek én t, akik a Bárány előtt fehér ru h á b a n álltak,
k ezü k b en pálm aágat ta rtv a (Jel.7:9). A reneszánsz m ű­
vészetben a pálm afa Á zsiát jelképezte, m ert e fa tro p i­
kus tájakon terem . A régi latin közm ondás szerint: Sub
po n d ere ereseit palm a = T eher alatt nő a pálm a, ami arra
utal, hogy a m egpróbáltatások edzik a k ereszty én em­
bert, és teszik erőssé az élet v ih arain ak elviselésére, m int
ahogyan a pálm át a legerősebb szélvész sem tu d ja k e tté ­
törni.
A pálm afajelkép eg y h ázu n k cím erében látható, de m eg­
találjuk a szentesi eklézsia 1853-ban készült pecsétnyom ó­
ján, am elyen a pálm afa a tem plom m ellett áll. Két pálm afát
hím eztek a gönci gyülekezet 1681-ből való térítőjére.

4. Rozetta
M agyarul rózsácskát jele n t ez a francia ered etű szó,
vagyis a rózsával hozható kapcsolatba. Az a n tik m ű v é­
szetben a rózsa jelk ép ezte a szépséget, a szerelm et, az illa­
tával a hitv esi szeretet szim bólum a volt, de jelk ép ezte a
tavaszt és a n y a ra t is. A keresztyénség első századaiban
pogány k u ltu sza m ia tt—V énusz és A p hrodité, a szépség és
az érzékiség isten n ő in ek virág jak én t tis z te lté k - a z egyház
eltilto tta a term esztését. Később előfordul a rózsa a pa ra d i­
csomi virágok között, a piros rózsa a m ártírok vérére em lé­
keztet, az öt rózsa Jézus K risztus öt sebére. Az Énekek
éneke 2:1-ben „Sáron rózsájáról" olvasunk, az új fordítás
szerint azonban ez a virág nárcisz.
A k ö zép k o rb an v ált Szűz M ária jelk é p év é a rózsa, in n en
k ap ta a n ev ét a rózsafüzér vagy olvasó, ez a különböző

99
31. Rozettás fejfa a püspökladányi temetőből.

100
32. Gyöngyhímzéses debreceni énekeskönyv. 1830.

101
anyagból alk o to tt lánc, am elynek göm böcskéit fogva
m ond egy-egy Ü dvözlégyet, Kis Dicsőséget, M iatyánkot a
róm ai katolikus hívő. Az evangélikusok szim bólum a, az
ún. „L uther rózsa" a reform ációtól ism eretes. Az ötszirm ú
rózsa jelképezi a hitet, a benne elhelyezett szív és kereszt,
a szeretetet és Krisztus váltságm űvét. A reform átus egyház­
m űvészetben nem tú l régi a rozettaszim bólum , és csak a
tem plom m ennyezet festett k azettáin fordul elő, m int pél­
dául a magyarókereki tem plom 1746-ban készült m en n y e­
zetén, vagy a szentgyörgyvölgyi tem plom én lá tu n k nagyro-
zettás díszt, am elyet Patkó A ndrás festett 1829-ben. A leg­
tö b b ro zettát a fejfákon találjuk m int a szeretet jelk ép ét.
A püspökladányi reform átus tem etőben szám talan rozettás
fejfát látu n k ; ezt a szim bólum ot ma is rávésik a fejfára. (31.
kép) A m agyar néprajz terü leté n a tö rö k hódoltság óta te r­
je d t el a rózsakultusz - az iszlám k ed v elt n ö vénye a ró­
zsa - , en n ek em léke a budai Rózsadom b. A rózsa évszáza­
dok óta a szerelem szim bolikus virága; népszerűségét va­
lószínűleg e n n ek köszönhette. A nép k ö ltészetb en szerel­
m ijelkép, a szerelm es legény vagy leány k ed v elt m egszólí­
tása: „rózsám ". A biederm eier k o rban, a m últ század köze­
pén ráhím ezték a debreceni leányok az én ek esk ö n y v ek
fedelére a rózsát, m égpedig színes gyöngyökkel. (32. kép)

5. Kalász és szőlőtő
E g y ü tt ism ertetjü k a k ét szim bólum ot, m ert szinte k iv é­
tel nélk ü l e g y ü tt alkalm azták, ábrázolták a kalászt és a
szőlőfürtöt. Az ó k o rb an a term őföld istenasszonyának, a
görög D ém étérnek, a róm ai Ceresnek a jelv én y e volt a b ú ­

102
zakalász és a gyüm ölcsköteg a bőségszaruval. A B ibliában
József tö rtén etéb en , illetve a fáraó álm ában b u k k a n fel
először a kalász jelképesen, vagyis a h é t sovány kalász
elnyeli a h ét szép kalászt, és ezzel József az egyiptom i hét
szűk esztendőt jósolta m eg (I.M óz.41. rész). A reform átus
szim bolikában a kalász az úrvacsorai k e n y e re t ábrázolja,
de jele n ti a feltám adást is, m ert a rom landóságra elv etett
m agból új élet fakad (I.Kor. 15:42); és á tv itt értelem ben
jele n th e ti a kalász a jó m agot term ő, Isten igéjére helyesen
figyelő em bert, aki az utolsó ítéletk o r a m ennybe, a k o n ­
koly pedig az örök tű zre k erü l (Mt. 13:37-42).
Ézsaiás próféta és a 80. zsoltár Izrael n ép ét Isten szőlős­
kertjéh ez hasonlítja (És. 5:1-2), Jézus K risztus pedig a pél­
dázatában a gonosz szőlőm unkásokról, a saját népéről be­
szél, akik a gazdának járó b ért nem akarják m egadni, sőt
az ezért k ü ld ö tt fiát m egölik (M t.21:33-43). Jézus m agát
igazi szőlőtőnek nevezi, a ben n e bízókat pedig szőlővesz-
szőnek ( J n .l5 :l- 6 ). A XV. században az életfát gyak ran
szőlőtőke form ájában ábrázolták.
R eform átus értelm ezés szerint a szőlőfürt K risztus v éré­
re em lékeztet, illetve az úrvacsorai b o rt szim bolizálja,
azonban a k é t jelk é p aránylag ú jk eletű az egyházm űvésze­
tü n k b e n . A szőlőtőke- vagy szőlőfürtm inta előfordul
ug y an a XVIII. századból való úrasztali térítő k ö n , azonban
az e k orból szárm azó tex tíliák o n az úrvacsorai k e n y e re t
nagyon ritk á n jelk ép ezte a kalász. A tolcsvai és a vele
szom szédos erdőbényei eklézsia 1727-ben és 1733-ban ké­
szült nagyon szép, aranyskófium m al v a rro tt térítő jére az
egyik m ezőbe úrasztalát, rajta felvágott k e n y e re t és kely-
h et hím eztek, a m ásik m ezőbe pedig szőlőtőkét. T udom á­
su n k szerint az első kalászábrázolás a solti egyházközség

103
 1790-ből való térítő jén fo rd u l elő szőlőfürtökkel, csilla­
gokkal és egy kehellyel eg y ü tt. A kalász teh á t csak az
1800-as évek elején vált az úrvacsorai k e n y é r általános
szim bólum ává a reform átus egyházm űvészetben.
Bár - am int m o n d o ttu k - a kalász és szőlő nem régi jel­
k é p ü n k , nincs olyan szim bólum unk, am ely an n y ira elter­
je d t volna az úrasztali felszereléseken, m int ez a kettő.
M egtaláljuk a kalászt és szőlőt elsősorban az úrasztali té rí­
tőkön; a szószéket, M ózes-széket, az úrasztalát takaró b ár­
sonyabroszokon; a k em énycserépből készült ú jab b kori
korsókon, kancsókon, ren d sz e rin t színes kivitelben; az
eklézsiák pecsétjébe vésve; az úrasztalára faragva, m int
például a tarpai tem plom ban; a szőlőfürt m egjelenik kőből
faragva, színesre festve a tolcsvai tem plom szószékén, a
csillárokon; a tarcali tem plom ban az úrasztalát kö rü lv ev ő
kovácsoltvas rácsozaton. K ülönösen szépek és ízlésesek
azok a porcelán úrasztali korsók, kan n ák , am elyek az A ba-
új m egyei T elkibányán, az első m agyar porcelángyárban
„Regécz" jelzéssel, kalászos, szőlőfürtös dísszel, az
1840-50-es év ek b en általában m egrendelésre készültek.
Ilyenek v a n n a k Füzérradványon és Pálházán, tö b b abaúji
és zem pléni gyülekezetben, Sárospatakon a m úzeum ban.
R itkaságnak szám ít az olaszliszkai eklézsia p o rcelánpoha­
ra, am elyet T elkibányán 1849-ben M árton János csinálta­
to tt. (Takács Béla: Regéci porcelánok az úrasztalán. Refor­
m átusok Lapja. 1981. 10. szám.) Bízvást m o n d h atju k ,
hogy m anapság aligha van olyan reform átus tem plom ,
am elyben a kalász- és szőlőfürtm inta valahol meg ne je le n ­
ne; a b á rso n y te rítő k elm aradhatatlan dísze lett ez a két
szim bólum . (33. kép)
Végül m egem lítjük, hogy a debreceni tem etőben van

104
33. Az olaszliszkai egyházközség úrasztali pohara. 1849.

105
olyan sírkő, am elyre kalászt véstek, de itt a jelk ép az el­
h u n y t foglalkozására utal, vagyis arra, hogy földm űves
volt.

6. Szomorúfűz
É vezredekkel k o ráb b an az ún. „gyászfák" között az el­
ső hely et a ciprusfa egyik fajtája, a „szom orú cip ru s", lati­
nul: „C upressus fu n eb ris" foglalta el. A róm aiak a Keletről
szárm azó ciprusfából kopo rsó t készítettek, és sötét színe
m iatt ez a fa a gyász, a szom orúság jelk ép e lett. A ugustus
császár idejében a h alo ttak oltárai és m áglyái a ciprusfa
ágaival voltak feldíszítve. A régi m agyar hím zésbe a törö k
m ustrakincsből k e rü lt át a ciprusfam otívum a szegfűvel,
a gránátalm ával eg y ü tt. A XVII. századi úrasztali abroszo­
kon b u k k a n fel a ciprusfa színes selyem m el, keresztsze­
mes tech n ik áv al hím ezve, m int például a tömöri és az anar-
csi eklézsiák terítő in . E zeknek a m in ták n ak azonban sem­
mi köze a halálhoz vagy a gyászhoz. (Takács Béla: Refor­
m átus tem plom aink úrasztali térítői. Bp. 1983. 20; 33.
kép.)
H azánkban nem volt honos a ciprusfa, legfeljebb Fiume
k ö rn y ék é n fo rd u lt elő. M indenesetre Petőfi Sándor 1845-
ben hosszú v erset írt „C ipruslom bok Etelke sírjáról" cím ­
mel, ami arra enged követk eztetn i, hogy csak a m últ szá­
zad közepétől ism erték a ciprust, ezt a gyásszal kapcsola­
tos fát, de az ábrázolása korántsem terjed t el olyan nagy
m értékben, m int a szom orúfűzé. A fűzfa m egtalálható a
B ibliában is. Az elh u rco lt zsidók a babiloni fogságban a
folyók m ellett sírva em lékeztek hazájukra, a Sionra, és
hárfáik at a fűzfákra ak aszto tták (Zsolt. 137:1-2). A szomo­

106
rú fű z te h á t in n en k ap ta a latin nevét, m ert ez Linné sze­
rint: Salix Babilonica. A 137. zsoltár eredeti héb er kézira­
tos szövegében ugyan a nyárfa szerepel - a P opulus E uph-
ratica - , m elyet később felcseréltek a vele rokon fűzfával
- ez is Keletről szárm azó n ö v é n y ü n k - , ezzel m agyarázha­
tó, hogy Károli Gáspár és a tö b b i bibliafordító a fűzfa szót
használja.
A szom orúfűz csak a m últ század közepén lett a halál, a
gyász szim bólum a a biederm eier stílus érzelgős hatására.
R ávésették a reform átus tem etők fej fáira, a sírk ö v ek re fa­
lun és városon egyaránt, rá k e rü lt a gyászjelentésekre.
A sírok m ellé m ár kevésbé ültették , m ert a szom orúfűz
vízigényes fa, patak- és tó p arto n nő a legszebben. (34-35.
kép)
H ajdú-B ihar m egyében alig van olyan reform átus tem e­
tő, ahol a szom orúfűz elő ne fo rd u ln a a fej fákon, sőt több
tem etőben ez az egyetlen fejfadísz. A csökmői fejfákra úgy
vésték a szom orúfűz rajzát, hogy a fának an n y i gyökere
van, ah án y gyerm eke volt, vagy van az e lh u n y tn a k (Ta­
kács Béla: A fejfák esztétikája. H ajdú-B ihar tem etőm űvé­
szete. Szerk. Szőllősi Gyula, D ebrecen, 1980). K ülönleges­
ségnek szám ít a kemecsei tem plom szám ára az 1800-as évek
végén ajándékozott bárso n y terítő , am elyre sírk ö v et és fö­
lé hajló szom orúfűzt hím eztek an n ak a fiatal lán y n ak em ­
lékére, aki m enyasszony ko ráb an halt meg. A szom orúfűz
an n y ira k ed v elt volt Debrecenben, hogy az én ek esk ö n y ­
vek táblájára is ráhím ezték színes gyönggyel, m int a ró­
zsát. (Takács Béla: G yöngyhím zéses debreceni díszköté­
sek. Db. 1984. 52-53. lap.)

107
34. A debreceni nyom da M intakönyvének ábrái. 1885.

108
35. Gyöngyhímzéses debreceni énekeskönyv. 1860.

109
 VI. Égitestek

1. Nap és hold
E gyiptom sok ezer éves vallásában kezd ettő l fogva a
legjelentősebb isten Rá volt, ak it n a p iste n k én t tiszteltek,
és a fején szárnyas napkoronggal, kígyóval ábrázoltak.
U gyancsak fontos szerepet játsz o tt a nap a róm ai b iroda­
lom ban. Keleti hatásra a napisten, a „Sol In v ic tu s" - a le­
gy őzhetetlen N a p - , hatalm as erőt jelk ép ezett, aki n éhány
tulajdonságot M ithrastól, a perzsa fényistentől v e tt át. Ke­
let felé fo rd u lta k a hívők, am ikor a napistenhez im ádkoz­
tak, ebbe az irá n y b a é p ü ltek a sírem lékek, a tem plom ok,
áldozati oltárok.
A k ereszty én szim bolikában a nap az igazság és a böl­
csességjelképe lett, de Isten tulajdonságainak kifejezésére
is használták. A 84. zsoltár 12. versében olvassuk: „M ert
nap és pajzs az Ú r" - vagyis világosság és védelem . M ala-
kiás próféta a Seregek U rának napjáról beszél, am ely felra­
gyog m ajd azok szám ára, k ik a n ev ét félik „és sugarai gyó­
gy ulást h o zn ak " (M ai.3:20). Zakariás hálaadó énekében
Keresztelő János úgy tű n ik fel, m int aki útkészítője annak
a K risztusnak, aki m eglátogat m in k et a felkelő fény m agas­
ságából, „hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a
halál á rn y é k á b a n lakoznak, hogy ráigazítsa láb u k a t a bé­
kesség ú tjá ra" (Lk. 1:76-79).
K risztust ritk á n ábrázolták n a p k é n t a k eresztyén m űvé­
szetben, azonban a fényhez és a naphoz való hasonlítása

110
jellem ző az egész k ereszty én gondolatvilágra, és szim boli­
kusan ezt fejezi ki a feje fölött ragyogó dicsfény, a glória.
Ú rasztali felszereléseink díszítm ényeiben viszont
gyak ran előfordul a nap ábrázolása. A tiszatarjáni eklézsia
1754-es leltára em lít egy térítő t, am ely „egészen varro tt,
arannyal és selyem m el vegyesen, lcözepin vagyon egy
N ap ezzel a felirattal: Spes, Fides, Charitas, Patientia, a
N ap közepin vagyon esztendő szám illy form án: 1715."
A felirat a h ét főerény nevei közül a spes = rem ény;
fides = hit; charitas = szeretet; patientia = türelem latin
szavakat idézi. A sárospataki reform átus tem plom úrasz­
tali térítői között is van egy nagym éretű, a középrészt tel­
jesen betöltő n appal d íszített, illetve skófium m al hím zett
abrosz, am ely az 1700-as évek közepén készült. A hódme­
zővásárhelyi tem plom selyem abroszára 1823-ban, a Buda­
pest Kálvin téri tem plom bársonyabroszára 1814-ben szin­
tén napko ro n g o t hím eztek, az u tó b b in ném et n y e lv ű fel­
irat olvasható. A hódm ezővásárhelyi té rítő n a n a p o t ró ­
zsakoszorú övezi.
Legtöbb napábrázolást a reform átus egyházközségek
régi pecsétnyom óin találu n k . Á ltalában a tem plom fö­
lött áll a nap, sű rű sugárnyalábokkal, de a nagycsányi ek­
lézsia 1824-ben k észült pecsétjén a n y ito tt Biblia fölött
ragyog.
Bőd Péter, szokásához híven, a nap o t Jézus K risztusra
vonatkoztatja, m ert elsőrendű „ábrázolója az eklésiában a
K ristusnak, a ki fel-tám adásával szerzi a hív ek b e n az isteni
esm éretnek világosságát, és az abból folyó öröm et, el-üzi
pedig a b ű n n e k setétségét" - írja a lexikonban. U gyancsak
n a p k é n t jele n ik meg Jézus a darnói tem plom m ennyezeté­
n ek 1834-ben k észült feliratában:

111
 Kert az Ekklésia, Szentlélek felette,
Fényes N ap a Jézus, ragyog k ö rn y ü lö tte.

Isten a Biblia szerint a n eg yedik nap o n terem tette a na­

p ot és a holdat, ebből következően a k ereszty én szim boli­
káb an a k é t égitestet általában e g y ü tt ábrázolták, de úgy,
hogy a n ap m indig a jo b b , a hold m indig a bal oldalon
jelen ik meg a keresztre feszített K risztus arca m ellett, jólle­
h et Lukács evangélista csak a n n y it jeg y z e tt fel, hogy
K risztus halálakor a n ap elsö téted ett (Lk.23:45); a holdat
nem hozta kapcsolatba a szenvedéstörténettel. M in d en ­
esetre a hold a keleti nép ek h itvilágában a term ékenység,
a növekedés, az eső, az egészség és a halál jelk ép e volt, sőt
iste n k é n t tisztelték. Ettől a bálványim ádástól félti Izrael
n ép ét Jerem iás, am ikor figyelm ezteti őket: Jú d a király ai­
nak, Jeruzsálem lakosainak csontjait a n ap és a hold elé
te rítik ki, „am elyeket szerettek, tiszteltek és kö v ettek ,
am elyekhez folyam odtak, és am elyek előtt leb o ru lta k "
(Jer.8:1-2). Az A pokalipszisben, a végső idők jelei között
szerepel a hold: vörös lesz, m int a vér (Jel.6:12); egészen
e ltű n ik (Jel.21:23); Ézsaiás szerint sugárzik m ajd, m int a
nap (És.30:26).
Azt, hogy a k é t égitestet e g y ü tt ábrázolták a k ereszty én
szim bolikában, indokolja, hogy a n ap és a hold tö b b egy­
h ázatyánál az Ó- és Ú jtestam entum ot, illetve a zsinagógát
és az egyházat, később a pápaságot és a császárságot je lk é ­
pezte, de v o n a tk o z tatták Jézus m egdicsőülésére is, m ert a
nap és a hold az an tik világban az u ralk o d ó k felségjelvé­
nye volt. A félhold az em beri élet és szerencse változandó-
ságát jelképezi. Bőd P éter bájosan írja le a Szt. H iláriusban,
hogy a hold m ire k é rte az anyját. „Készitsen néki szép

112
k öntöst, a m ellyel ékeskedhessék; de az k ö n tö st nem tu ­
d o tt készíteni, m ivel szüntelen való változásban lévén
apad, fogy, nev ek ed ik , s egy-is a testéhez nem illik. Az
állhatatlan em bernek nehéz k e d v é t találni."
A nap és a hold eg y ü tt jele n ik meg a nem esi cím ereken,
például a felsővadászi Rákóczi család és E rdély cím erében;
eg y ü tt ábrázolták az eklézsiák pecsétnyom óin; félholdat
és öt csillagot véstek a nyírlövői gyülekezet aran y o zo tt
ezüst k enyérosztó tányérjára, am elyet 1666-ban „nem es
és nem zetes vitézlő Lövey M iklós" csináltatott. A fél­
hold és a csillagok az adom ányozó cím eréből k e rü ltek a
tán y érra.
A félhold közism erten a tö rö k birodalom jelv én y e, de
csak az 1300-as évektől használták, attól kezdve, hogy az
oszm án hatalom k ite rje d t a hajdani róm ai Illiricum ra; a
félhold ugyanis en n ek a tarto m án y n ak a jelv é n y e volt.
K ényszerűségből a tö rö k hódoltság k o ráb an a reform átus
tem plom ok to rn y á ra is felk erü lt a félhold, de védelm i cél­
lal. A XVII. század folyam án E rdélybe és Északkelet-
M agyarországra g y ak ran b e tö rtek a m oham edán vallású
tatáro k , azt a tem plom ot azonban nem g y ú jto ttá k fel, nem
rab o lták ki, am elyiken félholdat láttak. A felsőm érai tem p ­
lom to rn y á n m ég 1835-ben is rajta v o lt a n agym éretű fél­
hold, a csillag, a tem plom fölött pedig a nap, ahogy az
eklézsia régi pecsétnyom óján látju k . A csarodai tem plom
to rn y áró l pedig 1860-ban sodorta le a v ih ar a félholdas,
csillagos, kakasos to ro n y d íszt, azóta a d ebreceni Kollégi­
um m úzeum ában őrizzük (Takács Béla: Félhold a tem p ­
lom tornyon. R eform átusok Lapja. 1978. 26. sz.). (36-38.
kép)

113
36. A Budapest Kálvin-téri templom abrosza. 1814.

114
37. A csarodai templom toronydísze. XVII. sz.

115
38. A felsőmérai egyházközség pecsétnyomója. 1835.

116
 2. Csillag
M ár az ókori E gyiptom ban, G örögországban és Rómá­
ban ism ert volt a csillag a végzet jelek én t. A K risztus szüle­
tése előtt 3000 évvel élt kis-ázsiai nép ek - akkádok, sum é-
rok - pedig csillagim ádók voltak. A m acedón király o k n ak
- Fülöpnek, N agy Sándornak - a jelv é n y e a tizen h at ágú
aranycsillag form ájában m aradt fenn.
A csillagjóslásnak szintén nagy m últja van. E m inden
tu dom ányos alapot nélkülöző babona lényege az, hogy az
égitestek állásából p ró b áltak az asztrológusok a nép ek
vagy em berek sorsára vonatkozólag m egállapításokat te n ­
ni. M átyás u d v a rá b a n is voltak asztrológusok, akik elké­
szítették fia, Corvin János születési horoszkópját, és eb­
ben azt jósolták, hogy a trón ö rö k ö s szerencsés csillagzat
alatt született. Corvin János to v áb b i sorsa azonban ezt a
jö v en d ö lést nem igazolta. R udolf osztrák császár és m a­
g yar k irály (1576—1608) m ániákusan h itt az asztrológiá­
ban, birodalm ának ügyeivel alig foglalkozott, idejének
nagy részét a prágai H radzsinban tö ltö tte kedvenc csilla­
gászai körében.
A csillagok a n ap p al és a holddal e g y ü tt hozzátartoznak
a terem téshez. Izrael tö rté n eté b en a csillag D ávid király
jelv é n y ek é n t, hatágú form ában jele n ik meg. Ezt látju k a
zsinagógákon, a zsidó vallásos m űvészetben. Dániel prófé­
ta úgy jö v en d ö l a feltám adásról, hogy „az okosok fényleni
fognak, m int a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra
vezettek, m int a csillagok, m in d ö rö k k é" (Dán. 12:3).
A csillag Jézus születésének jövendölésére utal Bálám p ró ­
féta szavaiban: „Látom őt, de nem m ost, szemlélem, de
nem közel. Csillag jö n fel Jákobból, k irályi pálca tám ad

117
Izráelből" (IV.M óz.24:17). A keleti bölcseket csillag vezet­
te Betlehem be az első karácsony u tán (M t.2 :l-1 2 ).
Talán nem lesz érd ek telen közölni a Bőd Péter Szt. Hilá-
riu sáb an m egjelent h ag yom ányt arról, hogy „A tsillagok
m ikor g y ü lten ek egybe? Zonarás (görög tö rté n etíró a XII.
században - T. B.) írja, hogy a m elly napon el-veszett a
K ristust tsufoló Ju lian u s tsászár, A ntiókia felett a tsillagok
látta tta k gyűlést tartan i, a niellyeknek ren d b e állásokból
b e tű k form áltatván ez a sententzia jö tt-k i belölök: Hodie
Ju lian u s in Persia occiditur, - ma Ju lian u s Perzsiábán
m egöletik. M ikor Isten anyaszentegyházának égen tü n ­
döklő tsillagok konzílium ot tartan ak ; ak k o r öletik-m eg az
Isten házának ellensége, a K ristust tsufoló Ju liá n u s." J u ­
lianus császár, ak it „A postata", vagyis „ h ite h ag y o tt"-
k é n t em legetnek, valóban P erzsiábán halt meg Kr. u. 363.
jú n . 26-án, de ez a csillagrendszerben semmiféle változást
nem okozott, csak az őskeresztyének szám ára je le n te tt fel­
lélegzést.
A reform átusok csillaga, am elyet m egtalálunk szinte
m inden tem plom to rn y á n —nyolcágú, bár ezt a szabályt
nem ta rto ttá k be m indig őseink, m ert például a 39. képen
bem u tato tt debreceni to ro n y dísz hétágú, a fo ktő i reform á­
tu s tem ető egyik 1847-ből való fejfájára h atág ú és nyolc­
ágú csillagot véstek. A csillag általános használata a refor­
máció u tán terjed t el m int Isten dicsőségének szim bólum a,
de felb u k k an a pecsétnyom ókon, a tö b b vallású falvakban
a ház orom zatán vagy a parókia falán. A kék re festett
tem plom m ennyezeteken az aran y szín ű csillagok az égbol­
to t jelképezték. M egtaláljuk a csillagot az úrasztali térítő k
hím zésében. A balazséri egyházközség 1808-as leltára
„tsillagos, fejtős (szövött - T. B.) v é k o n y vászon abroszt"

118
39. Hétágú csillag a debreceni Nagytemplom tornyáról. 1682.

119
em lít, és m egjegyzi: „nem tu d a tik ki ad ta", viszont a csepei
eklézsia „veres selyem m el meg tsillagozott vászon ab ro ­
szát" a p réd ik á to r özvegye, Helm eczi P éterné ajándékoz­
ta. A szilicei tem plom egyik „keszkenője csillagos és almás
v arráso k k al" készült 1735 előtt. Az ibrányi gyülekezetben
olyan aran y o zo tt e zü stk ely h et használtak 1809-ben, ame­
lyen „h at tsillag áll a talp á n n srófon", vagyis a késő góti­
kus, XV. századból való kehely hatkarélyos talp ára csilla­
gokat erősítettek. A nagyharsányi egyházközség réz pe­
csétnyom óján e g y ü tt látjuk a tem plom fölött a napot, hol­
d at és a csillagokat. Csillaggal d íszítették a p a ij a i tem plom
szószékkoronáját 1787-ben.
Ism ert volt a m agyar né p rajzb an a „csillagjárás", illetve
a betlehem ezés, a népm esében a „csillagm onda", a „csil­
lagszem ű ju h á sz " tö rtén ete, a textilm űvességben, főleg a
szövésben a csillag ma is a leg k ed v elteb b m otívum , m ég­
pedig nyolcágú form ában.
A legújabb k o rb an lett a nem zetközi m unkásm ozgalom
jelk ép e az ötágú vörös csillag, am ely az öt v ilágrészt szim­
bolizálja. Az ötágú vörös csillagot a sírk ö v ö n is alkalm az­
zák eléggé furcsa párosításban: Hajdúböszörm ény keleti
tem etőjében v an egy vörös csillagos sírkő, ezzel a m eghök­
k en tő felirattal: A.B.F.R. A. - a boldog feltám adás rem énye
alatt. A szim bólum oknak az idők folyam án többféle je le n ­
tésü k volt, sőt összekeveredtek. T artalm uk vagy helyes
értelm ezésük feledésbe m erült, haszn álatu k o lykor sablo­
nossá válh ato tt. Ez tap asztalható a hajd ú b ö szö rm én y i sír­
kő ábrázolásán és feliratán.

120
 VIL Egyéb jelképek

1. Háromszög, „Isten szem e”

Szerencsét hozó szim bólum a b u d d h izm u sb a n a h árom ­
szög. Jelképezi m agát „ B u d d h á"-t a „m egvilágosodottat",
a „D harm á"-t, vagyis a „ ta n t", valam int „Szanghá"-t, a
„gyülekezetét". Az egyiptom i A pisz isten ábrázolásán az
őt jelképező bika hom lokán fehér három szög van.
A régi pogány alkalm azásokhoz és értelm ezésekhez ké­
pest a k ereszty én szim bolikában csak a XVII. század óta
ism eretes a három szög, m égpedig egyenlő szárú form á­
ban, sugarakkal körülvéve, benne egy „Isten szem e" raj­
zával. Ettől kezdve lett a Szenthárom ság jelk ép e a három ­
szög. A Biblia g y ak ran beszél Isten szem éről, am ely m in­
dig éber, és m egnyugszik m ind a jó, m ind a gonosz em be­
reken. Ezékiel látom ásaiban, a Jelenések k ö n y v é b e n a ke-
ru b o k és élőlények tele vo ltak szem ekkel (Ez. 10:12;
Jel.4:6).
M ivel a három szög, m in d en képi m egjelenítést m ellőz­
ve - nem beszélve m ost a „szem " ábrázolásáról - nagyon
jól ki tu d ta fejezni a Szenthárom ság Isten lényeg ében egy,
de szem élyében hárm as valóságát, reform átus őseink az
1700-as évektől kezdve g y a k ra n alkalm azták ezt a szim bó­
lum ot elsősorban a pecsétnyom ókon, m indig szem m el és
sugarakkal övezve. M egjelenik a három szög szemmel
vagy szem nélk ü l az úrasztali térítő k ö n . A gávai eklézsia
1712-ből való skófium os térítő jén még csak egy három -

121
40. A csökmői egyházközség pecsétnyomója. 1810.

