11.

Adóügyi alapfogalmak, az adózás alapelvei, adóztatási

elméletek.

Adó fogalma:

Def.: „Az adó az állami bevételek egyik formája, az állam egyoldalú

akaratnyilvánításával megállapított, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, az állami
feladatok megvalósulását szolgáló, pénzbeli befizetési kötelezettség, amelyet az
állam vagy annak felhatalmazása alapján más szerv hajt be, meghatározott
mértékben és időben természetes és jogi személyektől.”

Általános jellemzői:

Kötelező (beszedése akár kényszer útján is biztosított).

Közjavak finanszírozására szolgál.
Az adó eszköze a nemzeti jövedelem felosztásának és más
gazdaságpolitikai célok megvalósításának.

Az adók funkciója

FEDEZETIFUNKCIÓ (állami, költségvetési kiadások fedezetének biztosítása)

BEFOLYÁSOLÁSI FUNKCIÓ (gazdasági folyamatokra, szankciók alkalmazása)
ARÁNYOSÍTÁSI FUNKCIÓ (jövedelmek újraelosztása)

Adóztatás célja

a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához,

oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport… stb. szolgáltatásokhoz,
támogatásokhoz,
az ország védelmének, jogbiztonságának megtartásához, fejlesztéséhez.
Adóalanyok (adófizető)

Természetes vagy jogi személy (pl. kft., rt…stb.)

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (bt., kkt.)
Szervezetek (pl. egyház, egyesület, köztestület, alapítvány), akit/amelyeket a
tv. adófizetésre kötelez.

Nem biztos, hogy egyben ő az adó megfizetője is!

Adó tárgya:

Az a dolog, jog, jogosultság, tevékenység, ami után adót fizetnek.

Jövedelem
Nyereség
Osztalék
Vagyon
Fogyasztási cikk, szolgáltatás
Adóztató, adózó, adóhatóságok

ADÓZTATÓ: Az állam, illetve az önkormányzat, amely adót szedni jogosult.

ADÓZÓ: Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli

gazdasági társaság, továbbá más gazdálkodó szervezet, intézmény, amelyet az
adóztató – a törvény erejénél fogva – adófizetésre kötelez.

ADÓHATÓSÁGOK

NAV adóztatási és vámszerve (állami adó- és vámhatóság)

Önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

Adómérték, adóalap, adómentesség, adókedvezmény

Adómérték: Az adóalap után mennyi adót kell fizetni. (adókulcs: % -

adótétel: fix összeg)

Az adóalap egy egységére jutó adó.

*Ha az adómérték fix összeg, az adómérték neve adótétel.

Ha az adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka, adókulcsról beszélünk.

Ha az általános szabálytól eltérő módon számított adóalapot adóztatunk

szintén eltérő mértékű adómértékkel, akkor adóátalányról beszélünk.

Adókedvezmény: az adó összegének csökkentése vagy fizetési halasztás

adóalap-csökkentés vagy adócsökkentés útján. *

Adóalap: Az adótárgynak pénzzel, vagy más term. mértékegységgel kifejezett

mennyisége, amelyből adókulcs, vagy adótétel alkalmazásával az adó összege
meghatározható.

Adómentesség: Az adótárgyban v. az adóalanyban rejlő ok miatt nem

keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség.
Adókedvezmény: A tényleges adófizetési kötelezettség jogszabály alapján
mérsékeltebb összegű.

Adóztatás lényege

az adók megállapításával,

bejelentésével
beszedésével
nyilvántartás vezetésével,
bevallásával,
megfizetésével és
ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység.
 Adóztatás alapelvei

Alkotmányos alapelvek:

Általánosság elve:
az adózás mindenkire egységesen vonatkozik, minden állampolgár köteles
adót fizetni

Egyenlőség alapelve:
ne legyen diszkrimináció

Arányosság elve:
arányos közteherviselés különböző csoportok esetén, mindenki jövedelmi és
vagyoni viszonyaihoz mérten járuljon hozzá a közterhekhez.
Az elért jövedelem arányos az adóval.