122
szög található, de a fülöpszállási tem plom nak 1799-ben
olyan abroszt ajándékoztak, am ely „aran y sugárokkal ki
hím zett, szemmel ék esített". A csökölyi, vagy ahogy régen
nevezték csökli eklézsia 1783-ból való pecsétnyom óján is
o tt van az „Isten szem e" rajza, alatta p réd ik á to r áll, kezé­
ben n y ito tt Bibliával. A lelkipásztor hosszú, prém es palás­
to t visel. A pecsétnyom ó k ép ét k ö n y v ü n k 1. lapjára he­
lyeztük. A gyulai gyülekezet nagym éretű, 1831-ben ké­
szült bársonyabroszára ugyancsak szem m el díszített há­
rom szöget v arrtak . Egészen új ábrázolását láth a tju k a há­
rom szögbe helyezett, sugaras „Isten szem é"-nek az 1938-
ban ép ü lt Debrecen-M ester utcai reform átus tem plom szó­
széke fölött, fából faragott alakban.
R endkívülisége m iatt a csökmői eklézsia 1810-ből való
sárgaréz pecsétnyom óját m u ta tju k be a három szög, az „Is­
te n szem e" illusztrálására. A k ö rira t egyszerű: CSÖKMÖI
REF: SZ. EKKLÉSIA PECSETIE. 1810. Felül látju k a három ­
szöget, benne az „Isten szem et", sugarakkal, felhőgom oly
között, középen pedig k ét alakot a szántóföldön m unka
közben, alatta bibliai idézetet o lvashatunk: l.C or.3:6. Ez
a vers adja meg a m agyarázatát a jelenetnek: „Én ültettem ,
A pollós öntözte, de a növ ek ed ést az Isten a d ta ." T ehát a
bal oldali alak Pál apostolt ábrázolja palántával teli kosár­
ral, a jo b b oldali a tan ítv á n y á t, A pollóst, jó k o ra locsoló­
k annával a kezében. (40. kép)

2. Kereszt
A k ereszty én vallás legfontosabb szim bólum a a kereszt.
Az egyházm űvészetben K risztus halálára, a b ű n fölötti
győzelm ére utal. A k ereszt az élet igazi fája, és az E m ber­

123
fiának jele K risztus visszajövetelénél (Mt.24:30). M eg­
jeg y ezzü k azonban, hogy az őskeresztyének az I. század­
ban még nem használták titk o s je lk é n t a keresztet, csak
a hal vagy a h orgony rajzát, m ert eb b en a k o rb an a ke­
reszt még an n y ira a gonosztevők kivégzésére szolgáló
keresztfára em lékeztetett, hogy nem é rtette meg m inden­
ki. Csak N agy C onstantinus róm ai császár - u ralk o d o tt
Kr. u. 306-tól 337-ig - és u tó d ai viselték a róm aiak sasos
zászlója h e ly e tt a kereszt jelével ellátott zászlót, s ettől
k ezdve le tt K risztus győzelm ének és a k ereszty én h itn e k
a jelképe.
A hagyom ány szerint C onstantinus anyja Jeruzsálem ­
ben m egtalálta K risztus keresztfáját, és en n ek szilánkjait
drága ere k ly ek é n t árulták, de maga a kereszt jele am u lett­
k é n t te rje d t el. Kereszt alakúra é p íte tté k a tem plom okat, a
keresztes vitézek a m ellükön viselték a k eresztjeiét; ez azt
is szim bolizálta, hogy készek m eghalni Jeruzsálem felsza­
badításáért. A kereszt alakja feltű n ik az alfa és ómega be­
tű k k el, K risztus n ev én ek - XP - rö v idítésével ab b an a
form ában, ahogy a 6. kép en látjuk.
Nem m o n d h atn án k , hogy a kereszt m int Jézus halálá­
nak és győzelm ének a jele - m ert ezt viszi m agával a pokol-
raszállásnál, a feltám adásánál, a m ennybem enetelénél —a
k o ráb b an m eglévő felekezeti ellentétek m iatt, a reform á­
tu s egyházban sű rű n előforduló jelk é p volna. A gyászév­
tized b en a reform átusokat k eresztvetésre k é n y sze ríte t­
ték, vagy a gályarabokat arra, hogy a keresztet csókolják.
Ehhez a jelhez eg y h ázu n k v iharos századaiból te h á t rossz
em lékek fűződtek. A m agyar reform átusok k ereszt iránti
m erev m agatartása az 1700-as évek végén a felvilágosodás
hatására k e z d ett oldódni. E nnek nagyon szép és ritk a jele

124
a debreceni préd ik áto r, Szikszai G yörgy: „K eresztyéni ta­
nítások és im ádságok" cím ű, ma is használt m űve, am ely
1786-ban jelen t meg Pozsonyban egy rézm etszettel illuszt­
rálva. A kép en Jézus K risztust látju k n agym éretű k ereszt­
tel a kezében felhőkkel és sugárkoszorúval, angyalokkal
k ö rülvéve. A lul a férfiak térd ep elv e (!) im ádkoznak. (41.
kép) M agyarország régi cím erében jo b b oldalt hárm as hal­
m on kettős keresztet látu n k . Ez azt jelen ti, hogy a m agyar­
ság a keresztyénség keleti ágát ism erte meg először. A h ár­
mas halom a M á tra -T á tra -F á tra hegyekre, a bal oldalon
levő négy fehér sáv a négy - D una, Tisza, D ráva, Száva -
folyót szim bolizálja.
A reform áció u tá n a róm ai és görög egyház általánosan
is m e r t- m egkülönböztető - szim bólum ává lett a „latin " és
a „görög", vagyis az egyes és a k ettő s kereszt. íg y k e rü lt fel
a to rn y o k tetejére, a tem etőkbe a k o ráb b i fejfák h e ly e tt
sírjelként és szám talan h ely en fo rd u l elő a k ereszt a róm ai
és görög katolikus litu rg iáb an , egyházm űvészetben. így
láth a tju k az evangélikus tem plom ok oltárán, a sákram en-
tum i edényeken. A szabadkeresztyén egyház jelv én y e
szintén a kereszt.
A k eresztn ek m integy tizenhatféle változata ism eretes.
A m ár em lített egyes és kettő s kereszten k ív ü l előfordul az
ún. A ndrás-kereszt, ti. ezt az apostolt a hagyom ány szerint
X alakú fára feszítették fel a keresztyénség első századá­
ban. K ülönböző kereszt alakú szim bólum ot k a p ta k az
apostolok, a pápák, püsp ö k ö k , sőt még a király o k is. A Jo-
h a n n ita ren d a „M áltai k ereszt" jelé t viseli. Az orosz or­
th o d o x egyház hárm as tagozódású keresztet használ szim ­
bólum ként, úgy, hogy a k ét vízszintes szár alatt még egy
k isebb, ferde szár is elhelyezkedik a kereszten, am ely az

125
 41. Krisztus a kereszttel. Illusztráció Szikszai György:
Keresztyéni tanítások és imádságok. Pozsony, 1836. c. m űvében.

126
A ndrás-keresztre utal, m ert a cári Oroszország véd ő szen t­
je A ndrás volt.
Mi, reform átusok K risztus nevéről nevezzük m agunkat
k ereszty én ek n ek , azonban eg y h ázu n k cím erében a ke­
reszt kétszer is előfordul: az Isten B áránya keresztes zász­
lót tart, am elynek a rú d ja szintén kereszt alakú, te h á t a
kereszt a reform átusok szám ára is sokatm ondó és nagyon
tartalm as jelkép; felvesszük azt a keresztet, am it esetleg
h o rd o zn u n k kell, m ert K risztus m ár előbb felvette a maga
keresztjét, és eb b en v an a mi üdv ö sség ü n k . E lőfordulnak
a reform átus tem plom ok úrasztali edényei között olyan
k enyérosztó tán y éro k , am elyeken vésett kereszt rajzát
látjuk. Ezek a reform áció előtti k orból szárm aznak, és az
ostya kiszolgáltatásának eszközei voltak, m ajd kenyérosz-
tásra használták úrvacsoraosztáskor.
1930-ban ép ü lt fel h azán k b an az első olyan reform átus
tem plom , am elyre rá k e rü lt a kereszt, de ez is k é n y sze rű ­
ségből vagy m egalkuvásból. 1930-ban az egri gyülekezet
elhatározta, hogy a kis im aházuk h e ly e tt tem plom ot épít.
Ezt az egri érsekség tudom ásul vette, de aggasztotta a telek
fekvése, ahová a tem plom ot ép íten i szándékozták: u g y a n ­
is az érseki városba vo n attal érkező utas, látogató, tu rista,
n e tá n zarándok legelőször a k álvinista tem plom ot p illan­
to tta volna meg. O lyan m egoldást kellett teh á t találni,
hogy az épülő reform átus tem plom egyrészt stílusában il­
leszkedjék a b aro k k elem ekben re n d k ív ü l gazdag város­
képbe, m ásrészt a tem plom on valam ilyen form ában k a p ­
jo n hely et a kereszt! Az egyházközség ak k o ri vezetői teh á t
n eo b aro k k stílusú te rv e t fogadtak el, a tem plom hom lok­
zatát pedig —a legfőbb reform átus egyházi szervet k é p v i­
selő Egyetem es K onvent tiltakozása ellenére — a hit, re­

127
m ény, szeretet szim bólum ával: a kereszttel, a horgonnyal
és a szívvel díszítették. K lebelsberg Kunó vallás- és közok­
tatási m iniszter azzal honorálta az egri reform átusok szép
m agatartását, hogy tetem es állami tám ogatást n y ú jto tt a
tem plom építéséhez (Takács Béla: R eform átus egyházm ű­
vészet. T anulm ányok a m agyarországi reform átus egyház
tö rténetéből. V. köt. Szerk. dr. Bartha Tibor, dr. M akkai
László Bp., 1983. 331. lap). (42. kép)
N éhány év m úlva, 1937-ben kellett m egoldani a „ke­
reszt k é rd é st" a debreceni Károli G áspár téri, a m ai M ester
utcai tem plom építészének. T óth Lajos helybeli kályhás­
m ester egész vagyonát a 800 férőhelyes tem plom ra szánta,
de az egri érsekséghez hasonlóan az volt a kérése, hogy a
kereszt jele a tem plom ban legyen. Az építész, Csanak Jó ­
zsef e n n ek m egfelelően neogót stílusú és kereszthajós te r­
v et készített, a főhajó és a k arzato k m ennyezetén ek vasbe­
to n g erendázatát pedig úgy képezte ki, hogy ezek, vasta­
gabb és v ék o n y ab b tagozatokkal 31 keresztet alkotnak, a
négy karzat m ellvédjére pedig összesen 53 A ndrás-kereszt
form át alkalm azott. Ez összesen a két „szent" szám, a 7 és 12
szorzata = 84. A kereszt jele különösen a jo b b és bal oldali
karzat m ennyezetén tű n ik fel, m ert itt a kereszt vízszintes
szárának semmiféle statikai vagy tartó szerepe nincs, ez a
tagozat csak a keresztjeién ek érzékeltetésére szolgál.
R eform átus e g y h ázu n k b an , Istennek hála, a kereszttel
szem beni tartó zk o d ás m egszűnőben van, vagyis az új
tem plom ok, im aházak belső díszítésében egyre g y a k ra b ­
ban feltű n ik a kereszt jele, de m indig „ co rp u s" nélkül,
fából, fém ből, esetleg festett form ában olyan tem plom ok­
ban, ahol az istentiszteleti h ely et az evangélikusokkal kö­
zösen használják.

128
42. Az egri templom dom borm űve. 1930.

129
 A kereszt a m agyar tárgyi- és szellemi nép rajzb an egy­
a rá n t m egtalálható. A kéverakás legáltalánosabb m ódja
volt a négyágú keresztform a. A vám falui fazekasok gyak­
ran alkalm azták a tán y é ro k díszítésében a keresztjeiét, sőt
m ég a „M áltai k e re sz t"-et is. A vegyes vallású falvak há­
zain a k ereszt jele a felekezeti h o v atarto zást m utatta, és
u g yanezt a tem ető k b en a fa- vagy kőkeresztek. A népi
hitv ilág b an rontáselh árító jeln ek ta rto ttá k a keresztet, a
jelét felekezeti k ü lönbség nélk ü l rám eszelték az istálló aj­
tajára. K eresztet v e te tte k villám láskor és m ennydörgés­
kor. A k e n y e re t sok h ely en még a reform átusok is úgy
szelték meg, hogy késsel a k e re sz tje ié t rajzolták az aljára.
Az írástudatlanság idején a kereszt jele az aláírást h ely ette­
sítette a hivatalos okm ányokon.

3. H orgony
Pál apostol a Zsidókhoz írt levelében az Isten ígéretébe
v e te tt rem é n y t a lélek biztos és erős h o rg o n y ak én t em líti
(Zsid.6:18-20). íg y lett a h o rg o n y a k ereszty én h it és a
feltám adásba v e te tt rem énység bizonyosságának jelképe.
A h orgony az őskeresztyénség tö rté n e té b e n a III. század­
tól k ezdve a hal, a hajó jeléhez hasonlóan titk o s szim bó­
lum nak szám ított, ism ertetőjegy volt.
A h o rg o n y általában a kereszttel és a szívvel e g y ü tt jele ­
n ik meg az egyházm űvészetben. A biederm eier k o rb an
hím zéseken is előfordul a rem énység szim bólum aként, és
m ivel a hajó fontos tartozéka, a hajózás jelk ép e szintén a
h orgony volt régeb ben. M a a folyók p a rtján álló, h o r­
gonyjeles tábla a k ik ö tő h ely re utal. Az ábrányi gyülekezet
m últ század végéről való réz pecsétnyom óján a szívvel és

130
3. Az ábrányi egyházközség pecsétnyomója. XIX. sz.

131
kereszttel eg y ü tt látju k a h orgony rajzát. (43. kép) Az
1948-ban é p ü lt soroksári tem plom falát kovácsoltvasból
készült h o rg o n y díszíti.

4. Szív
A bibliai felfogás szerint a szív az em ber testi és lelki
központja, az érzelm ek, különösen pedig a szeretetnek a
helye. Bőd P éter a Szt. H ilárius 56. k érdésében idézi: „M i-
tsoda h ib át talált M óm us az em ber teste állásában? A zt
nem szerette, hogy az em ber m ellyén n in tse n ablak, a
m ellyen bénézvén szívének m inden gondolatait által­
láthatná. " M ómosz - latinul: M om us - a görögök régi k é p ­
zeletében a gáncsoskodó g ú n y m egszem élyesítője volt.
A lángoló szív az Isten irán ti forró szeretetjele, az egy vagy
két nyíllal átlő tt szív a szerelm et - lásd: Á m or nyila - , de
in k áb b az igazi szeretetet szim bolizálta. A szívből kinövő
hárm as szeg, K risztus szenvedésére utal. Kálvin János je l­
m ondata volt: „Szívem et véres áldozatul felajánlom az Úr­
n a k ." A reform átus egyházm űvészetben az úrasztali té rí­
tő k díszítm ényein tű n ik fel a szív. A debreceni kistem plo-
mi g yülekezet 1762-es leltára em lít egy „szkófium m al v ar­
ro tt keszkenőt, szívek v ág y n ak a k özepén". Á ltalában a
térítő k virágcsokorm intái szívből in d u ln a k ki, m ajd ágaz­
nak szét. A róm ai k atolikus vallásban különös tisztelete
van a Jézus és M ária szívének.
N agyon k e d v e lt m otívum a szív a m agyar n ép m ű v é­
szetben. M egjelenik a hím zéseken; a szív alakú m ézeska­
lács form ája 1684-től ism eretes; a pásztorfaragásokon, a
D unam elléki szív alakú fejfákon a szív m indig a szeretet
jele, ug y an ezt szim bolizálja a D u n án tú lo n e lterjed t szív

132
44. A gigei egyházközség pecsétnyomója. 1813.

133
45. A Kálvin-érem előlapja.

134
46. A Kálvin-érem hátlapja. Berán Lajos m űve. 1936.

135
alakú, kőből faragott sírjel. A veszprémi egyházközség k ét
cserép b o rta rtó kancsójára lángoló szívet m intázott Tóth
Lajos fazekasm ester 1881-ben.
A reform átus szívábrázolás egyik re n d k ív ü l szép példá­
já t m u ta tju k be a gigei eklézsia 1813-ból való sárgaréz p e­
csétnyom óján: a belső k ö rb en felül a sugaras „Isten sze­
m e" látható, bal oldalt tem plom torony áll, a nyolcágú csil­
lag a jo b b oldalra k erü lt, középen a n agym éretű „lángoló
szív" k é t nyíllal átlőve jelen ik meg. (44-46. kép)

5. Kehely
A róm ai k atolikus egyházban k ezdettől fogva a m ise­
bor, a reform átus egyházban az úrvacsorai bor kiszolgálta­
tásának eszköze a kehely. A róm ai egyház csak k ely h et
használ a sákram entum hoz, n álu n k , reform átusoknál m ár
az 1500-as év ek b en használatba k e rü lt az egyszerű pohár
is. Jelképes ábrázolásában Jézus K risztus v érét szim boli­
zálja m in d k ettő . „E p o h ár az új szövetség az én vérem által,
am ely tié re tte te k o n tatik k i" —m ondja Jézus az úrvacsora
szereztetési igéjében (Lk.22:20). E bből következően az e k ­
lézsiák régi leltáraiba a k e ly h e k legtöbbször „ p o h ár" né­
ven v an n ak feljegyezve, annál is in k áb b , m ert a „ k eh ely "
szó a Bibliában sehol sem ford u l elő. N éha a p réd ik áto ro k
m egjegyezték, hogy a pohár „kéhely, selleg" form ájú,
vagyis valójában kehely.
Az előreform áció harcosai közül a cseh hu sziták m ár az
1400-as év ek b en a k ely h et választották jelv é n y ü k n e k ,
m ert az ú rv acso rát k ét szín alatt, k en y érrel és borral osz­
to ttá k ki m in d en k in ek . A h u sziták at latinosán „calixti-
n u s"-o k n ak , azaz „ k e ly h e sek "-n ek is nevezték.

136
 A kehely m int szim bólum a régebbi ú rasztali felszerelé­
sek díszítésében aránylag ritk á n ford u l elő. Egy szép pél­
dánya m aradt fenn a gönci eklézsia 1681-ből való térítőjén.
Az 1700-as é v ek b en viszont tö b b térítő n úgy ábrázolták a
kelyhet, hogy ezt egy jo b b kéz tartja. M egjelenik a kehely
néha a szószékkorona tetején, m int például a novajidrányi
tem plom ban. A m últ század végén általánossá vált a ke­
hely szim bólum ként való alkalm azása főleg a bársonyból
készült abroszokon, o ly k o r szőlőfürttel e g y ü tt a b o rtartó
cserépedényeken; rá k e rü lt az é n e k esk ö n y v ek fedőlapjára
csontból vagy m űanyagból, fém ből vagy aran y o zo tt n y o ­
mással; így k e rü lt fel a falusi házak, parókiák h om lokzatá­
ra; rávésték a fejfákra; sőt a haran g oldalán is m egjelent,
hiszen a büssüi tem plom 1933-ban ö n tö tt haran g ját a ke­
hely dom ború rajza díszíti; a gyászjelentéseknek is elm a­
rad h a tatlan je lü k volt a kehely. Ilyen m ódon való alkalm a­
zása te h á t m indig a reform átus m ivoltot szim bolizálja, pé-
ha azonban nem ízléses m ódon. G yakori a tem etők sírkö­
v ein a csillogó fém ből vagy ezüstözött üvegből készült
kehely, am elyet a betonba ágyaznak, esetleg az e lh u n y t
porcelánba égetett arcképével eg y ü tt. Ha azt m o n d o ttu k
a csókolózó galam bokról, am elyek a sírk ö v ek en „tu rb é-
k o ln ak ", hogy ezek giccsek, a k k o r ez a m egállapításunk a
csillogó k elyhekre, az életerős férfiakat, asszonyokat vagy
gyerm ekeket ábrázoló porcelán k ép ek re is érvényes. (47.
kép)

137
47. A gönci egyházközség úrasztali térítőjének középdísze. 1681.

138
 6. Verejték
Jézus K risztusnak a G ecsem áné-kertben való gyö trő d é­
séről Lukács evangélista azt írja, hogy „v erejtéke olyan
volt, m int a földre hulló nagy v ércsep p ek " (Lk.22:44).
A m agyar reform átus egyházm űvészetben, közelebbről az
ötvösségben a debreceni m esterek alkalm azták a „verejté-
kes" díszt az úrasztali poharakon, és így lett ez a szim bó­
lum Jézus szenvedésének és v érén ek jelképe. Az 1500-as
évek végén készült talpas poh arak o n még csak egyes for­
m ában jelen ik meg a v ésett és d o m b orított verejtékes dísz,
a későbbi k o rb an a v erejtékcseppek szétágaznak, ahogy
ez a fu rta i és a vásárosnaményi eklézsia szám ára ajándéko­
zott aran y o zo tt ezüstpoháron látható. (48-49. kép)
K risztus szenvedésével kapcsolatban, de egészen más
form ában találjuk meg a verejték et m int szim bólum ot a
középkori egyházm űvészetben. Az V. századból m aradt
fenn a „V eronika k en d ő jé"-n ek legendája, m ely szerint a
kereszt alatt roskadozó Jézu sn ak az általa m eggyógyított
vérfolyásos asszony (M t.9. rész), m ások szerint Jairu s leá­
nya (M k.5. rész; Lk.8. rész) a k en d ő jét n y ú jto tta , és a tö ­
vissel koro n ázo tt Jézus véres és verejtékes arcának képe
rány o m ó d o tt a kendőre. A legenda szerint K risztus arcá­
nak ez volt a hiteles m ásolata, in n en a név is: verus, latin
szó = igazi, icon = képm ás, azaz: V eronika. A XIII. század­
tól kezdve a V eronika kendőjének, illetve a jele n et ábrázo­
lásának sok em léke ism eretes, főleg a gótikus oltárk ép e­
ken. R eform átus felfogás szerint a v erejték lehet a m unka
szim bólum a is, m ert Isten ezt m ondotta a Paradicsom ból
k iű zö tt Á dám nak: „A rcod verejtékével eszed a ken y eret,
m íg visszatérsz a földbe" (I.M óz.3:19).

139
48. A furtai egyházközség verejtékes pohara. XVII. sz.

140
49. A vásárosnam ényi egyházközség verejtékes pohara. XVII. sz.

141
 7. Könyv
Bár a Szentírás nagyon sok helyen em líti a k ö n y v et, de
ez nem volt azonos a mai értelem ben v e tt nyom dai term ék ­
kel. Az írásbeliség kialakulásánál előbb az égetett agyag­
táblákat, m ajd a p ap iru szt vagy pergam ent használták, és
ezek tekercs form ájúak voltak. Az ókori Róm ában viasszal
bev o n t fatáblákra írta k elefántcsont vesszőkkel —a görö­
gös latin „sty lu s" szó íróvesszőt jele n t - , a táb lák at össze­
fűzték, és így alakult ki a „codex", vagyis a k ö n y v . Pál
apostol a k ö n y v e t és tekercset, illetve pergam ent egyaránt
em líti a T im oteushoz íro tt levelében (II.Tim.4:13). Mózes
a T ízparancsolatot kőbe vésve kapta, de beszél az „Isten
k ö n y v érő l"; az a ra n y b o rjú t im ádó Izrael n ép én ek b ű n ét
m agára akarja vállalni és így könyörög: „Bocsásd meg v é t­
küket! M ert ha nem , ak k o r törülj ki engem a k ö n yvből,
am elyet írtál. Az Úr pedig így felelt M ózesnek: Csak azt
törlőm ki a könyvem ből, aki v étk ezett ellenem " (II.
M óz.32:32-33). Dániel látom ásaiban, a Jelenések k ö n y v é ­
ben b u k k a n fel az „élet k ö n y v e ", ez u tó b b i h ét pecséttel
volt lezárva (D án.7:10; Je l.5 :l;2 0 :12). Ráday Pál
(1677-1733) a 210. dicséretben így im ádkozik:

Ó Isten Báránya, kedvezz,

M ert m ost vagyon az óra;
M ondd lelkem nek: Légyen idvez,
Dolga forduljon jóra.
Ó Úr Jézus, könyörülj,
K önyvedből ki nem törülj !

142
 Bod Péter a Szt. H iláriusban az egész világot „egy nagy
bibliotheca, k ö n yves-ház"-hoz hasonlítja, „m ellynek há­
rom leveli vannak, az Ég, Föld, Tenger, s an n y i betűje, a
m ennyi tere m te tt állatja" (34. kérdés). Egy szóval sem em­
líti azonban a szerző, hogy a k ö n y v a reform átus szim boli­
káb an m indig a Bibliát jelképezte, u g y an ak k o r a róm ai
katolikus egyházm űvészetben a próféták, - apostolok,
evangélisták, egyházatyák jelv é n y e volt. H erepei János
tan u lm á n y t írt „A könyvábrázolás, m in t je lk é p " címmel,
és ebből tu d ju k , hogy csak E rdélyben m ilyen sok em lék
őrzi ezt a szim bólum ot. M egtalálható az egym agában álló
vagy kézben ta rto tt, csu k o tt és n y ito tt k ö n y v a reform á­
tu s p réd ik áto ro k , teológiai professzorok, róm ai katolikus
plébánosok, u n itá riu s lelkipásztorok sírkövén, de ráv és­
ték az 1702-ben elh u n y t T ótfalusi Kis M iklós E u rópa-hírű
nyom dász és Biblia-kiadó sírja fölötti k őkoporsóra is.
A lelkészek nem esi cím erében levő n y ito tt k ö n y v szintén
a Bibliát, a k ö n y v e k k ö n y v ét, a S zentírást jelképezi (Here­
pei János: A dattár. III. köt. B p —Szeged. 1971. 258-262.
iap).
Az eklézsiák pecsétnyom óinak k e d v e lt jelk ép e volt a
k ö n y v , ezt általában n y ito tt form ában ábrázolták. E té n y ­
ből tan u lh a tn á n a k azok a mai lelkipásztorok, ak ik dísz­
k é n t becsu k o tt Bibliát tesznek az úrasztalára, vagy a te x ­
tu s felolvasása u tán becsukják a Bibliát, sőt félreteszik,
m ondván: „Eddig az Ige" - és m ost én következem !
1934-ben ren d ezte Csikesz Sándor debreceni professzor
az első Országos R eform átus Kiállítást B udapesten. E nnek
anyagából tö b b m int száz réz pecsétnyom ó a debreceni
R eform átus Kollégiumi és E gyházm űvészeti M úzeum ba
k erü lt. N ézzünk meg egy csokorravalót azokból a pecsét­

143
nyom ókból, am elyekre a Bibliát valam ilyen form ában rá ­
vésték. Becsukva látjuk a Bibliát a dévaványai eklézsia
1831-es, latin szövegű pecsétjén, de a Biblia fölött kehely
rajza van és ebből kinövő égő g y ertya, illetve g y e rty a ta r­
tó. N y ito tt Bibliát látu n k m inden dísz nélk ü l a magyarho-
morogi, a tiszaroffi, böjti, kercai pecsétnyom ón. N y ito tt
Bibliával, de igés felirattal látták el a rákóczifalvi, a mező­
keresztesi pecsétnyom ókat. Búzakalászt véstek a Biblia fö­
lé a nagyabonyi eklézsia 1815-ből való pecsétjére. U gyan­
csak kalászokat ta rt a Biblia fölött egy jo b b kéz a dévavá­
nyai eklézsia 1838-as m agyar n y e lv ű pecsétjén, bal oldalt
a sugaras nap rajza látszik. A vámospércsi eklézsia 1848-
ból való pecsétjén n y ito tt k ö n y v ö n BIBLIA felirattal tű n ik
fel a k ö n y v , am ely sugárkoszorús ú rasztalán van, jo b b
oldalról egy kéz n y ú lik fölé, benne lúdtollal. N y ito tt Bib­
liát ta rt a kezében a csökölyi és a sajókeresztúri eklézsia
pecsétnyom óján látható p réd ik á to r (Takács Béla: Lelkész-
ábrázolások az eklézsiák p ecsétnyom óin. Confessio. 1981.
1. szám).
Végül a legtartalm asabb pecsétnyom ót írju k le, am elyet
az abádi gyülekezet csináltatott 1834-ben: a n y ito tt Biblia
drapériás, sugárkoszorús ú rasztalán van, fölötte k ét oldal­
ról felhőgom olyból egy-egy kéz n y ú lik ki, közösen fognak
egy kalászokból, szőlőágakból, égő fáklyából álló csokrot.
A fáklya az Ige világosságára, fényére utal. (50. kép)

8. G yertyatartó
A „szent sátor" színarany lám patartója (II.M óz.25-40),
valam int a Zakariás próféta látom ásaiban szereplő lám pa­
tartó a h é t m écsessel az Ó szövetséget szim bolizálja, de

144
30. Az abádi egyházközség pecsétnyom ója. 1834.

145
K risztusnak m int a világ világosságának a jelk ép e is
(Jn .l:4 ; 8:12). A g y e rty a ta rtó h ét ága összefüggésbe hoz­
ható a hetes szent számmal. A k ereszty én egyházm űvé­
szetben g y ak ran fához hasonlítva ábrázolták a g y e rty a ta r­
tót. A Jelenések k ö n y v é b e n a h ét gyülekezet g y e rty a ta r­
tó k én t szerepel; lehet azonban a m ennyei Jeruzsálem
szim bólum a is, de általában Krisztus egyházának a jelképe
a gy erty atartó ; ezért alkalm azták a pecsétnyom ókon.
A soltvadkerti eklézsia 1875-ös pecsétnyom óján két pál­
mafa közt áll a g y e rty a ta rtó bibliai igés felirattal: M t.5 :16,
vagyis „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az em berek
előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti
m ennyei A ty á to k a t". A szikszói gyülekezet 1729-cel kez­
dődő a n y a k ö n y v én e k cím lapját tu lipános dísz keretezi,
felül h ét g y e rty a ta rtó sorakozik egym ás m ellett. (51. kép)

9. Bárka és hajó
Lámed fia, Noé, a bibliai nem zetségtáblázat szerint
Á dám tól szám ítva a tizedik ősatya „igaz em ber v o lt... az
Istennel já rt" , ezért k a p o tt ő és családja kegyelm et Isten ­
től, am ikor az Úr elhatározta, hogy özönvízzel vet véget a
rom lottsággal és erőszakossággal teli világnak. „Csinálj
b á rk á t góferfából, készíts rekeszeket a b árkában, és vond
be kív ü l-b elü l szurokkal. így készítsd el azt: a bárka hosz-
sza három száz k ö n y ö k legyen, szélessége ö tv en k ö n y ö k és
a m agassága harm inc k ö nyök. A blakot is csinálj a b árk á­
ra. .. az ajtaját az oldalára helyezd. Készíts alsó, középső és
felső em eletet" - m ondta az Úr N oénak (I.M óz.6:9—16). Ez
te h á t Noé b árkájának rö v id leírása.
Noé tö rté n eté n ek ábrázolását m ár az őskeresztyén m ű-

146
51. A szikszói egyházközség anyakönyvének címlapja. 1729.