 Kényszerelv: az adó behajtható

Adózási elvek

Igazságosság elve: vállaljon mindenki azonos áldozatot

Áldozat elve: a magasabb jövedelműek többet fizessenek /progresszív adózás/

Hatékonysági elv: degresszív adó a célszerű

Fogyasztási elv: a társadalmi össztermelésből való igénybevétel alapján fizessünk

adót

 Viszontszolgáltatási elv: az adó az állam által biztosított szolgáltatások

ellenértéke

Haszonelv

Teljesítményelv
 Adóztatási alapelvek

I. Klasszikus adóztatási alapelvek

Adam Smith négy alapelve a jó adórendszerrel kapcsolatban:

- Igazságosság: ne legyenek privilégiumok

- Áttekinthetőség / transzparencia /: önkényt kizáró

- Kényelmesen teljesíthető: ne gerjesszen ellenérzést

- Olcsón működtetett adóigazgatás: olcsón beszedhető

II. Modern adóztatási alapelvek:

- Létminimum adómentessége:
az adóztatás alapelve, hogy a létminimum alatti jövedelmek nem adóztathatóak meg,
hiszen minden állampolgár számára biztosítani kell legalább a megélhetéshez
szükséges minimális jövedelmet
- Semlegesség / neutralitás /:
a piacgazdaság működésében a lehető legkisebb zavart eredményezi
- Konfiskatórius :
elkobzó jellegű adóztatás tilalma

Adózási eljárási elvek:

Legalitás,
törvényesség és eredményesség együttes érvényesülése
Méltányossági eljárás elve
Megkülönböztetés tilalma
Mérlegelés elve
Adózási elméletek

1. Ekvivalencia elmélet: az adózó által az államnak adott, valamint az állam

által az adózónak adott juttatás egyensúlyban vannak

2. Áldozatelmélet: minden az államé’’ szocialista elmélet

3. Teljesítményelv: a teljesítést financiális értelemben, vagyoni és

jövedelmi súly szerint kell figyelembe venni

4. Horizontális: azonos jövedelműek azonos mértékű adót fizessenek

5. Vertikális: jövedelemarányos adóztatás

6. Haszonelv: a két fél (adózó és állam) hasznát kell figyelembe venni

7. Fejadó elv: személyi létet adóztatják

 12. Adók csoportosítása, adónemek

Adók csoportosítása

Adóztatásra jogosultság szerint:

 Központi adók
 Helyi adók

Teherviselés szerint:

 Közvetlen
 Közvetett

Adóbevételek felhasználása szerint:

 Általános adó
 Céladó

Adókulcs alapján:

 Lineáris
 Progresszív
 Degresszív

Tárgyi jelleg szerint:

 Tárgyi adó
 Fogyasztási adók
 Vagyonadók
 Jövedelemadók

Jogi alap szerint

 Törvény
 Rendelet
 Nemzetközi egyezmény
 Behajtás módja szerint:

 Önadózás
 Levonás
 Kivetés
 Behajtás

Idő szerint:

 Folyamatos
 Egyszeri
 Alkalmi

Üzemgazdasági szempontok szerint:

 eszközök adóztatása
 vállalkozás teljesítésének adóztatása
 eredmény adóztatása
 átruházás

KÖZVETLEN ADÓ: az adó terhét az adófizetésre kötelezett viseli, azaz az adó

alanya és az adó terhét viselő személye megegyezik, az adóalany az adót nem
háríthatja tovább, (pl.: személyi jövedelemadó, társasági adó)

KÖZVETETT ADÓ: az adó alanya és az adó terhét viselő személy elkülönül

egymástól, az adó áthárítható (pl.: általános forgalmi adó)

LINEÁRIS ADÓ: az adókulcs vagy adótétel fix (állandó) nagyságú, az adó

összegének változása az adóalap változásának mértékétől függ. (áfa)

PROGRESSZÍV ADÓ: az adókulcs változik az adóalap változásának

függvényében. A progresszív adóztatás történhet sávos progresszivitással. (ta)

DEGRESSZÍV ADÓ: az adókulcs mértéke az adóalap emelkedésével csökken.

Adónemek
Fontosabb adónemek

személyi jövedelemadó
általános forgalmi adó
társasági adó
egyszerűsített vállalkozói adó
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
idegenforgalmi adó
iparűzési adó
gépjárműadó
jövedéki adó
környezetvédelmi termékdíj
környezetterhelési díj (levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj)
rehabilitációs hozzájárulás
egészségügyi hozzájárulás
szakképzési hozzájárulás
szociális hozzájárulási adó (2012-től új néven, korábban társadalombiztosítási
járulék)
gyógyszerforgalmazók befizetései
gyógyszer nagykereskedők befizetései
gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek
gyógyszer ismertetés utáni befizetés
gyógyszertámogatás-többlet kockázata
Személyi jövedelemadó (SZJA)

Központi adó: az adóbevétel a központi költségvetést illeti.

•A magánszemély minden jövedelme adóköteles, ettől eltérő szabályt csak

törvény állapíthat meg. (A magánszemély fizeti az adóévi összes jövedelem
után). Közreműködő más személyre (kifizető, munkáltató).