147
vészeiben m egtaláljuk a k atakom bák festm ényein, a sír­
em lékeken olyan form ában, hogy Noé vagy a m eghaltak
alakjai a b árk áb an v an n ak , kezeiket im ára em elve, ami a
K risztusba v e te tt h it által való m egigazulást érzékelteti.
P éter apostol szintén utal Noé bárkájára, vagyis a K risztus
n evébe való m egkereszteltetést hasonlítja össze a Noét
m egszabadító bárkával (I.P ét.3 -20-21). Noé bárkájának
képe felb u k k a n a k ereszty én görög és róm ai császárok ál­
tal k iad o tt pénzeken is. Noé tö rté n ete a k ö zép k o rb an to ­
v á b b élt, k e d v e lt m aradt. E nnek egyik legragyogóbb em ­
léke M ichelangelónak a S ix tusi-kápolnában (Róma, Vati­
kán) levő, 1508-1509 között készült freskója, am ely d rá ­
mai m ódon m utatja be a bárk án k ív ü l m aradt em berek
kétségbeesett m enekülési kísérletét. A b árk áb a való bevo­
nulás tö b b festőnek alkalm at ad o tt az állatok ábrázolására.
Az 1600-as évek elején Noé hálaáldozatával díszített ó n tá­
ny é ro k a t készítettek a n ü rn b e rg i m esterek, am elyeket n á ­
lu n k az úrvacsorai k e n y é r osztására használtak. Ilyen
„Noés tá n y é ro k " az adorjáni és a hernádnémeti, radostyáni
tem plom ok úrasztali edényei között találhatók (Takács
Béla: 17. századi n ü rn b e rg i ó n tán y é ro k falusi reform átus
tem plom okban. M űvészettö rtén eti Értesítő. 1983. 3.
szám).
R eform átus tem plom aink m ennyezetén szintén m egje­
lenik Noé bárkája. A csengersimai tem plom festett kazettái
között, am elyek 1761-ben készültek, o tt ék esk ed ik a b ár­
ka, a három em eletet három hagym akupolás to ro n y je lk é ­
pezi, a középsőn találju k a galam bot, am ely Noé szám ára
az olajágat hozta. A gyügyei tem plom m ennyezetén h a­
sonló form ájú bárka jele n ik meg; a k azetta 1767-ben ké­
szült. (52. kép)

148
52. A csengersimai templom bárkás m ennyezetdísze. 1761.

149
 A bárka M ózes tö rté n eté b en is felb u k k an . U gyanez a
neve an n ak a „hajócskának", am elyben a gyerm ek M ózest
k ite tté k a N ílus-parti sás közé (II.M óz.2:3). M in d k ét eset­
ben a halálos veszedelem ből az életre m entő eszköz a bárka.
Az Ú jszövetségben a Noé b árkájának előképéből hajó
lett. A korai k ereszty én teológiában K risztus egyházát h a­
jóhoz h aso n líto tták , am ely az élet veszedelm ekkel teli te n ­
gerén elju t a Paradicsom biztonságos kikötőjébe. A hajó
korm ányosa Krisztus, a hajó árboca a kereszt. K risztust
g y ak ran ábrázolták hajóban, a tan ítv á n y o k k a l eg y ü tt, m i­
közben a M ester lecsendesíti a háborgó ten g e rt (M t.8:26;
14:30). A tem plom ot szintén hajóhoz haso n líto tták m ár
évszázadokkal ezelőtt, és e n n ek egyes részeit ma is közép­
hajónak, kereszthajónak, oldalhajónak nevezik. A barokk
k o rb an h o v ato v áb b még a róm ai k atolikus tem plom ok
szószékét is hajó form ájúra alakították; a pap a hajóból
préd ik ált, m int an n ak idején Jézus tette a G enezáret tav á­
nál, am ikor hajóból tan íto tta a sokaságot (Lk.5:3). 1824-
ben a csetényi eklézsia pecsétnyom ót csináltatott, am elyen
a vésnök ezt a jele n ete t kalapálta bele gyarló m ódon a pe­
csétnyom óba: Jézus a hullám zó tó p a rtján áll, egy csónak
libeg a vízen, a tó fölött felhők kö zö tt vésett, sugárkoszo­
rús nap ragyog. A példát csak an n ak illusztrálására em lí­
te ttü k , hogy m en n y ire változatosak a reform átus egyházi
pecsétnyom ók ábrázolásai.
A kereszty én ség b en a hajó az egyház, sőt az ökum ené -
oikoum ene - görög szó = a lakott föld - szim bólum a lett,
lévén az egyház Isten eszköze arra, hogy a halálból az élet­
re m entse át az em bert. Az ökum ené szim bólum ának m o­
d ern m intáját látju k az 53-54. képen. A jelk é p érzelm ezé-
sekor azonban nem volna helyes a látható egyházra vagy

150
53. Az ökum ené szimbóluma.

151
54. Az ökum ené szimbóluma.

152
an n ak valam elyik felekezetére gondolni, s ehhez m ereven
hozzákapcsolni az „egyházon k ív ü l nincs üdvösség" el­
vét. In k áb b a kegyelm i lehetőségekre kell g o ndolnunk,
am elyeket az egyházban n y ú jt az Isten, nem csak egyéni
üdvösségre, hanem a „szentek közössége" m egvalósításá­
ra is - olvassuk a Ju b ileu m i K om m entár, Noé bárkájára
vonatkozó m agyarázatában (Dr. T óth Kálmán: M ózes öt
k ö n y v én ek m agyarázata. Ju bileum i Kom m entár. Bp.
1968. 146. lap).

10. Szivárvány
Noé, illetve az özönvíz tö rté n ete szoros összefüggésben
van a szivárvánnyal. Isten azt az ígéretét, hogy nem lesz
tö b b özönvíz a földön, a sziv árv án y jelével pecsételte meg
(I.M óz.9:13). A szivárvány így lett a béke szim bólum a.
Egyes színeit - kék, piros, zöld - az egyházatyák a Szent-
három ság jelk é p én e k ta rto ttá k . A kék színben K risztus
m ennyei eredetét, a piro sb an áldozati halálát, a zöldben
pedig a földön való hatalm át é rtették . Bőd Péter a lexiko­
náb an csak k ét színt említ: „a veres szín jeg y zi az Isten
haragjának a K ristus véréb en való m eg-engesztelését, a
zöld szín pedig, az Isten kegyelm ének hozzánk a K ristus-
ban való k ijelen tését."
Ezékiel látom ásaiban (Ez. 1:28) és a Jelenések k ö n y v é ­
ben Isten k irályi székét és az angyal fejét szivárvány veszi
körül (Jel.4:3; 10:1). A róm ai k atolikus egyházm űvészet­
ben az utolsó ítélet ábrázolása során K risztus g y ak ran tró ­
nol a sziv árv án y ívén, ami az Isten n ek az em berrel Krisz­
tu sb a n k ö tö tt új szövetségét jelképezi.
A m agyar nép rajzb an sok babona fűződik a sz iv á rv án y ­

153
hoz, am elynek széles zöld sávja jó term ést, a piros hábo­
rú t, esetleg jó borterm ést ígért. Úgy vélték, hogy a szivár­
v á n y a term észetfeletti erők lakóhelye, ezért tilos volt ujjal
rám utatni, m ert ez bajt hozott az em berre. A zt tarto tták ,
hogy a sziv árv án y az eget és földet összekötő híd, az a n ­
gyalok já rn a k rajta, két vége nagy tóba vagy tengerbe ér,
ah onnan az esőt felszívja. A ki á tb ú jt a szivárvány íve alatt,
nem et változtatott: a fiúból lány lett, és fordítva. A leg­
tö b b esetben azonban még a n é p h it szerint is a szivárvány
a béke és az áldás jelképe. (55. kép)

11. Templom
Az Ó szövetségben a tem plom a királyság intézm ényé­
vel párhuzam osan létrejött k u ltu szh ely , Isten földi háza,
az áldozat b em utatásának helye volt. Izrael első tem plo­
m át a „szent sátor" m intájára Salam on é p ítte tte Jeru zsá­
lem ben Kr. e. 966-959 k özött (I.K ir.6-8. rész). A választott
nép tévesen h itte, hogy a jeruzsálem i tem plom Isten „való­
d i" lakhelye, és szinte azt gondolták, hogy az Úr „köteles"
m egvédeni m inden pusztulástól a tem plom ot a várossal
e g y ü tt. Ezért v á lto tt ki nagy m egdöbbenést, am ikor Na-
b ukodonozor babiloni k irály Kr. e. 586-ban k irabolta és
lerom bolta a tem plom ot (II.Kir.25. rész). Az időközben fel­
ép íte tt jeruzsálem i tem plom sorsa Kr. e. 169-ben m egis­
m étlődött, m ert ek k o r A ntiochosz szír k irály pusztíto tta
el, és ezzel a p ró féták jövendölése beteljesült, akik h ird e t­
ték: Isten az utálatosságok (Ez.8:6), a felületes tisztelet és
form aságok m iatt elhagyja a tem plom át (Ez.8:7-19;
J e r.7:12-15). Ezékiel látom ásaiban a tem plom m int az üd -

154
55. Az adorjáni egyházközség Nóés óntányérja a szivárvánnyal.
XVII. sz.

155
vösség jele tű n ik fel (Ez.40-44. rész). Jerem iás a tem plom
újjáépítése ellenére hangsúlyozza, hogy a lelki istentiszte­
let ennél sokkal fontosabb (Jer.31. rész).
N agy H eródes Kr. e. 20-ban k ezd ett hozzá az új jeruzsá-
lemi tem plom építéséhez; a m u n k álato k at Kr. u. 63-ban
fejezték be. De erről a tem plom ról maga Jézus m ondotta:
„Bizony, m ondom néktek: nem m arad itt kő kövön, amit
le ne ro m b o ln án ak " (M t.24:2). T itus róm ai császár Kr. u.
70-ben elfoglalta Jeruzsálem et, a tem plom ot valóban le­
rom bolta.
A m ikor Jézus m egjósolta a tem plom pusztulását, új mó­
don beszél a testéről m int tem plom ról. Egyrészt a lerom ­
bolt tem plom ban a halálára utal, az újjáépítésével pedig a
feltám adására (Jn .2:19-22). Jézus ezzel a tem plom m al Is­
te n je le n lé té n e k új form áját hozta létre: a K risztussal való
egység folytán az egyház lelki tem plom nak tek in ti m agát
(II.Kor.6:16; Ef.2:20).
Az ősgyülekezet életében a jeruzsálem i tem plom nak
semm iféle jelentősége nem volt, persze nem csak azért,
m ert rom okban hev ert, és az őskereszty én ek n ek sem m ifé­
le tem plom uk nem volt. K öztudott, hogy istentiszteletei­
ket k e z d etb e n a zsinagógákban, m ajd m agánházaknál, az
üldöztetés idején a katak o m b ák b an tarto tták . Péter m utat
rá a lényegre a p ü n k ö sd i prédikációjában: „A M agasságos
azonban nem em berkéz alkotásaiban lakozik" (Csel.7:48).
Pál a hívő em bert „Isten tem plom ának" nevezi (I.Kor.
3:16). Ez arra kötelez, h ogy egész é le tü n k egy igazi és tiszta
istentisztelet legyen. János látom ásaiban a m ennyei Je ru ­
zsálem m ár tem plom nélküli város (Jel.21:22). M inden­
esetre Nagy K onstantin u tán a keresztyénség „zöld u ta t"
k a p o tt a tem plom építésre, és ezt a lehetőséget, hogy győ­

156
zelm ét, hatalm át és gazdagságát m egm utassa a világnak, a
későbbiek folyam án egyre in k áb b kihasználta.
A tem plom képi ábrázolása az egyházat, a k ereszty én
gyülekezetei szim bolizálja, ezért a m agyar reform átus
g yak o rlatb an a pecsétnyom ók általános jelk é p e lett a
tem plom . Ez csak ritk á n m utatja az illető egyházközség
tem plom ának hiteles képét, ren d sz e rin t sem atikusan jele­
n ik meg a tem plom v ésett rajza csillaggal, kakassal, zászló­
val a to rn y á n , a pecsétnyom ó közepén. M int kivételes da­
rab o t m u ta tju k be az esztári és a nagyberényi egyházközség
pecsétnyom óját. Az esztáriak pecsétnyom ója 1820-ban
készült, a belső m ezőben tem plom áll, négy fiatoronnyal,
m ellette pálm afa, fölötte az „Isten szem e". Az 1809-es egy­
házlátogatási je g y z ő k ö n y v b e n ezt olvassuk az esztári
tem plom ról: „régi, téglából van, ren o v á lta to tt 1787-dik
e sz te n d ő b e n ... M ennyezetes k ar v an benne k ét faoszlop­
pal. A lkalm as állapo tban van, de a néphez k ép est s z ű k ...
A to ro n y egészen régi, m ikor ép ü lt nem tudatilc, egyidős
lehet a tem plom m al, m elyhez ragasztva is v a n ." Az 1887-
ben leb o n to tt esztári tem plom ról a pecsétnyom ón m aradt
fenn az egyetlen ábrázolás. (56-57. kép)
H asonló a h elyzet a n a g y b erén y i 1801-ből való pecsét­
nyom óval. Ezen b arokk stílusú im aházat látu n k , a hom ­
lokzaton négy, az orom zaton egy ablakkal. 1897-ben az
im aházat kib ő v ítették , to rn y o t is é p íte tte k hozzá; így vált
„igazi" tem plom m á. Nem valószínű azonban, hogy a
n a g y b erén y iek tu d já k , m ilyen v olt a hajdani im aházuk.
Ezt az 58. kép en láthatják. É rdekes a szurdoki egyházköz­
ség pecsétnyom ója, m ert a tem plom torony csúcsára nem
kakast, hanem a szájában olajágat tartó galam bot véstek.
(59. kép)

157
56. Az esztári egyházközség pecsétnyomója. 1826.

158
57. A mai esztári templom. 1888.

159
58. A nagyberényi egyházközség pecsétnyom ója. 1801.

160
59. A szurdoki egyházközség pecsétnyom ója. 1833.

161
 Csak egyetlen a d a tu n k van arra, hogy a „tem plom os"
pecsétnyom ókat ki készítetté. A lovasberényi eklézsia
1816-os vizitációs jeg y ző k ö n y v e említi: „Erőss G ábor ú r
m ettzett az E kklesiának ingyen em lékezetnek okáért
atzélba egy nagy petsétnyom ót, m ellyen egy tem plom és
to ro n y szem léltetik ilyen körülírással: A Lovas Berényi
Refor. Ekklesia Petsetje. 1811." Erőss G ábor (1779-1815)
a legkiválóbb debreceni rézm etsző diák volt.

12. Hom okóra

Talán nem szükséges leírn u n k a hom okóra m űködési
elvét, hiszen ezt a sok ezer éves időm érő eszközt ma is
használjuk. H ieronym us - m agyarul: Szt. Jerom os —egy­
házatya (3917-420) ezt a m értékletesség, az önuralom je l­
kép én ek tarto tta, ezért tö b b reform átus tem plom ban a
szószéken ott állt a hom okóra, hogy a p réd ik á to rt figyel­
m eztesse az idő m úlására, vagyis kellő időben fejezze be a
beszédet. N yom a van an n ak is, hogy a hom okóra h ely ett
„clep sy d ra", azaz vízóra szolgált u g y an erre a célra. 1735-
ben az otrokocsi tem plom ban vízórát használtak. A klep-
szidrában a víz lassú lecsepegése m érte az időt (Takács
Béla: K lepszidra a szószéken. R eform átusok Lapja. 1966.
5. szám).
Később a hom okóra a halál szim bólum a lett. A halál m á­
sik jelképe, a csontváz, kaszát és hom okórát ta rt a kezé­
ben, de ábrázolták k o ponyával és lábszárcsontokkal
eg y ü tt is. Bőd Péter a Szt. H ilariusban felteszi a kérdést:
„M iért szoktak a halál képe m ellé órát rajzolni? H ogy m i­
ko r az órát halljuk, m in d en k o r h alálu n k ró l m eg-em lékez-

162
60. A kenderesi egyházközség halotti anyakönyvének címlapja. 1757.

163
ziink; hogy az élet tsak tseppetske, de ezer-féle, ezer­
k ép p en lehet m eg-is a halál" (148. lap).
Jelentése m iatt a hom okórát a reform átus egyházközsé­
gek h alotti a n y a k ö n y v én e k cím lapján találjuk meg. A vilyi
eklézsia 1767-es, a kenderesi gyülekezet 1757-es an y a­
k ö n y v é n látju k a hom okórát, ez u tó b b i színes illusztrációt
M indszenti G yörgy volt debreceni diák rajzolta. (60. kép)
R endkívül érdekes a kajászószentpéteri eklézsia vizitá-
ciós jeg y z ő k ö n y v é b e n olvasható adat: „Van egy k en y ér
osztó ezüst tán y ér, m ellyen sem irás sem esztendő szám
fellyül nintsen, ezen egy pelikán m adár fiaival, m ellette
fojó óra, alól a czim eren egy feszület vagy k ereszt vágynak
m ettzve, az allyán a tá n y é rt m egfordítva nézvén a czim er
völgyébe ez az irás van m ettzve: A Reform ata K.Sz.Péteri
szent Ekklésia tán y é rja ." A „czim er" alatt a tá n y é r bem é-
lyedő középrésze értendő, am elynek díszítm énye jó példa
arra, hogy a szim bólum ok akár egy tárg y o n , akár a tem p ­
lom ban, m ilyen sokféle form ában fo rd u ln a k elő. Az 1942-
ben ép ü lt budapest-pestlőrinci tem plom ban m egtaláljuk a
pelikán, k en y ér, kalász, szőlőfürt, n y ito tt Biblia, kereszt,
galam b jelk ép ek et. S orolhatnánk to v áb b az im aterm ek,
gyülekezeti házak néha ízléses, olykor azonban gyengén
sik erü lt ábrázolásait, am elyek összességükben m ind an­
nak bizonyságai, hogy m en n y ire él a szim bólum ok hasz­
nálata a m agyar reform átus egyházban.

13. Vér és víz

Ó szövetségi vonatkozásban nagy jelentősége volt a v ér­
n ek és a víznek. Izrael szám ára a vér az élet hordozója.
(V.Móz. 12:23). A szándékos v éro n tást egyenlőnek ta rto t­

164
ták a gyilkossággal, am it meg kellett bosszulni (IV.Móz.
35:16-19). A mózesi tö rv é n y e k előírják, hogy az állatok
vérét nem szabad elfogyasztani, az ún. véres áldozatok
során leölt állatok vérét, m int Isten kizárólagos tu lajdonát,
az oltár köré kellett h in ten i. A v ér te h á t jelk ép ezte a kien-
gesztelődést, de m egszentelő ereje is volt, szim bolizálta a
szövetséget, am elyet az Úr k ö tö tt a népével (II.M óz.24:8;
III.M óz.17:11).
K risztus vére, m int újtestam entum i kifejezés az Ószö­
vetségből szárm azik. Jézus halála az em ber v é tk é n e k k i­
engesztelése volt (Rm.3:24), u g y an ak k o r a tökéletes új
szövetség jele (I.Kor. 11:25). K risztus k io n to tt vére a tö r­
vén y átkától is m egszabadít (Gál.3:13); m egszentel
(Zsid. 13:12); tisztává tesz (I.J n .1:7); békével ajándékoz
meg (Kol. 1:20), és rem énységet n y ú jt afelől, hogy beju­
tu n k az új szentélybe, a m ennyek országába, ahová Krisz­
tus, m int főpap lép ett be (Zsid.9. rész). Jézus vére összekö­
ti az em bereket Vele és egym ással az úrvacsora közösségé­
ben (I.Kor. 10:16).
Isten a föld terem tésével egyidőben a v izeket is létre­
hozta, m ert ezek fölött lebegett a Lelke (I.M óz. 1:2). A víz
teh á t az élet egyik nélk ü lö zh etetlen elem e és feltétele,
azért szólítják Isten t az élő vizek forrásának (Jer. 17:13),
am elynek közelében az igazak élh etn ek (Zsolt. 1:3). M ózes
tö rv é n y e ib e n a tisztálkodási vagy m egtisztulási m ódok­
nak fontos kelléke volt a víz. A halo ttat é rin tő szem élynek
eléggé b o n y o lu lt cerem óniával kellett m egm osdania az
ún. „tisztító v ízb en ", am elyet kifejezetten erre a célra ké­
szítettek (IV.Móz. 19. rész). A véres áldozatok bem utatásá­
nál nagyon fontos volt a víz, ezért Salamon k ü lö n m eden­
céket csináltatott egyrészt a pap o k tisztálkodására, m ás­

165
részt az oltár lem osására. A tem plom előterében álló „réz­
ten g ern ek ", vagyis a bronzból ö n tö tt hatalm as m éretű
ü stn e k csak jelk ép es szerepe lehetett. Valószínűleg a föld
alatti, édesvizű óceánt szim bolizálta, m int az élet és term é­
kenység forrását (I.Kir.7:23-26).
Jézus élő víznek m ondja m agát (Jn.4:10), sőt aki benne
hisz, maga is az élő víz forrásává lesz (Jn.7:38). U gyancsak
Jézus m ondja: „ha valaki nem születik víztől és Lélektől,
nem m ehet be az Isten országába" (Jn.3:5). A keresztség
vize az új élet jele (Csel.8:36). Jézus testéből az oldalába
döfött lándzsa nyom án v ér és víz jö tt ki (Jn. 19:34). János
úgy beszél K risztusról, m int aki „eljött víz és vér á lta l...
hárm an van n ak , akik bizonyságot tesznek: a Lélek, a víz,
a v é r" (I.Jn .5:6-8), ami azt jelenti, hogy ez a két keresz­
ty én szim bólum szorosan összetartozik, m int a kalász és a
szőlő. A vérről és vízről a 458. dicséretben így é nekelünk:

A ki értem m egnyíltál,
Rejts el ó örök kőszál!
Az a víz s a drága vér,
M elyet ontál a b ű n é rt
G yógyír légyen lelkem nek,
Bűntől s vádtól m entsen meg.

Ism eretes n é p ü n k történ etéb ő l a „vérszerződés" esem é­

nye, am elyet A nonym us szerint a hét vezér L evédiában
kö tö tt. A „szenes v izet" a népi babonában a rontás gyó­
gyítására használták. A hideg p atak v ízb e valam ilyen fa
3,7,9 darab parazsát d o bták, m ajd keresztvetés u tán ezzel
a vízzel m osták m eg a „szem m elvert" gyerm eket, háziálla­
tot.

166
VIII. Az evangélisták szimbólumai

A m ikor az evangélisták szim bólum airól beszélünk,

tö b b m int ezerhétszáz éves hagyom ányra kell visszatekin­
ten ü n k , és u g y anilyen régi tév ed ést kell m egcáfolnunk.
Valóban, az Ezékiel látom ásaiban szereplő „lelkes állat",
a Jelenések k ö n y v é n e k „négy élőlénye" m ár Irenaeus
(1307-202) egyházatyát foglalkoztatta. Szerinte az em ber­
arcú lén y M átét ábrázolja, a sas M árkot, a bika Lukácsot,
az oroszlán Jánost. M ivel indokolja Irenaeus a feltevését?
M áté K risztus em beri szárm azását írja le, K risztus em beri
alakját m utatja be; Jézus m indig az alázat és a szelídség
em bere. M árk a sas, m ert prófétai szellem ben in d ítja az
evangélium át, és m integy szárnyaló k é p b e n láttatja az
öröm üzenetet. Lukács a bika, m ert ő a tu lk o t vagy b ik át
feláldozó ószövetségi papság jelé t hordozza; János az
oroszlán, m ert leírja Jézus fenséges és dicsőséges szárm a­
zását; az evangélium a telve v an bátorsággal.
A u g u stin u s (354-429) a négy élőlényt úgy értelm ezte,
hogy M áté az oroszlán, M árk az em ber, Lukács a bika,
János a sas.
B onyolította a szim bólum ok értelm ezését A m brosius
(340—397) püspök, m ert szerinte m ind a négy élőlény m a­
gára Jézusra vonatkozik; vagyis Ő jelképezi az em bert,
m ert em berré lett; Ő jelképezi az oroszlánt, m ert Ő erős; Őt
szim bolizálja a bika, m ert m int áldozat életét ad ta a világ
b ű n éért; Ő a sas, m ert Ő a feltám adás.
Az Ezékiel látom ásaiban szereplő négy „lelkes állatról"

167
A ben Ezra (1119-1193) zsidó teológus azt írja, hogy Júda
zászlóján oroszlán, Efraim én ökör, R ubenén em ber és
D ánén sas v olt ábrázolva. Izrael négy törzsének szim bólu­
m airól az Ószövetség sem m it sem em lít.
A XII. században to v áb b b u rjá n z o tt a jelk é p ek m agya­
rázata, és a négy e ré n y t azonosították a „lelkes állatokkal,
az élőlényekkel": az ökör az igazságot, a sas a m értékletes­
séget, az oroszlán az erőt, az em ber az okosságot szim boli­
zálta. Később m ások is igyekeztek az evangélisták szemé­
lyétől szabadulni a szim bólum ok m agyarázata során, és a
lelkes állatokon, az élőlényeken az Á brahám tól leszárm a­
zott négy nem zedéket é rtették , (I.M óz.l5:16). Egy m ásik
változat szerint a lelkes állatok, az élőlények a Dániel
k ö n y v é b e n szereplő négy királyságot jelképezik (Dán.2.
rész). N ém elyek úgy vélték, hogy Pál apostolnak az Efézu-
siakhoz írt levelére kell gondolni, ahol ez olvasható: „egy
az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és A tyja
m in d e n e k n ek " (Ef.4:5). Végül m egem lítjük, hogy a lelkes
állatokon, az élőlényeken a négy elemet: a levegőt, vizet,
földet, tü z e t é rtették , m ert az em ber a földhöz van kötve,
a sas a levegőhöz, a bika a tűzhöz, az oroszlán a vízhez; bár
az írásm agyarázók sejtették, hogy a k ét u tó b b i hasonlat
sántít, de jo b b híján elfogadhatónak ta rto ttá k az így értel­
m ezettjelk ép ek et. Ezt a m agatartást k itű n ő e n foglalja ösz-
sze J. H uizinga, am ikor leírja: „A szim bolizm us m indig is
hajlik arra, hogy gépiessé váljék. Ha egyszer elfogadták,
m int elvet, a k k o r m ár nem csak költői lelkesedés tu d ja vi-
lágrahozni, hanem k ö rm önfont okoskodás is, és ilyenkor
élősdi n ö v én y lesz a g ondolat testén és elszívja a gondolat
e rejét." (J. H uizinga: i. m. 196. lap).
A m int láttu k , az egyházatyák nem tu d ta k m egegyezni

168
a jelk é p ek értelm ezésében, a lényegben azonban nem volt
k ö ztü k vita: a négyes szám hoz görcsösen ragaszkodtak,
ezen k ív ü l ren d k ív ü li fontosságot tu la jd o n íto tta k az
evangélistáknak, és a jelk é p ek e t - ám bár különböző for­
m ában - igyekeztek szétosztani a négy evangélista között.
E szükbe sem ju to tt, hogy a rejtély kulcsát m áshol keres­
sék.
Ha az egyházatyák az evangélisták szim bólum ait ilyen
sokféleképpen é rtették , a k ereszty én m űvészetben ez a
keveredés még jo b b a n m egm utatkozott. Az V. század óta
a négy lelkes állat és élőlény m int a győzelm es K risztus
alázatos trónállója szerepel, vagy a Jelenések k ö n y v e Bá­
ránya; esetleg a kereszt m ellékalakjaként kőbe vésve, fába
faragva, üvegre festve, freskó vagy m ozaik form ájában, a
kó dexek illusztrációjaként tű n ik fel, néha Krisztussal
eg y ü tt, o lykor a lelkes állatok m agukban, néha az általuk
szim bolizált evangélistákkal e g y ü tt. U gyanebben a k o r­
ban a négy élőlény k ö n yvtekerccsel vagy k ö n y v v e l tű n ik
fel. A k ö n y v ek , tú l az evangélium on K risztust m int a „Lo­
gos"-! jelk ép ezh etik , az Isten Igéjét és a világ világosságát.
A négy élőlény, félig vagy teljesen ábrázolva, úgy is fel­
b u k k a n az egyházm űvészetben, hogy az állati fejhez em ­
beri test tartozik. A h at szárny hely ett, am elyet a Jelené­
sek k ö n y v é n e k élőlényei viselnek, néha csak egy-két
szárny tű n ik fel, sőt az oroszlán és a bika szárnyak nélkül
is előfordulnak. A Jelenések k ö n y v é n e k élőlényeit páva-
tollakból álló szárnyakkal ábrázolták, a pávaszem utal az
élőlények szem eire (Pierre Bourget: Les „Sym boles des
q u atre Evangélistes." La Revue Réformée. (1959. 1. szám).
N agy Szt. G ergely (540—604) róm ai pápa te tt p o n to t az
egyházatyák vitájára, am ikor m eghatározta: M áté szim bó-

169
lum a az em ber vagy angyal, M árké az oroszlán, Lukácsé a
tu lo k vagy bika, Jánosé a sas.
A négy élőlény így jelen ik meg az evangélisták m ellett
a róm ai katolikus, reform átus, evangélikus, anglikán, az
orosz o rth o d o x egyházm űvészetben. Szám unkra a leglé­
nyegesebb az a három úrasztali terítő, am elyet az evangé­
listák szim bólum aival díszítettek. T udom ásunk szerint
ilyenfajta ábrázolás m ásutt nem ford u l elő az ú rasztali fel­
szereléseken vagy a tem plom i berendezéseken.
Az első, nagym éretű abroszt a hagyom ány szerint Lo-
rán tffy Zsuzsanna ajándékozta a kassai eklézsiának 1650
körül. A fehér batiszt abrosz négy oldalát keskeny a ra n y ­
ezüst v ertcsip k e szegélyezi. Ezen belül széles sávban he­
ly ezkedik el az olasz öltéssel hím zett, szép arányérzékkel,
vonalvezetéssel, színezéssel összeállított sű rű m inta. A re­
neszánsz stílusú, egym ásba fonódó indás m in ták vázából
kihajló leveles virágszálat ábrázolnak. A szárak végén sti­
lizált gránátalm a, szegfű, tu lip án , nárcisz, gyöngyvirág,
szőlőfürt h ely ezk ed ik el re n d k ív ü li gazdagságban és vál­
tozatosságban. A virágok között szárnyas oroszlánhoz ha­
sonló figurák, m adarak vannak. A terítő négy sarkában
színes levél- és v irágkoszorúban látható a négy evangélis­
ta képe a szim bolikus állatalakokkal. Az apostolokat ülő
hely zetb en ábrázolták, k e z ü k b en n y ito tt kön y v v el; az
e lő ttü k álló angyal, illetve állatalakok n y ito tt k ö n y v te ­
kercset tartan a k . Középen ugyancsak v irágkoszorúban az
Isten Báránya áll. Az abrosz a sárospataki reform átus m ú­
zeum ban látható.
A m ásodik ab roszt Á rva B ethlen Kata hím ezte az olthé-
vízi egyházközségnek 1735-ben. Az abrosz ún. recetáblás
technikával készült; vagyis tizenhárom m ezőben helyez­

170
k ed n ek el a szim bolikus élőlények: a négy sarokban egy-
egy oroszlán, az oldalak felezővonalánál egy-egy tulok
vagy bika, illetve egy-egy em ber vagy angyal, ezen belül
négy sas figurája, középen pedig az A gnus Dei. A lelkes
állatok vagy élőlények előtt és fölött tekercsek v an n ak , az
evangélisták latin neve előtt egy S b e tű olvasható, a „sánc-
tu s" = szent szó rövidítése. T izenkét tábla üres, ezek fehér
batisztból készültek; a térítő t skófíum os csipke szegélyezi.
M o n d o ttu k , hogy Bőd Péter 1746-tól olthévízi p réd ik á ­
to r volt, azonban a lexikonjában szóra sem m éltatja Á rva
B ethlen Kata rem ekm űvét, holott az abrosz a szeme előtt
pom pázott, valahányszor úrvacsorát osztott. M indeneset­
re a lex ik o n b an beszél a „lelkes-állat"-ról, és ez szerinte
elsősorban a gonosz és istentelen em ber. A Jelenések
k ö n y v én ek élőlényeiről m egjegyzi, hogy ezek az „orosz­
lány, borjú, em ber és sas", akik az apostolokat ábrázolják,
de hogy m elyik állat m elyik evangélistát, azt nem em líti a
jeles szerző.
A h arm adik recetáblás abroszt ugyancsak Á rva Bethlen
Kata a debreceni Ispotályi tem plom nak ajándékozta 1741-
ben. Formája és díszítm énye teljesen azonos az olthévízi
abroszéval. Sajnos, a debreceni recetáblás abroszt később
eléggé otrom ba m ódon restau rálták , vagyis a té rítő t három
darabra vágták, k ét hosszabb té rítő t és egy k isebb kehely-
ta rtó t k észítettek belőle, a tizenhárom recetáblából csak
tizenegy m aradt meg.
Az evangélisták szim bólum ai teh á t éltek, sőt nagyon
használatosak voltak a k ereszty én egyházm űvészetben,
és csak a m odern írásm agyarázat d e rítette ki, hogy a lelkes
állatoknak, az élőlényeknek semmi kö zü k az evangélis­
tákhoz. Ezt a tév ed ést dr. Kocsis Elemér így foglalja össze:

171
„A négy élőlény tele szem ekkel Isten tró n ja előtt négy
hatalm as angyali lény (Jel.4:6). Ezékiel k ö n y v éb en négy
egym áshoz hasonló lén y t lát a próféta, eg y en k én t négy
arccal (Ez. 1:10); János egym ástól különböző négy lén y t ír
le, am elyek oroszlánhoz, bikához, em berhez, és sashoz h a­
sonlítanak. Az egyházi aty á k tévesen az evangélistákkal
azonosították ezeket a lényeket. E nnek az azonosításnak
semmi tárg y i alapja nincs! A kép m ögött a babiloni asztrá-
lis vallás négy állatköre áll, am ely a négy évszakot vezeti
be: a bika a tavaszt, az oroszlán a n y arat, a skorpióem ber
az őszt, a sas közelében álló vízöntő a telet" (Dr. Kocsis
Elemér: János Jelenéseinek m agyarázata. Jubileum i kom ­
m entár. Az Ú jszövetség k ö n y v e in e k m agyarázata. Bp.
1958).
Bár tévedésről van szó, az evangélisták szim bólum aival
mégis foglalkozunk, m ert a jelk é p ek n e k a m agyar refo r­
m átus egyházm űvészetben - am int lá ttu k - v a n n a k em lé­
kei.

1. Máté: az em ber vagy angyal

N agy Szt. G ergely eld ö n tö tte a vitát, hogy k in ek a szim­
bólum a az „em ber" vagy „angyal", M áté evangélista je l­
képe teh á t az „em ber" lett, de m ert a Jelenések k ö n y v én ek
élőlényei h at szárnyat viselnek, az „em ber" angyallá vált.
M egjegyezzük azonban, hogy M áté evangélistának egyéb
szim bólum ai is előfordulnak a róm ai k atolikus egyházm ű­
vészetben. A postoltársaihoz hasonlóan ábrázolják ira tte ­
kerccsel, írószerszám okkal, k ö n y v v el, m ert so rren d b en ő
az első evangélista; adógarassal és pénzes zacskóval, m ert
Jézus a vám szedőasztal m ellől h ív ta el tan ítv án y án ak ;

172
61. Máté evangélista a kassai úrasztali abroszon. 1650.

173
k ard d al és bárddal, m ert a hagyom ány szerint v é rta n ú h a ­
lált szenvedett, illetve lefejezték. A reform átus egyház­
m űvészetben azonban M áté evangélista csak angyallal
e g y ü tt jele n ik meg az ábrázolásokon. (61. kép)

2. M árk: az oroszlán
M árk evangélistának ju to tt az „oroszlán" szim bólum ­
k én t, m ert a k ö n y v e Keresztelő János tö rtén etév el kezdő­
dik, ak in ek a hangja hasonló volt a p u sztáb an élő oroszlá­
néhoz. Középkori értelm ezés szerint azonban az oroszlán
a bűn, a gonoszság m egtestesítője is volt, m agát a sátánt
jelképezte. Péter apostol írja: „L egyetek józanok, vigyáz­
zatok, m ert ellenségetek, az ördög m int oroszlán já r szerte,
keresve, k it nyeljen el" (I.P ét.5:8). A világi jelk é p re n d sz e ­
rek m agyarázatában az oroszlán a bátorság, a lelki erő, az
igazság, u g y an ak k o r a gőg szim bólum aként ford u l elő. I.
R ichárd angol k irály (1189-99) a bátorságáért k a p ta az
„O roszlánszívű" nevet.
M árk oroszlánját is szárn y ak k al ábrázolták, így vált a
Velencei K öztársaság cím erállatává, m iután M árk evangé­
lista erek ly éit - a hagyom ány s z e r in t- V elencébe szállítot­
ták 829-ben, és ezzel M árk a város védőszentje lett. Tiszte­
letére ép íte tté k a ma is m eglevő, tö b b szö r átalakított, illet­
ve k ib ő v íte tt San M arco székesegyházat.
A róm ai kato lik u s egyház szentjei közül Jerom ost, T ek­
lát, V idet ábrázolják az oroszlán társaságában, és a m onda
szerin t „E gyiptom i M ária" és Rem ete Szent Pál sírját két
oroszlán segített m egásni.
Az oroszlán alakja g y ak ran előfordul k ü lö nböző álla­
m ok, nem zetek jelv én y ein ek , régi nem esi o k leveleknek az

174
62. Oroszlán szimbólum a debreceni abroszon. 1741.

175
állatfigurái között, sőt Csehszlovákia és más országok cí­
m erében ma is láth a tju k az oroszlánt. A m esékben m int az
állatok király a szerepel ez a szép testű állat. Ha viszont
haldokolva ábrázolják, a k k o r a b u k ást jelképezi, m int az
1848-as hősi h alo ttak szobrán a debreceni h o n v éd tem ető ­
ben. A k ereszty én egyházm űvészet csak M árk szim bólu­
m aként alkalm azza az oroszlánt. (62. kép)

3. Lukács: a tulok vagy bika

Lukács evangélistával kapcsolatban soha nem m erült
fel semm iféle kétség az egyházi jelk é p re n d sz ere k m agya­
rázatában afelől, hogy ez a „lelkes állat" L ukácsot szim bo­
lizálja. Lukács evangélium a Zakariás papi szolgálatának
leírásával kezdődik, aki Istennek áldozatot m u ta to tt be a
jeruzsálem i tem plom ban az ószövetségi ren d ta rtá s előírá­
sa szerint. A mózesi tö rv é n y e k b en , am elyek az áldozati
állatokat felsorolják, m indig a „ tu lo k ", a hizlalt ökör, nem
pedig a „b ik a" m egnevezést olv ash atju k a Károli-féle b ib ­
liafordításban, abból következően, hogy Izrael népe m ere­
ven elzárkózott az őt kö rü lv ev ő babiloni, egyiptom i, föní­
ciai nép ek k u ltu sz á b an nagy jelentőségű bika jelképtől,
am elyet ezekben az országokban b á lv á n y k é n t tiszteltek.
Hogy m ilyen erős volt ez a külső hatás Izrael szám ára, erre
nézve elég, ha csak az „ a ra n y b o rjú " tö rtén etére u talu n k ,
m ikor a v álasztott nép, M ózes távollétében, a b o rjú t - de
nem a b ik át - im ádni k ezdte (II.M óz.32. rész).
Bár a 22. zsoltár 13. versében „ b ik á k ró l" olvasunk, ez
csupán az im ádkozó em ber lelkiállapotára utal, hogy ti. a
b ű n n el m int erős bikával hadakozik, és úgy érzi, hogy a
bű n terh étő l, nyom asztó hatalm ától a maga erejéből kép-

176
63. Tulok szimbólum a debreceni abroszon. 1741.

177
telen szabadulni. A zsoltár 14. versében az oroszlán
ugyancsak a b ű n szim bólum aként jelen ik meg. Nem való­
színű, hogy érv elésü n k et a Károli-féle ford ításb an levő
„ tu lo k -b ik a " szóm agyarázattal kapcsolatban a M agyar
Bibliatanács elfogadja, m ert az új fordítású Szentírásban
m ajdnem m in d e n ü tt a „b ik a" szót találjuk.
A k ereszty én szim bolikában a „tu lo k " m int a legna­
gy o b b b ű n é rt való áldozati állat szem léltető m ódon utal
Jézus K risztus legnagyobb és egyetlen, m egism ételhetet­
len áldozatára: kereszthalálára, ami feleslegessé te tt m in­
den más áldozatot, m ert Ő a halálával b ű n e in k é rt tö k élete­
sen eleget tett. Lukács evangélista Jézus K risztus főpapi
áldozatát hangsúlyozza; Jézus szenvedését orvoshoz illő
pontossággal írja le, ezért k a p ta a k ereszty én szim boliká­
ban a szárnyas „tu lo k " jelk ép ét. Á rva Bethlen Kata abro­
szán a tu lo k szárnyak n é lk ü l jele n ik meg. (63. kép)

4. János: a sas
Az Ó szövetségben a „sas" Isten n ek a v álasztott nép
irán ti féltő szeretetét jelképezte: „h o rdoztalak titek e t
sasszárnyakon" (II.M óz. 19:4); „k ö rü lv e tte őket, gondja
volt reá, őrizte, m int a szeme fényét; m int a fészkén felleb-
benő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettü k szárn y ait"
(V.M óz.32:10-11). A m egújhodás szim bólum aként fordul
elő a sas a 103. zsoltár 5. versében: „m egújul a te ifjúságod,
m int a sasé."
Az evangélisták közül János jelk ép e lett a sas, m ert
k ö n y v é n e k bevezetője felem eli az olvasót a legm agasabb
m ennybe, hogy o tt a fén y t, a világosságot, m agát Jézus
K risztust lássuk. A sas a n ap b a tek in t, a fén y t szereti, m a­

178
gasan repül, hogy m esszire lásson. János így tárja fel előt­
tü n k látom ásaiban a m ennyei Jeruzsálem et, Jézus K risztus
fényben, dicsőségben való visszajövetelét.
A sas előkelő helyet foglalt el a görög-róm ai m itológiá­
ban, hiszen Zeusz főisten állatának, jelk é p én e k ta rto ttá k .
A róm ai légiók jelv é n y e szintén a sas volt, így vált a csá­
szárság szim bólum ává is. A középkori m űvészetben János
evangélistán k ív ü l Szt. A dalbertét, Szervácot, az ún. első
„fagyos szentet", tov áb b á V idet szokták sassal ábrázolni.
Elizeus próféta kétfejű sassal jele n ik m eg a róm ai katolikus
egyházm űvészeti alkotásokon. A kígyóval kü zd ő sas a jó
győzelm ét szim bolizálja a gonoszság felett. A sas szárnyai
a d ta k valószínűleg alkalm at a m agasabb re n d ű lén y ek -
angyalok, k e ru b o k - szárnyakkal való ábrázolására. A sas
g yakori cím erállat, a N ém et Szövetségi Köztársaság, Len­
gyelország cím erében ma is látjuk, a rossz em lékezetű
„W ehrm acht-sas", a ném et katonai je lv é n y a II. világhá­
b orú p u sztításait idézi fel b e n n ü n k . (64. kép)

179
64. Sas szimbólum a debreceni abroszon. 1741.

180
 IX. A Jelenések könyvének
szimbólumai

Szerencsére, nem kell attól féln ü n k , hogy e lté v ed ü n k a

Jelenések k ö n y v én ek sok szim bólum a között, n etán félre­
é rtjü k az egyes jelk ép ek et, m ert olyan vezetőre bízhatjuk
m agunkat, akit m ár előbb Isten Szentlelke vezetett, am i­
k o r a Ju bileum i K om m entárban m egírta a Jelenések k ö n y ­
v én ek m agyarázatát. Dr. Kocsis Elem ér debreceni teoló­
giai professzorról van szó, de ő persze nem csak a saját böl­
csességére tám aszkodott m unkája során, hanem a külföldi
bibliam agyarázók írásainak egész garm adáját tan u lm á­
nyozta át, hogy szavainak nagyobb hitelessége legyen.
A Jelenések kön y v érő l dr. Kocsis Elem ér m egállapítja,
hogy ezt a n y u g ati egyház a IV. század végén, a keleti
pedig csak a IX. századtól fogadta el végérv én y esen apos­
toli vagy kánoni iratnak. M ég később is fenntartással ke­
zelték a Jelenések k ö n y v ét. Erasm us (1466 7—1536) k é t­
ségbe vonta a k ö n y v apostoli eredetét, de ugyanígy v oltak
vele a reform átorok: L uther, Zwingli, Kálvin. Dr. Kocsis
Elemér ezt írja: „am ikor Kálvin egyik ko rtársa m eghallot­
ta, hogy a nagy reform átor lem ond a Jelenések k ö n y v é n e k
m agyarázatáról, így k iálto tt fel: O sapientissim us vir! (Óh
legbölcsebb férfiú! - T. B.) Ez a m egnyilatkozás általában
jellem ző a reform átori kor nézeteire a Jelenések k ö n y v é ­
ről. Az idegenkedésn ek az az oka, hogy a k ö n y v b e n nem
találták a kegyelem ből h it által való m egigazulás tan ítását

181
ab b an a kristály tiszta form ában, ahogyan azt a páli levelek
elénk tárják. Az idegenkedés m ásik oka, hogy az apokalip-
tika kép világa m ögött nem tu d tá k felfedezni az újszövet­
ségi próféciát."
Más volt a viszonyulása azonban a Jelenések k ö n y v é ­
hez a középkori m űvészetnek. A IX . századtól kezdve fog­
lalkoztatták János látom ásai a kéziratok, k ó dexek illuszt­
rátorait. E nnek a legrégibb és legszebb em léke a Ném et
Szövetségi K öztársaságban levő „Bam bergi A pokalip­
szis", a Szt. O tto (1060-1139) bam bergi p ü sp ö k idejében
k eletk ezett képsorozat a Jelenések könyvéhez. Á ltalában
olyan id őkben, am ikor nagy h áb o rú k , félelm et keltő te r­
m észeti csapások: földrengés, napfogyatkozás, pestisjár­
v á n y m iatt a világvégét v árták , János látom ásai különös
érdeklődést v á lto tta k ki a m űvészekben. Nem véletlen,
hogy a reform áció előtti korszak zűrzavaros esem ényei
A lbrecht D ürert arra in d íto ttá k 1498-ban, hogy tizenöt
k ép en m utassa be az apokalipszis egyes jeleneteit.
A Jelenések k ö n y v é n e k szim bólum ait fejezetek szerint
vesszük sorra, és dr. Kocsis Elemér hozzájárulásával úgy,
hogy a szerző m agyarázatát a m egfelelő részeknél vagy
v ersek nél nem tesszük idézőjelbe, to v áb b á azokról a je l­
képekről, am elyeket dolgozatunk folyam án m ár em lítet­
tü n k , nem szólunk, m int például az evangélisták szim bó­
lum airól.
1. rész: 4 -6 . vers: a hetes szám arra utal, hogy itt a k iv á ­
lasztott g yülekezetek csak képviselői a gyülekezetek tel­
jességének. így az ü d v özlet az egész egyháznak szól.
A „hét lélek" a zsidó v ég ítéletben a hét arkangyal, aki
szüntelen Isten tró n ja előtt áll, és parancsaira figyel. Itt
azonban Isten lelkének a teljességét jelen ti a „hét lélek",

182
aki által végzi m u nkáját az egész tere m te tt világban. Isten
hárm as megjelöléséhez hasonlóan Jézus K risztusnak is há­
rom m éltóságjelzője van: m egfeszített, feltám asztott, m eg­
dicsőített.
9-20. vers: János m ielőtt b etek in tést n y ern e a m ennyei
világba, egy hangot hall. A hang egy angyalnak — aki a
jelenések közvetítője - a hangja, és olyan ez a hang, m int
a trom bitáé. A tro m b ita vagy k ü rt az Ó szövetségben isten-
tiszteleti hangszer, de Isten jövetelét, m egjelenését is jelzi.
A látom ásban szereplő k ö n y v itt nem p apirusztekercs, ha­
nem pergam enkódex. A zsidók a szent szövegeket a tartó -
sabb, bőrből készült anyagra, pergam enre írták. Az Em­
berfia név Dániel k ö n y v éb ő l szárm azik (Dán.7:13), Jézus­
n ak olyan m éltóságjelzője, am ely eljövendő, világítélő
m űvére vonatkozik. Az Em berfiának a szeme olyan, m int
a tűz lángja, azaz m in d en t átható tek in te te elől semmi sem
m arad elrejtve, és a dicsőségének jellem zésére szolgál,
hogy a lábait k o h óban izzó arany érchez hasonlítja a lát­
nok. Az Em berfia szava a ten g erek fenséges és félelm etes
zúgásához hasonlít, am ely felülm úl m inden földi hangot.
Az Em berfia jo b b kezében a h ét csillag a világm indenség
feletti hatalom jele. A k é p n e k azonban figyelm eztető é r­
telm e van: a világhatalom e lv étetett a pogány istenektől és
a róm ai császároktól, s K risztus kezébe ad atott. A szájából
kijövő kétélű k a rd pedig Jézus bírói hatalm ának a jele.
A h ét levél a gyülekezet angyalához és egyben a gyü lek e­
zetnek szól, de az angyalokon nem a gyülekezet vezetői
értendők: az angyalok itt a gyülekezet m egszem élyesítői.
2. rész, 8 -1 1 . vers: a levélnek ez a része a gyülekezet
szenvedéséről beszél, am ely m ajd bekövetkezik. Az „ör­
dög" szó jelzi, hogy az em berek m ögött a gonosz em berfe­

183
letti hatalm a áll. E zért im ádkozik Jézus az ellenségeiért
(Lk.23:34). Az üldözés börtön form ájában jelentkezik,
közvetlen végrehajtói a róm ai hatóságok. A „tíz n ap " Dá­
niel 1:14-ből v e tt célzás, m egszabott, rövid időtartam ot
jelent. Az „élet koronája" kifejezésen koszorú értendő,
am elyet a görög-róm ai atlétikai versen y ek en a győztes ka­
pott. De a koszorú az istenek dísze is az a n tik világban, a
halhatatlanság, az örök élet jele. A halálig h ű K risztus­
kö v e tő k n e k nem á rth a t a „m ásodik halál"; vagyis a feltá-
m adottak köréből való kizárás, az örök kárh o zat b ü n teté ­
se távol m arad tőlük.
12-17. vers: K risztus ism eri azokat a körülm ényeket,
am elyek között a pergam oni gyülekezet él, és am elyekből
próbatétele szárm azik. Pergam on a m acedón-görög erede­
tű A ttalaidák n ev ű királyi család birodalm ának, a kis-
ázsiai A ttalának fővárosa volt. Találó jellem zés szerint az
ó korban Kis-Ázsia Lourdes-ja, ahová a korabeli tö rté n e t­
író, Philostrates szerint az „egész Ázsia összesereglett".
A város felett, 300 m éteres m agaslaton állt a Zeusz-oltár, a
világ h ét csodájának egyike (épült Kr. e. 181-139), ame­
lyet János a sátán tró n já n ak nevez. A v árosban A szklepi-
osznak, a gyógyítás isten én ek is v olt szentélye, sőt Kr. u.
29-ben felállították A ugustus császár szobrát, illetve
tem plom át Pergam onban. A gyülekezet ilyen körülm é­
n y e k között is m egtartotta K risztus nevét, azaz h ű m aradt
K risztushoz. Az „igaz b író" azonban látja en n ek a k ü lö n ­
ben dicséretre m éltó gy ü lek ezetn ek a hib áját is, am elynek
eltűrése és elhatalm asodása alapjában fenyegeti a g y ü lek e­
zet létét. Itt ti. voltak olyanok, akik „Bálám" tanításához
ragaszkodtak. A zsidó teológiában Bálám a ham is próféta
és a tév ta n ító k őse, aki Isten n é p é t bálványozásra, a po­

184
gány istentiszteleti ku ltu szo n való részvételre és a pogá-
ny o kkal való k everedésre akarta csábítani. Az ún. „niko-
laiták" és Bálám tan ításán ak követői ugyanazok. Isten Lel­
ke szól a 17. v ersben és Ő adja a „fület", a készséget üzene­
tén ek m eghallására. A győztes ígéretet kap az örök életre
való tápláltatásra. Az ígéret m ögött az a rem énység áll,
hogy az „utolsó id ő k b en " a szövetség ládája a m annával
e g y ü tt előkerül. A győztesnek a d o tt ígéret m ásodik része
az ókori am ulett és n é v k u ltu sz h á tte ré n e k ism eretében
érthető . A „fehér kövecske", egyfajta drágakő, rajta a tit­
kos név, egy istennév, ami sérthetetlenséget biztosít és
erőt kölcsönöz a kő tulajdonosának. Az „új n év ", am it a
hívő kap, am elyet csak a hívő ism er, K risztus neve, ő a
gyülekezet egyetlen védelm ezője m inden dém oni tám adás
ellen, a földi vándorlás veszedelm ei között. K risztus segít­
sége azonban h ath ató sab b m inden am ulettnél.
2. rész, 18-29. vers: T iatira Kis-Á zsiának jelen ték telen
városa volt, en n ek ellenére az itten i gy ü lek ezetn ek szól a
leghosszabb levél. Az eb b en szereplő „Jézábel" a tiruszi
e redetű, izraeli k irá ly n ő n ek a neve, aki pogány k u ltu sz t
h o n o sított m eg az északi országrészben (I.Kir.16; 21;
II.Kir.9. rész). „Jézábel" valójában ham is próféta, aki b ű n ­
re csábítja Isten népét, a gyülekezetei, de a k ísértéseknek
ellenálló hívő egyháztag „hajnalcsillagot" kap. A „Vé­
n usz", a hajnalcsillag a róm ai császárkultuszban a népek
feletti győzelem jelk ép e volt, itt azonban a csillag Jézus
győzelm ét jelenti.
3. rész, 12. vers: a levélben szereplő oszlop a re n d íth e ­
tetlen h itre utal. A Biblia oszlopnak nevezi Á brahám ot,
Izrael kegyeseit és K risztus apostolait. Isten n ev én ek fel­
írása egy tárg y ra Isten tulajdonjogát jelenti. Az új Jeru zsá­

185
 lem n ev én ek a felírása pedig a v árosban való polgárjogot
jelképezi. A kép m ögött az a róm ai-görög szokás áll, hogy
a császárkultusz főpapjának egy-egy tarto m án y b an a hi­
vatali ideje letelte u tán joga volt saját szobrát a császár
tem plom ában felállítani, és ráírn i arra a maga, az apja és
szülővárosa nevét.
4. rész, 1-8. vers: János előtt feltárul Isten m ennyei
trónterm e, am ely a benne folyó istentiszteleti szertartást
nézve akár Isten m ennyei tem plom ának is tek in th e tő . Az
apostol a n y ito tt ajtóban állva írja le a tró n term et, illetve
a tró n o n ülő Istent, aki a Keleten ism ert drágakövek színei­
ben jelen ik meg: a jáspis tö b b színben előforduló drágakő.
A sárdius - az új fordítás szerint: karneol; lelőhelyéről,
Szárdiszról k a p ta a n ev ét - vörösen csillogó kő. A sm aragd
ugyancsak többféle színű drágakő, m int ahogyan a szivár­
v á n y n a k is h a t színe van. Ezek a színek Ezékiel látom ásai­
ban szintén előfordulnak (Ez. 1:26-28), és arra utalnak,
hogy Isten világosság, aki hozzáférhetetlen fényességben
lakik. A huszonnégy vén fehér ru h áb an , fehér koronával
főpapi és k irályi tevékenységet végez; de nem em beri lé­
n yek, hanem Izrael huszonnégy papi ren d jét képviselik
Isten trónja körül. A hét lám pás az isteni teljesség jelképe,
illetve Isten szüntelen égő, azaz éb re n levő Lelkét szim bo­
lizálja. A négy élőlényről m ár beszéltünk, de nem em lítet­
tü k , hogy János látom ásainak ez a része volt az, am ely a
m űvészeket oly sokszor m egihlette. Mi A lbrecht D ürer
A pokalipszis-sorozatából m u ta tu n k be n é h á n y illusztrá­
ciót, és ebből láth atju k , hogy a m űvész m ilyennek képzel­
te Isten tró n te rm ét Jánossal, a huszonnégy vénnel, a hét
lám pással. H add jeg y ezzü k meg: János elrag ad tato tt álla­
pota nem hasonlítható a pogány vallásokból ism eretes

186
65. János evangélista a m ennyei trónterem ben. Jel. 4:1 8.

187
 eksztázishoz, m ert az apostol m egszűnik ug y an a földi vi­
lág szám ára, de em beri ö n tu d ata nem kapcsolódik ki, a
világgal való kapcsolata nem szűnik meg. D ürer ezt az álla­
potot úgy érzékelteti fam etszetén, hogy a m ennyei esem é­
n y e k alatt békés tájk ép et látu n k , hegyen ép ü lt várossal, tó
p artján levő kastéllyal. (65. kép)
5. rész, 1—11. vers: Já n o sa tró n o n ülőnek a kezében egy
k ö n y v e t lát, am ely belül és k ív ü l tele volt írva, és hét pe­
cséttel le volt zárva. A pecsétek arra u talnak, hogy az ok­
m ány Isten tökéletes és elrejtett, titk o s végzése. Innen
ered az ism ert m ondás: „hétpecsétes titok!" M ivel arra
senki sem v olt m éltó, hogy a k ö n y v e t felnyissa, János sí­
rásra fakad. A huszonnégy vén közül m egszólaló egyik
„angyali fejedelem " vigasztaló szavában szerepel a „Júda
törzséből való oroszlán - Dávid g y ökere" kifejezés: ez az
Ószövetség által m egjövendölt M essiás jelzője. A k ö n y v e t
átvevő Bárány, Jézus K risztus h ét szarva egyrészt az u ral­
kodói hatalm ának a jelképe, m ásrészt a h ét szeme az „Isten
hét Lelke", a Bárány Isten m in d e n ü tt jelenvaló, m indent
látó és tu d ó , és m in d e n ü tt ható Lelke teljességét m utatja.
A l l . v ersb en em lített „tízezerszer tízezer, és ezerszer
ezer", azaz százegym illió angyal szám ának semmiféle je ­
lentősége nincs, János ezzel csak a m ennyei seregek soka­
ságát kívánja érzékeltetni; azért ilyen körülm ényesen,
m ert az ő ko ráb an a milliós szám ot még nem ism erték.
6. rész, 1-8. vers: am int a Bárány feltöri az első pecsétet,
a négy élőlény közül az első hatalm as hangon előszólít egy
fehér lovon ülő lovast, ak in ek a kezében íj volt, fején k oro­
na, és győzelem a d a to tt neki. A négy ló látom ása vészhozó
jelenség. Az első lovas nem értelm ezhető sem K risztusnak,
sem az evangélium nak, am int erre tö b b bibliam agyarázó

188
próbál a J e l.19:11 és a M k .13:10 alapján követk eztetn i.
A jelenség egy tip ik u s nyilazó p á rth u s lovas képe. A párt-
husok a róm ai császárok korában g y ak ran b etö rtek a biro­
dalom ba. A m ásodik pecsét felnyitásakor egy tűzv ö rö s ló
jö tt ki. A vörös szín a vér jele is. L ovasának hatalm a volt,
hogy elvegye a békességet a földről. E nnek a lovasnak
nincsenek olyan jellegzetes vonásai, am elyeknek alapján
elhelyezhessük alakját a ko r tö rté n eté b en . A k ard a h áb o ­
rú je le (M t.10:34; M k.l3:7); azt jele n ti a vízió, hogy a vég­
ső id ő k b en soha nem láto tt h á b o rú k tö rn e k ki, am elyek az
egész lak o tt földet sújtják. A h arm adik pecsét felnyitása­
kor m egjelent fekete ló lovasának kezében a m érleg az
éhínség jele (M k.l3:8). Az ókori csillagjóslásban, illetve a
kalen d áriu m o k b an a „M érleg" csillagkép rossz aratást,
szűk e sztendőt jele n te tt. Ha egy m érce búza egy dénár, ez
azt jelenti, hogy egy m unkás a n ap i k eresetéért csak any-
n y it vehet, am ennyit aznap felél. Kezétől a szájáig él. Bár
a h arm adik élőlény azt a parancsot adja a lovasnak, hogy
az „olajat és a b o rt ne b á n tsd ", de ezen képletesen azt kell
é rte n ü n k , hogy a lu x u sc ik k e k et élvező gazdagok sem
érezh etik m agukat biztonságban, ha a nép széles rétegei
éheznek. A neg y ed ik fakó vagy „h u llaszín ű " ló és rajta a
halál, s az alvilág kard jáv al letarolja, am it az első három
m eghagyott. A négy ló a színével em lékeztet a Zakariás
látom ásában olvasható négy szekérre, am elyekbe k ü lö n ­
böző színű lovak v an n ak fogva, és a négy égtáj felé igye­
keznek, hogy elvigyék Isten parancsát (Zak. 1:1-7; 6:1-8).
Jánosnál a négy ló k ü lö n -k ü lö n járja be a földet. D ürer
fam etszetén az apokalipszis négy lovasa a bibliai leírással
ellen tétb en fo rd ítv a jele n ik meg: első h ely en lovagol a ha­
lál lovasa, a kezében nem k ard o t, hanem három ágú vasvil­

189
lát tart; a m ásodik helyen látju k a m érleges lovast; a h a r­
m adikon a kardos, a neg y ed ik en az íjas lovast. (66. kép) Az
5-6. pecsét k in y itásán ak jele n eté t a 67. kép en látjuk.
7. rész, 1-8. vers: az ókori szem lélet szerint a föld nég y ­
szög alakú volt, a négy angyal a négy szögletről fúvó szelet
ta rto tta vissza. Az „elpecsételés" alatt Isten tulajdonjogát
értjü k , és ez a pecsét az őskeresztyének hite szerint a ke-
resztség volt. A 144 000 elpecsételt em ber, illetve szám
Izrael tiz e n k ét törzséből eg y en k én t kiv álaszto tt 12 000 lé­
lekre utal. D ürer fam etszetén a négy angyal k ard d al a ke­
zében tartja féken a szeleket. (68. kép)
8. rész, 1-13. vers: a h e te d ik pecsét felnyitását kö v ető ­
en „csend" lett a m en n y b en , s ez a világ terem tését m eg­
előző állapotra utal; itt az új terem tést m egelőző feszült
várakozás jeléről van szó. A hét angyal hét trom bitával a
kezében áll Isten tró n ja előtt. A trom bita az utolsó idők
bekövetkezését jelző han g szerk én t szólal m ajd meg;
e g y éb k én t ez istentiszteleti hangszer is volt az Ó szövet­
ségben, vagy harci k ü rtk é n t is szerepelt. A füstölő oltáron
o tt van n ak a szentek im ádságai. A n y o lcadik angyal arany
töm jén tartó b an sok töm jént, az áldozathoz használt füstö­
lőszert tesz a szentek im ádságához. A töm jén és az im ádság
használata a 141. zsoltárból ered. A négy első trom bitaszót
kö v ető esem ényekben az egyiptom i csapások ism étlődése
figyelhető meg, kozm ikus m éretekre kiv etítv e. Em ellett
feltűnő a k atasztrófák súlyosságának fokozódása is. Az
„Ü röm " n e v ű csillag az A rtem isia absin th iu m n e v ű nö­
v é n y re utal, nem m érges, sőt g y ó g y n ö v én y n ek számít,
azonban m int vallási szim bólum a keserűség jele. Az ég
közepén átrep ü lő sas, am ely különleges m ódon „beszél",
csak János látom ásaiban fo rd u l elő. A h e te d ik pecsét feltö-

190
66. Az apokalipszis négy lovasa. Jel. 6:1-8.