• Általánosadó: A belföldi illetőségű magánszemély a belföldről és külföldről

származó jövedelme, a külföldi illetőségű magánszemély a belföldről származó
jövedelme után köteles adót fizetni.

• Közvetlen adó: az adó terhét az adó fizetésére kötelezett viseli, az adó nem
hárítható tovább. (személyi jellegű)

• Naptári évenként fizetendő, adóelőleg fizetési kötelezettséggel egyetemben.

• Adómérték: adóalap 16%-a. (lineáris)

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Központi adó: az adóbevétel a központi költségvetést illeti

• Megfizetése kiváltja:

 egyéni vállalkozónál: a vállalkozói SZJA adót, az osztalékadót, az

átalányadót, a cégautó adót és az áfát;
 gazdasági társaságoknál: a társasági adót, az osztalékadót, és az áfát.
• Adóalany: az egyéni vállalkozó,az egyéni cég, Kkt., Bt., Kft., a szövetkezet
és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat; a végrehajtói iroda, az
ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda.

• Választásának feltételei: az előző két adóév árbevétele nem haladhatja meg a 30

millió forintot; nincs köztartozása.

• Adómérték: a pozitív adóalap 37%-a.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

Adóalanyok:

 Magánszemélyek, akik a tv. által megadott FEOR számmal azonosított

tevékenységet végzik. (pl. újságíró, cirkuszi és hasonló előadóművészek,
zeneszerző, operatőr…stb.)
 Munkáltatók, kifizetők.

• Bevételi határ: nem lépheti túl az adóévi 25 millió Ft-ot.

• Adóalap: a nettó bevétel.

• Adómérték: magánszemélyeknél 15%; nyugdíjas adóalany esetén 11,1%;

kifizetőknél 20 %.

Társasági adó (TA)

Közvetlen adó (adóalany = adóviselő)

• Versenysemleges (állami tulajdonú cég is)

• Adóalanyok: belföldi illetőségű adóalanyok tekintetében korlátlan (teljes körű)

adókötelezettség, amely egyaránt vonatkozik a belföldről és külföldről származó
jövedelmekre, a külföldi illetőségű adóalanyokra tekintetében korlátozott
adókötelezettség, amely vonatkozik a belföldről származó, vagy nemzetközi
szerződés, viszonosság alapján belföldön adózó jövedelmekre.

• Adómérték: 500 millió Ft bevételig 10%, e felett 19%.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

• Termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik.

• Közvetett adó: az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól.

• Általános adó: az értékesítési láncolat minden pontján jelen van.

• Fogyasztási típusú adó: az értékesítési láncolatban a végső fogyasztót terheli.

• Forgalmi típusú: az értékesítéshez kötött.

• Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt
gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és
eredményére. (aki vesz, aki elad)

• Adóalap: teljesítésért járó ellenérték, szokásos piaci ár.

• Adó mértéke:
• 27%
• 5%: 3. sz. mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetén (pl.
humán gyógyszer, bébi tápszer, orvosi radioaktív izotópok…stb.)
• 18%: 3/A sz. mellékletben felsoroltak esetén (pl. tej, tejtermékek…stb.)

Jövedéki adó

• Tárgya:
jövedéki termékek: ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő,
dohánygyártmány, köztes alkoholtermék

• Alanya: jövedéki termék belföldi előállítása esetén – terméket előállító ill.

adóraktár engedélyes (ha az előállítás a raktárban történik); importálás esetén –
importáló; betárolás esetén – betároló adóraktár engedélyese.

• adóraktár: fizikailag elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy

technológiai egységet képező üzem, ahol adóraktári engedély birtokában
jövedéki termék előállítása folyik ill. ahol olyan jöv. termék tárolását,
raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg.
• Adó alapja és mértéke: jövedéki termékenként változik
Helyi adók

• egy vagyontárgyat egyetlen adó sújthat (adótöbbszörözés tilalma),

• az adó mértéke nem lehet magasabb a törvényi maximumnál,

•a vagyon típusú adók körében az adó alapját egységesen kell meghatároznia,

• az évközi adórendelet-módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az

adóalanyok adóterheit.

• Adóalanyok: a magánszemély, a jogi személy, a jogi személyiség

nélküli gazdasági társaság, a magánszemélyek személyi egyesülése.

• Adótárgyak: ingatlan-, telek tulajdon, vagyonértékű jog, munkaerő

foglalkoztatása, nem állandó lakosként való tartózkodás.

Helyi adók típusai

1. Vagyon típusú:
 Építményadó
 Telekadó

2. Kommunális jellegű
 Vállakozók
 Magánszemélyek
 Idegenforgalmi adó

3. Helyi iparűzési adó (ha nem vezetnék be, akkor a központi

támogatásból levonnák)