191
67. Az ötödik és a hatodik pecsét kinyitása. Jel. 6:9-17.

192
68. A szeleket fékentartó négy angyal. Jel. 7:1-8.

193
résének és a négy első trom bitaszó m egszólalásának m in­
den következm énye jól látható D ürer m etszetén, elannyi-
ra, hogy a repülő sas szájához ezt a szöveget írta: „W eh
e rd e" - ti. jaj azoknak, akik a földön laknak, az „E rde"
ném et szó m agyarul a földet jelen ti, a „ w eh " pedig a jajt.
(69. kép)
9. rész, 1-12. vers: az ö tödik trom bitaszó által k iv álto tt
esem ények részben a nyolcadik egyiptom i csapáshoz (II.
Móz. 10:1-6), részben a Jóel 1-2. részben leírt sáskajárás­
hoz hasonlítanak. Az angyalnak a d ato tt „alvilág m élysé­
gének k u lcsa" kifejezésben a gonosz lelkek töm löcének
kulcsa érten d ő (Lk.8:31); ez viszont Jézus kezében van
(Jel. 1:18), de m ost egy angyal k a p ta meg, aki hullócsillag
form ájában érkezik a földre, hogy a dém oni erő k et rásza­
badítsa az em bervilágra. Az ókori elképzelés szerint a m in-
denség három réteg b en hely ezk ed ik el: fen n a m enny, Is­
ten és a m ennyei lények lakóhelye; középen a föld, az em­
berek és a földi élet, n ö v én y ek és állatok világa; lenn, a
föld alatt pedig a halo ttak és a gonosz lelkek világa.
A m élységben pedig tű z van. A látom ás szerint a m élység­
ből előbb füst tö r elő; ez elhom ályosítja a nap o t és a leve­
gőt. A fü stb ő l sáskákhoz hasonló lén y ek jö n n e k elő; de
ezek nem sáskák, hanem valam i fantasztikus, dém oni
szörnyek, ezért nem á rta n ak a nö v én y zetn ek , csak az em­
bereknek; azoknak, a k ik n e k „nincs az Isten pecsétje a
ho m lo k u k o n ". A szörnyek a skorpió csípéséhez hasonló
k ín t okoznak az em bereknek; ez azonban nem testi, h a ­
nem lelki szenvedés. A dém onok hatalm a öt hónapig tart,
vagyis am ennyi a sáska életideje. A baddón, illetve A pol-
lüón az alvilág k irály án ak neve h é b e rü l és görögül, ma­
gyarul: pokol, pusztító. T öbb írásm agyarázó szerint az

194
69. A hét harsonás angyal. Jel. 8:1-13.

195
A b ad d ó n név A ugustus császárra vonatkozik, m ert A pol­
lót - illetve A pollont - v éd ő isten k én t tisz te lte . Ez a sokféle
tulajdonsággal felru h ázo tt isten tö b b ek között elpusztí­
to tta azokat, akik atyja, Zeusz parancsát nem teljesítették.
Téves azonban az A b a d d ó n -A u g u stu s párhuzam felállítá­
sa, m ert a látom ásnak semmiféle k o rtö rté n e ti háttere
nincs.
13-21. vers: az utolsó idők retten etes p u sztításait a sza­
badon bocsátott négy angyal által v ezetett sereg hajtja
végre a földön. A lovasok szám ának - am ely húszezerszer
tízezer, azaz kétszázm illió — nincs jelentősége; ez csak a
seregek legyőzhetetlen voltára utal. H asonlóképpen a lo­
vasok páncéljának színe és a lovak feje csak dém onikus
m iv o ltu k hangsúlyozására szolgál. Az em bereket a tűz,
füst és a kén ölte meg, am ely a lovak szájából kilövellt.
A kén a pokol k ín jának szim bólum a. A tűzokádó, orosz­
lánfejes, kígyófarkas lovak a terem tés ren d jén ek felforga­
tását jelk ép ezik . A rra, hogy m en n y ire el lehet tév e d n i a
Jelenések k ö n y v é n e k szektás m agyarázatában, jó példa,
hogy egyes teológusok ezekben az ap o k alip tik u s lén y ek ­
ben m odern harci eszközöket v éln ek felfedezni, vagyis a
lovak repülőgépek, a fejü k b en és fark u k b a n a fegyverek
a rep ülőgépek fedélzeti fegyverei és a b o m baterhük.
A fü st a gépek által h ú z o tt kondenzcsík; a tű z és a kén az
atom bom ba p u sztítását jelképezi. D ürer a bibliai leírás
szerint ábrázolja a négy angyal pu sztítását a földön az álta­
la készített m etszeten, és ezen az is látszik, hogy az angya­
lok nem tesznek k ülönbséget az öldöklésben, m ert a h ar­
m adik angyal é p p en a tiarás p áp át készül levágni a kard já­
val; a pápa m ellett egy koronás em berfej fekszik. (70. kép)
10. rész, 1—11. vers: az „erős angyal" Gábriel, ak in ek

196
70. A négy pusztító angyal. Jel. 9:13-21.

197
állandó jelzője az „erős", de a neve „Isten férfia" is lehet.
A szivárvány a feje fölött és n ap k é n t sugárzó arca földön­
túli hatalm át és m éltóságát fejezi ki. Lábai tűzoszlopokhoz
hasonlóak, bal lábát a tengerre, jo b b lábát a szárazföldre
helyezi. A „tenger és a föld" kifejezés az Ó szövetségben a
világ teljességének jelképe. Ezékiel látom ásaiban a prófé­
tán ak egy tekercset, Jánosnak pedig egy kö n y v ecsk ét kell
m egennie, am elynek az íze egyszerre édes és keserű. Édes,
m ert benne v an az evangélium , keserű, m ert ítéletet ta rta l­
maz. D ürer m etszetén a bal felső sarokban ábrázolt „szö­
vetség ládája" a l l . részben szereplő, Isten m ennyei tem p­
lom ában m egjelenő ládára utal. (71. kép)
11. rész: Ezékielnél angyal m éri meg a jeruzsálem i tem p­
lom ot - 40. rész - , itt viszont ezt a jelképes m u n k át János
végzi. A feladat valóban jelképes, m ert a m ennyei Jeru zsá­
lem ben nincs tem plom . Isten két tan ú ján ak zsákruhája a
b ű n b á n a t szim bólum a. Ezékiás k irály Ezsaiás próféta sza­
vára „m egszaggatta ru h áját, z sák ru h á t ö ltö tt" (II.
Kir. 19:1). A k ét ta n ú kü ld etésén ek ideje 1250 nap, ami 42
hónappal, illetve három és fél évvel egyenlő; a 9. versben
szereplő három és fél n ap a szent hetes szám felét jelenti.
Sodorna a gonoszság, E gyiptom a m egkem ényedés és ko-
nokság m egtestesítője. A hetes szám ism ét felb u k k an a
Jeruzsálem ben e lp u sz tu lt hétezer em ber szám ában. Itt ol­
v asu n k a szövetség ládájáról, am ely a Salam on által é p íte tt
tem plom ból elveszett, de a zsidó váradalom szerint az
utolsó id ő k b en meg fog jelenni.
12. rész: a látom ás egyik főszereplője a „n apbaöltözött
asszony", aki az ókori n ép ek m itikus „ég k irály n ő jé"-n ek
felel meg, és csillagöltözetet visel, a hold sarlóján áll, a
tiz e n k ét csillag Izrael tiz e n k ét törzsét jelképezi. Az ókor-

198
71. János megeszi a könyvet. Jel. 10:8-11.

199
ban a női alak gyak ran szerepelt nép ek vagy városok szim­
bólum aként. Az Ó szövetség Izraelt „Sión leán y án ak " ne­
vezi (Ézs.l:8; Je r.4:31). A középkori egyház a napbaöltö-
zött asszonyban M áriát, Jézus anyját vélte felfedezni. Ez
a felfogás azonban tarth ata tla n , m ert bár az asszony v á ra n ­
dós volt, de nem csak a Messiás, hanem a h ív ő k any jak én t
is em líti a 17. vers. A m ennyei jel teh á t az ó -és újszövetségi
n ép et ábrázolja, am elyből a M essiás tám ad. Az asszony
ellensége, a hétfejű, tízszarvú sárkány az an tik k o r képze­
letében a zűrzavar m egtestesítője, a tű zvörös szín a babilo­
ni és egyiptom i m itológia n y elv én a gonosz, az ördögi ha­
talm ak jellem zője. A sárkány hatalm át az m utatja, hogy
képes az Isten által tere m te tt világ rendjét, a csillagrendet
is m egzavarni, viszont arra képtelen, hogy a fiúgyerm eket
elnyelje, m ert ez „ elrag ad tato tt" Isten trónjához, Isten
m ennyei tem plom ába, hogy m ajd „vasvesszővel" legeltes­
se népét. A vasvessző az ókori király o k pászto rb o to t u tá n ­
zó jogara, a világhatalom jelképe. Az eljövendő M essiás
hatalm áról beszél a 2. zsoltár 7. és 9. verse. Erről a 331.
dicséret 2. versében így énekelünk:

„Ó szentegyház, h iv ek boldog országa!

M ily édes ez a Jézus királysága!
Szelíd, szegény ez és alázatos,
De nagy hatalm ú és csodálatos.
Igaz ez és a bű n b ő l szabaditó,
A b ű n t, halált és n ép ek et hóditó;
Vasvesszővel birja ellenségét,
De szelíden őrzi örökségét."

200
 A fiúgyerm ekkel e g y ü tt az asszony is m egm enekül, a
pusztába fut, am ely Izrael népének, D ávidnak, Illésnek
m enedékhelye volt. Az ezerkétszázhatvan nap egyenlő
három és fél évvel; ez a szent hetes szám fele. Krisztus
születésének, a sátán feletti győzelm ének szokatlan leírá­
sát találjuk János látom ásában, de a szabadító fiúgyerm ek,
aki megöli a sárk án y t, az ókori m itológiák g y ak ran előfor­
duló szereplője. (72. kép) Ism eretes a népm esék hétfejű
sárkánya, am elyet a királyfi vagy a legkisebb fiú győz le.
A Jelenések k ö n y v é b e n ez a hős M ihály arkangyal, aki
angyalaival eg y ü tt harcba száll a sárkánnyal, és a sárk án y t
levetik a m ennyből. M ihály arkan g y aln ak a sárkány fölött
a ra to tt győzelm e a képzőm űvészet k e d v e lt tém ái közé ta r­
tozott. (73. kép) A sárkány vagy kígyó, m iután a m en n y ­
ből lev ettetett, a földön folytatja harcát az asszony és u tó ­
dai ellen. Isten azonban csodálatos m ódon m egm enti az
asszonyt: sasszárnyakon a pusztába rep íti. A kígyó újabb
próbálkozása az asszony elpusztítására ism ét k u d arco t
vall, m ert a vizet, illetve a folyót a föld elnyelte. A kép
term észeti h áttere a sivatagban eltűnő folyók.
13. rész: a sárkány visszavonul ugyan, de a tengerből
egy tízszarvú és h étfejű fenevad jö n elő, a szarvakon koro­
nával, a fején „istenkárom ló" nevekkel. A fenevad a D áni­
el látom ásaiban m egjelenő négy v ad állatn ak az együttes
tulajdonságait viseli m agán: alakja a párducéhoz, lába a
m edvééhez, szája az oroszlánéhoz hasonló (D án.7:7).
A legjelentősebb bibliam agyarázók a jelenség k o rtö rté n e ­
ti értelm ezése m ellett foglalnak állást, vagyis a Jelenések
k ö n y v é n e k 13. részét a császárkultusz jeg y éb en K risztus
és a kereszty én egyház ellen kü zd ő róm ai állam hatalom ra
v o n atkoztatják. Az istenkárom ló nev ek a császárkultusz-

201
72. A napbaöltözött asszony. Jel. 12. rész.

202
73. M ihály arkangyal harca a sárkánnyal. Jel. 12:7.

203
ban használt felségjelzők: fenséges, isteni, isten fia, m eg­
váltó, úr és isten. Ha ezeket a jelzőket valam ely em ber
m agára ruházza, az az élő Isten t károm olja. A tenger,
am elyből a fenevad előjött, a Jelenések k ö n y v én ek olvasói
szám ára egyértelm űen a Földközi-tenger volt. A fenevad
egyik feje halálos sebet k ap, de m eggyógyul, és ezzel u tá ­
nozza K risztus halálát és feltám adását. A 14. vers m utatja,
hogy a fen ev ad n ak eb b en a tetté b e n jelszerű utalás van.
A célja az, hogy az em bereket vallási eszközökkel, itt ép­
pen K risztus utánzásával elám ítsa, m egtévessze, és saját
im ádására késztesse, szolgálatába állítsa. A halálra sebzett
fej a 17. rész 9. verse szerint n y ilv án v aló an egy királyi
szem élyt jelen t, a birodalom egyik császárát. A célzás leg­
in k áb b N éró szem élyére illik, akiről halála u tán sokáig
olyan legendák terjed te k el, hogy él, és keletről, a p á rth u -
sok birodalm ából visszatér (lásd L. Feuchtw anger: A ha­
mis N éró cím ű regényét).
A m ásodik fenevad a föld alól jö n elő, két szarva van,
m int a bárán y n ak , de a szarva a sárkányéhoz hasonló. Az
ilyenekről Jézus úgy beszél, m int az önm agukat b árán y ­
nak álcázó farkasokról (Mt. 7:14). A fene vad, a ham is p ró ­
féta, jele k et tesz, hogy eltévelyítse az em bereket. A jelek
egyike az Ó szövetségből ism ert prófétai jel utánzása. M int
ahogyan Illésnek a kérésére Isten tü ze t bocsátott le az ég­
ből (I.Kir. 18:38; II.Kir. 1:11), ehhez hasonlóan a ham is p ró ­
féta is véghezviszi, hogy tű z szálljon le az égből. A fenevad
a ham is próféta szavára megszólal. Az ókori vallásban gya­
kori hiedelem ként terjed t el a mozgó és beszélő bálvány-
szobrolc legendája. A fenevad m in d e n k it a saját pecsétjé­
vel jelöl meg, ez a gyakorlat a rabszolgák b irto k b av ételé­
nek m ódja volt. János a fenevad n ev én ek szám át is közli:
204
 666. A zsidóknál és görögöknél m inden szónak m egvolt a
megfelelő szám értéke azáltal, hogy a szó m ind en betűje
valam ilyen szám nak felelt meg, illetve a zsidóknak és gö­
rögöknek nem vo ltak k ü lö n szám jegyeik, b e tű k k e l jelöl­
ték az egyes szám értékeket —pl. a = 1, b —2, i = 10 stb. - ,
ezért m inden szót k ö n n y e n át leh etett szám értékre írni.
A 666 sok gondot okozott az írásm agyarázóknak, ab b an
azonban m egegyeztek, hogy m inden ko r az ép p en élő
zsarnokra, esetleg ellenszenves em berre v o n a tk o z tatta a
666-ot. A keresztyénség II. századában Caligula császárt
jelképezte a 666-os szám, de úgy, hogy a 666-ot m egváltoz­
ta ttá k 616-ra, m ert csak így jö tt ki az elképzelt Caligula
. név, de lett a 666-ból Ju lian u s A postata, a h ite h a g y o tt
császár, A ttila, M oham ed, Loyola, L uther, N apóleon. Ha
azonban a 666-ot héb er b e tű k k e l h ely ettesítjü k , ak k o r
N éró császár neve lesz az eredm ény. A titokzatos 666-os
szám te h á t m in d e n k é p p en a Jelenések k ö n y v é n e k m egírá­
sa idején fellépő valam elyik róm ai császár neve. D ürer
m etszetén a fenevadat im ádók sorában to prongyos, kala­
pos, tu rb án o s, püspöksüveges, koronás alakokat láttu n k .
(74. kép)
14. rész, 1-5. vers: a Sión hegye az a hely, ahol a zsidó
váradalom szerint a M essiás meg fog jelen n i ítélettartásra
(Jóel 2:1). A 144 000 elpecsételt lélek a 7. rész 1-8. versei­
hez képest új vonásokkal tű n ik fel János látom ásában.
Kétség nélk ü l m in d k ét h ely en ug y an arró l az ü d v ö zü lt, vá­
lasztott seregről v an szó, am elyet elpecsételtek Istennek,
ezek azonban olyanok, „akik nő k k el nem szennyezték be
m agukat". A Jelenések k ö n y v e és az Ú jszövetség egészébe
azonban nem illeszthető be az a nézet, hogy a látom ásban
szereplő ü d v ö z ö lte k gyülekezete csak nő tlen vagy szűz

205
74. A fenevad imádása. Jel. 13. rész.

206
75. A sárospataki főiskola címere. Jel. 14:7.

207
férfiakból állhat, vagyis a 144 000 nem az aszkéták egy kis
csoportja, hanem azok, ak ik nem estek áldozatul a bálvá­
nyozásnak, vagyis a k ö n y v írása idején a császárkultusz­
nak, hanem k ö v e tté k a B árányt, „ahová csak m egy".
6—13. vers: „az ég közepe", a zenit az ókori világszem lé­
let szerint (am elyben a föld lapos koronghoz hasonló) az a
hely, am elyet m in d e n ü n n e n látni lehet. Az angyal hatal­
mas hangon hird ette: „Féljétek az Istent, és adjatok néki
dicsőséget." Ez az angyal k e rü lt az 1531-ben a lap íto tt sá­
rospataki Kollégium cím erébe, és ez az ige lett a főiskola
jelm ondata a XVII. század óta. (75. kép) Az angyal szózatá­
ban szereplő Babilon az Ó- és Ú jszövetségben e g y arán t a
gonoszság m egtestesítőjét, Rómát jelenti. B abilonnak és
Róm ának ugyanaz a bűne: a pogány vallást ráerőszakolta
az uralm a alatt lévő népekre. A h arm adik angyal m ondja
ki az ítéletet, am ely azokat sújtja m ajd, akik a fenevadat
im ádták, és bélyegét felvették. Ezek in n i fognak Isten ha­
ragjának bó d ító an fű szerezett borából, vagyis a legsúlyo­
sabb ítélet vár rájuk, tű zb e n és k é n b e n k ín o ztatn ak a Bá­
rán y és az angyalok előtt. A tű z és a kén Sodoma és Gomora
p u sztu lásán ak képéből v e tt hasonlat, am elyet János az
utolsó ítélet borzalm ának illusztrálására használ.
14-20. vers: az ítélet három szoros kih ird etése után
m egjelenik az Em berfia, a Dániel kö n y v éb ő l és az evangé­
lium okból ism ert szem ély, aki m egvalósítja Isten országát,
diadalra ju tta tja Isten ak aratát (Dán.7:13; M k .13:26;
14:22). K irályként, hom lokán aran y k o szo rú v al jelen ik
meg, kezében sarló, az ítélet jele, a fehér felhő fényessége
m ennyei m éltóságának jele, egyben an n ak a váradalom -
n ak beteljesedése, hogy az Em berfia, az „ég felhőin" Isten ­
től jö n és Isten t képviseli. Az aratás a prófétai jellcéprend-

208
szerben az ítéletet jele n ti (Jóel 4:13; M k.4:29). U gyanerre
utal a szüret. A szőlőprés kozm ikus nagyságra v e títe tt ké­
pe az ítélet teljességét jelenti, és a város, am elyről a 20. vers
szól, Jeruzsálem , m ert a zsidó váradalm ak szerint Isten
Jeruzsálem ben hajtja végre az ítéletet, Josafat völgyében
(Jóel 4:2), m ialatt Izrael a szent h ely en sértetlen m arad.
A folyam ként kiöm lő v ér á rad atán ak ez a m eghatározása:
„a lovak zablájáig ezerhatszáz fu tam n y ira", szintén az íté­
let borzalm ának a leírásához tartozik. Az ezerhatszáz sta­
dion - egy stadion = 192 m - a csatam ező nagysága, de
jelképes szám, a négyes szám nak sokszorosa. A „város" is
szim bolikusan értendő, az a hely, ahol a v álasztottak az
ítélettől m entesek m aradnak.
15. rész: az ü v egtenger a 4:6-ból m árism ert, Isten trónja
alatt elterülő m ennyei tenger, am ely m ost tűzzel, az ítélet
villám aival veg y ített. A M ózes ének éb en az a dicsőítés
zen d ü l fel, am ely a k k o r h an g zo tt el, am ikor Isten a Vörös­
ten g eren át m egm entette Izraelt (II.M óz.15).
16. rész: ez a fejezet tu la jd o n k é p p e n bevezetés a Bábel
m egsem m isítéséről szóló látom áshoz. A h ét kehelyvízió,
de különösen az utolsó három m ár m agának az ítéletn ek a
szem léltetése is. A h ét látom ásban egyre fokozódnak a csa­
pások, a fene vad k ö v ető in ek a fájdalm ától, egészen a világ
m egrendüléséig és a városok pusztulásáig. Végül a föld
pusztasággá lesz. Az em berektől elv étetik az élet m inden
lehetősége. Ezért nevezi ezeket a csapásokat a 15:1 „hét
utolsó csapás"-nak, ezért m ondja a szentélyből előtörő ha­
talm as hang: „m eg tö rtén t". A h ét k eh ely vízióban sok a
hásonlóság a 8—9. részben olvasható h ét trom bitaszó-láto-
m ással és az egyiptom i tíz csapással. A 16. vers m egnevezi
azt a helyet, ahol a fenevad és szövetségesei összegyűlnek,

209
hogy ki ellen, arról egyelőre nem szól a látom ás, csak m ajd
a 19. részben. A hely neve H arm agedón, héb erü l H ár Meg-
iddó, azaz M egiddó hegye, a zsidó hagyom ány szerint Kár-
mel, am elynek n y ú lv án y a in ál v olt M egiddó erődítm énye.
Kármel hegye Illés és Baál-papolc tö rté n eté b en úgy szere­
pel, m int a gonoszság hegye (I.Kir. 18:21). M egiddónál
győzte le Izrael serege Sisera had ait (Bir.4.rész), és ide
g y ű ln ek egybe a fenevad és szövetségesei, hogy végső csa­
pást m érjenek Isten Igéjére, de ez a hely lesz a vesztük.
H arm agedónról sok találgatás folyt a bibliam agyarázat
tö rté n ete folyam án, de mi nem m o n d h atu n k tö bbet, m int
hogy ez a hely Isten utolsó ítéletének és K risztus győzel­
m ének a jelképes kifejezése.
17. rész, 18-, vers: az angyal Jánosnak m egm utatja a
„nagy B abilont", am elyen nem sokára v ég rehajtják az íté­
letet. A város első jelzője „a nagy parázna, aki nagy vízen
ül". Ó szövetségi kifejezési m ód egy-egy gonosz és bál­
ványim ádó v árosnak a „p arázn a" n évvel való illetése
(És. 1:21; N a h .3:4; Hos.4:12; Ez. 16:15). A régi Babilon a szó
szoros értelm ében sok vízen „ ü lt", az E ufráteszből vezető
öntözőcsatornák között é p ü lt (Takács Béla: H íres ép ü letek
a Bibliában. Babilon palotái. R eform átusok Lapja. 1985.
22. szám). Rómát csak a T iberis szeli k etté, de am int a 15.
versből látjuk, az „aki a nagy vízen ü l" kifejezés nem föld­
rajzilag, hanem képletesen értendő. Római vallási értelem ­
ben v e tt paráznasága egész E urópára k ite rje d t. A „paráz-
naságnak bora", am elyet m inden leigázott és vele szövet­
séges n é p n e k kínál az „isteni császár", a halandó em ber
im ádata az élő Isten hely ett. Az angyal Jánost a „p u sztá­
ba" viszi „lélekben". A puszta itt nem azonos a 12:6-ban
em lített nap b aö ltö zö tt asszony tartózkodási helyével, ha­

210
nem m enedék, ahol az egyházat szim bolizáló n ap baöltö­
zött asszony ellentéte, a vörös fenevadon ülő asszony jele­
nik meg. Az ókori keletről reánk m aradt ábrázolások sze­
rin t az istennők gy ak ran valam ilyen állaton, ren d sz e rin t
vadállaton állva vagy lovagolva jele n n ek meg. Az isten k á­
rom lás nevei a fenevadon ugyanazok, m int am elyekkel a
13:1-ben találkozunk. A fenevadon ülő asszony fel volt
ékesítve drágakövekkel és gyöngyökkel. A b íb o r és a
skarlát a róm ai császár és a róm ai lovagok színe. Kezében
az aran y p o h ár, am ely tele „utálatossággal és paráznaságá-
nak tisztátalanságaival". A p o h ár tartalm a ugyanaz, m int
a 2. v ersb en jelzett bor, a császárkultusz szédítő bora,
am elytől m egrészegedtek a népek. Az asszony hom lokán
ott állott a neve, am ely felfedte lén y én ek titk át. Ez újra a
jelenség Róm ával való kapcsolatára utal, ugyanis a róm ai
k u trizán o k hom lokszalagukon viselték a n e v ü k e t. Külö­
nösen fig y eln ü n k kell a fenevadon ülő n ev éb en az „u tála­
tosság" szóra. Ez Dániel k ö n y véből ered (Dán.9:27; 11:23;
12:11). In n en v e tte át Jézus is (M t.24:15; M k .13:14). Az
„utálatosság" eredetileg a Jeruzsálem et és Isten n ép ét
pusztító, a tem plom ot m egszentségtelenítő szörnyetegre,
IV. A ntiochos E piphanes (Kr. e. 171-164) szeleukida u ral­
kodóra vonatkozik.
7-18. vers: az angyal előbb azt m agyarázza meg, hogy
mi a fenevad, m ajd a h é t fej és a tíz szarv értelm ezése kö­
vetkezik. A fenevadról ezt a furcsa m eghatározást olvas­
suk a 8. versben: „volt és nincs, és fel fog jö n n i az alvilág­
ból, és pu sztu lásra m egy". Itt a fenevad a n tik risz tu si já té ­
káról, vagyis a visszajöveteléről v an szó. M int ahogy u tá ­
nozta Jézus halálát és feltám adását (13:3), m ost utánozza
Jézus visszajövetelét. A „h ét fej és a h ét h e g y " ism ét Ró­

211
m ára vonatkozik, ugyanis a város h ét hegyen épült, a hét
fej h ét k irá ly t jelen t, ak ik en egyes írásm agyarázók h ét ró­
mai császárt értenek, k ö z tü k a visszatérő N érót, ő szemé­
lyesíti meg nyolcadik u ralk o d ó k én t a fenevadat. A tíz
szarv Dániel szerint tíz k irá ly t jele n t (Dán.7:24), akik a
fenevaddal szövetkeznek. N érót a p á rth u s seregek élén
v á rtá k vissza; egyértelm ű a m agyarázat, hogy a tíz király
a tíz p á rth u s h elytartó, a satrapák m egszem élyesítője, an­
nál is in k áb b , m ert a 16:12 szerint a „keleti k irály o k " ré ­
széről fenyegeti a veszély Rómát. A „v izek", am elyeken a
nagy parázna ül, a n ép ek et jelen tik , am elyeken Róma u ra l­
kodik. A vizek teh á t új szim bolikus jelen tésb en fo rdulnak
elő. A fenevad és a tíz király, m ielőtt a Bárány ellen tám ad­
nának, Babilont, azaz Rómát, a nagy p aráznát sem m isítik
meg. Itt újra felb u k k an a keleti seregek élén visszatérő,
Rómát elpusztító N éró alakja. A fenevad és szövetségesei
ak arv a-ak aratlan u l Isten ítéletét hajtják végre. Isten be­
építi terv eib e a gonosz m un k áját is, főképpen ítéletei vég­
rehajtásában.
18. rész: Babilon pusztu lását a „hajósok" is gyászolják,
azonban sem a hajósok, sem a hajó nem azonos Noé b árk á­
jáv al és a benne m egm enekült családjával. Ezek a hajósok
a saját veszteségüket, a kereskedelem ből szárm azó hasz­
not siratják. Babilon pu sztulását előzőleg egy angyal je lk é ­
pes cselekm énnyel adja tu d tu l: egy m alom kőhöz hasonló,
hatalm as követ dob a tengerbe. Ez a cselekm ény Jerem iás­
nál is előfordul (Je r.51:63-64). A m alom követ Jézus a
gyerm eki alázatról m o n d o tt tan ításáb an em líti (M t.l8:6;
M k.9:42; Llc.l7:2), és ez m ind a három helyen a pusztulás
jelképe. Toldi M iklós szintén m alom követ d o b o tt az őt
gúnyoló k ato n ák közé, ak ik közül egy m eghalt. D ürer

212
76. A nagy parázna Babilon. Jel. 17—18. rész.

213
m etszetén a 17-18. részek esem ényei a földön és az égben
játszó d n ak le. A képen alul látjuk a „nagy parázn át" a
fenevadon, kezében az aranyserleggel, nem pedig „p o h ár­
ral", ahogy a 17:4-ben olvassuk. Jóllehet a Biblia a „ser­
leg" szót nem használja, a m űvész ezt az apróságot nem
vette figyelem be. Az égből alászálló angyal igazi malom­
kö v et ta rt a kezében, am elyet m ajd a tengerbe vet. (76.
kép) Bőd P éter a lexikonában ezt írja: „Régen az igen nagy
tzégéres b ű n ö sn ek a nyakára m alom -kő k ö tte te tt, s úgy
v e tte te tt a tengerbe, hogy hirtelenséggel a tenger m élyére
le-vonná, hogy a levegő-eget ne fertéztetné-m eg. Ezzel
azért elő adatik, valakinek h irtelen és tellyességgel való
veszedelm e." A róm ai k atolikus egyház szentjei közül
K rispinus, K rispianus, K risztina, Q uirinus, Vince, Bálint
jelv én y e a m alom kő. Q uirinus püspököt, aki a IV. század
elején P annóniában is m ű k ö d ö tt a keresztyén h it terjeszté­
sében, m alom kővel a n y a k á n d o b ták a görögországi Siba-
ris folyóba.
19. rész, 1-5. vers: a Babilon pusztulása feletti m agasz­
taló én ek b en három szor hangzik el a zsidó istentiszteleti
ren d ta rtá sb ó l á tv e tt és a k eresztyénségben is m eghonoso­
d o tt „H alleluja" - dicsérjétek az Urat. A m ásodik Halleluja
u tán Babilon örök ítéletének jelképes kifejezése k ö v e tk e ­
zik: „A füstje is felszáll örökkön-örökké!" Ez a kép Sodorna
és Gomora ítéletének elbeszéléséből való (I.Móz. 19:28).
M int ahogyan a földrengés és v u lk án k itö ré s által örökre
elsüllyedt gonosz városok helyéről csak a füst száll fel,
hasonló sors ju t osztályrészül örökre a gonosz és parázna
B abilonnak. Az angyali k arok éneke behatol a m ennyei
szentélybe, és o tt csatlakozik hozzá a huszo n n ég y véné és
a négy élőlényé, akik leb o ru lv a im ádták az Isten t azáltal,

214
hogy m egism ételték az angyali k arok halleluja-kiáltását,
és ám ent m o n d tak rá. Itt az „ám en" a terem tm ény hódola­
tát jelen ti az igazi Isten előtt.
6-10. vers: a m ásodik győzelm i him nusz a Bárány m e­
nyegzőjéért, a m egváltás órájának az eljöveteléért m ond
dicséretet. Az ókori Keleten ism ert volt, hogy az istenek
házasságra lépnek az em ber leányával. Az a n tik világ tö r­
ténetéb ől az is ism ert m otívum , hogy egy uralk o d ó jelk é ­
pes házassági szövetséget k öt egy várossal. Az Ó szövetség
ezt a régi vallástörténeti hagyom ányt pogányos tartalm á­
tól m egtisztítva veszi át, és az Úr, valam int választott népe
kapcsolatára alkalm azza (Hós.2:19; Ézs.64:6; Ez. 16:7). Ez
az ószövetségi szim bólum készíti elő a K risztus és az egy­
ház viszonyának vőlegény-m enyasszony, férj-feleség
bensőséges kapcsolatával való ábrázolását. K risztus
m enyasszonya, az egyház az ü d v tö rté n e t céljához é rk e ­
zett: „készen v a n ", hogy hosszú várakozás, szenvedés és
küzdelem u tán egyesüljön U rával, an n ak üd v ö zítő je le n ­
létében éljen. Babilon, a nagy parázna b íb o rb a öltözött és
drága ékszerekkel cicom ázta fel m agát, az egyház ellenben
csak „tiszta gyolcsba" öltözik. A zért jele n ti a tiszta és
fénylő gyolcs „a szentek igaz cselekedeteit". M inden
„m egadatott" neki, te h á t „ezek azok, ak ik jö tte k a nagy
nyom orúságból és m egm osták ru h á ju k a t és k ife h é ríte tté k
a Bárány v éréb en ". Újra látjuk, hogy a sokak által hián y o lt
ingyen kegyelem ből való m egigazulás újszövetségi gon­
dolata m egtalálható a Jelenések k ö n y v é b e n is, m égpedig
kulcsfontosságú helyeken.
11-16. vers: a fehér lovon ülő szem élyt m ég nem nevezi
m eg János, de am int láthatóvá válik, m éltóságjelzőiből
azonnal n y ilv án v aló v á lesz, hogy a visszatérő K risztusról

215
van szó. K risztus régen v á rt visszajövetele bekövetkezett.
Egykor, kereszthalála előtt, virágvasárnap, alázata jele­
kén t, szam árháton v o n u lt be Jeruzsálem be m int a békes­
ség fejedelm e, m ost a diadal jelképével, fehér lovon, fején
sok „diadém "-m al. A fen ev ad n ak csak tíz fejéke volt, k o r­
látozott hatalm a, a győzelem re visszatérő K risztusnak te ­
hát k orlátlan hatalm a van. K risztus szájából „éles k ard jö tt
k i". Ez a terem tő Igének és a M essiás szavának ellenállha­
tatlan erejét jelzi. Ézsaiás szerint a M essiás „szájának lehel-
letével" győzi le ellenségeit (És. 15:4). T ehát szavának ere­
jév el lesz ú rrá rajtu k . Övé a „vasvessző", a jogar, am ely­
nek hatalm a az egész világra k iterjed . A 13. és a 16. v ers­
ben m eg tu d ju k a fehér lovon ülő nevét: K irályok Királya,
U raknak Ura. Ez a n év az ókori Kelet gondolkodása szerint
m inden hatalm at egybefoglal - teg y ü k hozzá, hogy nem ­
csak az ó k o rb an használták ezt a m agasztos felségjelzőt,
hiszen Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah, amíg n éhány év ­
vel ezelőtt el nem m enekült az országából, „k irály o k kirá-
ly á"-n ak , perzsa n y elv en „ sah in sah "-n ak nevezte m agát.
17-21. vers: K risztus m ost m ár végső győzelm et arat
ellenségein, de m int Babilon ítéleténél, itt sem olvasha­
tu n k az ítélet lefolyásáról, csak egy nap b a öltözött angyal
h ird e ti meg, és csak az ítélet eredm énye látható. Az angyal
szavaiban az Ezékiel k ö n y v é n e k 39. részében a Góg és Ma-
góg ellen m o n d o tt prófécia m ondatai csengenek vissza.
A harc eredm énye olyan bizonyos, hogy az angyal m eg­
hívja a dögevő m adarakat „Isten nagy vacsorájára", hogy
egyék a fenevad és a ham is próféta e lh u llt seregének tete­
m eit. Ez a lakom a a Bárány m enyegzőjének a borzalm as
ellentéte (19:9). A d öntő csata u tán azonnal a győzelem
eredm énye látható. A fenevad és a ham is próféta élve v e t­

216
te te tt a kénnel égő tű z tavába. A k ép valószínűleg szintén
a visszavonhatatlan, örök ítélet ószövetségi ősképéből
szárm azik, Sodoma és Gomora pusztulásából. A fenevad­
hoz csatlakozott m itikus nagyságú sereg elp u sztu lt, és va­
lóban a dögkeselyűk eledelévé lett. „A lovon ülőnek k a rd ­
ja", a győztes Ige végezte el egyedül az ítéletet. A sárkány
két hatalm as eszköze, a fenevad és a ham is próféta elpusz­
tu lt, m ár csak az ősi ellenség, a sátán m aradt hátra.
20. rész, 1-6. vers: a fenevad és a ham is próféta sorsa
beteljesült, m ost a b ű n és engedetlenség legfőbb forrása,
Isten tere m te tt világának ősi ellensége, a sátán k erül sorra.
A sátán, aki azonos a „régi k ígyó"-val, az ördöggel és a 12.
részben feltűnő sárkánnyal, kiszo ru lt a m ennyből, de a
földön még volt hatalm a. M ost egy erős angyal m egkötözi,
leveti az alvilágba, s az o n n a n visszavezető u ta t lezárja és
lepecsételi Isten feltö rh etetlen pecsétjével. Az alvilág a
dém oni lelkek tartózkodási helye, am elynek kulcsát azon­
ban Isten tartja a kezében. Az ószövetségi hagyom ány tu d
arról, hogy Isten az ördögi hatalm asságokat m egfékezi, és
b örtön be zárja (És.24:21). A sátán m egkötözése Krisztus
közvetlen beavatkozása n élk ü l tö rté n ik , az ő tev ék en y sé­
gére nem volt szükség ahhoz, hogy az ősi ellenség kiszo­
ru ljo n az élők világából. H atalm a addig tart, am eddig Isten
m eghatározta idejét, csupán egy „kevés id ő re" n y e r még
szabadságot az utolsó, hiábavaló kísérletre, hogy hatalm át
visszaszerezze, de előbb K risztus ezeréves országlásának
kell jö n n ie, azután pedig végleg m egpecsételődik a sátán
sorsa. Isten országában m ár nem lesz tö b b é helye. A sátán
m egkötözése u tán K risztus és a v é rta n ú k u ralk o d n ak ezer
esztendőn át. A „fejüket v e tté k " kifejezés jelképes, m ert
a v é rtan ú ság n ak az ősgyülekezet tö rté n eté b en sokféle vál­

217
tozata volt —Istv á n t m egkövezték, sokakat keresztre fe­
szítettek, vagy gond o lju n k N éró fáklyáira! A v értan ú k ,
akik nem im ádták a fenevadat, m ost fő p ap o k k én t és kirá­
ly o k k én t uralk o d n ak , és ezzel a régi ígéret teljesedik be,
hogy a feltám adott igazak K risztussal e g y ü tt fogják ítélni
a világot (I.Kor.6:2; M t. 19:28; L k.22:30). Egyedül a v é rta ­
n ú k osztályrésze az „első feltám adás". A tö b b i em ber, az
e lh u n y t h ív ő k is még a halálban m aradnak. Ezért m ondja
a Jelenések k ö n y v e boldognak és szentnek azokat, a k ik ­
nek része van az első feltám adásban, de azért is, m ert ne­
kik m ár nem á rth a t a „m ásodik halál", azaz a végleges,
visszavonhatatlan kárhozat, a Krisztus közösségéből való
végleges kizárás. K risztus ezeréves országlásáról sok vita
folyt az írásm agyarázat tö rté n ete folyam án. A helyes értel­
mezés az, hogy az ezer esztendő az utolsó idők képzeteiből
ism ert h étezer évből álló világkorszak végső „napja", a
szom bat éve, teh á t az ezer esztendő jelképesen illusztrálja
azt, hogy en n ek a ko rszak n ak végén K risztus u ralkodik,
hogy ezután átadja hatalm át az A tyának (I.Kor. 15:28). Az
ezeréves birodalom jövendölésével kapcsolatban sok fan­
tasztik u s történet-filozófiai találgatás keletk ezett az egy­
ház élete fo ly a m á n -lá s d : chiliazm us, m illenarizm us - , sőt
n ap jain k n ak szektás mozgalmai is újra meg újra feleleve­
n ítik ezt a váradalm at, h atárid ő k et tű zn e k ki beteljesedése
kezdetéről. Ezek a szám ítások kivétel nélkül csődöt m on­
dottak, és a fehér ru h áb a n hegyre vonuló m egszállottak
nevetségessé váltak. Ez arra figyelm ezteti a hívő keresz­
ty é n t, hogy K risztus visszajövetele m ódjának, idejének
részletei felől ne érdeklődjék, hanem Kálvin szavaival él­
ve: legyen „m indig készen!" N yilvánvaló, hogy Isten nem
alkalm azkodik az em beri szám ításokhoz, de erre is érv é­

218
nyes a bibliai ige: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én
gondolataim , és a ti u taito k nem az én utaim - így szól az
Ú r." (És.55:8).
7-10. vers: a Góg és M agóg-jelkép Ezékiel k ö n y v én ek
38. részéből szárm azik. O tt M agóg az ország neve, Góg
pedig az u ralkodó elnevezése. E redetileg ezek a nev ek az
északi népek m egjelölésére szolgáltak. Később ap o k alip ti­
k u s és m isztikus hatalm asságok fedőnevévé vált a Góg és
M agóg. E nev ek m egszem élyesítői seregeik élén a M essiás
országa ellen tö rn ek . Seregük létszám a szintén m itikus,
m ert an n y ian vannak, m int a ten g er fövénye, és elözönlik
a földet teljes szélességében. A „táb o r" a pusztai vándorlás
eszm ényi korszakát idézi, am ikor Isten eg y ü tt táborozott
a szent sátorban a v álasztott néppel. A „szeretett város"
n y ilv án Jeruzsálem . Góg és M agóg seregét égből aláhulló
tű z sem m isíti meg; a kép Illés történ etéb ő l való (a próféta
szavára égből alászállt tű z em észtett meg ö tv en em bert)
(II.K ir.l:12).
11-13. vers: az új látom ás első szem betűnő jelensége a
fehér tró n , am ely a m ennyei bíró szentségének a jele. Já­
nos nem m ondja ki a bíró nevét, teh á t ez maga Isten. Az a
tén y , hogy Isten a legfőbb bíró, nem zárja ki K risztus bírói
tisztét és azt, hogy az első feltám adás részesei tan ú i leh et­
n ek az utolsó ítéletnek, am ikor m in d e n k it cselekedetei
szerint ítélnek meg. Ezek a cselekedetek fel v a n n a k je ­
gyezve egy k ö n y v b e n , de ez nem azonos az élet k ö n y v é ­
vel, am elyben azok neve található, akik h ű ség ü k révén
polgárjogot n y e rte k az új Jeruzsálem ben.
14-15. vers: a halál és pokol tu la jd o n k é p p e n a halottak
világa, tartózkodási helye, ezek itt m int szem élyes istenel­
lenes hatalm ak jelen n ek meg, s szintén a tű z tavába v e tte t-

219
nek, ahová a sátán és a ham is próféta k erü lt. Ez lett a sor­
suk m indazoknak, a k ik n e k a neve nem volt beírva az élet
könyvébe.
21. rész, 1-8. vers: az új Jeruzsálem a látom ásban úgy
jelen ik meg, m int „egy férj szám ára felékesített m enyasz-
szony". Pál apostol is em líti a m ennyei Jeruzsálem et a Ga-
latákhoz írt levelében: „a m ennyei Jeruzsálem szabad: ez
a mi a n y á n k " (4:6). Az Isten sátorának kettős jelentése
van: egyrészt az Istennel való lakozást é rtjü k rajta, m int
ahogyan a szent sátorban Isten vele volt a p u sztáb an v án ­
dorló népével, hasonlóképpen vele lesz az új Jeruzsálem ­
ben, de m ost m ár örökké és elválaszthatatlanul. A sátor
m ásik jelentése a földi Jeruzsálem re utal, benne a tem p ­
lom ra, am ely szintén Isten im ádásának helye volt. Jézus
m ondja: „az én házam im ádságnak háza". Az új Jeruzsá­
lem ben a nép ek Isten népei lesznek, teh á t m egszűnik az
egyház különállása, ez azonban nem a m isszió eredm énye,
hanem Isten új terem tő m unkája folytán köv etk ezik be,
erre v o n atkozik az „íme m in d en t újjá teszek" isteni szózat,
és az eredm ény kijelentése: „M egtörtént!" - bár az új te­
rem tés még e lő ttü n k áll, de m ár befejezettnek tek in th ető .
9-27. vers: az új Jeruzsálem ről alk o to tt kép Ezékiel
k ö n y v é n e k 40-48. részéhez kapcsolódik. A próféta szin­
tén elrag ad tato tt egy m agas hegyre, ah o n n an m egláthatta
a babiloni fogság u tán ú jjáép ü lt Jeruzsálem falait. Ezzel
szem ben az a város, am elyiket az angyal m u ta to tt János­
nak, m erőben más volt, m ert h ián y zo tt belőle a templom!
Az új Jeruzsálem a nev én k ív ü l sem m iben nem hasonlított
a régihez. Tökéletes dicsőségében felülm últa a régit. Az
egyik angyal, aki v ég rehajtotta Babilonon, a nagy paráz­
nán az ítéletet, Jánosnak a „m enyasszonyt", a „Bárány

220
feleségét", vagyis a tökéletes egyházat jelen íti meg. Az új
Jeruzsálem első szem betűnő vonása, hogy „benne volt az
Isten dicsősége", ami kifejezhetetlen fén y t ad o tt a város­
nak. Ez a fény János szerint hasonló volt a k ristály fén y ű
jáspiséhoz, an n ak az ásv án y n ak a fényéhez, am ely barna,
kék, sárga, vörös és zöld színben fo rd u l elő a term észet­
ben. János először a tizen k ét k a p u t pillantja meg a város­
ban, a k ap u k a t angyalok őrzik, és a k a p u k o n Izrael tizen­
két törzsének neve olvasható. M inden égtáj felé három ­
három kap u néz, n y itv a m inden irán y b an . Az új Jeruzsá­
lem kapui nem védelem re és elzárásra, hanem bem enetelre
valók. A város falának tizen k ét alapkövén a tizen k ét apos­
tol neve áll. Az egyház a p ró féták és apostolok alapkövére
ép ü lt fel (Ef.2:20). Az angyal a k a p u k és az alapok m egm u­
tatása u tán m egm éri a város hosszát, szélességét és m agas­
ságát. A m éretekből k itű n ik , hogy az új Jeruzsálem kocka
alakú építm ény, m inden oldala tizenkétezer stadion, azaz
kb. 2400 km . Az an tik k o rb an a kocka alakja a tökéletes­
sé g je lk ép e volt. A város építőanyagában felsorolt drága­
k ö v ek n ek nincs semmi m isztikus vonatkozásuk. A tem p­
lom nélküli m ennyei Jeruzsálem a fény, a tisztaság városa,
és a 27. vers m egjegyzése: „nem m egy be oda senki tisztá­
talan", nem azt jelenti, hogy az új terem tésben is lesznek
tisztátalanok vagy bűnösök, hanem azt, hogy csak azok
é rh e tik meg az új Jeruzsálem ígéretének beteljesedését,
ak ik be v a n n a k írva a „Bárány életk ö n y v éb e", és nincs
közösségük a hazugsággal.
22. rész, 1-4. vers: a m ennyei Jeruzsálem előképe az
ószövetségi Paradicsom kertje, ahol az élet vize folyt, és az
élet fája állt. Az új Jeruzsálem ben ez a paradicsom i lét va­
lósul meg az örökélet vizével és az örökélet fájával, azzal a

221
különbséggel, hogy ez a víz Isten és a Bárány trónjából
fakad, az élet fája pedig nincs elzárva, ezért en n ek g y ü ­
m ölcséből m in d en k i ehet. Az örökélet vizének p a rtján so­
rakozik ez a csodálatos fa, am ely tizenkétszer terem , sőt „a
fa levelei gyógyításra valók". Ha az új terem tésben m ár
nincs halál, fájdalom és szenvedés, ak k o r m iért kell gyó­
gyítani a népeket? Egyes írásm agyarázók arra g ondolnak,
hogy itt a kárh o zatra ítéltek gyógyításáról v an szó.
A „gyógyítás" azonban szim bolikusan értendő, ugyanis a
gyógyítás szó a görög n y e lv b e n szolgálatot és m egőrzést is
jelent. Az élet fájának levelei teh á t a nép ek szolgálatára,
Isten közösségében való m egőrzésre ren d eltettek .
6-21. vers: a szakasz legfontosabb figyelm eztetése az,
hogy a János által leírt Jelenések kö n y v éh ez sem hozzá­
tenni, sem elvenni nem szabad. E nnek a tiszteletn ek m in­
den ek elő tt ab b an kell m egnyilvánulnia, hogy a Jelenések
k ö n y v é t ó v ju k a rajongó vagy szektás képzelet kísértései­
től, spekulációitól. Ig y ek ezn ü n k kell a Jelenések k ö n y v é t
úgy m egérteni, m int ahogyan János értette, és in tésk én t,
vigasztalásként elfogadni, am inek ő szánta. A 22. rész
4. versében azt olvassuk, hogy a m ennyei Jeruzsálem ben,
a m en n y ek országában a m egváltottak „látni fogják" Is­
te n t és a B árányt színről színre, itt te h á t m ár nem lesz szük­
ség jelk é p ek re és szim bólum okra, am elyekkel e földi lét­
ben a Szenthárom ság Isten t a k ereszty én egyház oly sokfé­
le m ódon ábrázolja. Hogy ez a m ennyei állapot b ek ö v et­
kezzék, Jánossal e g y ü tt m ondjuk: „Jöjj, Uram Jézus!", és
az Úr Jézus kegyelm e legyen m in d n y áju n k k al.

222
 Biblische Symbole in der ungarischen
reform ierten K irchenkunst
Eine Zusammenfassung

I. W as heisst Sym bol?

M it dem Them a, das den Titel unseres Buches fü h rt, hat
sich bis je tz t noch niem and in der R eform ierten Kirche
v on U ngarn beschäftigt. U nter den theologischen D iszip­
linen w u rd e n u r der m it d en G lau b ensbekenntnissen v e r­
b u n d e n e n Sym bolik eine W ichtigkeit beigem essen. Es ist
allgem ein b ek an n t, dass die R eform ation m it der V ereh­
ru n g der Ju n g fra u M aria u n d der H eiligen radikal g ebro­
chen hat. Eine Folge davon w ar, dass die Zahl der v e rw e n ­
deten Sym bolen in den p ro testan tisch en K irchen sich
stark verm inderte. Selbst die D isziplin, die sich m it den
Sym bolen befasste w u rd e überflüssig u n d verküm m erte.
W äh ren d der R eform ationszeit w u rd e die A n w en d u n g
der Sym bole auch deshalb geh in d ert, w eil alle Sym bole
verd äch tig erschienen. Die frü h e r erfah ren en u n d erleb­
ten Ü bertreibungen, M issbräuche u n d A berglauben Hes­
sen die p ro testan tisch en T heologen befü rch ten , h in te r
den Sym bolen v erm u te m an eine m agische Kraft u n d v er­
stehe sie deshalb falsch. In der refo rm ierten K irchenkunst
v o n U ngarn begann en die Sym bole am A nfang des 17.
J a h rh u n d e rts in E rscheinung zu treten . Die von der Heili­
gen Schrift, vom Zeitalter des U rchristentum s oder vom
M ittelalter b e k a n n te n Sym bole w u rd e n e rn e u t v e rw e n ­
det, aber stets m it einer gew issen Z urückhaltung . Oft w u r­

223
den die Sym bole in den P redigten der reform ierten P farrer
im Laufe des 17. u n d 18. J a h rh u n d e rts b en u tzt. M an
sprach vom Lamm Gottes, vom Pelikan, vom P hönix, das
heisst: das Sym bol w ar im Bereich des alten K irchenlebens
auch in schriftlicher, g e d ru c k ter Form aufzufinden. Die
Sym bole fanden auch Platz a u f A bendm ahlstischen, auf
A bendm ahlsgeräten, an den gem alten K irchendecken und
in der sog. Krone der Kanzel. Sie w aren aber auch b ek an n t
in der u n garischen V olkskunst.
Da es keinen u ngarischen Forscher der Sym bole gab
u n d unseres W issens kein en tsp rech en d es Buch ausser
dem »K unsthistorischen ABC« (1961) herausgegeben
w urde, hab en w ir ausländische u n d röm isch-katolische
F achbücher fü r u n ser W erk b enutzt, haup tsäch lich das
»L exikon ch ristlich er Kunst« (Freiburg, 1980). Ergänzt
hab en w ir den Stiff m it den A ngaben aus dem reform ier­
ten Umfeld, das im oben e rw äh ten L exikon aus v e rstä n d li­
chen G rü n d en n ich t berü ck sich tig t w urde.
Im ersten Kapitel unseres Buches v ersu ch en w ir eine
D efinition des Begriffs »Sym bol« zu geben. D urch die A n­
gabe des zw eiten B edeutungsinhaltes des griechischen
W ortes befassen w ir uns m it Zeichen u n d m it Sym bolen
im allgem einen. W ir w eisen d a ra u fh in , dass die Sym bole
in d er G eschichte des un g arisch en Volkes nach der L and­
nahm e 996 in der H eraldik eine w ichtige Rolle spielten. In
d en d u rc h die Kaiser, Könige u n d F ürsten verliehenen
W ap p en an F ürsten, Grafen, F reiherren u n d A dligen w u r­
de stets die A n fo rd eru n g beachtet, dass das W ap p en b ild
in irg en d ein er Form den E igentüm er selbst sym bolisierte.
H andelte es sich um H eldentaten, so w u rd e ein Löwe in
das W ap p en b ild aufgenom m en. A ber in einem W appen,

224
das d u rch den Kaiser R udolf im Jah re 1600 einem refo r­
m ierten Pfaffer, der in den Stand der A dligen aufgenom ­
m en w urde, verliehen w u rd e, k a n n m an eine M annesfi­
g u r m it einer Bibel in den H änden sehen. Der G ebrauch
der Sym bole erreichte seine Blütezeit n ach dem Jah re
1830, als der österreichische u n d ungarische König Franz
I. vero rd n ete, alle reform ierten K irchgem einden sollten
ein ständiges, beglaubigtes, aus M etall hergestelltes Siegel
haben. Die A usw ahl des Siegels w ar der Phantasie der be­
treffen d en G eistlichen überlassen. Das erk lärt, w arum auf
den neu en Siegeln sehr viele biblische Sym bole zu finden
sind. Am Schluss red e n w ir ü b e r die gesteigerte A u sb rei­
tu n g der Sym bole in u n seren Tagen, im V erkehr, in den
einzelnen Zweigen der W issenschaft, in der Reklame. W ir
erw äh n en die sog. Piktographie, die Sem iotik, die Zei­
chensystem e, die im m odernen Zeitalter im m er kom pli­
zierter w erden.

II. Die Bedeutung der Farben und Zahlen in der Bibel

Die Farben spielen in der u n garischen reform ierten Kir­
c h e n k u n st keine b ed eu ten d e Rolle. W ir w ollen n u r soviel
bem erken, dass die G eistlichen im 16. u n d 17. J a h rh u n ­
d ert im allgem einen einen b rau n e n A nzug tru g en , weil
diese Farbe ein Sym bol d er D em ut w ar. A usserdem be­
deckte m an in einigen K irchgebäuden m it einem schw ar­
zen T uch den A bendm ahlstisch u n d die Kanzel in der Zeit
vom K arfreitagabend bis zum O sterm orgen. Die Frauen
des Dorfes tru g e n w äh ren d dieser Zeit schw arze Kleider
o der gingen am K arfreitag m indestens m it einem schw ar­
zen K opftuch b ed eck t in die Kirche. In G egenden, in der

225
die Farbe der T rauer w eiss w ar, tru g e n die Frauen eben­
falls weisse Kleider.
W ir heb en die Zahlen von 1 bis 12 in der Bibel als cha­
rak teristisch h ervor, d a ru n te r befinden sich auch die
»heiligen Zahlen«, die aber im u n garischen P rotestantis­
m us keine B edeutung erlangten. Zur Zahl 7 ist zu erw äh ­
nen, dass sie in einem ungarischen S prichw ort A ufnahm e
fand, das die F ürsten U ngarns charakterisiert: »Sie sind
Sieben w ie die Bösen« (d. h. böse W esen oder Dämonen).
»Die sieben Bösen« e rw ä h n t das S prichw ort in A n lehnung
an die D äm onenaustreibung Jesu bei M aria von M agdale­
na (Lk.8,2).

III. Die Christus-Monogramme

C hristus-M onogram m e befinden sich a u f A bendm ahls­
geräten erst in der Zeit der V orreform ation u n d in der n eu ­
sten reform ierten K irchenkunst. N ach der R eform ations­
zeit sind m ehrere Patenen u n d Kelche in G ebrauch refor­
m ierter G em einden, a u f denen C hristus-M onogram m e
(XP) zu finden sind. Die Patenen m it der In sch rift »INRI«
v e rw e n d ete n die reform ierten K irchen als Teller fü r die
A usteilung des A bendm ahlsbrotes. Die beiden Buchsta­
ben XP (Chi u n d Rho) sowie A u n d Q (A lpha u n d Omega)
w u rd e n in u n seren K irchgebäuden erst je tz t gebraucht.
Die m it den B uchstaben IHS bzw.IHC gezierten T ücher fü r
den A bendm ahlstisch, die eigentlich als T ücher fü r den
A bendm ahlstisch w eit v e rb re ite t w aren, gerieten eher zu­
fällig als G eschenke in die reform ierten K irchgebäuden.
Die C hristus-M onogram m e w u rd e n frü h e r in der Refor­
m ierten K irche von U ngarn gar n ich t g ebraucht. Irg en d ­
w ie k o n n te der Geist der R eform ierten Kirche diese Sym-

226
bole, die sonst in der röm ischkatolischen Kirche v e rb re i­
tet u n d eigentlich u rch ristlich en U rsprungs w aren, doch
nicht aufnehm en.
IV. Tiersymbole
1. Der Fisch. Dieses Sym bol kom m t in der reform ierten
K irchenkunst ebenfalls sehr selten vor. Dieses C hristus-
Sym bol ist a u f einer im 17. J a h rh u n d e rt e n tstan d en en
K assettendecke in einer reform ierten Kirche zu finden.
U nter den neueren, nach altem M uster g ebauten schem a­
tischen D arstellungen ta u c h t die Figur des Fisches m it an­
deren Sym bolem in K ronleuchtern auf. Das im Jah re 1973
erb au te K irchengebäude in Szam oskér ahm t in seiner mo­
dern en Form gleichfalls die Figur des Fisches nach.
2. Das Lam m Gottes. Dieses Sym bol kom m t vom A nfang
des R eform ationszeitalters als ein ständiges Sinnbild in
d er reform ierten K irchenkunst vor. M an finden es a u f den
T itelb lättern der A usgaben der seit dem Jah re 1561 tä ti­
gen D ebrecener D ruckerei sowie a u f A bendm ahlsgeräten
u n d -tiichern, in Reliefen a u f G locken u n d a u f Siegeln. Das
»Lamm G ottes« w u rd e im allgem einen in gehender Hal­
tu n g u n d m it einer Fahne, die m it dem erh o b en en rech ten
V orderfuss gehalten w ird, dargestellt. Es g ib t aber auch
D arstellungen, a u f den en das Lamm a u f d er Erde liegend
dargestellt w urde. Dieses Sym bol w ar so beliebt, dass es
auch in m odifizierter G estalt a u f Stickereien u n d hausge­
w obenen Leinen des Volkes im 18. u n d 19. Ja h rh u n d e rt
erscheint. M anchm al w ird das Lamm d u rc h ein Pferd oder
einen Löw en ersetzt. Das Sym bol des »Lammes Gottes«
w u rd e im 14. J a h rh u n d e rt in das W ap p en der Stadt De­
brecen aufgenom m en. Die Stadt h at seit 1974 ein neues,

227
ohne die die D arstellung des »Lammes G ottes« W appen.
H eut w ird dieses alte, anschauliche u n d sehr inhaltsreiche
Sym bol n u r noch im W appen der R eform ierten Kirche be­
w ahrt.
3. Pelikan. Die D arstellung des P elikans ist in der refor­
m ierten K irchenkunst ebenfalls sehr häufig. W ir kö n n en
diese Figur a u f G eräten, T üchern, a u f gem alten Tischdek-
ken, sogar in plastischer D arstellung a u f dem Deckel einer
A bendm ahlskanne en tdecken, sowie an der A ussenseite
ird en er W einkrüge, eventuell aus Holz gefertigt a u f der
K anzelkrone oder eingegraben in Siegeln. Der Pelikan
w ird im allgem einen m it drei Ju n g en dargestellt, seltener
m it zwei. Es kom m t aber vor, dass der Pelikan allein au f
der D arstellung ist. Die Figur des Pelikans kö n n en w ir
auch a u f Stickw erken, h an d gew obenen Leinen en td ek -
ken: das d e u te t d a ra u f hin, dass dieses Sym bol in der re ­
form ierten K irchenkunst seinerseits v e rb re ite t w ar.
4. Phönix. Dieser Vogel, der den C hristus sym bolisiert,
ist sow ohl a u f dem alten w ie auch dem neuen S tad tw ap ­
pen von D ebrecen zu sehen. Er befand sich u rsp rü n d lic h
im W appen der R eform ierten Kirche von U ngarn. Der
P hönix ist das Sym bol des neu en Lebens, der E rneuerung,
der N eugeburt. Im R eform ationszeitalter w u rd e Ph. M e-
lan chton als d er P hönix von D eutschland bezeichnet. In
U ngarn erhielt den gleichen Titel, näm lich »P hönix von
S iebenbürgen«, M iklós Kis von M isztótfalu, der in ganz
E uropa berü h m te B uchdrucker u n d B ahnbrecher der u n ­
garischen K ultur des 17. Ja h rh u n d e rts, dieser w irklich
vielbegabte M ann.
5. Unikornis. Dieses Fabeltier nim m t auch einen, w enn
auch n ic h t sehr b ed e u te n d e n Platz u n te r den Sym bolen

228
ein, die sich a u f die U nschuld, R einheit des C hristus bezie­
hen. Es w u rd e a u f A bendm ahlstischdecken aufgenäht,
seine G estalt w u rd e in m anche A bendm ahlsbecher einge­
graben. W eil das E inhorn in der röm isch-katolischen Kir­
ch e n k u n st h au p tsächlich die Ju n g fra u M aria sym bolisier­
te, w u rd e seine D arstellung im Bereich der R eform ierten
Kirche im allgem einen verm ieden. W ir haben auch gew is­
se A ngaben darü b er, dass M edikam ente aus dem H orn
dieses n ich t lebenden Tieres in orientalischen L ändern, in
U ngarn, ja in D ebrecen v e rfertig t w u rd en . (In D ebrecen
w u rd e dieses M edikam ent seit dem Jah re 1772 als »Eli­
xir«, als W und erm ittel v e rk a u ft u n d sein Preis entsprach
dem des Goldes!).
6. Hirsch. Selten ist das H yrschsym bol in der u n g a ri­
schen reform ierten K irchenkunst zu finden. Dieses Tier
w ar im m er S innbild von C hristus. Die Figur des H irsches
erscheint in plastischer Form a u f dem Deckel von A b en d ­
m ahlskannen, aufgem alt au f der A ussenseite eines ird e­
n en T aufbeckens oder auch a u f der K anzelkrone. Das le­
gendenhafte Tier, das als » W u n d e rh irsc h « bezeichnet
w ird u n d in der V olkstradition u n d V olksdichtung eine
grosse Rolle spielt, blickt au f eine grosse V ergangenheit
zu rück. N ach der ungarischen C hronik, die aus dem 13.
J a h rh u n d e rt stam m t, fü h rte ein H irsch die beiden B rüder
H unor u n d M agor in die U rheim at der U ngarn. Von den
beiden B rüdern stam m en die U ngarn ab. Nach der Legen­
de w ar es ebenfalls ein H irsch, der den drei ungarischen
»H eiligen« Gellért, László u n d Im re zeigte, w o sie eine
K athedrale oder ein Kloster au fb au en sollten.
7. Taube. Die G estalt der T aube ta u c h t in d er reform ier­
ten K irchenkunst als S innbild des H eiligen Geistes und

229
des Friedens auf. Sie erscheint a u f den T extilien des
A bendm ahlstisches, a u f Siegeln, K anzelkronen u n d als
A bschlusselem ente von K irchenbänken in plastischer
oder gem alter Form.
8. Hahn. Im M ittelalter w u rd e die Figur des H ahnes
w egen der flu c h ab w en d en d en W irk u n g des Tieres a u f
den T ürm en d er Schlösser aufgestellt. Nach der Reform a­
tion w u rd e daraus ein ausgesprochener T urm schm uck.
Das S innbild sollte an d en A postel P etrus erin n ern , der
C hristus verleugnete, u n d m ah n t zugleich zur Busse u n d
T reue. Seit der Reform ationszeit w ar die Figur des H ahnes
u n d der Stern a u f den K irchen zu sehen. Dies d eutete au f
den reform ierten C harakter des G ebäudes hin, den n ein
Kreuz w u rd e a u f die T urm spitze eines reform ierten Kirch-
gebäudes seit vielen Ja h re n n ich t m ehr gestellt. N ach dem
A berglauben des Volkes hab en die bösen G eister die Erde
beim ersten H ahnenschrei verlassen.
9. Schlange. In der ungarischen reform ierten K irchen­
k u n st w ar die Schlange ständig u n d durchgängig das
S innbild der V ersuchung. Ihre Figur erscheint allgem ein
als die eines Tieres, das sich um einen Baum, näm lich um
den paradiesischen A pfelbaum w indet. So kö n n en w ir die
Schlange a u f A bendm ahlsdecken, an den ird en en W ein­
b eh ältern u n d a u f den Siegeln der K irchgem einden be­
w u n d e rn .
V. Pflanzensymbole
1. Der Lebensbaum. Die Figur des L ebensbaum ist ein
beliebtes Sym bol der ung arisch en V olkskunst. Doch
kom m t es auch u n te r den reform ierten S innbildern, in sb e­
sondere a u f Siegeln vor. Das Zeichen sym bolisiert die Un­

230
schuld des M enschengeschlechts im G arten Eden, bzw.
w eist a u f den Lebensbaum im him m lischen Jerusalem hin.
Der L ebensbaum ist ein häufig eingegrabener Schm uck
a u f den G rabm älern der reform ierten Friedhöfe: Er ist ein
Sym bol des ew igen Lebens.
2. Der Apfelbaum . A uch dieses Sym bol ist ziem lich sel­
ten in der reform ierten K irchenkunst. W ir k e n n e n eigent­
lich n u r zw ei D arstellungen. Die erste ist eine C horverzie-
ru n g in einem K irchgem eindehaus aus dem Jah re 1782, die
andere stellt a u f einer A bendm ahlstischdecke eine Szene
m it Adam u n d Eva u n d der Schlange dar. Die Decke w u rd e
im Jah re 1824 v erfertigt, bzw. der K irchgem einde fü r den
A bendm ahlstisch geschenkt.
3. Die Palme. Die Palm e im W ap p en der reform ierten
Kirche von U ngarn sym bolisiert die ü b e r den Tod triu m ­
p h ieren d e M acht des C hristus. In diesem Sinn erscheint er
a u f den Siegeln der reform ierten K irchgem einden oder au f
einer A bendm ahlsdecke, die 1682 gestickt w urde.
4. Die Rosette. Die Rosette oder Rose kom m t frü h e r n u r
a u f gem alten K irchdecken vor. U nter dem Einfluss des
biederm eiers gelangte sie a u f d en E inband der K irchenge­
sangsbücher. A ber als G rabholzverzierung w ar sie au f
den reform ierten Friedhöfen bereits im 18. J a h rh u n d e rt
bek an n t. In der u n garischen V olksdichtung w ar die Rose
ein Liebessym bol. Der R osenkult h at sich seit dem 17.
J a h rh u n d e rt a u f tü rk isc h e n Einfluss hin v e rb re ite t. Er hat
aber nichts m it dem sog. »R osenkranz« oder m it dem Sym­
bol der Ju n g fra u M aria zu tu n .
5. Ä hre und W eintraube. Die beiden Sym bole w erd en
hier m iteinander v e rb u n d e n b ek a n n t gem acht, weil Ä hre
u n d W ein tra u b e sozusagen ausnahm slos n eb en ein an d er

231
angew endet w u rd e n . In der reform ierten K irchenkunst
sym bolisiert die Ä hre das A bendm ahlsbrot, die T raube
den W ein. Die Figur des W einstockes oder die der W ein­
tra u b e kom m t zw ar a u f den A b en d m ah lstü ch ern aus dem
18. J a h rh u n d e rt vor, aber a u f den T extilien dieser Zeit
w u rd e das A ben d m ah lsb ro t n ic h t m it Ä hren, so n d ern mit
aufgeschnittenem Brot v eranschaulicht. Die Ä hre w u rd e
erst am A nfang des 19. J a h rh u n d e rts zu einem ein d e u ti­
gen Sym bol des A bendm ahlsbrotes. O bw ohl das Sinnbild
n ich t altertü m lich ist, so g ibt es doch kein anderes Sym bol
in der R eform ierten Kirche von U ngarn, das a u f E in rich t­
ungen des A bendm ahltisches so v e rb re ite t ist w ie diese
beiden. W ir finden diese Sym bole in erster Linie a u f den
A bendm ahlstischdecken, a u f den D ecken, die a u f dem
Sitzplatz des Pfaffers (M oses-Stuhl) liegen, a u f d en ird e ­
nen K rügen u n d K annen, jew eil in einer farbigen A u sfü h ­
ru n g , w eiter in die Siegeln der K irchgem einden eingegra­
ben u n d in den A bendm ahlstisch g eschnitzt. Es erscheint
die aus Stein gearbeitete W ein tra u b e in der W eingegend
von T okay, dasselbe auch aus geschm iedetem Eisen in den
E in rich tu n g en d er Kirche. W ir k ö n n en m it aller Gew iss­
heit sagen, dass es heu te kaum ein reform iertes Kirchge-
bäude in U ngarn gibt, w o die Figuren der Ä hre u n d W ein­
tra u b e n ich t an zu treffen sind.
6. Trauerweide. Diese Pflanze w u rd e erst um die M itte
des vergangenen J a h rh u n d e rts zu einem Sym bol des To­
des u n d der T rauer, gleichfalls u n te r dem Einfluss des sen­
tim entalen Biederm eiers. M an liess es auch a u f G rabhöl­
zer, G rabsteine der refo rm ierten Friedhöfe sow ohl in D ör­
fern w ie auch in S tädten eingraben. Es erschien a u f den
g ed ru c k ten T odesanzeigen sowie a u f den Tafeln d er Ge-

232
sangsbiichern. H eutzutage ist dieses Sym bol n ich t m ehr
gebräuchlich, obw ohl es d u rc h etw a h u n d e rt Ja h re h in ­
d u rc h als Sinnbild der M elancholie, der T rauer u n d der
T ren n u n g v e rw e n d et w urde.

VI. H im m elskörper
1. Sonne und Mond. U nter d en Sym bolen der u n g a ri­
schen reform ierten K irchenkunst ist die Sonne ein Sinn­
bild der W ah rh eit u n d der W eisheit, aber auch als Sinn­
bild der E igenschaften Gottes. C hristus w u rd e sehr selten
als Sonne dargestellt. A ber es ist ch arak teristisch fü r die
ungarische reform ierte G edankenw elt, ih n m it dem Licht
u n d m it der Sonne zu vergleichen. A u f den A bendm ahls­
tischdecken u n d a u f den Siegeln ist das Sym bol der Sonne
sehr häufig anzutreffen. Der M ond oder H albm ond ist in
erster Linie in den adelingen W ap p en zu sehen. Der H alb­
m ond sym bolisiert die V eränderlichkeit des m ensch­
lichen Lebens u n d des G lücks. Der H albm ond w ar wie
allgem ein b ek an n t, das Zeichen des T ü rk isch en Reiches.
Zw angsw eise erschien der H albm ond zu r Zeit d er tü rk i­
schen E ro berungen im 16. u n d 17. J a h rh u n d e rt auch au f
den T ürm en der reform ierten K irchgebäuden, dies ge­
schah aber m it dem Ziel der S elbstverteidigung. Im Laufe
des 17. J a h rh u n d e rts fielen des öfteren T ataren m oham ­
m edanischer Religion nach S iebenbürgen u n d N o rd u n ­
garn ein. A ber sie steckten w ed er eine Kirche, a u f deren
T urm der H albm ond w ar, in Brand, noch p lü n d e rte n sie
sie aus. Die E inw ohnerschaft flü ch tete jew eils in das
K irchgebäude u n d bem ü h te sich, ihre W ertgegenstände
d o rt zu verstecken. Die Soldaten hielten das reform ierte

233
K irchgebäude w egen des H albm ondes fü r eine M oschee
un d w agten nicht, das »G otteshaus« zu p lü n d ern .
2. Stern. Dieses Sym bol steh t a u f den T ürm en aller re ­
form ierten K irchen. Im allgem einen ist es ein acth -
m anchm al ein sechs- oder gar zehnzackiger Stern. In all
diesen Form en sym bolisiert er den reform ierten C harak­
ter. So ist er n u n in den D örfern m it verschiedenen Konfes­
sionen au f den G iebeln der W ohnhäuser, a u f den A b en d ­
m ah lstisch tü ch ern , Siegeln u n d hausgew obenen Leinen.
Eine b ed eu ten d e V ergangenheit in der T radition hat die
W eih n ach tssitte des »Sternzuges« oder »Betlehem -Spie-
les«, die auch in den reform ierten D örfern k u ltiv ie rt w ar.

VII. Andere Symbole

1. Das »Auge Gottes« als Dreieinigkeitssymbol
W eil die ihrem W esen nach, aber der Person n ach drei­
fachen W irk lic h k e it des dreieinigen Gottes d u rc h das
D reieck u n te r A uslassung je d e r bildlichen D arstellung
(um die Figur des »A uges« n ich t zu erw ähnen) sehr gut
a u sg ed rü c k t w erd en k o n n te, w u rd e das Sym bol seit dem
18. J a h rh u n d e rt sehr häufig verw en d et, v o r allem a u f Sie­
geln, im m er m it A ugen u n d Strahlen k om biniert. Das
Dreieck ersch ein t m it oder ohne Auge a u f den A b en d ­
m ahlstischdecken. Eine ganz neue D arstellung des Sym ­
bols befin d et sich in der reform ierten Kirche an der D ebre-
cener M ester utca. In der Kirche, die 1938 e rb a u t w u rd e,
ist das aus Holz geschnittene A uge ü b e r der Kanzel zu
sehen.
2. Das Kreuz. Es k a n n n ich t b e h a u p te t w erden, das
Kreuz als S innbild des Todes u n d des Sieges Christi e r­

234
scheine sehr häufig in der R eform ierten Kirche von U n­
garn. Dies hing m it den frü h e r bestan d en en konfessionel­
len Gegensätzen, die in der R eform ierten Kirche sehr h ä u ­
fig w aren, zusam m en. Im sog. » T rauerjahrzehnt«, d. h.
zw ischen den Ja h re n 1671-1681, w u rd e n die R eform ier­
ten gezw ungen, sich zu bekreuzigen, die G aleerenhäftlin­
ge genötigt, das Kreuz zu küssen. A n dieses Zeichen k n ü p ­
fen sich also schlechte E rfahrungen aus den w echselvollen
J a h rh u n d e rte n der R eform ierten in U ngarn. Die z u rü c k ­
h altende H altung dem Zeichen des Kreuzes gegenüber be­
gann sich u n te r dem Einfluss der A u fk läru n g am Ende des
18. J a h rh u n d e rt aufzulockern. Ein seltenes, ab er sehr
schönes Zeichen davon ist das W erk von G yörgy Szikszai,
»K eresztyéni tanítások és im ádságok« ( = C hristliche Be­
leh ru n g en u n d Gebete), das auch heu te noch allgem ein
v e rb re ite t ist. Die erste A usgabe erschien in Pozsony (Bra-
tislaw a) 1787 m it K upferstichen illu striert. A u f dem T itel­
b latt ist Jesus C hristus zu sehen, der ein m ächtiges Kreuz
in der H and hält, um geben v o n N ebeln, S trahlenkranz
u n d Engelschar. U nten a u f dem Bilde beten M änner au f
den Knien liegen (!) an, obw ohl diese P raxis bei den Refor­
m ierten sow ohl frü h e r w ie auch h eu te u n b e k a n n t w ar
un d ist. Die reform ierten C hristen n e n n e n sich »C hristen«
nach dem N am en des C hristus; aber im W ap p en u n serer
Kirche befin d et sich das K reuzsym bol zweim al. Das Kreuz
ist also ein vielsagendes u n d inhaltsreiches Sym bol auch
fü r die Reform ierten. Zu den A bendm ahlsgeräten gehören
auch Teller zu r A usteilung des Brotes, a u f denen das ein­
gegrabene Zeichen des Kreuzes zu sehen ist. Diese stam ­
m en aus der Zeit vo r der Reform ation. Sie w aren frü h e r
Teller, a u f den en die Hostie ausgeteilt w u rd e, sp äter be~

235
n u tzte n sie die R eform ierten fü r die A usteilung des
A bendm ahlsbrotes. Im Jah re 1930 w u rd e in U ngarn die
erste reform ierte Kirche gebaut, a u f der das Kreuz ange­
brach t w urde. A ber dies geschah dam als en tw ed er d urch
Zwang oder aus Kom promiss. Als die G em einde von Eger
(Erlau) beschlossen hatte, sta tt ihres kleinen G ebetshauses
eine Kirche zu bauen, befü rch tete das röm isch-katholi­
sche E rzbistum , alle Besucher u n d Pilger, die m it dem Zug
in die Stadt fahren, sähen zu erst die »calvinistische Kir­
che«, da das G ru n d stü c k der reform ierten Kirche zw i­
schen der Stadt u n d dem B ahnhof lag. M an m usste also ein
Lösung finden, so dass die aufzu b au en d e Kirche in das an
barocken Elem enten sehr reiche S tadtbild hineinpasste,
a ndererseits m öglich w u rd e, das Zeichen des Kreuzes ir­
gendw ie a u f dem G ebäude zu plazieren! Die K irchgem ein­
de beu rteilte den A n sp ru ch als billig u n d annehm bar.
Deshalb w u rd e n u n ein Plan in neobarockem Stil ange­
nom m en u n d an der Front, aber n ich t a u f dem T urm er­
hielten die Sym bole des G laubens, der H offnung u n d der
Liebe, d .h . das Kreuz, der A nker u n d das H erz einen Platz.
Vor einigen Ja h re n w ar das Problem des K reuzessym bols
auch in d er Kirche an der M ester utca in D ebrecen zu lösen
(Der Verfasser ist der P farrer dieser Gem einde). Das Kirch-
gebäude w u rd e in seinem G anzen d u rch einen O fenbauer
erb au t, der sein ganzes V erm ögen diesem Zweck gew id­
m et h atte, der aber d en W u n sch äusserte, das Zeichen des
Kreuzes sollte im K irchgebäude gegenw ärtig sein. Der
B aum eister löste das Problem , indem er in der Saaldecke
30 K reuzbalken aus E isenbeton, an der B alustrade 54
A ndreaskreuze als V erzierungen eingebaut hat. Die Sum ­
me d er Zahlen ist 84 u n d dies ist das P ro d u k t der beiden

236
»heiligen« Zahlen 7 u n d 12. In den K irchen der Reform ier­
ten, die in unseren Tagen geb au t w erden, in den G ebets­
häu sern w erd en Kreuze ohne C orpus häufig verw endet.
So k a n n m an h eu te m it ruhigem G ew issen sagen, die Zu­
rü ck h a ltu n g dem K reuzessym bol gegenüber ist im A uflö­
sen begriffen.
3. Anker. Der A nker als Sym bol der H offnung erscheint
in der reform ierten K irchenkunst in U ngarn selten. Das
Sym bol w u rd e in der Biederm eierzeit g ebraucht. Dieses
Sym bol kom m t m it der Figur des Kreuzes un d des H erzens
zusam m en a u f Siegeln u n d - w ie schon oben e rw ä h n t - an
der Front der Kirche in Eger (Erlau) vor.
4. Herz. Das Sym bol des H erzens ist a u f A bendm ahls­
tisch d eck en häufig anzutreffen. Die B lum enm uster
spriessen aus dem H erz u n d verzw eigen sich a u f diese
W eise. G rabdenkm äler, die dieses Sym bol darzustellen
w ünschen, fin d en Sich a u f Friedhöfen im w estlichen Teil
U ngarns. Das H erz als Sym bol fü r die Liebe ist au f m an­
chen siegeln zu finden, u n d zw ar in einer sehr schönen
D arstellung.
5. Kelch. W eil die E ntsp rech u n g des W ortes »Kelch«
( = kehely) in der ungarischen B ibelübersetzung nie v o r­
kom m t, fin d et m an d afü r auch in d er kirch lich en Sprache
n u r das W o rt »Becher« (eigtl. »Glas.«). D avon rü h rt es her,
dass die kirchlichen In v en tare im 18. J a h rh u n d e rt selbst
die G eräte m it dem W o rt »Becher« oder »Glas« bezeich­
nen, die in der T at Kelche sind. Das Sym bol des Kelches,
das das Blut Jesu sin n bildlich zu bezeichnen u n d zu v er­
anschaulichen b erufen ist, hat sich als solches in der
kirch lich en K unst n ich t v e rb re ite t. Erst am Ende des v e r­
gangenen J a h rh u n d e rts fing m an an, dieses Sym bol au f

237
dem E inband der G esangsbücher u n d a u f den G rabsteinen
in den Friedhöfen anzuw enden. Dieses Sym bol w ill im ­
m er den reform ierten C harakter herv o rh eb en . W ir k e n ­
nen ein einziges A bendm ahlstischtuch aus dem Jahre
1682, a u f dem die Figur des Kelches gestickt w urde. E ben­
so ist das Sym bol am Ende des vergangenen J a h rh u n d e rts
a u f den Sam tdecken der A bendm ahlstische zu sehen.
6. Schweiss. K upferschm iede in D ebrecen v e rw e n d ete n
im 17. J a h rh u n d e rt den sog. »Schw eiss-Schm uck« an v er­
goldeten S ilberbechern des A bendm ahlstisches, m anch­
mal auch an Kelchen, so w u rd e dieses Sym bol zum Zeichen
des Blutes Christi. Dies h at aber m it der Legende des »T u­
ches von V eronika«, die in der m ittelalterlichen K irchen­
k u n st v e rb re ite t w ar, n ich ts zu tu n . N ach u n garischer re­
form ierter A uffassung k a n n der Schw eiss auch das Sym ­
bol der A rb eit sein (vlg. IM ose 3,19).
7. Buch. Im reform ierten Sym bolsystem w ar das Buch
im m er ein Sym bol fü r die Bibel. So sieht m an dies au f
k irch lich en Siegeln u n d au f G rabsteinen von Pfaffer. Cha­
rak teristisch ist aber, dass die Bibel in den m eisten Fällen
als ein geöffnetes Buch dargestellt w u rd e. Dies w ill eine
ständige M ah n u n g fü r die B ibellesung sein.
8. Leuchter. W eil die L euchter im m er ein Sym bol fü r die
Kirche w ar, so fin d et m an dieses Sym bol a u f Siegeln von
vielen G em einden. Das Zeichen fin d et sich aber auch u n ­
ter den V erzierungen der T itelb lätter der M atrikeln.
9. Arche und Schiff. Beide Figuren w aren schon in der
V ergangenheit u n d sind auch in der G egenw art Zeichen
fü r die Kirche. Die Figur des Schiffes erscheint an den ge­
m alten Decken in den reform ierten K irchen. M an v e r­
suchte d a d u rc h die A rche N oah nachzubilden.

238
 10. Regenbogen. Der Regenbogen ist in d er R eform ierten
Kirche von U ngarn das Sym bol des Friedens, aber darge­
stellt w u rd e es nicht. Sein Bild ta u c h t n u r a u f den N ü rn ­
berger Z innteller auf, die in den reform ierten K irchen im
17. J a h rh u n d e rt zur A usteilung des A bendm ahlsbrotes
gebräuchlich w aren. Eine der V erzierungen a u f diesen
Tellern, die d u rc h die V erm ittelung des H andelns zu uns
gelangte, ist die D arstellung des D ankopfers N oahs u n d
des Regenbogens. Sonst k n ü p fen sich in der ungarischen
V olkskunde viel A berglauben an den Regenbogen, um
n u r einen zu erw ähnen: M an d a rf n ich t m it dem Finger au f
den Regenbogen zeigen, sonst w id e rfä h rt einen etw as Bö­
ses.
11. Kirche. Die bildliche D arstellung der Kirche (des
K irchgebäudes) sym bolisierte im m er die christliche Ge­
m einde, die Kirche als lebende W irk lich k eit (Leib Christi).
D arum ist die Kirche zu einem allgem einen Sym bol a u f den
Siegeln gew orden. Das Bild der Kirche (des K irchgebäu­
des) stim m t n u r selten m it dem w irk lich en G ebäude der
k o n k rete n K irchgem einde ü b erein. Das eingegrabene Bild
ist im allgem einen schem atisch, es er - scheint in der M itte
des Siegels m it dem Sym bol des H ahnes un d m it einer Fah­
ne a u f dem Turm . Die alten K upfersiegel, a u f denen die
w irkliche, n a tu rg e tre u e Bild der b etreffen d en Kirche er­
scheint, gelten als K uriositäten, d en n diese Bilder sind die
einzigen zuverlässigen, alten D arstellungen des in zw i­
schen erw eiterten , u m gebauten u n d v e rä n d e rte n K irch­
gebäudes.
12. Sanduhr. Dieser p rim itive Zeitm esser w ar in d er re ­
form ierten K irch en k u n st in U ngarn im m er das Sym bol des
Todes. Bald kom m t die Figur selbstständig a u f dem Titel-

239
blatt der Sterbem atrikeln, bald aber m it der Figur des Ge­
rippes, des T otenpopfes u n d der G ebeine vor.
13. Blut und W asser. Die beiden Sym bole sind in bildli­
cher D arstellung n irgends in der reform ierten K irchen­
k u n s t zu sehen, höchstens in dem Falle, w e n n a u f einer
A bendm ahlstischdecke der reform ierten Kirche, die aber
röm isch-katholischen U rsprungs w ar, das Blut des Lam­
mes G ottes in einen Kelch trifft, d .h . das M otiv des A gnus
Dei in dieser Form a u f die T ischdecke aufgestickt w urde.
Die oben e rw ä h n te n Sym bole erscheinen a u f den A ben-
m ahlstischdecken, vereinzelt a u f A bendm ahlsgeräten.
A ber es g ibt viele K irchen, in denen w ir eine ganze Reihe
v on Sym bolen a u f den E in rich tu n g en der Kirche erblik-
ken. M an k a n n ü b e rh a u p t sagen, die A n w en d u n g der
Sym bole erleb t in der u n garischen reform ierten K irchen­
k u n s t ih re R enaissance. Irgendein Sym bol w u rd e zur u n ­
erlässlichen V erzierung der neuen K irchen, G ebetshäu­
sern. U nd die P farrer b e tra ch te n es als ihre Pflicht, die
B edeutung dieser Sym bole zu erk lären u n d zu v e rd e u tli­
chen.
VIII. Die Symbole der Evangelisten
Dieses Them a beschäftige die reform ierten Theologen
n ich t besonders. Dies w ar um so m ehr d er Fall, w eil sie die
in der röm isch-katholischen Kirche im Laufe der Zeit aus­
gestaltete A nsicht ü bernom m en haben: Die v ier L ebew e­
sen (Tiere) aus der Vision Ezechiels, die vier »beseelten«
G eschöpfe der O ffenbarung sym bolisieren die E vangeli­
sten. M atth äu s sei der M ensch oder Engel, M arkus der
Löwe, Lukas der Ochs oder der Stier u n d Jo hannes der
A dler. Es ist interessant, dass das W ort »Stier« den älteren

240
B ibelübersetzern u n d -auslegern befrem dlich w ar, sie ge­
b rau ch ten w om öglich das W o rt »Ochs« (in der B edeutung
von gem ästetem Vieh). Dies kom m t daher, dass sie die stei­
fe Z u rückhaltung des Volkes Israel gegenüber dem Stier­
sym bol aller um Israel h erum leb en d en V ölker, bzw . Kul­
te, so der Ä gypter, Phönizier u n d B abylonier ah n te n . Bei
diesen V ölkern u n d in ih ren religiösen K ultsitten w ar der .
Stier ein k raftstro ze n d e r Götze. W ie stark dieser äussere
Einfluss a u f Israel w ar, zeigt der k u rze H inw eis a u f die
G eschichte des »goldenen Kalbes«, nach der das au ser­
w ählte Volk in A b w esenheit M oses das Kalb, aber n ich t
den Stier a n zu b eten begann. In der n eusten, d u rc h die
M itglieder des sich seit 1949 betätig en d en U ngarischen
Bibelrates v erfe rtig te n Ü bersetzung kom m t das W o rt
»Stier« vor, so wie m an dies au ch im u rsp rü n g lic h e n he­
bräischen T ext finden kann.
Die D arstellung der vier L ebew esen kom m t sehr häufig
in der röm isch-katholischen, luth erisch en , ang lik an i­
schen u n d ru ssisch -o rth o d o x en K irch en k u n st vor. U nter
den reform ierten K unstdenkm älern fin d et m an n u r gera­
de drei A bendm ahlstischdecken, die m it den sym boli­
schen G estalten der E vangelisten geschm ückt w u rd en .
W en n m an beachtet, dass es in U ngarn nach den R egistrie­
ru n g en , bzw . In v en ta re n aus dem 18. J a h r h u n d e r t- o h n e
S iebenbürgen - 1200 G em einden gab, die zusam m en etw a
20.000 A b endm ahlstischdecken besassen, d a n n kön n en
diese drei D ecken als U nikum gelten. Die älteste dieser
T ischdecken w u rd e um das Ja h r 1650 v e rfertig t u n d ist
h e u te E igentum der refo rm ierten G em einde in Kaschau
(heute Kosice, CSSR). Der Stoff der Tischdecke b esteh t aus
Batist, die vier Seiten sind m it einem farbigen Streifen aus

241
Blum en geschm ückt, in den vier Ecken sind die vier E van­
gelisten m it den sym bolischen T ierfiguren um geben m it
Blumen dargestellt. Die A postel sind in sitzender Position,
m it je einem geöffneten Buch dargestellt. W ie die vo r ih ­
nen steh en d en Engeln h alten auch die T ierfiguren geöff­
nete B uchrollen in ih ren H änden. Die zw eite T ischdecke
w u rd e von Kata B ethlen m it N etztafeltechnik fü r die re­
form ierte K irchgem einde in O lthéviz in Siebenbürgen
1735 v erfertigt. A u f der Tischdecke erscheinen n u r die
Engels- u n d Tiergestalten, versehen m it den lateinischen
N am ensform en der A posteln. Eine gleiche T ischdecke
w u rd e von Kata B ethlen der reform ierten Kirche 1741 ge­
schenkt, diese T ischdecke ist im reform ierten K irchen­
ku n stm u seu m in D ebrecen zu finden.
Die m oderne Schriftauslegung zeigte auf, dass die Lebe­
w esen n ich ts m it den E vangelisten zu tu n haben. Je d en ­
falls sind die Evangelisten, solange sich die frü h e re A n­
schauung gehalten hat, au ch in der reform ierten K irchen­
k u n st so dargestellt w orden.
Im n e u n te n Kapitel unseres Buches befassen w ir uns
m it den Sym bolen der O ffenbarung. A u f G rund der A us­
legung von H errn Professor Dr. Elemér Kocsis, D ebrecen,
folgen w ir d en einzelnen K apiteln der A pokalypse und
erk lären die einzelnen Sym bole. Elemér Kocsis b rauchte
fü r seine A uslegungsarbeit die n eu sten d eu tsch en und
englischen Kom m entare. So halten w ir es n ich t fü r n o t­
w endig, die Sym bole u n d ih re B edeutungen hier a u sfü h r­
lich darzulegen.

242
 Biblical Symbols
in H ungarian Ecclesiastical A rt
Sum m ary

I. W hat is a Sym bol?

The subject— w hich is expressed in th e title of this
book— has never been studied in the H ungarian Reformed
C hurch. Sym bolics as theological term has been used in
reference to th e historical creeds and confessions. It is a
w ell-know n fact th a t th e reform ation disco n tin u ed the
veneration o f th e V irgin M ary and of th e saints. This fact
had an effect on th e n u m b er o f sym bols used in these
churches. A long w ith th e n u m b er o f sym bols used the
academ ic stu d y of th e same w as dim inished, or w ith ered
aw ay. Due to th e m edieval custom s and beliefs of reg ard ­
ing sym bols as hav in g magic pow er, in fact all sym bols
w ere suspected of causing sup erstitio n . Because of th e ex ­
trem es experienced th e reform ers becam e v e ry cautious in
using sym bols. In H ungarian ecclesiastical a rt sym bols be­
gan ap pearing at th e beginning of th e 17th c e n tu ry . They
started using ancient, biblical sym bols w ith m odesty once
again. Even in p reach in g th e reform ed m inisters started
speaking a b o u t biblical sym bols: such as th e Lam b of God,
even of th e pelican, and p h o en ix associated w ith sacrifice.
T hen after speaking ab o u t them th e y started ap p earin g on
covers of th e L ord's Table, on chalices, on objects placed
in churches such as ceiling-cassettes, p u lp its. By th a t tim e
biblical sym bols w ere also used in folk-art.

243
 As th ere have n o t been any P ro testan t scholars doing
research in this area th e p resen t w rite r availed him self
w ith a secular D ictionary of the H istory of A rts (1961),
w ith literatu re o th er th an p ro testan t, m ostly published
abroad: first of all th e L exikon ch ristlicher K unst (Frei­
burg, H erder, 1980). He also used m uch u n p u b lish e d ma­
terial available in H ungary.
The first c h ap ter gives a definition and ex p lan atio n of
the w ord "sym bol", based on its G reek m eaning. It also
deals w ith sym bols in general. Reference is m ade to the
fact in th e h isto ry of th e H ungarian people after 996— th at
is th e conquest of th e land th e people have lived in ever
since— sym bols had an im p o rtan t role to play in H eraldry.
W hen g ran tin g a coat of arm s to a duke, count, baron or
noblem an em perors, kings and ru lin g princes took into
account th e public opinion, w hich dem anded th a t the
sym bol inclu d ed features of th e ow ner in th e sym bolism
o f th e p articu lar coat of arm s. If th ey had perform ed a
heroic deed th ey m ight be given a lion. E m peror R udolf
donated a coat of arm s to a Reform ed clergym an w ith the
sym bol of a m an in gow n w ith Bible in his hand. The use
of sym bols had its flourishing after 1830 w h en Francis
I. E m peror of A ustria and King o f H u n g ary issued an ord er
th a t all Reform ed parishes w ere obliged to o b tain a m etal
seal w ith th e sym bol o f th e p articu lar parish. It was u p to
the im agination of the m inister w h a t sym bols to use. M ost
o f th e new seals had biblical sym bols. Finally w e call a tt­
ention to th e fact th a t in ou r ow n days th ere is a new flo u r­
ishing o f sym bols n o t only in ecclesiastical art, b u t also in
various secular fields such as road signs, sciences, a d v erts-
m ents, picto g rap h y , sem iotics, etc.

244
 II. The meaning and significance o f colours
and numbers in the Bible

As for colours th ey are not m uch used in H ungarian ec­

clesiastical art. D uring th e 16th & 17th centuries reform ed
clergy w ore b ro w n attire because it w as th e sym bol of
hum ility. From Good Friday till Easter m orning black
covers w ere p u t on p u lp its and com m union tables in m any
churches. The black colour for th e Holy W eek w as m uch
used by w om en. In certain areas w h ite was th e colour of
m ourning, w h ich was also used on Good Friday. The so
called "h o ly n u m b ers" are inclu d ed in the n um bers from
1 to 12. They do not have m uch significance for th e H u n ­
garian Reform ed w ith th e exception of n u m b er seven
w hich goes back to th e Seven P rinces of th e ancient H u n ­
garians and w hich is also m anifested in th e p ro v erb "th ere
are seven o f them as th e evil ones". The latter finds its
p o in t o f reference in th e Gospel sto ry according to w hich
Jesus expelled seven dem ons from M ary M agdalene (Luke

HI. C hrist's initials

The XP m onogram m is found only on articles of the pre­
reform ation period and on pieces o f Reform ed ecclesiasti­
cal art of th e m ore recen t tim es. D uring and after th e tim e
o f th e reform ation m any m edieval item s such as patens,
chalices and covers w ere used in Reform ed congregations.
M any patens bear th e INRI initials XP and A lpha and Ome­
ga have found th eir w ay in new churches, chapels and
ch u rch halls b u ilt m ore recen tly . IHS initials can be found
on table covers w h ich had th e ir origin in m edieval covers
and w ere b ro u g h t over in to th e reform ed inheritance.

245
 IV. A nim al symbols

1. Fish. This sym bol is found v ery rarely in H ungarian

Reform ed ecclesiastical art. W e can see them on ceiling
cassettes painted in the 18th cen tu ry . Again this sym bol
em erges on new er item s, for instance on w ro u g h t-iro n
lam ps along w ith o th er an cient C hristian sym bols. The
ch u rch of Szam oskér b u ilt in 1873 im itates th e shape of a
fish.
2. Lam b o f God. This is one of the sym bols v ery fre­
q u e n tly used since th e tim e of th e reform ation. It can be
found on th e title-page o f m any publications of th e p rin t­
ing press fu n ctio n in g in D ebrecen since 1661, also on
chalices, jars, covers and also on bells and seals. The Lamb
is m ost often depicted as w alking, holding a cross-shaped
flag w ith on o f his front-feet. But th ere are some draw ings
th a t show th e Lamb lying. This sym bol was so p opular
th a t it found its w ay on pieces of folks-art, em broideries,
sheets m ade in th e 18th 8c 19th centuries. Sometimes the
Lamb w as replaced by horse or lion. The Lamb of God
sym bol becam e p a rt of th e coat of arm s of th e City o f Deb­
recen since th e 14th cen tu ry . On th e new coat o f arm s used
since 1974 th e Lamb is m issing. T oday only th e official
sym bol o f th e Reform ed C hurch in H u n g ary keeps th e
Lamb o f God sym bol in a central place.
3. Pelican. Pelican is often found in Reform ed ecclesias­
tical art. W e can see them on com m union vessels, ceiling
cassettes, jars and carved on p u lp it crow ns. The pelican is
depicted m ostly w ith th ree small ones. Som etimes the
n u m b er of th e small pelicans is tw o, or th ere is only one of
them altogether. T hey can also be seen in em broideries,

246
cloths and o th er w oven m aterials. So it is v e ry w id e­
spread.
4. Phoenix. This b ird rep resen tin g C hrist is found on the
coat of arm s of the Reform ed C hurch in H ungary, and also
on th at of the City of D ebrecen in clu d in g th e new one. It
is a sym bol o f new b irth and new life. A t th e tim e of the
R eform ation Philip M elanchthon w as called the poenix of
G erm any. In H ungary it w as M iklós Kiss Tótfalusi, the
b o o k -p rin ter of E uropean rep u tatio n , a significant b u t
m uch suffering pioneer of 17th c e n tu ry H ungarian culture,
w ho was called th e p h o en ix of T ranssylvania.
5. Unicorn. A legendary anim al w hich again if n ot v ery
freq u en tly can be found am ong th e sym bols rep resen tin g
th e p u rity and v irg in ity of C hrist. It was em broidered on
com m union table covers an d w as carved on cans and h old­
ers. In m edieval sym bolism it rep resen ted th e v irg in ity of
V irgin M ary. This fact m ade th e H ungarian Reform ed
v ery reserv ed in using th is sym bol. H ow ever, w e have
data referring to actually m edicine being m ade of th e horn
of this n o n -ex isten t anim al in th e East and also in H u n ­
gary. In D ebrecen th ere was th e P harm acy to the Golden
U nicorn w h ich did sell m edicine w ith su p posedly m iracu­
lous pow er from 1772. Its value was equal to gold.
6. Deer (Stag). N ot too freg u en tly th e sym bol o f a deer
can be detected in H ugarian Reform ed ecclesiastical a rt as
the sym bol of Jesus C hrist. On th e covers o f large ju g s used
for placing w ine on th e C om m union Table th e figure of the
deer can be found. Som etim es it w as p ain ted on p o tte ry
used for liturgical p urposes e.g. for Baptism . E ven on
p u lp it crow ns th e deer w as som etim es carved. Its figure
goes back bey o n d th e tim es w h e n H ungarians accepted

247
C hristianity. In H ungarian folk-legends th ere is the legen­
d ary anim al of th e w onder-stag. A ccording to th e C hroni­
cle w ritte n in th e 13lh c e n tu ry H u n o r and M agor, th e tw o
ancestors of th e H ungarian people w ere led to th e original
hom eland of th e H ungarian people by such a w onder-stag.
A ccording to a legend it was again a w o nder-stag th a t
po in ted o u t to th re e H ungarian saints: Gellért, László and
Im re w h ere to b uild a cathedral or m onastery.
7. Dove. T he dove occurs in H ungarian ecclesiastical art
as th e sym bol of peace and o f th e H oly Spirit. It appears on
com m union table covers, seals, p u lp it crow ns, and in
carved or p ain ted from on th e ending o f pew s.
8. Cock. D uring th e M iddle Ages cocks w ere placed on
tow ers of castles ow ing to th e ir supposed pow er against
d e stru c tiv e forces. In th e post-reform ation period it be­
came a sym bol applied on ch u rch spires. It is a rem inder of
P eter w h o b etray ed Jesus, a n d w arns and challanges to
re p e n t and be faithful. The cock can be found on th e spires
o f m any Reform ed C hurches in H u n g ary along w ith the
star. These sym bols identified th e churches as Reform ed,
as crosses w ere n o t placed on Reform ed C hurches for a
v ery long tim e. A ccording to p o p u lar su p erstitio n s evil
spirits leave th e e a rth w h e n th e cock first crow s.
9. Serpent. In H ungarian ecclesiastical a rt it alw ays re­
p resen ted th e tem ptation. In m ost of th e cases it is depic­
ted on th e Tree o f th e Paradise. O ften it was em broidered
on table covers, p o tte ry an d seals of parish churches.
V. Plant-sym bols

1. Tree o f life. It came into ecclesiastical a rt from folk-art

and found its w ay to sym bolise th e in n o cen t state of

248
the Paradise, b u t it also rep resen ts th e tree of life o f the
Book of Revelations. It can be seen on seals and churches,
or on grave stones or carved grave m em orials. In th e latter
case it refers to eternal life.
2. Apple-tree. This sym bol is n ot found often in H u n ­
garian ecclesiastical art. A ctually th ere are tw o k n o w n
pieces: a galery decoration p ain ted in 1728, and the o ther
one: a scene em broidered on a comm union table cover w here
Adam and Eve and the Serpent apper w h ith it. Thes one was
made in 1824 w hen it was deonated for the L ord's Table.
3. Palm-tree. The Palm -tree in th e coat o f arm s o f the
Reform ed C hurch in H u n g ary sym bolises th e pow er of
Christ overcom ing death. It is often fo u n d — w ith th e same
m eaning— on parish seals and on a com m union table
cover em broidered in 1682.
4. Rosette. Rosette or rose is not an old sym bol in H u n ­
garian ecclesiastical art. O riginally it occured on w ooden
cassettes of church-ceilings. Influenced by th e bied er­
m eier a rt it w as also ap p lied on covers of hym n-books.
On w ooden grave-m arks it had been k n o w n already in the
18th cen tu ry . In H ungarian folk -p o etry rose is a sym bol of
real love. The cult o f roses w as fostered by T u rk ish in­
fluences. But it had n o th in g to do w ith th e rosary of the
Roman Catholics, or w ith a sym bol o f th e V irgin M ary.
5. Head o f corn and wine-stock. These tw o have alw ays
been applied to g eth er alm ost w ith o u t exception. In H u n ­
garian ecclesiastical a rt th e head o f th e corn rep re sen ts th e
com m union bread, and th e w ine-stock— in tu rn — the
com m union w ine. The w ine-stock or w ine-grapes occur
on com m union table covers o f the 18th cen tu ry . A t th at
period the com m union bread was not rep resen ted by the

249
head of corn, b u t cut bread was applied on th e m . The head
of corn came in as generally accpeted sym bol of com ­
m union bread d u rin g th e early years of the 19th century.
In spite o f th eir relative no v elty these tw o are th e m ost
com m only accepted and applied sym bols in th e Reform ed
C hurch. T hey can be found on table-clothes, on p u lp it
covers, and covers for the M oses' seat w hich is th e bench
of th e clergy in th e ch u rch . In m ost of th e cases th e covers
for th e C om m union Table are m ade of velvet w ith em ­
broideries w ith sym bols ju s t m entioned. T hey also appear
on jars, jugs, colourfully painted; on p arish seals and com­
m union tables carved. Som etimes - p articu larly in the To­
k ay area —th ey are carved in stone. It is also fre q u e n tly
found m ore recen tly m ade of w ro u g h t-iro n . T here is h a rd ­
ly an y Reform ed c h u rch in the c o u n try w h ich w ould not
have th e head o f corn and w ine sym bols som ew here.
6. W illow-tree. The w illow -tree becam e th e sym bol of
death and m o urning in th e m iddle of th e last c e n tu ry u n ­
der th e influence of th e sentim entalism of the biederm eier
style. Since th a t tim e it was carved on gravestones or
w ooden grave-m arks in to w n s and in the c o u n try sid e as
well. It w as also p rin ted on H ym n-books and on o b itu a­
ries. For a c e n tu ry it was a sym bol o f m elancholy and tra n ­
sitoriness, sorrow and d e p a rtu re . H ow ever, it is not used
any m ore. T oday one can find w illow -trees by lakesides as
it needs a lot o f w ater.
VI. Celestial bodies
1. Sun and moon. In H ungarian Reform ed sym bolism the
sun is th e sym bol o f ju stice and w isdom , and is also used
to sym bolise G od's proprieties. Christ is not often depict-

250
ed as sun in spite of the fact th e He is v ery often spoken
of as Light and Sun. This is characteristic of H ungarian
reform ed w ay of th in k in g . On table covers and seals the
sun is found v ery often. M oon and crescent occurs m ore
often on coat of arm s of the n obility, the latter rep re sen t­
ing the tran sito rin ess of m an's life and fortune. Crescent as
an Islamic sym bol referred to th e O ttom an Em pire. D uring
th e tim e of T urkish occupation th e crescent w as p u t on
church spires. They w ere forced sometimes to do so in order
to protect them selves. D uring th e 17lh cen tu ry N orth-E ast
H ungary and T ranssylvania was often raided by T artars
w ho confessed Islam. T hey w ould not rob or b u rn dow n
a building w ith a crescent on it. The in h ab ita n ts o f the
tow n or village w ould flee w ith th eir possessions to the
church. The T artar soldiers w ould not do a n y harm on
them because of th eir deep religiosity.
2. Star. This sym bol can be found on th e spire o f each
Reform ed C hurch in H ungary. M ost of th e cases it w ould
be an eight-w inged one, b u t som etim es one can find stars
w ith six or ten w ings, too. It becam e a sym bol of the Refor­
med ch urch. In villages w ith m ixed religious com m unities
the star is placed on th e houses fro n t of Reform ed families.
And again, it w ould be em broidered, p ainted, carved,
d raw n on covers, p u lp it-cro w n s, seals. T he Chrism as star-
w alking or bethlehem ing has a long and rich trad itio n in
the co u n try c u ttin g accross denom inational lines.
VII. Other symbols
1. Triangle. "The eye o f God". As th e triangle proved to
be an ap p ro p iate expression of th e u n ity o f the T rin ity
w ith o u t pictures, it w as v ery often applied by th e H u n ­

251
garian R eform ed p a rticu larly on seals alw ays w ith an eye
and rays in th e m iddle. W ith eye or w ith o u t, th e triangle
appears on table covers, too. T here is a p eculiar one in the
D ebrecen M ester St. C hurch w hich was b uilt in 1938. The
eye— a w ood carving— w as placed above th e pulpit.
2. Cross. It cannot be said th a t th e Cross— th e sym bol of
th e sacrifice and v icto ry of C hrist— could be found very
fre q u e n tly in H ungarian Reform ed ecclesiastical a rt due to
th e earlier p ersecution carried on u n d e r th e sym bol of the
Cross. In th e so called Decade of M ourning (1671-1681)
m aking th e sign o f th e cross or kissing of th e cross was
often forcefully carried out, and was a sign of re tu rn in g to
Rome, re-rom anizing. O ver th e tro u b led centuries of the
life of th e H ungarian Reform ed C hurch chocking m em or­
ies have been associated w ith this p articu lar sym bol. The
stiffening position in relation to th e sym bol o f th e cross
begun changing u n d e r th e influences o f E nlightm ent to w ­
ards th e end of th e 18th cen tu ry . A beautiful b u t un -
fre q u e n t sign of th is is the p ray e r and m editation book by
G yörgy Szikszay, a m inister in D ebrecen (Christian
m editations and prayers, 1787 Pozsony [ = to d ay Bratis­
lava in Czechoslovakia]). It is illustrated w ith a co p p er­
plate engraving show ing C hrist w ith a large cross in his
hands su rro u n d e d by rays and clouds, an d angels. U nder­
n eath th ere are m en kneeling and praying. The cross in
also found in th e official coat o f arm s o f th e Reform ed
C hurch in H ungary. T hus th e cross is a deep and m eaning­
ful sym bol for th e Reform ed, too. It also occurs on patens
and chalices. It was in 1930 th a t th e first Reform ed ch u rch
b u ilding decorated w ith a cross w as built. H ow ever, it was
due to th e p a rticu la r pressures o f th e locality. It was b uilt
252
in th e city of Eger, seat of an archbishop of th e Roman
Church, ju st on the high street ru n n in g from th e station to
the city centre. T hus all visitors and pilgrim s approaching
the centre w ith th e C athedral w ould have th e sight o f a
Reform ed c h u rch b u ilding before g etting to th e C athedral
itself. T hey w anted to find a solution satisfactory to the
Romans as well. T hus a bu ild in g in neo-baroque style w ith
th e sym bol of th e cross and anchor and a heart on th e front
was designed and accepted. One has to know th a t the
H ungarian cities w ith RC episcopal seat w ere b u ilt in the
baroque period, th e style o f th e victorious co u n ter­
reform ation. The cross is also applied on th e D ebrecen
M ester St. C hurch, w here th e w rite r o f th is book is a m inis­
ter. This c h u rch was b u ilt and financed by a stove-m aker
w ho offered all his possession for th is purpose. But he has
the desire to p u t th e cross in th e church. The architect
applied 31 cross beam s w ith th e resu lt th a t the c h u rch has
34 St. A n d re w 's crosses on th e ceiling and 31 on th e fro n t
of th e galeries. T hat m akes 84 w hich is m ultiplication the
tw o holy num bers 12 and 7. T oday churches and ch u rch
halls are b u ilt w ith crosses, b u t alw ays plain crosses w ith ­
o ut corpus w hich show s th e tim e of stiff a ttitu d e s tow ard s
th a t sym bol have gone.
3. Anchor. This sym bol of hope is not found v ery fre­
q u e n tly in H ungarian Reform ed ecclesiastical art. It was
applied in th e biederm eier period. T ogether w ith th e sym ­
bol of th e h e a rt and o f th e cross it appears on seals, and, as
it has ju s t m entioned, on the fro n t of th e C hurch in Eger.
4. Heart. It appears v ery often on com m union table
covers and o th er cloths. U sually flow er sym bols come out
o f th e h e a rt and rich shapes of ram ification. In W est-

253
H ungary w e can find w ooden grave m arks w ith heart
sym bols carved on them in Reform ed ch u rch -y ard s. The
h eart th e sym bol o f love is often found on parish seals.
5. Chalice. As in the H ungarian Bible translations the
w ord chalice n ev er occurs, the trad itio n al ecclesiastical
language used "p o h ár" (w hich is th e H ungarian w ord for
a d rin k in g m ug or glass). The old in ventories listed chali­
ces as pohár, b u t th ey really m eant chalice. The sym bol of
the chalice as referrin g to th e blood of Jesus had not been
m uch used. It was only from th e end o f th e last cen tu ry
th a t it becam e v e ry p o p u lar and w as applied on hym n-
book covers, gravestons etc. T here is one com m union
table cover w ith th e sym bol of the chalice dated 1682.
From th e end o f th e last ce n tu ry th e chalice also occurs on
velvet com m union table covers, too.
6. Perspiration. Blacksm iths of D ebrecen applied th e so
called p ersp iratio n decoration on gilded silver chalices as
a sym bol of th e sufferings o f Jesus. But it had no th in g to
do w ith th e legend of th e w h ite linen of V eronica w id e­
spread in m edieval ecclesiastical art. H ungarian reform ed
ethics can see in p erspiration th e sym bol o f w ork as well
(Gen 3:19).
7. Book. In the Reform ed sym bol-system book has al­
ways represented the Bible. In that sense it can be found on
parish seals, on grave-stones of ministers. The Bible has been
represented in the state of opennes. This is a significant
characteristic and refers to the Bible as the Book to be read.
8. Candlestick. As th e candlestick is a sym bol o f the
ch urch, it can be found on m any parish seals. It also occurs
am ong th e decorations o f th e front-page of m arriage and
baptism registration books.

234
 9. A rk and Boat. Both are sym bols of th e ch u rch in the
past and in the present. The boat can be found on painted
ceilings of Reform ed churches. The aim in m ost cases to
im itate the A rk o f Noah.
10. Rainbow. The rain b o w is the sym bol of peace in the
H ungarian Reform ed church. It occurs first on tin w are
plates of N urem berg w hich w ere used for d istrib u tin g
com m union bread in Reform ed churches. One of th e de­
corations on these N urem berg plates is th e th an k sg iv in g
sacrifice offered by Noah w ith the rainbow . In H ungarian
folklore th ere is a lot of su p erstitio n in relation to th e rain ­
bow. W e m ention o nly one: one w as not supposed to p oint
at a rain b o w w ith fingers, because it w as th o u g h t to bring
about calam ity.
11. Church building. It sym bolizes th e ch u rch , th e Chris­
tian com m unity. For th a t reason it is often found on parish
seals. It does not h a p p e n v e ry often th a t th e ch u rc h b u ild ­
ing of th e actual congregation w ould be draw n. It is ra th e r
a k in d o f schem atic depicting o f a ch u rch w ith star, cock,
flag on th e spire w h ich appears on a seal. T here are some
brass seals w hich show the faithful p ictu re of a church.
This is a rarity . They are im p o rtan t because th ey offer
faithful depicting of buildings w hich w ere enlargened or
o ther significant alterations w ere carried o u t on them .
12. Sandglass. This p rim itive tim e m easuring in stru ­
m ent has been a sym bol of death in H ungarian ecclesiasti­
cal art. Som etimes it appears alone on the title page of
burial registration books. Som etimes it can be seen along
w ith skeleton, skull and shin-bone.
13. Blood and W ater. These tw o sym bols w ere n ev er p u t
on pieces originally m ade in Reform ed churches, b u t only

255
on covers or other pieces com ing from m edieval or later
from Roman Catholic churches.
W e can often find th e blood o f th e Lamb o f God d ro p ­
ping in a chalice em broiderd on some o f th e clothes.T he
sym bols listed above ap p ear som etim es in d iv id u ally on
com m union vessels and covers. W e can also find m any
churches w here q u ite a series o f these sym bols can be
found on pieces of c h u rc h fu rn itu re , and on o th er items.
In ou r days th ere is a renaissance of sym bols in H ungarian
Reform ed ecclesiastical art. One or o ther or m ore o f the
sym bols we have looked at ap p ear in new churches,
ch u rch halls. The m inisters regard as th eir d u ty to explain
th e m eaning o f them to th e congregations.
VIII. Symbols o f the Four Evangelists
This subject was n o t one o f p articu lar in terest or con­
tro v e rsy for Reform ed theologians, as th e trad itio n al opi­
nion m aintained th ro u g h th e ages was accepted. A ccord­
ing to this o pinion the fo u r living creatures of the Book of
Ezekiel as w ell as those o f the Book of R evelations sym ­
bolize th e Four Evangelists: M atthew in the figure o f a
m an or an angel; M ark in th e form o f a lion; Luke in the
form of an ox or a bull; Jo h n in th e form of an eagle. It is
in teresting th a t th e H ungarian Bible tran slato rs did not
like th e w ord bull, and ren d ered ra th e r ox, fat ox. The
reason was p ro b ab ly th a t th ey supposed th e Israelites
w ere w ary w ith th e bull-sym bols o f th e su rro u n d in g na­
tions; i. e. in Babylonian, E gyptian and P hoenician cults in
w hich these w ere idols. The significance o f these influ ­
ences can be clearly seen in th e story o f th e golden bull in
w hich th e chosen people w o rsh ip p ed the golden bull in

256
the absence o f M oses. The new est H ungarian translation
has th e w ord bull e v ery w h ere w h ich is th e faithful re n ­
dering of th e H ebrew noun.
The four living creatures can often be seen in Roman
Catholic, L utheran, A nglican and O rthodox ecclesiastical
art. Am ong th e H ungarian Reform ed itèm s th ere are only
th ree com m union table covers w ith decorations show ing
these sym bols. If we tak e into account th e fact th a t— ac­
cording to th e 18th c e n tu ry lists— th ere w h ere ab o u t 1200
Reform ed congregations in H ungary, w ith o u t T ranssyl­
vania, w hich had ab o u t 20 000 com m union table covers,
these th ree pieces are alm ost u n iq u e. The oldest cover was
ow ned by th e congregation of Kassa (today Kosice in
Czechoslovakia) and was m ade aro u n d 1650. The batiste
m aterial is decorated w ith colourful stripes w ith flow ers
on each sides; in th e four corners th e fo u r living creatures
appear decorated w ith crow ns o f flow er. The fo u r apostles
are also d ep icted in sitting position w ith open books in
th eir hands. T here are angels and anim als h o lding scrolls.
In th e m iddle th ere stands th e Lamb o f God w ith a crow n
o f flow er. This table cover can be seen in th e M useum of
Ecclesiastical A rt in Sárospatak. The o th er cloth w as m ade
by Kata B ethlen The W idow ed w ith sq u are-tech n iq u e for
th e parish ch u rc h o f O lthéviz in 1735. On th is piece only
th e angel and th e anim al figures ap p ear w ith th e Latin
nam es o f th e A postles. A cloth w ith th e same decorations
was donated b y Kata Bethlen to th e C hurch in D ebrecen (in
1741). The latter can be found in th e Reform ed M useum
(M useum o f Ecclesiastical A rt) in D ebrecen.
It is a resu lt o f m odern research th a t th e fo u r living
creatures h av e n o th in g to do w ith th e Four Evangelists.

257
H ow ever, as th is view has been prevailing for long, it has
come in to H ungarian ecclesiastical art, too.
In the IXth C hapter of the book th e sym bols o f the Book
of R evelations are dealt w ith. T heir in te rp re ta tio n is based
on th e Com m entary of th e Book of R evelations by Profess­
or Dr. Elemér Kocsis o f D ebrecen w ho used the new est
available Germ an and English w orks in his in terp retatio n .
T herefore w e do not consider it necessary to deal w ith the
m eaning of these sym bols here in detailes.

258
Tervezte H aim an György
Fotó H apák József
Felelős kiadó Tarr Kálmán
86.2654.66-19-1 Alföldi Nyom da, Debrecen
IS B N 963 300 200 1
3 0 0 ,- Ft